Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-19 / 78. szám, szombat

A BÉRÁTSZERVEZÉS a műszaki fejlesztéssel párosul A füleki Béke-bútorüzem gazdasági vezetői, párt- és szakszervezeti funkcionáriusai sokat törték a fejüket azon, hogyan vezessék be üzemükben zökkenő nélkül az új bérrendszert. Már tavaly évközben minden figyelmüket a műszakilag Indokolt normák bevezetésére irányították. Ez az igyekezet meghozta a kívánt eredményt. A beépített konyhabútort gyártő részlegen Hustyava József mesterrel beszélgettünk. Elmondta, hogy ez idén még egyszer annyi bútort gyártanak, mint tavaly, habár a termelótérség egy négyzetméterrel sem bővült, a munkások létszáma pedig csökkent. - Hogyan? - kérdem kíváncsian. - Egyszerűen. Átrendeztük a gépeket, sok munkafolyamatot gépesítettünk és rendet csináltunk a műhelyben, válaszolja a mester, majd elvezet és megmutatja az új gépeket, újításokat. Tavaly több volt a kézi munka, mint a gépi — mondja. Most fordított az arány. A gépek áthelyezésével egy új termelővonalat létesítettünk és így az anyagot már nem kell állványokon egyik géptől a másikig tologatni. Ügy megy a munka, mint a futószalagon. Közben megismerkedünk az újításokkal, az ötletesen megszerkesztett famegmunkáló gépberendezésekkel, melyeket maguk a Béke-üzem konstruktőrei szerkesztettek. - Ezt a gépet is magunk készítettük az üzem gépműhelyében mutat rá Sindlár József, a bérosztály vezetője az egyik pneumatikus rámaszorítóra. Megmagyarázza, hogy azelőtt kézi csavarral szorítottákössze az enyvezett rámát s bizony a munkásnak sokat kellett járkálnia a rámaenyvező körül, amíg elvégezte a munkát. Amióta az egész műveletet gépesítették, kisebb eröráfordítással nagyobb teljesítmény érhető el, mint azelőtt. 15 százalékkal növenisztratív intézkedésnek tartotta a bérátszervezést, hanem egyidejűleg alapos műszaki fejlesztéssel Is készült a műszakilag indokolt normák fokozatos bevezetésére. Már tavaly valamennyi munkahelyen egész sor műszaki-szervezési intézkedést valósítottak meg; újításokat, ötletes módosításokat vezettek be a termelésbe. Ilyen előkészület után nem meglepő, hogy tavaly az üzem dolgozói 408 000 koronával csökkentették az önköltséget s az utolsó negyedév tervét 102 százalékra, a termelékenység tervét 103,3 százalékra teljesítették. Ezzel a gazdasági eredménnyel az ágazatban versenyző 8 szlovákiai üzem közül az utolsó negyedévben a második helyre kerültek. A tavalyihoz viszonyítva az idén 7,5 százalékkal növekedett a termelékenység terve. Februárban ugyancsak túlteljesítették már megnövekedett tervüket. — Hogyan érnek el ilyen példás munkasikereket, amikor az üzem gépel és berendezései közül sok bizony már elég régi? — Régi gépekkel is lehet jó munkát végezni — válaszol kérdésemre Csomor Gyula, a mechanikai műhely egyik szakmunkása. A szocialista munkabrigád címért versenyző csoport vezetője egy vadonatúj zöldre festett gépre mutatva megkérdezte. — Mit gondol, milyen gyártmányú ez a gép? — Nem tudom — válaszoltam. — Saját gyártmányú, mert itt készült a mi műhelyünkben — mondotta büszkén Csomor elvtárs, szeretettel simogatva meg tekintetével a saját gyártmányú vadonatúj gépüket Tizenkettőt gyártottunk már a testvér üzemek számára, mert nagyon jól beváltak a felületi festésnél. Mindezt ezekkel a régi esztergapadokkal, gyalu- és fúrógépekkel csináltuk, amit itt lát műhelyünkben — tette hozzá önérzetesen. Azt is megtudtam, hogy ezen a gépen Csomor Gyula, Tóth János, Gencs János és Molnár Lajos mar sokat tökéletesítettek, vagy újítá A Béke-üzem beépített bútort gyártó részlegén egy új termelési vonalat helyeztek üzembe. kedett a termelékenység és a fáradságos munkát most már a gép végzi. Lakatos József és Koronczi József, az új gépek kezelői elmondják, hogy február elsejétől, amióta életbe lépett az új bérrendszer, kisebb erőráfordítással mint azelőtt rendszeresen túlteljesítik a műszakilag indokolt normákat és havi keresetük is emelkedett. Az egész üzemben átlagosan 1,8 százalékkal nőtt a béralap. A bútor gépműhelyben, ahol

1 a gépesítés eredményeként leginkább növekedett a termelékenység, 44 koronáról 50,80 koronára emelkedett az átlagos napi kereset. A beépített bútorok gyártása pedig a duplájára növekedett. A jó felkészülés fél siker. Ezekben a gazdasági eredményekben tükröződik vissza a legjobban a bérátszervezésre való jó felkészülés. Az üzem vezetősége a párt- és a szakszervezeti funkcionáriusokkal együttműködve nem egyszeri admisaikkal javították az egyes alkatrészek működését. Üj technikát minden műhelybe A negyven lakatossal és esztergályossal dolgozó mechanikai műhely tehát nemcsak a Béke-üzem számára készít szerszámokat, gépeket, hanem a testvérüzemeknek is. Ez idén különböző famegmunkáló-géphez több mint 17 000 kést gyártanak a testvérüzemek számára. A műhely gépein három műszakban folyik a munka, hogy jobban kihasználhassák a kapacitást. Itt kezdődött tehát a jő felkészülés, a műszaki fejlesztés, amely oly gazdag eredményekkel jutalmazta meg a példás kezdeményezőket. Az elavult berendezésű mechanikai műhelyben születtek meg azok a nagy teljesítményű famegmunkáló-gépek is, amelyek segítségével a bútorgyár naponta túlteljesíti feladatait. Megnéztem — munka közben — egy „függönyfestő" gépet, melyet azért hívnak így, mert a festék, mint valami függöny hull alá az alatta átfutó deszka felületére. A festőgép tavaly májustól üzemzavar nélkül működik. Az a legnagyobb előnye, hogy nagy mennyiségű festéket takarít meg a fúvó-pisztolyokkal szemben. Egyenletesen vonja be festékkel a deszkát s az egészségre káros festék-porfelhő sem keletkezik munka közben. Megkérdeztem Gyurgyik elvtársat, a mechanikai műhely mesterét, hogyan tudnak a géplakatosok, szerelők, ilyen tökéletes gépeket megszerkeszteni és összeállítani. ök csinálták tavaly azt a gyallás prést is, amely nagy nyomással préseli össze a gyaluforgácsot. Gyurgyik mestertől tudom meg, hogy az önsegéllyel készült présgép évente 300 köbméter értékes fa megtakarítását jelenti. — Nálunk a szakképzettség növelésére nagy gondot fordítunk. — hangzott a válasz. — Műhelyünkben több lakatos végezte már el a hároméves esti gépipari iskolát, mint például Tóth János, aki legszorgalmasabb munkásaink egyike. Elsősorban a rendszeres tanulás eredményes munkánk titka. Ahol a gépek születnek A mechanikai műhelyből utunk a konstruktőrök kis dolgozószobájába vezet. A rajztáblák mögött Ferencz József, ' Soós Dezső, Turchányi konstruktőrök szorgoskodnak, tervezgetnek. Ebben a kis szobában születtek azok a tökéletes famegmunkáló gépek is, melyek már hónapok óta kiváló szolgálatokat tesznek az üzemnek. Itt dolgozik a Béke-üzem egyik legtermékenyebb újítója: Soós Dezső elvtárs, akinek nevéhez már nem egy ötletes újítás fűződik. Nemrég egy új bútorszerelő-szalag konstrukcióját dolgozták ki. Megvalósításához a mechanikai műhely dolgozói már hozzá is kezdtek. Ez lesz köztársaságunkban az első bútorszerelő-futószalag, amely üzembehelyezése után hat asztalos munkáját takarítja meg. Soós elvtárs most egy dobcsiszolón dolgozik. A közeljövőben pedig polcösszerakó gépezetet, formafűrész adagoló szerkezetet akar szerkeszteni. Megtudtam tőlük, hogy üzemükben nagyon elterjedt a kollektív újítás, melynek az a lényege, hogy egy-egy gép tökéletesítésén egyszerre többen is dolgoznak. Nagyon jól bevált az a munkamódszer is, amelyet a konstruktőrök vezettek be. Ha kész valamelyik javaslatuk, vagy konstrukciójuk, úgy mielőtt hozzálátnának a gép elkészítéséhez, előbb összehívják az érdekelt munkásokat, műszaki vezetőket és rajzban részletesen ismertetik az új gép konstrukcióját. Valamennyien hozzászólnak, jóváhagyják vagy módosítják. így aztán kollektív felelősséget vállalnak a gépért s csak azután látnak a munkához. Eddig még egyetlen rossz gép sem került ki a Béke-üzem mechanikai műhelyéből, mert ezt az eljárást következetesen betartják. Azért nő tehát állandóan a termelékenység a füleki Béke-üzemben, mert a műszaki fejlesztés ügyét lelkes munkások, kiváló újítók vették kezükbe. Horváth Sándor ylíegvállozoH élei A kissallói szövetkezetesek rövidesen azt mondhatják: 10 évet hagytunk magunk mögött, 10 olyan évet, omely gyökeresen megváltottai t a a falu életét, amely a jólét növekedésének eddig soha nem tapasztalt korszakát nyitotta meg. Oj korszak született, új tartalmasabb étet terebélyesedik, lombosodik. A határban már csipegetik a munkákat, melegágyakat raknak közvetlenül a szövetkezet irodája mellett. Melegágyat az elvetett magnak, hogy erős palántákat nevelhessenek, olyan eróset, akár szövetkezetük, amely gazdagon gyümölcsözik. Az elnök iránt érdeklődtem. Ám a válasz egyöntetű volt. - Nincs az ilyenkor a faluban. A határt járja ... Irányit, szervez ... Horváth János, a szövetkezet zootechnikusa azonban készségesen szól szövetkezetükről. Szavából érezni lehet, hogy örömmel beszél a közösről és magáról az elnökről is van néhány jó szava. Azt mondja: - Molnár Jani kezdettől elnök. Derék gyerek ... Jó kommunista, a gazdasági munkához is ért... A zootechnikusnak az elnökről mondott szavait két tény is igazolja. Az egyik, hogy Molnár János immár 10 éve elnöke a szövetkezetnek. Ez azt bizonyítja, hogy a tagok elégedettek munkájával, vezetésével. A másik tény, amely az elnök jó munkája mellett tanúskodik, az elért gazdasági eredmény, a szövetkezeti tagok jólétének állandó emelkedése. A zootechnikus olyan bemutatkozásformának szánta, amikor megemlítette, hogy szövetkezetük ötszáz hektáron gazdálkodik s néhány híján száz tagot számlál. - Ha úgy alkalomadtán magam elé idézem a múltat, s mellé állítom a jelent — folytatja — szinte rhagam sem akarom hinni, hogy ennyire jutottunk... Mi volt a mi falunk? Zsellérek, napszámosok nyomortanyája. Magam is cselédember voltam. Nagygazdákat, földbirtokosokat szolgáltam ... Ilyenek voltak a többiek is, akiket a közös gazdálkodás emberré tett. Tíz éve, hogy elindultak az új úton. A szövetkezők egy része hajdani cseléd, napszámos, akik a felszabadulás után részt kaptak az urasági birtokból. Horváth Jánosnak is akartak mérni földet, de ő visszautasította. Hogy miért? Mondja él inkább ő! - A földhöz jószág, felszerelés kellett volna ... Egyszerűen nem bíztam abban, hogy a kapott földet jól meg bírjam munkálni... A többi földhöz jutottak sem akarták szétaprózni a földet. Nemcsak hitték, de tapasztalatból is tudták: nagyobb eredményeket lehet elérni a nagyparcellákon, közösen. így kezdődött tehát Kissallón a közös szövetkezeti gazdálkodás. Akkor az urasági és papi birtokon hajtott ki az új gazdálkodási forma csírája, ám néhány év leforgása alatt az egész község szövetkezeti faluvá vált. Az „új gazdák" mellé társultak a falu régi gazdaemberei is, azok, akiknek nevén két-három hektár szerepelt a telekkönyvben. A közös összefogás, a szövetkezeti gazdákodásba vetett bizalom évről évre előbbre vitték a szövetkezők helyzetét, s ma már a zselizi járás élenjáró szövetkezetei közé tartoznak. A zootechnikus jó érzéssel újságolja, hogy a termelés terén lassan már nem lesz versenytársuk a járásban. Azt mondja: - Egy híján 60 szarvasmarhát tartunk száz hektáronként. A sertésállomány jóval túlhaladja a százat. Ami IZSA ES BAJCS PERSEI LAJOS + §

Az izsai malom tulajdonosa volt. Később az izsai malom vezetője lett. Aztán ... Persei Lajosnak kedve szottyant a közös vagyon megdézsmálására. Volt rá mersze, sőt ebbe a „munkába" még másokat is bevont... már aki az ilyesmire kapható volt. Akadtak ilyenek is. Az izsai EFSZ-ben: Varga Pál, Kis Pál, Varga István és Ján Boťanský— a Bajcsi Állami Gazdaságban: Szuter Pál, Ľud. Bočák és Štefan Rehák. S most mindannyian a vádlottak padjára kerültek. Hogy miért? Persei Lajos, az izsai maiom vezetője a szövetkezet és az állami gazdaság említett funkcionáriusaival egyezséget kötött, hogy a malomba vitt árpát és kukoricát megdézsmálják. így került sor arra, hogy a szövetkezetet és az állami 400 ezer KORONA gazdaságot minden alkalommal több mázsa szemestakarmánnyal meglopták. S erre 1953-tól a múlt év végéig több alkalmuk volt. Persei 200—250 koronáért árulta a szemestakarmány mázsáját. Az „egyezség" alapján a bevétel felét Persei rakta zsebre, a másik felén pedig a beavatottak osztozkodtak. A vádlottak 600 mázsa erőtakarmánnyal rövidítették meg az izsai szövetkezetet és a Bajcsi Állami Gazdaságot, összesen 400 ezer korona értékben. Az őgyallai népbíróság a szocialista vagyon eltulajdonításáért megérdemelt büntetésben részesítette a vádlottakat. Persei Lajost kilenc évi szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra, a többi vádlottat nyolc hónaptól két évig terjedő szabadságvesztésre ítélte. Michal Cigáň, népblrósági elnök, Ógyalla. pedig a termelést illeti... nem kell miatta szégyenkeznünk ... Az íróasztal fiókja felé nyúl. Ai ember azt hinné, valamilyen kimutatást keres, ám keze félúton megáll. - Nem is igen kell itt a papír. Elmondom én emlékezetből is a múlt évi eredményeket. Nocsak jegyezze! Ne féljen, nem tévedek ... Így kezdi: Két ezerhétszáz liter tejet fejtünk egy-egy tehéntől. 180 kg húst termeltünk hektáronként. Búzából 33 mázsát arattunk egy-egy hektárról. A cukorrépa átlagos hektárhozama í50 mázsa volt. Az eredmény, az előrehaladás azonban nem a véletlenen múlt. A falu kommunistái, akik kezdetben szorgalmazói voltak a közös gazdálkodás megalakításának, a továbbiak során is megtalálták az előre vezető utat. Náluk már két évvel ezelött sem volt újkeletű a talajjavító munkák megszervezése. A határukat saját erejükből egyre termékenyebbé tették, ezt minden szónál világosabban igazolja az, hogy például búzából 33 mázsás átlagtermést értek el. A cukorrépa hekiárhozama is jó munkájukat dicséri. A termelésben elért eredmények törvényszerűen magával hoztak a tagok jólétének növekedését is. Az idén például munkaegységenként a természetbeniekkel együtt 34 koronát juttattak a tagoknak. Bevételük 12 százalékát az oszthatatlan alap bővítésére helyezték el. S ahogyan az agronómus mondja, náluk még nem ' volt év, amikor ne jutott volna részesedésre. A jól gazdálkodó szövetkezet és a munkaegységek aránylag magas értéke láttára az embernek akaratlanul kicsúszik száján a kérdés. - Hány tag vett már autót? Horváth János elmosolyodik. — Autó? Az még nincs. Még odáig nem jutottunk. Nagyon mélyről kellett nekifíxk felemelkedni. Legtöbbjük a falu emberének legnyomorúságosabb sorsát élte. Részaratók, cselédek, napszámosok voltak. Legtöbbjük más házában vagy cselédházban lakott. Az első, a legfontosabb a nyugodt családi otthon megteremtése volt. Először csak tatarozták, foltozgatták a régit, aztán, ahogyan a közös fejlődött, új házak építésére is sor került. Manapság mdr néhány híján húsz olyan ház áll a faluban, hogy megakad rajta az ember tekintete. Pšenica Štefan például, aki az idei zárszámadáskor is 25 ezer koronát vett fel, annak ellenére, hogy négy iskolásgyermeke van, valóságos kis kastélyban lakik. Két szoba, konyha, spájz, fürdőszoba, nagy tágas veranda a Psenica-család otthona. Az agronómus még hozzáteszi: — Pince is van alatta, meg vízvezeték ... Tudom, hisz az enyém is olyan ... Igen, az övé is, és a többieké

1 is. A jólét növekedésé az egész falura kiterjedt. A szövetkezet megalakulása után a múltban még a cselédeknél és napszámosoknál is jobban• lenézett emberek, a cigányok is magukra találtak. A perifériáról bekerültek a faluba. Ogy a munkában, mint az életben egyenrangú tagjaivá váltak a falunak. Ma már nem lenézett, a társadalom által kiközösített emberek, hanem öntudatos emberek, akik a munkával párhuzamosan megtanultak élni is. Vlacsoha Zsigmond például mint kovácssegéd dolgozik a szövetkezetben. Biztos kenyér, megélhetés a kezében. S ez a tudat igazi, a szövetkezet többi tagajival egyenértékű emberré formálta. Nemcsak a munkában, de az életben sem akar a többiek mögött elmaradni. Amióta tagja a szövetkezetnek, épített egy szobakonyhás lakást. Most azonban már újabb terv született meg a családban. Oj, nagy házat építenek, amelyben két szoba és fürdőszoba is lesz. Lakatos Lajos szintén építkezett, sőt a hatgyerekes családban a háziasszony munkáját mosógép teszi könnyebbé. Banda Józsefék lakásába az utóbbi hetekben szép szobabútor került. Ez hát az az élet, amelyről a múltban annyian álmodoztak, amelyről sokan csak mese formájában tudtak megemlékezni. Erről az életről szólt a hegedű mélabús hangja is abban a szép cigánynótában, amelyben a jólétet, az emberi felemelkedést, mint mesebeli világot annyiszor megénekelték. A mese valósággá vált. A kissallói kommunisták irányításával a falu népe a hajdani álmot valósággá változtatta. A termelés színvonalának növekedésével párhuzamosan az emberek életkörülményei is megváltoztak. Az új gazdasági helyzet, az anyagi jólét szüntelen növekedése emberré tette a múlt legjobban lenézetteit is. SZARKA ISTVÁN ÜJ SZÖ 5 * 1960. március 17.