Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-10 / 69. szám, csütörtök

Erősödik a francia-szovjet barátság Chaban-Delmas szovjetunióbeli látogatásáról PÁRIZS (CTK) - A FRANCIA PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG MÁRCIUS 8-ÄN TÉRT VISSZA A SZOVJETUNIÓBÓL, AHOL ELLÁTOGATOTT TÖBB SZÖVETSÉGI KÖZTARSASÁGBA ÉS 18 000 KM-NYI UTAT TETT MEG. Jacques Chaban-Delmas, a Francia Nemzetgyűlés elnöke, a küldöttség vezetője Moszkvából visszatérve nyilatkozott benyomásairól. Két alapvető dolgot említ meg: Az első a Szovjetunió nemzeteinek a francia nép iránti barátsága, amely hagyományos, és amely erősödik. A második az, hogy a francia képviselők beszélgetéseik során tolmácsolták a francia nép békeakaratát. „A mi utunk — hangsúlyozta Chaban-Delmas — kifejezetten a nemzetközi feszültség enyhítésére irányult. Mihelyt a béke megszilárdul, verseny indul a két világ, valamint az emberi élet és kapcsolatok kétféle elképzelése között. Alkalmunk volt megállapítani, hogy ebben a versenyben, amelyet vendéglátóink nem igyekeznek tagadni, a Szovjetunió hatalmas erőfeszítést fejt ki a termelésben, a munkatermelékenységben és a hatékonyságban. Hogyha erre nem leszünk tekintettel, a Nyugat előnye nagyon gyorsan csökkenni fog. A közvéleménynek tudatára kell ébrednie annak, hogy a béke korszaka nem a pihenés, hanem a lankadatlan erőfeszítés korszaka lesz. Szükséges, hogy revízió alá vegyük nézeteinket és módszereinket. Heves Kuba-ellenes kampány az USÁ-ban New York (ČTK) — Az USA-ban éles kampány folyik Kuba ellen. A támadás célpontja Fidél Castro, a kubai kormány miniszterelnöke, ezúttal azért, mert rámutatott az USA arra irányuló törekvésére, hogy meggátolja Kubának a fegyvervásárlást, és arra, hogy ez a törekvés összefügg a havannai kikötőben végrehajtott robbantással. Fidél Castrót Larri Brock, a kongresszus tagja oly módon támadta, amely a diplomáciai kapcsolatok terén teljesen szokatlan. A New York Times szerint „az ENSZ-ben nyílt titok", hogy az USA sok országot eltanácsol a gazdaságilag elmaradt országok havannai értekezletén való részvételtől, melyet ez év augusztusában vagy szeptemberében tartanak meg. Az amerikai sajtó most szembehelyezkedik a déli szomszéddal. Ismét arra utal, hogy az amerikai tőke egy részét államosították, és hogy a Szovjetunió elhatározta, hogy Kubától nagymennyiségű cukrot vásárol. Ez utóbbi tényből a New York Times arra következtet, hogy Castro kormánya támogatni fogja a szovjet javaslatokat az ENSZ-ben, amit az USA-ban elítélnek. A lipcsei vásár rendkívüli nagy sikere LIPCSE (ČTK) - A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG KÜL£S BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUMA A LIPCSEI TAVASZI VÁSÁR BEFEJEZÉSE ALKALMÁBÓL, MÁRCIUS 8-ÁN KÖZLEMÉNYT ADOTT KI, AMELYBEN A VÁSÁRT RENDKÍVÜL SIKERESNEK MONDJA. Az előzetes adatok szerint az NDK külkereskedelmi vállalatainak forgalma összesen 4230 milliárd márkát, vagyis 23,9 százalékkal többet tesz ki, mint tavaly. Ebből a szocialista táborra 2927 milliárd márka jut. Az NDK forgalmában a kiviteli megrendelések 3066 milliárd márka értéket képviselnek. Az NDK a szocialista államokba szerződések alapján 2231 milliárd márka, NyugatNémetországba és Nyugat-Berlinbe 319 millió márka értékű árut szállít. Az NDK behozatalában a szocialista államok része 696 millió márkát, Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin része összesen 211 millió márkát tesz ki. Az NDK a vásáron lebonyolított üzeleteken kívül a Szovjetunióval 280 millió márka értékben szerződést kötött a gyapot vásárlására, ezenkívül Bulgáriával több üzem berendezésének szállítására. A mintavásár külföldi résztvevői is széleskörű üzleti kapcsolatokat kötöttek. f Érdekességek a Szovjetunióból a li \ mmm Csehszlovák ipari kiállítás Guineában KONAKRIBAN - Guinea fővárosában — ezekben a napokban kormányküldöttségünk jelenlétében megnyitották az első csehszlovák ipari kiállítást. Baloldali képünkön: a kiállítás mezőgazdasági gépeket bemutató része. Jobboldalt: Nagy sikere volt a Tatra 111-es autódarunak, amely traktort :: íi emel a magasba, í Mikula (CTK) felv. Kamcsatkából bányavidék lesz Kamcsatka, amelyet eddig mint vadász- és halászterületet ismertek, rövidesen bányavidékké változik. A szovjet geológusok hatvan kőszénlelőhelyet fedeztek itt fel. A félsziget déli részén egy geotermikus villlanyerőművet építenek, amely a föld természetes melegét használja fel áramfejlesztésre. A nagy mélységekből feltörő forró víz lelőhelyei olyan gyakoriak, hogy az ebből gyártott villanyenergia elegendő lesz az új bányavidék ellátására. Őriásrobbantás — békés céllal A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai tagozata azt javasolja, hogy két hatalmas robbantás segítségével tárják fel a 40—60 méter mélységben fekvő szibériai szénrétegeket. A rétegek feltárásának ilyen módja többszörösen olcsóbb az eddigi módszereknél. A víz három és félmillió tonna szenet fejt Ebben az évben a Szovjetunió szénbányáiban három és félmillió tonna szenet fejtenek hidromechanikus módszerrel. 1965-ig a szénfejtés eme új módszerével 41,6 millió tonnát fognak fejteni. A hidraulikus szénbányák építése 35 százalékkal olcsóbb és a munkatermelékenység itt a hagyományos szénbányákkal szemben 3 — 5-szörösen nagyobb. < Plasztikus kép jjj; a televízióban A leningrádi szakemberek egy Íj! olyan berendezést szerkesztettek, amely lehetővé teszi, hogy a te- jjj levízió képernyőjén plasztikus kép jjj képződjék. A berendezést főleg Ijf ott fogják alkalmazni, ahol az em- jjf; ber számára életveszélyes lenne jji egyes vegyi vagy fizikai folyamatok ellenőrzése. Gépesítik a szőlőtermelést Ogyesszában elkészítették a szőlőművelés fáradságos munkáját gépesítő félautomatikus gépek első sorozatát. Az MK-1 típusú gép egy műszak alatt 15 000 szőlőtőkét osztályoz 24 csoportba. Az IT-1 típusú gép pedig egy műszak alatt tízezer szőlőtőkén végzi el az oltást. Lakásépítkezés Moszkvában Moszkva délkeleti részén ezekben a napokban költöznek a lakók egy új lakónegyedbe, amelyet Kuzminkinek hívnak. A lakónegyed teljes befejezése után kilencvenezer lakás lesz itt. A moszkvaiak hárommillió ötvenezer négyzetméter új lakóterületet kapnak. Ebben az évben 375 házat előregyártott elemekből építenek. Őriás-bagger Egy leningrádi üzemben nemrégen óriási baggert készítettek, amelyet a felszíni ércfejtésnél alkalmaznak. A bagger egy óra alatt 18 ötven tonnás vasúti kocsit rak meg. BARABASOV Moszkva (ČTK) — Nincs messze az az idö, amikor az ember feltárja a Vénusznak, a naprendszer legrejtélyesebb bolygójának titkát — jelentette ki Nyikolaj Barabasov neves szovjet csillagász az Ucsityelszkaja Gazeta című lap tudósítójának. Barabasov elmondotta, hogy az utóbbi évek felfedezései előbbi nézeteink megváltoztatására kényszerítettek. A Vénusz ugyanis nem puszta, élettelen bolygó, ahogy azt valaha elképzeltük. A ráFény derül a Venus titkára diometrikus megfigyelések igazolták, hogy a bolygó felszíni hőmérséklete nappal eléri a maximális 40—50 C fokot, éjjel pedig —23 fokra sülylyed. Régebben azt hitték, hogy a Vénusz hőmérséklete a 100 fokot is meghaladja. így tehát a Vénusznak csak a féltekéje lehet szemben a Nappal, máskülönben sokkal nagyobb lenne a különbség a nappali és az éjjeli hőmérséklet között. Barabasov szerint a Vénuszon 22 óra 17 percig tart a nappal és az éj* szaka. Véleménye szerint a Vénusznak a Földéhez hasonló viszonyait tekintetbe véve helyesnek tartjuk azt a feltevést, hogy van élet e bolygón. A Vénusz ma valószínűen abban az állapotban van, mint Földünk sok millió évvel ezelőtt. Lehet, hogy csak keletkezőben van az élet, de az is lehetséges, hogy olyan formákban léi tezik a Vénuszon, amilyei neket az emberiség eddig nem ismert. Tőkés gazdasági ellentétek Mennyi hangzatos beszéd hangzott el már a nyugati egység szükségességéről: amerikai, angol, francia, nyugatnémet politikusok egymást túllicitálva bizonygatják ennek fontosságát. Csakhogy ezt a sokat hangoztatott egységet a tőkés gazdaság törvényszerű ellentétei feszegetik, darabolják s napjainkig nem született meg az a burzsoá nemzetgazdász, aki ezt a kérdést csak részben is meg tudná oldani. Nyugat-Európában két tőkés gazdasági csoportosulás között folyik a harc. A nyugat-európai „egységbe" az első nagyobb rést a közös piac (Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg) megalakulása jelentette. E csoportosulás lényege: az elkövetkező 10-12 év alatt teljesen eltörölni a tagállamok közötti vámokat. Ez megkönnyíti az egymás közötti kereskedelem bővítését és elmélyítését. Ugyanakkor a csoportosuláson kívül álló országok számára mind nehezebbé válik áruik elhelyezése a közös piac országaiban. Természetes, hogy a közös piac megalakulása a kívül rekedt országok, elsősorban Anglia érdekeit sújtotta. Ezért megindult az ellenakció: Anglia kezdeményezésére Európai Szabadkereskedelmi Társulás néven Nyugat-Európában egy másik gazdasági csoportosulás alakult, amelynek tagjai: Anglia, Ausztria, Dánia, Norvégia, Svájc, Svédország és Portugália. Mi a közös és mi az eltérő e két nyugat-európai csoportosulás között? Abszolút közös vonása mindkét csoportosulásnak, hogy tőkés hatalmi törekvések szülték. Míg a közös piac keretén belül a nyugatnémet és a francia burzsoázia igyekszik biztosítani nyugat-európai fölényét, az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban az angol tőké keres megoldást gazdasági uralmának érvényesítésére. Az említett országoknak ez a nagyhatalmi törekvése szabja meg a két csoportosulás közti különbségeket is. A közös piac is, és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás is a tagországok közötti vámgátak teljes eltörlését tűzi célul. A közös piac azonban ezen túl közös vámrendszert kíván alkalmazni a társuláson kívül álló országokkal szemben. így például a svéd árut egyforma vámmal terhelik Franciaországban, Belgiumban és Nyugat-Németországban is. A közös piac esetében a vámrendszer érvényes a társult országok gyarmataira is. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás a gyarmatokat nem vonta e vámrendszerbe, sőt a közös piactól eltérően a vámszabályok nem vonatkoznak a mezőgazdaságra sem. A „hetek" csoportosulásában az új, előnyös vámrendszer, illetve annak tervbe vett megszüntetése csak a társult országok kölcsönös kereskedelmi kapcsolataira vonatkozik, mfg a kívül álló országokkal szemben minden tagállam megtartja eddig érvényben levő vámrendszerét. Ebből is kitűnik, hogy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás nem annyira szoros közösség, mint a közös piac. Míg a nyugatnémet-francia nagyhatalmi törekvéseknek éppen ez a szigorú közösség felel meg, addig az angol burzsoázia számára előnyösebb a lazább forma. Szólni kell még arról is, hogy a közös piac keretében sem lehet eszményi francia-nyugatnémet összhangról beszélni. A francia és a nyugatnémet burzsoázia vetélytársak. Csak míg a nyugatnémet tőkének szüksége van Franciaország politikai támogatására, addig Franciaországnak politikai hatalma biztosításához nagyon is „jől jön" a Bonntől kapott gazdasági támogatás. Ám ez az egymásra utaltság - sem tompítja a két burzsoázia nagyhatalmi törekvésének harcát, csak egyik is, másik is, a kapott támogatásban látja saját terveinek gyorsabb megvalósítását. Gazdasági erejénél fogva a közös piacot a nyugatnémet burzsoázia uralja. Számára pedig a szoros gazdasági csoportosulás megfelelőbb, mert a társult országokban és gyarmataikban a német áru előnyös elhelyezésének lehetőségét jelenti, ugyanakkor olcsó nyersanyagforrásokhoz is juthat. A nyugatnémet ipari termékekkel aligha veheti fel a versenyt bármely nyugat-európai tőkés ország is, hisz Nyugat-Németország a második világháború után korszerű, új ipart épített, amely olcsóbban képes termelni valamennyi nyugati partnerénél, vetélytársánál. S most a nyugatnémet áru előtt a közös piac keretén belül leomlanak a vámgátak. Szabad az út! Ettől fél az angol burzsoázia. Angliának gyarmataival és a Brit Nemzetközösség országaival különös vámrendszere van. Olcsón kap élelmiszert és nyersanyagot, ugyanakkor az angol áru nagyon előnyös vámfeltételek mellett jut ezen országok piacaira, míg más országok áruit ugyanott magas vám terheli. Ha Anglia elfogadta volna a közös piac feltételeit, önként nyitotta volna meg az utat a nyugatnémet áru előtt azokra a piacokra, melyeken most az angol áru kiváltságokat élvez. Ezért előnyösebb Anglia számára, hogy a vámkedvezmények csak a társult országok kölcsönös kapcsolataiban érvényesüljenek, míg a kívülálló országokkal szemben a társult országok megtartják eddigi vámrendszerüket. így jött hát létre Nyugat-Európában két gazdasági csoportosulás, amely a valóságban gazdasági kettészakadást jelent. A gazdasági ellentétek egész törvényszerűen politikai szakadást eredményezhetnek. S éppen ez az, ami nyugtalanítja a nyugati tőkés országokat, különösen pedig az Egyesült Államokat. Az Egyesült Államoknak több oka is van a nyugtalanságra. Mind a két nyugat-európai gazdasági csoportosuláson kívül áll, ami hovatovább megnehezíti áruinak elhelyezését ezekben az országokban. Az USA ezért olyan megoldást sürget, amely kiküszöbölné a két gazdasági csoportosulás közti ellentéteket s egyben biztosítaná az amerikai tőke befolyását Nyugat-Európában. Ezt a célt szolgálta Dillon amerikai külügyminiszterhelyettes európai útja a múlt év decemberében és az 1960. januárjában Párizsban megtartott nyugati országok képviselőinek tárgyalása is. Megoldást azonban nem sikerült találni, mert túl nagyok az érdekellentétek. Sem a francia, sem a nyugatnémet, de az angol burzsoáziának sem érdeke, hogy az amerikai tőke befolyását biztosítsák Nyugat-Európában. Hisz ez egy további vetélytársat jelent s az amerikai tőke már úgyis elég sok gondot okoz a nyugat-európai tőkéseknek. S bármilyen burkolt formában is, a gazdasági csoportosulásoknak van némi amerikaellenés éle is. Ezért nem csoda, hogy az Egyesült Államok „atlanti gazdasági szövetségre" vonatkozó javaslata nem talált a várt visszhangra. E javaslat értelmében a NATO tagállamai alakítanának gazdasági köteléket minden tagállamra egyformán vonatkozó feltételekkel, ami megszüntetné a kettészakadást. Az előnyöket élvező országok azonban nem szívesen mondanak le kiváltságaikról. így a nyugati egység megteremtésére tett kísérletek csődöt mondtak. Ez a természetes is, hisz a tőkés érdekellentétek kiküszöbölése egyszerűen lehetetlen. Ezeket a tőkés rendszer szüli és létezésük törvényszerű. Zs. L. JJJľ SZÖ '4 * 1960. március 10