Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-12 / 71. szám, szombat

Megszületett a nagy szlovák nemzeti zenedráma Eugen Suchoň SVÄTOPLUK című operájának nagysikerű bemutatója Több mint negyed évszázada már, hogy Eugen Suchoň nemzeti művész, az Örvény immár világhírű alkotója előjátékot írt Ivan Stodola Svätopluk című tragédiájához. Egy esztendővel később színpadi muzsikával is kiegészítette az előjátékot és amint maga vallja, az erős drámai mag kezdettől fogva ösztönözte, hogy zenedrámáva formálja, azonban csak az örvény megalkotása után került abba a helyzetbe, hogy tervét művészi lelkiismerete teljes felelősségével megvalósíthassa. Csaknem egy évtizednyi kutatás, tanulmány, elmerülés és ihletett alkotói munka kellett, hogy az ifjúkorban megálmodott álom valóra váljon, megszülessen a Svätopluk, a szlovák nemzet nagy nemzeti zenedrámája, amely egyúttal Suchofi nagy művészetének csúcspontját is jelenti. Mintha minden eddigi müve, zsoltárai, zenekari szerzeményei, de maga a már sokfelé játszott, elévülhetetlen örvény is csak előkészület lett volna ehhez a lenyűgözően szép, monumentális zenedrámához, amellyel Suchoň a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére megajándékozta nemzetét, egész kulturális életünket és egyben a világ zeneirodalmát is. Jelzőink kopottaknak, szegényesnek tűnnek, amikor méltatni akarjuk a dalmű szépségeit, kórusrészeinek elemi erejét, himnikus szárnyalását, a zenekar elbűvölő színpompáját, tömör drámaiságát. De Suchoň ezúttal felülmúlta önmagát azzal is, hogy fent a színpadon is mesterien és minden egyes szerepben egyéni jelleggel jellemez; bizánci, germán- és népi motívumokból varázslatos erővel építi fel zenedrámáját, tud tragikus magaslatokra emelkedni és Ilraian ihletett részekkel meglepni. Minden dicséretet megérdemel az eszmei cél, amely a zeneköltőt a dalmű megírásánál inspirálta és vezette. Svätopluk király szavai foglalják össze a legtömörebben ezt az eszmeiséget: „Ha szeretetben és egységben összeforrtok, ellenségteitek sohasem bírhatnak le,.." Valóban nagy erö és korszerű az intelem, amelyet a Svätopluk legenda napjaink békéért küzdő, egy- ' ségben élni akaró emberének mond. A Nagymorva Birodalom szétesett, Az opera első felvonásának egyik nagy jelenete. hogy Szvatopluk király fiai, Mojmir és Svätopluk hercegek nem szívlelték meg apjuk tanácsait és testvéri összefogás és barátság helyett öldöklő harcban egymásnak estek. Suchoň operája messzehangzó szóval figyelmeztet a széthúzás és torzsalkodás nemzetpusztltó veszélyeire. A dalmű szövegkönyve részben Ivan Stodola ismert tragédiájára támaszkodik, a zeneköltő maga sokat tett hozzá elgondolásaiból és Jela Krcméry szedte aztán szép, kifejező versekbe az egész anyagot, amelyben a történelemből ismert legendás részek a képzeletszülte meseelemekkel keverődnek. Drámailag kitűnően felépített részeket helyenként konvencionálisan ható jelenetek váltják, itt-ott hiányzik a történés mélyebb indokolása, a jellemekben. is némi töréseket érzünk, ám a forrón áradó, drámai erejű muzsika minden hiányt elfed, Suchoň ihletett zenéje bőségesen jellemez ott is, ahol a szó elerőtlenedik és nem hoz elég színt és költői igazságot a drámába. És itt mindjárt hozzátehetjük, hogy Nemzeti Színházunk talán fennállása óta nem végzett nagyobb munkát, mint amilyent a Svätopluk csütörtöki bemutatója jelentett. Fenállásának negyvenedik esztendejét a legméltóbban megünnepelte, Suchoň zenedrámáját olyan kiállításban hozta színre, amely a kapitalista világ hasonló méretű színpadain egyenesen A múlt nagy cseh regőse (30 évvel ezelőtt halt meg Alois Jirásek) A

hhoz a kevés nemzeti íróhoz tartozott Alois Jirásek, a Jókaiként emlegetett regényíró, akik alkotásuk fényében élték meg nemzetük felszabadulását, az új köztársaság születését. Ugyanakkor egyike a cseh irodalom azon nagy alakjainak, akik körül a legtöbb vita folyt, akiket sok oldalról ért a burzsoá kritika rosszindulatú támadása, vagy akiknek művét kora még nem tudta teljes mélységében értékelni. Pedig az elmélázgató, az ősi földön, a dicső történelmi múlt színhelyén elbarangoló, közvetlen egyéniségű tudós történelemtanár nagy nemzeti küldetést vállalt, amikor eljegyezte magát az irodalommal. Nem volt forradalmi egyéniség, de a népből sarjadt és alkotásában is örökre a nép fia maradt, még ha a polgári társadalom úri szalonjaiban meg is vetették érte. Hronov szülöttje, őseiről így nyilatkozott: „Eredetileg parasztcsaládból származom. Családom története egyszerű: a cseh paraszt sorsa, melyben sok volt az elnyomás, a régi időkben pedig az a legrosszabb valami, ami csak létezhet: a jobbágykenyér és a robot." Hronovból Broumovba, majd Hradec Královére vezetett a 11 éves fiúcska életútja. Hihetetlenül hangzik, de tény, hogy a broumovi német tannyelvű bencés gimnáziumban hazafias érzésű tanárának hatása alatt lett a cseh történelem és nyelv szerelmese. Középiskolai tanulmányai után a prágai egyetem bölcsészeti karán történelem-szakra iratkozott be. A múltat kutatta, a nemzeti történelmet és ezen az úton érlelődött gerinces hazafivá, nemzeti íróvá. Tanári és írói hivatását az ébredő nemzet szolgálatába állította. Termékeny író volt: Irt elbeszéléseket, történelmi regényeket. Ami alkotását általánosan jellemzi^ s ami benne a legértékesebb, ez a cseh nemzet forradalmi múltjának, a huszita hagyományoknak élesztgetése, felkutatása és nyílt propagálása. Bárhol is játszódnak le műveinek cselekményei (Mindenki ellen, Árban, Testvériség, A huszita király, Sötétség) az az elragadó forradalmi szellem hatja át történeteit és hőseit, amely a XV. században oly naggyá tette a cseh nemzetet és megalapozta történelmi hírnevét. Huszita tárgyú regényhősei általában a nép egyszerű fiai vagy elszegényedett kis- és középnemesek, és Jirásek nem titkolja, hogy rokonszenvez velük, az ő oldalukon áll az egyház, és képében az egész hűbéri társa dalom ellen vivott élet-halál harcukban. Vagy nézzük a Kutyafejűeket. Mily hősi romantika hatja át. Ugyanakkor időálló, időszerű mondanivalója mementó: a Chodok, a Kozinák harca a Lomikar-Lamingenek ellen nem vesztett jelentőségéből. Polgári korlátoltsága megakadályozta Jiráseket abban, hogy rokonszenvezzék az 1848-as magyar forradalommal. Előtérben a szlovákok és más nemzetiségek elnyomását látta, s csak aztán az uralkodóház megdöntésére irányuló magyar polgári demokratikus mozgalmat. Mégis a Huszárok cimü elbeszélésében a császár hadseregéből hazafelé igyekvő 3 magyar huszár története ecseteléséből barátságosabb hang csendül ki. Kora nem értette meg Jiráseket. Huszita műveivel az egyházi reakció összpontosított .támadását zúdította magára. A polgári liberálisoknak sem tetszett: ódivatúsággal, elavult nacionalizmussal vádolták. Kétségbe vonták írásainak művésziességét, mert a nép nyelvén íródtak művei. Pedig éppen ebben volt művészetének legfőbb értéke. „A nép érdeke volt az a jelszó, amellyel a cseh burzsoázia harcba szállt. S e jelszó népszerűsítésében, értelmének kibővítésében és elmélyítésében az egyik legnagyobb szerep éppen Alois Jirásekre hárul." — fordult szembe. Fučík a Tvorbában Jirásek polgári bírálóival. E

bben volt Jirásek nagysága. Mfg bírálói a legképtelenebb vádakkal halmozták el, a nép olvasta és terjesztette nemzetébresztő regényeit, szívébe zárta Írójukat. Sikerének titkát talán legnagyobb tisztelője, Zdenék Nejedlý professzor jellemezte a legtalálóbban: „Jirásek, a népi író dicső győzelmet aratott a nemzeti demokrata Jirásek fölött". A szabad szocialista ország népe kegyelettel őrzi emlékét. L. L. elképzelhetetlen. Egész rendszerünk, kulturális életünk magasabb rendúségét igazolja ez a kivételeden nagysikerű bemutató, ez a monumentális művészi tett, amellyel a szlovák nemzet első nagy nemzeti operája elindul az örvényhez hasonlóan a világsiker felé. Ebben a sikerben része van Tibor Frešo karmesternek, akit még nem láttunk ilyen lelkesen és annyi odaadással vezényelni. Zenekarában tömören csengett minden szólam és remek volt a filharmónia énekeseivel megerősített énekkar is. Szárnyaló szépséggel szólalt meg a kórus és egymást múlták felül a szólisták. A zenedrámát kétszeres szereposztásban hozza ki a színház és úgyszólván minden tagja szóhoz jut benne. A főszerepben Ján Hadraba mind játékban, mind énekben kiváló volt, mély basszusán meggyőzően csengett a király vergődése, halál-jelenetében megrázóan nagy művészi élményt nyújtott. A bemutató előadáson Mojmir királyfi szerepét Bohuš Hanák énekelte: zengő, érces baritonja egyik fénypontja az előadásnak. Utánuk elsősorban a cselszövő Eutomíra pannón hercegnőt éneklő Mária Hubovát illeti dicséret, de kitűnően szolgálta a szerző elképzeléseit dr. Gustáv Papp is a szerelmében árulóvá váló, majd megtérő igric szerepében. Nincs itt helyünk, hogy a népes színlap valamennyi kiválóan szereplő énekesét megneveztük, de hiba volna, ha nem említenénk a Mileriát, az önfeláldozó rableányt éneklő Margita Cesanyiová, Oľga Han á ková (Blagota), Juraj Martvoň (Dragomir nádorispán), Štefan Hozza (Svätopluk herceg) és Géjza Zelenay (Táltos) nevét. Miloš Wasserbauer rendezése látványos és világvárosi színvonalú, hü a tradícióhoz, de egyéni jellegű is. Az aranylag kis színpadon nagy leleménnyel mozgatja a közel kétszáz főnyi énekkart és nagy gonddal ügyel az énekesek színészi teljesítményére. A színpad mindig eleven, mozgalmas és illúziót keltő. Munkájának legfőbb érdeme, hogy kellően kifejezésre juttatja a dalmű eszmeiségét, a testvéri torzsalkodásból eredő romlást, amely — mint bevezetőmben mondottam — máig érő értelemmel bír. Rendezői elképzeléseit igen hathatósan támogatják Ladislav Vychodil monumentális és eredeti színpadképei. Különösen a harmadik felvonás két képe komor, baljós egével lenyűgöző. A díszbemutató közönsége hosszan tartó lelkes ünneplésben részesítette a zeneköltőt, a szövegkönyv szerzőit és az összes szereplőket. Kívánatos volha, ha operánknak ez a kivételesen szép ünnepnapja nem vesztené el fényét a hétköznapokon sem. A régen áhított szlovák nemzeti opera Eugen Suchoň érdeméből megszületett és a mű kimagasló értékei megérdemelnék, hogy minden előadása ünnepet jelentsen kulturális életünkben. EGRI VIKTOR Egy könyvtár a könyv hónapjában KÖNYV, KÖNYV, KÖNYV... Amerre az ember néz, mindenütt könyv... Négy helyiségben több mint 15 000 kötet. Léván, a járási népkönyvtárban első pillanatra úgy látszik, sok a könyv. Pedig a könyv itt is kevés. Az olvasók állandóan újabb köteteket kérnek. A keresletet a könyvtár dolgozói talán akkor sem tudnák mindenben kielégíteni, ha a könyvek száma megkétszereződnék. - Mi után érdeklődnek leginkább? - Ezt nehéz megmondani — válaszolt kérdésünkre Risanek Andrásné, a könyvtár vezetője. — Általában minden könyv cserélődik. A legnagyobb érdeklődés természetesen a klasszikusok iránt van. A Jókai-, Mikszáth-, Móricz-köteteken kívül azonban az olvasók ma már egyre gyakrabban kérik p mai írók könyveit is. Böngészek a polcokon. Mai és régi Írók könyveit veszem .kézbe. Vizsgálom a kikölcsönzés számát. A különbség bizony elmosódott, az új írókat ugyanúgy olvassák, mint a régieket. Néha a modern írók könyvel viszik el a pálmát. Ezen a téren Solohov, Hemmingway, Osborne, Steinbeck és Moravia állnak az élen. - Milyen könyvből van a legnagyobb hiány? - A legnagyobb hiányt a gyermekkönyvekben érezzük. A fiatalok kérik, keresik a könyveket, mi viszont sokszor a legjobb akarattal sem tudunk eleget tenni gyerekolvasóink kérésének. - A fiatalok általában milyen témakörű könyveket keresnek? - Legtöbbször a kalandos útleírásokat keresik. Az utóbbi időben azonban feltűnően megnőtt az érdeklődés a természettudományok és a világűr problémáival foglalkozó könyvek iránt. - Természettudományi könyvük van elegendő? - Könyvünk semmilyen tárgykörből sincs elegendő. A kereslet minden könyv iránt olyan nagy, hogy sokszor sürgetni kell az olvasót, hozza vissza a könyvet, mert mások is kérik. Március a könyv hónapja, s mi ebből az alkalomból látogattunk el a Lévai Járási Népkönyvtárba. Kíváncsiak voltunk, mire készül a könyv hónapjában a lévai népkönyvtár. A könyvtár ablakában rögtönzött kiállítás és díszes felirat hirdeti a könyv ünnepét. VAJON A KIÁLLÍTÁSON kívül készülnek-e más akcióra? Erről érdeklődtem, s erre vonatkozólag a könyvtáros ezeket mondta: - A könyv hónapjában irodalmi estéket és más összejöveteleket rendezünk. - Legközelebb kinek a könyvéről tartanak vitaestét? - A közeljövőben Hana Zelinová könyvei kerülnek megvitatásra. Az irodalmi esten a szerző is részt vesz. Aztán Petőfi-est rendezését tervezzük. Érdekelt, vajon a könyv hónapjában milyen rendezvényekre készülnek a falusi könyvtárak. •— Járásunkban - kaptam a felvilágosítást - 42 falusi könyvtár van. A könyv hónapjában mindegyikük irodalmi estéket és más összejöveteleket rendez. - Csak szépirodalmi vagy szakkönyvekről is tartanak megbeszéléseket? — A közeljövőben falusi könyvtárainkkal karöltve járásunkban körülbelül 30 faluban a kukoricatermeléssel foglalkozó szakkönyvek ismertetésére készülünk. A lévai járás jövő termelési tervében jelentős helyet foglal el a kukoricátérmelés. A könyvtár dolgozói ennek sikerét késízülnek szolgálni az említett szakkönyvekről rendezett vitaestekkel. A járási könyvtár dolgozói szoros kapcsolatban vannak a falusi könyvtárakkal. Irányítják munkájukat, a könyvtárosokat pedig módszertani tanácsokkal látják el. — Járásukban hol van a legjobb falusi könyvtár és könyvtáros? — Sok jól dolgozó könyvtárunk és könyvtárosunk van. A legeredményesebben dolgozó könyvtáraink azok, ahol a könyvtáros igazi könyvbarát... A könyvek szeretete nélkül a könyvtár vezetése sem lehet jó. — Kik vezetik a falusi könyvtárakat? — A legtöbb helyen a tanítók. Vannak azonban olyan könyvtáraink, ahol munkások, szövetkezeti tagok a könyvtár vezetői. E dolgozók sok esetben jobban, nagyobb szeretettel bánnak a gondjaikra bízott könyvekkel, mint sok értelmiségi. A JÁRÁSI NÉPKÖNYVTÁR vezetője az egyik szekrényben levő kartotékokra mutatott. — Ilyen törzskönyvet vezetünk járásunk mindegyik könyvtáráról. É könyvbe rendszeresen beírjuk, ami egy-egy könyvtár életével összefügg, s így mindent tudunk a járásunkban működő könyvtárakról. Tudjuk azt is, hol, milyen segítségre van szükség, s a könyvtárakat eszerint segítjük. A termeket járva dicsértem a szépen berendezett, tiszta szobákat. — Az új berendezést több minť 20 000 korona értékben tavaly csináltattuk. Azóta alkalmazzuk „a nyitott polc" kölcsönzést. Néhol ugyanis az olvasók csak a katalógusokból szerezhetnek tudomást a könyvtár könyvállományáról. A katalógusrendszer nálunk is megvan. A legtöbb olvasó azonban a polcokról választ olvasmányt. Azt tartjuk, a „nyitott polc" élő katalógus. A könyvtárban külön helyiségben vannak az ifjúsági könyvek. Ebben a teremben van a könyvtár televízorja. Mikor az ifjú olvasókra terelődött: a szó, a könyvtár vezetője ezeket mondta: — Gyakran rendezünk összejöveteleket a fiatal olvasók számára is. A könyv hónapjában újabb összejövetelekre készülünk. Az ifjúsági könyvekről folyó tanácskozást filmvetítéssel kapcsoljuk össze. Ifjú olvasóink körében a vasárnap délelőtt megtartott televíziós műsor örvend a legnagyobb népszerűségnek. Ilyenkor termünk is kicsinek bizonyul. Nézem a termeket, amelyek bizony nem nagy befogadóképességüek. A könyvtáros azonban mintha kitalálná gondolatomat, megnyugtatóan mondja: — A városban rövidesen űj művelődési otthon épül. Ott nyer majd elhelyezést a könyvtár is. A helyiség problémája tehát rövidesen megoldódik. * TERVEZGETÉS, alapos készülődés jellemzi a lévai népkönyvtárat. E készülődés minden bizonnyal eredményes lesz, s a könyv ünnepe Léván is méltó kifejezést kap. Balázs Béla B. Hanák, Suchoň nagy művének egyik áriáját énekli. (J. Herec felvételei.) Nálunk járt a Rokokó Színház A küszködve érkező tavasz hangulatának emeléséhez járult hozzá a minap a Kultúra és Pihenés Parkjában fellépő prágai Rokokó Színház társulatának műsora is. Délután a kicsinyeket, este pedig a felnőtteket szórakoztatta. Bratislavában a Bapopo című játékot mutatták be, melyben különféle mesék formájában mai életünk tükörképét láthatjuk. Minden egyes szám szatirikus csattanókkal zárult. Frimlová. neves színésznő, az álmodozó, emlékeibe merülő nagymama szerepében igen kedves alakítást nyújtott. Hana Heger-Čelková' sanzon és táncszámai, szavalatai bravúrosan hatottak. A közönség többször visszatapsolta a Frona film egykori főszereplőjét. A tehetséges színésznő Bratislavából indult el a színipályán, játszott a žilinai színpadon, s 1958-tói, csaknem a Rokokó megalapításától, állandó tagja a kis színháznak. Szenvedéllyel szaval, kedvenc szlovák költői: Smrek és Rúfus. Darek Vostrel, művészeti igazgató a színház munkájáról ezt mondotta: - Fő célunk ellesni az élet minden csínját-bínját és szatírával köszörülni az emberi hibákat. A színháznak 10 színész es 4 zenész tagja van, mindnyájan fiatalok. Műsorunkkal ellátogatunk az ország különböző városaiba, szórakoztatva igyekszünk nevelni a közönséget. A bratislavai közönséget nagyon megszerettük, kifinomult érzékkel reagál minden egyes szám mondanivalójára. Ügy érzem, visszhangra találtunk most is - fejezte be nyilatkozatát. A közönségnek tetszett a modern színpadi megoldás, a gördülékeny játékstílus, a kísérőzene, s megelégedései hatalmas tapssal fejezte ki. Kőszegi Zsuzsa ÚJ SZÖ 7 * 1960. március 10.