Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)
1960-03-25 / 84. szám, péntek
E gy csöppet sem csodálkoztam, amikor a városi nemzeti bizottság elnöke, Viktor Strmeň elvtárs azt mondotta, hogy a nemzeti bizottság legtevékenyebb tagjai a nök. Nagyon határozottak, szívós akaratúak, s ha valamit el akarnak érni, nem ismerik a lehetetlent. - S a jérfiak? - kérdeztem, hogy ne érezzek ennyi dicséret után „alacsonyabbrendüséget". Strmeň elvtárs elmosolyodott, megértette a célzást. - Néhányuk kivételével ök is derekas munkát végeznek — mondotta, de a nök mégis kiváltak... Nézd csak, Manduchová és Kováőíková elvtársnak olyan munkastílust vezettek be a választók körében végzett tevékenységükben, hogy azt mondhatjuk, a nemzeti bizottságok jogkörének bővítése éc a szocialista demokrácia elmélyítése nem ér bennünket váratlanul ... De legjobb lesz, ha ők saját maguk mondják el, mit tettek. Megfogadtam tanácsát. Banská Bystrica főterén, a Szlovák Nemzeti Felkelés terén, a város felszabadításáért elesett szovjet hősök emlékmüvének közelében áll az Állami Bank épülete. Itt dolgozik Olga Manduchová. Osztályvezető - olvasom a munkahelyének ajtaja mellett kifüggesztett táblán. Bekopogtatok... A telefonnál nyúlánk asszony áll. Hangjában csupa erély. - .. .itt van nálam az elvtárs, — mondja s barna szeme a puha karosszékben ülő férfira tekint és biztatón rámosolyog, - ...és panaszt tett, hogy gyermekét nem akarják felvenni az új napközi otthonba. Ma hagytuk jóvá, hogy kit kell felvenni, köztük volt az ö gyermeke is. Miért szegték meg a határozatot? Mi tudjuk a legjobban, kinek van arra a legnagyobb Szüksége... Jól van, de máskor ilyesmi elő ne forduljon! és letette a kagylót. - El van intézve, elvtárs, viheti a gyereket a napközi otthonba, mondja Manduchová, s a panaszttevő apa megnyugodva távozik ... - Dicsérik a maguk munkáját, mondom őszintén az asszonynak, hogy kertelés nélkül megmagyarázzam jövetelem okát. — Magáról, életéről... EljT}O.Splyodjk. Mit. fa, mondhatna magárótf! Csók egyszerű, hétköznapi szavakat. Hét és kilencéves gyermeke van, azŕ is őszintén* megmondja, hogy 36 éves. Itt született a városban, apja munkásember volt, alkalmi munkát végzett. Ő mint gépírónő kezdte és most osztályvezető. Kommunista. A nemzeti bizottságnak csak négy éve tagja. - Mit tett, hogy ilyen rövid idő alatt a legjobbak között emlegetik? Ú jra mosolyog. Mosolyából nemcsak derű sugárzik, kiérezhetö belőle a tetteken győzedelmeskedő akarat. Csak a jó munkát végző ember tud ilyen boldogan mosolyogni... - Asszonyi munka ez, - mondja. — Nem szeretem a hibákat, az emberi hibákat, a rendetlenséget... Az új városnegyedben lakom, az új vasútállomás mellett. Bitosan tudja, hogy milyen az élet egy <épülő településen. Sár, piszok mindenütt, messzire kell járni a kenyérért, tejért... Szóval sok volt a panasz. S mi, Kováöíková elvtársnővel elhatároztuk ... ... ez a legutóbbi választások után történt, amikor beválasztották őket az új városnegyed képviselőiként a városi nemzeti bizottságba. Akkor még 360 választót képviseltek, s ma - mert gombamódra szaporodtak az új épületek - már közel négyezer lakos ügyét intézik. Csupa ismeretlen ember költözött a negyedbe. A nemzeti bizottsági tagnak pedig béklyóban van a keze, ha nem ismeri a választók ügyes-bajos dolgait. S a két elvtársnő, ha már b'zalmat szavaztak nekik, úgy határozott, továbbra is ki akarják érdemelni a lakosok bizalmát. Hogy mit tettek? Először ök kezdtek házról házra járni és beszélgettek az emberekkel, megnívták őket a választók gyűlésére. De ez nem tarthatott sokáig, bajos is volt, mert szabad idejükből nem futotta, hogy minden egyes lakásba bekopogtassanak. S ekkor a házbizalmiakhoz fordultak, segítsenek létrehozni az utcai bizottságot. Szervezkedni kezdtek, s egy napon maguk a lakosok választották meg az utcai bizottságot, — köztük volt Malachovský, a Mototechna raktárosa, Su kai az új cementgyár dolgozója, Bablová, nyugdíjas tanítónő, Gudová tisztviselőnő, s még több munkás, katonatiszt, összesen harmincötén! A városban már úgy emlegetik az utcai bizottságot, mint a „szídliszko h"lyí kormányát". Hogy félreértés ne essék, szó sincs arról, hogy az utcai bizottság „belekontárkodik" a városi nemzeti bizottság dolgába. A dolog nyitja az, csak azt tették, amire pártunk régóta tanít bennünket - vonjuk be a dolgozók tömegét a társadalmi ügyek intézésébe, a nemzeti bizottságon keresztül vegyünk részt a helyi problémák megoldásában. Hát ezért mondotta Strmeň elvtárs, hogy nem éri őket váratlanul a területi átszervezés és a jogkör bővítése. De ahhoz, hogy az utcai bizottság a nemzeti bizottsági tagok vezetésével kezébe vehette a városnegyed egyes kérdéseinek intézését, előbb tekintélyt kellett szerezniök maguknak. A tagok összeültek és tanácskoztak — fontos ügyekben adtak döntési javaslatokat. Így például ők javasolták — mert ők ismerik a legjobban a lakosok helyzetét - melyik család gyermeke érdemli meg, hogy a 11 éves iskolát látogassa, mely szülőknek van a legnagyobb szükségük a lakónegyedben létesített új napközi otthonra, stb. De nemcsak ezzel szereztek maguknak tekintélyt, hanem főképp azzal, hogy a nemzeti biozttságon gyorsan elintézik a lakosok által felvetett problémákat. M anduchová és Kováéiková elvtársnők ismerik a nemzeti bizottság problémáit, egyikük az állandó tervező bizottság tagja, a másik pedig a tanács tagja. Amikor a plénum ülések előtt választóik elé állnak, elmondják, miről fog tárgyalni a nemzeti bizottság és a lakosok észrevételeit tolmácsolják a plénumnak. így oldottak meg sok fontos közérdekű ügyet. Így került sor a házgondnokság, az üzleti hálózat és a kommunális vállalat munkájának megjavítására. A G-blokkban, ahol helyet kapott a napközi otthon, terven kívül garázsokat is akartak építeni. Ez természetesen nem tetszett a szülőknek. Manduchová elvtársnő közbelépett. Sikerrel, A gyermekek nyugalmát nem zavarják az autók. Az egyik nagy üzlethelyiségben virágkereskedést akartak berendezni. A két nemzeti bizottsági tag a lakosok egyetértésével ez ellen is tiltakozott. Jó, jó, szép a virág, szükség van arra is, de még nagyobb szükségük volt egy könyvtárra! Be is rendezték az új település népkönyvtárát és azóta ebben a helyiségben tartja üléseit az új városnegyed „helyi kormánya", a lakosok társadalmi munkáját szervező utcai bizottság. A lakosok már jól ismerik képviselőiket, s rájöttek arra is, milyen jó, hogy állandóan köztük vannak és törődnek velük, rájöttek arra. hoau iaen naaii szükséa van rájuk. ^ - Most már mosolyogva beszélünk a kezdeti nehézségekről, - mondja Olga Manduchová, - arról, hogy az emberek eleinte milyen ellenszenvvel fogadták hibáik feltárását. Ez mind csak volt, ma már a múlté. Kezdetben a nemzeti bizottságon is hidegen fogadtak, mert állandó javaslatainkkal, észrevételeinkkel sok munkát adtunk. Ma már itt is más a helyzet. Most nemcsak gyorsan intézik el kérelmeinket, hanem az új városnegyedet érintő minden kérdésben tanácskoznak velünk s az utcai bizottsággal ... Nevelni kell az embereket - teszi hozzá Olga Manduchová olyan hangon, mintha ez lenne a világ legegyszerűbb dolga. Az embereket rá kell vezetni arra, hogy ne csak panaszokkal forduljanak hozzánk, hanem részt vegyenek a városnegyedet érintő minden kérdés intézésében ... Ezt sikerült elérniök, s másban is példát mutatnak. Ügy mint tavaly tették, az idén is versenyt indítanak az egyes épület-blokkok között: május elsejére, a felszabadulási ünnepségekre ki díszíti fel a legszebben a házát, melyik blokkból vesznek részt a legtöbben az önkéntes társadalmi munkában, melyik épületből járnak el a legtöbben a közérdekű előadásokra... B izony nagy munkát végzett az utcai bizottság. S hogy az emberek még jobban megismerjék egymást, még riagyobfi megértésben éj* jenek, az utcai bizottság farsangkor ismerkedési estet rendezett. Jól érezték magukat, jól szórakoztak. S ami fontos, barátságot kötöttek. Ebben az összefogásban erő rejlik.- Ebben az új városnegyedben - mely az ősi Banská Bystrica új életének egyik büszkesége - ezt az életet, országot építő erőt a nép két egyszerű képviselője, Manduchová és Kováöíková elvtársnő kovácsolta egybe. Erőt és időt nem kímélve fáradoztak ezért. S mindezt azért tették — mint Olga Manduchová mondotta, - mert az embereket nevelni kell, arra kell vezetni őket, hogy részt vegyenek a társadalmi ügyek intézésében. Ezt kommunista kötelességüknek tartják, s ezért vannak a lakosok oly nagy bizalommal irántuk. PETRÖCI BÁLINT A FLAJEI DUZZASZTÓGÁT építése befejezéséhez közeledik. A duzzasztógát építőinek kötelezettségvállalása szerint a víztárolás május 9-én kezdődik s így a kitűzött határidőt két hónappal lerövidítik. (B. Krejči — ČTK-felvétele) Megkezdődöttakosicei ZeneiTavasz A prágai Zenei Tavasz mintájára indult meg öt évvel ezelőtt a Košicei Művelődés Házának ez a rendezvénye, igen szerény körülmények kőzött. Az öt évvel ezelőtti kísérlet nem sikerült. Nem volt megfelelő a műsor, a látogatottság pedig egyszerűen siralmas volt. Annál nagyobb dicséret illeti a Művelődés Házát és a városi kulturális bizottságot, hogy nem csüggedt el a kezdeti sikertelenségen és a következő évben újra megjelentek a Zenei Tavasz plakátjai. Most már szakszerűbb lett az előkészület, programbizottság alakult és ez kezdte kigyomlálni a nem odavaló számokat. A gyakorlatlanság miatt azonban még hiányzott a valóság iránti érzék. A program zsúfolt volt az egyes hangversenyek se időben, se stílusban nem voltak összehangolva, de az előző évhez képest már látogatottságban és színvonalban határozott volt a haladás. Ez a felfelé ívelés a harmadik évben fokozódott és tavaly már komoly sikert lehetett elkönyvelni. A meghirdetett bérletrendszer bevált és a közönség részese lehetett olyan magasfokú zenei élvezeteknek, mint Igcr Ojsztrah felejthetetlen koncertje, a moszkvai Nagy Színház 17 hegedúsének egyedülálló produkciója, Zara Doluhanova nagyszerű dalestje, a kitűnő Sefl karmester vezetése alatt álló szimfónikus zenekar egyre nívósabb fellépése, Skrepek karmester jól összefogott kis kamarazenekara stb. Ebben az évben tíz egymás után következő szerda este csendülnek fel a zeneirodalom remekei, klasszikusok és modernek, hivatott művészek interpretálásában. Orosz, cseh, szlovák, magyar és bolgár kitűnőségek látogatnak el hozzánk, hogy szebbé, kultúráltabbá tegyék életünket. Március 23-ikán este Sefl karmester pálcája adta meg a jelt a kezdésre és felhangzottak a kitűnő szlovák komponista, D. Kardos Keletszlovákiai Nyitányának hangýai. Terv szerint ezentúl minden évben ezzel nyílik meg a fesztivál. Ezután jött az ünnepélyes hivatalos megnyitó és igen nagy művészi esemény: 1. Bezrodnij szovjet hegedűművész fellépése. Örömmel számolunk majd be az idei košicei Zenei Tavasz kiemelkedő eseményeiről. —kor—A „Jávorfácska" sikere Alig néhány éve, hogy a petrialkai kilencéves magyar iskola kis szinigárdája Garay János „Az obsitos" című elbeszélő költeményét bemutatta dramatizált formában a bratislavai Oj Színpadon és átlagot meghaladó játékkal komoly sikert aratott. Hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulója s az iskola fennállásának tízéves jubileuma alkalmából a napokban tartották második ünnepi rendezésüket a Matador klubtermében s ezúttal Siposs Jenőnek, a Komáromi Magyar Területi Színház színész-dramaturgjának „Jávorfácska" című háromfelvonásos mesejátékával arattak nagy sikert. A kis szinigárda tagjait megragadta a népmese sejtelmes világa, valamennyien ügyesen, fesztelenül mozogtak a színpadon s így a szerzőnek a jónak a gonoszság fölött aratott győzelméről szóló elgondolása a közönség soraiban megértő és lelkes visszhangra talált. A kis szereplők. Kulcsár Valéria, Patassy Alice, Vajlik Olga, Bende János, Prikler Tibor, Kucsera Péter, Ploczek István, Hornyácsek István, Horváth István, Buday Attila, Csánó Tibor, Kovács István és Kovács László mellett, — a jó munkát méltatva —, nem szabad megfeledkeznünk az egyetlen felnőtt játékosról, Pillanka István tanárról sem, akinek szintén megérdemelt nagy sikere volt és a darab rendezőjéről, Makky Jánosné, Kulcsár Edit tanítónőről, aki lelke volt az egész előadásnak. -y-f rH HHIHmu ai üH Iiffi BaST. (IRODALMI ELŐADÁS Vagy hatvanan gyűltek össze a jjj múlt héten Zalabán, hogy megjji hallgassák Lovicsek Béla és Csonjjjtos Vilmos előadását a legújabb jjj csehszlovákiai magyar irodalomíjjról. író és költő vallott Írókról és ;;; költőkről őszinte szavakkal. Sokan jji a munkából egyenesen a művelőjjjdésházba tértek, hogy megismerjjjkedjenek íróinkkal, költőinkkel és j|| szemelvényeket halljanak műveik|i bői. iij Amint már említettem, a helyjjj beliek két íróemberrel is dicsejji kedhetnek. Csontos Vilmos ott jjj él köztük a szövetkezetben és ha jji munka közben kedvük szottyan, jjj Adyról, vagy Majakovszkijról beiji szélgetnek, Lovicsek Béla pedig a legapróbbakat tanítja a betűveji; tésre és este az idősebb nemzejiidékkel találkozik a művelődésjj; házban. jjj Itt rendeztek irodalmi estet jjj Adyról, Jókairól, Mikszáthról s e jj; terem kicsi színpadán mutatták jjj be Lovicsek Béla „Húsz év után." jjj című drámáját is. Az emberek most újra eljöttek, jjj hogy tanuljanak, szellemileg gaziiidagodjanak. Az előadás után ittjjj vásárolt könyvet vittek magukkal jjj és azt az elhatározást, hogy rendjjjszeresen olvasni fognak. Csikmák Imre í! Üj magyar lexikon Már a mi könyvesboltjainkban is megjelent a hat kötetre tervezett Oj Magyar Lexikon első kötete. Magyar nyelven utoljára több mint tíz évvel azelőtt jelent meg hasonló jellegű munka. E példányokbői azonban hozzánk úgyszólván egy sem került. I.exikális adatokért, ezért mindmáig az évtizedekkel ezelőtt megjelent Révai, esetleg Pallas lexikonhoz kellett fordulnunk. E lexikonok, ha értékesek is, sokban elavultak s a mai kor szellemének már nem felelnek meg. A budapesti Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Oj Magyar Lexikonra fezért úgy tekintünk, mint régen hiányolt, hézagpótló munkára. Első látásra kissé furcsának találtuk. A kisebb mérethez szokott szemnek és kéznek szokatlan az új lexikon nagy alakú formája. Az idegenkedés azonban nyomban eloszlott, ahogy tartalmával ismerkedtünk. Az új lexikon korszerű és a legújabb tudományos felfedezésekkel is megismertet. Az adatok és az eredmények tekintetében lényegében az 1958-as évvel zárul, sokszor azonban újabb adatokat és eredményeket is közöl. A mű kevés hoszszú és átfogó, viszont sok rövidebb terjedelmű, de a kérdés lényegéről gyors felvilágosítást adó címszót tartalmaz. Az Üj Magyar Lexikon - mint erre a kiadó is utal — nem helyettesíti a szaklexikonokat, még kevésbé a szakkönyveket; a fontosabb cikkekhez csatlakozó szakirodalmi könyvjegyzék azonban útbaigazítást ad azoknak is, akik egyegy témával kívánnak foglalkozni. Az Oj Magyar Lexikon 40 000 címszavát a több mint 1000 tudós, tanár, szerkesztő és gyakorlati szakember mintegy félmillió cimszóanyagból válogatta, azzal a céllal, hogy az Oj Magyar Lexikon viszonylag szerény méretei ellenére a korszerű és pontos ismeretek minél szélesebb körét ölelje fel. A lexikonszerkesztők elérték céljukat. Már az első kötet olvasása közben is megállapíthatjuk: Az Oj Magyar Lexikon közérthetően és megbízhatóan tájékoztat. Tudomásunkra hozza a társadalom- és természettudomány vívmányait, a legújabb Ä felfedezéseket, ugyanakkor hozzásegít ahhoz, hogy korunk leghaladóbb tudománya, a marxizmus-leninizmus szellemében alkossunk helyes Ítéletet a múlt és jelen nagy eseményeiről, eszméiről és embereiről. Véleményünk szerint a lexikon egyik legnagyobb erőssége, hogy a korszellemnek megfeleiő tudományos megvilágításban tárgyalja a természet és a társadalom eseményeit. A lexikont lapozva egy cseppet sem titkolt érdeklődéssel kutattuk a csehszlovák vonatkozású adatokat. A mű ezen a téren sem marad adósunk. A címszavak között például a „Csemadok" is megtalálható. A lexikon ezzel is bizonyítja frisseségét, a mi életünket is felölelő ismeretanyagát. Szívesen látnánk az ismeretek eme gazdag tárházában több illusztrációt. Az Üj Magyar Lexikon azonban így is értékes olvasmány, felbecsülhetetlen jelentőségű adattár. (b) ÜJ SZÖ 5 * 1960. március 17.