Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-10 / 69. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljétek! f\ ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. március 10. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 69. szám Minden dolgozónak ismernie kell feladatát Többet, jobban, olcsóbban Levelekben lapozgatunk. Öröm­teli sikereket, megoldásra váró problémákat, nehézségeket tükröz­nek. íme az egyik: „ ... úgy tűnik, hogy az új bérrendszer bevezeté­sekor helytelenül osztottak be az ötödik fizetési osztályba. Amikor kértem az ügy kivizsgálását, a ve­zető elvtársak azt válaszolták, hogy más megoldás nem lehetséges, mert csak két — a 4. és 5. fize­tési osztály létezik. Kérem, kö­zöljék, valóban csak ez a két fize­tési osztály létezik-e." önkéntelenül is felmerül a kér­dés, vajon az üzem vezetősége magyarázta-e helytelenül az új bérrendszer kérdéseit, vagy a le­vélíró nem értette meg kellőkép­pen azokat ? Végeredményben mindegy. A levél azt bizonyítja, hogy ebben az üzemben a dolgozók az új bérrendszert nem ismerik annyira aprólékosan, mint ahogy azt fontosságánál fogva ismerniök kellene. S ez a lényeg. A bérrendszer átépítésének gaz­dasági és politikai életünkben olyan nagy a jelentősége, hogy fel­tétlenül szükséges a legapróléko­sabban megismertetni a dolgozók­kal. Kiküszöböli azokat a fogyaté­kosságokat, amelyek bérpolitikánk­ban az utolsó évek folyamán fel­halmozódtak. Lehetővé teszi a teljesítménynormák megszabását, kiküszöböli a normák és a díjsza­bás közötti ellentéteket, magasabb szakképzettség elérésére ösztökél és megteremti a feltételeket a munkatermelékenység növekedésé­nek meggyorsítására. A szerkesztőségbe érkezett leve­lek ennek ellenére is azt bizonyít­ják, hogy sok üzemünkben az új bérrendszerrel kapcsolatos kérdé­seket nem magyarázzák meg ki­elégítően. Pedig ha a vezető elv­társak nem képesek a dolgozóknak megmagyarázni, miért osztották be őket ebbe vagy abba a fizetési osztályba, akkor hogyan remélhe­tik, hogy azok aktívan részt vesz­nek a bérrendszer átépítésében? Dolgozóink részvétele a gazdasági és politikai életünk minden szaka­szán hozott döntésben — a szo­cialista rendszer erőssége. Jól tud­ják ezt a tőkések is. Erre vall az a tény, hogy a dolgozókat igye­keznek bevonni az érdekrészesség legkülönfélébb formáiba. Ameriká­ban a „munkás részvényesek" és Nyugat-Németországban a „ter­melés irányításában való részvé­tel" a tőkés vállalkozók azon tö­rekvéseinek egy-egy fondorlatos megnyilvánulása, hogy a munká­sokat érdekeltté tegyék a terme­lésben, s azok fokozott munkájá­ból növeljék hasznukat. Mert bár­mennyire hangzatos akciók is ezek, hazugság, csalás az egész, amely a munkások megtévesztését szolgálja. Az amerikai munkások kisszámú részvényükkel a legki­sebb mértékben sem befolyásolhat­ják a gyártulajdonosok döntését. Nyugat-Németországban pedig olyan bizottságok „vesznek részt a termelés irányításában", ame­lyeknek tagjai a reformista szak­szervezeti központok megvesztege­x tett vezetőségeiből kerülnek ki, akik már régen lepaktáltak a vál­lalat-tulajdonosokkal. A tőkések bármilyen körmön­font módszerekkel is igyekeznek a munkásokat megtéveszteni, ez mit sem változtat a tőkés rendszer lényegén és a munkások körében Semmiféle komolyabb eredményre nem számíthatnak. A tőkések és a munkásosztály érdekei homlok­egyenest ellenkeznek. A tőkések csak a kizsákmányolás fokozásával növelhetik hasznukat. A munkás- í osztály viszont csupán szívós harc­cal védelmezheti létérdekeit a ki- j zsákmányolással szemben. Mi elűztük a kizsákmányolókat. j Hazánkban minden a dolgozók ér- | dekében történik. Dolgozóink rész- i vétele a gazdasági élet irányításá­ban nem mesterkélt, kieszelt vala- ; mi, hanem gazdasági és politikai , életünk egészen magától értetődő követelménye és szükségszerűsége.! Am nem elegendő csupán az, ' hogy ezt a törvényszerűséget a j vállalat igazgatója és közvetlen munkatársai helyesen értelmezik és j jó a viszonyuk a munkásokhoz. Egymagában az sem kielégítő, hogy az üzem problémáit gyűléseken megtárgyalják. Ez az éremnek i csupán az egyik oldala. Más kér- í dés azonban, hogy a problémákat j úgy tárják-e fel a dolgozók előtt, | hogy azokat meg is értik és ennek i alapján kifejthetik nézeteiket, tisz- ! tában vannak a saját, a vállalat : és az állam érdekeinek szoros j összefüggésével. Egy újabb esetet említünk. Az egyik üzem dolgozói panaszkod­tak, hogy nem tudják, mi törté- \ nik a különféle célokra előirány- i zott összegekkel, nem helyeselték az üzemi lakások elosztását stb. Az j igazgató és az üzemi tanács elnöke előkereste a jegyzőkönyveket, amelyek félreérthetetlenül tanúsí­tották, hogy a panaszolt kérdése­ket gyűléseken is megtárgyalták. „Igen ám, de mi nem voltunk ezen a gyűlésen" — védekeztek a mun­kások. „Az a maguk hibája" — így az igazgató —, „mi nem szalad­gálhatunk mindenki után külön- j külön." Megállapítást nyert, hogy ; az említett gyűléseken az üzem j dolgozóinak csak egynegyede volt jelen. Hiba, nagy hiba, ha a gyű­lésekre kevesen járnak. Am ennél is nagyobb baj, ha az üzem dol­gozóinak háromnegyede nem is­meri azokat a kérdéseket, amelyek megoldásában szükségszerűen részt | kell vennie. Az is megesik, hogy a „gyorsabb , intézés" kedvéért az igazgatók és ' legközelebbi munkatársaik dönte­nek olyan kérdésekben, amelyek az üzem valamennyi dolgozóját köz­vetlenül érintik. Azért, hogy ne kelljen hosszasan tárgyalni, ma­gyarázgatni (!), a döntést sok he­lyütt közlemény formájában ki­függesztik a portásnál. Az ilyen döntések „gyorsak" ugyan és tar­talmukban helyesek is lehetnek, de eleve sikertelenségre vannak ítél­ve. Rengeteg módja van annak, hogy elmélyítsük a dolgozók rész­vételét a termelés irányításában. Meg kell találnunk ennek legmeg­felelőbb formáit és emellett min­dig szem előtt kell tartanunk azt, hogy a dolgozók csak akkor tudják feladataikat teljesíteni, ha azokai alaposan és mélyrehatóan ismerik Fontos ezekről a kérdésekről ép­pen most szólni, amikor a harma­dik ötéves terv feladatait tárgyal­juk meg gazdaságunk valamennyi szakaszán. Az ötéves terv népgaz­daságunk fejlődésének széleskörű és nagy jelentőségű programja, amelynek összeállításában és tel­jesítésében a dolgozókat illeti a döntő szó. A Banská Bystrica-i Magas­építészeti Vállalat dolgozói a fo­lyó évben a vállalat fennállása óta a legnagyobb feladatokat teljesítik. Az idén 342 millió korona értékű épít­kezési munkát kell elvégezniök, s csupán a lakásépítkezés szakaszán 508 lakással többet kell felépíteniök, mint tavaly. Ily nagy feladatok valóra váltása természetesen fokozott erőfeszítést, jó szervezést kíván. A kerület 350 építkezésén a téli hónapokban sem szünetelt a munka, 32 építkezésen pedig már két műszakban építenek. A felszabadítás 15. évfordulójának tiszteletére nagyszabású kötelezett­ségvállalási mozgalom bontakozott ki az építkezési dolgozók között. Eddig már 155 kollektíva tett felajánlást, melyben az idei feladatok túlszár­nyalását vállalják, mégpedig egymil­lió korona értékű munkával. Az ösz­szes tervezett lakásegységet novem­ber végéig átadják használatba, terven felül 18 lakást építenek fel, ezenkí­vül 181 tantermet adnak át rendel­tetésének és 26 új iskola építését korábban kezdik meg. A Keletcsehországi Szénbá­nyák bányászai ez év első két hónapjában sikeresen birkóztak meg a fejtési feladatokkal. Az év elejétől 3,33 százalékkal szárnyalják túl a tervet és így 4431 tonna szénnel töb­Több mint 400 talajjavító EFSZ (ČTK) — Hazánkban eddig 428 talaj­javító szövetkezet alakult, amelyek 2 843 219 hektár földet, vagyis a mező­gazdasági földek 58,9 százalékának meg­felelő területet tesznek termöbbé. E szö­vetkezetekbe jelenleg 5098 EFSZ, az ál­lami gazdaságok 246 farmja és 104 más, szocialista mezőgazdasági üzem tömörült. A legtöbb talajjavító szövetkezet — számszerint 61 — a České Budéjovice-i kerületben működik és 189 342 hektáron dolgozik. A legnagyobb kiterjedésű föld­területtel — 373 355 hektárral a brnói kerületben működő 21 talajjavító szövet­kezet. rendelkezik. A hradeci kerületben 34 talajjavító szövetkezet 310 000 hektár földet müvei meg. A csehországi kerüle­tekben 308, Szlovákiában pedig 120 ilyen szövetkezet működik. A csehországi kerületekben ez idén e szövetkezetek a talaj termővé tételé­vel kapcsolatos feladatok teljesítése folya­mán 130 millió korona értékű munkát kell elvégezniük, vagyis ezzel az egész ta­lajjavítási terv 30 százalékát teljesíte­nék. A termelés növeléséről tanácskoznak (ČTK) — Prágában szerdán, már­cius 9-én megkezdődött a hengeré­szek országos értekezlete, melyet a Kohóipari és Ércbányaügyi Miniszté­rium hívott egybe. Az értekezleten a legkiválóbb munkások, műszaki dol­gozók, mesterek és részlegvezetők vettek részt, ezenkívül a tervező és kísérleti intézetek, a hengerde-be­rendezéseket gyártó gépipari üzemek dolgozói is. Az értekezleten megvi­tatták a világszerte érvényesülő leg­újabb ismereteket, technológiai mód­szereket, melyek meghonosítása üzemeinkben nemcsak a termelés nö­velését teszi lehetővé, hanem bizto­sítja a harmadik ötéves terv igényes feladatainak teljesítését is. . bet adtak népgazdaságunknak. A si­kerben legnagyobb részük a Sztaha­nov Bánya dolgozóinak van, akik ter­ven felül 2300 tonna szenet fejtettek. A prešovi Kŕížik-Dukla üzem dolgozói négy világrészbe exportál­ják kiváló minőségű gyártmányaikat. A gyár dolgozói hazánk felszabadí­tásának 15. évfordulóját értékes munkafelajánlásokkal üdvözlik. Vál­lalták, hogy a tervet — amely a múlt évhez viszonyítva több mint kétmillió korona értékű termeléssel növekedett — 150 ezer korona érté­kű gyártmány előállításával túlszár­nyalják. Ezenkívül kötelezték magu­kat, hogy az egész évi exportterv feladatainak 55 százalékát már az első félévben teljesítik, az önköltsé­geken pedig 150 ezer koronát taka­rítanak meg. A hranicei cementgyár dol­A felszabadulási verseny eredményei gozói hosszú idő óta valóban pél­dásan teljesítik feladataikat. Üzemi kötelezettségvállalásukban ezért tűz­hették ki most újabb merész célok elérését. Vállalták, hogy a második ötéves tervben foglalt feladataikat november 21-ig teljesítik és terven felül 8100 000 korona értékű cemen­tet adnak építészeti dolgozóinknak. Ez a nagymennyiségű cement hat« ezer lakásegység építéséhez elegen­dő. i Az istebnei fémkohó dolgozói ä felszabadítás jubileumi évfordulója tiszteletére tett kötelezettségválla­lásaikat sikeresen váltják valóra. A2 öntvények előállításának tervét fel­ajánlásuk értelmében az év első két hónapjában túlszárnyalták, s ugyani csak túlteljesítették, — mégpedig tt kitűzött 0,7 százalékkal — a munka­termelékenység tervét is. A prágai és a kelet-szlovákiai mwhalanyi szérum- és oltôanyagk'észíťá intézet készíti az egészségügyi intézetek számára a szérumokat és oltó­anyagokat. A két intézet készítményei elérik a világszínvonalat, sőt sok esetben túl is szárnyalják. Az intézetekben túlnyomórészt nők dolgoznak. Képünkön: Vlasta Kremerová és Jana Cigánková laboránsnök fehér egereket oltanak be. (J. Tachézy — ČTK-felvétele) Tavaszi munkák = Ügy látszik, a hideg még nem tombolta ki magát a tél folyamán és = most, a tavaszi munkák megkezdésénél mutatja ki ismét méregfogát. = Tavaly a tavaszi kalászosok nagy része ilyenkor már a földben volt, E de ez idén igen keveset — a nyitrai kerületben például egész már­~ cius havában 352 hektár árpát, 98 hektáron pedig tavaszi búzát vetet­E tek el. Az igaz, hogy ezt a lemaradást az időjárás okozza. Ugyanak­— kor a rétek és legelők felszíni javításának, trágyázásának előirányza­ti tát sem teljesítik a nyitrai kerületben. MEDDIG VÁRUNK MÉG A lévai járás szövetkezetesei, áüa­mi gazdaságai részlegei ez ideig egy szem tavaszi árpát, búzát sem vettek be. A nyitrai, vágsellyei já­rásban sem fogtak hozzá még a ve­tés megkezdéséhez. Nagyon fontos, hogy ezekben a napokban kezdjék meg a talaj előkészítését, mert a ko­rareggeli fagyok és szelek sok ned­vességet vonnak el a talajból. Az em­lített járásokban az istállótrágya ki­szállításával is késlekednek. Ezt pe­dig semmiesetre sem lehet magya­rázni a kedvezőtlen időjárással, mi­Ä pardubicei Élelmiszeripari és j Hűtőgépgyár ha-< zánk legkorsze­rűbb malmát ren­dezi be Pardubi­cén. Az új mai- ' mot még ez idén < üzembehelyezik. El lesz látva a J legkorszerűbb, teljesen fémből készült gépekkel, légnyomásos tisz­títóberendezéssel és a liszt tovább­juttatását szolgáló j üvegcsővezeték-< kel. Képünkön a} daratisztító beren- j dezés szerelését i látjuk. (J. Šaroch — i ČTK felv.) vei a trágyahordásnak a fagyok ked­veztek. TÖBB LESZ A SILÔTAKARMÄNY Kerületi méretben nagy súlyt he­lyeznek a silókukorica vetésterületé­nek előkészítésére; ebben a párká­nyi, érsekújvári járások jeleskednek. Több, mint 2500 hektáron termelnek majd kiváló minőségű lédús takar­mányt. A kerület szövetkezetesei pe­dig 18 ezer hektárt vetnek be siló­kukoricával. A takarmányalap bizto­sítása szempontjából fontos a cukor­répa vetésterületének előkészítése is. Ezen a téren kevésbé dicsekedhetnek a szövetkezetek, hiszen a földek ja­varésze nem kapta meg a szükséges istállótrágya-mennyiséget. A hátra­levő napokban ezt a lemaradást is pótolni kell, nehogy jelentős termés­kiesések jelentkezzenek. (th.) Ä népművelési munka fejlesztéséért Ä Banská Bystrica-i kerületben ed­dig 12 szövetkezeti klub működött. Ebben az esztendőben további 32 szö­vetkezeti klub alakul meg a kerület jól gazdálkodó szövetkezeteiben. A rimaszombati járásban Felsöpo­korádon, az ipolysági járásban Alsótúr községben és a losonci járásban Pod­reéanyban létesült szövetkezeti klub. A kerületben a klubok a rimaszom­bati járásban levő cserencsényi EFSZ klubjának munkájához igazodnak, mely egyike a legjobban működőknek. E szövetkezeti klubban Karika Ján népművelő munkásságával igen szép eredményeket ért el a szövetkezete­sek nevelése terén. A szövetkezeti klubok továbbfej­lesztése érdekében a kerületben áp­rilis végéig tanfolyamokat rendeznek az EFSZ-ek kulturális dolgozói ré­szére, hogy még jobb eredménnyel végezhessék nevelőmunkájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents