Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-21 / 110. szám, csütörtök

A geníi leszerelési értekezlet folytatja munkáját A szocialista országok képviselői előmozdítják a leszerelés ügyét GENF (CTK) - A TtZHATALMI LESZERELÉSI BIZOTTSÁG A HÚSVÉTI SZÜNET UTÁN ÁPRILIS 19-ÉN DÉLUTÁN GENFBEN A NEMZETEK PALOTÁJÁBAN Jlftí NŐSEK CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTT ELNÖKLETÉVEL FOLYTATTA TÁRGYALÁSAIT. Az első szónok, Burns tábornok kanadai küldött ismét javasolta a nyugati elképzelés szerinti úgynevezett „atomleszerelést". Hangsúlyozta az információk előzetes kicserélésének szükségességét, például az atomfegyverek gyártási helyeiről és az atomfegyverhordozók elhelyezéséről, a világ űrrakéták kilövéséről, stb. E. Mezincescu, a Román Népköztársaság küldötte beszédében hangsúlyozta. hogy a nyugati küldöttségek a bizottság tanácskozásának kezdetétől elutasítják a leszerelésre vonatkozó szerződés megkötésének gondolatát. A nyugati küldöttségek nyilvánvalóan nem tartják gyakorlati és konkrét feladatnak az általános és teljes leszerelést, hanem „bizonyos távoli eszmének" és ehelyett olyan „reális" cél elérésére törekszenek, amely minden egyéb, csak nem általános és teljes leszerelés. A nyugati küldöttségek az általános és tfeljes leszerelés programját mint e [fogadhatatlant elutasították, vitát javasoltak a fegyverzet ellenőrzésére vonatkozó intézkedésekről és a tanácskozások folyamán gyakorlatilag lemondottak tervük harmadik szakaszáról is, amely bár határozatlanul, azonban mégiscsak említést tesz a leszerelési részlegintézkedésekről. A román küldött kifogásolta, hogy a nyugati küldöttségek nem Sikeres együttműködés Magyarország és Indonézia között Budapest (ČTK) - Szukarno. Indonézia elnöke magyarországi látogatásának befejeztével Budapesten magvar-indoriéz közös nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a két ország kormánya történelmileg rendkívül forttos tényezőnek tekinti a gyarmati rendszer teljes felszámolását és elítéli a Délafrikai Unió kormányának fajgyűlölő politikáját. Magyarország és Indonézia kormányai elhatározták, hogy hosszúlejáratú kereskedelmi egyežményt kötnek. Magyarország műszaki segítséget és hitelt nyújt Indonéziának. Fokozzák a két ország közötti kulturális együttműködést. Szukarno elnök a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét meghívta Indonéziába. A látogatás időpontját később közlik. hajlandók tárgyalni az általánós és teljes leszerelésre vonatkozó szerződés alapelveiről sem, és úgy viselkednek, mintha kormányaik nem tartanák időszerűnek a leszerelés problémáját. E. Mezincescu megjegyezte, hogy a lázas fegyverkezés tovább folyik, a katonai kiadások növekednek, a tömegpusztító fegyverek és szállítási eszközeik mennyiségé szaporodik. Amint a NATO hadügyminisztereinek a közelmúltban rendezett értekezletéről szóló jelentésből kitűnik, a NATO stratégái már nem villám-, hanem gyors villámháborúval számolnak. Azonban másrészt a felelős államférfiak nyilatkozatai - Eisenhower 1959. december 10-i kijelentése, a Gronchi olasz elnök szovjetunióbeli látogatása alkalmából kiadott olasz-szovjet közlemény, az Ny. Sz. Hruscsov franciaországi látogatáséról kiadott közlemény - azt mutatják, hogy az általános és teljes leszerelés problémája továbbra is rendkívül sürgős. E. Mezincescu utalt az általános és teljes leszerelés alapelvei megtárgyalásának fontosságára, és arra a tényre, hogy a nézetekben mutatkozó eltéréseket csupán türelmes tárgyalások útján lehet áthidalni. „ . .... ar

kr STvüI 'l

et

Ő- kO^Ä^nTÄlôjľtt ség nyílik arra hogy kidolgozzák az | hog

v j

ordániába

n április 18-ig kétszáz általános és teljés leszerelésre vo- önkéntes jelentkezett, akik készek harnatkozó szerződést. I colni az algériái szabadsághősök oldalán. A NUKLEÁRIS FEGYVEREK BETILTÁSÁT KÖVETELŐ HATALMAS TÖMEG A LONDONI TRAFALGAR TÉREN. ÁPRILIS 18-ÁN. D Szamba Varsóban Varsó (ČTK) - A. Zawadzkinak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására április 20-án Varsóba érkezett D. Szambu, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huralja Elnökségének elnöke. Alekszej Mizev klubja J^ gépkocsialkatré- erősen megnőtt az er- telepeket s arra törek-\ szek boltjában deklődés a technika, a szenek, hogy a műszaki éppen kiválasztott egy műszaki alkotó munka újdonságokat meghonomotort. iránt. Mizev, akinek sitsák a kolhozparasz- Magam akarom már korábban is voltak tok otthoni életében összeszerelni a masinát találmányai, maga köré A műszaki klub tagjai $ - mondta Alekszej Mi- gyűjtötte a tehetséges egy év alatt 200 ezerí zev, az Iljics útja kol- fiatalokat. A technika rubelt takarítottak meg\ hoz gépkezelője - ez barátai rövid idő alatt a kolhoznak találmáérdekesebb dolog, mint javítóműhelyt építettek nyaikkal. Mizevék pélkészen venni a gépko- és megkezdték benne dójára a szomszédos csit. S ami a fő: hasz- rendszeres műszaki fog- kolhozok is sorra műnos lesz, ha a gyerekek lalkozásaikat. Segít sé- szaki klubokat alakítótmegismerkednek a gép- giikre jöttek a szom- tak. A járásban külön$ kocsi összeállításának szédos talajjavító átló- műszaki tanácsot állítechnikájával. A falusi más mérnökei. Elméleti tottak fel a falusi mű• előadásokat tartottak, szaki klubok munkájáellénőrizték a kolhozpaműszaki klubunk tagjaira gondotok. Nemrégiben alakítottuk a klu- rasztok által szerkeszbot kolhozunkban. tett új gépek tervrajFalusi műszaki klub? zait. „Mizev klubja" — Ez valami új dolog. Alekszej Mizev tehe.tnak irányítására. A legjobb mérnököket, agronómusokat és orvosokatí választották be a taígy nevezik a faluban, „ácsba. Ezek segíteneki - amolyan tervezóiro- ^dolgozni a klubok ter séges feltaláló, munkája dóvá alakult át. Itt tő- kiválasztják a leges a technika szerelme- keletesittk, itt tervezik ..... . ,,, . « itt „rňhňliňk u nz ertekesebb találmanyose. Traktorvezető a kolhozban. Miután a íjévállomásokat átszervezték és a kolhoz saés itt próbálják ki az új gépeket. A fiatal falusi gépészek elhatározták, hogy teljesen géját gépparkot létesített, pesítik a mezei munkát mazásáról. a kolhozparasztok közt és az állattenyésztőkat az országos kiállításokra és gondoskodnak a feltalálók j utal( Szily )' De Gaulle a csúcsértekezletről Ottawa (ČTK) - De Gaulle, a Francia Köztársaság elnöke a kanadai kormány által tiszteletére rendezett ebéden a nemzetközi problémákról beszélt. Elsősorban az előkészületben levő csúcsértekezlettel foglalkozott. Szavai szerint az értekezletnek az a feladata, hogy lefektesse az atomleszerelés, alapjait, amely leszerelést azonban nem az atomfegyverek betiltásával, hanem az atomfegyverek hordozóinak — a rakétáknak és repülőgépeknek — leépítésével kell kezdeni. Az értekezlet második feladata mondotta de Gaulle - a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok terén uralkodó feszültség enyhítése, valamint a Kelet és Nyugat együttműködése a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésében. A négy nagyhatalom értekezletének általános célja a béke, bár tudjuk, hogy a béke eléréséhez hosszú és nehéz út vezet. De Gaulle tábornok beszédének befejező részében kijelentette: „Franciaország úgy véli, hogy az államok rendszere különbözőségének nem szabad akadályozni a békés egymás mellett élést. Ha ez nem lenne, az emberiséget végül is semmi sem menthetné meg". Csou En-laj megkezdte tanácskozásait Nehruval Delhi (ČTK) - Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke kíséretének tágjaival szerdán reggel Ghandi emlékművén koszorút helyezett el. Ezután Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Csen-Ji elnökhelyettes beírták nevüket a mauzóleum emlékkönyvébe. Csou En-laj és kiséreténék tagjai szerdán reggel a hivatalos megbeszélések megkezdése előtt tisztelgő látogatást tettek Radzsendra Praszád indiai köztársasági elnöknél. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtartácsának elnöke és Nehru, India miniszterelnöke április 20-án 11 órákor Delhiben megkezdték tárgyalásaikat az indiai-kínai kapcsolatokról, valamint a két ország közötti határkérdésről. Kínai részről a tanácskozásokon jelen van Csou En-lajon kívül helyettese Csen-Ji, továbbá Phan-Cs-11, a Kínai Népköztársaság indiai nagykövete és a kíséret tagjai. Indiai részről a tárgyalásokon részt vesznek Svaran Singh acélbánya- és tüzelöanyagügyi miniszter, Parthasarathi, India pekingi nagykövete és az indiai külügyminisztérium vezetői. Lenin művei a Szovjetunióban 7893 kiadásban jelentek meg Moszkva (ČTK) - Lenin müvei ka Szovjetunióban 1917-től 1960 'április 6-ig 7893 kiadásban, k 304 757 000 példányban jelentek 'meg. E müveket a Szovjetunió I nemzeteinek 62 nyelvén, közöttük 17 olyan nemzet nyelvén ad)ták ki, melyeknek az októberi forradalom előtt nem volt saját | irodalmuk és irodalmi nyelvük. .Ezenkívül 26 ország nyelvén jelentek meg Lenin müvei a Szovjetunióban. » * » A moszkvai Lenin-múzeumot k három nap alatt több mint 50 000 'látogató kereste fel. A múzeum |gyűjteményét állandóan kiegé'szítik, a Szovjetunió minden táljáról érkeznek a Lenin életéről szóló anyagok azoktól, akik a forradalmi harcokban Lenin oldalán álltak. PRZSEVALSZK kirgiz város egyik legszebb utcáját Július FúEfk csehszlovák nerrizeli hősről nevezték él. aki 25 éwe! ezelőtt e városban járt. (CTK) Még mindig bizonytalan az olasz kormányválság megoldása Róma (ČTK) - Rómában összehívták a kereszténydemokrata párt elnökségét, hogy nyilatkozzék, egyetért-e Fanfani kormányalakítási tervével, mely szerint kereszténydemokrata, szociáldemokrata és köztársaságpárti képviselőkből alakítaná meg „közép-baloldali" kormányát. Beavatott helyekről azonban olyan információk szivárogtak ki, hogy a párt jobboldala a monopolisták és a Vatikán nyomására megkísérli a kormányalakítás meggátlását. Bonn szép rajnai városka, Je nem nevezhető különlegesnek, — ezt állítja mindenki, aki már járt Bonnban. Nevezetessége a Beethoven-ház, a Koblenzerstrasse és a környező kormánypaloták, de más figyelemre méltó nevezetességet nem talál itt az ember. Nem érzi egy igazi város — nem is főváros - lüktetését. Hisz Bonnak még saját repülőtere sinos: a közeli Kölnön keresztül bonyolítódik le a légiforgalom. De hát mi késztette a hatalom nyugatnémet urait arra, hogy ezt a járási székhelyet válasszák az egyik legnagyobb európai állam fővárosává? A válasz nem titok, még Bonnban sem leplezik: a rajnai városka csak ideiglenes főváros addig, amíg el nem jön az a „bizonyos nap", akkor megint Berlin lesz az ország fővárosa. Persze, ez a „bizonyos nap" a Nagy Német Birodalom feltámasztásának napja. Egyelőre az 1937. december 31-i határok keretében, azután pedig... A nyugat-németországi iskolák tanulói nem Német Szövetségi Köztársaságról, nem Német Demokratikus Köztársaságról és nem Lengyelországról, hanem a hitleri birodalom határain belül értelmezett Németországról tanulnak Az iskolai atlaszok, a statisztikai évkönyvek, a kormánv és a minisztériumok hivatalos kiadványai csak „Németországról" beszélnek. Németország térképén vékony vonalak jelzik „a szovjet megszállási övezetet és Kelet-Berlint" (azaz az NDK-t), Nyugat-Berlint és „az idegen igazgatás alatt álló német területeket", azaz Lengyelország mai nyugati területeit és a volt Kelet-Poroszországot." A német militarizmus egyszerűen nem törődik bele a második világháború elvesztésébe és következményeibe. „Vissza akarja szerezni" a harmadik birodalom Németországát. Erre a kiindulópontra épül a bonni irnpeBEKETERV a „kis" és a nagy háborúk ellen rializmus terve a német kérdés „megoldásával" kapcsolatban. A bonni revansizmusa rendszer fennállásának több mint tíz éve alatt egy jottányit sem engedett, s még most, a hidegháború jegének olvadozásakor és a májusi csúcsértekezlet előtt sem enged a német kérdés „megoldására" vonatkozó kihívó jellegű tervéből, mely a következő alapelvekre épül: • 1 Németország egyedüli „képviselője" a bonni kormány. Az NDK ..nem létezik"; csak „szovjet megszállási övezet és Kelet-Berlin van"; Lengyelország nyugati területei és a volt Kelet-Poroszország (a Szovjetunióhoz tartozó terület) „nem léteznek", csak „idegen igazgatás alatt álló német területek" vannak. 0 2. A békeszerződés megkötésére csak Németország egyesülése után kerülhet sor. • 5. Az „egyesülés" úgy történik, hogy N^uga

t-Németország az úgynevezett szabad választások alapján hatalmába keríti az NDK-t és Nyugat-Berlint, s „visszakapja" a többi „német területeket." • 4. Csak az „egyesült" Németország kormánya köti meg a békeszerződést; a békeszerződés fő részét a harmadik birodalom határainak elismerése fogja képezni " E terv lényege tehát a fennálló európai politikai helyzet hatalmi megváltoztatása — egész államok (NDK) megszállása, további országok (Lengyelország és a Szovjetunió) jelentős részeinek és kisebb nyugati területek (a már bekebelezett Saar-vidéken kívül Hollandia. Belgium. Luxemburg és Franciaország kisebb területeinek) elhóriítása összesen 225100 négyzetkilométer terjedelmű, tehát kétszer akkora területről van szó. mint amilyen a Csehszlovák Köztársaság Meg kell haavni. jó étvápyúak a bonni revansisták. Még egy politikailag rövidlátó egyénnek is észre "kell vennie, hogy a német kérdés ilyen „megoldásának" egyetlen eszköze a háború. A nyugatnémet sajtóból időnként kitűnik, a bonni vezérkar egyéb agresszív terveken kívül az úgynevezett kis háború tervén is dolgozik. E fogalom Kiesinger hadászati teoretikus nevéhez fűződik. Igen ravasz elmélet. A kezdetet csak az NDK területén a nagyhatalmak beavatkozása és hidrogénbombák alkalmazása nélkül kitörő viszály jelentené. Ügynökök és felforgatók segítségével „felkelést" készítenének elő az NDK-ban; a Bundeswehr a Nyugat-Berlin és az NDKban „felkelt erők megsegítésére" sietne. A ..villámháborúban előbb szabadítanák fel" az NDK-t, mintsem felocsúdhatnának a nagyhatalmak. A bonni kormány ezután beszüntetné a hadmüveleteket és kijelentené, hogy „nincs további területi igénye" és „hajlandó tárgyalni", persze az NDK megszállásának befejezett ténye alapján. Világos, hogy az NDK és a vele szövetséges Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi állam egyáltalán nem engednék át a határokon a Bundeswehrt. Persze az is világos, hogy egy ilyen agresszió nem végződhetne „kis háborúval", hanem hirtelen atom- és hidrogénbombát alkalmazó világháborúvá fajulhatna, de ebben az esetben az agresszor területét egyszer s mindenkorra epvenlővé tennék a föld színével A német kérdés „ilyen megoldása" persze senkinek sem volna javára. A német probléma igazi megoldásának egyetlen útja a kérdés békés megoldása a két német állam tárgyalásának útján. E téren jelentős lépés a „német nép terve", mellyel az NSZEP Központi Bizottsága nyílt levélben fordult Nyugat-Németország munkásosztályához. A terv legfőbb vonása az, hogy a két német állam fennálló reális helyzetéből indul ki és Németország egyesítésének kérdését kimondottan a békés tárgyalás módszerével akarja megoldani. A tervben kimondottan szó van egy olyan nemzeti kompromiszszumról, melyet nemcsak az NDK és az NSZK munkásosztálya, hanem lakosságuk többi rétegei, Nyugat-Németország kereskedelmi és ipari körei is elfogadhatnának. A lipcsei nemzetközi vásár, melyen a nyugatnémet körök egyes képviselői és Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára baráti találkozón eszmecserét folytattak, nemrégen igazolta az ilyen megértés reális lehetőségét. Annál könnyebb lehetne a megértés Nyugat-Németország Szociáldemokrata Pártja, a nyugatnémet munkások és az NDK munkásosztálya között. Hisz a szociáldemokrata párt képviselői írták egy évvel ezelőtt saját „német tervükbe" e szavakat: „A német nép szörnyű veszély előtt áll." Bizonyára tudják, hogy hová vezet Bonn kalandor politikája. Az NSZEP Központi Bizottságának terve messzemenően túllépi a belső német problémák keretét. Hisz a német nemzet által kitűzött cél elérése — Németország egységének helyreállítása egy német államizövetség útján — békeszerető, demokratikus állam keretében — megszabadítaná az európai népeket a nyugatnémet imperializmus által képviselt örökös tűzfészektől. A terv nemcsak általános nyilatkozatokra szorítkozik, hanem megköveteli, hogy a két német állam mondjon le az atomfegyverkezésről és rakétatámaszpontok építéséről, hogy közösen harcoljanak az általános és teljes leszerelésért. A nyílt levél egyenesen javasolja, hogy a német nép népszavazás keretében döntsön s sorsdönto kérdésekről. A terv jelentős részét képezi a rendellenes njugat-berlinl helyzet megszüntetésére irányuló törekvés. A nyílt levél hangsúlyozza, hogy a nyugat-berlini kérdést fokozatosan, ideiglenes egyezmények útján oldhatnák meg. Ezzel ismét közeledik azokhoz a nyugati körökhöz, amelyek ugyan elismerik a nvugat-berlini helyzet rendellenességét, de bizonyos okokból kifolyólag nem hajlandók megoldani az egész nyugat-berlini kérdést. A nyílt levét a békeszerződés megkötésének kérdésében is közeledik e körökhöz. Rámutat arra a lehetőségre, melyet Grotewolil miniszterelnök február 10-i kormánynyilatkozata is említ, hogy a hajlandónak mutatkozó államok az NDK-val kössék meg a békeszerződést, a Hitler-ellenes koalíciónak azok a tagállamai pedig, amelyek nem tartanak fenn diplomáciai kapcsolatot az NDK-val, Nyugat-Németországgal kössék meg a szerződést. A német nép terve német részről eddig a legjelentősebb hozzájárulás a küszöbönálló csúcsértekezlethez. Ha legalább lényeges részeiben elfogadják, megkönnyebbül az értekezlet munkája a súlyos német és nyugat-berlini kérdésben. Csehszlovákia népe, melyet a német és a nyugat-berlini kérdés megoldása közvetlenül érint, örömmel fogadja e tervet és a népeinknek annyi bánatot és vérontást okozó német militarizmus veszélye elhárításának útját látja benne, örömmel fogadja, mint az európai béke nagy tervét, mely egyaránt a „kis" és nagy háborúk ellen irányul. ANTONÍN PETftlNA JJJ SZÖ 3 * 1960. április 21.