Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-24 / 83. szám, csütörtök

Hcgyéte bátran halad célja (elé Á hegyétei EFSZ a dunaszerdahelyi járás kisterjedelmű, de igen eredményesen gazdálkodó szövetkezetei sorába tartozik. Az a tény, hogy a szövetkezet évről-évre egyre jobb gazdasági eredményeket ér el, nemcsak az EFSZ vezetőségének érdeme, hanem a földeken és az istállókban szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgozó valamennyi szövetkezetesé is. A dúsabb hektárhozamokat és az állatállomány ni-nyobb hasznosságát a termelési tervek gondos kidolgozásának, következetes teljesítésének és túlteljesítésének, ezenkívül pedig a szocialista munkaversenyben megnyilvánuló alkotó kezdeményezés kibontakozódásának is köszönhetik. Hegyi Miklós munkacsoportja tehenenként átlag több mint 3000 liter évi tejhozamot ért el, a Szocialista munkaverseny folyamán tavaly példás magatartást tanúsított. Ezzel szemben a Lukács István vezette csoport és más munkacsoportok eredményei sokkal alacsonyabbak voltak. Hegyi Miklós csoportja kiváló eredményeit annak köszönheti, hogy a teheneket tejelékenységüknek megfelelően szemes takarmánnyal etette, a kifutókba engedte és lelkiismeretesen gondoskodott róluk. Ez a munkacsoport az 1960-as évre is értékes szocialista kötelezettséget vállalt, mely szerint hektáronként 154 literrel több tejet termel, mint tavaly. Hazánk felszabadításénak 15. évfordulója tiszteletére Hegyi Ambrus sertésetető, Hegyi Mihály baromfigondozó és további szövetkezetesek is értékes felajánlásokat tettek. Kötelezettségvállalásaikkal az állatállomány gyarapításához és hasznossága növeléséhez járulnak hozzá. A hegyétei EFSZ-t azért is nagyra kell becsülnünk, mivel a szövetkezetesek sorában egv 16-tagú CSISZcsoport a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyerésére törekszik. Ezt a csoportot Hegyi Zoltán elvtárs, a CSIS2 helyi szervezetének elnöke vezeti. A fiatalok vállalták, hogy a gondjaikra bízott földeken az EFSZ-ben általában elért átlagon felül 7 százalékkal növelik a kukorica, a cukorrépa, a burgonya, a lóheretermés hozamát és az önköltséget 5 százalékkal csökkentik. A talajjavítási munkák keretében 10 hektár földre 500 mázsa komposzttőzeget hordanak. A CSISZtagok ezenkívül arra is kötelezték magukat, hogy három mezőgazdasági szakkönyvet áttanulmányoznak, látogatni fogják a pártoktatási év tanfolyamait és hathatós segítséget nyújtanak a község mind kulturális, mind társadalmi élete kibontakoztatásában. A legfontosabb azonban, hogy e csoport vállalt kötelezettségeit következetesen teljesíti. Igen értékes a hegyétei HNB és < EFSZ által a hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 15. évfordulójára .vállalt kötelezettség, mely szerint a községben 1960ban a tojásbegyüjtési tervet a kitűzött határidő előtt teljesítik. A község kötelezettséget vállalt, hogy a begyűjtési tervet 1960. május 9-ig száz szálalékra teljesíti és az év végéig terven felül további 70 ezer tojást ad be. Az EFSZ e felajánlás keretében gondoskodik arról, hogy már ez idén elérje az 1962-es évre tervezett baromfiállományt, vagyis az e tervben előirányzott 2500 tyúkkal rendelkezzék. Nyilvánvaló, hogy a hegyétei EFSZben a szocialista munkaverseny ez idén mér konkrétabb, kifejezettebb formában nyilvánul meg, mint az előző években. Az EFSZ a munkaverseny segítségével most már a mezőgazdasági termelés növelésével és az önköltség csökkentésével kapcsolatos feladatait is jól teljesíti. Szükséges azonban a vállalt kötelezettségek teljesítésének következetes ellenőrzése. Ahol kell, ott az EFSZ vezetősége, a falusi pártszervezet és a HNB idejében nyújtson hathatós segítséget. Az EFSZ vezetősége a HNB-vel együttműködve a talaj termővé tétele terén ez idén 56 hektár szántóföld öntözésére készül. E célra a szükséges anyagot, csöveket stb. már elő is készítette. Ügy tervezik, hogy a Dunából a vizet egy 5-6 méter széles és csaknem két méter mély csatornán keresztül elvezetik a földekre. Az EFSZ-ben azonkívül arra készülnek, hogy a komposzttőzeget a talaj humusztartalmának növelése céljából az eddiginél nagyobb mértékben használják fel, halastavat, haltenyészetet létesítenek. További intézkedéseket is tervbe vettek, amelyek mind a hektárhozamok, mind a gazdasági állatok hasznossága növelését teszik lehetővé. A hegyétei kezdeményező és vállalkozó szellemű szövetkezetesek a CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladatot — a mezőgazdasági termelés lényeges növelésének feladatát - céltudatosan teljesítik. A hegyétei szövetkezetesek előrehaladásában a kulturális munka is nagy segítséget nyújt. A nem túl nagy, de otthonias kultúrházban, melyet az EFSZ televíziós vevőkészülékkel, gramorádióval, filmvetítőgéppel, társasjátékokkal és sportfelszereléssel ellátott, pezsgő kulturális és társas élet folyik. A kultúrházban naponta összejönnek a felnőttek és a fiatalok s a televíziós műsorban gyönyörködnek, sakkoznak, újságokat és folyóiratokat olvasnak. A szövetkezeti munkaiskola is jól végzi munkáját, keretében politikai, nevelő jellegű, gazdasági, egészségügyi és különféle más előadásokat tartanak. A kultúrházban felnőttek és gyermekek számára hetenként egyszer filmelőadást tartanak. Ax ifjúság nem hagyja el a falut, szívesen dolgozik a szövetkezetben és időnként tánccal egybekötött teadélutánokat rendez, amelyeket felnőttek' is látogatnak. A hegyéteiek lelkesen dolgoznak, kölcsönösen seoítik egymást, és ezért EFSZ-ükben is jól megy a munka. M. Katriak, Bratislava Egymillió munkaóra a talaj termővétételére (ČTK) - A České Budéjovice-i kerületben e napokban kampány kezdődött, melynek célja, hogy a kerület lakosai a talaj termővététele érdekében egymillió brigádórát dolgozzanak le. Az elsők között a CSISZ-tagok vállaltak kötelezettségeket és április 4-én megkezdik munkájukat a rapšachi kerületi ifjúsági építkezésen, ahol naponta 80 brigádmunkás dolgozik majd. Az iskolai szünidőben mindennap 150 CSISZ-tag segédkezik majd Jindrichűv Hradec melletti tőzegtermelő üzemben. Csehország déli részében a halastavak iszapját használják fel komposztozásra. Tavaly pl. több mint 30 ezer köbméter iszapot szedtek ki a halastavakból. A CSISZ-tagok a České Budéjovice-i kerületben ez idén halastavak iszapjából, a rétek vízárkaiból nyert hulladékanyagból és tőzegből 30 ezer köbméter komposztot készítenek. A dél-csehországi kerületben ideálisak a feltételek televénytartalmú komposztok készítésére, mivel a kerület valamennyi járásában tőzeglelőhelyek és igen sok halastó van. A dél-csehországi kerületben a harmadik ötéves terv éveiben több mint 4 millió köbméter komposztot készítenek, 1,5 millió köbméter iszapot nyernek halastavakból és 637 köbméter tőzeget fejtenek. A sninai közüzemi szolgálat dolgozói ez idén megkezdték a korai zöldség termesztését. E célból üvegházat létesítettek, amely már e napokban friss retket és fejes salátát ad a piacra. Az üvegházban uborka és egyéb zöldség is található. A korai zöldség termesztését a közeljövőben további üvegházakban is bevezetik, amelyek kifütéséről az új sninai hőerőmű gondoskodik. Képünkön Zuzanna Halbaíová, Ján Borovský, Michal Luksay és Martin Gerboc a zöldség ápolását szorgalmazzák. (lán Kociš - ČTK f elv. f Hogy többet teremjen a föld A harmadik ötéves terv termelési feladatainak sikeres teljesítése a mezőgazdaságban mindenekelőtt a talaj termőképességének fokozását követeli meg. A növénytermelés színvonalának emelése s ennek keretén belül a takarmányfélék termesztésének nagyarányú növekedése döntő jelentőségű a kitűzött feladatok teljesítésében. Nem titok, hogy a múlt, az egyéni gazdálkodás nyoma a földek nagy részén még ma is érezhető. Ez mindenekelőtt a föld .humusztartalmában nylivánul meg. A somorjai járás szövetkezeteinek, állami gazdaságainak határában a föld humusztartalma például alig haladja meg az egy százalékot. Mi hát a teendő? Szakemberek állítják, hogy ha egy hektár föld humusztartalmát egy százalékkal'akarjuk növelni, akkor legalább 600 mázsa istállótrágyára van szükségünk. A trágyázás ilyen nagyarányú követelményeinek jelenleg sem szövetkezeteink, sem állami gazdaságaink nem tudnak eleget tenni. A mezőgazdaság elé tűzött feladatok azonban nem tűrnek halasztást A föld termőképességét az adott körülmények, az adott lehetőségek kiaknázásával kell növelni. És ilyen lehetőségek vannak, s a további ik mér attól függnek, hogy a lehetőségeket hogyan használjuk ki. Ismert dolog, hogy i műtrágyák használata mellett egyré több szövetkezet, állami gazdaság tőzeg felhasználásával növeli a föld termőképességét. Ezt teszik a szenei, galántai, vágsellyei és a somorjai járás állami gazdaságai és szövetkezetei is. A tavalyinak a kétszerese A somorjai járás szövetkezetesei és a* állami gazdaságok dolgozói a talaj termőképességének növelése érdekében a múlt év során 1500 vagon tőzeget használtak fel. Már tavaly meggyőződtek róla, hogy a trágyázásnak ez a módszere kifizetődik. Ezért az idén a tőzeg felhasználását a kétszeresére emelik, vagyis 3000 vagonnal használnak fel. Az állami gazdaság

ok A Gombai Állami Gazdaság igazgatóságához tartozó gazdaságok már most, a tavasz folyamán mindent megtesznek a föld termőképességének növeléséért. A tőzeggel való tráovázás náluk is egyre nagyobb teret hódit. A múlt év során a gazdaságok összesen 100 vagor. tőzeget használtak fel. Ez idén már 1690 va

yunna! számolnak,, A szövetkezetek szintén követik a2 állami gazdaságok példáját. A somorjai járásban úgyszólván az évi termelési és pénzügyi terv kidolgozásánál valamennyi szövetkezet tervbe vette a tőzeg-, illetve komposzttrágyázást. A szövetkezeti tagoknak ez irányú tevékenysége nem lebecsülendő, mivel a trágyázás ilyen irányú megvalósítása lényegesen növeli a hektárhozamokat, elér^ hetövé teszi a, harmadik ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítését. Országos méretben a szövetkezetek, állami gazdaságok felismerték a komposzt- és tőzegtrágyázás jelentőségét, aminek eredményeképpen az idén 10 millió köbméter komposztot készítenek a föld termőképességének fokozása érdekében. (Sz. I.) Lenin tanítása a szocialista államról V. I. LENIN SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÖJA újabb alkalom arra, hogy dolgozóink elgondolkozzanak a kérdés felett: mi az oka annak, hogy Lenin műve halhatatlan. Alkalom arra, hogy átgondolják annak a ténynek nagyságát, hogy Lenin azért halhatatlan, mert az embertömegek, melyek szívében él, egyre nőnek, mert gondolatai és tanítása testet öltöttek és egyre gyorsabb ütemben valósulnak meg a kommunizmust építő Szovjetunióban, a szocializmust építő országokban, a szabadságért harcoló gyarmatokon, mindenütt, ahol elnyomottak és kizsákmányoltak várják felszabadulásukat. Tanításának kimeríthetetlen tárházából ez alkalommal csak néhány gondolatot emelünk ki, melyek alapján a marx-lenini államelmélet kialakult és tovább fejlődik. A szocialista állam keletkezése Mint minden új államtípus, a szocialista állam is a szociális forradalom folyamán keletkezik. Keletkezése a politikai forradalom lényeges részét képezi, mert hiszen a munkásosztály a forradalom folyamán ragadja magához az államhatalmat, és a társadalom vezetését az állam segítségével veszi saját kezébe. A szocialista állam keletkezése akkor válik lehetővé, amikor az imperializmus ellentétei nemzeti válságot idéznek elő, amikor az elnyomott tömegek már nem akarnak élni a régi rendben, és a burzsoázia a régi eszközökkel már nem tudja osztályuralmát fenntartani. Ha ilyen forradalmi helyzetben a marx-lenini párt által vezetett munkásosztály a dolgozó parasztsággal és a többi dolgozóval szövetségben, a társadalmi átalakulás következetes befejezését követelő társadalmi erőként lép fel, akkor a szocialista állam keletkezésének feltételei adva vannak. A munkásosztály az államhatalom birtokában az államot az osztály nélküli kommunista társadalom felépítésének eszközéül használja fel. A burzsoá állammal ellentétben, amelynek keletkezésekor a feudális társadalomban az alapvető kapitalista termelési viszonyok már kifejlődtek, a szocialista állam keletkezése idején a szocialista termelési viszonyok még nem léteznek és azoknak csak anyagi és ideológiai feltételei vannak adva A szocialista állam a kapitalista termelési viszonyok eltávolításának és a szocialista termelési viszonyok kiépítésének alapvető és legfontosabb eszköze. A szocialista állam, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet hatalmi eszköze, nem lehet más, mint a proletariátus diktatúrája. V. I. Lenin nemegyszer figyelmeztetett arra, hogy minden nemzet elérkezik a szocializmushoz, de nem egy és ugyanazon az úton és hogy a szocialista forradalomhoz és a proletárdiktatúra formáihoz minden nemzet a maga sajátosságaival járul hozzá. E sajátosságok azonban nem érinthetik azt, ami minden szocialista államban közös: a politikai hatalmat a munkásosztály vezette dolgozó nép forradalom útján veszi át; a burzsoá állarrfgépezet helyébe a szocialista állam új szervezete kerül; a szocialista állam vezetése a forradalmi munkáspárt által képviselt munkásosztály kezében van. E törvényszerűségek elismerése választja el a marxi-lenini tanítás követőit a reformistáktól, akik tagadják a szocialista forradalom szükségességét, valamint a revizionistáktól, akik tagadják a burzsoá államgépezet szétzúzásának szükségét és nem ismerik el a forradalmi munkáspárt vezető szerepét. Az egyes országokban megvalósuló proletárforradalmak sajátosságai azon ellentétek sajátosságainak felelnek meg, amelyek a forradalmi helyzet kialakulását előidéző nemzeti válság alkatrészeit képezik. A szocialista forradalom eredményes befejezésének feltétele természetesen csak akkor van biztosítva, ha a nemzeti válság alapvető ellentétét a burzsoázia és a munkásosztály ellentéte képezi. Emellett azonban más ellentétek is léteznek, pl. a feudalizmus maradványai, az idegen imperialista elnyomás, a monopolista nemzeti burzsoázia uralma által kifejlődő ellentétek. Ezen ellentétek a sajátos forradalmi fejlődés egyes szakaszaiban befolyásolhatják a forradalmi megmozdulás jellegét. Ebből az következik, hogy a proletárforradalom nem kezdődik minden esetben szocialista forradalom formájában. Ha pl. kezdő szakaszában a feudális maradványokból származó ellentétek vannak napirenden, akkor burzsoá demokratikus forradalom indul meg, melyben a munkásosztály szövetségeseit nemcsak az egész parasztság, de a kispolgári rétegek is képezhetik. Ha az idegen imperialista elnyomás dominál, akkor a forradalom kezdeti szakaszát a nemzeti felszabadító imperialistaellenes megmozdulás jellemzi. A monopolista nemzeti burzsoázia okozta ellentéteket demokratikus forradalom oldja meg és ha a nemzetet fasiszta diktatúra uralja, a forradalom jellege antifasiszta iesz. Ilyen esetekben a munkásosztály a parasztság és kispolgári rétegek mellett a nemzeti antifasiszta burzsoá rétegeket is egységfrontba tömörítheti. A munkásosztály, a forradalmi megmozdulások vezető ereje ilyen esetekben sem veszti el szem elöl végleges célját és a dolgozó tömegek forradalmi aktivitását úgy irányítja, hogy elsősorban a legaktuálisabb ellentéteket oldják meg, majd a soron következőket, míg végül az alapvető ellentét megoldására kerül sor. A forradalom tehát fokozatosan belenő a szocialista forradalomba. Ha a forradalmi helyzet úgy alakul, hogy a proletariátus csak a maga erejére és csak a legszegényebb nem proletár rétegek segítségére számíthat és így áll szemben az államhatalom birtokában levő burzsoáziával, akkor a burzsoázia legyőzése csak fegyveres felkeléssel, csak polgárháború keretében érhető el. Ezzel szemben ott, ahol a munkásosztálynak és vezető pártjának széles egységfrontot sikerül kialakítania, ott a forradalom céljai békés úton is elérhetők lesznek. Arról tehát, hogy a hatalom átvétele fegyveres felkeléssel vagy békés úton történjék-e, nem a munkásosztály dönt. E kérdés megoldása csakis a burzsoázia ellenállásának formáitól és erejétől függ. V. I. Lenin az orosz forradalom lefolyását a februári burzsoá demokratikus forradalom után szintén békés úton képzelte el (Áprilisi tézisek) és mint „A proletár forradalom és az áruló Kautsky" című művében írta, a kadettek felkelésével elindított polgárháború élesítette ki az osztályharcot annyira, hogy a forradalom problémáit már nem lehetett formális — demokratikus eszközökkel megoldani. Ezzel szembeft a magyar proletariátus 1919-ben vér nélkül jutott el a hatalomig. A második világháború folyamán a mai népi demokráciákban a nemzeti felszabadító antifasiszta harcok, a Szovjetunió győzelme, a szovjet hadsereg jelenléte és a munkáspártok által kialakított széles nemzeti frontok különböző formái a szocialista forradalom békés útját nyitották meg. A mai nemzetközi helyzetben a hatalmas szocialista tábor létezése, a gyarmati rendszer bomlása, a burzsoázia monopolista csoportjai között kiélezedö ellentétek a szocializmusba vezető átmenet békés útjához ugyancsak lehetőségeket nyújtanak, mint azt a lenini tanítás továbbfejlesztésével a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa is megállapította. A szocialista államapparátus felépítése A szocialista forradalom szétzúzza a burzsoá államgépezetet és helyébe a hatalom átvétele után új, lényegében eltérő államapparátust épít. Az elnyomás alól felszabadult proletariátus nem használhatja azt az államgépezetet, amely a kizsákmányolt osztályelnyomásnak hatalmi eszköze volt, ameiy a társadalomtól elkülönítve a tömegeknek az államigazgatásba való bekapcsolását teljesen kizárta. A régi államgépezet szétzúzása alatt értendő: burzsoá osztályjellegének, az államszervék burzsoá-bürokratikus munkamódszereinek eltávolítása és az államszervek átépítése. Az első elv minden államszervet érint, mert a munkásosztály nem tűrheti osztályellenségeit hatalmi szervezetében. Az egyes államszervek átépítése viszont nem egyöntetű. Az átszervezés mélyebben érinti az államgépezet fegyveres részeit és államigazgatási szerveit, kevésbé a kisebb jelentőségűeket (pl. a statisztikai, gazdasági, közlekedési hivatalokat stb.) Az államgépezet átépítésének ütemét a forradalom békés lefolyása, illetve a fegyveres felkelés szabja meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a polgárháború folyamán a cári elnyomó államgépezet is megszűnt. Ezzel szemben hazánkban a német megszálló szervek teljes eltávolítása után a München előtti köztársaság egyes burzsoá államszervei felújítást nyertek (pl. az államelnök tisztsége, a nemzetgyűlés, stb.), mások megszűntek és a munkásosztály forradalmi erejével egészen új szervek keletkeztek pl. a nemzeti bizottságok, a nemzeti ŰJ SZÖ 4 * 1960. március 17.