Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-10 / 69. szám, csütörtök

A SZAKSZERVEZETEK 10 FIGYELME o felszabadulási munkaverseayre irányul Ä SZLOVÁK SZAKSZERVEZETI TANÁCS ÜLÉSE (CTK) - Bratislavában szerdán, március 9-én megkezdődött a Szlovák Szakszervezeti Tanács ülése, melyen a Központi Szakszervezeti Tanács IV. és V. teljes ülésén hozott határozatok teljesítését értékelik. A Szlovák Szakszervezeti Tanács ülésén Václav Pašek, a KSZT titkára is részt vesz. 'Az ülésen a fő beszámolót Vojtech Ďaubner, az SZSZT elnöke adta elő. A szakszervezeti szervek tevékenységének előterében ez idén, — mondotta beszámolója bevezető részében i—. hazánk felszabadításának 15. évfordulójára indított szocialista munkaverseny áll. Szlovákia 950 üzemének és vállalatának dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy az 1960. évi teljes termelés tervét pénzben kifejezve 340 millió koronával túlteljesítik, az önköltséget 130 millió koronával csökkentik és a tervben előirányzott nyereséget 80 millió koronával növelik. Daubner elvtárs azután a szocialista munkaversenynek a műszaki fejlesztésre gyakorolt hatását fejtegette. A szlovákiai dolgozók a múlt év folyamán 38 842, azaz 8036-tal több ésszerűsítési javaslatot nyújtottak be, mint 1958-ban. 1959-ben 6000-rel több ésszerűsítési javaslatot valósítottak meg, mint az előző évben. Ezen ésszerűsítési javaslatok megvalósítása népgazdaságunk számára évi 170 millió korona megtakarítását jelenti. A népgazdaság eddiginél nagyobb hatékonyságáért vívott harcban igen nagy jelentősége van a vlagyimíri mozgalomnak, melynek keretében a szlovákiai dolgozók eddig több mint 130 millió korona megtakarítását ajánlották fel. A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke ezután a szocialista munka brigádjainak mozgalmával foglalkozott. Szlovákiában e versenyben mintegy 26 ezer tagot magában foglaló 2500 kollektíva vesz részt. Beszámolója további részében hangsúlyozta, hogy a terv teljesítése terén ez év elejétől megnyilvánuló kedvezőtlen helyzet megfelelő intézkedéseket követel mind a gazdasági szervek, mind a szlovákiai kerületi szakszervezeti szövetségek, mindpedig a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság szervei és üzemi tagozatai részéről. Az SZSZT elnöke beszámolója befejezéséül ismertette, miként építik át az FSZM szerveit hazánk területi átszervezésével összhangban. Szlovákiában a jövőben három kerületi szakszervezeti tanács lesz, mégpedig Bratislavában, Banská Bystricán és Kassán, ezenkívül mind a 33 járásban járási szakszervezeti tanácsok létesülnek. A Szlovák Szakszervezeti Tanács ülése vitával folytatja munkáját. Odaítélték az újságírók nemzetközi díjait Franciaország, Kína, a Szovjetunió és Mexikó kiváló képviselőiből álló bíráló bizottság, a Nemzetközi Újságíró Szervezet 1959. évi nemzetközi díjait egyhangúlag a következő újságíróknak ítélte oda: Henri Alíeg francia újságírónak, a számot nyelvre lefordított „Vallatás" című mű szerzőjének. A kitűntetett, aki Algéria népének szabadságáért szállt síkra, már több mint három éve börtönben sínylődik, anélkül, hogy bíróság elé állították volna. Szakasits Árpádnak, a Magyar Újságíró Szövetség elnökének, aki már Prágában új városnegyed épül A Prágai Központi Nemzeti Bizottság tanácsa március 8-án jóváhagyta a város Karlin körzetében levő Invalidovna rész kísérleti kiépítésének részletes területi tervét. Ez a 14,7 hektárnyi terület mind terjedelmével, mind fekvésével nagyon megfelel arra, hogy területén a főváros közepének és ipari területeinek közelében mintaszerű urbanisztikus egészet alkotó városrész alakuljon. A maninyi sportstadion felépítése és a környező közlekedési hálózát átépítése után e helyen olyan városrész létesül, amely a szocialista városépítés példaképe lesz.. A kísérleti lakótelepen 3700 lakos számára 13 új lakóház épül 1158 lakással. A Prágai Központi Nemzeti Bizottság tanácsa egyidejűleg jóváhagyta az építkezések terveit, költségvetését, valamint több mint 32 millió koronát kitevő költségeit is. Az első házak építését az Invalidovnán már ez év júniusában megkezdik. * A Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság e napokban megkezdi Prágában a „Mezőgazdaság 60" című új képes folyóirat kiadását, mely a világ minden tájáról közöl mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó híreket és cikkeket. * A Harmanec-Banská Bystrica—Žiar nad Hronom—Banská Štiavnica közötti Garam menti vízvezetéket építő Dopravstav vállalat dolgozói szerdán, március 9-én határidő előtt teljesítették kötelezettségvállalásukat, melyet hazánk felszabadításának 15. évfordulójára tettek. Banská Bystricába öt hónappal a kitűzött határidő előtt vezették be a Garam menti csoportos vízvezetéket. + A Banská Bystrica-i kerület földműveseinek a harmadik ötéves terv utolsó évében gabonából 23,5 mázsa, cukorrépából 291 mázsás és burgonyából 165 mázsás átlagos hektárhozamot kell elérniük. Ugyanakkor a szarvasmarhaállományt 46 300 darabbal és a tejhozamot tehenenként 2349 literre kell növelniük. A harmadik ötéves tervben 452 millió koronát irányoznak elő az állami mezőgazdasági beruházási építkezésekre. •k Bratislavában március 9-én megkezdődött az építészeti főiskolai hallgatók kétnapos országos értekezlete, melyet a Szlovák Műszaki Főiskola mérnöki építészeti, magasépltészeti és építőművészeti tagozatán működő CSISZ-bizottságok szerveztek. Az értekezleten 19 beszámoló hangzik el a diákok tudományos tevékenységének eredményeiről. 50 éve tevékenykedik a sajtóban és külpolitikai cikkeiben mindig a nemzetek békés együtélésének gondolata mellett foglalt állást. Xuan Thuyonak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság hazafias arcvonala „Cuu Quoc" központi sajtószerve igazgatójának, a Vietnami Újságíró Szövetség elnökének. Xuan Thuyo a külföldön is ismert mint a gyarmati uralom ellen küzdő harcos. I. Shaw színdarabjának csehszlovákiai bemutatója . Prágában, az S. K. Neumann Színház ez évi idényének ötödik bemutatójaként kedden előadta Irwin Shaw neves hollywoodi rendező „A holtakat eltemetik" című színdarabját. Shaw ezt az érdekes színdarabját 1936-ban — 22 éves korában — írta. A színdarab világszerte igen nagy sikert aratott. Háborúellenes irányzata érdeklődést keltett művészeink körében, akik a színdarabot a prágai Városi Színházakban már 1938-ban szerették volna bemutatni. Előadását azonban a München előtti köztársaság hivatalai betiltották. Hazánk lakossága ezért először csak most tekintheti meg. A színdarab hősei hat amerikai katona, akik elesnek a háborúban, de anyjuk, feleségük és kedvesük kívánságával szembeszegülve nem akarják magukat eltemettetni, hanem világgá mennek, hogy az emberiséget óva intsék a háborútól. Népünk munkájának győzelmeit szemléltetik Miiyen lesz a moszkvai csehszlovák kiállítás TÄ^'.', L k i w A kiállítás előkészítése hasonló a ** filmforgatáshoz. A munka alapja a szövegkönyv. Kiállításaink szövegkönyvének szerzői Jindrich Santar, Ján Zelenka újságíró és Pavel Kohout író. A szövegkönyv után, amely csupán a kiállítás alapgondolatát fejezi ki, következik a behatóbb munka, a műszaki szcenárium. A szakértő ebből már pontosan maga előtt látja a kiállítást, mert a forgatókönyv már magában foglalja a kiállítás egész megvalósítását, a kiállítási anyagokat ^ azok elrendezését. Üssük fel tehát most e forgatókönyv első oldalát s induljunk egy kis sétára a kiállításon. Képzeljük el, hogy a szokolnyiki Metróval érkeztünk. S mivel a kiállítás májusban és júniusban lesz nyitva, hasonlókép fogad bennünket, mint a prágai Fasorban, mint a bratisíavai Petržalkán. A kiállítás 33 ezer négyzetméternyi területe háromszögalakú. fit kiállítás fő részét két pavilon képezi, az egyik köralakú, háromezer négyzetméter területtel, a másik félhold alakú, ennek 4500 négyzetméter lesz a területe. Amint a főkapun belépünk, egy nagy világítótábla látható, amelyen önműködő számolókészülék tájékoztat a látogatók számáról. Továbbá egy villanyújság fogadja a látogatót, amely szüntelenül a Szovjetunió nemzeteinek különböző nyelvein üdvözli a látogatókat. Előttünk az egyik oldalon gyönyörű művirágokból készült 200 méter hosszú szőnyeg terül el, az út másik oldalát lobogódísz szegélyezi. Ezután mintha egy alagútba kerülnénk s magával ragad bennünket az integető, újjongó tömeg. De várjunk csak, hisz ez a prágai május elsejei menet. Igen, mindkét oldalon életnagyságú emberalakok áradnak felénk, hanglemezről indulók harsognak. Még nem ocsúdtunk fel eme fogadtatásból s máris egy köralakú épületben állunk. Boltozata a CSKP monumentális dicsőítése. A kupola közepén ötágú csillag ragyog, alatta vörös lobogók. Alsó részét két körkép díszíti. Az első május 9-ét, hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítását jelképezi, a második február 25-ét, népünknek a reakció feletti győzelmét ábrázolja. Minden fél órában kialszik a világítás, a kupoAz 1960-as év számunkra jubileum éve. Május 9-én lesz tizenöt esztendeje annak, hogy hazánkat a szovjet hadsereg felszabadította. Erről az évfordulóról meqemlékeznek majd az összes szocialista országok és a többi állam haladó erői is. Hogy felszabadítónk, leahűbb barátunk és legnagyobb szövetséqesünk, a Szovjetunió lakossága szemléltető képet nyerjen az elmúlt tizenöt év során elért eredményeinkről, Moszkvában és Kijevben kiállítást rendezünk, amely hasonló lesz a prágai kiállításhoz és ugyancsak a „Csehszlovákia 1960-ban" elnevezést viseli. A Szovjetunióban rendezendő csehszlovák kiállítások népünk munkájának győzelmeit szemléltetik, bemutatják a sikereket, amelyeket a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt vezetésével elértünk. Üj kifejező eszközökkel szemléltetik újkori történetünk valamennyi fontos eseményét, Csehszlovákiának a Vörös Hadsereg által történt felszabadítását, népünk februári győzelmét és hazánk építését. Iából kilép egy 15 éves leányka és oroszul üdvözli a látogatókat. Ebben a pavilonban alapos ismertetést ad hazánkról a tizenöt vetítőfelülettel rendelkező tájékoztató képközpont. Elegendő lenyomni a megfelelő billentyűt és a képernyőn rövid film pereg le hazánk életének az adott évben lefolyt legfontosabb eseményeiről. Az elmúlt tizenöt esztendő valamennyi eseményét ily filmképekben vetíthetjük magunk elé. Természetes, hogy nem hiányzik gazdaságunk és életünk harmadik ötéves tervben bekövetkező fejlődésének távlati bemutatása sem. K

ilépünk a körépületből s nem is akarunk hinni a szemünknek. Egy magas járdán végighaladunk köztársaságunkon, illetve annak 100 méteres plasztikus térképén keleti irányból nyugatra. A térkép az időjárás viszontagságainak ellenálló anyagból készült s feltünteti legfontosabb városainkat, iparvállalatainkat, duzzasztógátjainkat, építkezéseinket, az új lakótelepeket, kórházakat és sportberendezéseket, de ugyanakkor történelmi műemlékeinket, várainkat és kastélyainkat is. E kolosszus másik oldalán egy másik,' félhold alakú pavilonba jutunk. Ez az üvegfalú pavilon képezi a kiállítás fő részét. Tematikus egységekből tevődik össze, amelyek bemutatják az új nemzedékről való gondoskodásunkat, iparunkat, kulturális életünket, közszükségleti iparunkat és kereskedelmünket, a dolgozók egészségéről való gondoskodást, mezőgazdaságunk és tudományunk eredményeit. Elég ha közelebb lépünk valamelyik kiállított géphez és az magától működésbe lép. A kiállított tárgyak egyes fontos alkatrészei meg vannak világítva, sőt megszólalnak, mihelyt közelükbe érünk. Amennyiben pedig részletekre vagyunk kíváncsiak, elég a megfelelő kérdést feltenni a mikrofonba. Az ipari televízió képernyőjén a tájékoztató válaszol. E pavilon tökéletes térbeli kihasználása lehetővé tette a baloldali fal architektonikus megoldását. Ennek az oldalfalnak egész hosszúságában tíz kijárata van, amelyek szabad térségre vezetnek és a pavilonnal harmonikus egészet alkotnak. A szabad térségen néhány további kiállítás látható, amelyek kiegészítik a pavilonban bemutatott témákat. Áthaladtunk az üvegpavilonon és elértünk a 15 ezer négyzetméter nagyságú térségre, ahol különféle megszakítás nélküli műsorszámok folynak. Ha mérlegeljük mindazt, amit eddig láttunk, elmondhatjuk, hogy teljes képet kaptunk az elmúlt tizenöt esztendőben elért legfontosabb sikereinkről. A kiállítás bemutatja további fejlődésünk irányát és távlatait, megismerteti a látogatóval azt, hogy a tudomány és technika tekintetbe veszi a korszerű élet szükségleteit, megsokszorozza társadalmunk óriási gazdasági növekedésének és kulturális fejlődésének lehetőségeit. Emellett nem feledkezik meg arról, hogy kihangsúlyozza: elért sikereink és törekvésünk minden téren azt a célt követi, hogy egyre magasabbra emelkedjék dolgozóink életszínvonala. ost eredeti prágai környezetbe kerülünk. Ezt a szabad térségen filmkulisszák és a Vár látképe tárják a látogató elé. A különböző kis tereken rögtönzött emelvények állanak éppúgy, mint Prágában május 9-én álltak, s valamelyiken mtndig kultúrműsor folyik. Ezek a műsorok húsz percenként változnak. A fúvószenét tánczenekar hangjai követik, másutt viszont mintha a szűk utcácskában artisták gyakorolnának — a színházat itt pantomim és árnyjáték képviseli. Nem hiányoznak a körhinták sem a gyermekek számára, valamint egy szokatlanul hosszú, 20 méteres lövölde különleges festett célpontokkal és a legmodernebb fegyverekkel. És ha a kiállításon estig maradunk, amikor valamennyi szereplő egybegyűlt, a fő színpadon megkezdődik a „Viszontlátásra Prága" c. nagy esztrádműsor, amely lezárja a kiállítás egész napi forgalmát és a csehszlovák-szovjet barátság megkapó manifesztálása lesz. JOZEF SUCHAN ® «S! « C

sallóköz élete felett sem állt meg az idő. Igaz, egy évszázadig majdnem mozdulatlan volt itt minden, de mostanában rohamos a fejlődés. Tíz-tizenkét év alatt több itt a változás, mint az előző száz év alatt. Nagyok a változások, új korszakot elünk. A csallóközi nagy falukból száz évvel ezelőtt kezdtek az emberek kiszállingózni a Kis-Duna mentére, a rétségre és ott házakat építettek. Ez közvetlenül a jobbágyfelszabadítás után történt. A falvak körül nem kaphattak földet ezek a szerencsétlenek, mert ott jobb volt a föld. A rétség vizes, pocsolyás, csatornázatlan terület volt. Könnyű szívvel adták hát oda a mocsarat a volt jobbágyoknak. De mit volt mit tenni. A nyári hónapok alatt legelőnek még megtette a rétségi föld, ezért csak lassanként hurcolkodtak oda a tulajdonosok. Így alakult ki a rétségi tanyavilág. Mikor a mocsarakat lecsapolták, jobb lett a föld, többet is termett. A zsellérek azonban nem bírták fizetni a lecsapolási költségeket és eladósodtak, eladták földjeik egy részét. A földvásárlók létesítették aztán ott az első kulákgazdaságokat, igazi tanyákat, az előbbi földtulajdonosok pedig proletárokká és cselédekké váltak. Ez volt a változás az elmúlt száz évben. Villany, rádió nem létezett, orvos ritkaságszámba ment és nem is igényelték. A hatóság is Csallóközt újj élete messze esett tőlük, ennek meg csak örültek. Egészen az utóbbi időkig lenézett, elnyomott emberek és dúsgazdag kulákok éltek a csallóközi rétségben. De jött a felszabadulás es 1948. A jobbágyfelszabadítás után száz évre EFSZ-eket kezdtek szervezni. A rétségben ma már gazdag EFSZek működnek. Bogyaréten három évvel ezelőtt alakították meg az EFSZ-t. Az egész rétség tagja a közös gazdálkodásnak. A vasszorgalmú nép acélos karokkal építi a jövendőt. Soha nem voltak olyan boldogok, mint ma. Terveznek, kalkulálnak. Most már van mire alapozni az életet, igazán a népé lett a föld. Vígan tekintenek előre, mert évről évre fejlődik a bogyaréti EFSZ és látják, hogy érdemes dolgozni. Pedig sokat kellett építeni, istállókat létesíteni, villamosítani, hogy megteremtsék a jobb termelési lehetőségeket. Ma már 280 tehenük van a korszerű istállóban. Ötven marha hízik, napi 75 dekás súlygyarapodással. A hektárhozamok kielégítők. Mindenki fehér kenyeret eszik. Már el is felejtették a régi cselédéletet. Kosztolyányi Istvánné, Stachovics Vince és Antal Tibor gondozza a 115 darab növendékborjút. Legfőbb céljuk, hogy a jelenlegieknél sokkal jobb teheneket neveljenek. Klostermann Kálmán agronómus szaktudását dicséri a jó állapotban levő gabonavetés. Az őszi nagy szárazságot okosan áthidalta, kifogott rajta. Üdén zöldéi a búza és a rozs. — Gyönyörűség ezeket a vetéseket látni — mondom neki. — Sokat törtem a fejem — beszélte aztán —, hogy miképpen vessük el az őszieket. Végül is úgy csináltuk, hogy jó mélyre felszántottuk a talajt, mélyebbre a szokottnál. Némi nyirkos földet hozott fel az eke, ebbe vetettük szintén mélyebbre a szokottnál a magot. Valamivel több volt ugyan a vetési költség, de amint látja, százszázalékosan kikelt az elvetett mag. Megérte tehát a fáradságot és a kevés többletkiadást ez az öröm s természetesen a magasabb hektárhozam. Vajlik László zootechnikus azon fáradozik, miképpen érjenek el magasabb tejhozamot. Növelni akarják az egy kocától elválasztott malacok számát is. Elsősorban az állomány felújításáról, felfrissítéséről gondoskodnak. Ezenkívül több és jobb minőségű takarmányt termelnek majd és nem utolsó sorban sok silót készítenek. Az EFSZ szarvasmarhaállománya bizony elöregedett, inkább vágásra való tehenekkel rendelkezik, amelyek már nem sok tejet adnak. Az állomány azonban két-három év alatt kicserélődik. Az állatgondozókkal egyéves szerződést kötöttek. A szerződés értelmében az állatgondozók csak a szövetkezet vezetőségének beleegyezésével változtathatják meg munkahelyüket. Ez azt eredményezi, hogy felelősségteljesebb munkát végeznek. Tavaly ugyanis két-háromhavonként váltakoztak az állatgondozók, aminek kárát látta az állatállomány és nem utolsó sorban a közös gazdálkodás. Szép korszerű iskola épült Bogyaréten és villamosították az egész tanyavilágot. Még út kellene és egy szép kultúrház az itt lakó embereknek. Az útviszonyok valóban gyalázatosak. Esős időben térdig erő sárban kell közlekedniük. A régi rendszerben nem sokat törődtek a tanyavilág úthálózatának kiépítésével. Ma meg egyszerre nem tudunk mundent megcsinálni, ismerik el egyhangúlag a bogyarétiek. Az autóbuszjárat megközelíti a rétséget. Ha jó idő van, motorkerékpáron közlekednek. — Mi kellene hát inkább — kérdezem — út, vagy kultúrház? — Kultúrház — vágják rá rövid gondolkodás után. Kullúrszomjas, tanulni vágyó nép ez! Sokkal jobb lenne — beszélte Vajlik László, ha egyesítenék a bogyaréti, lakiréti és az ócsairéti EFSZ-eket. Akkor talán a saját erőnkből is tudnánk utat építeni. Hollóházáig, a gúta-nemesócsai országútig bizonyára ki tudnánk építeni. Óvodát, klubhelyiséget és filmvetítésekre is alkalmas kultúrházat szintén építenénk. Közösen minden jobban menne. Akkor körülbelül 1200 hektáros eszményi nagyságú közös gazdálkodás valósulna meg a rétségen. Az itteni emberek gondolkoznak már rajta, miképp kellene egyesíteni a rétségi tanyavilágot. Ami késik, nem múlik. Erőszakkal persze nem erőltetik a dolgot. Majd a többség dönt ebben is. Saját maguk felett saját javukra döntenek. BAGOTA ISTVÁN ÜJ SZÖ 2 * 1960. március 10.