Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-11 / 70. szám, péntek

Jobban megszervezik az agitációs munkát ' FALVAINKON a személyes agitá­leiónak különösen jól bevált módsze­re volt a házi agitáció. Agitkettő­sök jártak házról házra, magyaráz­ták az egyénileg gazdálkodó föld­műveseknek a szövetkezeti gaz­dálkodás előnyeit, tagokat tobo­rozva az EFSZ-be. A dunaszer­dahelyi járásban azonban a szövet­kezeti mozgalom győzelmével a meg­győző munka fő súlyát a kommunis­ták most a szövetkezetbe akarják átvinni. ,, Az első lépést tavaly tették. Ti­zenegy agitációs körzetet létesítet­tek a járásban, mindegyikhez há­rom-négy község tartozott. Ezekben az agitátorok rendszeres összejö­veteleket tartottak s így készültek fel a szövetkezeti tagok között vég­zett meggyőző munkára, mert hiszen az agitáció igényes feladat. Nem­csak magyarázni kell az emberek­nek, de ha kérdeznek, felelni is. Ha valakinek rossz az elgondolása valamiben, meg kell magyarázni, miben téved. Az agitátoroknak, hogy mindenre jó feleletet adhassanak, fel kell készülniük munkájukra. Épp ezért van olyan nagy jelentősége a számukra rendezett iskolázásnak. A járási pártbizottság intézkedé­sei eredményesek voltak. Kisebb cso­portokban az agitátorok jobban fog­lalkozhattak községeik és szövetke-. zeteik sajátos problémáival. A meg­győző munkához a saját vagy a szomszéd faluból gyűjtötték össze érveiket és ezzel hatásosabbá tették azt. A dunaszerdahelyi járás kommu­nistái nemrég összegezték a felsza­badulásunk 15. évfordulója tiszte­letére tett kötelezettségvállalásokat. Az 5232 egyéni és 736 kollektív kö­telezettségvállalás értéke több mint 24 millió korona. Ezenkívül a vá­sárűti párt- és CSISZ-szervezet kezdeményezésére a falusi pártszer­vezetek nyilvános gyűlésein a lakos­ság egyetértését fejezte ki azzal a hazafias mozgalommal, mely szerint minden 18-50 éves dolgozó 10 órát dolgoz le a meliorációs munkála­tokon. Bátor célkitűzéseket tettek a prerovi felhívásra adott válaszukban is. A mezőgazdasági termelést az idén csaknem egyharmadával növelik 1959-hez képest. A növénytermesz­tésben 15 százalékkal, az állatte­nyésztésben 45,6 százalékkal jobb eredményekre törekednek. AZ EMLÍTETT CÉLKITŰZÉSEK va­lóra váltását a dunaszerdahelyi já­rás kommunistái jobb agitációs mun­kával akarják biztosítani. Az agi­tációs csoportokat a munkahelyek szerint szervezik meg. Ä felsőpa­tonvi EFSZ-ben a növénytermesz­tésben 20, az állattenyésztésben 28, a kertészetben 8, a dohánykerté­szetben 4 és az építészeti munka­csoportban 12 tagú agitátorkollektí­vát létesítettek. Hasonlóan szerve­zik meg az agitációs munkát Mi­hályfán. Gellén, Bősön, Várkonyban és a többi községekben is. Ezekről a szervezési intézkedések­ről és általában az agitációs mun­káról beszéltek az agitátorok járá­si értekezletükön. Áz új munkamód­szerek néaszerűsítéséért elismerés­ben részesítették a bősi szövetkeze­tet. ahol 7 0 na" alatt ezer férőhe­Ives sertéshizlaldát építettek fel ön­etetővel. Ä Pártélet december ?.4-i számában közölt önetető vázlatát is avakorlatilap kipróbálták és alkal­mazzák. A kezdeti sikerek azt bi­zonvítiák hoav az új módszerekkel sokká' iohb eredménveket érnek el. A szüksrnes erőtakarmánvok 30 — százalékát nváron zölHtakarmány­nval, trlen silóval oótoliák. A többi szövetkezetben ís ke­resni kell a lehetőségeket a me­zőoazdasáoi termelés növelésére és agitálni a ió elgondolások alkalma­zássért. Különösen naov gondot kell fordítani a meliorációs munkálatok­ra. Ä bodaki EFSZ taoiai 5 km hosszúságban kitisztították a csa­tornát s ezzel 80 hektárral növelik a termőföldet. Bősön 250 hektár leoelőről és 55 hektár szántóföld­ről vezették le a vizet. Nagyon sok ió néldát sorolhatnánk még fel. Az agitációs munkában beszélni kell ezekről a jó Déldákról és a szövetkezetek munkasikereiről. Mert vannak szövetkezetek és szövetke­zeti tagok, amelvek, ill. akik a kö­zös gazdálkodásban valóságos cso­dákat művelnek. Diósnatonyban a szocialista munkabrioád elnverésé­ért versenyző ifiúsáoi csoport a szövetkezet vezetőségétől olyan is­tállót kapott gondozásba, ameivben a legsilánvabb állatok voltak. Három hónap alatt a Ieojobb kollektívák közé küzdötték fel magukat a fia­talok. Az agitátorok járási összejö­vetelén Wiedermann József beszélt ezekről a munkasikerekről. Az if­Z ÚJ szo A betegekről is gondoskodnak Szocialista rendszerünk gondoskodik a megbetegedett, az átmenetileg, vagy tar­tósan munkaképtelenné vált dolgozókról és családtagjaikról is. A füleki járásban például a tüdőbetegek segélyezésére 200 ezer koronát fordították. Ezenkívül a JNB a szociális gondos­kodás terén 181 ezer koronát juttatott a rászoruló egyéneknek. A járádékosok közös étkezését a múlt évben Füleken és Ragyolcon oldották meg, ahol az arra rászorulók 0,50—2,00 koronáért kiadós ebédet kaptak. Csak Füleken 20 járadék­élvező használta ki ezt a lehetőséget. Agócs Vilmos, Ajnácskö Példás munkát végeznek S Csehszlovák Vöröskereszt helyi cso­portja Mikolán 1959-ben elnyerte a já­rási versenyzászlót. Nagy István, a szer­vezet elnöke és a vezetőség nem elége­dett meg ezzel a sikerrel, további munká­ra serkentette a Vöröskereszt tagságát. A hosszú téli estéket kihasználva egy jól sikerült esztrádműsort tanultak be és ezzel nemcsak a helybeli, de a környék lakosságát is szórakoztatták. Most égy színdarab betanulásán fáradoznak. A ta­nulásról sem feledkeznek meg. Több vö­röskeresztes tag továbbképző önkéntes tan­folyamra jár. Nagy Béla, Carammikola Hasznos munka Ä Komáromi Rokkantak Szövetkezete egyre fejlődik. Ezt bizonyítja az is, hogy míg 1955-ben a szövetkezetnek csak hat alkalmazottja volt, ma az alkalmazottak száma meghaladja a 150-et. Az alkalma­zottak 84 százaléka csökkent munkaké­pességű. A szövetkezet tagsága és vezető­sége annak érdekében, hogy biztosítsa a fejlődést, elhatározta, hogy a munkahe­lyeket rendbehozza. Igy a dolgozók jobb munkakörülmények között fognak dolgoz­ni. A szövetkezet rádiójavító részlégé a legérdekesebb. Itt négy technikus és két­tanonc a szakmájukba vágó összes mun­kákat jól elvégzi. Ezenkívül az ipari hul­ladékanyagokból is értékes árukat állíta­nak elő a szövetkezetben, mint például karőra-szíjakat, női bevásárló táskákat, és más cikkeket. Holcer László Komárom Vágyódnak a tanulás után A Krásna nad Hornádom-i EFSZ évzáró közgyűlése elég jó hangulatban folyt le. Igaz, a tavalyi évet még mint kicsi szö­vetkezet zárták, de ezen a gyűlésen jelen voltak már azok a tagok is, akik sza­kítottak a régi gazdálkodási módszerrel és csatlakoztak a szövetkezethez. A ta­valyi eredmények nem voltak a legrosz­szabbak. A tagoknak murfkaegységenkéni 5 korona részesedést fizettek, mert a termelési költségek elég maga­sak voltak- Nemcsak takarmányt vá­sároltak a sertéseknek, de a malacokat is vásárolniok kellett. Am ez tavaly volt. eb­ben az évben másképpen indulnak. Ez idén 1020 ha területen kezdik meg a gazdálkodást. Oj vezetőségi tagokat vá­lasztották rugalmasabb emberek kerültek a szövetkezet élére. Idősb Valiik János, aki a legjobban gazdálkodó középparaszt, a? első csoport vezetője lett. Kafka Andrást a második csoport vezetőjének választot­ták. Igen ám, csakhogy 5. 10 hektáron, vagy pedig ezer hektáron gazdálkodni — e? óriási különbség. Ezért úgy döntöttek, hogy az új vezetőség tagiait iskolázásra küldik. A háromnapos tanfolyamon megismer­kedtek • a szövetkezeti gazdálkodás irá­nyításának legalapvetőbb követelményei­vel. Az iskolázás befejezésének napján tele­fon csengett a JNB-n. A járás vezetőit hívták az iskola értékelését meqtartó vi­tára. Az iskolázásnak ez a formája bi­zony fehér holló a maga nemében. Azi hisszük azonban, hogy a krásnaiak pél­dája nyomán a többi szövetkezet is ha­sonlóan, jól felhasználja a kultúralaDOt tudásuk bővítésére, hiszen képzett embe- , rekre a mezőgazdaságban is naov szüksé­qiink van Iván Sándor. Kassa Az ifiúsáo munkáiéról BÄSTJ BARNA a tajti CSISZ-szervezet­ről küldött tudósítást. A szervezet, amely­nek a múlt évben nem volt megfelelő ve­zetője, most megújhodott. Sok értékes kö­telezettségvállalást tettek a fiatalok, töb­bek között azt. hogy seqlteni fognak az EFSZ-nek a nyári munkákban, színdarabot tanulnak, részt vesznek a falufejlesztés! ikrióban. szépítik a sportpályát és körnvé­két.. HICÉR BARNA körösi levelezőnk, közsé­géről számol be. A 400 lakosú községben rendbehozták a művelődési házat, a könyvtárat, s új klubhelyiséget létesítet­tek. Az ú.i klubban a fiatalok megtalálják szórakozásukat. A CSISZ karöltve dolgo­zik az EFSZ-szel. júságról való gondoskodást is em­lítette. 'Szövetkezetük a tényleges katonai szolgálatra bevonuló fiata­loknak 500 koronát ajándékoz és amikor visszatérnek a fiúk az EFSZ­be, ugyanannyit kapnak. Nászaján­dékul ezer koronát ad a szövetke­zet a házasodó fiataloknak. Igy so­rolhatnánk fel a további eredménye­ket, melyek az agitátorok helyett beszélnek a falun végbement nagy változásokról. ÚJABB SIKEREKET további jó munkával lehet csak elérni. Az agi­tátorokon is múlik, hogyan tudják erre megnyerni a lakosságot. Az el­ső és legfontosabb feladat, # hogy az emberek tudják, miiven munka, mi­iven feladatok megoldása vár rájuk, s munkáink miiven eredménnyel fog iárni mind a maauk, mind az egész társadalom számára. A várkonyi_ szö­vetkezetben például pontos kimuta­tást készítettek arról, hogyan jutal­mazzák azokat a munkacsoportokat és egyéneket, akik terven felüli eredményeket érnek el. Például min­den terven felül kifejt tejért 50 fil­lér prémiumot fizetnek ki. Ezenkí­vül havonta értékelik a legjobb fe­jőket, akik a terv túlteljesítéséért 50—200 koronás jutalmakat kapnak. Hasonlóképpen jutalmazzák a más munkaszakaszokon dolgozó szövetke­zeti tagokat. A várkonyi szövetkezet jő feltéte­leket teremtett a szocialista munka­verseny kibontakoztatására és az agitációs munkára. Ä szövetkezeti munkacsoportokban felállított agitá­ciós kollektívák amikor jobb ered­mények elérésére késztetik a dolgo­zókat, kiszámíthatják, hogy milyen prémiumokat érhetnek el jő munká­jukért a szövetkezeti tagok. Az agi­tációs munka ezzel annyira konkrét­tá válik, hogy külön-külön minden dolgozóhoz szól. Ilyen alapos meggyőző munkát nemcsak a várkonyi földművesszö­vetkezetben vezetnek be. Kezdemé­nyezésüket népszerűsítették a duna­szerdahelyi járásban és követökre talált a többi községekben is. Drábek Viktor. A koprivnicei Tatra Gépkocsigyár dolgozóinak a termelést a múlt év­hez viszonyítva ez idén 15 százalékkal és a harmadik ötéves terv évei­ben 175 százalékkal kell növelniök. Az üzem dolgozói ezért nagyszabású mozgalmat indítottak a munkatermelékenység növelése, az új technológia meghonosítása, a nagyfokú gépesítés és az egész termelés fokozatos mechanizálása érdekében. Valamennyi dolgozó tervbe vette, hogy esti iskolákban gyarapítja szakismereteit. KépUnkön: a tehergépkocsik fél­tengelyei féktartóinak sajtolását eddig egy sajtológéppel végezték, ami igen hosszadalmas, bonyolult munka volt. Az elülső és a hátsó féktartó sajtolását most külön sajtológépek végzik, úgyhogy lényegesen kevesebb munkaidőre van szükség és megszűnt a nehéz kétkézi munka is. Merész tervek Az udvardi EFSZ a múlt hónapban ün­nepelte megalakulásának 10. évfordulóját. A szövetkezeti család már 750 aktív tagot számlál, melyből 460 a nő, akik ugyancsak becsületesen kiveszik részüket a munká­ból. A szövetkezet vagyona a 10 éves évfor­dulóra elérte a 27 millió koronát. A szö­vetkezeti tagság az idei zárszámadás után 522 ezer koronát helyezett el a2 állami takarékpénztárban. Ez a kifizetett részesedés egyharmada volt. Nem hiába áll gazdag szövetkezet hírében az udvardi EFSZ. A szövetkezeti tagság és Muk Jó­zsef szövetkezeti elnök bátor terveke) szőnek szövetkezetük további felvirágoz­tatására is. — A növénytermesztést már 90 száza­lékra gépesítettük — írja levelében Né­meth Izabella, az udvard! EFSZ iagjá. A takarmánytenmesztés hektárhozamát 1960-ban hét százalékkal akarjuk nö­velni. 650 hektáron hereféléket, 300 hek­táron keverékeket, 120 hektáron silót, 38 hektáron pedig takarmányrépát terme, lünk. 1965-ig 1000 hektáron akarunk he­reféléket termelni s ennek arányában emelkedne a keverékek és a siló terü­lete is. Nagy számok ezek. de valameny­nyien bízunk megvalósulásukban. Tudjuk, hogy csak rajtunk múlik, s jó munka­szervezéssel mindez sikerülni fog. Kívánjuk az udvardi EFSZ-tagjainak, váltsák valóra terveiket, hogy a dolgo­zók asztalára több tejet, több húst ad­hassanak, s hogy tovább növekedjék a szövetkezeti tagság jóléte, kulturális színvonala. KÖZHASZNÚ TANÁCSADÁS Az EFSZ-ekbe átlépő' dolgozók jutalmazása Napjainkban, amikor a mezőgazda­ságban a szocialista termelési viszo­nyok már végleges győzelmet arat­tak, minden igyekezetünk arra irá­nyul, hogy lényegesen fokozzuk a mezőgazdasági termelést. A soron kö­vetkező láncszem, az egységes föld­müvesszövetkezetek ökonómiai meg­szilárdítása is a mezőgazdasági ter­melés belterjességének a növelését célozza. A kisebb EFSZ-eknek a gaz­j daságilag jobb egységekbe való ön­' kéntes tömörülése sem szolgál mást, mint a kedvezőbb feltételek megte­remtését. E feladatok teljesítése természet­szerűleg magasabb igényeket támaszt az irányító-szervező munka színvo­nalával szemben a nemzeti bizottsá­gokban, de elsősorban az EFSZ-ek­ben. Noha érvényben marad az az elv, hogy az alapvető kútforrás, ahon­nan az EFSZ-ek vezető funkcionáriu­sai kikerülnek, maga a tagság, most mégis előtérbe került az a feladat, hogy az EFSZ-ek sorait politikailag és szakmailag képzett, szövetkezeten kívüli további káderekkel erősítsük meg. Az EFSZ-ek azonban a jövőben is törődjenek azzal, hogy saját tag­jaikat és funkcionáriusaikat rendsze­sen tovább neveljék s érdeklődésüket a magasabb képzettség elérésére irá­nyítsák. Miről van tehát szó? Arról, hogy a JNB-k, KNB-k és más társadalmi szervezetek politikai­lag és szakmabelileg felkészült, ta­pasztalt és tehetséges dolgozóit meg­nyerjék az EFSZ-ek vezetéséhez szükséges igényes munka számára. Köztudomású, hogy éppen most van a nagy elhatározások ideje. Nem könnyű és egész életre kiható az ilyen elhatározás. Hiszen a jó szövet­kezeti vezető csak akkor dolgozhat eredményesen, ha családjával együtt a szövetkezet székhelyén lakik. Sok­esetben ez nemcsak azt jelenti, hogy városból falura kell költözni, de olyan lényeges kérdések is megol­dásra, döntésre várnak, mint a fele­ség munkalehetősége, a gyermekek iskoláztatása, továbbképzése és per­sze a megfelelő lakás. Éppen ezért az egyéni döntések és a kezdeti nehézségek megkönnyítése érdekében nem árt, ha az EFSZ-ekbe átlépő dolgozók jutalmazásáról és ál­talában megélhetésük biztosításáról is mondunk egyet-mást. Érvényes elvi határozat, hogy a dolgozó, aki elhatározza, hogy hajlandó valamely EFSZ vezető tisztségét betölteni, amennyiben az illetékes JNB tanácsa erre a tisztségre javasolja, az eddigi fizetésével szemben elvben nem szenvedhet károsodást. Ezen dolgo­zók jutalmazásának kérdését a JNB tanácsának mezőgazdasági osztálya egyénileg rendezi minden esetben az illető dolgozóval és EFSZ-el való egyetértésben a következő elvek szem előtt tartásával: 1. A szövetkezetek vezető tisztsé­geibe javasolt dolgozók mindenek­előtt az EFSZ-ek vezető funkcioná­riusai számára érvényes jutalmazás­ban vagyis munkaegységekben részesülnek. Eme alapjutalmazáson kí­vül az EFSZ-ek vezető dolgozói szá­mára érvényes jutalomban is része­sülhetnek, pl. a terv túlteljesítéséért stb. 2. Amennyiben az EFSZ-től kapott alapjutalmazás alacsonyabb, mint a szövetkezetbe átlépett dolgozó ed­digi fizetése, a JNB saját eszközei­ből 2—3 évig ún. havi kiegyenlítési járulékot folyósít az eddigi fizetés, legfeljebb azonban 1800 korona ere­jéig. A rendkívüli képesítéssel ren­delkező dolgozók esetében, amennyi­ben 1800 koronánál nagyobb fizeté­sük volt, a JNB havi 2200 korona erejéig kiegyenlítheti jövedelmüket. 3. Azok a dolgozók, akiket elma­radt EFSZ-ek vezető tisztségeibe vá­lasztanak. amelyekben különösen az első években rendkívüli erőfeszítést kell kifejteniök, hogy a szövetkeze­tet ökonómiailag megszilárdítsák, — a JNB saját eszközeiből még rendkí­vüli pótlékot kaphatnak, mégpedig az első évben eddigi fizetésük 40, a második évben 30 és a harmadik év­ben 20 százalékát. Miután ez a pót­lék a dolgozónak az EFSZ-be való átlépése előtti fizetése nagyságától függ és indokolatlanul előnyben ré­szesítené azokat, akiknek magas fi­zetésük volt, e pótlék legmagasabb összege havi 600 korona. Az elmaradt EFSZ-ek elnöki tiszt­ségébe kiküldött dolgozók, amennyi­ben a szövetkezet teljesíti az évi termelési tervet, — rendkívüli, ún. egyszeri jutalmat kaphatnak, legfel­jebb 1000 koronát. ' 4. Az EFSZ-ek vezető tisztségeibe átépített dolgozóknak meghagyják a beteg- és járadékbiztosításnak az al­kalmazottak számára érvényes min­den előnyét. Károsodás tehát e téren sem érheti őket. Megilleti őket az előzetes és a gyógykezelés, tovább kapják a gyermekpótlékot stb. A JNB a HNB-vel, az illető EFSZ­el és az átlépő dolgozóval egyetér­tésben a rendelkezésre álló lehető­ség szerint elősegíti az illető dol­gozóknak a községben való tartós letelepedését. Ez esetben megtéríti a költözködési költségeket is. Rendkívüli kezdvezményben része­sülnek még azok a dolgozók, akik határvidéki EFSZ-ben vállalnak ve­zető tisztséget. A fenti elvek alapján a lemaradt EFSZ-be átlépő dolgozó a következő jutalmazásban részesülhet: <•> i N o S . ŕ 0­0! « [n >1) 2 05 «> N CO «U .2 < > 0<»H 2' Q, 2 co 0) •ÍÜN^S N ffl 5 S -co V w S 2 o) ä hS-5 E« e H o ® M = Q, tí >5-a N a .2, « o) S < ,2 ^^ <u 0 1 X >® .. ä o a Z Ss "-s >s 3 ai < «> Ä 1800 1. munkaegység 11 korona 2. 12 korona 3. 15 korona $ A kiegyenlítési járulék és a rend­kívüli pótlék attól függ, milyen fi­zetése volt az illető dolgozónak az EFSZ-be való belépése előtt. Mindezen lehetőségek megszerve­zésének alapvető feltétele, hogy az illető dolgozó tagja annak az EFSZ­nek, amelyben tevékenykedik. 970 1050 1320 830 750 480 s >o t V 3 % "2 a C 'QJ M S. N a < 600 540 360 3 e w X 4J CO ae 25­N CO .. w > W :0 CO "."O —-> N CO š? N CO U) -O 2400 2340 2160 Feltételezzük, hogy még az idén több ezer dolgozó vállal vezető tiszt­séget ÉFSZ-einkben. Pártunk és ál­lamunk — mint mindig — most is jelentős segítséget nyújt e döntő szakaszon — a mezőgazdasági nagy­üzemi termelés Szocialista irányítá­sában. (szily) ŰJ SZÖ 5 * 1060. március 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents