Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-30 / 89. szám, szerda

Franciaországi körútján mindenfelé szeretettel fogadják Hruscsov elvtársat Hétfőn már 3 óra után gyülekeztek a dijoni dolgozók a Felszabadulás terén és türelmesen várták Hruscsov elvtárs érkezését. A Hruscsov elvtárs fogadtatására alakult bizottság felszólította a népet, hogy minél tömegesebben vegyen részt a szovjet vendég fogadtatásán. A repülőtéren a hivatalos üdvözlés után a nép a maga módján hagyományosan fogadta Hruscsov elvtársat. Hruscsov elvtárs a repülőtérről egyenesen a GevreyChambertin rendezöpályaudvarra tartott és megtekintette a villanymozdonyokat. Különös érdeklődéssel szemlélte meg a Szovjetuniónak szállítandó villanymozdonyokat. A négy szakszervezet képviselői közös határozatot nyújtottak át Hruscsov elvtársnak. Megemlítik, hogy a háború idején négyezer francia vasutas esett el, kétezret pedig elhurcöltak Németországba. Egyetértenek a Szovjetunió álláspontjáva! és elítélik a német militarizmus feltámasztását. Hruscsov elvtárs megköszönte a vasutasok bizalmát és óhaját fejezte ki, hogy mindenkor legyen elég munkájuk, ne ismerjenek munkanélküliséget. Megemlítette, hogy a Szovjetunió sok millió fiát vesztette el a háborúban, s osztja a francia vasutasok álláspontját. A szovjet vendégek a rendezőpályaudvarról egyenesen a dijoni városházára hajtattak. A város és a környék dolgozói zsúfolásig megtöltötték a városháza előtti teret. Dijonban verőfényes napsütés fogadta Hruscsov elvtársat. A városháza előtti téren vörös zászlók és francia trikolórok ragyogtak a napfényben. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 18 óra 20 perckor érkezett a dijoni városházára, ahol bemutatták neki a helyi vezető személyiségeket. Kir kanonok, dijoni polgármester és a városi tanács nevében Félix Veillet, helyettes polgármester üdvözölte Hruscsov elvtársat. Felolvasta Kir kanonok levelét, melyben a polgármester hangoztatja, hogy a francia nép rokonszenvez a szovjet néppel, mellyel közösen szenvedett a második világháborúban. Dijon polgármestere nevében Weillet művészi metszetű poharat ajándékozott Hruscsov elvtársnak. A gyermekek hatalmas virágcsokrokkal kedveskedtek Nyina Petrovna Hruscsovának. A hivatalos fogadtatás ideje alatt a téren összegyűlt tízezrek a francia-szovjet barátságot éltették és az erkélyre kérték Hruscsov elvtársat. Amikor Hruscsov elvtárs kilépett a városháza erkélyére, Béke! Barátság! jelszavak szűnni nem akaró harsogása, éljenzés fogadta. A tömegek viharos ünneplése közepette Hruscsov elvtárs a városházáról a prefekturára hajtatott, ahol díszvacsorán vett részt. ARLES DÉL-FRANCIAORSZÁGI VÁROSBAN IS SZÍVÉLYESEN ÜDVÖZÜL* TÉK A SZOVJET MINISZTERELNÖKÖT. KIR KANONOK ÜZENETE Á dijoni polgármester helyettese átadta Hruscsov elvtársnak Kir kanonok levelét, melyben ezt írja: „örülök és nagyon büszke vagyok rá, hogy azt mondhatom önnek: Legyen üdvözölve e történelmi földrész ősrégi városában, mely mindig örömmel fogadta a nagy vendégeket. Személyesen szeretném önnek elmondani, hogy különösen rokonszenvezem az orosz néppel. Ez több okra vezethető vissza. Az oroszok mellett voltam, amikor 1917-ben hősies és kitartó támadással bevették Fort Brimontot. Visszavonulásuk idején is alkalmam volt néhány napig ellátni őket és ezalatt született meg közös barátságunk, melyet soha semmi sem zavart meg. Ezenkívül tudom, hogy milyen jelentősen járultak hozzá önök nemzeti függetlenségünk helyreállításához. Hős népük 265 német hadosztályt győzött le és Sztálingrád lett az, ami számunkra az első világháború idején Verdun: véglegesen megállította a megszállókat. Mi franciák sohasem felejthetjük el ezt a történelmi időszakot. Ezért a győzelem napján évente a szovjet zászló a francia zászló mellett leng városházunk homlokzatán. őszintén állíthatjuk, hogy ha az orosz hadsereg nem kényszerítette volna meghátrálásra az ellenséget, mi franciák még mindig idegen uralom alatt nyögnénk. A birodalom egyik diplomatája ugyanis nagyon pontosan tájékoztatott róla, hogy Hitler olyan szerződést készített elő, melynek értelmében 25 évig tartották volna megszállva Franciaországot. Kötelességemnek tartom tehát hálánkat kifejezni azért, hogy az önök csapatai döntően kivették részüket a végső győzelemből. Ma, az ön személyében az egész NIMES DÉL-FRANCIAORSZÁGI VAROSBAN AZ EGÉSZ LAKOSSÁG AZ UTCÁRA SEREGLETT, HOGY ÜDVÖZÖLHESSE HRUSCSOV ELVTÁRSAT. világnak sokba kerülő és senkinek se használó hidegháború egyik legaktívabb ellenfelét köszöntöm. Ön, elnök úr, helyesen döntött, hogy véget kell vetni a határozatlanságban, egy helyben topogó merev diplomáciának és elhatározta, hogy fel kell sorakozni a világbéke védelmében. Ezért örömmel látom az ön tevékenységét, melyet hivatalos formák nélkül, kényes, de feltétlenül hatásos területen fejt ki. Bizonyos idő óta magam is — persze korlátozott lehetőségek között — hasonló ügyben fáradozom, azaz arra törekszem, hogy a béke gondolata győzzön a népeket elválasztó határok mindkét oldalán. Igyekeztem a gyakorlatban érvényre juttatni a testvériséget, mely megengedi, hogy a népek találkozzanak, jobban megismerhessék egymást, becsüljék egymást és szívélyesen elbeszélgessenek. Függetlenül attól, milyen gazdasági, közigazgatási és társadalmi rendszert követnek egyes népek, mindnyájunkat egy óhaj vezérel: azt akarjuk, hogy a béke és a szabadság korszaka virradjon az egész emberiségre. Mint tudja, tavaly meghívást kaptam a dicső Sztálingrádba, hogy felvegyük a baráti kapcsolatokat Dijon és Sztálingrád között. Bizonyos körülmények megakadályozták utamat. De a baráti egyezményt a sztálingrádi városi tanács elnökének dijoni látogatásakor hivatalosan aláírtuk. Ez a gesztus kifejezi vágyunkat, hogy meg akarunk egyezni népükkel, mely a múltban sokszor megnyerte a franciák tiszteletét és rokonszenvét. Éppen ezért halmozza el önt ma Dijon jókívánataival és tolmácsolja azt az óhaját, hogy tovább munkálkodjék a hidegháború ellen." Kir kanonokot elhurcolta a rendőrség A Paris Presse hétfő esti számában a lap dijoni tudósítója beszámolt a látottakról. A déli órákban több rendőrautó állt meg Kir kanonok, dijoni polgármester háza előtt. A kanonok kénytelen volt beülni az egyik autóba. Még a megszokott barettsapkáját sem tehette fel. A tudósító szerint Kir fel volt háborodva, hogy felsőbb utasításra el kellett hagynia Dijont. Tudvalevőleg a főpapság megtiltotta Kir kanonoknak, hog.v fogadja Hruscsovot. Mivel Kir kanonok • 50 méterre lakik a városházától, azon az úton amelyen Hruscsov elhalad. a hivatalok attól tartottak, hogy Hruscsov esetleg magánlakásán óhajtja felkeresni Kir kanonokot, s magánszemélyként üdvözölni Öt, mivel netn találkozhatott vele hivatalosan, mint a város polgármesterével. Hruscsov elvtárs beszéde a dijoni városházán Tisztelt uraim, a városi tanács tagjai! Tisztelt hölgyeim és uraim! Nem titkolom, nagyon vágytunk Dijonba. Sok szépet hallottunk városukról, polgármesteréről és vendégszerető lakóiról. Ügy ismerjük Dijont, mint Burgundia ősrégi fővárosát, rendkívül gazdag történelmű várost, a francia kultúra egyik legnagyobb központját. Burgund ember emlékezet óta híres volt kitűnő boráról, és mi elismeréssel adózunk a burgundi szőlőtermelők szaktudásának, mert sokat tanulhatunk tőlük. Ma meggyőződhettünk róla, hogy a múlt a jelen legkorszerűbb sikereivel párosul ősrégi városukban. Láttunk jól berendezett lakónegyedeket, pompás automatizált, korszerű technikával ellátott vasúti gócpontot. Ismerjük Dijont, mint világhírű tudósok, kulturális dolgozók és művészek egész galériájának szülőhelyét. Ismerjük Dijont, mint a lelkes hazafiak városát. A dijoniak évszázados történelmük folyamán nem egyszer voltak kénytelenek védelmezni városukat az idegen betöréssel szemben. Nagy hősiességet tanúsítottak 1870ben, amikor Garibaldi önkénteseivel vállvetve harcoltak a Franciaországba betört porosz csapatok ellen. A második világháború idején, amikor népeink vállvetve küzdöttek a közös ellenség ellen, Dijon a fasiszta német megszállók ellen vívott ellenállási harc egyik legnagyobb központja volt. A partizánosztagokba tömörült szovjet hadifoglyok itt Dijon környékén harcoltak a francia hazafiakkal együtt a hitleri megszállók ellen. Engedjék meg tisztelt vendéglátóink, hogy nyíltan és kertelés nélkül kijelentsük: Megtiszteltetésnek vesszük örömteli baráti fogadtatásunkat csodálatos városukban. A franciák szovjetbarát érzelmének és tiszteletének meggyőző erejű megnyilvánulását, a két hős és békeszerető nagy nemzet' szilárd barátsága kibontakozásának biztos alapját látjuk benne. Tudjuk, milyen jelentős szerepet játszott az általunk tisztelt Félix Kir úr, városuk polgármestere, a francia nemzetgyűlés legidősebb képviselője Dijon és Sztálingrád baráti kapcsolatainak felvételében. A szovjet emberek jói ismerik Kir kanonok hősiességét és bátorságát, melyet a két világháború alatt a német támadókkal szemben tanúsított. Kir úr az ellenállás! mozgalom aktív résztvevője volt és Díjon felszabadításakor az első francia tankon érkezett a városba. Félix Kir ma a békeharcnak szenteli kimeríthetetlen energiáját. Most sokkal több alkalma van erre, mint bármikor azelőtt. A népek rendkívül nagy erőfeszítésének érdeméből enyhült a nemzetközi feszültség és nagy haladást értünk el annak a hidegháborúnak felszámolásában, melyről a tiszteletreméltó Kir nemrégen kijelentette: „Sokba kerül a világnak és senkinek sem használ. A hidegháború felszámolása nagy lépés a tartós béke megteremtésére." Kir úrnak igaza van, amikor azt mondja: „A béke nem születik magától, azt meg kell teremteni." Ezért egyesülniök kel! azoknak, akik nem akarnak új háborút és atomhalált. Engedjék meg. hogy a szovjet nép üdvözletét tolmácsoljam önöknek, Dijon lakóinak, megköszönjem polgármesterük, Kir úr meghívását és vendégszeretetüket, mellyel bennünket, a Szovjetunió képviselőit az ősrégi Burgundia földjén elhalmoznak. Őszinte hálámat fejezem ki azért az emléktárgyért, melyet Kir polgármester úr nevében adtak át nekem. Nagyon sajnálom, hogy nem találkozhattam vele, bizonyára már nem találkozom e kiváló férfiúval, aki nagy haza-* szeretetéről és törhetetlen akaraterejéről tett tanúságot a Franciaországért, a francia nemzetért vívott harcban. Jól tudom, mit élt át Kir lelkész. Sok mindenen keresztül kellett mennie a városért, Dijonéri vívott harcban. Dijon kapcsolatba lépett Sztálingráddal és én, Sztálingrád védelmezője, a háború alatt a sztálingrádi front katonai tanácsának tagja nagyon jól megértem azokat a nehézségeket, melyeket népeinknek a közös ellenség ellen hazájuk védelméért vívott harcban kellett leküzdeniük. Nagyon szívesen tartózkodom körük'* ben és örömmel állapítom meg, hogy né* pünk eszméi és az én eszméim, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének eszméi, valamint a béke papjainak eszmél és törekvései egy célt követnek: A békeharcot, a béke biztosítását és a nép boldogságát. ' Kir lelkesz nincs itt. Szelleme azonban velünk van, lélekben velem van. Ölelem öt és megköszönöm a békeharcban, Franciaország nagyságáért folytatott küzdelemben kifejtett törekvését. (Hosszant tartó taps.) Szerény ajándékot szeretnék átnyújtani önöknek és Kir kanonok úrnak: az épülő Sztálingrád képét, annak emlékéül, hogy itt jártunk és szilárdulnak baráti kapcsolataink. Kérem, fogadják szívesen. (Hosszan tartó taps.) Éljen és erősödjék a Szovjetunió és Franciaország békeszerető népeinek ha* gyományos barátsága! Hruscsov elvtárs beszéde a marseillei városházán Tisztelt polgármester úri Tisztelt hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy megköszönjem meghívásukat és azt a szívélyes fogadtatást, melyben engem és kíséretemet részesítettek. Sajnos nincs annyi időnk, hogy franciaországi kőrútunk során — melyen megismerjük a tehetséges és szorgalmas francia nép életét — minden francia város ba ellátogassunk. Ha azonban nem látnánk Marseillet, nem nyernénk teljes képet Franciaországról. Ütban Marseille felé meggyőződhettünk róla, milyen bőkezű volt a természet vidékük iránt. Városuk Franciaország egyik legrégibb városa. Azt állítják, hogy 2500 éves történelmi múltra tekint vissza, pedig meglepő a fiatalossága és életereje. Marseille Ogyesszára, erre a nagy fekete-tengeri kikötővárosra emlékeztet bennünket, szovjet embereket. Önök azt mondták, hogy a marseilleiek vidám és közlékeny emberek, örömest szórakoznak és szép hagyományaik vannak. Azt hiszem, ebben a tekintetben az ukrán Ogyessza lakói sem maradnak le a marseilleiek mögött. Ogyessza lakói hősiesen védelmezték városukat a fasiszta hódítók ellen. A „hős város" megtisztelő címmel tüntették ki Ogyesszát. A szovjet emberek hiszik, hogy a marseilleiak is dicső harci hagyományokra tekintenek vissza. A nagy francia forradalom idején a marseillei zászlóaljak a forradalmi Párizs megsegítésére siettek és magukkal hozták a halhatatlan Marseillaiset, mely a szabadságszerető nép himnusza lett. Ez a dal ihlette az orosz demokratákat és forradalmárokat a népük felszabadításáért folytatott küzdelemben. Marseille lakói a második világháború idején hősiesen küzdöttek az el- ; lenállási mozgalom soraiban az idegen hódítók ellen. Jó volna, ha ma közelednének egymáshoz és barátságra lépnének azok a városok, melyekben mint kulturális központokban az emberi lángelme sikerei és az emberi kéz pompás alkotásai összpontosulnak. Az utóbbi években a nemzetközi gyakorlat terén a kapcsolatok új formája kezdett érvényesülni: a városok közvetlen kapcsolatainak szervezése. Ügy tudom, hogy egyes francia városok már barátságra léptek szovjet városokkal. Marseille és Ogyessza kapcsolatokat tartanak fenn. Óhajtjuk, hogy kapcsolataik szilárd barátsággá kovácsolódjanak. Marseille már régóta kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunió déli kikötőivel. Érdeklődéssel tekintettük meg a marseillei kikötőt, mely arányaival és korszerű berendezésével nagy hatást tett ránk. Elmondták, hogy a bombázások és a német megszállók barbarizmusa a második világháború idején elpusztította a régi kikötöt. A kikötő és a város sebei máibehegedtek, de nem szabad megfeledkeznünk a háborús tapasztalatokról. A józan ész követeli, hogy az új háború elhárításáért folytatott békeharcban is szövetségesek legyünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szilárd és tartós béke megteremtésének legjobb útja az általános és teljes leszerelés lenne. A jelen pillanatban a leszerelés a nemzetk^i élet elsőrendű és legidőszerűbb problémája. A legutóbbi tudományos sikerek lehetővé tették olyan rendkívül hatásos fegyverfajták, olyan tökéletes távolbaható harci eszközök szerkesztését, hogy ma egy újabb háború sok országot borítana lángba és óriási szenvedéseket okozna a népeknek, elképzelhetetlen romlást okozna, mely következményeivel felülmúlná az összes eddigi háborúkat. A népek kötelessége, hogy kö- ( zös erőfeszítéssel elkerüljék a háborút, kivívják az általános és teljes leszerelést, Jelenleg világszerte évente körülbelül 100 milliárd dollárt, vagy körülbelül 500 milliárd új frankot fordítanak katonai célokra. Legalább 100 millió személy áll katonai szolgálatban, vagy katonai célokra dolgozó ipari ágakban van alkalmazva. A valóságban ezek az óriási ember- és anyagforrások kiesnek az anyagi javak termelésének köréből. Az általános é9 teljes leszerelés megteremti a tartós béke feltételeit, és ugyanakkor alkalmat ad óriási eszközök békés felhasználására. A Szovjetunió éppen ezért szólítja fel az államokat, hogy ne a fegyverkezés, hanem az ésszerű leszerelés jelszavát kövessék. Béke és leszerelés, ez az a két szó.mely egyre jobban megnyeri az embereket világszerte. Kifejezik azt, ami ma a népeket foglalkoztatja, és amiért a népek küzdenek. Az általános és teljes leszerelés és az ebből eredő tartós béke korlátlan lehetőségeket jelentene a nemzetközi kereskedelem terén is. A háború mindig a legmegrögzöttebb ellensége volt a kereskedelemnek. A háború idején megszűnnek a hagyományos kereskedelmi kapcsolatok, kihalnak a kereskedelmi kikötők. A marseilleiek bizonyára saját tapasztalataikból tudják ezt. Hívei vagyunk annak, hogy kivétel nélkül, valamennyi ország akadályoktól és korlátozásoktól mentesen fejlessze a nemzetközi kereskedelmet, fejlessze gazdasági kapcsolatait. Megjegyzendő, hogy gazdasági kapcsolataink az utóbbi időben bővülnek és szilárdulnak. A francia-szovjet kereskedelmi árucsere-forgalom terjedelme 1959ben az 1955. évinek mintegy 2 és félszerese volt. Persze nagy lehetőségek vannak még a szovjet-francia kereskedelem további bővítésére. A marseilleiek tavaly ősszel megismerkedtek az Ukrán SZSZK-val, mely először vett részt a világhírű marseillei nemzetközi vásáron. Akik látták az ukrán ki-* állítási csarnokot, saját szemükkel győződhettek meg szovjet Ukrajna sikereiről, bár tudják, hogy a hitlerista betörés idején nagyon sokat szenvedett. Éveken (Folytatás a 4. oldalon) ŰJ SZŐ 3 * 1960, március 30,