Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)
1960-03-09 / 68. szám, szerda
Ä henčlovi EFSZ helyes lépése Riport a prerovi járásból f t f f f f f • • K arhan Jaroslav, a szövetkezet elnöke hosszas kézszorítással, barátságosan fogadott. Nagyon örült, hogy szlovákiai magyar újságíró érdeklődik szövetkezetük, községük fejlődése és a lakosság életkörülményei iránt. így legalább jobban megismerjük egymást és ezen keresztül még szorosabbra fűződnek őszinte testvéri kapcsolataink — jegyezte meg. Hát bizony a szlovákiai és a morvaországi problémák alapos megismerése kölcsönösen: számunkra is, az ő részükre is csak jót eredményezhet és a termelés fokozását segíti elő. Egyébként elmulasztottam elmondani, hogy ebben a községben a prerovi járás egyik legjobb szövetkezete működik. Ezt a megtisztelő címet az EFSZ tagjai szorgalmas és hozzáértő munkájuk nyomán létrejött eredményeikkel érdemelték ki. Nézzünk csak szét a szövetkezet házatáján: Az emberek munkája a döntő A szövetkezet az egy hektárra eső piaci termelését tavaly 8620 koronára teljesítette és 364 tojás, 272 kilogramm hús, valamint 1022 liter tej termelésével járási méretben is a legjobb eredményeket mutathatja fel. Kratochvíl Vladimír, aki beszélgetés közben lépte át az iroda küszöbét, nem állhatta meg szó nélkül eszmecserénket és az' agronómus szemüvegén keresztül igyekezett megmagyarázni eredményeik „titkát". Tudom, hogy úgyis megkérdezte volna — árad belőle a szó —, így hát megelőzve gondolatait elmondom, mit is tettünk a magas terméshozamok elérésének érdekében? Olyan pontosan, aprólékosan beszélt a növénytermelés fokozásának lehetőségeiről, mintha csak könyvből olvasta volna a szaktanácsnak is beillő eljárásokat. Alig lehetett őt kizökkenteni a gyakorlati példákkal alátámasztott mondanivalójából. Mindent összegezve az csendült ki tájékoztatásából, hogy a mezőgazdasági termelés fokozását a tavaszi munkák idejében történő és jó minőségű elvégzése biztosítja, mert a növénytermelés a szövetkezet valamennyi termelési ágát befolyásolja. Az állattenyésztés fejlődésének ütemét valóban a határban termelt gabona és' á takarmányok biztosítják. Főleg a takarmányok termelésétől függ, milyen lesz a tejhozam, mennyi húst és zsírt szednek magukra az állatok. Az elmúlt esztendőben az EFSZ állatgondozói 3100 literre növelték a tehenenkénti fejési átlagot. Ezt az eredményt kellő minőségű és tápanyagokban dús takarmányok nélkül nem érték volna el. Pontos tervet készítettek Az idei év sikereinek biztosítása "érdekében a szövetkezet elkészítette a tavaszi munkák pontos tervét. Ez azonban nem hasonlít a nálunk még gyakori papírtervekhez, melyek az agronómus fiókjában hevernek és nem válnak a mindennapi élet gyakorlatává. A növénytermesztési csoport tag'jai már hetekkel ezelőtt kezűkhez kapták a határ térképvázlatát, melyen különböző színekkel megjelölték a termelési feladatokat. Az egyes parcellákon feltüntették, hány munkaegységet kap egy-egy hektár megműveléséért a traktoros, fogatos és a kétkezi munkás. Ezenkívül a terv pontosan megmutatja, milyen műtrágyákat, munkafolyamatokat szükséges alkalmazni, ill, elvégezni, hogy biztosíthassák az átlagos 32 mázsás hektárhozamot. Černošek Josef könyvelő találóan megjegyezte, hogy ezek a tervek egyúttal a személyes anyagi érdekeltséget is felkeltik a szövetkezetesekben, mert tudják, ismerik feladataikat s éppen ennek tulajdonítják, hogy mindig idejében, az agrotechnikai irányelvek betartásával végzik el a munkákat. — Ärhde a tervek nemcsak a munkafolyamatok elvégzését és az agrotechnikai beavatkozásokat tartalmazzák — magyarázza Ticháček Ján zootechnikus -, hanem figyelembe veszik községünk és határunk tájjellegét, az évtizedek során kialakult termesztési hagyományokat. A belterjesebb gazdálkodás megszervezésének és a termelés szakosításának tehát ez az egyik legbeváltabb formája, melyet aztán gyakorlati munkánkban — minden ágazatban — a lehetőségekhez mérten a legjobban érvényesítünk. A henčlovi szövetkezet nem tartozik a járás régebben alakult EFSZ-ei közé, hiszen működésében csak hároméves múltra tekinthet vissza. Azonban a munkaszervezésben és a gazdálkodás kialakításában a megtett évek során igen gazdag tapasztalatokat szereztek, melyek például s?olgálhatnak Szlovákia szövetkezetei számára is. Tanulhatunk tőlük '— A gazdálkodás megszervezését — mondja ismét az elnök — nagy körültekintéssel végeztük. Nagyon jól tudjuk, hogy a sikeres gazdálkodást a vetésforgók nagymértékben befolyásolják. Ehhez mérten gondosan elosztottuk a rendelkezésünkre álló fogatokat és a gépi munkaerőt. Ennek köszönhetjük, hogy az évek során nálunk pontosan betartottuk a tervét és 32 mázsára növeltük az átlagos hektárhozamokat. Az elnök megállapításai között nagyon fontos tény húzódik meg. A szövetkezet tagjai ugyanis látták, hogy a tervek megvalósíthatók és saját jövedelmük gyarapodását is elősegítik, ezért komolyabban láttak munkához és nem kutattak más jövedelemforrás után, mert a közös erőfeszítések nyomán létrejött eredmények az ő életszínvonalukat is kellő mértékben biztosították. Ezzel szemben Szlovákia számos EFSZ-ében még mindig találkozhatunk a túlméretezett: háztáji gazdálkodás példáival, melyek fékezik a közös termelés fejlesztését. Anyagi érdekeltség az állattenyésztésben Nem lenne helyes, ha a növénytermelés mellett nem teremtenénk meg az állattenyésztés fejlesztésének feltételeit. Erre a henčlovi EFSZ-ben szintén nagy súlyt fektettek. A terveket itt is pontosan elkészítették, mely munkába bevonták az állatgondozókat, akik javaslataikkal reális lehetőségeket teremtettek a tervek teljesítéséhez. Halljuk csak, mit mond erről Rybková Helena, a tehenészet dolgozónője: — A szövetkezet — igyekszik a magyarázattal - az év elején átadta az idei évre szóló tervjavaslatokat. Ez állt többek között a megvalósításra váró feladatok között: egy-egy tehén átlagos évi tejhozamát 2900 literre kell növelni. Ez jóval több az állami tervnél, de kevesebb a szövetkezetben múlt évben elért eredményeinknél. Tudtam, hogy a munkafeltételek és a kellő mennyiségű, jó minőségű takarmány rendelkezésemre áll. Csak az adagoláson kell egy kissé változtatnom, hőgy lényegesen növelhessem a tejhozamot. Ezért felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltam, hogy az év végéig a tehenenkénti tejhozamot az eredeti tervjavaslattól eltérően 3300 literre növelem. Természetesen a nagyobb tejhozam Rybková Helena jövedelmében is jelentős emelkedést eredményez, hiszen a terven felül termelt tej értékének 30 százalékát pótjutalom gyanánt kifizetik neki. így járt el a szövetkezet vezetősége a sertéstenyésztésben is, ahol — helyesen — a termelés mennyisége adja meg az alapot az állatgondozók igazságos jutalmazásához. A minap Antonín Novotný elvtárs, köztársasági elnökünk meghívására a prerovi járás szövetkezeteseinek küldöttsége Prágába látogatott. Ezen a megtisztelő látogatáson a henčlovi EFSZ tagjait Karhan Jaroslav képviselte, aki a tagság megbízásából örömmel adhatott számot szövetkezetünk fejlődéséről, a tagok boldog életéről és a kötelezettségvállalások teljesítéséről. — Az ősszel elvetett mag szépen terebélyesedik, a tavasziak gyors elvetésével pedig — mondotta búcsúzóul az elnök — megteremtjük az idei év termelésének feltételeit is. Az a nézetem, hogy eddigi lépéseink, munkálkodásunk nyomán szövetkezetünk fejlődésében új tavasz következik. Adja át Szlovákia földműveseinek őszinte üdvözleteinket. Sok sikert kívánunk a prerovi járás versenyfelhívásának teljesítéséhez, mely végeredményben a mezőgazdasági termelés lényeges növekedését eredményezi. SZOMBATH AMBRUS V. I. LENIN SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJÁRA SZIVÉN viselte a nep sorsat Bratislava szépül Bratislava lakossága hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 15. évfordulója alkalmából lelkesen gondoskodik a város szépítéséről. A városfejlesztési akció keretében kötelezettségei vállalt egymillió 305 ezer brigádóra ledolgozására. A felajánlások száma azonban napról-napra gyarapszik. A bratislavaiak e jelentős jubileum napjáig mintegy hatvan akciót hajtanak végre. A brigádmunkások tevékenységek különösen az utcákon levő zöld sávok, az új lakótelepek közelében pedig új parkok létesítésére, játszóterek rendbehozására irányul. SS Most, amikor a szovjetország népe a nagy forradalmár és állam— alapító születése 90. évfordulójának méltó megünneplésére készül, sok— kai elevenebben idéződnek fel a Lenin életéhez és alkotásához fűződő — emlékek s mindaz, ami az új társadalomért folytatott harcban összese forrott Lenin nevével. Az utóbbi években serény munka folyik a Le— ninhez fűződő emlékek felkutatásában: nemcsak a kor élő hiteles ta~ nűinak személyes visszaemlékezéseiről van szó, hanem olyan lenini mú— vekről is, amelyek eddig nem láttak napvilágot a sajtóban, de a szov— jet állam építésének egyes fontos szakaszaihoz fűződnek. Több or== szágból érkeztek lenini okmányok az SZKP KB marxista-leninista in= tézetéhez, mely Lenin írásainak re ndszerezésével és publikálásával — foglalkozik. I enin 636 ilyen *• régi kiadatlan írását adták ki nemrégen a Szovjetunióban a XXXVI. Leningyűjtemény elnevezéssel. Azokat az írásait tartalmazza, melyeket 1917. márciusa és 1923. júniusa között írt a bel- és külpolitikai eseményekkel kapcsolatban, gazdasági építés kérdéseiről, a párt és a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről stb. Cikk- és beszédvázlatok, feljegyzések, irodalmi müvekhez vagy más kiadványokhoz fűzött megjegyzések, tézisek és magánlevelek. Jelentős részük az adott helyzetben felvetődött időszerű problémákra, a front kérdéseire, a gazdasági élet helyreállítására, a pártépítésre, a béke kérdéseire stb. vonatkozik, de az okmányok zöme az új szocialista népgazdaság megteremtésének máját érinti. A gyűjteménybe foglaló új okmányok rávilágítanak, milyen nagy jelentőséget tulajdonított Lenin a szocialista gazdasági átalakítások végrehajtásának. Mindjárt a forradalom győzelme után azon dolgozott, hogyan alakítsák társadalmi tulajdonná a magánkapitalista tulajdont. Eredeti fejjegyzései között olvassuk: államosítani kell elsősorban a magánvasutakat, a részvénytársaságokat, a több mint húsz munkást foglalkoztató és 100 ezer rubelnál nagyobb forgalmat lebonyolító vállalatokat, állami monopóliummá kell nyilvánítani a külkereskedelmet. Ezt az elvet Lenin különös szenvedéllyel védelmezte később a különféle mezben feltűnő ellenséggel szemben, (például Buharin és társai ellen). A lenini gazdaságpolitika sarkalatos elve az államosított gazdaság központi irányítása, mely nélkül — Lenin szerint — elképzelhetetlen a szocializmus felépítése. „A kommunizmus feltételezi és megköveteli az egész ország nagyüzemi termelésének legnagyobb fokú központosítását. Az általános oroszországi irányító központ jogának megvonása területi anarcho-szindikalizmus, de nem kommunizmus lenne." I enin ugyanakkor nem vitatja ^ az egyes területek sajátosságát, ami különösen a nemzetiségi kérdés megoldásával összefüggésben tűnik ki. Lenin figyelmeztet, hogy a munkás-parasztszövetségnek, a falusi munkások és a szegényparasztok osztályegységének megteremtésében, a középparaszt megnyerésében mindig vegyék tekintetbe az egyes területek, nemzetiségi vidékek sajátos viszonyait. Javasolja például, hogy Ukrajnában a szegényparaszti bizottságok nélkül szervezzék meg a falusi szegénységet, mert — a sajátos viszonyokat tekintve — előnyösebbnek Lenin Finnországból get a vonatban. haza térőben katonákkal beszél(A TASZSZ képreprodukciója) problétartotta a szegényparaszti és középparaszti tanácsok munkáját. Turkesztánnal kapcsolatban viszont azt ajánlotta, hogy a hatalmat a dolgozók helyi tanácsai a kommunisták vezetésével fokozatosan vegyék át és alakítsanak muzulmán szegényparaszti bizottságokat. A nemzeti kérdést érintve azt az utat javasolja, hogy hozzák egy szintre a helybeliek, valamint az oroszok és a bevándoroltak földtulajdonát, erőteljesen bánjanak el az orosz kulákokkal, telepítsék ki őket vagy szorítsák engedelmességre. Turkesztán viszonyait tartva szem előtt figyelmezteti a kommunistákat, hogy forradalmi fejlődésének adott fokán „közös feladatuk a feudalizmus megdöntése, de nem a kommunizmus". Mlagyimír Iljics Lenin nagyon * becsülte az embereket, nagy jelentőséget tulajdonított a tömegek kezdeményezésének. A tömegek tapasztalataiból tanult, a tömegektől kért tanácsot, valahányszor országos jelentőségű kérdésekben terjesztett elő valamilyen határozati javaslatot, vagy a népgazdaság konkrét irányításának kérdései vetődtek fel. Jellemző példa erre, hogyan reagált Alekszandr Todorszk'j vidéki újságíró Egy év — puskával és ekével című, könyvalakban megjelent helyzetjelentésére. Todorszkij a veszjegonszki pártbizottság megbízásából remekül stilizált, cikkszerű jelentésében megírja, hogyan szorította rá három helybéli kapitalistát arra, hogy saját erejükből üzembe helyezzék az ottani fűrésztelepet és bőrfeldolgozó üzemet. Leninnek rendkívül megtetszett a veszjegonszki kommunisták eljárása, több kongresszuson és „Egy kis kép nagy kérdések tisztázására" című cikkében is követendő példaképül említette a veszjegonszkiakat. „Két szovjet gyár berendezése „nemszovjet" emberek által jó példa arra, miként kell harcolni a velünk szemben ellenséges osztállyal. Ha rákoppintunk a kizsákmányolók körmére, ha ártalmatlanná tesszük őket vagy „elintézzük" őket, azzal még csak félmunkát végeztünk. Eredményes munkát akkor fogunk végezni, ha kényszerítjük őket, hogy dolgozzanak és az ő kezük munkájával segítünk az új életet szebbé és a szovjet hatalmat erősebbé tenni." Lenin szerette a kezdeményező, bátor embereket, akik nem várták a „felső hatóságtól" a sürgős elintézésre váró problémák megoldását. Ilyen problémák pedig csőstül merültek fel a szovjet hatalom első éveiben. Viszont nem bírta a tétlenkedőket, a „kunyerálőkat", akik viszszarettentek a nehézségektől, s ahelyett, hogy törték volna a fejüket, felső segítségre vártak. Nagyon jellemző erre válasza, melyet Pjatakovnak, a Donyec-medence kőszénipari főigazgatósága elnökének adott: „Ha kenyér lenne, akkor én...! Nem szégyenli ismételgetni ezt a sablónt. No persze, ha adnának. Nem hogy maga igyekezne mindent beszerezni: sót is, a sóhoz kenyeret s más egyebet ... Kezdeményezés, aktivitás, helyi forgalom ... csak ne rimánkodjék folyton: ha adnának... Szégyen!" Lenin nemcsak hirdette, hogy a káderek döntenek mindenről, hanem a gyakorlatban is rájuk támaszkodott, tanácsot kért tőlük. A most közölt okmányok között egy meghívó is található, melyben Lenin „a parasztság és a parasztgazdaság komoly ügyeivel" kapcsolatos fontos megbeszélésre kéreti Alekszej Romanovics Saposnyikov és Tarasz GriLenin sajátkezű megjegyzései a cikkünkben említett Todorszki könyvéhez gorjevics Kondrov beketovoi parasztokat. Lenin életműve kimeríthetetlen. Ez a megállapítás sohasem veszt időszerűségéből és sohasem válik közhellyé. _ A felsorolt néhány példázaton, Lenin újonnan kiadott írásaiból vett néhány idézeten igyekeztünk közelebb hozni, megvilágítani Lenin államfői és gazdaságszervezői arcélét, amit különösen időszerűvé tesz az, hogy álmai a Szovjetunió most kibontakozó kommunista építésében válnak valóra. L. L. A minap az oroszkai nyolc. ím osztályos szlovák iskola igazgatójához, Ián Markovié elvtárshoz kopogtattunk be. Arra a kérdésünkre, miként hozzák létre az ifjúsági műhelyt, az igazgató elvtárs mosolyogva és büszkén mutatott az iskola északi oldalán egy tető nélküli, 24 méter hosszú és 6 méter széles modern épületre. — Tessék megtekinteni! — mondotta. — Már csak a tetőzet s a belső berendezés hiányzik... Ezt mi magunk végeztük: diákok, szülök és tanítók. — Eddigi költségek? — kérdeztük. A politechnikai nevelés gyakorlati példája — Ügyszólván csak az anyag egy részét kellett megfizetnünk. — A cukorgyár, mint iskolánk védnök üzeme, 'szívesen segített bennünket mésszel, salakkal s egyebekkel; második védnökünk, a növénykísérleti állomás fogatokkal segítette munkánkat. Felsőbb osztályaink tanulói kivétel nélkül, a legnagyobb készséggel és szorgalommal kapcsolódnak be munkánkba. De az egész tantestület és a szülők is bármikor rendelkezésre állnak. — Hány tanulója van az iskolának? — Pontosan 175. Természetesen csakis a felsőbb osztályos fiúkat vesszük igénybe, s bizony az épület alapjainak lerakásánál alapos munkát végeztek. De szívesen tették. Az övék lesz az épület berendezésével, gépeivel együtt. Az iskolaépület tatarozására minden esztendőben kapunk valamit. A tatarozást magunk végezzük el s a kapott összeget a műhely felépítésére fordítjuk. Egyébként az épület, ha nem mi magunk csinálnánk, szakértői vélemény szerint pontosan 70 ezer koronába kerülne. Ezt az összeget megtakarítjuk S még a nyár folyamán át fogjuk adni a műhelyt rendeltetésének. Jóleső érzéssel búcsúztunk el Markovii igazgató elvtárstól. Egy pillanatig sem vonjuk készségbe, hogy a megkezdett munkát itt sikeresen be is fejezik. PATYOLAT SÁNDOR JJJ SZÖ 2 * 1960. március 9.