Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-10 / 69. szám, csütörtök

A munka díjazásának új formái a kolhozokban Jirí Kot'átko akadémikus, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudoíiiányi Akadémia alelnökének tollából hosszabb elemző, közérdekű cikk jelent meg a Rudé Právo-ban a munkák díjazásának új formáiról a szovjet kolhozokban. A cikk időszerűségére való tekintettel kivonatosan közöljük legfontosabb részeit. * Marx, Engels és Lenin, a marxizmus klasszikusai - állapítja meg a szerző - a munka igazságos díjazásáról folytatott elmélkedésükben arra a következtetésre jutottak, hogy a jutalmazást az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége alapján kell érvényesíteni. Egyúttal megállapították, hogy a szóbanforgó elvek érvényesítése mellett a munka díjazásának egyéb formái is lehetségesek. A termelés fejlesztésének folyamatában a termelőerők megnövekednek, fokozódik a termelés és a jutalmazás formái is megváltoznak. A jutalmazás formája tovább gyorsíthatja, de kedvezőtlenül is befolyásolhatja a termelést, mert elősegítheti annak fokozását vagy fékezi a legfőbb ökonómiai serkentőeszközt — a dolgozó anyagi érdekeltségét a termelés eredményeiben. A Szovjetunióban — éppen e felismerés alapján — bírálat tárgyává tették a munkaegység mai formáit, • tartalmát és a kolhozokban a jutalmazás új, haladóbb formáit kerésik. A munkaegységeket — mint a kolhozparasztok munkarészesedése mennyiségének kifejező egységét a kolhoz gazdálkodásának eredményeiben - 1931-ben vezették be általánosan. Ez a körülmény a kolhozokban több mint fél évszázadon keresztül nem hatott serkentőleg a munkák díjazása új, haladóbb formáinak keresésére; arra utaltak ugyanis, hogy a munkák előre szavatolt díjazási rendszerének bevezetése ellentétben állna magának a kolhoznak, mint artel-gazdálkodásnak lényegével, a kolhozok és szovhozok között fennálló különbségek eltávolítására és a kolhoz termelésének csökkenésére vezetne. A szovjet politikusok és mezőgazdászok azonban így tették fel a kérdést: Tulajdonképpen miért nem tudják a kolhozok értékelni a kolhozparaszt munkáját másképpen, mint munkaegységek szerint? A kolhozok miért nem értékelhetik és jutalmazhatják tagjaikat munkaegységek nélkül, pénz kifizetésének formájában? Köztudomású, hogy a munkaegységek bevezetését nem maga a kolhoztulajdon keletkezése indokolta, hanem ama gazdasági feltételek, melyek megjelenésük időszakában uralkodtak — éspedig a naturális gazdálkodás döntő fölénye a piaci termelés felett, a munkaegységekre eső természetbeni járandóságok döntő fölénye azok pénzbeli részesedésével szemben. 9 Ma azonban elmondhatjuk,, hogy a kolhozokban hatalmas arányú piaci termelés alakult ki, jelentős mértékben megnövekedett a pénzbeli jövedelem és ezzel egyidejűleg a munkaegységekre eső pénzbeli részesedés, állandóan gyarapodnak a kolhozoknak különösképpen a személyi szükségleteket kielégítő alapjai. Ha a kolhozokban ezelőtt kisebb terjedelmű személyi szükségleti alapok mellett a munkaegység értékének 90 százalékát a természetbeni járandóság képezte és csak 10 százalékát a pénzbeli részesedés, akkor ma az a helyzet, hogy a pénzbeli részesedés aránya 50-90 százalékig emelkedett. Miért tartsanak ki tehát a kolhozok a munka díjazásának régi rendszere mellett, ha az új módszerre való áttérés feltételeit az évek folyamán már megalapozták? Vizsgáljuk meg azonban, miben rejlenek a mai munkaegységek alapvető fogyatékosságai? Mindenekelőtt abban, hogy nem fejezik ki hűen az egyes terményfajták kitermelésére fordított konkrét munka és idő mennyiségét — s így lehetetlen a termelésre fordított kiadások kiszámítása. Természetesen a kolhozparasztok nagyon jól tudják, mennyi munkaegységet szereztek, de arról, mennyit kapnak az év folyamán elvégzett munkájukért, csak a gazdasági év befejeztével értesülnek. A munkaegységek rendszerének másik jelentős fogyatékossága az a körülmény, hogy a folyósított előlegek Készülnek a tavaszi munkákra A „Csehszlovák-Szovjet Barátság" kolhoz a tulai terület egyik legkiválóbb kolhoza, 3400 hektár termőföldön gazdálkodik, számos traktorral, kombájnnal, gépkocsival, mintegy ezer szarvasmarhával, nagymennyiségű sertéssel és baromfival rendelkezik. Képünkön: I. JermaTcov kolhozagronómus és A. Kosztyikova raktárnok a tavaszi vetésre előkészített vetőmag minőségét ellenőrzik. TASZSZ-felvét ele. magassága hónapok szerint ingadozik: a nyári csúcsmunkák idején töb' bet, a tél folyamán kevesebbet tesz ki. Ezek a fogyatékosságok arra is rámutatnak, hogy a munkaegység szerinti jutalmazás elve hovatovább fékezője a termelésnek és a kolhozparasztok kezdeményezése kibontakozásának. 1959. tavaszától a kolhozok több mint egyhatodában hódított teret a munkaegységek nélküli jutalmazási rendszer, mely pénzben kifejezve értékeli a tagok munkáját ép az alábbi alapelvekhez igazodik: "I A kolhozokban a munkák elvégzésének terjedelmét felmérő és kifejező eddig érvényes munkaegység szerinti díjazást a teljesítménynormák váltották fel. sy A munkáért járó díjazás szín*** vonalát a saját eszközökből megállapított díjszabályzattal biztosították. ^ A pénzt havonként folyósítják. A A természetbeni járandóságok elosztása a kolhoz által megállapított elvekhez, rendszerint a terménybegyűjtési árak értékéhez igazodik, melyek eleve megszüntetik a terménnyel való spekulációt és az esetleges üzérkedéseket. 5

A munkáért járó jutalmazás • a munkaköltségeket terheli. Láthatjuk tehát, hogy a munkaegység nélküli pénzbeli díjazás igen egyszerű és mindenki számára érthető. A kolhozparasztok díjazásának magassága elsősorban szorgalmuktól, szakképzettségüktől és elvégzett munkájuk társadalmi jelentőségétől függ. Ezzel kapcsolatban szóljunk néhány szót a szovjet tapasztalatok hazai érvényesítésének lehetőségeiről. A mi viszonyaink közepette abból indulhatunk ki, hogy a kisparcellás, elaprózott termelés szövetkezetesítésének folyamatát lényegében már befejeztük és olyan időszakban élünk, amikor a termelőerők gyors fejlesztéséről már a megalapozott szövetkezeti nagyüzemi bázisán kell gondoskodnunk. A munka díjazásának új formája a kolhozokban is hozzájárult a termelőerők fejlődéséhez s a munkaegységek magasabb pénzbeli részesedése EFSZ-inkben megteremtette az új díjazási rendszer bevezetésének feltételeit. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ez még a Szovjetunióban sem általános jelenség, noha ott a kolhozok már több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. A munka díjazásának új formája egyelőre csupán a kolhozok egyhatod részében hódított teret. Ám nem azért, mintha nem vált volna be, hanem azon egyszerú oknál fogva. mert az olyan életfontosságú területen, mint a munkák díjazása, mélyen elemezve, körültekintően kell előkészíteni ezeket a változásokat. Arról van sző, hogy a szövetkezetek gazdálkodása a fejlődés színvonalának legalább a középfokán mozogjon és a termelés az év folyamán egyenletes jövedelmet hozzon. Az új díjazási rendszer bevezetése továbbá az üzembiztosítási-tartalékalap, valamint a pénzbeli jutalmazás havi részletekben történő kifizetése feltételeinek megteremtését követeli meg. Végezetül nagyon fontos tényező, hogy kellő anyagi eszközt biztosítsunk a téli hónapok folyamán kifizetendő bérek biztosítására. Ezenkívül nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az új díjazási rendszer mélyrehatóan érinti a szövetkezet munkáját és a tagok életét. Éppen ezért, ha már rátértünk az új rendszerre, kimondottan harcolni kell az olyan megnyilvánulások ellen, melyek a régi jutalmazási rendszer visszaállítására törekednének. Ugyanakkor határozottan és feltétel nélkül ki kell zárni a spekuláció lehetőségét, mely arra irányulna, hogy az állam majd csak ellátja pénzzel ama EFSZ-ket, melyek felkészületlenül tértek át a munka díjazása új formáinak bevezetésére. Az új díjazási rendszert tévesen értelmezik azok, akik úgy gondolják, hogy ez már a szövetkezet tagjai személyes hozzájárulása nélkül magában is biztosítja a kivezető utat a hanyag gazdálkodás hínárjából. Az új díjazási rendszer előnyeinek éppen ennek ellenkezőjében kell megnyilvánulnia. Arról van szó, hogy érvényesítése nyomán növekedjenek az EFSZ-ek bevételei, jelentős mértékben fokozódjék a termelés, csökkenjenek a ráfordítási költségek és végkövetkeztetésként a szövetkezet gazdálkodásában a példás rend megteremtését eredményezze. 1 My W'.sm ÍJÉÉÉÍÍÄ JNH- awrJ MM? ^mzMí. rfi A Týn nad Labem-i traktorállomás már a múlt 'év során adott el gépe*, ket a környékbeli szövetkezeteknek. A napokban azonban további gépek eladására került sor. Képünkön a gépek átvételét látjuk. (Foto: ČTK - J. Finda); Ceskó lipou s lakosság széles aktívéin vesz részi a város vezetésében Česká Lipa városának több mint 13 ezer lakosa van. A város egyre inkább ipari jelleget ölt, különösen gépipara fejlődik. Az ipar fejlődése kedvezően befolyásolja a város fejlődését. Ez a lakosság széles aktívájára támaszkodó helyi nemzeti bizottság feladatköre. A helyi nemzeti bizottság az aktivisták segítsége nélkül képtelen lenne megvalósítani a távlati terv és a lakosság jóléte érdekében kitűzött igényes feladatokat. Munkájában 11 aktív utcabizottságra és a nőbizottág kisebb csoportjaira támaszkodik, már most alaposan kihasználva az állandó albizottságok nyújtotta lehetőségeket. Az utcabizottságok és az állandó albizottságok aktivitását a szocialista verseny ösztönzi. Ezt a versenyt a helyi nemzeti bizottság ülésein negyedévenként rendszeresen értékelik. A legjobb eredmények ott mutatkoznak, ahol nem elszigetelten hivataloskodnak, hanem a közös munkába többeket bevonnak. Az ilyen szélesebb aktívára támaszkodó bizottságok eredményesebben hajthatják végre a helyi nemzeti bizottság ülésein elfogadott határozatokat. Az egészségügyi és szociális albizottság pl. 24 aktivistát kapcsolt be munkájába. Ezek kisebb csoportokba osztva foglalkoznak bizonyos egészségügyi, szociális kérdésekkel, az isÚJ SZÓ Sokszor így Nemrég tanúja voltam egy nagyon tanulságos jelenetnek. Egy 7—8 éves fiúcska szülei pálinkával kínálták a kisfiút. Ö azonban nem akarta elfogadni, mire megmagyarázták neki, hogy apuka is iszik minden reggel egy pohárkával s hogy jobban „emészt" és kövérebb lesz. Csodálkozva hallgattam a beszélgetést. Vajon a szülök nem ismerik az alkohol káros hatását az emberi, s főképp a fiatal szervezetre? Nem olvassák az újságokat, amikor a közlekedési és egyéb balesetekről írnak és nem gondolnak gyermekük jövőjére? Bizonyára gondolnak. Azonban sokszor hiányzanak az egészségügyi és pedagógiai ismeretek és a szülői felelősség. Otthon szabad — mondják, még ha alkoholról van is szó. Nyilvános népgyűlés Egyházasbáston nyilvános népgyűlésen ismertették a CSKP Központi Bizottságának a területi átszervezésre vonatkozó határozatát. Az átszervezés nagy jelentőségét a HNB titkára ismertette. Hangsúlyozta, hogy a járási székhelyekről felszabadult képzett munkaerők egy része falun a mezőgazdaságban, másik része az iparban helyezkedik el. A község lakossága örömmel vette tudomásul, hogy az új járási székhelyük Rimaszombat lesz. Tamás István, Egyházasbást. Gyiirki helyes útra lépett Néhány évvel ezelőtt Gyürki egy kis eldugott falu volt. 1958-ban megalakult az EFSZ. Ez volt községünk első lépése a szocializmus építésében. Egy év múlva már villanyt vezettek be nálunk. Oj művelődési otthon díszíti falunkat, rendszeresítették a filmelőadásokat. Az ifjúság sportol és szellemileg fejlődik. Így beköltözött hozzánk is a kulturáltabb élet. De ez csak a kezdet és ezen az úton nem fogunk megállni. Papp Pál, Gyürki. kólák tisztaságával stb. Aránylag rövid idő alatt felülvizsgáltak 120 nyugdíjkérelmet és 20 vizsgálatot foganatosítottak az iskolákban, kereskedelmi szervekben, vállalatokban, szociális intézményekben. Megállapításaik igen tanulságosak és a HNB, valamint a tanács számára igen hasznosak. Az iskola- és kulturálisügyi bizottságnak 17 választott tagja van. Rajtuk kívül 23 aktivista együttműködésére számíthatnak. Kisebb csoportjaik az óvodákkal, az általános iskolákkal törődnek, az ifjúság nevelésével, a moziműsorok összeállításával foglalkoznak. Ezeket az aktivistákat az albizottság határozata alapján megbízott egyik állandó tag vezeti. Az aktíva bekapcsolása egyre több polgárt tesz érdekeltté az iskola- és kulturális ügyek intézésében. A mezőgazdasági és a többi gazdasági bizottság szintén megszervezte a maga aktíváját, ami észrevehetően javítja a helyi nemzeti bizottság által irányított vállalatok munkájának színvonalát. Česká Lípán az utcabizottságok is a HNB teljes üléseinek és tanácsának útmutatása alapján az állandó albizottságokkal szoros együttműködésben fejtik ki tevékenységüket. (szily) Kétségtelen, hogy ez nem általános je-. lenség átalakuló, szocialistává formálódó életünkben, de nem szabad szemet hunynunk felette. Szocialista államunk arra törekszik, hogy minél hamarább megoldja az alkoholizmus káros csökevényét, mely a múlt társadalomból maradt ránk s még ma is nagy károkat okoz a dolgozó népnek. E nemes munka azonban felületessé válik akkor, ha gyermekeinket és az ifjúságot a régi szellemben neveljük és az alkoholt, mint „orvosságot" ajánljuk fiatal csemetéinknek. ADORJÁN ZOLTÁN, Ipolyfödémes Amit a nézők látni szeretnének A Csemadok losonci helyi csoportja zenés fejtörő vasárnap délutánt rendezett. A műsoron egyformán jól szórakozott az alig hatéves kisgyerek, az érettségi előtt álló diák, munkás vagy háziasszony meg a hetven felé járó öregek is. A növekedő érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a több mint háromórás műsor befejezése után még vagy húszharminc hallgató és egyúttal néző ottmaradt egy termékeny rövid vitára, amelyben mindenkinek volt valami javaslata vagy újítása. Hogy csak néhányat említsek a témakörök közül: a zenés fejtörő Losonc történelmi, irodalomtörténeti s párttörténelmi múltjából ölelt fel egy sereg kérdést, de nagy szerepük volt a földrajzi és egyéb kérdéseknek is, valamint a kül- és belpolitikai időszerűségeknek. » A sikeres zenés fejtörő-délutánról megállapíthatjuk: A zenés fejtörőket rendszeresen vasárnap kell megrendezni, amikor az érdeklődőknek módjuk van azokon megjelenni. A műsorba a sport és irodalom köréből is be kell venni kérdéseket. Szanyi József, Losonc ÚJ SZÖ 5 * 1960. március 10.