Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-27 / 86. szám, vasárnap

Több gondot a műszaki fejlesztésre Még gyermekéveimből emlék- A Kovosmaltban május 1-től az üze m vezetőinek lesz sürgős fel­szem arra a tanulságos mesére, vezetik be az új bérrendszert. En- adatuk, hogy még az új bérrendszer amely egy mindentudó ezermesterről nek jegyében folyik minden műhely- bevezetése előtt megjavítsák a tech­szólt. Egy szegény szülő serdülő fiát ben a tervteljesítés, erről beszélnek "ológiát, gépesítsék a nehéz fizikai világgá küldve így búcsúzik tőle: egymás között naponta a munkások, munkát és ezáltal növeljék a terme­„Eredj fiam tanulni az életbe, hogy E feladat zökkenőmentes megoldá- lékenységet. Meglepő az a tény, hogy okos, becsületes ember legyen belő- sával foglalkoznak naponta az üzem a z üzem elegendő szakképzett dol­led." A fiú szót fogadott, elvándo- vezetősége, pártbizottsága és üzemi gozóval rendelkezik, van aránylag rolt messze a világba, s amerre csak tanácsa. Az öntöde osztályvezetőjé- J 0 1 felszerelt gépműhelye, elegendő járt, mindenütt szorgalmasan tanult, nek, Dósa Dezsőnek már régen zse- műszaki dolgozója és ugyanakkor még éjszakákon át is, amíg ezermes- bében van a táblázat, amelynek se- sem tav a'y> sem az idén nem dicse­terré vált. Ez a régi mese jutott eszembe, magyarázza a z érdeklődőnek, mennyi amikor megismerkedtem a filakovői aj J SÄÄUSHňas dául az ontode problémája, ahol már lesz az órabére az új bérezés sze- rég ebben tervezik a kokillä és a ké­Kovosmalt dolgozóinak rendkívül nagy tanulnivágyásával. Az üzem, mint valami jó apa, már évek óta küldözgeti munkásait, mestereit a osztályvezetőnek nagyon is szívén get. Mégis Hónapok óta egy helyben gyár mellett működő hároméves fekszik az öntöde munkásainak új topognak. Említhetnénk még több rint, mennyi hozzá a prémium, stb. regöntés bevezetését, amely lénye A „kiváló munkáért" kitüntetett gesen növelhetné a termelékenysé­esti gépipari isko­lába, hogy még jobban elsajátítsák a gépek fortélyait, a fémmegmunká­lás csínját-bínját. Nem könnyű fel­adatot vállalt ma­gára az, aki be­iratkozott ebbe az iskolába, mert a hároméves tanulás ideje alatt bizony alaposan igénybe kellett vennie aka­raterejét, szabad idejét és lemon­dani a megszokott szórakozásokról. Az üzemben mégis tizével akadtak jelentke­zők, kommunisták, akik elsőnek ültek be az iskola pad­jaiba. Minek is kellett tanulnia például Dósa De­zsőnek, Gál Lász­lónak, Patvaros Aladárnak, Planka Józsefnek, Lőrincz hasonló eset'et is, ahol van mit sür­gősen javítani. Nagyobbrészt te­hát az üzem mű­szaki dolgozóitól függ, hogyan fog­ják a jövőben tel­jesíteni a műsza­ki fejlesztés ter­vét, hogyan mu­tatják be a gya­korlatban, hogy sokéves tanulásuk nem volt hiábava­ló. Ha figyelembe vesszük, hogy az idei év megnöve­kedett feladatai­nak megvalósítá­sát műszaki-szer­vezési intézkedé­sekkel csak 60 százalékra bizto­sították és 40 szá­zalék még függő­ben van, úgy vilá­gosan látjuk, mi a legsürgősebb A Kovosmalt üzem szerelő osztályának két szocialista munkabrigádja, teendő. Üjra csak (Horváth felvétele) aláhúzzuk, hogy a műszaki dolgozók és Vágó elvtársaknak, vagy magának bérezése és ezért foglalkozik vele és a kommunisták kezdeményezé­csaknem mindennap. Az üzemben ez idén további 11,7 az üzem igazgatójának. Havran elv társnak, amikor ők azelőtt is jó szakemberek, kiváló mesterek voltak százalékkal kell növelni a termelést, a maguk szakmájában? Azért, mert mini előrelátó kommu- Ezen a véleményen vannak a Ko nisták megértették, hogy az a tu- vosmaltban. Hisz az idei megnőve sétől függ a siker. Feleithetetlen kedves ünnep­ségen vettem részt az üzemben tett látogatásom .alkalmával a szeré* csarnok egyik muhelyeben. A kissé teiieK, nugy az a tu- vum.m. umu « .u*. m* ya Uv C- hom á, csarno k évtizedes falai ak­das, ami ma meg elegendő, holnap kedett feladatok teljesítése még csak kn r „ okat1an úinaW volta k már kevés lesz. Hisz a műszaki fej lődés hazánk valamennyi üzemében tervre, amikor az üzem dolgozóinak mind magasabb fokra emelkedik, az ideihez viszonyítva 203,5 száza­Napról napra nagyobb a géppel vég- lékra kell növelniök a termelést. Eb­VrZLZ T ľ kor valami szokatlan újnak voltak telkeszules lesz a harmadik oteves tanűj Ut gyűkek össze g J z üzem y e_ zetői, párt- és szakszervezeti funk­cionáriusai, a műhely több mint 100 dolgozója, ho^jy az első szocialista ľ!" ÄfÄ é PL,1 munkabrigád %im adományozását együtt ünnepeljék meg. Stehlik Jo­teli, hogy ^a termelés irányítását termelékenység fokozásával kell olyan szakképzett dolgozók vegyék a megvalósítanak. s csak a maradékot ^ dor János csoportijána k kezükbe akik nemcsak a mára de ujabb munkaerők felvételével és uj £elsorakozott tagjaira sz á/ és száz már a holnapra is alaposan felke- műhelyek, gépberendezések üzembe- pillantása szegeződött, amikor elmondották róluk,'hogy az e.múlt 10 hónap folyamán hogyan teljesi­szakmailag is. Ezért kell dicsérni a a jelsző, hogy többet ésszel, mint Kovosmalt üzem munkásainak tanul- erővel. ni akarását, mely számokban kifejez­ve a következő képet mutatja: Ed­tsssäsrsSL vass munkaerkölcséről bátran állíthatjuk, dig az üzem több mint 100 munkása, hogy példás. Ezt bizonyítja a múlt azaz a műszaki dolgozók 70 száza­léka végezte el a hároméves gép­év feladatainak határidő előtti tel­jesítése és az idei év két első hó­ipari iskolát. Jelenleg az iskola hét napjának gazdasági sikere is. A osztályát 130 munkás és mester Iá- munkaerkölcs megjavításában tehát ső helyet. Amikor Lőrincz elvtárs, számokban értekelte a csoport mun­káját és azt is megemlítette, hogy 6400 kivitelre készülő vasalót csi­szoltak és köszörültek terven fe­lül, Planka József, a csiszoló- és togatja. Az üzem pártbizottsága, üze- nincs már sok tartalék. A legnagyobb nikkelezöm űhely mestere úgy érez­mi tanácsa a vezetőséggel együtt tartalék, mely bizony még nagyon sok minden iskolai év kezdetén kiválaszt- műhelyben kihasználatlan, a műszaki ják a műhelyek legszorgalmasabb fejlesztés. Sok még a teendő az munkásait s évente 40-45 alkalma- üzem elavult műhelyeinek korszerű­zottat küldenek tanulni. Nem meg- sítésében, gépberendezésének felújí­lepő tehát, hogy a füleki Kovosmalt- tásában. Ugyanakkor arról sem sza­nak van elegendő saját nevelésű bad megfeledkezni, hogy a Kovo­szakembere. smalt több munkahelyén maguknak A fejlődés kívánja így -.. Veiké Blahoce. Igy hívják azt a kis falut, amelyről most egyet-mást el­mondok. Hogy hol találhatod? Csal­lóköz szívében. Dunajská Streda tő­szomszédságában. Vonatból nézve az ember a lombos füzek koszorújában csak sejteni véli a falut. A gondos szemlélő azonban egyebet is észreve­het, olyan dolgot, amelyből következ­tetéseket vonhat le. Mielőtt belépünk a faluba, nézzünk körül egy röpke pil­lanatra. Nos, mit látsz kíváncsisko­dó tekintet ? A vasút innenső és túlsó oldalán is gödrösen hullámzik a zsom­bék. Istenverte hasznavehetetlen föld ez. Jóformán még libalegelőnek sem felel meg. Évszázadok óta senkinek sem jut eszébe, hogy valamilyen mó­don ezt is hasznosítani kéne. Most azonban apró facsemetékbe botlik az ember tekintete. A zsombékok kőzött élet születik. A puszta föld hasznot­hozóvá válik. Egy évtized múlva zsenge, frisshajtású erdő lesz a he­lyén. Nyáron árnyékot, télen tüzelőt "d majd azoknak, akik ültették. Gon­dos csősz módjára védi majd a határt. Otjába áll a síkság „rossz szellemé­nek", a vadcsikó módjára vágtató, ho­mokot dobáló szélnek. A zsombékok fölött sarjad az élet, a lombot, illatot ígérő erdők. Bent a faluban izmosodik, erősödik az emberséges, emberhez méltó élet. Közel 10 évvel ezelőtt a falu kommu­nistái éppúgy ültették, palántálták 12 új gondolatot, mint ahogyan a falv szorgoskezü lakói a topolyacsemetéket a zsombékokra. Ez még csak most eresztett gyökeret, amaz már gyü­mölcsöt hoz. Az elvetett gondolat csírájának gondos kertészei voltak a Veiké Blahovce-i kommunisták. Ápol­ták, s ma is óvják, gyámolítják, hogy minél több gyümölcs érjen rajta. Erős, izmos a szövetkezet, akár a fiatal tölgy. A múlt évben már gaz­dagabb „termést" hozott, mint az­előtt. S a nép, a Veiké Blahovce-i nép? Ember! Oj ház, igazi kis kastély a ma em­berének otthona. Eormálódik a falu, formálódik benne az élet. A gazdasági udvarban százával a jószág. Gyümöl­csöző gazdálkodásuk alapja. S az is­tállók mögött? Ni csak! Á környezet­ben egy kicsit furcsának tűnő valami épül. Nem lesz abból istálló, sem dohánypajta! Vékonydongájú legény adja a választ: — Fürdő! Fürdő, a szövetkezeti tagoknak. Zu­hany és kád. Egyik része a férfiak­nak. másik fele a asszonynépnek. Igy van ez rendjén. Igy hozta a fejlődés. Munka után jól esik a test­nek a langyos meleg v íz. Tisztán, fris­sen térnek haza munkából. Hát nincs ez így rendjén? A ma embere már nem élhet a múltban. Az anyagi javak szüntelen növekedése ezt magával hoz­za. Az, aki ma drága bútorok között szőnyegen jár, rádiót hallgat, televí­ziót néz, már nem a régi értelemben vett parasztember. Nem a kalendárium százesztendős jövendőmondójától köl­csönzi a tudományt... Jó, tanulságos könyveket olvas, s szinte hihetetlen gyorsasággal megtanult élni. SZARKA ISTVÁN. te, hogy ez az elismerés részben ne­ki is szól. Hisz az ő irányítása mel­lett érték el ezt a sikert a Stehlik­brigád tagjai, mely Manolisz Glézosz nevét viseli. Ez a csoport, mely a 36 közül elsőnek kapta meg a szo­cialista brigád címet, például szol­gálhat a Kovosmalt valamennyi dol­gozójának. HORVÁTH SÁNDOR. A Csemadok Pohronský Ruskov-i helyi csoportja a minap sikerrel mu­tatta be Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című háromfelvonásos szín­művét. (p. s.) A Fifakovské Biskupice-i fiatalok Veceklovón vendégszerepeltek. Dávid Teréz: Dódi című színművét mutat­ták be sikerrel. (s. j.) A prievozi magyar tannyelvű elemi iskola szülői tanácsa mellett működő színjátszócsoport a napokban Szig­ligeti Ede - Móricz Zsigmond: Csi­kós című színművét játszotta siker­rel. (r. j.) A napokban nyílt meg a martini Szlovák Nemzeti Múzeumban a „Falu hajdan és most" című kiállítás, amely hű képet nyújt a múltban erősen el­hanyagolt, primitív falusi életről, a falusi nép nehéz munkájáról, amikor a szegénysorú falusiak még kezdet­leges módszerrel művelték a földet. Ezzel szemben a mai faluban modern házak sorakoznak, a földeket gépek művelik meg és a felszabadult em­berek bizakodva néznek a jövőbe. A kiállítás tudományos alapon épült fel. pontosan a valóság szerint. A rendezésben kivették részüket ügyes grafikusaink is. (w. a.) Tevékenyebben és önállóbban dolgozzanak a pártszervezetek A košicei járási pártkonferencia előtt a területén rrtüködött régi já­rási pártbizottságok plenáris ülései­ken értékelték tevékenységüket. En­nek ellenére a mejjflagyobbodott já­rási pártbizottság, vezető titkára az alakuló konferencián még egyszer beszámolt az előző három járási pártbizottság tevékenységéről. Fog­lalkozott a bányászati, kohászati, gépipari, mezőgazdasági és más üze­mekkel, mivel a košicei járásban a népgazdaság minden ágazata képvi­selve van. Minden szakaszon dol­goznak pártszervezetek, mindenütt vannak kommunisták, akik felelős­séget éreznek a politikai és gazda­sági feladatok teljesítéséért. A járási pártbizottság nem fog­lalkozhat 124 község 180 ezer la­kósának munkájával, nevelésével, politikai irányításával olyan részle­tesen és konkrétan, mint azt a párt­alapszervezetek tehetik. Vegyük például a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző kollek­tívákat. A járásban tavaly 78 kol­lektíva kapcsolódott be a verseny­be és 18 már el is nyerte a szocia­lista munkabrigád címet. A pártszer­vezetek gondoskodásukkal több irányban eleget tesznek kötelessé­güknek. Ha eltekintünk e mozgalom gazdasági jelentőségétől, mely két­ségtelenül nagy és amire okvetlenül ügyelniök kell a kommunistáknak, látnunk kell politikai jelentőségét is. Az alakuló munkakollektívákban szocialista emberek formálódnak, akik ha nem is párttagok, de meg­győződésük közelebb hozza őket a párthoz, esetleg kommunistákká vál­nak. És kik kezdeményezhetik job­ban a szocialista munkabrigád címért folyó versenyt, mint a pártalapszer­vezetek és a pártcsoportok, melyek közvetlen és állandó kapcsolatban állnak az üzemek és falvak dolgozói­val. A területi átszervezéssel kapcso­latban a pártalapszervezetekre na­gyobb felelősség hárul, nagyobb ön­állósággal kell végezniök munkáju­kat. A járási pártkonferencián el­hangzott vita igazolja, hogy a kom­munisták képesek erre. A felszólá-i lók nagy hozzáértéssel beszéltek a problémákról, de főképp arról, ho­gyan oldják meg ezeket a gyakor­latban. Škultéty elvtárs, a Csehszlo­vák Államvasutak dolgozója a Čierna nad Tisou-Žilina vasútvonal villa­nyosításáról beszélt, arról, hogy a vlagyimíri mozgalom alkalmazásával 30 millió koronát takarítottak meg. A komárovcei falusi pártszervezet küldötte a kommunisták eredményes munkájáról beszélt a helyi földmű­vesszövetkezetben. A járásban már alig van község, amelyben ne len-, ne szövetkezet, a járás földterületé­neik 94,3 százalékán már szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. A fő feladat, hogy ennek előnyeit minél jobban kihasználják a földművesek és minél több húst, tejet és egyéb mezőgazdasági terméket termelje­nek. A szarvasmarhaállomány sűrű­sége sem kielégítő, 1500 tehénnel kevesebb van a tervezettnél. A nö­vénytermesztésben különösen sok a tennivaló. A járás déli részein 59 millió korona befektetéssel az idén megkezdik a Bodva folyó szabályo­zását és a talajvíz lecsapolását, A kisebb, helyi jelentőségű talajja­vító munkával együtt hozzájárul­nak ahhoz, hogy 12 500 hektár jó minőségű termőfölddel gazdagodnak a járás földmüvesszövetkezetei. A járási pártkonferencia foglalko­zott a Keletszlovákiai Kohómüvek építésével is. A Hronstav dolgozói­ról, akik a kohóművet építik, elis­merő szavakat hallottunk, márciusig 3,5 millió koronával több munkát vé­geztek el az építkezésen, mint amennyi tervben volt. A kommunis­ták figyelme és gondoskodása to­vábbra is arra fog irányulni, hogy ezen a fontos építkezésen jól men­jen a munka. De nemcsak itt. Min­den munkaszakaszon és minden köz­ségben a kommunisták a járási párt­konferencia határozatának szellemé­ben szoros kapcsolatban a párton­kívüliekkel a szocialista építés mi­előbbi befejezésére fognak töreked­ni. Mózes Sándor I ÚJ szó A vándorzászló jó kezekbe került A košicei Keletszlovákiai Gépgyár mun­kahelyein a CSISZ feladatairól sem feled­keztek meg. A CSISZ szervezet járult hozzá ahhoz, hogy a fiatalok elhárítsák az útjukban áiló akadályokat, kiküszöböl­jék fogyatékosságaikat. Nem véletlen, hogy a CSISZ-tagok gyűléseiken sokat foglalkoznak a fiatalok munkahelyen kívü­li életével is. A CSISZ-alapszervezete egyik ilyen beszélgetés keretében foglal­kozott azokkal a fiatalokkal, akiknél ne­hezebben megy a tanulás. Ezek mellé instruktorokat jelöltek, akik az átvett anyagot az előadás után újból megma­gyarázzák diáktársaiknak. E napokban tartották meg a košicei Keletszlovákiai Gépgyárban a CSISZ-ta­Pincinán is vetik már a cukorrépát Az egész szövetkezeti család kint van a mezőn, hogy a tavasziak vetését mi­előbb befejezzék. Ez ideig elvetettek 45 ha árpát, 1 ha mákot, 30 hektáron elvé­gezték a lóhere és lucerna alávetését. 70 hektárnyi búzát fejtrágyáztak, 15 hek­táron a hengerlést is elvégezték. Már megkezdték a cukorrépa és len vetését is, s ha az időjárás nem remiik el, a ve­téssel március 25-ig végeznek. Sólyom László, Lučenec Rövidesen befejezik a vetést A Zlatná na Ostrove-i Állami Gaz­daság dolgozói szakszerűen kijaví­tott gépekkel és pontosan kidolgo­zott vetési tervvel kezdték meg a tavaszi munkálatokat. A kedvezőtlen időjárás ellenére 124 ha árpát és 10 hektár borsót idejében elvetettek. 176 hektár hereföldön már előzőleg elszórták a műtrágyát, az ősziek fej­trágyázása pedig 204 hektáron már ugyancsak a befejezéshez közeledik. Hektáronként 100 kg kombinált mű­trágyát használnak fel. 76 hektár cukorrépa vetéséhez a talaj előké­szítés folyamatban van. Czimer Lajos, Zlatná na Ostrove KechvinaV nincsen útja A Kečovoról Domicára vezető út tel­jesen járhathatlan. Esős, sáros időben vagy télen a munkások alig jutnak el az autóbuszig. Jó volna, ha a helyi nem­zeti bizottság módot találna és tervbe venné az út mielőbbi rendbehozatalát. Kecsői János, Kečovo gok üzemi gyűlését, ahol kiértékelték' valamennyi alapszervezet munkáját Az 530-as részleg érte el a' legjobb ményt, ez vitte el az üzem vá. zászlaját. A legjobb CSISZ-szervezet jó munkát végez a szocialista munkabrigád cím el­nyeréséért folyó versenyben is. Az ő ér­demük, hogy az év elejétől újabb 5 kol­lektíva kapcsolódott be a versenybe. Ne­kik köszönhető az is, hogy a II. Orszá­gos Spartakiád gyakorlatainak betanulását is vállalta valamennyi alapszervezet. Az 530-as részleg érdeme, hogy sakkversenyt és kosárlabda versenyt szerveztek. Igy akarják kellemesebbé tenni a fiatalok életét. De nem feledkeztek meg politikai ismereteik bővítéséről sem. Előadásokra járnak és tagjai a pártoktatás egyes kö­reinek. Az elért eredményekből láthatjuk, hogy a vándorzászló valóban jó kezekbe ke­rült Karol Neupauer, Kosica Katonáink segítenek A Český Krumlov-i ezred katonái, akik CSISZ-tagok a tagsági gyűlésen szocia­lista felajánlást tettek 8100 brigádöra le­dolgozására a České Budejovice-i kerület­ben a talajjavitási munkálatok szakaszán. Ezzel hozzájárulnak a határmenti terüle­tek lecsapolásához, úgy hogy több ezer hektár földterület válik termékennyé. Ezenkívül szorgalmasan készülnek a II. Országos Spartakiádra. Továbbá elhatá­rozták. hogy a Fučík-jelvényt határidő előtt megszerzik. Pécsi József, český Krumlov Iparkodó emberek Március 14-én kezdték meg a ta­vaszi munkákat a čiernai szövetke­zetben. Három nap alatt elvetettek 24 ha árpát, 10 ha zabot, 2 ha má­kot. 70 ha legelőt tisztítottak és mű­trágyáztak. Az ősziek fejtrágyázá­sával egyidőben a cukorrépa földjét is simítózták. A dohány alá is elő­készítették a talajt. A szövetkezetben úgy készülnek, hogy az összes kukoricát négyzete­sen fogják vetni. A burgonyánál is legszívesebben a négyzetes vetést alkalmaznák, de erről még vitatkoz­nak, mert nincs megfelelő nagyságú dűlőjük. A čiernai szövetkezet tagjai arra törekednek, hogy pontosan betartsák az agrotechnikai határidőket s ez­által magasabb hektárhozamot érje­nek el. Illés Bertalan, Bačka ÜJ SZÖ 573 * 1960. március 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents