Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-20 / 79. szám, vasárnap

| AMBRRBA PE I^ZA BA D ÍT05Z0VJ BT KATONA K JÁRTAK f j ÉLETET TEREMTŐ ERÖ E Zső szaua Jegorov volt... Az- Hosszú út a hegyek között, de gyö- munka a mi gyárunkban?! Csak a ^ tán: Jašenie fennsík, parti- zi. Jegorov elé kerül. Összeölelkeznek, csökészítő részleget látta. S a többi? § zánok... Hogy is mondották? - Végre, hogy itt vagytok! — Temető volt az egész gyár... Akkor kezdett a nép igazán fórra- kiáltja Kaliský.' Niincs helye a siránkozásnak, gyor- § dalmi módon gondolkozni. De hogy - Igazold magad! - kéri Jegorov, san a szovjet parancsnokságra, most ^ kipattanjon a szikra és fellobbanjon bár tudta, hogy Kaliský kommunista, már Piesokra! Fel kell szedni az ak- | a tűz, a forradalmi tűz az emberek- Előzőleg már közölték velük, kikhez nákat. S jöttek az aknaszedők, és fel- s ben, előbb tüzet kellett csiholni. S e fordulhatnak bizalommal. szedték az aknákat, csiholok Podbrezován Kaliskýék vol- Kaliský levetette foltos kabátját, Kaliský most az emberek után fc tak, a kommunisták, régi öreg kom- feltépte a bélést, s előkerült a féltve ment. „Gyertek, segítsetek, forgásba % munisták. őrzött pártigazolvány. Es ekkor még kell hozni a gépek kerekeit. A gép- ^ Sándor, így hívják öt barátai, han- boldogabban összeölelkeztek. S Jego- pisztolyok helyébe most szerszámokat ^ gosan és nagy hévvel beszél. Pedig rov arról beszél, mit kell tenniök. Er- fogjatok!" — Es jöttek az emberek. § nem vagyunk a csökészítő részlegen, § ahol ő mester, és állandó a csőröm­pölés, sistereg az izzó vas, ahol csak i^s^ kiabálva értheti meg magát az em- v 'V ber. Ott szokta meg a hangos be- ' > ! * ' ' szédet. Évtizedek óta ott dolgozik. S hogy miért beszél oly nagy hévvel? Azért, mert kommunista. 1923 óta az! Már idős ember, hatvan éves, s mennyi fiatalos erő, lendület van mozgásában, hangjában, világoskék szeme nyílt tekintetében. Az arca rán­cos, deresedik már a haja is, de energikus lelkületével sok fiatalt megszégyenítene. Mégis igaz az, amit egyszer Füleken hallottam. Egy öreg kommunista mondta: Fiatal vagyok, olyan idős, ahány éves a szabadsá­gunk! Valahogy így is van. De más is van a dologban. A kommunistának, a forradalmárnak nincs ideje figyelni az idő múlását, mert mindig újat és újat akar. Ezt tartja benne a lendü­letet, a friss eróbontó tavaszi pezs­gést. így van ez Kaliskývel is. Hallgatom élénk szavait, nézem kék szeme nyílt tekintetét, és benne a megifjodott és A munkás-paraszt szövetség ­a szocializmus győzelmének záloga Az 1960-as jubiláris évben gigászi feladatok várnak népünkre. Sok más jelentős esemény mellett is legfontosabb a harmadik ötéves terv teljesítéséra való alapos felkészülés. Nem kevesebről van tehát szó, mint új, szocialista társadalmi rendünk végső győzelme felté­teleinek biztosításáról. A jó kezdet fél siker! S valóban, e régi, sokszor beigazolódott közmondás szellemében kell hozzálátnunk küszöbönálló feladataint teljesítéséhez. • A PODBREZOVÁ! JAN ŠVEBMA VASMŰVEK (F. Kocian — ČTK-felv.) De nincs szerszám. „Hozzatok házul- § ról!" Es hoztak is amit tudtak, ka- § tűzoltófecskendő!" - mondja Kalis- ^ ký. Es szétvagdosták a tömlőket, és fc megindultak a gépek. Megindultak a ^ J szol s c több híd vezetett át a Garamon. Mind ^ romokban hevertek. Kaliský Hanuška § lakatoshoz sietett. - Már szabadok vagyunk! hozzá. - Tudom, szereted az üzemet ^ és jó szakember vagy. Ojra fel kell b állífani a hidakat. Keress embere- i ket... - Es Hanuška csakhamar § nyolc emberrel megkezdte b munkát. \ - Elsőnek a mi részlegünkön in- ^ dult meg a munka! — büszkélkedik ^ megterebélyesedett Podbrezovát lá­tom. A hegyoldalon épült emeletes re vártak. Vége az illegalitásnak! házakat, melyek ablakai a fürge Ga- Nyílt harcba kezdhetnek! ramra nyílnak, az iskolákat. Látom az újjáépített és tovább épülő üze­met, az épülő elektromos acélolvasz­tó kemencéket, melyekből csakhamar szirénáu A mu nkások összenéznek, folyamatosan fog ömleni, tomerdek üjab b repülőtámadás? Az emberek szikrát szórva, az acel. S latom a {utnak ki a mühelyek m_ gyorsan a . . . vasmunkasok vidám gyermekeit, pincékbe! A kommunisták elállják az szívattyúgépek és megtisztították a i amint boldogan í: acagva játszadoznak útjukat S a pillanatnyi csodálkozás n&QV motorokat. A gyár területén ^ az üzem új üdülőháza korul után f' lenged bennük a dermedtség, Hogy ts volt Kahsky elvtárs? Ugy-e má r mosolyognak és lelkesednek. Tud­nehez volt ezt elemi? Ügy-e nehez tak arró l , a hegyekben szovjet volt a harc a fasisztak elleni harc? és szlovák pa rtizánok vannak. Csak - Nehez? - ismeth meg a ker- arra nem gondoltaki hogt/ ilyen gyo r. dest. - Bizony keserves volt, es san fo mennL s , ' - U Qn... mégis azt mondom, hogy könnyen A rób ej ár atnál Kaliský állott a mun­ment. Könnyen! A sokat szenvedett kások elöt t_ A többinél Palúch F u. nep megelegelte a szenvedest, le sáíí> Jasik ei vtá rsak. akarta rázni magáról az igát. A nép _ vágyunk végr e beteljesedett! ­.J[ Vl áI. S' k m3 a Kaliský. - Közeledik a vörös fel gásával Évtizedek hoz, ga egyszerű munkásember nyelvén Be se m f ej ezhett e szavait, magyarázza a dolgozóknak, mit akar _ MegyUnk ! Megyünk a németet a part, mit kell tenni, hogy szebb le- ütni ; _ kiáltották a munkások, gyen az eletünk. Egyszerre ezerötszázán jelentkez­S volt idő, amikor nehéz volt tek. Ennyien nem foghatnak fegy­ezt megtenni. De akkor sem vert, mert az acélra, vasra szükség húzódott félre. Több mint lesz ezután is, szüksége lesz a sza­két évtizeddel ezelőtt, amikor illega- badságharcosoknak. Az idősebbek ma­litásba ludákok bôl. A telték tőle. Ami a fejében van, azt Nehéz volt a harc Kaliský elvtárs? nem vehetik el. Hiába fenyegetőztek. Sokszor nyakig érő hóban jártak, Formánek csendőr rászegezte szuro- de vállalták a harcot, nyát. ~ Jobb élet után vágytunk, — - Szúrj agyon, ölj meg, akkor sem mondja. - Nehéz volt a harc s még­találtok semmit! is könnyű volt. Mi is lett volna ve­így beszélt Kaliský. lünk a hegyekben, ha nem állt volna Üldözték a kommunistákat, s a párt mellettünk a falvak népe?! Egy em­mégis élt! Azokon a napokon, ami- bérként csatlakoztak hozzánk, segí­kor azelőtt kommunista ünnepnapok tettek, nagy dolog ez! voltak, azokon a napokon, amikor ké- s eljött a nagy nap. 1945. már­sőbb a szovjet hadsereg győzelmes c' w s 21. csatáiról adott hírt a rádió, a moszk- Előző nap Podbrezová még a néme­vai rádió, a magas gyárkéményekre s tek kezén volt, de a környék már Hagyjatok meg magatoknak, van ne- š a magasfeszültségű áramot továbbító szaba d "Olt. Valaskán volt a szov- t' í !" u - í huzalokra éjszakánként vörös zász- í e t katonai parancsnokság. Ekkor Ale­lókat tűztek. Hogy ki merészelte ezt xander Kaliský, Jozef Vrabec, parti­megtenni? Vincent Skrabal, Raffay zá n- elvtárssal s egy szovjet tiszt­Izidor, Sándor Kaliský, a kommunista tel „terepszemlét" tartottak Pod­Petko fia és annak barátai. Lengett brezován. Térképet készítettek a né­a tiltott vörös zászló a fasiszták feje me t állásokról. S utána sietve a pa­felett. Élt a párt! Es röplapokkal rancsnokságra mentek. Másnap kora szórták tele az egész gyárat és kör- reggel a szovjet ütegek megsemmi­agitátor: s A felszabadulás utáni negyedik hé- ^ ten készült el az első csó. Ekkor \ megállították a munkát, és az em- ^ berek az izzó vascső köré sereglettek. ^ Fogadalmat tettek, hogy olyan bát- ^ ran és becsületesen fognak dolgozni i szerszámmal a kezükben, mint ahogy ^ bői kiömlött az első acél. Mozgásba hozták a gépek kerekeit, | az élet kerekét, a szabad ember új 5; életét. Fáradtak és kimerültek voltak \ és mégis lelkesedtek valamennyien. § — Amikor a szovjet katonáktól ^ búcsúztunk, tovább kellett menniök, ^ hogy üssék a fasisztákat, az embe- ^ rek a szovjet katonák nyakán csüng- ^ tek, — mondja Kaliský elvtárs. — ^ Kedveskedni akartak nekik, ennivaló- js val kínálták őket, mást nem hozhat- § tak, de abból is igen kevés volt. § künk mit ennünk, mondották a szov- § jet katonák. Es csak ölelkeztünk, bol- ^ dogan ölelkeztünk, alig tudtunk el- | búcsúzni tőlük. Őrök barátságot kö- § töttünk velük ... órakor szabad volt Podbrezová! Kaliský szívszorongást érzett. Any­nyi hónap után újra átlépheti a gyár küszöbét! - Ne menj! Tele van aknákkal! ­E z tizenöt évvel ezelőtt történt. ^ S a forradalmár Kaliský ma ^ is olyan, mint másfél évti- i — — — — „„ „ .... _ zeddel ezelőtt. Tüzet, forradalmi tű- > nyékét. Élt a párt! Harcba hívta a sítették a német állásokat, és tíz zet gy üj t a z emberekben. Mi fűti őt, S népet 1 ňrnJrnr Kynhnr! mit PnrJhrpym-rV - t., ; . S 1944 augusztusában Kaliskýt újra felverték álmából. - Ki az? - szólt ki. - Partizán ... Ajtót nyitott. A jövevény kezében figyelmeztették, géppisztoly, csizmája sáros. Valóban T"~\ e ment. Elsőnek ment be a partizán lenne? / J gyárba. Meg kell néznie, mi - Zgyesz Aleksz Kaliský? maradt belőle. Az egyik hát­- Igen... só bejáraton, a csökészítő részleghez AletíéltéTplplhP,', - Gyere a partizánparancsnokság- közeli bejáraton lépett a gyár terű­ra. Jegorovhoz! letére. Majd megszakadt a szíve, n e™ " ?.™f s'" S Kaliský gondolkodik. Már sok ház- amikor látta volt munkahelyét. Ab- LÄ' lľzet ufľ/räo fcŕz^/fcmá I kutatás volt nála. Hátha gárdista az lak, ajtó sehol, döglött lovak és pi- etetne- vezető utav a meg Kizsah.ma » illető, és tőrbe akarja csalni. Vigyáz- szok mindenütt. Itt tanyáztak a né- n y° L t aoigozoKnaK.. ^ ^ ^ § nia kell. metek. A kis gépek, a kis motorok és mi önt belé annyi lelkesedést, fiata­los energiát ? § — A meg teljesebb élet utáni vágy & — mondja. - Mi nem elégedhetünk i meg az elért eredményekkel. Még & jobban akarunk élni, még többet és § jobbat termelni, is többet és jobbat.. 8 világviszonylatban $ - Gárdista vagy? A jövevény mutatja igazolványát. Sándor boldogan fellélegzik. s Igen, ez most a cél, nemcsak a jobb ^ itfeltételekben, életszínvonalban, ha- ^ nem a termelésben is túlszárnyalni & - kapitalistákat. Megmutatni a szebb ^ lethez vezető utat a még kizsákmá- ^ yolt dolgozóknak.., Igen, ez most a cél. Alexander Ka- ^ sehol, elrabolták s a nagy tisztában van ezzel. Tisztában, ^ <iz alatt állnak. Szörnyű! mer t kommunista, mert forradalmár, i PETRÖQ BÁLINT szerszámok motorok víz alatt állnak. Szörnyű. Hogy fog itt megindulni a munka, « NÉPGAZDASÁGUNK legégetőbb megoldásra váró problémája a nagy­üzemi szocialista mezőgazdasági ter­melés gyors fejlődésének biztosítá­sa. A szocializmus végső győzelmé­nek .hazánkban ma ez a kulcskér­dése. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága januári ülésén behatóan foglalkozott ezzel a kér­déssel és hangsúlyozta a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés gyors fellendítésének szükségessé­gét. A Központi Szakszervezeti Ta­nács VI. teljes ülése is e feladatok­ról tárgyalt a napokban. A ránk váró nagy feladatok tel­jesítésének feltételei adva vannak. Ezeket az elmúlt szabad 15 év alatt pártunk következetes politikája és dolgozó népünk szorgos munkája te­remtette meg. A mezőgazdaság előtt álló feladatok megoldásában pa­rasztságunk nincs magára hagyatva. Korántsem. A szocialista mezőgaz­daság felvirágoztatása egész dol­gozó népünk' ügye. Mezőgazdaságunk nem kisebb támogatásra számíthat, mint világviszonylatban is számot­tevő szocialista iparunk és a szocia­lista építésben is gazdag tapasztala­tokkal rendelkező munkásosztályunk segítségére. Igen, éppen szocialista iparunk ro­hamos fejlődése tette lehetővé, hogy népgazdaságunk a világ legfejlettebb ipari országai mellé sorakozzék fel. S ez a tény nemcsak örömmel tölt el, hanem arra ösztökél bennünket, hogy mezőgazdaságunkban is érvény­re juttassuk a szocialista gazdálko­dás minden előnyét és a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés mérhetetlen lehetőségeit kiaknázva növeljük a termelést és fokozzuk a munkatermelékenységet. Ez az egyedüli biztositéka annak, hogy ha­zai anyagforrásokból fedezzük la­kosságunk jobb, fokozott igényeit is kielégítő ellátását. EZ AZ EGYEDÜLI ÜT népünk élet­színvonalának további emeléséhez. Mert míg az ipari termelés gyors fejlődésének eredményeként 1953 óta az ipari termékek árait átlag 26 szá­zalékkal szállítottuk le, addig a me­zőgazdasági termelés lassúbb fej­lődése miatt a mezőgazdasági ter­mékek árai csak 16 százalékkal csökkentek. Ez a tény világosan bizonyítja, hogy az ipari termelés mellett biz­tosítanunk kell a mezőgazdaság gyors fejlődését is. Csak így leszünk képesek a közszükségleti cikkek és az élelmiszerek árait a jövőben is leszállítani és népünk életszínvona­lának állandó emelkedését biztosíta­ni. Ebből is látható, hogy a mező­gazdasági termelés gyors fejlődésé­nek biztosítása nem csupán paraszt­ságunk, hanem a munkásosztály és egész dolgozó népünk közös érdeke és feladata. A mezőgazdaság előtt álló felada­tok teljesítése a munkásosztály se­gítsége nélkül el sem képzelhető. S itt mindjárt le is szögezhetjük, hogy a mezőgazdaság szocialista át­alakulásának* elsődleges feltétele a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítása és elmélyítése. A munkásosztály és élcsapata — a kommunista párt — hazánk felsza­badítása óta is mindig az egész nép érdekeit tartotta szem előtt. Ám ezen belül a parasztság, mint legerősebb szövetségese, helyzetének javítását mindig előtérbe helyezte. A paraszt­ság évszázados vágya és álma, hogy a föld azé legyen, aki dolgozza, való­sággá vált. S éppen így vált. lehető­vé a szocialista nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés anyagi és műszaki bázisának megteremtése. S most újabb feladatok merülnek fel: a vá­ros és falu közötti különbség eltá­volítása, a tudomány és technika széleskörű alkalmazása a mezőgaz­daságban és magas színvonalú kul­turális élet megteremtése falvainkon. E feladatok teljesítése pedig a mun­kás-paraszt szövetség további meg­szilárdítását jelenti. A mezőgazdasági termelés gyors fellendítésének előfeltételei sohasem voltak olyan kedvezőek, mint éppen most. Hisz mezőgazdaságunk csaknem teljes 85 százalékát iaCr a szocialista szektor képezi! Falvaink 85 százalé­kában szövetkezetek gazdálkodnak és a szövetkezeti tagok száma meg­közelíti a milliót. A szocialista szektor döntő fölé­nyét mezőgazdaságunkban az a tény is bizonyítja, hogy az ország élel­miszerellátásában a szövetkezetek­nek és az állami gazdaságoknak ho­vatovább nagyobb a részesedési ará­nya. Ugyanakkor pedig falvainkon mind mélyebb gyökereket ereszte­nek az új, szocialista termelési vi­szonyok. Államunk és munkásosztályunk ál­landóan fokozódó pénzügyi és anya­gi segítséget nyújt mezőgazdasá­gunknak. Ez a nagyméretű segítség lehetővé teszi, hogy szövetkezetein­ket és állami gazdaságainkat a leg­korszerűbb technikával szereljük • fel. Csak az idei költségvetés 10 milliárd koronát irányoz elő mezőgazdasági beruházásra. A harmadik ötéves terv folyamán mezőgazdaságunk 39,7 mil­liárd korona beruházást kap, ebből 26 milliárd a szövetkezeteknek jut. Ekkora összeget egyetlen tőkés ál­lam sem képes a mezőgazdaság fel­lendítésére áldozni. A mezőgazdasági termelés fokozá­sát szolgálják a széleskörű talajja­vítási munkálatok is, amelyek ma már egész népünk ügyévé váltak. Ez év elejétől dolgozóink 27 ezer mű­szakot dolgoztak le társadalmi mum­kában! A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS fellendítésének és a falu szocialista átépítésének anyagi biztosítéka až ipari termelés további fejlesztése. Mert éppen az ipar szolgáltatja la gépesítés eszközeit. A harmadik öt­éves terv a mezőgazdaság legalapve­tőbb munkafolyamatainak teljes gé­pesítésével számol. Ennek eredmé;­nyeképpen lehetővé válik a mezéi munkák időtartamának lerövidítése úgyhogy az őszi vetés 7, de legtovább 10 napig, a gabona betakarítása 12­15 napig, a cukorrépáé 18-20, a bur­gonyáé pedig 10-15 napig tartana. Természetesen a mezőgazdaság gyors fellendítéséhez nem csupán a gépipari dolgozók jó munkája szük­séges. A hozamok növeléséhez a jó gépeken kívül sok jó minőségű mű­trágyára, gyomirtó szerekre és a ve­gyi ipar számtalan más termékérfe vän szükség. Űj lakások, istállók, gazdasági épületek építése nagy fel­adat elé állítja az építészeti üzeme­ket és a járási nemzeti bizottságokat is, amelyek ezeket irányítják. A gép- és traktorállomások segít­ségére szövetkezeteinknek továbbra is nagy szüksége lesz. Elsősorban is a.; ő feladatuk, hogy a szövetkezete­seket megtanítsák bánni a gépekkel, azokat a leggazdaságosabban kihasz­nálni. Szükséges, hogy az eladott gé­pekkel együtt megfelelő számú szak­ember menjen a szövetkezetekbe, akik eddigi gazdag tapasztalataikat felhasználják a gépi munka megszer­vezésében, az új munkaformák és a munka szocialista elveken alapuló jutalmazásának bevezetésében. Ebből is látszik, hogy a munkás­osztály segítsége mezőgazdaságunk­nak ipari termékek, főképp kiváló gépek gyártásával még nem merül ki. Politikai téren, és a szervezés­ben nyújtott segítség szinte felbe­csülhetetlen. Hisz a munkásosztály a szocialista termelés megszervezé­sében az elmúlt évek folyamán im­már gazdag tapasztalatokra tett szert. Ezeket a mezőgazdaság szo­cialista építésében is fel lehet és feli kell használnunk. Ezen a téren említésre méltő * vamberki A. Zápotocký Vasművek új védnökségi formája a merklovicei EFSZ felett. Különbizottságok alakul­tak, amelyek a munkaverseny, a szocialista jutalmazás és a munka­biztonság kérdéseiben segítik a szö­vetkezetet. Nagy számban dolgoznak aktivisták, akik ugyancsak gazdasági kérdések, a gépesítés módszereinek kidolgozásával és az agitációs tevé­kenység biztosításával foglalkoznak. A TERÜLETI ÁTSZERVEZÉS kere­tében egész sor szakember megy vi­dékre, hogy ott a szocialista építés befejezésének döntő szakaszán se­gítse dolgozó népünk nagy ügyét, az új társadalmi rendszer végső dia­dalát. A mezőgazdasági termelés ez évi feladatai nem kicsinyek. S itt me­gint sok függ a jó kezdettől. Ezért most elsőrendű feladat a tavaszi munkák határidőben történő elvég­zése. Magától értetődő, hogy a gyors munka nem mehet a minőség rová­sára. Ezért a Központi Szakszerveze­ti Tanácsnak nemrég befejeződött teljes ülése így összegezte a mező­gazdasági dolgozók előtt álló nagy feladatokat: „A gyorsan és jól végzett tavaszi munkákkal meg kell teremtenünk a mezőgazdasági termelés ez évre ter­vezett növekedésének előfeltételeit!" -flk® tJJ SZŐ 4 * 1960. március 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents