Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-19 / 108. szám, kedd

VilAn prrítetArjai, equesiitjetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. április 19. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 108. szám. Ä szocialista társadalom alkotmánya Minden társadalom életében vannak olyan pillanatok, amelyek rendkívüli jelentőségűek és a társadalom történetébe, olyan eseményekként kerülnek, amelyek befolyásolják további fejlődését és sorsát. Az 1945. évtől több olyan eseményt éltünk át, amelyek mindegyike további alapkövet jelentett szocialista társadalmunk építésében. Egyik ilyen alapkő lesz az új, már szocialista alkotmány megvitatása és elfogadása, amelyet pártunk Központi Bizottsága már megtárgyalt és ma országos vitára terjeszti minden polgár elé. Miért éppen az új alkotmány elfogadása tartozik a jelentőségteljes események sorába? Az idősebb nemzedék emlékszik az első köztársaság alkotmányára, amelyet 1920 február végén törvényesített az akkori nemzetgyűlés. Az az alkotmány bővelkedett a szabadságról, a demokráciáról és a népről, mint minden államhatalom forrásáról szóló hangzatos szavakban. Hogy a hatalom milyen „igazi forrása" volt a nép és milyen volt ez a demokrácia, arról a dolgozók már az első években meggyőződtek az osztályharcok során és később az első köztársaság egész fennállásának idején. A gyűlések, tüntetések betiltása, mindig csak tiltó rendelkezés. Ezt már beharangozta az alkotmány függeléke, a rendkívüli intézkedésekről szóló törvény, amellyel a kormánynak és az elnöknek teljhatalmat adtak azokban az esetekben, ha az államban veszélyeztetnék „a békét és a rendet," vagyis a burzsoázia uralmát. A nép a burzsoá köztársaság és a fasiszta megszállás éveiben szerzett tapasztalatokon okulva nem engedte meg, hogy a burzsoázia ismét bitorolja a hatalmat. 1948 februárjában viszszavetettc a kapitalisták és híveik kétségbeesett ellenforradalmi puccskísérletét és rövidesen erre, 1948 májusában a Május 9-i Alkotmányban törvényesítette az elfoglalt pozíciókat. Ez az alkotmány képezte a Csehszlovák Köztársaságban a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak alkotmányát. Társadalmunk 1948 óta nagy lépést tett előre. Alapjában véve kiépült a szocialista társadalom, megváltozott osztálystruktúránk, mindkét nemzet, a csehek és szlovákok szocialista nemzetekké váltak, létrejött közöttük az alapvető különbségek kiegyenlítése mind gazdasági, mind kulturális téren, megszilárdult a Szovjetunió vezette szocialista tábor, s mindez visszatükröződik az új alkotmány javaslatában. Ha a Május 9-i Alkotmány a kapitalizmus korszakából származó régi alkotmány elvi áthidalása volt, a szocialista alkotmány javasolt szövege még messzebb mehet és ezt a folyamatot következetesen befejezheti. Már maga az a tény, hogy a párt országos vitára terjeszti elő az alkotmányjavaslatot, kellőképp megerősíti azt a tényt, hogy itt a fejlett szocialista társadalom alkotmányáról van szó, amely társadalomban nincsenek kizsákmányoló osztályok. Minden állampolgár kezdeményezően hozzászólhat az alkotmányjavaslathoz. A mi alkotmányunknak — a kapitalista országok alkotmányaitól eltérően — semmit sem kell rejtegetnie, nincs benne ellentét a szavak és tettek között. Nem korlátozódik csupán a jogok és kötelességek kinyilatkoztatására, hanem azok kezességét is megadja. Az új alkotmány nem nyújt szavatosságot csupán a szokásos politikai jogokra, mint amilyen a szólásszabadság és a gyülekezési jog, hanem biztosítja a polgárok jogait pl. az állam, a gazdaság és a kultúra irányítására. A társadaiom egyúttal biztosítja minden egyén jogát a munkára és igazságos jutalmazást a munkáért, jogát a pihenésre, egészségének védelmére, jogát a gyógykezelésre és ellátására öregségében stb. Emellett olyan biztosításról van szó, amely egyetlen burzsoá társadalomban sem létezhet. Olyan jogokról van szó, amelyeket a társadalom társadalmi-gazdasági rendszerével biztosltja, ami a kapitalista államban lehetetlen. Ezen jogok másik részét abban a társadalomban, amelyben a nép maga uralkodik és ahol a munka eredményei az összesség javára és ezzel kapcsolatban minden egyes dolgozó javára válnak, a kötelességek képezik, amelyeket az alkotmány minden egyes polgárra ró. Olyan kötelességekről van szó, amelyek múlhatatlanul szükségesek társadalmunk fennállására és fejlesztésére, amelyek összhangban vannak a dolgozók igazi érdekeivel és ezért polgáraink túlnyomó többsége önkéntesen teljesíti őket. Fontos valamennyi polgár teljes egyenjogúságának törvényesítése is, tekintet nélkül szociális és nemzetiségi illetékességükre. Egyenlő jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek. így jut kifejezésre az alkotmányban a személyes és társadalmi érdekek összhangbahozása, amely egyedül a szocialista társadalomban lehetséges. Az alkotmány új szövegezése megértésére döntő, hogy ez már nemcsak az állam alkotmánya, mint ahogy az azelőtt volt hagyományos értelmezése mellett, hanem az egész társadalom alaptörvénye, amely világosan ered a proletárdiktatúra, mint az állam és a társadalmi szervek és szervezetek összessége marxi-lenini értelmezéséből, amely a proletár diktatúra segítségével a munkásosztály a többi dolgozókkal való szövetségben a párt vezetésével biztosítja az építés feladatait. A munkásosztály élcsapata a kommunista párt. Ezért a párt vezető szerepének világos kiemelése új alkotmányunk javaslata alapvonásainak egyike. A párt társadalmunk fejlesztése törvényessége tudományos megismerésének fő hordozója, a nép kulturális eszmei átnevelésének fő szervezője és megvalósítója. Ezen feladatának kifejezése rendszerünk mély szocialista demokratikus voltának megnyilvánulása és lerögzítése. A párt vezető szerepe társadalmi rendszerünk, társadalmunk valamennyi osztálya, a csehek és szlovákok egyenjogú nemzetei, valamint a többi nemzetiségek egységének kifejezője, amely nemzetiségek különleges helyzetét a javaslat ugyancsak ismerteti. Az új alkotmány jelentőségét nem emeli ki csupán az elért helyzet lerögzítése, amely pártunk vezette népünk milliói alkotómunkájának és tevékenységének érdeme, azonban megmutatja a további fejlődését, fő irányát, célját és azt az utat, hogyan lehet e fejlődést elérni. Emellett utal arra is, mi nem veszítette érvényét a Május 9-i Alkotmányból, s ami az eddigi fej4ődés által nem avult el, mint ahogy ez fennáll például a köztársasági elnök funkciójának, a nemzetgyűlés szerepének megőrzésénél a kormány mellett és emellett nincs szó közöttük a hatalom megosztásáról, hanem a munkamegosztásról, mint ahogyan ez a szocialista rendszernek megfelel. Az alkotmány javaslata megmutatja a jövő fejlődését, amikor nálunk a szocialista államiság fejlődése folyik a jövő ' kommunista önkormányzattá és amikor egyre nagyobb szerepet fog betölteni a nép aktív tevékenysége, amikor társadalmunk irányításában egyre nagyobb mértékben vesz részt az egész nép. Az alkotmány ezért fordít oly nagy figyelmet a nemzeti bizottságokra, amelyek a szocialista állam szervei, amely állam, amint azt Novotný elvtárs mondotta „szervezett dolgozó népet" képez. A nemzeti bizottságoknak ezért tevékenységüket a dolgozók állandó és hatékony részvételével kell kifejteniök, akik széleskörűen bekapcsolódnak az állami közigazgatásba. Minden olyan jelentőségteljes döntés vagy Intézkedés, amelyet társadalmunk foganatosított, a dolgozók aktív alkotó kapcsolatát idézte elő. Ezért lépésről lépésre hidaltuk át azt, ami régi és alkottunk újat. Ez természetesen nem volt könnyű harc. Mennyi küzdelmet kellett vívnunk a Május 9-i Alkotmány elfogadásáért, amely a szocializmus felé vezető út alkotmánya volt. Akkor még csak a szocializmus küszöbén állottunk. Még a magánkapitalista szektor létezett nálunk, bár az államosítás már nagymértékben korlátozta ezt. A magántulajdonnal öszszefüggött a mezőgazdasági és ipari kistermelés, amely ma népgazdaságunkban csekély szerepet tölt be. Bár a burzsoázia hatalmilag vereséget szenvedett, mindeddig nagy befolyást gyakorolt az ideológiában, a lakosság egyes rétegeivel szembeni kapcsolatokban. Abban az idő(Folytatás a 2. oldalon) alkotmány! tervezete 1 m Uj mezőgazdasági gépek f ČTK) — A roudnicei Aqrostroi kapuiát minden héten iónéhánv. mezőaazdasáai aéoekkel mearakott vácion hanvia el. Az üzem dolqozói ez év elejétől csaknem 5 és fél ezer ekét, trágyaszórógépet, önműködően tisztuló boronát és egyéb gépet szállítottak földműveseinknek. Április második hetében öt vagonnal küldtek új, kétsoros burgonyqültetőgépeket, hogy segítséget nyújtsanak szövetkezeteseinknek az ez idei burgonyaültetés minél gyorsabb elvégzésében. A roudnicei Agrostroj ez idén néhány újfajtájú gépet küld próbaüzemeltetésre, például egy újfajtájú répamag-vetőgépet, amely egyenként hullatja a magot a talajba és ugyanolyan jól használható zöldségmagok s kukorica vetésére is. A kelet-szlovákiai síkság nagyszabású vízgazdálkodási rendezését a közeljövőben egy hatalmas lépegető exkavátor gyorsítja meg. A gépóriás szerelését az Északcsehországi Barnaszénkörzet-központi műhelyének és a műszaki építészeti vállalatnak szerelői állítják össze. A kotrógépet, melynek markolókanala 3,5 köbméter földet emel ki egyszerre, a Laborc folyó jobbpartján épülő gáton április végén helyezik üzembe. JÓ TERMÉST AKARUNK A

tágas jesenskéi határban a tavasziak nagy része már zöldell. Néhány hektár híján földben van a cukorrépa is. (Talán közben már ezt is bevetették.) A szövetkezeti parasztokkal beszélgetve érzi az ember, hogy nem csupán szorgalmasan dolgoznak, hanem jókedv, leleményesség, céltudatosság van a munkájukban. — Azért iparkodunk, hogy jó termésünk legyen. Aztán ... van még egy nagy tervünk. A legjobbak akarunk lenni a járásban! — mondották majdnem egyszerre a határba siető szövetkezeti tagok. Bozó Jenövei, az egységes földmüvesszövetkezet elnökével is a határban beszélgettünk. Sok dicsérő szót hallottunk tőle a falu asszonyainak munkájáról, akiket már nem is lehetne távoltartani a közös munkától. Bozó elvtárs azzal fejezte be mondanivalóját, hogy a faluban nagyon megnőtt a dolgozó nők szerepe. S terveik valóra váltását, a közös vagyon gyarapítását el sem lehetne képzelni a több tucatnyi asszony s fiatal lány 1 munkája, ügyes keze, esze, szorgalma nélkül. A falusi pártszervezet az évzáró taggyűlés óta egyre jobban dolgozik. A múlt évben gyenge volt az agitációs munka. Az új vezetőség elhatározta, elsősorban ezen javít. Ma már szép számú agitátor van a faluban. A meggyőző érvek nyomán javul a közös vagyonhoz való viszony. Erősödik a pártszervezet tekintélye és a legjobb szövetkezeti tagok kérik a pártba való felvételüket. Közöttük Ján Korin, szorgos traktoros, akinek gépe az éjszakai órákban is pöfög a szántóföldeken, ha ezt a szövetkezet érdeke így kívánja. Vagy Michal Uličky, a szövetkezet kiváló dolgozója,'a szőlőtermesztés szakembere. Ugyancsak odaadó munkájával harcol, hogy tagjelöltségi idejének letelte után pártunk rendes tagja lehessen. - Bízunk a sikerben - mondja Sörös Pál elvtárs, a falusi pártszervezet elnöke. - Szorgalmas emberek laknak nálunk, ilyen dolgozókkal sikerült a járás legjobb földművesszövetkezetei közé kerülni. — e — Harmadik ötéves tervünk és a szlovákiai élelmiszeripar műszaki fejlesztése ~ A harmadik ötéves terv irányelveinek értelmében a szlovákiai élelSg miszeripari üzemekben a munkatermelékenységnek az 1960-ban várható H eredményekhez viszonyítva 1965-ig csaknem 30,2 százalékkal kell nö3 vekednie. BRATISLAVÄBAN emléktáblákat lepleztek le a szovjet hadsereg volt tábori kórházainak épületein: a Vazova utcai műszaki főiskolán (SVŠT), a patronkai Katonakórházon. Az emléktáblákat Makovinyi Kálmán szobrászművész alkotta. Élelmiszeriparunk termelési-gazdasági egységei és vállalatai ennek a mozgósító feladatnak lehető legjobb teljesítésére törekednek. Elsősorban a nehéz, fárasztó munka kiküszöbölését, az ilyen munkát igénylő termelési műveletek gépesítését, s általában a műszaki fejlesztést tartják szem előtt, hogy mindennek segítségével gondoskodjanak a munkatermelékenység növelése 68 százaléA felszabadulást követő években hazánk ipara gyors fejlődésének eredményei megmutatkoztak a foglalkoztatottság növekedésében is. Hazánkban mindenki számára van munka, sőt egyes ágazatokban jelentős munkaerőhiány észlelhető. Mindez éles ellentétben áll a háború előtti köztársaságban tapasztalt és a tőkés államokban ma is megnyilvánuló krónikus munkanélküliséggel. 1948 és 1958 között népgazdaságunkban a foglalkoztatottak száma mintegy 600 ezer személylyel növekedett. Sokat mond ez a szám, különösen ha összehasonlítjuk azzal, hogy 1958-ban a világ öt nagy kapitalista államában, az USAban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban és az NSZK-ban hét millió 600 ezer ember volt munka nélkül. A foglalkoztatottság magas színvonalát hazánkban az a tény mutatja legjobban, hogy ez az egész lakosság 45,3 százalékára terjed ki és egy családra az 1948-as évi 1,28 keMILLIÓKBAN nyérkereső helyett 1958-ban már 1,48 kenyérkereső jutott. A harmadik ötéves terv időszakában a foglalkoztatottság további jelentős növekedésére számítunk. A 420 ezer új alkalmazottnak, mintegy fele nő lesz. kának, vagyis több mint kétharmadának biztosításáról. A szlovákiai élelmiszeripar műszaki fejlesztési tervének javaslata csaknem 55 intézkedést tüntet fel, amit a múlthoz viszonyítva rekordszámnak kell tekintenünk. Ezek az intézkedések az élelmiszeripari üzemek és termelő-részlegek eddiginél tökéletesebb műszaki felszerelésére irányulnak és megvalósításuk csaknem 172 millió korona ráfordítást igényel. Ez a beruházás — az előzetes számítások szerint — mindenképpen kifizetődik, mert nemcsak a nehéz fizikai munka nagymértékű csökkentését, hanem egyben jelentős munkaerőmegtakarítást és kb. 77 millió korona évi önköltségcsökkentést tesz lehetővé. Ez pedig azt jelenti, hogy a ráfordítás 2 és negyed év alatt megtérül. Élelmiszeriparunk műszaki fejlesztési tervébe foglalt jelentősebb intézkedések pl. az eladásra kerülő hús adagolásának, mérésének és csomagolásának gépesítésére irányulnak. Ennek az a célja, hogy 1965-ig a kimért hús egész mennyiségének csaknem 50 százaléka már adagolva kerüljön piacra. Ilyen intézkedés továbbá a szarvasmarhák és a sertések vágásának gépesítése is. A kenyér és péksütemény készítésének komplex gépesítése, amivel egyelőre csak egy üzemben számítanak, a fárasztó kétkezi munka kiküszöbölésén kívül jelentős megtakarítást is eredményez, úgyhogy egy tonna kenyér sütéséhez az eddigi 90 óra helyett 25 órára és egy tonna péksütemény készítéséhez az eddigi 17 óra helyett csak 7 órára lesz szükség. Élelmiszeripari dolgozóinknak a munkatermelékenység növelése terén nagy segítséget nyújt a jövőben a liszt csomagolatlan szállítása, ami a csomagolóanyag megtakarítását és a tonnánkénti csomagolási költségek eddigi 18 koronáról 0,35 koronára való csökkentését teszi lehetővé. Négy szlovákiai cukorgyár műszaki-fejlesztési terve a cukor kisebb mennyiségben való csomagolására alkalmas automaták üzembehelyezésével számít. F. I.