Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-11 / 70. szám, péntek

VMg proletárral, egyesüljétek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. március 11. péntek A Szlovák Nemzeti Színház művészeinek és dolgozóinak ünne pi ülése Az élettel való kapcsolat, a magas fokú eszmeiség - szocialista művészetünk további fejlődésének záloga Párt- és kormányküldöttség az ünnepi ülésen Köztársasági Renddel tüntették ki a Szlovák Nemzeti Színházat Kitüntették a színház kiváló művészeit és dolgozóit 30 fillér XI. évfolyam, 70. szám Tudományos, kutató és műszaki dolgozók tanácskozása mezőgazdaságunk komplex gépesítéséről A prágai Szláv Házban tegnap kezdődött meg tudományos, kutató és műszaki dolgozóink tanácskozása a mezőgazdaság gépesítésének és technikájának kérdéseiről. Az értekezletet Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hívta egybe. Az értekezleten részt vettek a CSKP KB politikai iro­dájának tagjai, a CSKP KB titkárai, a CSKP KB osztályvezetői, a miniszterek, tudományos kutató dolgozók, főiskolai tanárok, a mezőgazdasági gépgyártó üzemek képviselői, kiváló gépesítők, valamint a gép- és traktorállomások, a mezőgazdasági gépjavító műhelyek és az egységes földművesszövetkezetek dolgozói. V/ A megnyitó beszámolót O. Černík elvtárs, a CSKP KB titkára tar­totta. A beszámolót vita követte. A vitában felszólalt Antonín No­votný elvtárs. Rámutatott, miért hívta egybe pártunk Központi Bi­zottsága ezt az értekezletet. Me­zőgazdaságunkban most lezárult egy szakasz és az új szocialista mezőgazdaság küszöbén állunk. Feladatul tűztük magunk elé, hogy tíz éven belül a mezőgazdaság színvonala elérje az ipar színvona­lát. Ebben jelentős szerepet fog játszani a technika, amelyet mező­gazdaságunkban széleskörűen ér­vényesítenünk kell. Hisz nemcsak a gépek átadásáról van szó, hanem a legmagasabb színvonalú techni­ka bevezetéséről, amely elősegíti a mezőgazdasági termelés gyors növekedését. Milyenek legyenek mezőgazda­sági gépeink? Nagy teljesítőképes­ségűek legyenek, magas technikai színvonalon álljanak, olyanok le­gyenek, hogy minőségüket és tel­jesítményüket tekintve túlszár­nyalják az eddigieket. Ezeknek a gépeknek minél tovább üzemképe­seknek kell maradniok, minél ki­sebb költségekkel kell működniök és minél több munkaerőt kell megtakarítaniok. Novotný elvtárs felszólalása végén emlékeztetett a két fő feladatra — az iparban a gépesítés és az automatizálás szé­leskörű bevezetésére, a mezőgaz­daságban pedig a mezőgazdasági termelés rohamos növelésére az új technika segítségével. Černík elvtárs beszámolójában többek között rámutatott arra, hogy a szocialista ipar mily nagy támasza volt és támasza ma is mezőgazdáinknak. Iparunk új ter­melőerők létrejöttét biztosította falvainkon, ugyanakkor elősegítet­te a munkásosztály és a parasztság szövetségének szilárdítását és fej­lesztését. Iparunk érdeme, hogy mezőgazdaságunk műszaki színvo­nala emelkedett. De nem sikerült még mindenütt teljes mértékben gépeket beállíta­nunk a nehéz emberi munkát igénylő munkafolyamatokba. Ezért gépiparunk mai elsőrendű feladata az legyen, hogy a komplex gépe­sítést és a legkorszerűbb techni­kát biztosítsa. Mely problémákra kell figyel­münket összpontosítani ? Arra, hogy a gépek színvonala megfe­leljen a mezőgazdasági gyakorlat szükségleteinek s hogy műszaki és gazdasági mutatóikkal a mezőgaz­dasági munkatermelékenység fo­kozásának hajtó motorjává válja­nak. A mezőgazdasági gépek és traktorok gyártásában korszerű gépipari szervezést és technológiát kell érvényesíteni, hogy jó minő­ségű gépeket gyártsunk és azok kedvezően befolyásolják a mező­gazdasági termelés költségeit. Nem szabad megfeledkeznünk elegendő pótalkatrész gyártásáról sem, még pedig megfelelő választékban és elosztásukat minél közelebb kell vinni a szövetkezetekhez. Az Agrostroj-üzemekben jelen­tős termelési tartalékok rejlenek, amelyeket ki kell használnunk. El­sősorban kellőképp értékelni kell a termelés előtti szakaszoknak, mint a korszerű gépipari termelés alapjának szerepét. A termelés előkészítése jelentékeny hatást gyakorol a termékek műszaki szín­vonalára és az anyagmegtakarí­tásra. A termelést megelőző szakaszok megerősítésével egyidejűleg gyors ütemben meg kell szervezni a ha­ladó gépipari technológia követel­ményeinek megfelelő termelést. Ez annyit jelent, hogy minden egyes üzem és műhely, minden egyes gép számára ki kell dolgoz­ni a gyártás technológiai tervét és következetesen a termelési és sze­relési vonalak építésére kell figyel­met fordítani. A beruházási építkezés, amely az Agrostroj üzemeiben a legközeleb­bi években befejeződik, valamint a gépeknek és berendezéseknek a harmadik ötéves terv folyamán fel­tételezett korszerűsítése reális fel­tételeket teremt a termelési tech­nológia lemaradásának felszámolá­sára, a gépesítés és automatizálás bevezetésére a mezőgazdasági gép­gyártás terén. Černík elvtárs továbbá felhívta a figyelmet a gépesítő káderek előnyére. Az egységes földműves­szövetkezetek tulajdonában jelen­leg a traktorok ezrei és más me­zőgazdasági gépek vannak. De a legtökéletesebb gép sem nyújtja a benne rejlő legjobb teljesítményt, ha nem kezelik helyesen és nem tartják jó karban. A gépek kar­bantartása terén a szövetkezetek még nem rendelkeznek tapaszta­latokkal és nincs elegendő képzett dolgozójuk sem, akik a gépekről gondoskodnának. Iparunk, főleg gépiparunk halaszthatatlan felada­ta jelenleg megszervezni a mező­gazdaság igen hatékony megsegí­tését a gépesítő káderek kiképzése terén. A szövetkezeti gépesítők át­képzésének feladatát egyrészt a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemeknek, másrészt pedig a véd­nökségi üzemeknek kellene vállal­niok. Az egységes földművesszövetke­zetek előtt az a feladat áll, hogy a mezőgazdasági munkát olyan kulturálttá tegyék, amely megfe­lel a szállított gépek műszaki szín­vonalának. A munkásosztály s el­sősorban a gépipari dolgozók fel­adata segítséget nyújtani abban, hogy a mezőgazdasági munkák színvonala és megszervezése mi­nél jobban megközelítse az ipari üzemek szintjét. A vitában az értekezlet részt­vevői a gépesítés egyes kérdéseiről és problémáiról, tapasztalataikról, valamint a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemekkel szembeni köve­telményeikről beszéltek. A SZLOVÄK NEMZETI SZlNHÄZ HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 15. JUBILEUMI ESZTENDEJÉBEN, E NA­POKBAN ÜNNEPELTE FENNÁLLÁ­SÁNAK 40. ÉVFORDULÓJÁT. A MÁR­CIUS ELSEJÉTŐL TARTÓ ÜNNEPSÉ­GEK TEGNAP, CSÜTÖRTÖKÖN ÉR­TÉK EL TETŐPONTJUKAT. DÉL­ELŐTT ÜNNEPI ÜLÉSRE JÖTTEK ÖSSZE A JUBILÁLÓ SZÍNHÁZ MŰ­VÉSZEI ÉS DOLGOZÖI, ESTE PEDIG BEMUTATTÁK EUGEN SUCHOŇNAK A SZLOVÁK NÉP TÖRTÉNETÉBŐL MERÍTŐ, SVÄTOPLUK ClMÜ ÚJ NAGYSZABÁSÚ OPERÁJÁT. Az ünnepi ülés résztvevői nagy lel­kesedéssel fogadták pártunk és kor­mányunk küldöttségét. A küldöttség vezetője Karol Bacílck, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára, tagjai: Pavol Dávid, a CSKP KB politikai irodájának tag­ja, az SZLKP KB titkára, Rudoli Strechaj, a CSKP KB politikai irodá­jának póttagja, a Megbízottak Testü­letének elnöke, Alexander Dubček, az SZLKP KB irodájának póttagja, dr. František Kahuda, iskola- és kul­turálisügyi miniszter, Jozef Lenárt, az SZLKP KB titkára, Vasil Bil'ak, iskola- és kulturálisügyi megbízott és Viliam Šalgovič, az SZLKP KB osz­tályvezetője. Az ünnepi ülésen továbbá részt vet­tek politikai és kulturális életünk élenjáró tényezői, a társadalmi és művészeti szervezetek, valamint a dolgozók képviselői. Jelen volt I. A. Sulgin, a Szovjetunió bratislavai fő­konzula is. Az államhimnusz elhangzása után Ivan Turzo, a Szlovák Nemzeti Szín­ház igazgatója nyitotta meg az ün­nepi ülést. Andrej Bagar nemzeti művész ünnepi beszédében méltatta a szlovák színművészet fejlődését és hangsúlyozta: a szlovák hivatásos színművészet csak a cseh művészek szakmai és erkölcsi segítségével kezdhette meg 40 esztendővel ez­előtt sikeres tevékenységét s ez a testvéri együttműködés állandóan tovább mélyült. Rámutatott arra, hogy a burzsoá köztársaságban mily mostoha körülmények között kellett tevékenykedniök. A nagy fordulatot i é Az ünnepi ülés díszelnöksége számukra is a felszabadulás, pártunk harca, a Győzelmes Február hozta meg, amikor a néphatalom a legna­gyobb lehetőséget biztosította a kul­túra és így a színművészet felvirá­goztatására is. 1938-ban Szlovákiá­ban csak három színiegyüttes mű­ködött, melyek előadásait évente 600 ezren tekintették meg. Ma 23 hi­vatásos együttesünk van s ezek elő­adásaiban évente két és fél millió lá­togató gyönyörködik. A. Bagar nem­zeti művész a színművészek nevében ígéretet tett, hogy a szocialista kul­túra terjesztése terén a jövőben még jelentősebb mértékben veszik ki részüket az új ember szocialista nevelésében. Ezután Karol Bacílek elvtárs, a párt- és kormányküldöttség nevében köszöntötte a jubiláló színház mű­vészeit és dolgozóit. Beszéde befeje­ző részében bejelentette, hogy Anto­nín Novotný elvtárs, köztársaságunk elnöke a Szlovák Nemzeti Színház­nak érdemeiért a Köztársasági Ren­det adományozta. Karol Bacílek elv­(ČTK felvétele) társ a jelenlevők lelkes tapsa köze­pette adta át a nagy kitüntetést Ivan Turzónak, a színház igazgatójá­nak. A jubiláló Szlovák Nemzeti Szín­házat ezután a művészeti szövetsé­gek nevében Ján Kopecký, a prágai Nemzeti Színház nevében annak igaz­gatója, Bedŕich Prokoš, a vidéki szín­házak nevében Andrej Chmelko, a kassai Állami Színház igazgatója, s a Szlovák Szakszervezeti Tanács ne­vében annak titkára, Ján Duži üd­vözölte. Až ünnepi ülés befejező részében František Kahuda iskola- és kultu­rálisügyi miniszter átadta a színház kiváló művészeinek és dolgozóinak a köztársasági elnök és a kormány ál­tal adományozott érdemrendeket és kitüntetéseket. A- színház érdemes tagjainak ezenkívül emlékérmeket adományoztak. A kitüntetett művé­szek és dolgozók nevében Martin Gregor érdemes művész mondott köszönetet. (p— b.) Karol Bacílek elvtárs beszéde Elvtársak! Mai ünnepi gyűlésünk egész hazánk életének rendkívül fontos időszaká­ban ült össze. Az idén tavasszal ünnepeljük a Csehszlovák Köztársaságnak a dicső szovjet hadsereg által történt felsza­badítása 15. évfordulóját. Szabad éle­tünk, a szocializmus és kommunizmus építésén végzett szorgalmas munkánk tizenöt esztendeje szemléletesen megmutatja, hogy a cseh és szlo­vák nép legújabb történetének kulcs­fontosságú döntő eseményéről van szó. Dolgozóink népi demokratikus hazájuk tizenötödik jubiláris évét a jól végzett munka tudatával ünne­pelhetik, megelégedéssel tekinthet­nek eddigi útjukra, hogy még na­gyobb elszántsággal munkálkodjanak államunk szocialista építésének be­fejezésén. Nemzeteink eme nagy jelentőségű napjaiban ünnepeljük a Szlovák Nem­zeti Színház és általában a hivatásos szlovák színjátszás keletkezésének 40. évfordulóját is. A szlovák szín­játszás eme ünnepe képezze szerves részét azoknak az ünnepségeknek, melyek során népünk szeretettel em­lékezik meg a történelmében új kor­szakot nyitó felejthetetlen napokról; szolgáljanak ezek az ünnepségek egész művészetünk sikereinek büszke mérlegelésére, ösztönözzék művé­szeinket arra, hogy még jobban szol­gálják népüket, hogy bátor, harcos műveket alkossanak a kommuniz­musért, a dolgozók boldogságáért. Engedjék meg először is, elvtár­sak, hogy a párt- és kormánykül­döttség nevében őszinte szívből jó­kívánataimat fejezzem ki a Szlovák Nemzeti Színháznak, a színház veze­tőségének, művészi és műszaki dol­gozóinak e nagy évforduló alkalmá­ból. Őszinte köszönetünket nyilvánít­juk nekik azért az áldozatos és fe­lelős munkájukért, amellyel elérték, hogy a Szlovák Nemzeti Színház fej­lett művészi együttessé vált, amely a legigényesebb és legbonyolultabb művészi feladatokat is sikerrel telje­síteni tudja. Ezzel az áldozatos mun­kájukkal érték el, hogy elmélyült és szüntelenül mélyül nemzeti színpa­dunk szocialista jellege és egyre na­gyobb hatást gyakorol az emberek szocialista nevelésére. Az eddigi tapasztalatok, valamint az a nagy küldetés, amelyet a Szlo­vák Nemzeti Színház kulturális éle­tünkben betölt, arról tanúskodik, hogy magas színvonalú szocialista művészet kialakítása csupán akkor lehetséges, ha a művészek szoros kapcsolatban állanak népünkkel, ön­tudatosan és következetesen dolgo­zóink életére, alkotó erőik és képes­ségeik bonyolult s ugyanakkor sok­rétű fejlődésére fordítják figyelmü­ket. Ezért természetes és helyes az, hogy Nemzeti Színházunk fennállásá­nak 40. évfordulóját az utóbbi idő­szak kiemelkedő műveinek bemutatá­sán kívül azzal ünnepli meg, hogy a művészek beszélgetéseket tartanak a dolgozókkal, a drámai együttes és az opera cseh és szlovák vidéki váro­sokban vendégszerepel, egyszóval egészen szorosra fűzi kapcsolatát né­pünkkel. Színjátszóink kimagasló si­kerei, a legközelebbi időben rájuk váró nagy feladataik teljesítése el­képzelhetetlen anélkül, hogy a mű­vészek szüntelen kapcsolatban ne álljanak a dolgozókkal, elképzelhe­tetlen anélkül az élő kapcsolat nél­kül, amely a forradalmi erők forrásá­hoz fűzi őket, elképzelhetetlen né­pünk és a kommunista párt életadó kezdeményezései nélkül. Természetesen, eme ünnepi alka­lommal sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kedvező feltétejek, amelyek között színművészeink ma alkotnak, a munkásosztály és kom­munista pártja sokéves forradalmi küzdelmeinek — a kapitalizmus fe­letti győzelmének — az eredménye, népünknek a szocialista országépítés valamennyi szakaszán elért nagy munkasikerei eredménye. Emlékez­zünk csak vissza a Szlovák Nem­zeti Színház megalakulásának kezde­ti idejére: szüntelenül pénzügyi ne­hézségekkel küzdött és a szó szoros értelmében nehezen tengődött a bur­zsoázia uralmának egész ideje alatt. A Szlovák Nemzeti Színház a kapita­lista rendszerben magántőkés tulaj­donosainak kizsákmányoló céljai kö­vetkeztében nem fejlődhetett ki si­keresen, mint a nemzet kultúrájának létesítménye. Ilyen feltételek között a színház életében elfojtották mind­azt, ami új volt és haladó. Annál is inkább meg kell becsülnünk azoknak a művészeknek az erőfeszítéseit, akik e súlyos feltételek között tuda­tosították a színház társadalmi és nevelő jelentőségét és művészetük­kel egyengették a haladó gondolatok útját, harcoltak a színművészet de­mokratikus tartalmáért. Ösztönzően és erősítően hatott rájuk a munkás színjátszó körök úttörő, áldozatkész munkája, amelyek a művészetet és haladó kultúrát a munkásmozgalom­ban s a proletár ifjúság szervezetei­ben terjesztették. E körök működé­séből merítettek erőt haladó színmű­vészeink is, megtanulták az eszmei­séget, a bátorságot, a harci szelle­met. A fasizmus és a ludákság felsora­kozása 1938-ban zavaróan hatott egész kultúránk fejlődésére. A kleri­kális fasiszta rendszer arra töreke­dett, hogy a Szlovák Nemzeti Szín­házban felszámolja mindazt a hala­dó vívmányt, amelyet a burzsoá kul­túra elleni harcban sikerült kivívni. Kiűzték a színházból a cseh művé­szeket, távoznia kellett a színpadról számos haladó színésznek, betiltot­ták a haladó szellemű színdarabok be­mutatását. így sem sikerült azonban teljesen elfojtaniuk a haladó' művé­szek törekvéseit, akik nézeteiket ki­fejezésre juttatták több hazai és vi­lágalkotás színpadi előadásában. A szlovák hivatásos színjátszás tör­ténetében új fejezetet nyitott a Frontszínház, amely Andrej Bagar nemzeti művész vezetésével, tagjai­nak áldozatos munkájával a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt népünket harcra , lelkesítette és az új típusú színház előharcosa lett. Politikai és társadalmi életünkben hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása után, főleg azon­ban a munkásosztály 1948 februári győzelmét követően lényeges válto­zások állottak be., A vezetést a mun­(Folytatás a 2. oldalon)'

Next

/
Thumbnails
Contents