Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-19 / 108. szám, kedd

A szocialista társadalom alkotmánya (Folytatás az 1. oldalról.) ben csupán hozzáfogtunk az ország építéséhez, az akkori ipar átszervezéséhez, a szocializmus anyagl-müszakl alapjának lefektetéséhez. Gondoljuk csak meg, hogy hazánk ezen évek alatt mennyire megváltozott. Milyen erős lett és. menynyire megszépült. Hány új üzem épUlt. A keskeny barázdák helyett az egységes földmüvesszövetkezetek nagy tábláit látjuk. És miképp változott meg népünk helyzete? A rabság helyett, amely a dolgozók nem egyenjogú helyzetét jelentette, a szocializmus büszke és szabad építői maguknak és a köztársaságnak dolgoznak. És kulturális téren mennyire előrejutottunk. A szocialista építés folyamatában miképpen változott és változik népünk gondolkodása is. Azok az álmok, amelyekért munkásnemzedékek harcoltak, valóra váltak. Akkor. 13-17 esztendővel ezelőtt a munkái úttörők előtt milyen messzinek tűnt az a cél, amelyét ma megvalósítunk, hogy társadalmunk alaptörvényében lefektessük, miszerint nálunk végleg és örökre a szocialista viszonyok győztek és egyszer s mindenkorra megszüntettük az embernek ember által való kizsákmányolását, Ezért az az alkotmány, amelyet népünk hazánk felszabadítása 15. évfordulóján elfogad, olyan okmánnyá válik, amely rendkívüli jelentőségű nemzeteink történelmében a szocialista társadalom építésének befejezésénél, a kommunizmusba való fokozatos átmenetnél. E cél elérésére meghozunk minden áldozatot és minden erőnket latba vetjlik. (Rudé právo) Megŕelent a Pártélet legújabb száma A Pártélet 7. számának vezércikke a választások előtti agitációs munkával foglalkozik. A kerületi és járási pártkonfereneiákról közölt jelentések a párt vezető szerepének következetes érvényesítésére hívják fel a figyelmet az új feltételek között. A pártszervek és -szervezetek munkájának továbbfejlesztése végett fontos, hogy a kommunisták megismerkedjenek a CSKP KB a párt évmiHHHDHimttmtiMn A spartakiád hírei A SPARTAKIÁD sikeres lefolyásának egyik feltétele a jól megszervezett tájékoztató szolgálát. A fővárosban számos tájékoztató központ fog működni, amelyek azonnal és pontosan tájékoztatják a résztvevők és nézők százezreit a spartakiád programjáról, a sport- és turistaakciókról, a barátsági estekről, kulturális műsorokról, elszállásolásról, vasúti, légi, autóbuszközlekedésről stb. A fő tájékoztató központ Prága szívében, a Köztársaság téren lesz, továbbiak a Strahovon, a repülőtéren, a pályaudvarokon, sportpályákon. A tájékoztató központok állandó telefonösszeköttetésben lesznek egymással és a rendezőséggel. MÁR MOST teljes gőzzel mőködtk a higiéniai és egészségügyi szolgálat. Ellenőrzik a tömeges elszállásoló-helyeket, étkeztetési központokat, egészségügyi berendezéseket. A legnagyobb munka persze a spartakiád lefolyása alatt vár az egészségügyi szolgálat dolgozóira. A strahovi stadionon és szerte a városban elsősegélyt nyújtó központok lesznek. Ezenkívül pedig a Strahovon tökéletesen felszerelt poliklinika áll majd a rászorulók rendelkezésére. A százágyas poliklinika belgyógyászati, sebészeti, gyermekgyógyászati, fertő záró taggyűléseit értékelő határozatával. Bohuslav Lastovička a Košicei Kormányprogram kihirdetésének 15. évfordulóját méltatja cikkében. Antonín Kapek, a CSKP KB tagja, a ČKD Praha Üzem igazgatója írásában azzal foglalkozik, hogy a harmadik ötéves tervben üzemük dolgozói a legnagyobb figyelmet a technika fejlesztésére fordítják. A falusi pártmunka kérdéseiről íán Havelka, a CSKP KB mezőgazdasági és félvásárlási osztályának vezetője írt. A lap bőven foglalkozik V. I. Lenin születésének 90. évfordulójával. A CSKP KB propaganda- és agitációs osztálya előadásvázlatot dolgozott ki a Lenin-ünnepségekre készülő előadásokra. Zdenék Bradáč írása Lenin: „Baloldaliság, a kommunizmus gyermekbetegsége" című műve kiadásának 40. évfordulójáról szól. A következő cikk a lenini napokkal foglalkozik, melyeket népünk méltóképpen ünnepel meg. A hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségvállalásokról közölt Írások a dólgozók kezdeményezéséről szólnak. A soron levő feladatok című rovat a választások előtti agitációs munkával foglalkozik. Az időszerű elméleti, politikai és gazdasági kérdésekről szó! Josef Herbolt „Rendeljük alá az ideológiai munkát a gyakorlati szükségletnek" című cikke. A kezdeményezések és tapasztalatok rovat a szemléltető agitációval, a spartakiádra való előkészületekkel, a földmüvesszövetkezetek egyesítésével, a termelés minőségének növelésével, az EFSZ-ek pártszervezeteivel foglalkozik. Az SZKP gazdag tapasztalataiból a Pártélet közli a „Partyijnaja zsizny" szovjet pártlapban megjelent cikket, amely a rjazani területi pártszervezetének a mezőgazdaság szakaszán elért kiváló eredményeivel foglalkozik, (dv) Sikeresen halad a Žilina és Strečno közötti betonút építése (ČTK) - A žilinai Dopravstav dolgozói 8 méter széles betonutat építenek azokon az útszakaszokon, amelyek veszélyeztetik a forgalmat Žilina és Strečno között a Nagy Fátra hegyoldalaiból kifutó szűk völgyekben. A Strečnó melletti első útszakasz átadása után megkezdték a Žilinánál folytatódó második szakasz építését. Az 1600 méter hosszú útszakaszt és a Rosinka völgyét áthidaló 100 méter hosszú viadukt építését a jövő év végéig fejezik be. Az út építésénél eddig 50 ezer köbméter földet szállítottak el és 1200 köbméter betont használtak fel. Az útépítési tervet az év elejétől 102 százalékra teljesítik. A Žilina! Dopravstav dolgozói arra törekszenek, hogy az utat nagyjában még ez év végéig elkészítsék. Az útszakasz különlegessége lesz, hogy vasoxiddal kevert betonnal fedik be, ami felületének acélkék fényt kölcsönöz. Ezt a módszert a bratislavai Állami tervezőintézet dolgozói javasolták. A Technolen n. v. svitavai üzemének dolgozói e napokban 2200 négyzetméter nagyságú, 1500 kg súlyú, öt részből álló hatalmas ponyvát készítenek, amellyel a közeljövőben a prágai Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában levő poliekrán mozit fedik be. ÚJ SZÔP Felejthetetlen élmények Minden ember saját szerencséjének a kovácsa — mondja a közmondás. Ez a gondolat vezérelt bennünket is, a viniökyi szőlészeti és gyümölcsészeti mesteriskola tanulóit a tanév kezdetén. El akartuk sajátítani a szőlő- és gyümölcs gondozáshoz szükséges ismereteket, Ezenkívül az iskola CSISZ-szervezetének vezetésével a kulturális, politikai és sporttevékenységbe is Leányokat illeti a dicséret Az elmúlt hét folyamán kint dolgoztam a dvoryi EFSZ tyúkfarmján, ólakat meszeltem és közben elbeszélgettem az ott dolgozó fiatal lányokkal. Pálinkás Zsuzsi, Kálazí Mari és Német Ilonka - mindhárman alig 16-17 évesek - 6 ezer darab kiscsibét gondoznak. Pontosan betartják az előírásokat és arra törekednek, hogy minél több tojás kerüljön a dolgozók asztalára. Szorgalmas munkájuk nyomán tőlük 1600 rántanivaló csirke került a húsvéti piacra. A tyúkfarm dolgozói 1965-ig el akarják érni a 130 darab tojáshozamot tyúkonként. Az 1960-as évre tyúkonként 104 tojást terveztek. A szövetkezetnek 5650 tyúkja van. Még ez évben 2500 darab kiskacísát akarnak venni és ezzel megindítják szövetkezetünkben a vízi szárnyasok tenyésztését. Német Izabella, Dvory nad Zitavou bekapcsolódtunk. Eddig négy esztrádműsort rendeztünk, 37 Fuflk-jelvényt szereztünk, s a II. Országos Spartakiádra is jól felkészültünk. A tantervben előírt gyakorlati munkákon kívül szakmai tudásunk elmélyítése érdekében szakköröket alakítottunk. Ezen az alapon egy üvegházat építettünk és rendbehoztuk az elhanyagolt borpincét. Társadalmi munkával 11 490 koronát takarítottunk meg. Elhatároztuk, hogy ezt az összeget hasznos célra fordítjuk. A CSISZ kerületi bizottsága és a magyarországi KISZ kerületi bizottsága áltat megszervezett nemzetközi csereakció keretében márciusban ifjúsági szervezetünk 2S legjobb tagja ötnapos kirándulásra ment Budapestre és a Balaton mellé. Kása Mihály, Vinlčky Nem lesz különbség A koälceí Műszaki Múzeumban rendezett előadáson Weige! mérnök, építész, a Német Demokratikus Köztársaságbői érkezett vendég tartott érdekes előadást. A kiváló német szakember vetített képek segítségével bemutatta, hogyan építik újjá hazájában a városokat és falvakat, úgy, hogy rövidesen nem lesz kUlönbség város és a falu között. A falusi modern hézakat részben a termelőszövetkezetek, részben az állam építi. A termelőszövetkezetek száma napról napra nő, úgy hogy már csak itt-ott fordul elő egy-egy magángazdálkodó. A tervek szerint minden nagyobb községben kultúrház is épül. Wagenhuber Adél, Koiice Ismerkednek az újjal A Petényi Állami Gazdaság igazgatásága elhatározta, hogy egynapos 'gyakorlati bemutatót rendez a „Slmazín"-nal végzett vegyszeres gyomirtásról az osztályvezetők és a növénytermesztési csoportvezetők részére. Az új termelési módszerrel 30 hektár négyzetes vetésű kukoricát fogunk termelni a petényi gazdaságban. Nálunk a kora tavasziak vetése már lezárult, 36 hektáron a cukorrépát ís elvetettük, 8 hektáron elvégeztük a dug» ványrépa Ültetését is. E hó 20-án akarjuk megkezdeni a kukorica vetését, addig ii a talap előkészítése folyik. Lelkes Zoltán. Petény A szövetkezet kincse Pálenyik János, az oždanyi EFSZ vincellérje a hegyoldalon a gyümölcsfák tövét kapálja. A szőlő ét gyümölcsfák metszése után ugyanit most végzi a gyümölcsfák trágyá* zását. Ha ezt elhanyagolná, akko* nem várhatnak Jó termést sem. A szövetkezetnek 10 hektár gyü* mölcsöse és 25 hektár szőlője va» ebből 5 hektár új telepítés. A 2« hektárnyi szőlőterület a szövetk* zet legnagyobb kincse, ez hozza t legtöbb pénzt a házhoz. A múlt esztendőben 150 ezer korona volt t szőlőből a jövedelem. Ebből 70 ezer koronát gyümölcsfákra, oltványokra és egyéb beruházásokra fordítottak. Az 1960-as év őszére az eddiginél is nagyobb termést várnak, mivel az 5 hektáros üj telepítés az idén már teremni fog. Horváth Károly, Ožd'any ző orr gége fül szemészeti bőr ^wrss/wAmws/twsm^ I v A TA XT f T A „ . osztályain azonnal elhelyezik házi ápolást igénylő betegeket, de házi ápolást igénylő betegeket, de a S

ť? »

z<5

1 « Irá

s' »

rr6

1 »

z emberről, többi kórházak Is fenntartanak blzo- IfWrtl égyfomta elismeréssel nyilat nyos számú ágyat a spartakiád részt- í^ozik Caffk Sándor, a helyi nemzeti vevői és látogatói számára. |bizottság titkára és Nagy Alajos, a Š pártbizottság tagja. Szavaikból a taní|tó mellett az ember, a kommunista, m^m—m—mmm^mmammaammtmmm. i a helyi nemzeti bizottság aktív funkcionáriusa is kibontakozik. Szakái ATANITO % Károly nemcsak az iskolában tanít, ^ az ő nevelőmunkája az egész községire kihat. Felnőtt, meglett emberek ^ formálódnak munkája nyomán. ^ A • fiatal, alig harmincéves tanító 4 ötvenegyben került a faluba, jelkáról Szakái Károly a megbízatást, vállalta. Hetenként a rendes iskolai tanítás mellett két estét szánt a fiatalok tanítására. EZ A MUNKA persze a legnagyobb pedagógiai tudást, az emberekkel a legmesszebbmenő bánni tudást igényelte. Már e tanulási formának a megszervezése is komoly probléma volt. Ezeket a felnőtt embereket már | nevelhessen A szükséges képesig kezdeményezés azonban | munka. közben ««rezte ™g jpbben gtöbbjükben h0

M/

fi éve

k „nitkolt | segítette ot a helyi nemzeti bizottság » öntötte konkrét alkotó formális, amelynek már akkor tagja volt, . _«_,, „»,..,„ ,,„

l

f trnŕíw qöttrinr íriv Pirtlčkezik ezekre a2 bet

e9 embe

r- ak

l azégyenli feltárni jCafik Sándor így emlékezik ezekre az dg ha jjjn gz 0rv0)j ak{ Ieráh

t_ ja az eddig titkolt sebről a kötést, ^ évekre S - Nem volt olyan feladat, amit nem 4végzett volna el tisztességesen. Csak ^ nagyritkán kérte, hogy ha lehetséges, szabjunk szűkebb korlátokat s ^ nemzeti bizottság keretében lévő feladatainak. Mi megértettük Őt, bár l^még így is igen nagy munkát végI

S zett... : fc Az ötvenkettes, ötvenhármas évek j § során olyan kérdés megoldása foglalkoztatta a nemzeti bizottságot, ^ amelyre egyáltalán nem számítottak, ^ Közel húsz fiatalról kiderült, hogy I i jóformán sem írni, sem olvasni nem fc tudnak. A baj gyökerei még a hábofcrús évekből eredtek, amikor a gyerA komárovi Buzuluk Üzem ftniöntöi, ^mekeknek már nem volt módjukban esztergályosai és csiszolói néhány év alatt & iskolába járni... A helyi nemzeti bitökéletesen elsajátították a motor-du- ŕ ... egyszerre megváltozik, A fiatal tanító megtalálta a módját, hogy a „leleplezés" inkább olyan önkéntes bevallásnak tűnjék. Az injekció szerepét a jó szó, a megértés helyettesítette. Akadt azonban olyan eset is, hogy a szó már erejét vesztette. Hiába volt minden rábeszélés, erősebb volt a szégyenérzet. Itt más módszerhez folyamodott. Az illetőt saját otthonába hívta meg. S ott négy fal között „titokban" tanította meg az illetőt az írás-olvasás mesterségére. Mint pedagógus, mint nemzeti bizottsági tag azt sem tudta elnézni, hogy az úgynevezett „oláh cigányok' Szottság elhatározta; a fiatalokat meg gyermekei' nem járnak iskolába. gattyúgyűrük készrtését. Ma mar nem- s

koU tanítani írni

) olvasni és legalább Emiatt többször eljárogatott hozzátermekuKKei, í »—,1.^:1,1, troli 4,,i. o nöségét ellenőrzi. S valósításával a fiatal tanítót bízták söbb már egyre gyakrabban a cigá(Viktor Lomoz felv. - CTK) S meg. nyok keresték fel őt. Tanácsot kértek tőle. E tanácsadások mindig az Iskolábajárás fontosságának hangsúlyozásával fejeződtek be. Hosszú időt vett igénybe a munka, de ma mér a cigány származású gyerekek iz az iskola padjában ülnek. Emberekké, egyenjogú polgáraivá válnak szocializmust építő társadalmunknak. Az, hogy a trstlcel fiatalok szlovákul is tanulnak, szintén Szakái Károly érdeme. Mint a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének vezetője az előirt gyakorlatok mellett meghonosította a szlovák nyelv rendszeres tanulását is. E munka két célt szolgál. A fiatalok elsajátítják a szolgálati nyelvet, ezáltal könnyebbé válik számukra a katonai szolgálat s fordítva, a kiképző tisztek vagy altisztek munkája is könnyebb lesz. A szlovák nyelv bírásán keresztül a trsticei fiatalok is valóban egyenrangú polgáraivá válnak szocialista hazánknak, s az építés bármely szakaszán megállják helyüket. Nagy Alajos, a szövetkezet mellett működő pártcsoport vezetője többek között így nyilatkozik tanítójukról: - Jó kommunista, s legnagyobb népszerűségnek azért örvend, mert mindenkinek megmondja az igazat. Hisznek szavának. Diákjai szeretik, kollégái tisztelik — bár nem egy akad közöttük, aki kezdetben lenézte, mivel csak „távúton", a munka mellett szerezte meg a képesítést. A FALU NÉPE pedig szereti és tiszteli. Jó pedagógusnak, gondos tanítónak tartják. Egyesek azt mondják róla: a tettek embere. Legjobb agitációnak a példamutatást tartja. Az eszmei nevelés terén végzett munkája mellett gazdasági kérdésekkel, a szövetkezet gondjaival, sorsával is törődik. Hű tolmácsolója volt a sstijvetkezeti gondolat terjesztéséművesekhez, agitált a szövetkezet mellett. Később, amikor már náluk is győzött a szövetkezeti gondolat, a munkának újabb formáját választotta. Aratáskor például, amikor minden munkáskézre szükség volt, amikor még a 24 órás nap is rövidnek tünt, szervezte a munkát, s odaállt az aratók közé. Velük verejtékezett mindaddig, míg fedél alá nem került a kenyérnek való. - Nem volt még a mi szövetkeze* tünkben nála nélkül aratás, - mondja komolyan a titkár. Nagy Alajos csak bólint a szavakra. Nagyot hallgat, majd két évre viszi vissza az emlékezést. - ötvennyolc tavaszán baj volt a tavasziak vetése körül. Még hetven hektár várt tavaszi árpára s a nyakunkon voltak a húsvéti ünnepek. A pártbizottság úgy döntött: hűsvét mindkét napján dolgozni kell. Emellett volt Szakái Károly is. S húsvét vasárnap reggelén a kommunisták, közöttük a tanító is, vetni mentek. Több pártonkívüli is csatlakozott hozzájuk. Belátták, hogy elsőbb most a vetés a misénél. A munkát hétfőn is folytatták s a hetven hektár föld már nem volt üres. AZT HISZEM, az elmondottak után bátran odatehetjük a tanító elé a „példás" jelzőt. Az olyan tanító, akinek tevékenysége nincs csupán az iskola négy fala közé korlátozva, aki nem egy osztályt, hanem egy községet nevel, törődik az emberek sorsával, megérdemli, hogy példaképül állítsuk azok elé, akik a tanítói hivatást csupán az iskola osztályaira korlátozzák. Szakái Károly egyike azoknak a pedagógusoknak, akik teljes nagyságában fel tudják mérni a tanítói hivatás jelentőségét, aki felelősséget érez falujáért, az emberek sorsáért. Szakái Károly a munkásosztály fia, öntudatos, harcos elvtárs. Szarka István j03 SZÖ 2 * 1960, április 1Ä.