Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-17 / 107. szám, vasárnap

A Csehszlovák Köztársaság új alkotmányának alapelvei és a választások előkészítése (Folytatás a S. oldalról) pedig társadalmi jelentőségük szem­pontjából. Harmadszor: Annak értelmében, amit már a csehszlovák társadalom politikai szervezetéről mondottunk, vagyis arról, hogy nálunk minden hatalom a népé, hangsúlyozni akarjuk, hogy az új alkotmánynak minden téren tükröznie kell a szocialista demok­rácia fejlődésének és elmélyítésének folyamatát és azt tevékenyen támo­gatnia kell. Abból a marxi-lenini nézetből in­dulunk ki, hogy a kommunizmust csak a párt vezette dolgozó nép ön­tudatos alkotótevékenységével lehet felépíteni s a nép eme építés folya­mán kibontakoztatja képességeit. A nép alkotóerői és képességei a szocialista és kommunista átalakulá­sokra a szocialista demokrácia út­ján szabadulnak fel és fejlődnek. A szocialista demokráciát úgy értel­mezzük, hogy a dolgozók legszéle­sebb rétegei kapcsolódnak az ország valamennyi ügyének igazgatásába, va­lamint a gazdasági és kulturális épí­tés irányításába. A nép államhata­lomban, az állam igazgatásában, va­lamint a gazdasági és kulturális épí­tés irányításában egyre bővülő és mélyülő részvételének ez az alap­vető gondolata kell, hogy áthassa egész alkotmányunkat. Elsősorban azáltal jut kifejezésre, hogy a dol­gozó nép az államhatalmat a kép­viselőtestületek útján gyakorolja. Belőlük származik a többi állami szerv jogköre. Emellett arról van szó, hogy a nép által választott ál­lami szervek, a nemzetgyűlés, a Szlo­vák Nemzeti Tanács és valamennyi nemzeti bizottság szerepe szüntelenül növekedjék. Ugyanakkor fontos, hogy a jogkör bővülésével egyre mélyül­jön e szervek tevékenységének mun­katartalma is. A szocialista demokrácia kibővíté­sével egyidejűleg az új alkotmány­ban le kell rögzíteni a demokrati­kus centralizmusnak az állam Irá­nyításában és igazgatásában való kö­vetkezetes érvényesítését. Ennek a lenini alapelvnek a jelentősége, amelynek értelmében a döntések meghozatala előtt széleskörű demok­rácia érvényesül és amely szerint a jóváhagyott határozat mindenki szá­mára teljes mértékben kötelező, szüntelenül növekszik. Az állami szervek kölcsönös kap­csolataiban ez többek közt megnyil­vánul azon a téren is, hogy kidom­borodik az egységes államhatalom és igazgatás követelménye, a határoza­tok és végrehajtás egységének köve­telménye. Ez az egység lehetővé te­szi, hogy a képviselőtestületek és a körülöttük kialakult aktívák vala­mennyi tagja sokoldalúan és hatéko­nyan részt vegyen a határozathozatal­ban és a feladatok szervezeti bizto­sításában. Ez azért szükséges, mert szocialista államunk képviseleti szer­vei a nép szervei s ezért minden tevékenységükben egyre jobban a dolgozók és szervezeteik alkotó te­vékenységére és kezdeményezésére kell támaszkodniok. A szocialista államiság fejlődésével az állani tevé­kenységében egyre nagyobb súlyra tesznek szert a meggyőzés és neve­lés módszerei, fokozottan szükséges­sé válik az állami szervek intenzí­vebb együttműködése a dolgozókkal és azok szervezeteivel, amelyek fo­kozatosan átveszik az állami szervek bizonyos feladatait. Az új alkotmány a szocialista államiság ilyen fejlő­désére is számít és e fejlődési fo­lyamat számára kialakítja a feltéte­leket. Negyedszer: Az alkotmánytervezet szocialista fejlődésünk elért fokának megfele­lően megoldja a szlovák nemzeti szervek, a Szlovák Nemzeti Tanács helyzetét és elrendezését is. Ezeket az alapelveket már megtárgyalta Szlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága. Ezek az elvek abból a tényből indulnak ki, hogy amint teljes egyenjogúság uralkodik a cse­hek és a szlovákok között politikai téren, sok irányban elértük a különb­ségek kiegyenlítődését gazdasági te­rületen is. Szlovákia évszázados el­maradottsága megszűnt és ma gaz­daságilag, politikailag és kulturális téren a köztársaság fejlett részét ké­pezi. A szocialista iparosítás folya­matában és a mezőgazdaság szocia­lista szövetkezetesítésének útján alapvetően megváltozott Szlovákia lakosságának osztályösszetétele. Ez­által jelentősen megkisebbedtek a cseh és szlovák országrészek között azelőtt fennálló különbségek. Tudatában vagyunk azonban annak hogy még nagy feladatok várnak ránk gazdasági, de főleg kulturális téren. A szlovák nemzeti szervekben mó­dosításokra kerül sor abból a tény­ből kifolyólag, hogy tovább mélyül társadalmunk egész életének az egy­séges állami terv szerinti központi irányítása és hogy lényegesen bővül a nemzeti bizottságok jogköre, ame­lyeket az egész köztársaságban köz­vetlenül és egységesen irányít majd a kormány, másrészt pedig a kerü­letek felelős képviselőiként szerepel­nek a központi szervekkel szemben. Az új alkotmány rámutat, hogy a szlovák nemzeti szervekkel kapcso­latos intézkedések a Szlovák Nemzeti Tanács, mint olyan választott szerv tekintélyének megszilárdítására irá­nyulnak, amelyben szorosabban egy­bekapcsolódik az államhatalom és az államigazgatás végrehajtása. Ezzel kapcsolatban kitűzzük ajst a fontos politikai irányelvet, amelyet nem le­het közvetlenül az alkotmány rendel­kezéseiben kifejezni, mégpedig azt, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács kép­viselői az eddiginél sokkal nagyoob mértékben vegyenek részt az egész köztársaság irányításában, hogy pl a Szlovák Nemzeti Tanács elnök* egyidejűleg a kormány alelnöke és esetleg a Szlovák Nemzeti Tanács el­nökségének további 1-2 tagja egy­idejűleg a kormánynak is tagja le­gyen. A szlovák nemzeti szervek helyze­tének új, alkotmányos rendezése ezért nagy jelentőségű lesz egész Csehszlovákia fejlődésére nézve, fő­leg Szlovákia további fejlesztése fel­adatainak teljesítése szempontjából. Szlovákia fejlődésének a feltételezett tervek alapján már 1975-ben a ter­melőerők fejlődési fokát, valamint a lakosság anyagi és kulturális színvo­nalát tekintve el kell érnie az egész Csehszlovák Köztársaság általános színvonalát. így a gyakorlatban létre­jönnek két szocialista nemzetünk to­vábbi kölcsönös közeledésének újabb feltételei. Ötödször: Az új alkotmányban fontos helyet töltenek be a dolgozók jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezé­sek. Visszatükröződik bennük az a feladat, amely a szocialista társa­dalom fejlődésében a dolgozók kezde­ményezésére és minden egyes tag­jának érvényesülésére esik. Az új alkotmány elvei alapján na­gyon szemléltetően ki akarjuk fe­jezni, hogy a kizsákmányolástól meg­szabadult dolgozók társadalmában a társadalom minden egyes tagjának fejlődése és érdekei összhangban vannak az egész társadalom fejlő­désével és érdekeivel. A dolgozók szabadságjogai és kötelességei tehát lehetővé teszik a társadalom minden egyes tagjai egyéniségének teljes ki­bontakozását, ugyanakkor az egész társadalom általános érdekeit szol­gálják, és a társadalom fejlődésével együtt tovább bővülnek és elmélyül­nek. Az új csehszlovák alkotmánynak ki kell domborítania az állam polgá­rai jogainak és kötelességeinek szo­cialista tartalmát, ami azt jelenti: ki kell fejeznie, hogy állampolgá­rainknak minden politikai és anyagi biztosítékuk és lehetőségük megvan jogaik teljes érvényesítésére és kö­telességeik teljesítésére. Az alkotmány az egyes jogokat felsorolva anyagi- és társadalmi biz­tosítékokon mutat rá biztosításukra s arra, hogyan bővültek és mélyül­tek el e jogok, s kitűzi további fej­lődésük irányát. Hazánk minden pol­gára egyenlő jogokat élvez és egyen­lő kötelességek hárulnak rá. Ezt az egyenjogúságot lényegében egyenlő feltételek biztosítják a társadalmi élet minden szakaszán. Ez különösen az ifjú nemzedék életében nyilvánul meg, mert minden lehetőséget meg­adunk neki, hogy felkészüljön jövő­beni feladataira. Államunk minden polgárának joga van a munkához és igazságos mun­kadíjazáshoz, pihenőhöz, egészség­védelemhez és gyógykezeltetéshez, aggkori ellátáshoz, munkaképtelenség esetén biztosításhoz, művelődéshez, stb., éspedig a tőkés államok dolgo­zói számára elérhetetlen mértékben. E jogok meggyőzően jellemzik a dol­gozók egyre jobb életére irányuló törekvésünk értelmét; igazi jogok ezek, melyeket egész társadalmi, gazdasági rendszerünk biztosít. Az alkotmánynak ki kell fejeznie állam­polgáraink többi jogait is, köztük a hagyományos demokratikus és sze­mélyi szabadságjogokat, melyeknek szocialista tartalmat adtunk, mert azonos célt szolgálnak: az ember egyéniségének kibontakozását és al­kotó képességeinek a köz javára tör­ténő érvényesülését. így a dolgozók jogaira vonatkozó rendelkezések is szemléltetően bizonyítani fogják tár­sadalmunk igazi emberszeretetét és fölényét a tőkés társadalom fölött. Az új alkotmány ebben az értelem­ben szabja meg az állampolgárok alapvető kötelességeit, melyek közül első helyen szerepel a köz érdeké­ben végzett munka és a legbecsület­belibb kötelesség — a szocialista ha­za védelme. A mi felfogásunkban az állampolgárok kötelességei nem álla­nak ellentétben jogaikkal, hanem egységet alkotnak velük, mely kife­jezi a társadalmi és egyéni érdekek összhangját. Hatodszor: Azt akarjuk, hogy az új alkotmány köztársaságunk szocialista építésé­nek elért fokából induljon ki. Ren­delkezéseiben lerögzítjük a szocia­lizmusért vívott harc folyamán szer­zett tapasztalatainkat és ezek alapján biztosítjuk köztársaságunk további fejlődését. Múltunk összes haladó elemeire támaszkodunk és kihasználunk mindent, ami ma és a jövőben szocialista társadalmunk to­vábbfejlesztésének sikeres irányítá­sát szolgálhatja. Az új alkotmánynak ezért a május 9. alkotmányon kell alapulnia és a társadalom államjogi berendezésében meg kell őriznie mindent, ami elősegítette eddigi fej­lődésünket és bevált. Átveszi és to­továbbfejleszti a legfelsőbb állami szervek: a nemzetgyűlés, a köztár­sasági elnök és a kormány alkotta rendszer összes pozitívumait. Az új alkotmány az eddigi hely­zettel szemben világosan kidomborít­ja a nemzetgyűlésnek, mint az ál­lamhatalom legfelső képviselőjének, továbbá mint képviselőtestületnek szerepét azzal, hogy még szembetű­nőbben kifejezi tevékenységének munkajellegét, főként nagyobb súlyt helyez a nemzetgyűlés és szervei ellenőrző munkájára, kiemeli az álla­mi szervek felelősségét a nemzet­gyűléssel szemben. Ami a köztársa­sági elnök funkcióját illeti, abból indulunk ki, hogy ez a funkció a csehszlovák állam jellegzetes vonása lett a dolgozó nép szemében, hogy külpolitikai szempontból is nagy je­lentősége van. A kormány szerepét az új alkotmány úgy fejezi ki, hogy az államhatalom legfelső végrehajtó szerve. A kormány és tagjai felelő­sek lesznek a nemzetgyűlésnek. Azt akarjuk, hogy következetesen érvényesüljön az az alapelv, hogy ezek az államszervek egységesen és kölcsönösen együttműködve gyako­rolják a legfelső hatalmat. Ez azt jelenti — mint már mondottuk — hogy nem az államhatalmat, hanem a munkát és felelősséget osztják meg, ami megfelel az állam szocia­lista jellegének és a párt vezető szerepének. így az új alkotmány megszilárdítja és továbbfejleszti állami, politikai és közéletünk új szocialista hagyomá­nyait, melyek a szocialista építés be­fejezésének és szocialista társadal­munk továbbfejlesztésének- útján munkánkból és küzdelmeinkből ala­kultak és alakulnak ki csehszlovák hazánkban. Minden erőnket a választások előkészítésére és a gazdasági (eladatok teljesítésére összpontosítjuk Elvtársak! Most következik az az időszak, amikor pártunk és az egész Nemzeti Front erőit a nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nem­zeti bizottságokba tartandó választá­sok előkészítésére összpontosítjuk. A párt évzáró taggyűlései s ala­kuló járási és kerületi konferenciái után lépünk ebbe az időszakba. A párt nagy aktivitásának három­hónapos időszakában az üzemekben, falvakon és városokban, hivatalokban és más munkahelyeken szervezett másfélmillió párttag megvitatta a párt tevékenységét és véleményt mondott az előterjesztett javaslatok­ról. Elmondhatjuk, hogy az évzáró taggyűlések és értekezletek nagyra értékelték a párt eddigi munkáját, megerősítették és jóváhagyták az állam új területi felosztásáról hozott döntését és ugyanakkor kifejezték a párt elszántságát, hogy kész telje­síteni a szocialista építés új felada­tait. Az új járások és kerületek a párt vzetése alatt teljes sikerrel, az or­szágos szükségletek nagy megértésé­vel alakulnak meg. Csak elvétve me­rültek fel szűk látókörű helyi irány­zatok. Ez a dolgozók nagyfokú öntu­datosságát, s azt bizonyítja, hogy egyként pozitívan álltak ki a szocia­lista társadalom érdekei mellett. Egyidejűleg gazdaságunk legkomo­lyabb feladataira irányult a párt­konferenciák figyelme. Azt hiszem elmondhatjuk, hogy a pártaktíva és az egész párt teljes mértékben meg­értették a mezőgazdasági termelés problémái megoldásának égető fon­tosságát. A konferenciák teljes mér­tékben igazolták ezt és sok ötletet vetettek fel mezőgazdaságunk fellen­dítésének megszervezésére. Különö­sen kedvező tény, hogy fokozódik a szövetkezetek kezdeményezése. Az a fontos, hogy a pártszervek és szer­vezetek arre a kezdeményezésre tá­maszkodjanak és a működési helyü­ket falura áttevő új funkcionáriusok ezreinek segítségével jól oldják meg a gyakorlati feladatokat. Az évzáró taggyűlések és az ala­kuló konferenciák újra megmutatták, mennyire kibővült a pártaktíva és mennyit fejlődtek a pártfunkcioná­riusok, mennyire fokozódott politikai öntudatosságuk és felelősségtudatuk. Az új területi felosztás lehetővé teszi, hogy jobban helyezzük szét a kádereket a pártban, valamint az állami és gazdasági szervekben. Ez­zel kapcsolatban hangsúlyozni aka­rom, hogy nagy kár lenne, ha egyes jól bevált és tapasztalt elvtársak valahol megrekednének és kihaszná­latlanok maradnának. Komoly próba előtt állnak az újon­nan létesült kerületi és járási párt­bizottságok. Az idei választások jelentős bel­politikai eseményt jelentenek. Ez ab­ból következik, hogy a választások a gazdaság irányításában, az ország igazgatásában és az állam területi felosztásában végrehajtott változások egész komplexumának mintegy bete­tőzését jelentik. Ezek a változások törvényszerűen adódtak társadal­munk eddigi fejlődéséből, abból a tényből, hogy hazánkban győzött a szocializmus. Ezeknek az átalakulá­soknak lényege a dolgozók további részvételének kibővítése az irányí­tásban és igazgatásban. Ezzel kap­csolatban növekszik a választott szervek szerepe a nemzetgyűléstől egészen a helyi nemzeti bizottságo­kig. Ugyanakkor bővül a termelés­hez legközelebb álló államhatalmi és igazgatási szervek jogköre és felelőssége, melyekben a dolgozók közvetlenül érvényesíthetik akaratu­kat. és kezdeményezésüket. Mindez kiemeli a választások elő­készítésének fontosságát, éspedig nemcsak a javasolt jelöltek kivá­lasztásának szempontjából, hanem az új nemzeti bizottságok munkaprog­ramja felelősségteljes kidolgozásának szempontjából is. Nem utolsó sor­ban jelentősek a választások azért is, mert jubileumi évben zajlanak le, amikor 15. évfordulóját ünnepel­jük annak, hogy a szovjet hadsereg felszabadította Csehszlovákiát. Nagyon érthető, hogy a választási kampány fő tartalmát azoknak a nagy és örömteljes sikereknek álta­lános értékelése fogja képezni, ame­lyeket népünk Csehszlovákia Kom­munista Pártja vezetésével a népgaz­daság, a kultúra és a műveltség fej­lesztésében, az életszínvonal emelé­sében, köztársaságunk nemzetközi helyzetének szilárdításában elért. Egyidejűleg megismertetjük dolgo­zóinkat a népgazdaság és a szocia­lista társadalom fejlesztéséből ere­dő feladatokkal, amelyeket a világ­békéért folytatott további harc'tűz elénk. A választási kampányban figyel­münk elsősorban köztársaságunk új, immár szocialista alkotmányának tervezésére összpontosul. Azt akar­juk, hogy a dolgozók ne csak helye­seljék az előterjesztett javaslatot, hanem álljanak elő kiegészítő javas­lataikkal és elképzeléseikkel. Már mondottam, hogy az új alkotmány nemcsak lerögzíti a már elérteket, hanem egyszersmind szocialista tár­sadalmunk továbbfejlesztésének prog­ramja is lesz. Fontos tehát, hogy a lakosság és a szervek fontolóra ve­gyék új alkotmányunknak ezt a fontos vonását és levonják belőle a következtetéseket további munkájuk­ban. Javasoljuk, hogy a köztársaság új alkotmányának tervezetét bocsássák széleskörű országos vitára a párt, a lakosság, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezetei elé. Ügy véljük, hogy a vita fő fórumát a Nemzeti Front szervezeteinek nyil­vános választási gyűlései képezzék. Nem akarjuk, hogy az új alkot­mány tervezetéről folyó vita valami elvont elmefuttatásokhoz vezessen, hanem azt akarjuk, hogy elsősorban a szocialista társadalom további szi­lárdítása és fejlesztése szempontjá­ból fő problémákra és megoldásokra összpontosuljon. Azzal, hogy az új alkotmány tervezetéről folyó vitában éppen erre összpontosítjuk a dolgo­zók figyelmét és kezdeményezését, elérjük, hogy a vita lefolyása szoro­san összefüggjön a mával, jelenlegi feladatainkkal és legközelebbi távla­tainkkal. A népgazdaság fejlesztése terén figyelmünk az idei terv minél jobb teljesítésére fog irányulni. Fontos, hogy a termelési terveket ne csak a kitűzött határidő előtt, hanem fő­ként a minőségi mutatókban telje­sítsük. így megteremtjük a szükséges feltételét annak, hogy előrehaladá­sunkat gyakran megnehezítő problé­mák egész sorától megszabadulva kezdjük meg a harmadik ötéves ter­vet. Hisszük, hogy kohászaink, gép­ipari és építőipari dolgozóink még nem mondták ki az utolsó szót és mindent megtesznek terveik teljesí­téséért és túltejesítéséért. Úgy véljük továbbá, hogy a válasz­tási kampányt teljes mértékben arra is ki kellene használnunk, hogy a dolgozók és az egyes munkaközös­ségek fokozott figyelmet fordítsa­nak a párt Központi Bizottságának tavalyi szeptemberi ülésén népgazda­ságunkkal kapcsolatban levont kö­vetkeztetések érvényesítésére. Szükségesnek tartjuk állandóan hangoztatni, hogy a harmadik ötéves terv fő problémája az új technika meghonosítása lesz az iparban, fő­ként a termelés automatizálása és gépesítése. Az 1961-1965. évekre a munkatermelékenység növelésének kitűzött mutatóit csak akkor tudjuk elérni, ha teljesítjük ezt az igényes feladatot. E feladatokkal, valamint a mezőgazdaság további gépesítésével kapcsolatban világosan kitűnik a gépipar fontos szerepe, melyet a ter­melés növelésében, valamint a ter­mékek összetételében és nagyfokú műszaki színvonalában játszik. Az iparban, építőiparban és a nép­gazdaság további ágaiban ezenkívül termelőeszközeink, berendezéseink és anyagi forrásaink maximális ki­használásáról van szó éspedig oly módon, hogy növeljük üzemeinkben a műszakok számát. Nem gondolha­tunk az ipari munkaidő lerövidíté­sére, ha csak egy műszakban dolgo­zunk. Ugyanúgy nem követelhetünk újabb és újabb beruházási eszközö­ket, ha nem biztosítjuk a meglevő termelőberendezések maximális ki­használását. Minden üzemben széles­körű meggyőző munkát kell indíta­nunk azért, hogy megnyerjük a munkásokat és technikusokat a má­sodik, esetleg harmadik műszak be­vezetésére, hogy mégjobban kihasz­náljuk iparunkat a népgazdaság to­vábbfejlesztésére. E két kérdés szorosan összefügg beruházási építésünkkel. Annak kö­vetkeztében, hogy nem elég gyorsan és következetesen oldjuk meg az új technika meghonosítását és a műsza­kok számának növelését, aránytalan követelések merülnek fel az építő­ipari beruházások terén. Ezt tükrözi a gépekre, az új technikára, a gene­ráljavításra és korszerűsítésre fordí­tott beruházások csekély részaránya; Itt is fontos, hogy a beruházási prob­lémák az eddiginél sokkal nagyobb mértékben álljanak dolgozóink fi­gyelmének, kezdeményezésének és aktivitásának központjában. Az általános építkezés keretében fontos feladatot oldunk meg: 1200 000 lakást kell felépítenünk 1970-ig, hogy lényegében megfelelő lakást biztosít­sunk minden családnak. Elmondhat­juk, hogy e program nagy visszhan­got keltett dolgozóink körében. De e téren sincs kihasználva minden le­hetőség, az eddiginél sokkal jobban kell érdekeltté tenni a dolgozókat a szövetkezeti és vállalati, valamint fa­lusi lakásépítésben. Rendkívül komoly és országos fel­adat, hogy behozzuk a mezőgazdasági termelésnek az ipari termelés mö­götti lemaradását. Azt akarjuk, hogy a mezőgazdasági termelés megszer­vezését és nagyüzemi termelési for­máit tekintve tíz éven belül utóiérje az ipari termelést. Társadalmunk szükségletei és különösen az élet-* színvonalnak a harmadik ötéves terv­ben tervezett emelése megkövetelik mezőgazdasági termelésünk lényeges növelését. Az EJFSZ-ekben, állami gazdaságok­ban, gépállomásokban teljes mérték­ben elismerést nyer annak a pártpo­litikának helyessége, melynek célja a nagyüzemi gazdálkodási formák ér­vényesítése a földeken. E feladatok (Folytatás az S. oldalon) jQf SZÓ 4 * 1960. április 17. I I

Next

/
Thumbnails
Contents