Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-30 / 89. szám, szerda

Hruscsov elvtárs beszéde a marseillei városházán (Folytatás a 3. oldalról.) át működtem Ukrajnában és jól tudom, milyen erővel állította helyre az ukrán nép köztársasága gazdaságát, és milyen lelkesedéssel gyarapította kincseit. Ukrajna 42 millió lakosú, igen fejlett, hatalmas iparral és mezőgazdasági nagy­(izemi termeléssel rendelkező virágzó szovjet köztársaság. Ukrajna jelenleg évente több mint 20 millió tonna acélt gyárt és több mint 150 millió tonna sze­net termel. A gabona, hús, tej és egyéb mezőgazdasági termékek termelése te­kintetében pedig vezető helyen áll a Szovjetunió köztársaságai között. Az Ukrán SZSZK kiállítási csarnoka szemléltetően megmutatta önöknek az ország lehetőségeit. Pedig csupán egyike a Szovjetuniót alkotó 15 köztársaság­nak. Mindegyik köztársaságnak megvan­nak a maga kincsei és aktívan részt ve­het a többi országokkal fenntartott köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Marseillet rendszerint Franciaország keleti kapujának nevezik. Szinte szemünk littára bontakozik ki Keleten a népek nemzeti öntudatosításának viharos folya­mata. Ezt pedig tekintetbe kell venni. A korszellem megköveteli, hogy új ala­pokra, az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapjára épüljenek más népek kapcsolatai ezekkel a nemzetekkel. Csak igy maradhatnak fenn a független és egyenjogú népek történelmi kapcsolatai. Az ázsiai és afrikai népek gazdasági felvirágzása mozgásba hozza az árucik­kek mindkét részről irányuló hatalmas özönét, mely a marseillei kapun keresz­tül összeköti Európát a Kelettel. Minden Jót kívánunk Franciaországnak és óhajt­juk, hogy sikerrel oldja meg problémáit. Uraim, sok érdekeset láttam városuk­ban, de a legérdekesebbek a marseilleiek, ezek a déli vérmérsékletű, heves, eleven és szellemes emberek. Marseillei fogadtatásunk meggyőzött róla, hogy Franciaország földközi-tenge­ri partvidékén sok őszinte és lelkes ba­rátja van a békének és a szovjet-fran­cia baráti együttműködésnek. Örülünk ennek, mert reményt ad arra, hogy Franciaország és a Szovjetunió népeinek barátsága kibontakozik és megszilárdul. Kedves polgármester úr! Rendkívül meghatott figyelmessége és szeretném őszintén megköszönni az emlékbe kapott ajándékokat. A múzeumban helyezzük el e tárgyakat, hogy városukra emlékeztes­senek bennünket. Ha még nincs is eddig holdrakétájuk, mint mondotta, megígérem, hogyha majd útnak indulunk a Hold felé, határozottan magunkkal visszük önöket, együtt fo­gunk repülni. A polgármester: Előre elfoga­dom. Hruscsov: Tehát tudomásul vesz­•zük, hogy az ön beleegyezésével útnak indulunk. Kész a megállapodás. Nem va­gyunk olyan bürokraták, hogy még alá­írással is megerősítsük. Szeretném hálá­san megköszönni a marseilleieknek a me­leg fogadtatást, szívélyes vendégszerete­tüket, melyet Marseille lakói és őn tisz­telt polgármester úr irántunk tanúsíta­nak. Nagy érdeklődéssel tekintettük meg építkezésüket. Tetszik az, hogy oly for­rón szeretik városukat és lelkesen épí­tik. Elárulom önöknek, hogy én is ha­sonló kórban szenvedek. Jöjjenek el ké­rem hozzánk Moszkvába, a Szovjetunió­ba és mi megmutatjuk önöknek a ml építkezésünket. Azt hiszem, hogy nem lesz fölösleges, önök jól építenek. Nem állítom, hogy ml jobban építünk, de lá­togassanak el hozzánk, hátha találnak olyasmit, ami Marseilleben nincs. Teljesen egyetértek a de Gaulle köz­társasági elnökről, franciaországi meghí­vásomról, de Gaulle tábornok velem Ä Magyar Népköztársaság száz országgal kereskedik Budapest (ČTK) - A Magyar Nép­köztársaság külkereskedelme a fel­szabadulás óta eltelt 15 év alatt erő­sen fellendült. Míg a háború előtt — főképpen 1935 óta — Magyarország egyre fokozottabb mértékben vált a náci Németország mezőgazdasági és nyersanyagszállító függvényévé, és a Horthy-rendszer egyre jobban kap­csolta be a magyar gazdasági éle­tet a náci hadi gépezetbe, ma a népi Magyarország a világ száz országával tart fenn élénk kereskedelmi kapcso­latokat. A magyar külkereskedelem kétharmada a mindkét félre előnyös hosszúlejáratú gazdasági szerződések alapján a szocialista tábor országaiba irányul. A magyar gazdasági élét szocialista átépítése kifejezően tükröződött visz­sza a külkereskedelem összetételében is. Amíg Magyarország a felszabadu­lás előtt elsősorban mezőgazdasági terményeket és ipari nyersanyagokat exportált, addig ma a magyar kivitel javarészét ipari gyártmányok képe­zik. A Komplex külkereskedelmi válla­lat 1953 óta a külföldön már 2500 ipari üzemet szerelt fel. A külkeres­kedelem terjedelme 1959-ben az elő­ző évhez viszonyítva 19 százalékkal emelkedett. szemben tanúsított viszonyáról és meg­beszéléseinkről mondott szavaival. örülök, hogy de Gaulle köztársasági elnök lehetővé tette, hogy meglátogas­sam Franciaországot, örülök, hogy éppen Franciaországba látogathatok el. A köz­társasági elnök kijelentette, hogy talál­kozhatom majd a néppel, felvehetem a kapcsolatot a franciákkal. E lehetőség talán még nagyobb mértékben megada­tott nekem, mint feltételeztem. Tudom, hogy különféleképpen fogadták és fogadják franciaországi látogatásomat. Igen hálás vagyok önnek, hogy józanul értékeli a helyzetet, hogy helyesen fog­ja fel az államférfiak és az állam kap­csolatainak fontosságát. Bár országaink politikai és társadalmi rendszere eltérő, különbség nem gátolhatja népeinket abban, hogy találkozzanak, szilárdítsák baráti kapcsolataikat és biztosítsák a békés együttélést. Csak a denevér, mely sohasem lát­ja a napot, gondolja, hogy nincs is nap. Éppen így a kommunizmussal szembenéző gyűlölettől elvakult em­berek azt hiszik, hogyha a szocia­lista és a tőkés országok és az ál­lamférfiak nem veszik fel a kapcso­latokat, megszűnik létezni a kom­munizmus tanítása, megszűnnek lé­tezni a szocialista országok. Ezért hadakoznak annyira e kapcsolatok el­len, bár esztelen politikájuk eleve csődre van Ítélve. Egyezzünk meg, s barátságban fo­gunk élni, nem avatkozunk be egy­más belügyeibe. Nem azért látogattam meg önöket, hogy kommunistát fa­ragjak önből, és azt hiszem, hogy ön se várja, hogy mint nem kommunista hagyom el Franciaországot. A polgármester: Nem akarom, hogy csalatkozzék, de nem hiszem, hogy meggyőzne, hogy kommunista legyek. Hruscsov: Nem is szándékom, meg­győzni önt. Miért győznék meg va­lakit, aki ellene van a kommuniz­musnak? Türelmesen várnunk kell. Ügy mondják, mindennek eljön az ideje. Éljünk barátságban, fejlesszük gaz­daságunkat és cseréljük ki tapaszta­latainkat. Meghívom önt, látogasson el hozzánk Moszkvába. Nézze meg, hogyan élnek a szovjet emberek, aki­ket ellenfeleink a „kommunizmus rabszolgáinak neveznek". Persze nem hiszem, hogy a látogatás után mind­járt kommunista lesz. Nem is fogom rábeszélni, ha eljön Moszkvába, hogy legyen kommunista, de meglátja, hogy a szovjet emberek sem rosz­szabbak sok más orszá<f lakóinál, hogy jobban élnek, és a jövőben egyetlen országban sem lesz olyan jó az élet, mint nálunk. Ezt baráti­lag mondom önnek. Engedje meg, hogy még egyszer minden jót kívánjak a városi tanács­nak és minden marseilleinek. Virá­gozzék fel Marseille, legyen napról napra szebb, lakossága pedig elége­detten és békében éljen. A CSKP KB dolgozóinak küldöttsége a gdanski hajógyárban Gdansk (CTK) - A CSKP KB dol­gozóinak tanulmányi küldöttsége Vra­tislav Krutina elvtársnak, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának vezetésével március 28-án a gdanski hajógyárba, Lengyelország egyik legnagyobb ipari üzemébe látogatott. Az üzem vezető­ségével, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt üzemi szervezetének képviselőivel folytatott beszélgetés fi latin-amerikai országok támogatják a kubai forradalmat Havanna (ČTK) A havannai katonai re­pülőtéren munkás-, mezőgazdasági- és diák-miliciők gyakorlatoznak a május 1. méltó megünneplésére. A kiképzésnél jelen volt Fidél Castro miniszterelnök és Raul Castro nemzetvédelmi miniszter. Fidél Castro a repülőtéren elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy Kuba népe nincs egyedül, mellette áll a világ vala­mennyi nemzete. Ellenünk — mondotta Fidél Castro — csupán a nagy nemzetközi monopóliumok és a háborús bűnösök van­nak, akik külföldi érdekeket védelmeznek. Raul Castro nemzetvédelmi miniszter beszédében rámutatott, hogy a latin-ame­rikai országok melegen támogatják a ku­bai nép forradalmát. Venezuelában és Bolíviában önkéntes brigádokat szervez­nek, melyek készek Kuba védelmére kel­ni. A testvéri latin-amerikai országok népe tudja, hogy a kubai forradalom vé­delmezésével egyúttal Latin-Amerika for­radalmát is védik. A kubai kormány tiltakozó jegyzéke az USA-hoz Havanna (ČTK) A kubai kormány már­cius 27-én jegyzéket intézett az Egye­sült Államok kormányához, amelyben til­takozik az USA államtitkárának azon ki­jelentése ellen, hogy a kommunisták be­folyást gyakorolnak a kubai kormányra. A jegyzék hangsúlyozza, hogy egyetlen kormánynak és nemzetközi szervezetnek sincs sem erkölcsi, sem törvényes joga arra, hogy beavatkozzék Kuba népének belügyeibe, mely egyedül választotta poli­tikai, gazdasági, szociális és kulturális irányzatát. Az ilyen beavatkozás megsér­tené Kuba szuverenitását. A szakszervezetek veszik át a szanatóriumok igazgatását Moszkva (ČTK) — A moszkvai lapok első oldalaikon közölték a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak és a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak határozatát, melynek értelmében az eddigi szövetségi köztársaságok hatáskö­rébe tartozó szanatóriumokat és üdülőket átadják a szakszervezeteknek. Eisenhower és Macmillan megbeszélései Washington (ČTK) - Macmillan, Nagy-Britannia miniszterelnöke már­cius 28-án Camp Davidba érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson Ei­senhowerrel, az USA elnökével. A ta­nácskozások megkezdése előtt kiadott közös amerikai-angol közlemény rá­mutat arra, hogy Eisenhower és Mac­millan találkozójának fő célja a nuk­leáris fegyverkísérletek beszünteté­séről tárgyaló genfi értekezlet jelen­legi helyzetének megtárgyalása. Eisenhower és Macmillan a közle­ményben kifejezték azt a meggyőző­désüket, hogy megállapodásra jutnak arra nézve, hogyan kell a szövetsé­geseknek eljárni azon elsőrendű fel­adat megoldásánál, hogy elősegítsék az igazi és igazságos világbéke meg­őrzését. A kormánypárt vereséget szenvedett Argentínában STUTTGARTI jelentés szerint Nyugat­let kezdődött a szocialista országok egészségügyének megszervezéséről. (ČTK) NASSŽER, az Egyesült Arab Köztársa­ság elnöke március 29-én éjjel az indiai légiforgalmi társaság külön repülőgépén 8 napi látogatásra Indiába és Pakisztán­ba utazott. "(ČTK) Buenos Aires (ČTK) - Argentíná­ban vasárnap voltak a nemzeti kong­resszus képviselőháza és a helyi köz­igazgatási szervek tagjainak válasz­tásai. A választási jegyzékekben több mint 10 millió polgár szerepelt. A vá­lasztásokon 8 millió 600 ezer válasz­tó vett részt. Az előzetes adatok szerint az el­lenzéki Népi Polgári Radikális Unió győzött. A Radikális Polgári Unió ­a kormánypárt - a képviselőházi vá­lasztások során több mint 20 mandá­tumot vesztett. A kormánypárt veresége megmu­tatja a széles néptömegek elégedet­lenségét Frondizi elnök kormányának kül- és belpolitikájával, elsősorban pedig „a gazdaság megszilárdítására" vonatkozó tervvel, amelyet a múlt év elejétől valósítanak meg. A kormány Argentína Kommunista Pártjának és a Partido Justicialista peronista pártnak megtiltotta, hogy részt vegyenek a választásokon. E pártok választói nem pártolták a többi párt jelöltjeit és fehér szavazó cédulákat dobtak az urnákba. Szociáldemokrata győzelem a bajorországi községi választásokon Mint az ADN és DPA hírügynökség jelenti, vasárnap Bajorországban köz­ségi választásokat tartottak. A Német Szociáldemokrata Párt a választásokon nagyarányú győzelmet aratott az Adenauer-párti Keresz­tényszociális Unió fölött. A CSU müncheni főpolgármester-je­löltje mindössze 22 százalék szavaza­tot kapott, a szociáldemokrata pártra pedig 64,3 százalék szavazott. A mün­cheni városi tanács tagjainak meg­választásakor a CSU szintén veresé­get szenvedett. A Keresztényszociális Uniót különösen nagy vereség érte Regensburgban, ahol a szociáldemok­rata főpolgármester-jelölt a szava­zatok 72,3 százalékát kapta meg. Feltűnő, hogy igen sokan tartóz­kodtak a szavazástól. Például Mün­chenben a választásra jogosultaknak mindössze 64 százaléka járult az ur­nákhoz. A szavazások végleges eredményét valószínűleg szerdán hozzák nyilvá­nosságra. során a hajógyári dolgozók dicsérően nyilatkoztak a vitkovicei kohókkal folytatott együttműködésről, amely üzem nagy mennyiségű bádogot szál­lít a lengyel hajógyárnak. A lengyel dolgozók kifejezték azt a meggyő­ződésüket, hogy hasonlóképpen sike­resen fog kifejlődni az együttműkö­dés a plzeňi Lenin Müvekkel, ame­lyek a hatalmas dieselmotorok gyár­tásához szükséges alkatrészeket fog­nak Gdanskba szállítani. Március 30-án kezdődik a Kínai Népi Képviselők Országos Gyűlésének ez idei ülésszaka Peking (ČTK) Pekingben március 30-án du. 3 órakor kezdődik a kínai parlament — a Kínai Népi Képviselők Országos Gyűlé­sének — ez évi ülésszaka. Ez Idén több mint ezer képviselő első ízben ül össze az összkfnai gyűlés új palotájában. Az ülésen megtárgyalják az 1959. évi nemzetgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést és a zárszámadást, az 1960. évi állami költségvetést és tervet, a Kínai Népi Képviselők Országos Gyűlése állan­dó bizottságának munkájáról szóló be­számolót és a Kínai Népköztársaság me­zőgazdasága fejlesztésének gyorsítására vonatkozó javaslatot. Az NDK hat kerülete már teljes mértékben szövetkezeti Schwerin (ČTK) - A Német De­mokratikus Köztársaság 14 kerülete közül már 6 kerületben teljesen át­tértek a szövetkezeti gazdálkodásra. A schwerini kerület, amelyben több' mint 1800 termelőszövetkezet van, mint hatodik kerület március 29-én jelentette be a falu szocialista átépí­tésének befejezését. A mezőgazdaság szocialista kollektivizálását így telje­sen befejezték az egész mecklenburgi területen, amely Németország északi részén valaha a junkerek bástyája volt. A schwerini kerület szövetkezeti tagjai egyúttal azt is jelentették Né­metország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának, hogy befe­jezték a gabona tavaszi vetését. Elutasították Glezosz fellebbezési kérvényét Athén (ČTK) - A görög legfel­sőbb törvényszék hétfőn elutasította Manolisz Glezosznak, a görög kato­nai törvényszék által öt évre ítélt szabadságharcosnak és négy társának fellebbezési kérvényét. Továbbra is feszült a helyzet Dél-Afrikában Fokváros (ČTK) A Délafrikai Unióban uralkodó feszült helyzet március 28-án ismét véres összetűzésekben csúcsoso­dott ki, amikor is a dél-afrikai kormány szervei megkísérelték a bennszülött la­kosság sztrájkjának' letörését, amellyel a négerek a március 21-i sharpevillei vér­fürdő áldozatainak emlékének adóztak. Az afrikai nemzeti kongresszus által nemzeti gyásznapnak hirdetett március 28-át a lakosságnak mintegy 95 százaléka tartotta be. Amint Luthuli, a Délafrikai Unió afrikai nemzeti kongresszusának elnöke hangsúlyozta, ez rendkívül sike­res akció és tömegtüntetés volt a fegy­vertelenek gyilkolása ellen. A tüntetés egészben véve nyugodtan folyt le a dél­utáni órákig, amikor a rendőrség erőszak­kal akarta felújítani a közlekedést a vá­rosokban és a megbénult közlekedési vo­nalakon. A tiltakozó bennszülöttek ellen ismét lőfegyvert és könnyfakasztó gázt használtak. Rendkívül komoly a helyzet Johannesburg és Fokváros környékén. Sok helyen tűz ütött ki. Egyelőre még nem ismeretes az újabb halálos áldoza­tok és sebesültek száma. A FAJI ÜLDÖZÉS POKLÁBAN AZ ELMÜLT hé­ten az afrikai nem­zeti felszabadító mozgalmak újabb győzelmi jelentései helyett szörnyű vérengzés híre jár­ta be a világot. A Délafrikai Unióban, Sharpeville városá­ban a faji gyűlölet­től elvakult fehé­rek a sárba tiport jogaikat békés tün­tetésen követelő négerekre géppus­katüzet nyitottak. Sok-sok halott és sebesült maradt az út porában. Nincs még egy ország, ahol a faji üldözés olyan határtalanul tombolna, mint immár egy évtizede a Dél­afrikai Unióban. Az ország 15 mil­lió lakosa közül csupán 3 millió a fehér, vagyis alig 20 százalék. Ez a 20 százalék fehér telepes bitorolja a hatalmat, a legembertelenebbül elnyomva a 80 százalékos színes­bőrű lakosságot. Minden gazdasági és politikai hatalom a fehérek ke­zében van, akik a négereket ember­számba sem veszik. Az ország legterméketlenebb vi­dékein létesített úgynevezett rezer­vátumokba kényszeritettek már 7 millió négert, és tovább folyik a de­portálás. A rezervátumokban óriási a nyomor, nincs megélhetés, hiszen az ország egész területének még 15 százalékát sem teszi ki. A rezer­vátumokból csak hatósági engedéllyel lehet kijutni. A városokban dolgozó négereknek elkerített különnegyedük van, amely gettóhoz hasonlít. A színesbőrű la­kosságnak a fehérek parkjaiba, üz­leteibe még a lábukat sem szabad betenni. Nem követelhetnek bér­emelést, nem sztrájkolhatnak, s a fehérek bérének csupán egy töre­dékét kapják a legnehezebb mun­káért is. Az elmúlt hetekben az új személyi igazolványok kibocsátásá­val költözködési és munkavállalási joguktól akarták megfosztani őket. A néger lakosság ez ellen szerve­zett békés tüntetést, amelyet a faji gyűlölet megszállottjai hallatlan pro­vokációra használtak fel. Kihirdették a lakosság körében, hogy a fővá­rosból egy fontos személyiség érke­zik, aki a rendőrség épülete előtt beszédet intéz a lakossághoz. A mit sem sejtő négerek összesereglettek, a rendőrség pedig váratlanul, felszólí­tás és figyelmeztetés nélkül golyó­záport zúdított a meglepődött és fegyvertelen tömegre. Az Observer című angol lap tu­dósítója, aki szem­tanúja volt a tün­tetésnek, tudósítá­sában azt írja, hogy a tömeg ele­inte el sem akar­ta hinni, hogy éle,ssel lőnek. Csak amikor egymás után véresen estek össze nők, gyere­kek, akkor kezdett menekülni a tömeg. A News Chronicle tudósítója pedig bejutott a tünteté­sen megsebesültek közé, és megrázó erejű írásban szá­mol be arról, hogy a dum-dum go­lyóval megsebesített végtagokat az orvosok kénytelenek voltak leampu­tálni, és nagyon sok sebesült mene­külés közben a hátába kapta a go­lyót. A Délafrikai Unió miniszterelnöke hiába igyekezett szervezett lázadás­nak feltüntetni a négerek békés tün­tetését, hazugságára fény derült. Azon se lehet csodálkozni, hogy „de­rekas jó munkának" minősítette a sharpevillei vérengzést, hiszen ő a faji üldözés egyik leglelkesebb hir­detője és védelmezője. Politikájának eredményeként az elmúlt évben több mint százra becsülik a tüntetéseken legyilkolt négerek számát, a sebe­sülteké pedig a háromezret is meg­haladja. Az egész világ közvéleménye óriá­si felháborodással fogadta a dél-afri­kai mészárlást, és számos kiváló po­litikus is felemelte tiltó szavát e gaztettek ellen. Az ázsiai-afrikai or­szágok ENSZ küldötteinek kérésére pedig összeül a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa e népirtást. Igaz ugyan, hogy az ENSZ már többször tárgyalt a Délafrikai Unióban folyó faji üldözésről, és mindannyiszor el­ítélte azt. A világ számos országá­ban elhatározták, hogy bojkottálják a Délafrikai Unió árucikkeit, és til­takozó tüntetéseket tartottak. Bízzunk benne, hogy a Délafrikai Unió színesbőrű lakossága végül is elsöpri a fajgyűlölők klikkjét és ki­vívja hazájában, szülőföldjén egyen­jogúságát. Ebben á harcában támo­gatja őket az egész világ demokra­tikus közvéleménye. Tudjuk, hogy ez a harc nehéz, hiszen az ország urai tűzzel-vassal irtják a haladószelle­mű vezetőket és üldözik a demokra­tikus mozgalmakat. De az is két­ségtelen, hogy napjainkban, amikor Afrika népei egymás után aratják győzelmeiket a fekete földrészen, meg vannak számlálva a faji üldö­zés napjai. Sz. B, JJJ SZŐ 4 * Í960. március 30,

Next

/
Thumbnails
Contents