Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-09 / 68. szám, szerda

Ä henčlovi EFSZ helyes lépése Riport a prerovi járásból f t f f f f f • • K arhan Jaroslav, a szövet­kezet elnöke hosszas kézszorítással, barátságosan fogadott. Nagyon örült, hogy szlovákiai magyar újságíró ér­deklődik szövetkezetük, köz­ségük fejlődése és a lakosság életkörülményei iránt. így legalább jobban megis­merjük egymást és ezen ke­resztül még szorosabbra fű­ződnek őszinte testvéri kap­csolataink — jegyezte meg. Hát bizony a szlovákiai és a mor­vaországi problémák alapos megis­merése kölcsönösen: számunkra is, az ő részükre is csak jót eredmé­nyezhet és a termelés fokozását se­gíti elő. Egyébként elmulasztottam elmondani, hogy ebben a községben a prerovi járás egyik legjobb szö­vetkezete működik. Ezt a megtisz­telő címet az EFSZ tagjai szorgal­mas és hozzáértő munkájuk nyomán létrejött eredményeikkel érdemelték ki. Nézzünk csak szét a szövetkezet házatáján: Az emberek munkája a döntő A szövetkezet az egy hektárra eső piaci termelését tavaly 8620 koro­nára teljesítette és 364 tojás, 272 kilogramm hús, valamint 1022 liter tej termelésével járási méretben is a legjobb eredményeket mutathatja fel. Kratochvíl Vladimír, aki beszélge­tés közben lépte át az iroda küszö­bét, nem állhatta meg szó nélkül eszmecserénket és az' agronómus szemüvegén keresztül igyekezett megmagyarázni eredményeik „titkát". Tudom, hogy úgyis megkérdez­te volna — árad belőle a szó —, így hát megelőzve gondolatait elmondom, mit is tettünk a magas terméshoza­mok elérésének érdekében? Olyan pontosan, aprólékosan be­szélt a növénytermelés fokozásának lehetőségeiről, mintha csak könyvből olvasta volna a szaktanácsnak is beillő eljárásokat. Alig lehetett őt kizökkenteni a gyakorlati példákkal alátámasztott mondanivalójából. Min­dent összegezve az csendült ki tájé­koztatásából, hogy a mezőgazdasági termelés fokozását a tavaszi munkák idejében történő és jó minőségű el­végzése biztosítja, mert a növény­termelés a szövetkezet valamennyi termelési ágát befolyásolja. Az állattenyésztés fejlődésének ütemét valóban a határban termelt gabona és' á takarmányok biztosít­ják. Főleg a takarmányok termelésé­től függ, milyen lesz a tejhozam, mennyi húst és zsírt szednek ma­gukra az állatok. Az elmúlt eszten­dőben az EFSZ állatgondozói 3100 literre növelték a tehenenkénti fe­jési átlagot. Ezt az eredményt kellő minőségű és tápanyagokban dús ta­karmányok nélkül nem érték volna el. Pontos tervet készítettek Az idei év sikereinek biztosítása "érdekében a szövetkezet elkészítette a tavaszi munkák pontos tervét. Ez azonban nem hasonlít a nálunk még gyakori papírtervekhez, melyek az agronómus fiókjában hevernek és nem válnak a mindennapi élet gya­korlatává. A növénytermesztési csoport tag­'jai már hetekkel ezelőtt kezűkhez kapták a határ térképvázlatát, me­lyen különböző színekkel megjelölték a termelési feladatokat. Az egyes parcellákon feltüntették, hány mun­kaegységet kap egy-egy hektár meg­műveléséért a traktoros, fogatos és a kétkezi munkás. Ezenkívül a terv pontosan megmutatja, milyen mű­trágyákat, munkafolyamatokat szük­séges alkalmazni, ill, elvégezni, hogy biztosíthassák az átlagos 32 mázsás hektárhozamot. Černošek Josef könyvelő találóan megjegyezte, hogy ezek a tervek egyúttal a személyes anyagi érde­keltséget is felkeltik a szövetkeze­tesekben, mert tudják, ismerik fel­adataikat s éppen ennek tulajdonít­ják, hogy mindig idejében, az agro­technikai irányelvek betartásával végzik el a munkákat. — Ärhde a tervek nemcsak a mun­kafolyamatok elvégzését és az agro­technikai beavatkozásokat tartalmaz­zák — magyarázza Ticháček Ján zootechnikus -, hanem figyelembe veszik községünk és határunk táj­jellegét, az évtizedek során kiala­kult termesztési hagyományokat. A belterjesebb gazdálkodás megszer­vezésének és a termelés szakosítá­sának tehát ez az egyik legbevál­tabb formája, melyet aztán gyakor­lati munkánkban — minden ágazat­ban — a lehetőségekhez mérten a legjobban érvényesítünk. A henčlovi szövetkezet nem tarto­zik a járás régebben alakult EFSZ-ei közé, hiszen működésében csak há­roméves múltra tekinthet vissza. Azonban a munkaszervezésben és a gazdálkodás kialakításában a meg­tett évek során igen gazdag tapasz­talatokat szereztek, melyek például s?olgálhatnak Szlovákia szövetkezetei számára is. Tanulhatunk tőlük '— A gazdálkodás megszervezését — mondja ismét az elnök — nagy körültekintéssel végeztük. Nagyon jól tudjuk, hogy a sikeres gazdál­kodást a vetésforgók nagymérték­ben befolyásolják. Ehhez mérten gon­dosan elosztottuk a rendelkezésünk­re álló fogatokat és a gépi munka­erőt. Ennek köszönhetjük, hogy az évek során nálunk pontosan betartot­tuk a tervét és 32 mázsára növel­tük az átlagos hektárhozamokat. Az elnök megállapításai között na­gyon fontos tény húzódik meg. A szövetkezet tagjai ugyanis látták, hogy a tervek megvalósíthatók és sa­ját jövedelmük gyarapodását is elő­segítik, ezért komolyabban láttak munkához és nem kutattak más jö­vedelemforrás után, mert a közös erőfeszítések nyomán létrejött ered­mények az ő életszínvonalukat is kellő mértékben biztosították. Ezzel szemben Szlovákia számos EFSZ-ében még mindig találkozhatunk a túlmé­retezett: háztáji gazdálkodás példái­val, melyek fékezik a közös termelés fejlesztését. Anyagi érdekeltség az állat­tenyésztésben Nem lenne helyes, ha a növény­termelés mellett nem teremtenénk meg az állattenyésztés fejlesztésének feltételeit. Erre a henčlovi EFSZ-ben szintén nagy súlyt fektettek. A ter­veket itt is pontosan elkészítették, mely munkába bevonták az állatgon­dozókat, akik javaslataikkal reális le­hetőségeket teremtettek a tervek teljesítéséhez. Halljuk csak, mit mond erről Rybková Helena, a tehe­nészet dolgozónője: — A szövetkezet — igyekszik a magyarázattal - az év elején átad­ta az idei évre szóló tervjavaslato­kat. Ez állt többek között a meg­valósításra váró feladatok között: egy-egy tehén átlagos évi tejhozamát 2900 literre kell növelni. Ez jóval több az állami tervnél, de kevesebb a szövetkezetben múlt évben elért eredményeinknél. Tudtam, hogy a munkafeltételek és a kellő mennyi­ségű, jó minőségű takarmány rendel­kezésemre áll. Csak az adagoláson kell egy kissé változtatnom, hőgy lényegesen növelhessem a tejhoza­mot. Ezért felszabadulásunk 15. év­fordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltam, hogy az év végéig a te­henenkénti tejhozamot az eredeti tervjavaslattól eltérően 3300 literre növelem. Természetesen a nagyobb tejhozam Rybková Helena jövedelmében is je­lentős emelkedést eredményez, hi­szen a terven felül termelt tej ér­tékének 30 százalékát pótjutalom gyanánt kifizetik neki. így járt el a szövetkezet vezetősége a sertéste­nyésztésben is, ahol — helyesen — a termelés mennyisége adja meg az alapot az állatgondozók igazságos ju­talmazásához. A minap Antonín Novotný elvtárs, köztársasági elnökünk meghívására a prerovi járás szövetkezeteseinek küldöttsége Prágába látogatott. Ezen a megtisztelő látogatáson a henčlovi EFSZ tagjait Karhan Jaroslav kép­viselte, aki a tagság megbízásából örömmel adhatott számot szövetke­zetünk fejlődéséről, a tagok boldog életéről és a kötelezettségvállalások teljesítéséről. — Az ősszel elvetett mag szépen terebélyesedik, a tavasziak gyors el­vetésével pedig — mondotta búcsú­zóul az elnök — megteremtjük az idei év termelésének feltételeit is. Az a nézetem, hogy eddigi lépéseink, munkálkodásunk nyomán szövetkeze­tünk fejlődésében új tavasz követ­kezik. Adja át Szlovákia földműve­seinek őszinte üdvözleteinket. Sok sikert kívánunk a prerovi járás ver­senyfelhívásának teljesítéséhez, mely végeredményben a mezőgazdasági termelés lényeges növekedését ered­ményezi. SZOMBATH AMBRUS V. I. LENIN SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJÁRA SZIVÉN viselte a nep sorsat Bratislava szépül Bratislava lakossága hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 15. évfordulója alkalmából lelkesen gon­doskodik a város szépítéséről. A város­fejlesztési akció keretében kötelezettségei vállalt egymillió 305 ezer brigádóra le­dolgozására. A felajánlások száma azon­ban napról-napra gyarapszik. A bratisla­vaiak e jelentős jubileum napjáig mintegy hatvan akciót hajtanak végre. A brigád­munkások tevékenységek különösen az ut­cákon levő zöld sávok, az új lakótelepek közelében pedig új parkok létesítésére, játszóterek rendbehozására irányul. SS Most, amikor a szovjetország népe a nagy forradalmár és állam­­— alapító születése 90. évfordulójának méltó megünneplésére készül, sok­— kai elevenebben idéződnek fel a Lenin életéhez és alkotásához fűződő — emlékek s mindaz, ami az új társadalomért folytatott harcban össze­se forrott Lenin nevével. Az utóbbi években serény munka folyik a Le­— ninhez fűződő emlékek felkutatásában: nemcsak a kor élő hiteles ta­~ nűinak személyes visszaemlékezéseiről van szó, hanem olyan lenini mú­— vekről is, amelyek eddig nem láttak napvilágot a sajtóban, de a szov­— jet állam építésének egyes fontos szakaszaihoz fűződnek. Több or­== szágból érkeztek lenini okmányok az SZKP KB marxista-leninista in­= tézetéhez, mely Lenin írásainak re ndszerezésével és publikálásával — foglalkozik. I enin 636 ilyen *• régi kiadat­lan írását adták ki nemrégen a Szov­jetunióban a XXXVI. Lenin­gyűjtemény elne­vezéssel. Azokat az írásait tartalmaz­za, melyeket 1917. márciusa és 1923. júniusa között írt a bel- és külpoli­tikai események­kel kapcsolatban, gazdasági építés kérdéseiről, a párt és a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről stb. Cikk- és beszéd­vázlatok, feljegy­zések, irodalmi müvekhez vagy más kiadványok­hoz fűzött meg­jegyzések, tézisek és magánlevelek. Jelentős részük az adott helyzetben felvetődött idő­szerű problémák­ra, a front kérdé­seire, a gazdasági élet helyreállítá­sára, a pártépítés­re, a béke kérdé­seire stb. vonat­kozik, de az okmá­nyok zöme az új szocialista nép­gazdaság megteremtésének máját érinti. A gyűjteménybe foglaló új okmá­nyok rávilágítanak, milyen nagy je­lentőséget tulajdonított Lenin a szo­cialista gazdasági átalakítások végre­hajtásának. Mindjárt a forradalom győzelme után azon dolgozott, hogyan alakítsák társadalmi tulajdonná a ma­gánkapitalista tulajdont. Eredeti fej­jegyzései között olvassuk: államosíta­ni kell elsősorban a magánvasutakat, a részvénytársaságokat, a több mint húsz munkást foglalkoztató és 100 ezer rubelnál nagyobb forgalmat le­bonyolító vállalatokat, állami mono­póliummá kell nyilvánítani a külke­reskedelmet. Ezt az elvet Lenin kü­lönös szenvedéllyel védelmezte ké­sőbb a különféle mezben feltűnő ellen­séggel szemben, (például Buharin és társai ellen). A lenini gazdaságpolitika sarkala­tos elve az államosított gazdaság központi irányítása, mely nélkül — Lenin szerint — elképzelhetetlen a szocializmus felépítése. „A kommuniz­mus feltételezi és megköveteli az egész ország nagyüzemi termelésé­nek legnagyobb fokú központosítását. Az általános oroszországi irányító központ jogának megvonása területi anarcho-szindikalizmus, de nem kom­munizmus lenne." I enin ugyanakkor nem vitatja ^ az egyes területek sajátossá­gát, ami különösen a nemzetiségi kérdés megoldásával összefüggésben tűnik ki. Lenin figyelmeztet, hogy a munkás-parasztszövetségnek, a fa­lusi munkások és a szegényparasztok osztályegységének megteremtésében, a középparaszt megnyerésében min­dig vegyék tekintetbe az egyes te­rületek, nemzetiségi vidékek sajátos viszonyait. Javasolja például, hogy Ukrajnában a szegényparaszti bizott­ságok nélkül szervezzék meg a falusi szegénységet, mert — a sajátos vi­szonyokat tekintve — előnyösebbnek Lenin Finnországból get a vonatban. haza térőben katonákkal beszél­(A TASZSZ képreprodukciója) problé­tartotta a szegényparaszti és közép­paraszti tanácsok munkáját. Tur­kesztánnal kapcsolatban viszont azt ajánlotta, hogy a hatalmat a dolgo­zók helyi tanácsai a kommunisták vezetésével foko­zatosan vegyék át és alakítsanak mu­zulmán szegénypa­raszti bizottságo­kat. A nemzeti kérdést érintve azt az utat java­solja, hogy hoz­zák egy szintre a helybeliek, vala­mint az oroszok és a bevándoroltak földtulajdonát, erőteljesen bánja­nak el az orosz kulákokkal, tele­pítsék ki őket vagy szorítsák en­gedelmességre. Turkesztán viszo­nyait tartva szem előtt figyelmezteti a kommunistákat, hogy forradalmi fejlődésének adott fokán „közös fel­adatuk a feudaliz­mus megdöntése, de nem a kommu­nizmus". Mlagyimír Iljics Lenin nagyon * becsülte az embereket, nagy jelentőséget tulajdonított a tömegek kezdeményezésének. A tömegek ta­pasztalataiból tanult, a tömegektől kért tanácsot, valahányszor orszá­gos jelentőségű kérdésekben ter­jesztett elő valamilyen határozati javaslatot, vagy a népgazdaság konkrét irányításának kérdései ve­tődtek fel. Jellemző példa erre, ho­gyan reagált Alekszandr Todorszk'j vidéki újságíró Egy év — puskával és ekével című, könyvalakban meg­jelent helyzetjelentésére. Todor­szkij a veszjegonszki pártbizottság megbízásából remekül stilizált, cikk­szerű jelentésében megírja, hogyan szorította rá három helybéli kapi­talistát arra, hogy saját erejükből üzembe helyezzék az ottani fűrész­telepet és bőrfeldolgozó üzemet. Le­ninnek rendkívül megtetszett a vesz­jegonszki kommunisták eljárása, több kongresszuson és „Egy kis kép nagy kérdések tisztázására" című cikkében is követendő példaképül említette a veszjegonszkiakat. „Két szovjet gyár berendezése „nem­szovjet" emberek által jó példa ar­ra, miként kell harcolni a velünk szemben ellenséges osztállyal. Ha rákoppintunk a kizsákmányolók kör­mére, ha ártalmatlanná tesszük őket vagy „elintézzük" őket, azzal még csak félmunkát végeztünk. Eredmé­nyes munkát akkor fogunk végezni, ha kényszerítjük őket, hogy dolgoz­zanak és az ő kezük munkájával se­gítünk az új életet szebbé és a szov­jet hatalmat erősebbé tenni." Lenin szerette a kezdeményező, bátor embereket, akik nem várták a „felső hatóságtól" a sürgős elinté­zésre váró problémák megoldását. Ilyen problémák pedig csőstül me­rültek fel a szovjet hatalom első éveiben. Viszont nem bírta a tétlen­kedőket, a „kunyerálőkat", akik visz­szarettentek a nehézségektől, s ahe­lyett, hogy törték volna a fejüket, felső segítségre vártak. Nagyon jel­lemző erre válasza, melyet Pjatakov­nak, a Donyec-medence kőszénipari főigazgatósága elnökének adott: „Ha kenyér lenne, akkor én...! Nem szé­gyenli ismételgetni ezt a sablónt. No persze, ha adnának. Nem hogy maga igyekezne mindent beszerezni: sót is, a sóhoz kenyeret s más egye­bet ... Kezdeményezés, aktivitás, he­lyi forgalom ... csak ne rimánkodjék folyton: ha adnának... Szégyen!" Lenin nemcsak hirdette, hogy a káderek döntenek mindenről, hanem a gyakorlatban is rájuk támaszko­dott, tanácsot kért tőlük. A most kö­zölt okmányok között egy meghívó is található, melyben Lenin „a pa­rasztság és a parasztgazdaság ko­moly ügyeivel" kapcsolatos fontos megbeszélésre kéreti Alekszej Ro­manovics Saposnyikov és Tarasz Gri­Lenin sajátkezű megjegyzései a cikkünkben említett Todorszki könyvéhez gorjevics Kondrov beketovoi parasz­tokat. Lenin életműve kimeríthetetlen. Ez a megállapítás sohasem veszt idő­szerűségéből és sohasem válik köz­hellyé. _ A felsorolt néhány példáza­ton, Lenin újonnan kiadott írásaiból vett néhány idézeten igyekeztünk közelebb hozni, megvilágítani Lenin államfői és gazdaságszervezői arc­élét, amit különösen időszerűvé tesz az, hogy álmai a Szovjetunió most kibontakozó kommunista építésében válnak valóra. L. L. A minap az oroszkai nyolc. ím osztályos szlovák isko­la igazgatójához, Ián Mar­kovié elvtárshoz kopogtattunk be. Arra a kérdésünkre, mi­ként hozzák létre az ifjúsági műhelyt, az igazgató elvtárs mosolyogva és büszkén mu­tatott az iskola északi olda­lán egy tető nélküli, 24 mé­ter hosszú és 6 méter széles modern épületre. — Tessék megtekinteni! — mondotta. — Már csak a te­tőzet s a belső berendezés hiányzik... Ezt mi magunk végeztük: diákok, szülök és tanítók. — Eddigi költségek? — kérdeztük. A politechnikai nevelés gyakorlati példája — Ügyszólván csak az anyag egy részét kellett meg­fizetnünk. — A cukorgyár, mint iskolánk védnök üzeme, 'szívesen segített bennünket mésszel, salakkal s egyebek­kel; második védnökünk, a növénykísérleti állomás foga­tokkal segítette munkánkat. Felsőbb osztályaink tanulói kivétel nélkül, a legnagyobb készséggel és szorgalommal kapcsolódnak be munkánkba. De az egész tantestület és a szülők is bármikor rendelke­zésre állnak. — Hány tanulója van az is­kolának? — Pontosan 175. Természe­tesen csakis a felsőbb osz­tályos fiúkat vesszük igény­be, s bizony az épület alap­jainak lerakásánál alapos munkát végeztek. De szívesen tették. Az övék lesz az épü­let berendezésével, gépeivel együtt. Az iskolaépület tata­rozására minden esztendőben kapunk valamit. A tatarozást magunk végezzük el s a ka­pott összeget a műhely fel­építésére fordítjuk. Egyébként az épület, ha nem mi magunk csinálnánk, szakértői véle­mény szerint pontosan 70 ezer koronába kerülne. Ezt az összeget megtakarítjuk S még a nyár folyamán át fog­juk adni a műhelyt rendelte­tésének. Jóleső érzéssel búcsúztunk el Markovii igazgató elvtárs­tól. Egy pillanatig sem von­juk készségbe, hogy a meg­kezdett munkát itt sikere­sen be is fejezik. PATYOLAT SÁNDOR JJJ SZÖ 2 * 1960. március 9.

Next

/
Thumbnails
Contents