Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-26 / 85. szám, szombat

Százezres tömeg éltette a francia-szovjet barátságot Ny. Sz. Hruscsov beszéde a Kereskedelmi Kamarában (Folytatás a 3. oldalról) kés mederbe terelése és ezzel kapcsolatban az adók leszállítása lehetővé tenné, hogy bármelyik állam jóval előrehaladjon műszaki és kulturális fejlődésében, a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésében. A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonit a német kérdésnek, de nem azért, mintha félnének a német militarizmustól. Nem szándékom bárkit is ijesztgetni, de az egész világ tudja, hogy ha szükség lesz rá, képesek vagyunk saját erőinkből szembeszállni bármelyik támadóval. Nem azért leplezzük le a német militarizmust, mert bizonyos körülmények közepette olyan kalandba sodorhatná a világot, melyhez nem kell feltétlenül nagy erővel rendelkeznie. A nemzetközi légkör kiéleződésére s arra törekszik, hogy meghiúsítsa a vitás és megoldatlan kérdések megoldását. Nem titkolom, hogy a fejét felemelő német militarizmussal szemben megnyilvánuló türelmes magatartás aggodalmat kelt bennünk, s még nagyobb aggodalmat kelt a német militarizmusnak nyújtott segítség. Nem vehetjük komolyan azokat a kísérleteket, melyekkel be akarják bizonyítani, hogy ez nem olyan militarizmus, mint a régi, és hogy nincs okunk a félelemre. Lehet, hogy egyesek számára túl éleseknek tűnnek szavaim, de én kereken kijelentem: népünk milliói nem azért pusztultak el a második világháború csatamezőin, hogy ma tétlenül nézzük azokat, akik újabb háborús terveket szövögetnek. Egyenesen és nyíltan hangoztatjuk ezt, akár Franciaországban, akár az USIÁ-ban, Angliában vagy másutt járunk. Nem tudjuk elképzelni, milyen veszélyes következményekkel járna, ha a német militarizmus lehetőséget nyerne termonukleáris és rakétafegyver gyártására és alkalmazására. Történelmi tanulság, hogy sok politikus túl- későn látott át a német militaristákon. Ezt különös fájdalommal tudatosítják a franciaországi özvegyek, a párizsi övegyek! Drága párizsiak! A májusban fővárosukban összeülő kormányfői értekezlet, a nyugati- és keleti államférfiak mostanáig lebonyolított találkozói és megbeszélései a nemzetközi kapcsolatok határozott felmelegedését bizonyitják. Enyhülés foglalja el a hidegháború helyét, tavasz váltja fel a telet a nemzetközi kapcsolatokban. Mint tudják, az emberi kapcsolatokban a tavasz nem magától jön a tél után, mint a természetben, amint ezt most Párizsban érezzük. Az emberek viszonyában a meleg vagy a hideg attól függ, vágynak-e, akarják-e meleggé tenni e kapcsolatokat, s ez nagy fáradságba k>rül. Képletesen szólva, aki egy helyben topog, nem melegszik meg. Nagy jelentőséget tulajdonítunk jelenlegi franciaországi látogatásunknak. ReméljUk, hogy találkozóink hozzájárulnak mindkét fél lényegesen jobb kölcsönös megértéséhez és közelebb hozzák a halaszthatatlan nemzetközi problémák megoldását. A történelem tanúsítja, hogy a múltban a barátság és együttműködés jellemezte országaink viszonyát. Franciaország és Oroszország szövetségének volt a legnagyobb része abban, hogy az Hruscsov elvtárs pénteken reggel meglátogatta azt a Marie-Rose utcai házat, amelyben Lenin lakott a forradalom előtt. A ház egyike a francia nép számára drága történelmi műemlékeknek. Nyikita Szergejevics és kísérete megtekintette a világproleíariátus vezérének szerény lakát, ahol kegyelettel őrzik a Lenin életéhez és tevékenységéhez fűződő tárgyakat és okmányokat. Innen irányította Lenin a bolsevik párt és az oroszországi forradalmi mozgalom tevékenységét akkor, amikor kénytelen volt elrejtőzni a cári titkosrendőrség elől. Hruscsov elvtárs ezután az ElyséeMoszkva (ČTK). - Hruscsov elv- | társ franciaországi látogatásának napjaiban Moszkvában és más szovjet városokban élénken népszerűsítik a francia nép tudományos, műszaki, és kulturális sikereit. A múzeumokban, nyilvános könyvtárakban, iskolákban és munkásklubokban előadásokat tartanak Franciaországról, irodalmi estéken foglalkoznak francia szerzők müveivel, francia hangversenyeket rendeznek, stb. A Puskin Képzőművészeti Múzeumban megnyílt a klasszikus francia festőművészek alkotásainak kiállítása, mely igen nagy érdeklődésnek örvend. első világháború idején döntő csapást mértek a német militarizmusra. E barátság a második világháború alatt, amikor a Szovjetunió és a harcoló Franciaorsz. q vállvetve küzdöttek a közös el.'^nség ellen, különösen megszilárdult. Francia repülők hősiesen harcoltak a ml frontunkon. Kfozülük sokat a Szovjelunló érdemrendjeivel és érdemérmeivel tüntettek kl. Mellesleg a párizsi mozikban bemutatott Normandie-Nyeman című közös film, melyet valószínűleg már sok párizsi látott, híven kifejezi a szovjetés francia emberek fegyverbarátságát. Barátságot és együttműködést akarunk Franciaországgal, de nem szándékunk éket verni az önök országa és szövetségesei közé. .Megértéssel viseltetünk a Franciaországot az USA-hoz és Angliához fűző kötelékek iránt. Azt akarjuk, hogy a világ népei békében és barátságban éljenek, mert az országok és elsősorban a nagyhatalmak baráti viszonya nélkül nem biztosítható a tartós béke. A Francia és szovjet népnek minden lehetősége megvan ahhoz, hogy egymással karöltve megteremtse a béke gyönyörű müvét. Engedjék meg, drága barátaim, hogy megköszönjem a szívélyes fogadtatást és franciaországi látogatásom iránt tanúsított érdeklődésüket, hogy megköszönjem Itt a párizsi városházán az irántam megnyilvánuló figyelmességüket. Köszönetei szeretnék mondani Debré miniszterelnök úrnak és Devraigne úrnak, a városi szovjet elnökének. Éppen Igy akartam mondani — a szovjet elnökének. Mi már megszoktuk, hogy igy mondjuk: moszszovjet, lenszovjet. Különösen tetszett, ahogyan Devraigne úr nagv lelkesedéssel beszélt a gyönyörű Párizsról. Tisztelt barátaim! Önök szeretik Párizsukat, francia hazájukat, erről már rövid itt tartó kodásom folyamán meggyőződtem. De jöjjenek el hozzánk a Szovjetunióba, látogassák meg Moszkvát, Kijevet, Bakut és más szovjet városokat s meglátják, hogyan szereti népünk a hazáját, városait, gyönyörű Moszkváját, államrendszerét. Megértem az önök érzelmeit és ezért önök ís értsék meg a ml érzelmeinket, ^ontos, hogy saját városaink és saját hazánk szeretete ne szüljön ellenséges érzelmet a népek között, hanem ellenkezőleg, járuljon hozzá a béke és barátság megerősítéséhez. EgyesUlt erővel küzdjünk a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. Ha a Szovjetunió, Franciaország és más békeszerető államok összefognak a békeharcban, megakadályozzuk a háborút és nem lesz támadó, aki kezet merne emelni a népek békés életére. Még kevés párizsival találkoztam, de érzem, hogy önök franciák akkor értenek mea a legjobban, amikor a háború és a militarizmus ellen beszélek. Teanap felkerestem azt az erődöt, ahol a fasiszták által kivégzett francia hazafiak hamvait helyezték el. Az volt az érzésem, hogy nem is Franciaországban, hanem Ukratnáhan járok, ahol a fasiszták milliókat Kitek meg. Ezt nem azért említem. honv a németek ellen akarok úszítani. hanem a?ért. hogv ne feledkezzünk meg a múlt háború tanulsáoalról hogy ne ismétlődlenek meg a múlt hibái. Méq egysrer szeretném hanoo-totni, hoqvha orszáaaink összefognak a békehamban. envtlen őrült sem mer újabb Háborút kirobbantani, még akkor sem, Hitler cTakasTtott mSsa. mert semmi HiáfSs nem keesentetné a támadókat. Blzomeoért'k értelmeimet, én v'szont ÍM A-tem az Knök érzelmeit. fiijen a szovlet és francia nép barátsfiiq ód anv

!it'mííl'"dése! Éljen a világbéke! palotába távozott, hogy tárgyalást folytasson a francia köztársasági elnökkel. * * • Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken délelőtt további bizalmas megbeszélést folytatott de Gaulle köztársasági elnökkel, amit plenáris Ülés követett a francia-szovjet tanácskozások keretében. A tárgyalásokon megjelentek: szovjet részről Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, A. A. Gromiko fit moszkvai politechnikai múzeumban most nyílt meg a francia elektromos, optikai és mechanikai mérőkészülékek kiállítása. Nagy figyelmet keltenek az atomkutatásban alkalmazott műszerek és egy hordozható ipari televíziós készülék. A kiállításon 60 francia cég szerepel 400 tárggyal. Jelenleg 16 francia szerző darabját játsszák a moszkvai színházak. Két francia tárgyú szovjet balett is szerepel: A Jeanne d Arc megy a Sztanniszlavszkij és NyemirovicsDancsenko Zenei Színházban, a Párizs lángjai pedig a Nagy Színház színpadán. Húsz moszkvai mozi műsorán szerepel a Normandie-Nyeman című szovjet-francia film. Párizs (CTK) - Ny. Sz. Hruscsov és kísérete a fogadás után, 17 óra 15 perckor elhagyta a párizsi városházat, és a Kereskedelmi Kamarába ment, ahol a szovjet vendégek a francia kereskedelmi körök képviselőivel találkoztak. Desbrieres, a párizsi Kereskedelmi Kamara elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a franciaországi kereskedelmi körök fokozott érdeklődéssel fogadták az Ny. Sz. Hruscsov franciaországi látogatásáról szőlő hírt. Desbrieres állást foglalt a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése mellett és hozzáfűzte: „kívánom, hogy találkozásunk ezt elősegítse." Ezután Hruscsov elvtárs mondott beszédet. Ismertette a szovjet kormánynak a különböző rendszerű államok és főképp a Szovjetunió és Franciaország közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésében elfoglalt álláspontját, és rámutatott, hogy a szovjet külpolitika alapja a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. A Szovjetunió a békés és baráti kapcsolatok fejlesztésére, a mindkét félre és a békére előnyös együttműködés fokozására törekedett és törekszik. A békés egymás mellett élés mondotta Ny. Sz. Hruscsov — ma már egy államnak, vagy pedig államcsoportnak nem csupán politikai doktrínája, vagy külpolitikai programja. A békés egymás mellett élés reális valósággá és egyúttal múlhatatlan szükséggé vált minden ország számára. Hruscsov elvtárs ezután a szovjet emberek lelkesedéséről beszélt, az 1959-1965. évi népgazdasági terv teljesítéséért folyó harcban. A Szovjetunió a hétéves terv teljesítésével az egy főre eső ipari termelés terén Európában az első helyre került, és szorosan megközelíti az USA termelése fejlődésének színvonalát, A hétéves terv teljesítése után a Szovjetuniónak elegendő öt év, de talán még kevesebb is, hogy a termelés abszolút terjedelmében, sőt az egy főre eső termelésben is elérje és túlszárnyalja az Egyesült Államokat. A Szovjetunió hétéves terve a békés élet építésének terve - mondotta Ny. Sz. Hruscsov. - A tartós béke biztosítása a Szovjetunió és a többi szocialista állam külpolitikájának fő célja. Lehet-e azonban a béke szilárd és megbízható, hogyha tovább tart, sőt növekszik a lázas fegyverkezés, amikor Európa és más világrészek területét katonai támaszpontokkal tűzdelik tele, amikor a levegőben atomés hidrogénbombákat hordozó repülőgépek száguldanak és amikor atomtöltésű rakétákat helyeznek el a támaszpontokon? Teljesen világos, hogy ilyen feltételek között nehekUliigyminiszter és Vinogradov párizsi szovjet nagykövet: francia részről: de Gaulle köztársasági elnök, Debré miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és Maurice Dejean moszkvai francia nagykövet. A plenáris ülés pár perccel 12 óra előtt ért véget. Hruscsov elvtárs ezután az Elysée-palotából a külügyminisztérium épületébe távozott. Délben a diplomáciai sajtószövetség díszebédjén vett részt. Nyinan Petrovna Hruscsova, Júlija és Jplena leányai kíséretében pénteken délelőtt a Louvre-Múzeumban járt A muzeum bejáratánál Jacques Jaujard, a kulturális ügyek államminisztériumának főtitkára üdvözölte, s bemutatta néhány személyiségnek, köztük Sidetnek, a francia múzeumok igazgatójának. Francia újságírók körében A politikai hírmagyarázókból alakult diplomáciai sajtószövetség pénteken délután díszebédet adott Hruscsov elvtárs tiszteletére. Hruscsov elvtárs röviddel 12 óra előtt a Quai d'Orsay-i szállására távozott az Elysée-palotából és megpihent. 13 óra előtt a Boulognei erdő festői hátterében fekvő Dauphine csarnokba hajtatott, ahol a legnagyobb francia napilapok főszerkesztői és hírmagyarázói, valamint a látogatása alkalmából Franciaországba érkezett külföldi újságírók fogadták. zen lehet a békét tartósnak nevezni. Inkább törékeny porcelánvázához hasonlít, amely a legkisebb megrázkódtatás esetén darabokra törik. Hruscsov elvtárs ezután az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokkal foglalkozott, amelyeket megtárgyalásra az ENSZ elé terjesztettek, és hangsúlyozta, hogy a javaslatok a tartós békéhez vezető legmegbízhatóbb utat képezik. „A kollektív ellenőrzés mellett történő leszerelésre vonatkozó nemzetközi egyezmény megkötését és az egyezmény gyakorlati megvalósítását teljesen reális és teljesíthető feladatnak tartjuk és meg vagyunk győződve rőla, hogy valamennyi állam kormánya és a világ minden békeszerető népe törekedni fog ennek a feladatnak megoldására. Hruscsov elvtárs utalt arra, hogy a Szovjetunió már most, anélkül, hogy kivárná a leszerelésről szóló nemzetközi egyezményt, ismét egyoldalúan jelentős mértékben egymillió kétszázezer fővel csökkentette saját fegyveres erőit. Ezután így folytatta: Szilárdan meg vagyunk győződve rőla, ha a többi nagyhatalom reagálni fog a Szovjetunió kezdeményezésére és követi példánkat, megjavul a nemzetközi helyzet és lényegesen könnyebben érjük el a teljes leszerelésre vonatkozó egyezményt. A szovjet-francia kapcsolatok tekintetében Ny. Sz. Hruscsov rámutatott arra, hogy a szovjet kormány a Szovjetunió és Franciaország közötti szoros együttműködés és barátság törhetetlen híve. Azt a nézetet valljuk — mondotta -, hogy a jó szovjet-francia kapcsolatok megfelelnek a két ország nemzetei történelmi hagyományainak és kívánságainak, megfelelnek államaink nemzeti érdekeinek, valamint az euiópai és világbéke megszilárdítása közös ügyének. A Szovjetunió állást foglal a külPárizs (ČTK) - Elnök úr, Franciaország ma önt őszinte és ;ogos megelégedéssel üdvözli. Igen, Franciaország népét a lelkesedés érzése tölti el, kétségkívül azért, mert a nagy Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét láthatja vendégül, és azért is, hogy ön kiváló államférfiú, aki nagyon reális, határozott, vi ágosan és teljesen megérti azokat a széleskörű problémákat, amelyek a felelős személyekre várnak. Természetes, hogy olyan nyugtalan időben, mint amilyen a jelenlegi, úgy tűnhetnék, hogy a mi összejövetelünk a kérdőjelektől herrzseg. Azonban éppen azért, mert komoly időket élünk, ezt az eseményt alapjában véve minden bonyolult és felesleges magyarázat nélkül kell fogadnunk. És valóban elnök úr, vajon az ön jelenléte itt nem annek az egyszerű eredménye, hogy abban a helyzetben, amelyben ma a világ él, Oroszország és Franciaország között a találkozás szükségesnek bizonyult? „Oroszországot és Franciaországot" mondok. Éppen erről a kit országról van sző, amelyek néprajzi, földrajzi és történelmi feltételek mellett az évszázadok folyarrán a kolosszális általános haladás, valamint a világ felett tornyosuló veszedelem hatása alatt váltak olyanokká, amilyenek ma. Országaink a történelem folyamán különböző próbákat álltak ki, forrásaik a különböző időszakokban jelentősen különböztek, egymástól, forradamaikból eredő ideológiájuk befolyást gyakorol rendszerük jelentősen eltérő jellegére. Ennek ellenére azonban Oroszország és Franciaország két nagyon régi egyúttal nagyon fiatal ors;:ág, a közös anya: Európa lányai, két nemzet, amelyek gondolkodása ugytinazon civilizáció befolyása alatt fej ődött, két ország, amely mindig kölcsönös rokonszenvet érzett egymás iránt. Két olyan ország ez, amely nem ismer területi vitát, nincs közöttük bosszúra sarkalló igazságtalanság: ezek az országok szövetséges államok voltak, amikor egy évszázad fokereskedelmi kapcsolatok bővítése mellett valamennyi országgal. Azt a nézetet valljuk - mondotta Hruscsov elvtárs —, hogy a különböző országok közötti kereskedelem megfelel ezen országok gazdasági érdekeinek és egyúttal a tartós béke biztosításához vezető megbízható utak egyike. Ami pedig azokat a mesterséges akadályokat illeti, amelyekhez egyes nyugati államok még mindig ragaszkodnak, kijelentem, hogy ezen akadályokkal önmagukat fosszák meg attól a lehetőségtől, hogy jelentősebben fejleszthessék kereskedelmi kapcsolataikat a szocialista országokkal, melyek lakossága az emberiség egyharmadát képezi. Határozottan hivei vagyunk a kereskedelmi kapcsolatok békés fejlesztésének Franciaországgal — mondotta Ny. Sz. Hruscsov. — A legutóbbi hat év alatt az árucsere-forgalom Franciaország és a Szovjetunió között több mint ötszörösére emelkedett. És természetesen még sok ki nem aknázott lehetőség van. Ny. Sz. Hruscsov a továbbiakban rámutatott arra, hogy az 1957-1959. évekre szóló szovjet-francia kereskedelmi egyezményt sikeresen teljesítették és hozzáfűzte: most Franciaországgal második kereskedelmi egyezményünk van érvényben, amely három évre szól. És megvan annak lehetősége, ezt önöknek nyíltan kijelentem, hogy szélesebbkörű, hoszszabb időre szóló egyezményt köthessünk. Az árucsere-forgalmat legalább megkétszerezhetnénk. Ny. Sz. Hruscsov beszédének befejező részében kifejezte azt a reményét, hogy a francia kereskedelmi körök megfelelő érdeklődést fognak tanúsítani a felvetett kérdések iránt, amely közvetlen gazdasági előnyöket hoz, és megfelel majd mindkét álI lam legfőbb nemzeti érdekeinek, va• lamint a világbéke érdekének. lyamán világrészüket hallatlan, ma már nem létező igények veszélyeztették. Ma este nem szeretném hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió és Franciaország két különböző táborban van, amelyre a világ megoszlott. Általánosan ismert tény, miért és hogyan alakult ki ez a helyzet. Feltételezhetjük azonban, hogy eljutottunk abba a stádiumba, amikor mindkét fél lehetetlenné akarja tenni, hogy a versengés pusztulást hozzon, és eszközöket keres a baráti kapcsolatok ápolására, amelyeket nem a bizalmatlanság és a rossz akarat jellemez. Olyan kapcsolatokat óhajtanak, amelyek az együttműködés kezdetét jelenthetnék, annak érdekében, hogy közösen támogassanak fejlődésre törekvő más államokat. Elnök úr, higgye el, nagy érdeklődéssel, nagy figyelemmel kísérünk mindent, amit ön mond és tesz azóta, hogy a nemzetközi politika előterébe lépett. És ezért úgy véljük, hogy az ön politikája, azon hatalmas ország politikája, melynek élén áll, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul és ki tudja, lehet, hogy egy szép napon a teljes megállapodást eredményezi. Ha ebben nem tévedek, biztosíthatom önt, hogy Franciaországban egészségesen gondolkodó népet és államot, erős és teljes elhatározást talál, amely a világbékére és a nemzetek közötti megértésre irányul. Nagyon jól tudjuk, hogy ettől a céltól ma még számos akadály választ el bennünket. Azonban teljesen világos, hogy ezeket az akadályokat a realizmus szellemében, egymás után le kell küzdeni. A mi kötelességünk azonban az alap lefektetése, mert végül is a legszentebb és legnemesebb dologról, testvéreinkről, az emberekről van szó. Milyen nagyszerű fény tündöklik majd a világ felett, hogyha azokkal az államokkal együtt, amelyek egyrészről önökkel, másrészről velünk együtt haladnak, megőrizhetjük a békét. Poharamat Hruscsov miniszterelnök egészségére, a Szovjetunió kormányára, a mai és az örök Oroszországra emelem. Pénteken folytatódtak a tanácskozások Francia szovjet kapcsolatok De Gaulle elnök beszéde (JJ SZÖ 4 * 1960. március 26.