Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-20 / 79. szám, vasárnap

Hruscsov elvtárs franciaországi látogatásának programja PÁRIZSBAN A SZOMBAT DÉLI ÔHÄKBAN NYILVÁNOSSÁGRA HOZ­TÁK HRUSCSOV ELVTÁRS FRANCIA­ORSZÁGI LÁTOGATÁSÁNAK RÉSZLE­TES PROGRAMJÁT. Nyikita Szergejevlcs Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke március 23-án 11 órakor érke­zik meg Párizsba az Orly-repülő­térre és röviddel a hivatalos fogad­tatás után meglátogatja de Gaulle köztársasági elnököt. 15 órakor ko­szorút helyez el a Diadal-ívnél, majd a Mont Valerien erődben megkoszo­rúzza a nácizmus áldozatainak em­lékmüvét. 18 órakor bemutatják neki a diplomáciai testületet, este pedig az Élysée-palotában hivatalos vacso­rán és fogadáson vesz részt. A kö­vetkező napot megbeszélésekkel, a Városháza és a Kereskedelmi Kama­ra meglátogatásával tölti. Este de Gaulle elnök Hruscsov elvtárs ven­dége lesz a díszvacsorán. Nyikita Hruscsov pénteken délelőtt felkeresi azt a házat, amelyben pá­rizsi tartózkodása idején Lenin la­kott. Részt vesz egy díszebéden, me­lyet a diplomáciai tudósítók testülete rendez tiszteletére, délután pedig je­len lesz a francia—orosz és francia — szovjet kapcsolatokat szemléltető ok­mánykiállítás megnyitásán. Este Bi­zet Carmen clmú operájának díszelő­adásán vesz részt. Szombaton, március 26-án Hruscsov elvtárs Bordeauxba utazik, majd rö­vid hivatalos program után Tartesbe folytatja útját. Megtekinti a közeli Laoqi kőolajipari üzemeket. Az éj­szakát a Pireneusok lejtőjén Pau für­dőhelyen tölti. Március 27-én Nimesbe folytatja útját, közben Istresben és Arlesben pihenőt tart. Majd este Marseillesbe utazik. A következő napot Marseil­lesben tölti, majd innen tovább megy Dijonba. Hruscsov elvtársnak bemu­tatják az új villanymozdonyokat, megtekinti a várost, majd a város polgármesterének meghívására részt vesz a városházán rendezendő dísz­vacsorán. Március 29-én Verdunba, az első világháború ismert hadszinterére lá­togat, majd Reimsbe vezet az útja. Ugyanaznap ellátogat Champagne Épernay szőlőtermelő vidékre. Hrus­csov elvtárs ezután vonattal Lille észak-franciaországi ipari központba utazik, megtekinti a Fives-Lille-i gépipari üzemeket és a közeli roubai textilgyárat. Liliéből Rouenbe utazva megtekinti a Catenay gazdaság ál­lattenyésztését. Az éjszakát Rouen­ben tölti. Csütörtökön, március 31-én Rouen­ből Párizsba utazik. Délután részt vesz a párizsi szovjet nagykövetség fogadásán, este pedig a francia köz­társasági elnök vidéki szállására a Rambouillet-palotába hajtat. A következő napokon szovjet-fran­cia tárgyalásokat folytatnak. Hrus­csov elvtárs ezenkívül pénteken, április 1-én megtekinti a flinsi au­Vihar o francia parlament rendkívüli ülésének összehívása körül Párizs (CTK) - De Gaulle francia köztársasági elnök határozata, amely­lyel elutasítja a parlament rendkívü­li ülésének összehívását, párizsi po­litikai körökben bombaként hatott és a politikai tényezők és a sajtó több­ségének heves reakcióját váltotta ki. Csupán néhány képviselő bátorkodott védelmezni de Gaullet, azt állítva, hogy döntése megfelel az alkotmány szellemének. A kormánypárt és .az ellenzéki képviselők túlnyomó több­sége azonban úgy véli, hogy az alkot­mány. nem ad .jQypt.az^ahölsnels ar­ra, hogy elutasítsa a parlament rendkívüli ülésének összehívását, mert ai alkôthiáný szövegé Vilá­gosan kifejezi, hogy a parlament „rendkívüli ülésre gyúl össze, ha azt tagjainak többsége kéri." De Gaulle döntését a kormánytá­borhoz tartozó képviselők is bírálják. Ezek közé tartozik Simonnet, a népi köztársasági mozgalom főtitkára. Marcell Hacy „független" képviselő kijelentette, hogy de Gaulle döntését alkotmányos szempontból nem lehet védelmezni, és minden kaland előtt megnyitja az utat. A haladó szellemű Liberation megállapítja, hogy az ötö­dik köztársaság de Gaulle pénteki döntésével további lépést tett az ab­szolutizmus felé. tógyárat, másnap délután pedig a versaillesi palotát. Április 2-án es­te nagy sajtóértekezletet rendeznek a Rambouilet-palotában és hivatalos közleményt adnak ki. Hruscsov elvtárs vasárnap, április 3-án délelőtt repülőgépen visszauta­zik Moszkvába. A magyar párt- és kormányküldöttség Lengyel országba n Varsó (ČTK) - A Magyar Népköz­társaság párt- és kormányküldöttsé­ge Kádár Jánossal, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárával az élen és a küldöttség kísérete március 18-án este Katowicéből Varsóba utazott. Edward Ochab, az LEMP KB poli­tikai irodájának tagja és a KB tit­kára ugyanaznap találkozott Szirmai Istvánnal, az MSZMP KB politikai irodájának póttagjával és a KB tit­kárával. A két párt kulturális, saj­tó,- rádió- és könyvkiadó-problé­máival foglalkoztak. IKÖZEL-KELETI TUDÓSÍTÁSUNK:! A nyugatnémet militaristák provokatív találkozója Bonn (ČTK) - A militarista „Né­met Katonaszövetség" a hitleri Wehr­macht több száz volt tábornokának és magasrangú tisztjének, valamint a jelenlegi nyugat-németországi Bun­deswehr tisztjeinek részvételével Bonnban pénteken ünnepelte fennál­lásának 10 éves évfordulóját. Von Salmuth volt tábornok e szövetség elnöke (amely szövetség a bonni had­ügyminisztérium segédszerve), vala­mint Heusinger volt hitlerista tábor­nok a nyugatnémet hadsereg jelen­legi főfelügyelője beszédükben ,a német katonai erények ölök hagyo­mányait" dicsőítették. A német katonaszövetség mintegy I 1200 katonai szövetség vezető szor­' vesete, amelyek a német impgr$liz;­mus és militarizmus legszégyentel­jesebb hagyományait igyekeznek megőrizni. Választásokra készül Libanon H; la a libanoni kormány és a par­i lament megegyezik az új vá­lasztási törvényről, májusban parla­menti választásokat tartanak. Az 1958 nyarán lejátszódott viharos esemé­nyek után. amikor az 1957. évi vá­lasztásokkal kapcsolatban kirobbant politikai viszály polgárháborúvá fa­jult, első ízben járul Libanon népe a választási urnákhoz. Az előző választások annak a küz­delemnek jegyében folytak le, amely az Eisenhower-doktrlnát elfogadó kormány és a nacionalistáktól a kom­munistákig széles frontot képviselő ellenzék között tört ki. Az ellenzék következetes semlegességre töreke­dett és hallani sem akart arról, hogy az országot bevonják az imperialista tömbök és doktrínák hálózatába. Tudjuk, hogyan végződtek a válasz­tások: Az Eisenhower-doktrína hívei különféle Intézkedések foganatosítá­sával. amit az ellenzék csalásnak mi­nősített, megnyerték ugyan a válasz­tásokat, de egy évvel később csú­fosan felsültek. Samun elnök távo­zott a politikai élet színteréről. Char­les Malik külügyminiszter elhagyta az országot, Sami Solh miniszterel­nök amerikai katonai helikopteren menekült el Libanonból, Moghabrab nagybirtokos — amerikabarát kép­viselőt pedig a felbőszült választók felkoncolták! A mostani választási kampánynak egészen más a légköre mint 1957­ben. A legtöbb vita a belpolitikai kérdésekről folyik és visszatükrözi Libanon politikai életének sajátos­ságát. Az 1943-ban elfogadott ún. nem­zeti alapokmány értelmében a ke­resztény és a mohamedán lakosság képviseletének 6:5 arányt kell el­érnie' a politikai szervezetekben. A választási törvény ezért megszab­ja, hogy az egyes választókerületek­ben hány görögkeleti, mohamedán és egyéb vallású képviselőt válasszanak meg. A köztársasági elnök csak ma­ronita. a miniszterelnök pedig szun­nita (mohamedán szekta) lehet. A választási küzdelem tehát a kü­lönféle csoportok és az ún. tarto­mányi klánok, nem pedig az egyes politikai pártok között folyik. Ez különösen a mostani választási kampányban szembetűnő, ami érthe­tő is, hisz a külpolitika most egy­általán nem áll a választási harc célpontjában. A következetes semle­gesség eszméje és az Eisenhower­doktrína elítélése általános, termé­szetes tünet, még a legmegrögzöt­tebb amerikabarát sem merne en­nek ellentmondó programmal fellépni. Gazdasági és kulturális téren Li­banon a nyugati tőkés országok felé orientálódik. A közel-keleti orszá­aokba irányuló áruszállításaikra épül a bejrúti bankok és kereskedelmi céoek prosperitása. Az utóbbi években azonban egyre élénkebb érdeklődés tapasztalható a szocialista országok iránt. Sok bej­rúti taxisofőr szovjet Volgát vett, a piacon igen keresettek az NDK­beli fényképezőgépek, a csehszlovák iparcikkek iránt pedig egyre na­gyobb kereslet nyilvánul meg. Tár­gyalások folynak a Prága —Bejrut közötti állandó légiforgalom megin­dításáról, amelyet a Csehszlovák Lé­aiforgalmi Társaság TU-104 gépekkel bonyolítana le. A szovjet filmfeszti­vál és az örmény SZSZK művész­együttesének szereplése nagy ese­mény volt az országban, az utóbbi pedig különösen a Libanonban élő örmények körében, akik a lakosság 8 százalékát képezik. A napokban a cseh trió aratott sorozatos sikert Bejrutban. Bejrut az arab világ viszályában és versengésében semleges pont. Az Arab Liga tanácsának határozata, hogy ülésének székhelyét Bejrutba teszi át, az egyedüli lehetséges mód­ja volt annak, hogy teljes számban üljön össze. A messzemenően sza­badelvű iraki sajtóban nyíltan visz­szatükröződnek a Kairóhoz, Jordániá­hoz és Irakhoz húzó irányzatok, me­lyeknek képviselői hevesen vitáznak egymás között. Am egyáltalán nem befolyásolják a kormány álláspont­ját: a libanoni kormány az arab vi­lág egyetlen csoportja mellett sem áll ki. J. BOUČEK A japán nép tiltakozik Tokió (ČTK) - Az USA-val kötött „biztonsági szerződés" revíziója elle­ni nomzeti tanács .vezetésével a ja­pán nép március 19-én megkezdte 13. epvséoes tiltakozó akcióját. A kora reggeli órákban tiltakozó gyűléseken jöttek össze a kikötő­munkások szakszervezeti szövetsé­gének tagjai. A délelőtti órákban a szakszervezeti szövetségek tagjainak tiltakozó gyűlései, tüntetései és sztrájkjai folytak. A japán parlament épületéhez a reggeli óráktól kezdve Japán minden tájáról küldöttségek érkeztek és át­adták a több ezer aláírást tartal­mazó emlékiratokat, amelyekben til­takoznak az USÁ-val kötött katonai szerződés ellen. Ellentétek a spanyol kormányban Párizs (ČTK) — A fallangista Arres, spanyol lakásépítési miniszter csütörtö­kön lemondott. A spanyol hivatalos lap pénteki számában közölte, hogy Arres hivatalát Gual Villaibi tárcanélküli mi­niszter, a gazdasági tanács elnöke veszi át. A Francé Presse Arres lemondását kapcsolatba hozza azokkal az ellenté­tekkel, amelyek a spanyol kormány tag­jai között a gazdasági politika kérdésé­ben felmerültek. A múlt év júliusában kihirdették a gazdasági megszilárdítás! tervet, amely a valóságban Spanyol­országot még függőbb helyzetbe hozza a nyugat-európai és a spanyolországi mo­nopóliumokkal szemben. Arres lemondása azt mutatja, hogy a gazdasági megszllárdítési terv hívei meg­erősítették pozíciókat a kormányban, és hogy gyengül a fallangisták befolyása. Ég a talaj a kancellár talpa alatt NEW YORK-I jelentés szerint az ame­rikai börzén az acélgyári és színes fém­ipari társaságok árfolyama esett. (ČTK) DR. CSEKADA skopljei (Jugoszlávia) ró­mai katolikus pUspököt a skopljei kerületi bíróság deviza-kihágás miatt feltételesen 18 havi börtönbüntetésre ítélte. (ČTK) tése ellen. Adenauer nem aggkori konokságból nem hajlandó tárgyalni Nyugat-Berlin eddigi statútumának megváltoztatásáról, hanem azért, mert a terjeszkedni vágyó feltámadt német militarizmus érdekeinek kép­viselője. Ezért tette meg most is a 10 ezer kilométer hosszú utat az USA-ba, hogy meggyőzze fő szövetségesét: egyáltalán nem kell tárgyalni Nyu­gat-Berlinről az összeülő csúcsér­tekezleten, hogy hatálytalanítani kell a Nyugat-Berlin kérdésében a tavalyi genfi külügyminiszteri ér­tekezleten elért haladást. Mint tudjuk, az értekezlet ered­ményei koránt sem voltak kielégí­tők, de mégis reményt keltettek. A nyugati hatalmak bizonyos mér­tékben elismerték a Szovjetunió ne­mes törekvését, hogy mielőbb egyez­zenek meg, és maguk is jóindulatot tanúsítottak azzaj, hogy elismerték: • 1. Mindkét német állam, az NDK és az NSZK egyenjogúan részt vehet az értekezleten; • 2. a nyugat-berlini helyzet rend­ellenes; • 3. Ha nem is egészen kivonni, legalább csökkenteni kell a nyugati hatalmak Nyugat-Ber­linben állomásozó csapatainak létszámát; • 4. Be kell szüntetni a hideghá­ború propagandáját Berlinben. Adenauer mostani amerikai útja más szempontból is figyelmet érdemel. Az amerikai külpolitikában, különösen Nyikita Hruscsov történelmi jelentőségű látogatása óta bekövetkezett határozott változások folytán a nyugatnémet Impe­rializmus képviselője a hidegháború hosz­szű időszaka után először volt kénytelen nem mindjárt az amerikai kormány hi­vatalos képviselőihez, hanem az amerikai elnök háta mögött a McCarthy és Dulles halála után még szerepet játszó legsö­tétebb reakcióhoz fordulni. Nem csoda, hogy a nyugatnémet sajtó szerint a kan­cellár elégedett volt az elért eredmény­nyel. Ogy látszik, már kevésbé volt elége­dett Eisenhower elnökkel. A tárgyalá­saikról kiadott közös nyilatkozat tartal­maz ugyan bizonyos engedményt a nyu­gat-berlini „önrendelkezési jogukkal di­csérő" revansista erőknek, de ez min­den amit, Adenauer elért. Másrészt a köz­leményben szó van arról, hogy „a Ber­linre vonatkozó egyezményeknek biztosí­tanlok kell a nyugat-berlini lakosság sza­badságát, amit a Nyugat-Berlin demi­litarizált szabad várossá nyilvánítására tett szovjet javaslat kimondottan garan­tál." A közleményben szó van „új berlini egyezményről". Az amerikai elnök tehát újra elismeri, hogy a nyugat-berlini helyzet rendellenes, és hogy a négy győztes nagyhata­lomnak új egyez­ményt kell kötnie. Nyilván Washing­tonban sem érte el célját Adenauer, hogy egyáltalán ne tárgyaljanak a ber­'iini kérdésről. Persze nem a washingtoni nyilat­kozattól függ a ber­lini kérdés rendezé­sének további folya­mata. Egyes nyugati államférfiak és po­litikusok kedvezőb­ben foglalkoznak már e kérdéssel, ami a vllágközvé­lemény nyomásának a hatása. A Szovjet­unió kitartó • békepolitiká­Bnnni jégcsapok az NDK m e9­(A Neues Deutschland karikatúrája.) "ilárdulása - amit Nyugat kénytelen nel áll vagy bukik a terjeszkedés elismerni — erősen kihat arra, hogy a politikája. Adenauer, Strauss és a berlini kérdésben követett bonni politika Ruhr-vidéki monopolisták klikkje egyre nehezebben érvényesül, és Aden­ezért körömszakadtan hadakozik auer merev politikája Nyugaton is mi­nyugat-berlini barlangjának bedön- előbb csődöt mond. A. P. Adenauer kancellár össze­sen 22 beszédre készült fel, melyet tíz napos amerikai látogatása során mond el. Ezt még kimondani is sok. Ogy látszik új reklámhoz kell folyamodnia a bonni politika képvi­selőjének. Mi is késztette a 84 éves aggas­tyánt a kényelmetlen északi repü­lőútra, hogy az Atlanti-óceán fölött átrepülve igen mostoha, hideg idő­járás fogadja az USA keleti partvi­dékén? Miről kell oly sürgősen tár­gyalnia, hisz nem egészen egy hő­nap múlva Brentano külügyminiszter újra Washingtonba érkezik, őmaga pedig május 15-én Macmillannal és de Gaulle-lal Párizsban fog talál­kozni ? Adenauer útja egyáltalán nem ud­variassági, diplomáciai jellegű láto­gatás. A félelem hajtja őt! A két­ségbeesés érzése, hogy legérzé­kenyebb pontján, a berlini kér­désben omlik össze a nyugatnémet imperializmus fellegvára. A tarthatatlan rendellenes nyugat­berlini helyzet megoldása és a német békeszerződés megkötése a küszö­bön álló kormányfői találkozó egyik legkomolyabb pontját fogja képezni. E két probléma általánosan elfogad­ható sikeres megoldása lényeges lé­péssel járulna hozzá az európai fe­szültség enyhítéséhez. Ám a nyu­gat-berlini tűzfészek felforgatása az, ami legjobban elevenébe vág Aden­auernak és a mögötte álló köröknek. Berlin pontosabban a hideghá­ború nyugat-berlini központja a re­vansista bonni rendszer „keleti" po­litikájának sarokköve. A bonni im­perialisták számára az első meg­nyert csatát jelentené nyugat-berlini támaszpontjuk megőrzése az NDK kellős . közepén, majd Nyugat-Ber­lin „jogi" hozzácsatolása Nyugat-Né­metországhoz. „Nyugat-Berlin a Német Szövet­ségi Köztársaságé" - kardoskodik Adenauertől kezdve Brandtig és a legjelentéktelenebb újságíróig az egész bonni gárda. A legbőszebb revansisták egymást túlharsogva tűzték ki a harci jelszót: „Irány Berlin!" Berlin meghódítása azonban csak az. első lépés lenne. A következő cél az NDK felforgatása, elnyelése a nyugat-berlini támaszpontról, hogy szabaddá tegyék az utat a nyugat­német revansizmus mai céljának megvalósítására: a „nagynémet bi­rodalom", feltámasztására. Látjuk tehát, hogy Nyugat-Berlin­A DAMASZKUSZBA utazó szovjet kor­mányküldöttség I. V. Arhipovnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa állami gazdasá­gi bizottsága első elnökhelyettesének ve­zetésével március 18-án Kairóba érkezett. A szovjet küldöttség az EAK szíriai te­rületén megtárgyalja azon építmények építésének részleteit, amelyekről az 1957 október 28-1 szovjet-sziriai gazdasági együttműködési szerződés szól. (ČTK) SZTYEPAN SCSIPACSOV vezetésével március 19-én repülőgépen egy hónapi USA-beli tartózkodása után hazautazott a szovjet írók küldöttsége. A küldöttség vezetője eliftazása előtt kijelentette, hogy a szovjet és amerikai írók kapcsolatai hozzájárulnak a kölcsönös meaértéshe? és a béke megszilárdításéhoz. (ČTK) MAHENDRA, Nepél királya maoánkihall­qatáson fogadta dr. Ladislav Simovičot. Csehszlovákia nepáli rendkívüli és még­hatalmazott nagykövetét. (ČTK) A ĽHUMANIT® március 19-1 számát a párizsi rendőrség elkobozta. E lépését azzal indokolta, hogy René Andrieu, a lap főszerkesztője bírálta de Gaulle el­nök határozatát, hogy nem hivatja össze előbb a nemzetgyűlést. (ČTK) A SZOVJETUNIÓ Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata alapján 1960. április 1-től 15 százalékkal emelik a szovjet tanítók fizetését. (ČTK) KONAKRYBAN az első csehszlovák ipa­ri kiállításon március 17-én üdvözölték az ötvenezredik látogatót, akit értékes tárgyakkal ajándékozták meg. (ČTK) A FRANCÉ PRESSE hírügynökség jelen­tése szerint e napokban Északkelet­Franciaország városaiban 33 algériait le­tartóztattak. akiket azzal vádolnak, hogy tagjai az algériai nemzeti felszabaditási frontnak. (ČTK) UJ SZÖ 3 * 1960. március 20. li ľ.trWaA teastt*-^

Next

/
Thumbnails
Contents