Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-24 / 83. szám, csütörtök

Wm ÚJ szó PICTASAbí^ Lenin-ház. Nagymegyeren A legszorosabb egységben a párt feladatainak megvalósításáért (A prágai kommunisták első pártkörzetének tanácskozása) • • • A területi átszervezés fővárosunkat is érinti. Az eddigi 16 vá­roskörzet helyett csupán 10 lesz. Ennek megfelelően egyszerre tíz helyen tartottak Prágában alakuló körzeti pártkonferenciákat. Nem volt egyszerű feladat több pártkörzetből összevont jelentős terüle­ten sokezer kommunistának a szervezeti egybekapcsolása. Fővárosunk első pártkörzetének megalakulásánál vegytik még azt is számba, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb területen több lesz a pártszerve­zet és a kommunisták, valamint tagjelöltek száma is emelkedik. E körzet pártszervezetébe tartozik az átszervezés következtében a központi intézmények nagy része. Az első körzet konferenciáját a Lucernában, Prága legnagyobb ter­mében tartották'és a tanácskozáson részt vett pártunk Központi Bizott­ságának és a Prága városi pártszer­vezetnek a küldöttsége. A küldött­séget Jiff Hendrych elvtárs, pár­tunk Központi Bizottsága politikai irodájának a tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezette. Az új pártkörzet alapszervezetei­nek képviseletében megjelenő kül­döttek feszült figyelemmel hallgat­ták Hendrych elvtárs elvi jelentő­ségű felszólalását pártunk legköze­lebbi feladatairól. Tudósításunkban szorítkozzunk most legalább annak a kihangsúlyozására, hogy a szo­cializmus építésének eredményes befejezésével hozzálátunk a fejlett szocialista társadalom építéséhez. A szocializmus teljes és végleges győzelme után éppen ezáltal teremt­jük meg a folyamatos átmenetet a kommunista társadalom építése felé. Az ok, amiért erre az átmenetre szükség van, nagyon is lényeges: a mezőgazdasági termelés színvonalá­nak lemaradása, népgazdaságunk to­vábbfejlesztése, elsősorban pedig a mezőgazdaság és ipar közötti disz­proporció kiegyenlítése. Ez most a feladatok feladata, 'ami a falusi és városi lakosság erőteljes, odaadó munkáját kívánja meg. Egyre na­gyobb gondot fordítva népünk, külö­nösen a fiatalok kommunista neve­lésére 'tovább szilárdítjuk pártunk vezető szerepét minden téren. A kedvező előfeltétetek megvannak: dolgozó népünk lelkes aktivitása, pártunk eddigi eredményes munká­ján alapuló tekintélye, a Szovjetunió által vezetett szocialista tábor ere­je, következetes békepolltikája és az ebből eredő előnyös nemzetközi helyzet. Ezeknek a gondolatoknak a meg­valósítása és a helyi (adott esetben körzeti) viszonyokra való alkalma­zása képezte Cílek elvtárs beszámo­lójának a lényegét. Cílek elvtárs az új körzet alapos jellemzésén kívül főleg az új körzeti pártszervezet feladatairól beszélt, hiszen ez képe­zi a napi munka szerves részét. A választások és a II. Országos Spar­takiád sikeres előkészítését megelő­zi még a harcos agitációs és terme­lőmunka, a tizenötödik szabad má­jus elseje és a felszabadulás jubi­leumi évfordulójának megünneplése. A prágaiak valóban kitesznek ma­gukért. „A szebb Prágáért" jelszó naponta valóságot ölt s megmutat­kozik a világszínvonalra emelt köz­világításban és a régi házak homlok­zatainak üdítő színeiben. A mező­gazdaságnak nyújtandó hatékony segítség a városi, sőt a fővárosi la­kosságnak is elsőrendű feladata. Pártunk számit a prágaiak segítsé­gére, hisz itt székel az Akadémia, itt élnek a tudósok, tanárok, köz­gazdászok, szakemberek és ezer­számra a kiváló szervezők, pártunk hűséges katonái, akik tisztában van­nak azzal, hogy mai igényesebb fel­tételeink között a mezőgazdaság a védnökségi üzemtől nem kétkézi se­gítséget (amire néhanapján - fő­leg ha a főidényben, az időjárás rosszalkodik — még szükség van), hanem magas színvonalú tömegpoli­tikai, ökonómiai és nem utolsó sor­ban kulturális népművelési jellegű munkát vár. Mindezeket az igényes — és most nem említettük az éle­tünkbe vágó népgazdasági tervet, a munkabér kérdéseit, az új technika bevezetését, az építészetre, közleke­désre, távösszeköttetésre, az isko­laügyre, kereskedelemre váró — új feladatokat mai feltételeinkben csak a párttagság legszorosabb egységé­ben, erős akaratával, a Központi Bi­zottság vezetésével oldhatjuk meg és ezért a pártmunkát, a kommu­nisták munkamódszereit, munkastí­lusát a lenini szabályok szellemében továbbra is tökéletesítenünk kell. E két mélyenszántó analízis és az előttünk álló feladatok elvi jellegű és részletes ismertetése szabta meg biztonsági testület, az új néphadse­reg stb. Az új államgépezet felépí­tése tehát ilyen esetekben hosszabb időt vesz igénybe. A szocialista ál­lamgépezet, mely a szocialista forra­dalom során és a hatalomátvétel után fokozatosan kiépül, természetesen maga is további változásoknak van kitéve és a szocialista építés folya­mán hozzáidomul a kommunizmus­ba való átmenet soron levő felada­taihoz. » A szocialista állam lényege Az osztályharcra és a szocialista forradalomra vonatkozó marxi-lenini tanításból következik, hogy a kapi­talizmusból a kommunizmusba való átmenet időszakában a társadalom politikai szervezete csak a proletár­diktatúra lehet. A proletárdiktatúra politikai fogalom, s annyit jelent, hogy a proletariátus az állam útján átvette a társadalom vezetését, mely­ben az uralkodó osztály helyét fog­lalja el. Lenin, amikor továbbfej­lesztette Marx és Engels tanítását a proletárdiktatúra megvalósításáról, rámutatott arra, hogy az imperializ­mus korszakában a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének törvénye uralkodik. Ezért a szocialista forra­dalom győzelme egyes országokban is lehetséges és a Párizsi Kommün, valamint az orosz forradalmak ta­pasztalatai alapján a szovjetekben látta az orosz forradalomban kiala­kuló proletárdiktatúra legmegfelelőbb formáját. Lenin tovább fejlesztette a proletariátus szövetségeseinek, az új forradalmi típusú párt kérdéseit s biztos alapokra helyezte a szocia­lista építést és a szocialista állam­elméletet. Változatlan érvényű az a tanítása, hogy a munkásosztálynál: a kom­munista társadalom kiépítése céljá­ból, a hatalom átvétele után, a szo­cialista állam segítségével elsősorban három feladatot kell teljesítenie: el­nyomni a hatalmuktól megfosztott osztályok ellenállását, megszervezni a szocializmus építését és biztosíta­ni a maga vezető szerepét az összes dolgozó tömegek élén, s végül véde­kezni a kívülről jövő támadások el­len. A szocialista állam a munkásosz­tály diktatúrája a legyőzött kizsák­mányoló osztályokkal szemben. A ha­talom átvétele után megkezdődik ezen osztályok likvidálásának folya­mata, melynek ütemét ellenállásuk mérve szabja meg. Ezzel kapcsolat­ban az osztályharc a szocialista ál­lamban átmenetileg hol erősödik, ho) gyengül, de végeredményben a ki­zsákmányoló osztályok megszűnésé­vel párhuzamosan gyengülő irányza­tot mutat. Habár a munkásosztály a társa­dalom gazdasági, politikai és kultu­rális átépítéséhez különböző eszkö­zöket használ fel (pl. a dolgozók tö­megszervezeteit), mégis a szocialista állam képezi a legfontosabb eszközét, melynek képviseleti szerveit a nép választja és melyek a legszélesebb tömegekkel vannak szoros kapcso­latban. A szocialista állam a jogsza­bályok segítségével irányítja az ál­lampolgárok tevékenységét, kezében tartja az iskolák vezetését, fegyveres alakulataival védi a dolgozók életét, békés munkáját és biztonságát s mint a dolgozó nép képviselője, a társadalom legfontosabb termelőesz­közeit birtokolja. Mindez lehetővé te­szi, hogy a munkásosztály az állam segítségével a szocializmus felépíté­sére vonatkozó akaratát - ha kell, erőszakkal is — megvalósítsa. De Lenin tanítása szerint a proletárdik­tatúra nemcsak erőszak a kizsák­mányolókkal szemben, sőt nem is jelent elsősorban erőszakot. A prole­tariátus az állam segítségével a mun­ka magasabb társadalmi szervezetét valósítja meg — és ez a lényeg. A szocializmust építő társadalom politikai alapját a munkásosztály és a dolgozó parasztság szoros osztály­szövetsége képezi, melyben a vezető szerep a munkásosztályé. A szocia­lista állam csak egy osztály, a mun­kásosztály diktatúrája marad. Tehát a munkásosztály vezeti a társadal­I mat az állam segítségével a végcél az első prágai pártkörzet idei kon­ferenciája kétnapos tanácskozásának az irányát. Milyen időszerű problémák foglal­koztatják a prágai kommunistákat, amit szükségesnek tartottak szerve­zetük e legmagasabb pártfórumán elmondani? Pár szóval így jellemez­hetjük: a népgazdasági terv, mint pártunk gazdasági programjának a teljesítése, a mezőgazdaságnak nyúj­tandó segítség, a lakáskérdés mi­előbbi megoldása, a kommunista és általában a fiatalság nevelésének, a kulturális forradalomnak a problé­mái, az ideológiai és szakmabeli to­vábbképzés, mindenekelőtt pedig a pártmunka magasabb színvonala. Az egyhangúlag elfogadott hatá­rozat a termelőerők további fejlő­dését, a szocialista termelési viszo­nyok megszilárdítását, a terv 1960. december 20-áig való határidő előtti teljesítését, a kuiturális forradalom feladatainak betetőzését, a szocia­lista demokrácia fejlesztését, a párt vezető szerepének további megszi­lárdítását tűzte ki közvetlen céljául. Ennek feltétele a demokratikus cent­ralizmus és a párton belüli demokrá­cia figyelembe vételével egyrészt a kommunisták nagyobb kezdeménye­zése, a közügyek intézésében és irá­nyításában való fokozottabb mérvű részvétele, másrészt a pártalapszer­vezetek nagyobb önállósága, ami a kollektív vezetés elvéből, a bírálat és önbírálat továbbfejlesztéséből, az eszmei színvonal emelkedéséből kö­vetkezik. SZILY IMRE. Közel egymillió korona értékű társadalmi munka (ČTK) - A prešovi kerületben több mint 60 ezer dolgozó és fiatal vett részt március 19-én a járási párt­konferenciák tiszteletére rendezett kerületi műszakban. A brigádmunká­sok 3 922 000 korona értékű mintegy félmillió munkaórát dolgoztak le. A legnagyobb sikert a prešovi járás­ban érték el, ahol több mint egymillió korona értékű munkát végeztek el. felé és e vezető szerepében senkivel sem osztozik. Hiszen éppen a szocia­lista állam útján valósítja meg ve­zető szerepét is a dolgozó paraszt­sággal kialakított szoros osztályszö­vetségén belül. Politikai programja az összes dolgozók érdekeit magá­ban foglalja és tevékenységével a dolgozó parasztság követelményeit is megvalósítja. Ezért a szocialista állam szerveit nemcsak munkások, hanem öntudatos dolgozó parasztok és egyéb dolgozók közösen képezik. A szocialista állam a kizsákmá­nyoló osztályok megszűnése után, a szocializmus felépítése után sem szű­nik meg, amint ezt a Szovjetunió példája mutatja. A munkásosztály és a dolgozó parasztság osztályszö­vetsége fennmarad mindaddig, amíg az osztályok teljesen meg nem szűn­nek, amíg tehát fennállanak a szo­cialista állam létezésének feltételei, mint a társadalom politikai szerve­zetének azon formája, melynek se­gítségével a munkásosztály társadal­mi vezető szerepét megvalósítja. A kommunizmus építésének során is védelmezni kell az országot esetleges imperialista támadásokkal szemben. Még nem szűnnek meg a munkások és szövetkezeti parasztok közötti kü­lönbségek, a fizikai és szellemi mun­ka közötti különbségek, és nem le­het még a dolgozókat kielégíteni szükségleteik szerint. Szükség van még a munka és a javak elosztásá­nak ellenőrzésére és nemzetiségi kü­lönbségek is léteznek még. Ezért államra is szükség van, mely azon­ban Lenin tanítása szerint tovább fejlődik és fokozatosan „politikamen­tes állammá" változik. A proletárdiktatúra fejlődésének első időszakában is, amikor a le­győzött kizsákmányoló kisebbséggel szemben tényleges diktatúrát fcépez, a burzsoá állammal összehasonlítva lényegében szélesebb demokráciát jelent, mert — mint Lenin mon­dotta — létezik a kisebbségnek a többség feletti diktatúrája, de a nép hatalmas többségének egy maroknyi zsaroló és elnyomó elleni diktatúrája is létezik. Ez a diktatúra a szocia­lista állam, a dolgozó tömegek szá- | Nagymegyeren a minap ünnepélyes ke­retek között adták át hivatásának az újonnan épült Lenin-házat s az épület előtti parkosításra váró téren leleplezték Vlagyimir Iljics Lenin szobrát Nagymegyer kommunistái tavaly a já­rási pártvezetöség kezdeményezésére el­határozták, hogy a régi Drevona faraktár helyén felépítik a Lenin-házat. A tár­sadalmi munkába bekapcsolódtak az üze­mek, Így az Állami Gazdaság, a GTA, az Újra az iskola padjaiban Bojtos Gyula, a dobfenéki szövetkézét el­nöke már -ötödik hónapja a Kövecséi Mezőgazdasági Mesteriskola hallgatója. A szövetkezet küldte ebbe az iskolába, a dobfenéki fiatal EFSZ, amely páréves létezése alatt bebizonyította életképessé­gét. A dobfenékiek egyúttal rájöttek a fogyatékosságokra Is. Ezek egyike a szakképzettség hiánya. Szakképzettség nélkül nem elég a szorgalom, a jóakarat a szövetkezet vezetéséhez. E hibák ki­küszöbölésére nyitotta meg államunk a Kövecsei Mezőgazdasági Mesteriskolát. Ha más szövetkezetekből is legalább 4—5 vezető fejlesztené szakképzettségét, az eredmények is megjavulnának — mon­dotta Bojtos Gyula. Agócs Vilmos, Ajnácskö Ritka, de tanulságos eset A Burányi járás Radva községében le­vő Jednota Fogyasztási Szövetkezet bolt­jának vezetője volt Malik elvtárs. Sok évi gyakorlatában egyetlen elszámolás­kor sem volt hiánya. Becsülettel, a fo­gyasztók megelégedésére végezte mun­káját. Annál nagyobb meglepetést oko­zott, amikor az ellenőrök a múlt évben 5000 korona pénztárhiányt állapítottak meg nála. Egészen természetes, hogy öl sem kerülték el az ezt követő intézke­dések: bűnvádi feljelentés, elbocsátás, va­lamint a kár megtérítése. Utána néhány­szor újból ellenőrizték a leltárt, de a hiányra csak nem sikerült ráakadni. Az üzletvezető elhagyta állását és a bíróság vonta öt felelősségre. Ez év februárjában váratlan fordulat állott be. Az üzletben megjelent Stanislav Pagáč műszerész, karbantartó, aki az au­tomata pénztár javításához látott. Nem hitt a szemének. Belsejében 5225 koro­nát talált! A pénzt kiszedte és átadta a Jednota vezetőségének. Tehát fény derült az esetre. Malik elv­társ visszanyerte becsületét s visszatért a vállalathoz. A hibás automata-pénztárt pedig megjavították. EbbSl az a tanulság, hogy az üzletveze­tőknek több gondot kell fordítaniuk a rá­juk bízott berendezési tárgyakra. Rend­szeresen törődniük kell a mérlegekkel, súlyokkal és pénztárral, illetve azok kar­bantartásával. Arról van szó, hogy sem a vevőket, sem önmagukat ne károsítsák meg. ŠTEFAN VRŠECKÝ, Nyitra. mára a legszélesebb demokráciát biz­tosítja. Az állam demokratizmusának mérve ugyanis attól függ, hogy mi­lyen osztály bírja benne a gazdasági és politikai hatalmat és mire hasz­nálja az uralkodó osztály az általa birtokolt termelőeszközöket. A mun­kásosztály nem zsákmányol ki senkit és a termelőeszközöket az összes dolgozók életszínvonalának fokozatos emelésére használja. A termelési eszközök köztulajdona biztosltja a polgári jogok és szabadságok mate­riális tartalmát. Miután a szocialista állam minden dolgozó érdekében te­vékenykedik, a gazdaság és az állam igazgatásába a dolgozókat is egyre nagyobb mértékben belevonja. A szocialista állam fejlődésének második szakában, a szocializmus fel­építése után a többség demokráciája az egész nép demokráciájává válik, melyben már újabb szervezeti for­mák képződnek, a kommunizmus szervezetei. A termelési eszközök köztulajdonba vétele, az antagonista osztályok megszűnése lehetővé te­szik az emberek tényleges egyenlő­ségét a nemek, nemzetiségek, fajok, vallások tekintetében, a gazdasági, politikai, kulturális élet minden te­rületén, a polgári szabadságjogok és kötelességek elosztásánál, valamint a szocialista törvényesség általános be­tartásánál. A szocialista állam • tehát elhaló állam és elhalásának üteme azonos a szocialista állam fejlődésével, mert fejlődése során fokozatosan elveszti osztályelnyomó jellegét, államgépeze­te beleolvad a népbe és végül tel­jesen elveszti hatalmi helyzetét is. Az állam elhalásának kérdése - mint azt Hruscsov elvtárs is kifejtette az SZKP XXI. kongresszusán — ha dia­lektikusan értelmezzük, a szocialista államiságnak a kommunista társadal­mi önkormányzatba való átnövése. E végcél felé irányuló fejlődés ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy az államszervek, melyek a szocialista jog és törvényesség betartása felett őrködnek, idő előtt felszámoltatnak. Ellenkezőleg! E fejlődés a szocia­| lista állam állandó szilárdítását je­ÉpítésI Vállalat, a közüzemek, valamint a járási és a helyi nemzeti bizottság dol­goíői Is. Az emeletes ház földszintjén lesz a népkönyvtár olvasóteremmel. Azon­kívül itt van egy 100 férőhelyes üléste­rein. Az emeleten a dunaszerdahelyi já­rási pártbizottságnak két helyisége lesz. amelyek a párt lektorainak és az esti pártiskólá hallgatóinak állnak rendelkezé­sükre. A többi helyiségben az egyes tö­mégszervezetek helyi csoportjai találnak űj otthonra. Kopper János, Nagymegyer. Teljes ütemben A Zsigárdi Állami Gazdaságban gyors Utembén folynak a tavaszi munkálatok. A tavaszi árpát 109 hektáron már el ii vetették s e napokban befejezik a ko­rai cukorborsó vetését. Ezt magnak ter­mesztik, a szárából pedig értékes ta­karmányt nyernek. A gazdaság dolgozói már előkészítik a talajt az aranyat érő cukorrépa alá is, hogy még márciusban földbe kerülhessen a cukorrépamag s ezál­tal 20—25 százalékkal növeljék a hek­tárhozamot. DEÁK ISTVÁN, Zsigárd Tanulnak a barsi fiatalok A barsi CSISZ-szervezet munkája a múlt évhez viszonyítva ez idén sokat ja­vult. Ennek köszönhető, hogy a faluszépí­tési akció keretében 350 órát a tüzol­tószertár építésén és 310 órát az EFSZ­ben brigádmunkában dolgoztak. A fiatalok gondot fordítanak a tanu­lásra is. Pogány Zsuzsanna tanítónő ve­zetésével előadássorozatokat látogatnak és az orosz nyelvtanfolyamra is sokan járnak. A királyhelmeci járásban a barsi CSISZ-szervezet tagjai a sportban is megállták' helyüket s szép eredményeket értek el. Kása Mihály, Szölőske Elsők lettek 1960. március 12. a szentpéteri CSISZ-tagok életében jelentős dá­tum. Ezen a napon értékelték ki szlovákiai viszonylatban a falusi szövetkezetek mellett működő CSISZ­szervezetek munkáját. A CSISZ szlovákiai Központi Bi­zottságának titkára, Škoda elvtárs és kerületi vezetőség kiküldötte, Tóth elvtárs, valamint a járási CSISZ­szervezet kiküldötténeK jelenlétében adták át a helyi szervezet elnöké­nek, Žabka elvtársnak a CSISZ szlo­vákiai Központi Bizottságának zász­laját és a 3000 korona jutalmat. A szentpéteri CSISZ-szervezet ezzel az országos versenyben első helyre ke­rült. Tóth Mária, Szentpéter. lenti, mert hiszen a tömegeknek az általuk vezetett államba vetett bi­zalma egyre növekszik, az állam ereje pedig abban van, hogy szoros egységbe kerül a néppel. Ezt az egy­séget viszont maradéktalanul és vég­eredményben csak a kommunizmus­ban lehet elérni. Ezért az egység teljes megvalósítása jelenti majd az állam teljes elhalását is, mert ekkor az állam, mint a néptől elválasztott szervezet teljesen megszűnik létez­ni. A gazdasági, politikai, kulturális, társadalmi és erkölcsi szempontból teljesen felépített kommunista tár­sadalomban az állam helyét átveszi majd a kommunista társadalmi ön­kormányzat; az emberek feletti ha­talom helyébe lép majd a termelés önkormányzati irányítása. Ezen fe­lül szükséges lesz természetesen az is, hogy az állam elhalása előtt az imperializmus világviszonylatban is likvidálva legyen. A demokrácia tehát nem egyéb, mint a sokrétű államformák egyike. A szocialista demokrácia maga a szo­cialista állam és ezért a kommu­nista társadalomban, amikor majd el­hal az állam, elhal a szocialista de­mokrácia is, melynek helyét átveszi a kommunista társadalmi önkormány­zat. Ez az önkormányzat a szocialis­ta állam hosszú fejlődésének vég­eredménye. Ezért a szocialista ál­lam a kommunista társadalom teljes felépítéséig ezen építő munka leg­fontosabb eszköze marad. Ez röviden Lenin tanítása a szocialista államról. Napjainkban, amikor felszabadulá­sunk 15. évfordulóját ünnepeljük és a szocialista építés befejezésére ké­szülődünk, a lenini államelmélet megvalósulása szemünk előtt törté­nik. Népi demokratikus államunk újabb határkőhöz érkezett fejlődése folyamán. Az új területi, átszervezés, az új szocialista alkotmány, a szo­cialista demokrácia elmélyítése szo­cialista államunk további fejlődését szolgálja, hogy a lenini tanítás sze­rint dolgozóink élén álló pártunk kezében a kommunista társadalom építésének eszközévé váljék. VIETOR MÄRTON ÜJ SZÖ 5 * 1960. március 17.

Next

/
Thumbnails
Contents