Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-09 / 68. szám, szerda

Többet ésszel, mint erővel I I is vannak problémák, nehézségek az ^ anyagbeszerzés, a gépek és a szak- § Lehet-e gépet tanítani? Megtani- nulni akarás. Ez is hozzátartozik a tani például arra, hogy az ember harmadik ötéves tervre való jő fel­helyett gyorsabban és pontosabban készüléshez. Az 1961-65-ös években elvégezze a fáradságos testi munkát a gottwaldovi gépgyár termelése i- kérdezte barátjától Ján Blažek, a 151,9 százalékra növekszik. A fém­gottwaldovi Finommechanikai Gép- megmunkálógépek gyártása 200 szá­gyár egyik leleményes konstruktőre. — Ugyan ne tréfálj, hisz a gépnek nincs esze, emlékezőtehetsége — vá­laszolta barátja ugratásnak véve a kérdést. De Blažek így szólt: — Azért van nekünk, hogy gon­dolkozzunk. Minél többet fogjuk tör­ni a fejünket, annál kevesebbet a tenyerünket. Kisebb lesz a kézzel végzett munka aránya, növekszik a termelékenység. Vagyis többet ész­szel, mint erővel. Ne mosolyogj, mert nem prédikálok, hanem az iga­zalékra, a cipőgépek termelése pedig 146 százalékra emelkedik. A termelés növelését 90 százalékban a terme­lékenység fokozásával kell biztosíta­niok, s csak 10 százalékát a munká­sok létszámának emelésével. Ez azt jelenti, hogy még fokozottabban elő­térbe lép a gépesítés, az új techno­lógia alkalmazásának kérdése s nem utolsósorban a munkaverseny elmé­lyítése. A szakosítás jó eredménye. Mivel a Finommechanikai Gépgyár sokféle gépet gyárt, ezért sokféle al­katrészre is van szükség. Tavaly min­den üzemrészlegnek külön mechani­kai műhelye és gépparkja volt. — Mi lenne, ha összpontosítanánk az egynemű alkatrészek gyártását? — vetették fel a kérdést az egyik műszaki-gazdasági konferenciá_n. Az összpontosítás minden bizony­nyal a termelékenység fokozódását eredményezné, volt az egyöntetű megállapítás. Az ötletet késlekedés nélkül meg is valósították. Azóta már nem külön-külön műhelyekben gyártják az orsókat, csavarokat, fo­gaskerekeket, hanem egy műhelybe összpontosították valamennyi gép egynemű alkatrészeinek gyártását. Ez az egyszerűnek látszó átszervezés nagyon sokat jelentett az üzemnek. A szakosítás, az egy szakmabeli munkások összpontosítása egészsé­ges munkaversenyt szült. Ma már nem feltűnő, hogy éppen ezekben a műhelyekben valósítják meg a leg­jobb újítási javaslatokat. Például a gépgyárban már rég nem alkalmaz­zák a csavarmenetek vágását, mert egy új, jobb módszerre jöttek rá. A csavarokra most rápréselik a me­netet, s ezáltal a menet fala szilár­dabb lesz, mintha vágnák, ezenkívül a csavarok gyártása is többszörösen meggyorsul. Az egészhez nem kell más,, mint egy újszerű préselő ko­rong, melyet kés helyett erősítenek az esztergapadba. Ugyancsak siker­rel alkalmazzák itt a hidraulikus be­fogó fejeket is fúrógépeknél, eszter­gapadoknál. A gombnyomásra műkö­dő hidraulikus befogófejeket már hó­napok óta gyártják hazánk más gép­gyárainak megrendelései alapján. A gottwaldovi gépgyárban kezdték először alkalmazni a precíziós és a centrifugális öntési módszert is, melynek nagy előnyéről már sokat írtak a hazai és külföldi szaklapok. Feltalálója és tökéletesítője dr. ing. Jozef Doskár államdíjas tanár e módszer kidolgozásával nagy szol­gálatot tett hazánk gépgyárainak. A gottwaldovi gépgyár új öntődéjé­ben már 1965-ben több száz tonna vasat fognak ezzel a módszerrel ön­teni. Hasonló értékes újításokat — me­lyeket a gottwaldovi gépgyár dol­gozói tapasztalatcsere céljából szak­könyvben gyűjtöttek össze — többet is lehetne felsorolni. A kommunisták kezdeményezése. Ez idén kilenc és fél százalékkal kell növelni a termelékenységet és 11,6 százalékkal a termelést. A meg­növekedett feladatok teljesítése ér­dekében a gottwaldovi gépgyár dol­gozói már 1959 végén üzemi kötele­zettségvállalást tettek, melyben az idei tervfeladatok túlszárnyalását tűzték ki célul. Hogyan teljesítik túl? — kérdez­heti az olvasó. Erre is megvan a magyarázat. Az üzem semmiben sem te mértani haladvány szerint nőtt a különbözik más gépipari üzemtől. Itt tanulni vágyók száma. Á szak­munkások közül nyolcvanan irat­koztak be az esti ipariskolába, 55-en pedig a középisko­lába. Ezenkívül Százan járnak to­vábbképző szak­tanfolyamokra, há­romszázan pedig az 5., 6. és 7. bér­osztály eléréséhez szükséges tanfo­lyamra. Összesen 1356 munkás ké­pezi magát tovább. Valamennyi üzemrészlegen, műhelyben, a tanu­lásban a kommu­nisták járnak az élen, akiknek kez­deményezésére vált rövid 2-3 hónap alatt töme­ges jellegűvé a ta­Rudolf Nedbálek mester tapasztala­tait átadja a fiatal tanulóknak zat mondom — szólt barátjára, majd közelebb húzva kiterített elé egy rajzot. — Ide nézz! Négyen törtük a fe­jünket — Hurnik, Mlčák, Sevčík konstruktőrök és én, hogy valamit kieszeljünk a marószerszámok gyár­tásának meggyorsítására. Az eredeti gépet némi módosítással, átalakítás­sal félautomatává változtattuk s most úgy működik, mint egy óraszerkezet. Azelőtt csak tapasztalt szakmunkás kezelhette a gépet, most akár egy ta­nuló is irányíthatja. S emellett a ter­melékenység száz százalékkal na­gyobb, mint azelőtt. Blažek, Hurnik, Sevčík konstruk­tőröknek több ilyen „géptanítványa" dolgozik már a gottwaldovi gyárban, amelyek különösen most úgy szapo­rodnak, mint eső után a gomba. Fontos a tudás elmélyítése. Hazánk egynéhány gépgyárában hallottam már a következő szava­kat: „Nálunk nehéz a gépesítés, au­tomatizálás, mert nem sorozatban, ha­nem darabszámra dolgozunk." A gott­waldovi Finommechanikai Gépgyár­ban sincs kimondott szériagyártás, jóllehet ez a legnagyobb cipőgépter­melő gyár hazánkban. Cipőgépeken kívül gyártanak itt szerszám­gépeket, felvonókat, revolver-eszter­gapadokat, többorsós automata-gépe­ket, kopírozó marógépeket, egész ci­pőgyárakat, darukat, stb., egyszóval sokféle árut, de egyikből sem any­nyit, hogy szériában lehetne gyárta­ni. A gottwaldovi elvtársak mégsem állították soha, hogy náluk nem le­het gépesíteni, automatizálni. Mindössze két hónappal ezelőtt tér­tek át az új bérrendszerre, de en­nek hatása már is meglátszik a mun­ka termelékenységén. Újítani, ész­szerűsíteni és inkább ésszel, mint kézzel dolgozni csak az képes, aki tanul, mondották az elvtársak, s az új bérrendszer bevezetése után szin j ' - - o munkások terén, csakúgy mint más- § hol. Csakhogy itt a kommunisták ^ rendkívül nagy figyelmet szentelnek ^ az új technika meghonosításának, az ^ anyagtakarékosságnak és a selejt ^ csökkentésének. A gyárban eddig ^ már 20 csoport küzd a szocialista ^ munkabrigád címért, s az egymás ^ közötti nemes vetélkedést épp az ^ említett feladatok megoldására irá- § nyitják. A műhelyekben, a konstruk- ^ tőrök között 80 komplex-brigád mű- ^ ködik, melyeknek az a feladatuk, ^ hogy ésszerű javaslatokkal csök- i kentsék az anyagfogyasztást s nö- i véljék a gépek hasznosságát, terme- § lékenységét, hogy, az egyes munka- ^ helyeken bevezessék az új techno- ^ lógiát. Ezt a feladatukat sikeresen ^ teljesítik. A 800-as üzemrészleg komplexbri- ^ gádja a kommunisták kezdeményezé- ^ sére versenyfelhívással fordult -az ^ üzem többi műhelyéhez. A párttag- ^ gyűlésen született meg az az elha- 4 tározás, hogy a folyó évi terv tel- ^ jesítése és a harmadik ötéves terv- ^ re való jó felkészülés érdekében kü- ^ lönös figyelmet kell szentelni az új ^ technológiának, a gépesítés kérdésé- ^ nek. A kommunisták abból indultak ^ ki', hogy egy új szerszám, segédesz- i köz vagy mérőműszer sokat segíthet ^ a termelékenység fokozásában. ^ A komplex-brigád tagjai végigjárták ^ az üzemrészleg valamennyi munkahe- ^ lyét, gondolkodtak, számolgattak a ^ munkafolyamatok leegyszerűsítésén, ^ az új szerszámok alkalmazásán, i A mérnökök, technikusok és munká- § leegyszerűsítéséhez, például egy új formaköszörűt java- § egyszerű, rási módszert gondolt ki, mellyel § egyharmadával csökken a fúrás ide- ^ je. Az üzemrészlegen a termelékeny- ^ ség fokozására összesen 55 javaslat ^ született. ^ A šumperki eternitüzem dolgozói hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszte­letére értékes szocialista kötelezettség vállalást tettek. Elhatározták, hogy ez évi termelési feladatukat december 12-ig teljesítik s az év végéig még 120 ezer négyzetméter eternitet gyártanak. Képünk ön Vasil Mazur, František Zaoráíek rako­dómunkások és František Žerava autódarus a vagonba rakodásra készítik a hullá­mos eternitlemezeket. (Foto: F. Nesvadba — ČTK) Z_ÚJ SZÖ JOLDOLGOZNAK A Rimaszombati Helyi Nemzeti Bi­zottság nemrégiben a városszépítési akció keretében elért eredmények­kel foglalkozott. Megemlítették az is­kolák eredményes munkáját: A ki­lencéves iskola növendékei 2500, a tizenegyéves iskola diákjai 3790 munkaórát dolgoztak le. Közösen összegyűjtöttek 3853 kiló papírt, 3400 kiló vasat és 854 kiló rongyot. Ezt az eredményt az 1959-1960-as tanév első félévében érték el. Ezenkívül szó volt az építkezések­ről is. A közeljövőben felépül egy 25 osztályos középiskola és új tanonc­iskola építését is tervezik. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy nagyon lassan haladnak a munkák a négyéves gazdasági iskola építésén, melynek befejezése már sürgős len­ne. Réthy István, Rimaszombat Új beosztásukra készülnek A gottwaldovi gépgyárban készült kopírozó marógép A kommunisták kezdeményezése ^ A Banská Štiavnica-i járási, Sitno­hegy alatti üdülőközpontban 97 leen­dő HNB-titkár gyűlt össze a tornai­jai, rimaszombati, füleki, losonci, kékkői, ipolysági és a krupinai járá­sokból. Tizennégy-napos oktatáson vettek részt, ahol leendő beosztásuk feladatait tárgyalták meg. Az oktatás jó eredménnyel végződött, ami meg­mutatkozott a vitában. Az előadások jó színvonala elég biztosíték arra nézve, hogy a jövő HNB-titkárok hivatásukra jól felké­szüljenek és hogy jól teljesítsék az előttük álló feladatokat. P. Filka, Pod Sitnom nagy visszhangra talált a munkások ^ x^r* 1 11 11 •• 1 Ä kLľS Ss ! Újra gazdagabbak lettünk már több száz munkás kapcsolódott ^ be az akcióba, s az eredmények iga- ^ zán szembetűnőek. Az üzem első ^ szocialista munkabrigádjának tagjai- ^ val beszélgetve megtudom, hogy ők ^ is valamennyien tanulnak, hogy még ^ jobban megállják helyüket a harma- ^ dik ötéves terv feladatainak teljesí- ^ tésében. Vladimír Fegut, a brigád | tagja elmondja, hogy nemrég egy i új marószerszámot szerkesztettek, ^ mellyel két és félszer, háromszor le- ^ het növelni a tel- ^ ' jesítményt. ^ Amikor Franti- ^ šek Hurnikkal és ^ Jan Blažek konst- § ruktőrökkel meg- § tekintjük a már | gyakorlatban is ^ megvalósult újítá- ^ sí javaslatokat, ^ Blažek elvtárs tré- § fásán megjegyzi: | — Ugye, lehet ^ gépeket is taníta- ^ ni, ha van hozzá $ akarat és kedv. ^ Majd mosolyogva ^ hozzáteszi: — Töb- ^ bet ésszel, mint ^ erővel. Alig három heti átalakítási mun­kálatok után új önkiszolgáló üzletet nyitottak meg Bátkán. Az üzlet ve­zetője és az elárusítók már csoma­golják az árut, hogy minél gyorsab­ban menjen a kiszolgálás. Habár ez az új vásárlási mód Bátkán eddig ismeretlen volt, gazdasszonyaink ha­mar hozzászoktak. Tavaly még egy televíziós vevő­készülék sem volt Bátkán. így kény­telenek voltak a szomszéd faluba járni, ha a műsort akarták nézni. Ezen segített a napokban az állami gazdaság és a helyi Csemadok-szer­vezet, amikor telévíziós készüléket vásároltak. Most már két helyen él­vezhetik a lakosok az adásokat. Nagy Árpád, Bátka F elvonulnak az apák Az első szocialista munkabrigád tagjai tanácskoznak. Ennek a S v jelszónak kell § megvalósulnia ha- § zánk valamennyi ^ gépipari üzemé- § ben. ^ Horváth Sándor" Ritkán láttam ilyen kedves jelenetet. Szombat reggel történt: Dolgom volt a trenčíni kórházban. Vártam a barátnő­met. Leültem a nőgyógyászat előszobájában, és körülnéztem. Kis idő múlva megjelenik egy fiatalember, vidáman, hóna alatt cso­maggal. No, gondolom, ugyan jó helyre jöttél, ez a női osztály. Ahogy jobban szemügyre vettem az embert, láttam, hogy aligha lehet beteg, majd kicsattant az egészségtől. De hát ki tudja... és napirendre tértem a dolog fölött. Nem ültem 10 percet, meg jelen egy másik fia­tal ember, aki szintén egy batyut szo­rongatott a hóna alatt. Kedélyes nyugodt­sággal az első fiatal ember melletti széken foglal helyet és huncutul kacsintva odaszól: — Maga is? Egy órán belül 7 férfi ült már a váróteremben. Mi ez? Ezek' mind a trenčíni nőgyógyászaira akarják magu­kat felvétetni? A nyolcadiknál megoldó­dott a rejtély. A hatalmas paksaméta is, amit tulajdonosa olyan ügyetlenül szo­rongatott s kipottyantak belőle a pici ba­baingek, pelenkák, pólyák. Mindannyian fiatal apák, akik eljöttek meglátogatni a kis újszülöttet meg a mamát. Persze, a büszke apák minket alig vettek észre és bizalmas szóváltásba kezdtek. — Maguknál hányadik ? — Nálunk ez az ötödik. Nem baj, csak legyen, sok dolgos kézre van szükség. Jól keresek, az asszonyka is élmunkásnő. Biz' ez könnyebben felnő mint az apja. Egy elsőgyerekes apa kíváncsian hall­gatta, majd büszkén kivágta: — A leányom orvosnő lesz. Én bá­nyász vagyok Ostraván. S büszkén meredt maga elé. Ezek az apák nyugodtan tervezgethet­nek, mert gyermekeik nem nyomorra születtek. Szívesen látott kis emberkék. Megkérdeztem a szolgálatot teljesítő dr. Raffait, mennyi gyerek születik itt egy évben. Ügy 2200 körül volt tavaly. Sze­retettel beszélt kis védenceiről. — Mindent megteszünk, hogy a szülés minél könnyebb és zavartalanabb legyen. Még szolgált volna további felvilágosítás­sal is, de az ápolónő elhívta. Egy új életke készült világra jönni, méghozzá sürgősen ... SCHOELLER ZSUZSA, Trenčín ÜJ SZŐ 4 * 1960. március 9. /

Next

/
Thumbnails
Contents