Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-04 / 63. szám, péntek

Az ógyallai járás Dunaradvány községében a szövetkezet dolgozói hazánkban az elsők között kezdték meg a tavaszi árpa vetését. Már az első napon 32 hektár földet vetettek be. Képünkön Blanár Ferenc, a szö­vetkezet elnöke és Juhász Béla agr onómus a vetést ellenőrzi. Kétoldali kötelezettség A jó néhány oldalt kitevő iratcsomónak már a borító­lapja is elárulja, hogy a Füle­ki Állami Gazdaság dórái részlegének kötelezettségvál­lalását tartalmazza. Alatta so­rakozik a többi részleg hason­lóan kartonoldallal ellátott irata. Egyik sem maradt ki a versenyből. De legértékesebb­nek a felső tűnik. - A dórái részleghez négy udvar tartozik - tájékoztat Antal elvtárs igazgatóhelyettes. Ezek Dóra, Szép­lak, Keresztúr és Szélhegy, több mint ezer hektárral és jelenleg száz munkással. Sok magyarázatra nincs is szükség, a köteg' tartalma mindent elmond, öntudatos munkásokról vah szó, akik megértették, hogy a termelékenység legnagyobb mozgatóereje a szocia­lista munkaverseny. Ezt mutatják eddigi tapasztalataik is. Ha verse­ál ÚJ SZÓ nyeznek, többre mennek. Ennek alapján a prerovi felhívásra tett kö­telezettségvállalásuk mutatószámait jelentősen szilárdították. Négy cso­port és 16 egyén többek között bú­zából és kukoricából egy-egy má­zsával, burgonyából öt mázsával erő­sítette hektáronként a már előzőleg vállalt kötelezettségét'. A növendék­állatok gondozói minden darabnál naponta 5 dekával nagyobb .súly­gyarapodást mutatnak ki, azaz a vállalt 65 dkg helyett 70-re növel­ték tervüket. Hasonló példával jár­tak el a fejők és más dolgozók, s így 151375 korona értékben több árut termelnek. Ez a kötelezettségvállalás egyik Oldala. Nézzük a másikat. A munkások vállalták, miből meny­nyivel növelik a termelést, de ugyanakkor' rámutatnak arra is, hogy sok minden szükséges a siker eléré­séhez. Ennek tudatában van a ve­zetőség is, s ezért kötelezi magát, Várják az #' Kövecses a tornaijai járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. A zár­számadásnál a munkaegységenként tervezett 20 koronát 4 koronával toldották meg. Pásztor elvtárs, a szövetkezet elnöke s egy személy­ben zootechnikusa is. ö mondja, hogy a tervezett 2272 liter helyett 2685 literes tejhozamot értek el, ami havi 22 037 korona bevéltelt jelentett a szövetkezetnek. Ez pedig elegendő volt minden hónapban a munkaegy­ségelőlegek kifizetésére. A tavaszi munkákra is jól fel­készültek. A gépjavítást 100 száza­lékra elvégezték, még az ősszel fel­szántottak minden talpalatnyi földet, a kapásnövények alá kihordták az összes trágyát s most csak azt vár­ják, hogy hozzáláthassanak a vetés­hez. Huňák László, Kerebec Levél a Május 1. Nagybányából Bányánk az ostrava-karvinai szénkör­zethez tartozik. Az 1960-as év első hó­napjának fejtési tervét 100 százalékra teljesítette, amivel sem a bánya vezetői, sem mi, kommunisták nem lehetünk meg­elégedve. Mi az oka annak, hogy bányánk nem tudta túlteljesíteni a tervet? Az ok elsősorban az elmulasztott műszakokban keresendő, mert volt nap, amikor 200 bá­nyász is hiányzott a munkából. Az üzem pártbizottsága, karöltve a CSISZ-szerve­zettel, határozatot hozott, hogy a jövőben fokozott gondot fordít erre a kérdésre. Harcot indít a munkamulasztás ellen. Az évzáró taggyűlésen a * kommunisták a munkatermelékenység és a gépesítés fo­kozása mellett ezt a problémát is alapo­san megvitatták. Bányánkban mindinkább tért hódítt a szocialista munkaverseny. Kivételt csupán üzemünk harmadik részlege képez, ahol néhány kollektíva még nem vesz részt benne, mert állítólag nincsenek meg a k .llő feltételek. A kommunisták vélemé­nye, hogy éppen ezen a munkaszakaszon, ahol nehezebbek a feltételek, lehet érté­kes eredményeket elérni. Januárban az üzem dolgozóinak 89,7 százaléka kapcsolódott be a szocialista versenybe. Külön kiemelendő a II. és III. részleg, ahol a versenyző kollektívák több ezer tonna szenet fejtettek terven felül. A második részlegen 6, a harmadik rész­legen 7 kollektíva teljesítette tervét. Ki­tűntek a Vanecký—Molnár, Benda—Olej­tiík, Duša—Koukal és más kollektívák, melyek 131-től 141 százalékra teljesítet­ték tervüket. A kombájnnal dolgozó cso­portok közül Benda kollektívája került az első helyre, amely a termelési tervet 108, a falfejtési tervet pedig 111 száza­lékra teljesítette, ugyanakkor az önkölt­ség tervét 89,6 százalékra szállította le. A folyosóhajtásban szép eredményeket ért el Jindrich Bora (160,4 %), Müan Voj­nica (135,7 %), Konakovský, Duda Leó és mások. Kezes József, hogy a növénytermesztők részére ki­váló minőségű vetőmagot biztosít, az istálló- és zöldtrágyázás pótlá­sára elegendő műtrágyával látja el őket, a gépeket a megfelelő agro­technikai időben alkalmazza, a ve­tésforgót pontosan betartja és egyéb olyan intézkedéseket hajt végre, melyek serkentőleg hatnak a terme­lésre. Hasonló az állatgondozók és fejők iránti gondoskodás, mely leg­inkább a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány biztosítására irányul. Az igazgatóság és a részlegveze­tőség további közös feladata, hogy a munka iránti érdekeltséget más, különböző módszerek alkalmazásával is növelje.' ífykfi'ek a prémium ren­dezése minden szakaszon, az új munkásbérrendszer előkészítése és bevezetése, hqgy az érdem szerinti jutalmazás érvényesüljön, Hogy a vállalt feladatok eredmé­nyei a széles nyilvánosság elé ke­rüljenek és az esetleges fogyaté­kosságokat idejében lehessen orvo­solni, az üzemi bizottság havonként értékeli munkájukat. Az az udvar, amelynek egész évi termésátlaga a legjobb lesz, televíziós készüléket nyer. Kivételt képez a tejhozam el­lenőrzése, mely hetenként történik és röpcédulán ismertetik az egyes udvarok eredményei sorrendjét. Reméljük, a Füleki Állami Gazda­ság alkalmazottainak a nagyobb ter­méshozam utáni érdeklődése, gon­doskodása meghozza a várt sikert, és ötletesen vállalt kötelezettségük­kel példaképül szolgálhatnak szövet­kezeteinknek is. Benyus József FOKOZOTTABB IGYEKEZETTEL Pártunk Központi Bizottságának titkársága határozatot hozott, mely­nek értelmében az idei pártokta­tási év minden tanulmányi formá­ban már április folyamán befejező­dik. A határozat lehetővé teszi, hogy májusban és a további hónapok so­rán pártunk összes szervezetei min­den erejüket a fő feladatok meg­oldására összpontosítsák, amilyenek a felszabadítás 15. évfordulója, a választási előkészületek, valamint a harmadik ötéves terv előkészítésé­vel és a területi átszervezés módo­sításával összefüggő egyéb teendők. A pártoktatási év részvevői hatal­mas aktívát alkotnak. Néhány alap­vető számadat meggyőzően igazolja ezt: a tanítás munkájában 120 ezer propagandista és lektor vesz részt; a pártoktatási év különféle formái­ban több mint másfélmillió párttag és tagjelölt tanul; mintegy 315 ezer részvevője van a pártoktatás ma­gasabb formáinak, az esti iskolák­nak, a marxizmus-leninizmus egye­temeinek, a különféle tanfolyamok­nak és szemináriumoknak. Ily hatal­mas aktíva igazán jelentős munkát végezhet el. ' A pártoktatási év eredményeit áp­rilis második felében fogják érté­kelni az alapszervezetek taggyűlé­sei. Természetesen az idén az ok­tatási évnek nem formális befejezé­séről lesz szó. V. I. Lenin születé­sének 90. évfordulója alkalmából az alapszervezetek elsősorban azzal foglalkoznak majd, hogy a kommu­nisták és a tagjelöltek miképpen sa­játítják el a lenini eszméket és mindez hogyan mutatkozik meg pártmunkájukban. Az értékelés ilyen formája kétségkívül a jövő pártok­tatási év legjobb előkészítése lesz és egyúttal hozzájárul a pártoktatási év valamennyi részvevőjének, a pro­pagandistáknak és a lektoroknak te­vékeny bekapcsolásához az előttünk álló nagy feladatok valóra váltásá­ban. A'CSKP KB titkárságának a párt­oktatási év korábbi befejezésére ki­adott utasítása természetesen tá­volról sem jelenti a megkezdett munka félbeszakítását. Hiszen az is­kolázás pártunkban nem valamiféle „mellékes" tevékenység, amit csu­pán akkor végzünk, ha nincs más sürgősebb munkánk. Éppen ellenke­zőleg, pártunk erejének egyik fő forrása tagjainak egyre fokozódó öntudatossága, marxista-leninista tu­dásának állandó gyarapodása. Ennek alapján tűzhet ki pártunk olyan nagyszabású feladatokat, amilyen például harmadik ötéves tervünk. A marxista-leninista képzettség el­mélyítésében döntő szerepet tölt be a pártoktatás. Éppen ezért az idén is minden erővel arra kell töreked­ni, hogy az eredetileg hosszabb idő­re tervezett tananyagot lényegében a pártoktatás összes alakulatában átvegyék a pártoktatási év korábbi befejezése ellenére is. Ennek eléré­sére általában megvan minden fel­tételünk. A pártoktatás egyes alaku­lataiban, főleg az esti iskolák kü­lönféle típusaiban kezdettől fogva számítottak bizonyos „tartalék" ki­alakítására az élet által felvetett legidőszerűbb kérdéseknek a tan­anyagba való beillesztése céljából. Ilyen esetben a feladat könnyen megoldható, a tartalékidöt ugyanis egyszerűen felhasználják az előírt anyag teljes mértékű áttanulmányo­zására, a májusi tananyagot például átteszik márciusra és április elejé­re. Azokban az alakulatokban pedig, ahol ilyen tartalékidő nincs, nem marad más hátra, mint hogy az elv­társak e hónap folyamán a terve­zettnél több összejövetelt tartsanak. Ezzel egyidejűleg növelni kell a ja­vasolt irodalom alapján önállóan ta­nulmányozott kérdések számát. Az idei pártoktatási év eredményei a legjobbak közé tartoznak. Ez arra kötelez bennünket, hogy a hátralevő időszakban a legnagyobb gondot fordítsuk a tanulmányi színvonal emelésére, az egész előírt tananyag átvételére. Annál inkább fontos ez, mert az oktatási év befejezése tu­lajdonképpen a következő tanév meg­kezdését jelenti, s a zárórészben az oktatás színvonala jelentős mérték­ben kihat a tanulók érdeklődésének felkeltésére a jövő évi pártoktatás iránt.. Ezenkívül csaknem teljes másfél hónap áll rendelkezésünkre, mely időszak alatt a pártoktatás résztvevői még sok fontos kérdést átvehetnek. A tanítási program tehát „tömö­rebb" lesz valamennyi pártoktatási alakulatban. A fokozott követelmé­nyeknek azonban eleget lehet tenni; ehhez persze az eddiginél még „job­ban fel kell gyűrni az ingujjat". Nemcsak gyakoribb tanulmányi ösz­sze jövetelre van szükség, hanem több önálló tanulásra is. A legfon­tosabb pedig az, hogy a propagan­disták helyesen egybekapcsolják az iskolázást a párt mindennapi mun­kájával, s az előttünk álló nagy fel­adatokkal. A Laterna Magika hat nyelven A Laterna Magika második programjának előkészületei a vége felé közelednek. Az új műsor be­mutatója áprilisban Moszkvában lesz. Hordozható színpadra és speciális vetítőblokkra lesz szük­sége a Laterna Magikának külföl­di turnéja alatt. A napokban kez­dik meg a próbákat ezzel a be­rendezéssel. A Laterna Magika új műsorának tizenhat változatát, nyolc konf^ransziénő hat nyelven: csehül, oroszul, németül, angolul, franciául és spanyolul tanulta be. -va Több könyv - nagyobb műveltség A Banská Bystrica-i kerületben a kölcsönkönyvtárak könyvállománya a múlt év folyamán több mint hetven­ezerrel gyarapodott. Az előző évihez viszonyítva emelkedett a kikölcsön­zött könyvek száma is. Az év végén az egy lakosra eső szépirodalmi könyvek száma 1,25 volt kerületi vi­szonylatban. Legkedvezőbb a helyzet a kékkői és a rimaszombati járásban, de átlagon felüli eredményeket értek el a losonci és az ipolysági járások­ban is. (-es) A nők harca az egyenjogúságért Kulturális élet Nagycétényben Nagycétény Nyitrától délre a Cétényke folyó balpartján fekszik. Egyi­ke a legrégibb zoborvidé­ki magyar falvaknak. Nagycétényben is érik a kulturális élet. Az elmúlt napokban pl. a Csemadok helyi színjátszó csop^íttt Chovanesek Sándor ren­dezésében J. G. Tajovský Oj élet című színmüvét aďta elő. A színjátszó együttes nagy sikert ara­tott: a nézők az előadás végén szűnni nem akaró tapsviharral köszönték meg a tehetséges mű­kedvelők játékát. A Csemadok elnökétől. Ravasz Tibortól megtud­juk, hogy ez idén még két színdarabot fognak betanulni, ezenkívül egy esztrádmüsor előadására is készülnek. Az esztrád­műsorra nyáron kerül sor, mert szabad téren akar­ják megrendezni. Nagycétényben rendsze­res filmelőadások folynak, a Csemadok ezenkívül irodalmi beszélgetéseket rendez 'könyvekről. E be­szélgetéseken nagyszámú közönség vesz részt. Sajnos, kultúrház nem áll rendelkezésükre, ezért az előadások többnyire az iskola színpadán folynak. Ennek ellenére Nagycé­tényben egyre élénkebb a kulturális élet. MOTES1KY ÁRPÁD HA TÖVISES VOLT a múltban a mun­kások útja, még nehezebb volt a nők sor­sa, Évszázadokon keresztül kettős elnyo­más, egyrészt a társadalom, másrészt a férfiak elnyomása alatt éltek. A nő év­századokig szinte adás-vétel tárgyát ké­pezte, sokszor az eke elé fogták és a legnehezebb munkát végeztették vele. A nők egyenjogúsága már régen foglal­koztatta az emberek millióit. A nök hely­zetét a tőkés, valamint a gyarmati orszá­gokban ma is égbekiáltó egyenlőtlenség és embertelen bánásmód jellemzi. Szá­mos országban a nőknek nincs választójo­guk, köztük olyan államokban, mint Me­xikó, Bolívia. Irán, Líbia, sőt Európa leg­régibb polgári demokráciájában. Svájcban sem. A Délafrikai Unióbah pl. a fehér nőknek, tehát a nők egy elenyésző részének van vá­lasztójoga, míg a bennszülött nök milliói­tól megtagadják ezt a jogot. Még azokban a kapitalista államokban is, ahol az alkotmány biztosítja a nők választójogát, ott is különféle aka­dályok merülnek fel. így a vagyoni hely­zettől vagy műveltségtől, az egy hnlvben tartózkodás idejétől teszik füqqóvé. hogy a nőket a választóurnához ongedjék. Még nagyobb diszkriminációnak vannak kitéve a nők gazdasági téren. Sok államban: az Egyesült Államokban, Ang­liában, Ausztriában, Svédországban, Olaszországban. Belgiumban, a nők 20—40 százalékkal alacsonyabb bért kapnak, mint a férfiak. Lényeges a különbség a kapitalista or­szágok és a szocialista világrendszer dol­gozó nőinek helyzetét illetően. Nálunk nemcsak munkaalkalmat, hanem egyenlő bért, kedvezőbb munkakörülményeket és sok más előnyt biztosítanak a dolgozó nőknek. Ezekről a kapitalista társadalom­ban még csak álmodni sem mernek. A mi társadalmunk mindent megtesz a nő tel­jes egyenjogúsítása érdekében. Évszáza­dos elnyomatottsága nyomainak teljes el­tüntetése majd a szocialista és kommu­nista társadalom müve lesz. DE NEMCSAK ERRŐL VAN SZÓ. Ml hasznuk lenne a nőknek abból, ha csu­pán politikai, jogi, anyagi téren segítünk helyzetükön. Az új társadalmi rendszernek a maga kulturáltságával és magasabbren­dű erkölcsével uovanakkor meg kellene szüntetnie az összes hátrányokat is, me­lyek sokszor a családos anyákra hárul­nak. Nem egy asszony panaszkodik. sok­szor, hogy bizony nem bírja a „két mű­szakot". Sok az, amikor hivatatásában meg kell állnia a helyét és otthon is várnak rá a háztartási és egyéb családi gondok. Ezért az iparnak, kereskedelem­nek, technikának, az egészségügynek és a szociális intézmén""knek fokozottabban kellene tehermentesíteniök a dolgozó nő­ket a házimunkától. Ezeknek az elveknek a megvalósítása jó úton halad. A szocia­lista tábor országaiban erre megvannak a feltételek. Sokkal rosszabb a helyzet a tőkés és a gyarmati országokban. Ai ENSZ Gazdasá­gi és Szociális tanácsának alapokmányát, mely a nők egyen in" -áaéról szól, az ENSZ 76 tagállama közül 41 állam ugyan aláírta, de csak 32 tagállam ratifikálta. Meglepő, hogy éppen azok az országok, amelyek annyit beszélnek és írnak a „tiszta" demokráciáról vagy szabadságról — az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — ezt a megegyezést 1952. december 13-a óta még nem ratifikálták. Nálunk a nőknek már nem kell harcol­niok ezekért a legelemibb jogokért. Nagy vívmánya a népi demokráciának, hogy a nők egyenjogúságát a gyakorlatban is érvényesítjük. Sok tényező, mint az azo­nos munkakörben levő nők egyenlő fize­tése a férfiakéval, a terhes anyákról, a gyermekekről való gondoskodás megköny­nyíti a nök munkába állását. A párt, a kormány és a társadalmi intézmények állandóan felszínen tartják ezt a problé­mát. A CSKP XI. kongresszusa, valamint a párt levele foglalkozott a családvédö és gyermekvédő intézmények hálózatának állandó bővítésével. Nem árt megemlíteni néhány adatot, ami helyesen megvilá^ítia a helyzetet néhány tőkés országban. A Német Szö­vetségi Köztársaságban a bölcsődei he­lyek egy része kihasználatlan, mert a ki­sebb fizetésű nők (a férfiak bérének 60 százaléka) nem tudják megfizetni a 90 márka havidíjat. Olaszországban nem tudják megfizetni a kórházi költségeket. A nők fizetése az Egyesült Államokban a férfiak fizetésének csupán kétharmadát teszi ki. Az USA 49 állama közül csak 17 államban biztosítja törvény a nök egyenlő bérezését azonos munka esetén. A tőkés és volt gyarmati országokban « nők mozgalma kiterjed ezekre a köve­telésekre is. Harcolnak minden téren az eqvenjoaúságért. AZ EMBERISÉG TÖRTÉNELMÉBEN az elnyomottak egyetlen naqy mozgalma sem zajlott le a dolgozó nők részvétele nél­kül, de jelenleg sem maradnak távol a felszabadító-mozgalomtól. Egy színvonalra akarnak jutni a szocialista tábor nőivel, ahol az új társadalom elismeri a nők tel­jes egyenjogúságát. Grek Imre ÚJ SZÓ 5 * 1960. március 4.

Next

/
Thumbnails
Contents