Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-19 / 78. szám, szombat

A leszerelés A világ népei remélik hogy a tizek bizottsága sikeres munkát végez. A háborúbői nincs hasznuk a népeknek. A népek békében és barátságban akarnak élni. A legfontosabb számukra, hogy elegendő élelmiszerük, ruhájuk, lakásuk legyen és felnevelhessék gyerekeiket. A népek nagyon boldogok lennének, ha a bia világsajtó tükrében Regganban további A-bombarobbantásra készülnek Párizs (CTK) A francia hatóságok az újságíróknak lehetővé tették a Szahara peremén létesített reggani katonai támaszpont megtekintését, ahol ez év februárjában megvalósították a franciák első atomfegyverkisérletét. Allleret tábornok, a támaszpont parancsnoka sajtóértekezletet rendezett, amelyen kifejezte az első robbantás lefolyása feletti megelégedését és néhány adatot Ismertetett. Az első francia atombomba könnyebb volt a Hiroshlmára dobott amerikainál és repülőgépen szállították a helyszínre. A Francé Presse hírügynökség különtudósítőja leirja reggani látogatásánál szerzett benyomásait és rámutat arra, hogy a robbantás színhelyétől 600 méternyi körzetben megszenesedett a homok és a kö. Védőöltözet nélkUl ma sem lehet erre a helyre lépni. A robbantás helyétől két-három kilométernyi távolságra terjed a „vörös övezet", amely még ma is rádioaktív. Az AFP tudósítója közli, hogy a reggani támaszpont építését lázas ütemben folytatják, s már 7000 katonát összpontosítottak ott. A támaszpontot előkészítették arra, hogy megvalósíthassák a kidolgozott kísérletezési programot. AZ USA RAGASZKODIK AZ ATOMBOMBAKÍSÉRLETEKHEZ Genf (ČTK) A három nagyhatalomnak a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezlete március 17-1 ülésén — a hivatalos közlemény szerint — továbbra is az értekezlet elé már azelőtt előterjesztett okmányokat tárgyalták. Az Associated Press amerikai sajtóügynökség jelentése szerint a szovjet küldöttség vezetője a csütörtöki ülésen ellenvetéssel élt az amerikai atomerőblzottság azon jelentésével szemben, hogy az USA a jövö év elején az Új Mexikó állambeli sóbányában további föld alatti nukleáris robbantásokat akar végrehajtani zottság elhatározná, hogy felszámolják a tömegpusztító fegyvereket és korlátozzák a fegyveres erőket. De igen felháborodnának, ha a bizottság tevékenységében az erőpolitika nyilvánulna meg, melynek az a célja, hogy egyik fél akaratát rákényszerítse a másikra. A világ leghőbb óhaja mindenekelőtt az atomfegyver, aztán a többi fegyver megsemmisítése. Reméljük, hogy ez sikerülni fog - írja vezércikkében a Harian Fadzsar című indonéz lap. Az indonéziai lapok behatóan foglalkoznak a leszerelési bizottság most kezdődött ülésével és a címekben kiemelik Hruscsov elvtárs szavait, hogy a Szovjetunió a teljes és általános leszerelés híve. Az atomfegyverek nemcsak a békét, hanem az egész emberiség életét is veszélyeztetik hangoztatja a Globe and Mail című kanadai lap. Amíg e fegyverek készen lesznek a támadásra, a világ állandó veszélyben fog forogni, függetlenül attól, milyen sikereket érnek el a leszerelés más formáiban. A leszerelés első szakaszában a hidrogénbomba terén kell megkezdeni a leszerelést. A bolgár sajtó igen nagy figyelmet szentel Zorin sajtóértekezletének és elemezi a nyugati leszerelési tervet. A lap megállapítja, hogy a nyugati terv fő jellemvonása az, hogy általános és nem javasol időpontokat. „A terv nem tartalmaz világos és konkrét lépéseket az általános és teljes leszerelésre - írja a Rabotnyicseszko Gyelo. La Tribúne de Genéve: Különféle magyarázatra enged következtetni a nyugati terv. A lap hangoztatja, hogy az atomleszerelés követelése és a hagyományos leszerelésre való utalás a nyugati javaslatban annyira egybevegyül, hogy különféleképpen magyarázható. A Voix Ouvriére pedig így ír a nyugati tervről: „Nem állíthatjuk, hogy az értekezlet sikerét illetően túlzott derűlátást keltene. A szovjet javaslattal szemben első helyen a fegyverzet előzetes ellenőrzését, a minden állam területén gyakorolt felügyeletet és ellenőrzést követeli anélkül, hogy világosabb elveket tűzne ki a fegyverkezés gyors és hatékony világméretű csökkentésére. A$z©cialWü or^zíféailiÄ Az Egyesült Államok nemcsak hogy eladja Nyugat-Németországnak a legkorszerűbb lökhajtásos harci repülőgépeket és gyártásukhoz rendelkezésre bocsátják a terveket, hanem lehetővé teszik a német harci pilóták kiképzését is az USA-ban. Képünkön a német repülőtisztek egy csoportját láthatjuk a kaliforniai Lockheed repülőgép-gyárban, ahol megismerkednek az új lökhajtásos csatarepülőgép szerkezetével. Viszszatérésük után ők fogják kiképezni e repülőgép-típusok pilótáit. (CTK felv.) A szocialista országok sikeres | együttműködése a gépiparban A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján nagy sikereket értek el a gépiparban. A gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési állandó bizottság a gépipari kutató, tervező és konstrukciós munkák összhangba hozásánál az 1956-1959. években több mint 6300 témát tanulmányozott át és hagyott jóvá. A munkatervek összhangba hozása sokmillió munkaóra megtakarítását jelentette. A szocialista államokban a gépipar sokkal gyorsabban fejlődött, mint ahogyan az ipari termelés általában. Az elkövetkező években a gépipar továbbra is túlszárnyalja a többi ipari ágazatot. így például a szovjet hétéves terv az ipari termelés 80 százalékos növekedésére számít, míg a gépipari termelés megkétszereződik. Ugyanazon idő alatt a Német Demokratikus Köztársaság ipari termelését 90 százalékkal növeli, míg a gépipar 1965ben megkétszerezi az 1958. évi gyártást. A lengyel ötéves terv feltételezi, hogy az ipari termelés ötven százalékos fokozása mellett a gépipari gyártás 70 százalékkal fokozódik. A múlt évben 74 üzem épült a VDK-ban A Vietnami Demokratikus Köztársaság építészeti minisztériumának jelentése szerint Észak-Vietnamban a múlt évben 33 új ipari üzemet és 41 kisüzemet építettek. Ezen üzemek közé villanyerőművek, fémfeldolgozó üzemek, fafeldolgozó gyárak, dohánygyárak, cigarettagyárak, rizsfeldolgozó üzemek és különböző építkezések tartóznak. Az első lengyel világűrutazási szótár A Wiedza Powszechna lengyel kiadóvállalat rövidesen kiadja az első lengyel világűrutazási szótárt, amely részletes adatokat tartalmaz majd a rakétákról, mesterséges holdakról, és űrhajókról. E szótárban sok tájékoztató anyagot gyűjtenek össze az asztronómiáról, fizikáról, vegyészetről, biológiáról, valamint a legkiválóbb tudósokról, tudományos intézetekről és a szakirodalomról. A DT-75 gyorstraktorok A sztálingrádi traktorgyár elkészítette a DT-75 jelzésű lánctalpas traktorok kísérleti sorozatát. Az új 75 lóerős traktor 300 kg-al könnyebb a DT54 traktornál és 28-35 százalékkal magasabb a teljesítménye. Az új traktornak 9 sebessége van, és óránként a 11 km-nyi sebességet is eléri. A traktorok sorozatos gyártását 1961-ben kezdik meg. Lenini műszak A szovjet sajtóban és rádióban egyre gyakrabban említik a „lenini műszakot". A szovjet dolgozók a lenini műszak keretében V. I. Lenin születésnapjának 90. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállalnak, hogy a tervezett feladatokat a kitűzött határidő előtt teljesítik. Sztrájkhullám Olaszországban Róma (ČTK) Olaszország déli részén egyre több tüntetést rendeznek, amelyeken Dél-Olaszország gazdasági helyreállítását és munkát követelnek. Lukania kerületben Matera város és a materai járás dolgozói általános sztrájkba léptek. Az üzleteket bezárták és a diákok nem mentek iskolába. A lakosság általános sztrájkkal tiltakozik az elmaradottság ellen — amelyben a körzetet hagyják — s elsősorban a kormány politikája ellen. A i avezzanal keddi tüntetés után Fucinában tovább tart a feszültség: A Paese jelentébe szerint mintegy 500 rendőr szállta meg a várost. A fucinai körzetben március 17-én általános sztrájkot tartottak. A tarantói hajógyári munkások, akik két nappal ezelőtt a munkából való elbocsátás elleni tiltakozásul megszállták a hajógyárat, kivívták első sikerüket. Az igazgatóság visszavonta a felmondásokat, s a 170 munkást — akiket az igazgatóság nem akart tovább alkalmazni — utasította, látogassák a számukra rendezett tanfolyamokat, hogy szakképzettséget nyerjenek. • t

MM

M-MMMMU H •• M

M •••••••••• •••••••

H • 4 MM M MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM

Mt M MMMMUH H I

HMHUItHt

Hll

tHi

mt Az elmúlt hét •— s nyugodtan mondhatjuk, ez év — legjelentősebb külpolitikai eseménye kétségtelenül a tízhatalmi leszerelési bizottság genfi tárgyalásainak megkezdése volt. A Szovjetunió hatalmas békeoffenzívája egész időszakának mintegy csúcspontja az a siker, amelyet a békeszerető emberiség a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harcában elért. A békeharc, a Szovjetunió és a szocialista tábor országainak állandó és fáradhatatlan igyekezete meghozta első eredményét: először ülnek össze a Kelet és Nyugat országai a teljes egyenlőség elve alapján, s egyenlő számú küldöttel vesznek részt a tárgyalásokon. Már maga az a tény, hogy leszerelési bizottság alakult, amely a népek leghőbb vágyát, a teljes és általános leszerelésről szóló egyezményt van hivatva előkészíteni — hatalmas siker. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy ez az eredmény éppen a béketábor országainak, s mindenekelőtt a Szovjetuniónak a kezdeményezéséből született meg. Amikor Ny. Sz. Hruscsov elvtárs amerikai útja során az ENSZ-ben tartott nagy jelentőségű beszédében először vetette fel az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény megkötésének gondolatát, s erre a szovjet kormány nevében konkrét javaslatot is tett, akkor vette kezdetét az a folyamat, amely ma a tízhatalmi leszerelési bizottság tárgyalásainak megkezdésében hozott eredményt. Március 15-én ültek össze Genfben a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság, Lengyelország, Bulgária, Románia, az Egyesült Államok, Anglia. Franciaország, Kanada és Olaszország küldöttei, hogy megkezdjék a leszerelési tervekről a tárgyalásokat. Két tervezetről van sző, amelyek megvitatása a tárgyalás gerincét képezi. Térjünk vissza röviden a két leszerelési javaslat — a Szovjetunió és a nyugati államok közös javaslata — legfontosabb pontjaihoz. A szovjet leszerelési javaslat „nemcsak radikális, hanem reális program" - mint V. A. Zorin, a Szovjetunió küldötte mondotta a szerdai sajtóértekezleten. A szovjet javaslat abból indul ki, hogy a leszerelést az államok haderejének felszámolását szolgáló lényeges lépéssel kell megkezdeni. A javaslat i nagyvilágban szerint szükséges, még az általános leszerelési program megvalósítása előtt egyezményt kötni a különféle atomfegyverkísérletek teljes beszüntetéséről. A szovjet terv javasolja, hogjí a leszerelést három időszakban hajtsák végre. Az első időszakban a Szovjetunió, az USA és a Kínai Népköztársaság 1700 000 főre, továbbá Anglia és Fianciaország 650 000 főre csökkentsék fegyveres erőik létszámát. Ezzel kapcsolatban a szovjet javaslat konkrét lehetőségekre mutat rá és gyakorlati példával bizonyítja, hogy az ilyen méretű leszerelés 12 — 18 hónap alatt teljesen végrehajtható. A leszerelés első szakaszának ellenőrzését illetően a Szovjetunió javasolja, hogy az akciók megkezdésekor nemzetközi ellenőrző szerv létesüljön, amellyel az államok közlik fegyveres erőikre és hagyományos fegyverzetükre vonatkozó adataikat. Ez az ellenőrző szerv a leszerelés megkezdésével egyidőben lép működésbe. A szovjet javaslat szerint a leszerelés második szakaszát az államok rendelkezésére álló többi fegyveres erők felszámolása, az idegen államok területén elhelyezett csapatok viszszavonása és felszámolása képezné. A harmadik szakasz legfontosabb feladata a javaslat szerint az összes atom- és rakétafegyverek megsemmisítése és az államok haderőinek teljes felszámolása. A fentiekből világosan látható, hogy a Szovjetunió valóban a lehető leghatékonyabb módon akarja megvalósítani a teljes és általános leszerelést, hogy erre világos és minden tekintetben elfogadható tervet dolgozott ki. Mielőtt azonban tovább mennénk a szovjet javaslat jelentőségének fejtegetésében, vessünk egy pillantást a nyugati hatalmak közös javaslatára. A nyugati hatalmak képviselői párizsi tanácskozásukkor egy tervet állítottak össze, amelynek gerincét Lloyd angol külügyminiszter tavaly szeptemberben az ENSZ elé terjesztett javaslata képezi. Ezzel a javaslattal egyébként egyetért a NATO állandó bizottsága is. A terv összeállításakor a nyugati hatalmak nagy nehézségekbe ütköztek. Az USA csak nagy vita után egyezett bele a Lloydtervbe. Bonyodalmak keletkeztek a francia állaspont miatt is. Hiszen Franciaország nehezen egyezhet bele valamiféle leszerelésbe, amikor az algériai háború számára jelentős hadsereget kell tartania, nehezen érthet egyet az atomfegyverek megsemmisítésével, amikor csak most kezdte el atomfegyvereivel a kísérleteket és tovább akarja folytatni őket. A nyugati terv szintén három szakaszban javasolja a leszerelés megvalósítását. Az első szakaszban „nemzetközi leszerelési szervezet" megalakítását ajánlja. Ezt a szervezetet a tagállamok tájékoztatnák fegyveres erőikről és fegyverzetükről. A második szakaszban a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok hadseregének létszámát két és félmillió főre csökkentenék. Itt meg kell jegyezni, hogy ez nagyobb létszám, mint amilyen a szovjet hadsereg mai létszáma. Az atomfegyverek gyártásának teljes beszüntetése a harmadik szakaszban kerülne sorra. Ebben a szakaszban a hagyományos fegyverzetet a belső biztonság szükségleteire csökkentenék. Az eredeti Lloyd-tervvel szemben a nyugati javaslat az első szakaszban megkerüli az atomkísérletek beszüntetésének kérdését és ezt csak a harmadik szakasszal hozza kapcsolatba. A terv egészben véve nem javasol semmilyen konkrét időpontot a leszerelés vagy egyes szakaszainak megvalósítására. Igen általános benyomást kelt és nehéz megállapítani belőle, mit is akarnak a nyugati hatalmak. A tervről folytatott első tárgyalások arra engednek következtetni, hogy a nyugati hatalmak a leszerelési konferenciát csak egy részleges leszerelésről tárgyaló értekezletre szeretnék szűkíteni. Ehhez nyújt kiváló lehetőséget tervük általános és nem konkrét jellege is. Ha összeegyeztetjük a nyugati és a szovjet javaslatot, világosan kitűnik a két fél igyekezete és a cél, amelyet a konferencián el akarnak érni. Míg a Szovjetunió és a szocialista tábor többi négy országának képviselői a teljes és általános leszerelés mielőbbi megvalósításának. célját követik, addig a nyugati küldöttek, mint az Jules Moch, francia küldött beszédéből kitűnik, igyekeznek más vágányra terelni a konferencia küldetését. A központi és leglényegesebb feladat betartani az ENSZ közgyűlésének határozatát s az általános és teljes leszerelésről tárgyalni. J. Nősek, a Csehszlovák küldöttség vezetője csütörtöki felszólalásában meg is mondotta, hogy nyílt választ kívánunk a nyugati hatalmaktól, teljes és általános leszerelésre gondolnak-e, vagy le akarják-e szűkíteni a kérdést. Mert a nyugati küldöttek eddigi felszólalásaiból erre lehet következtetni. A tízhatalmi leszerelési bizottság tárgyalásai még folynak. Korai lenne már most következtetéseket levonni. Csak azt kívánhatjuk — s küldöttségeink mindent megtesznek ezért — amit Ny. Sz. Hruscsov a konferenciához intézett üdvözlő levelében írt: „Kívánom a bizottság tagjainak, hogy a népek érdekében sikeres és eredményes munkát végezzenek. Szilárd meggyőződésem, hogy nincs messze az a nap, amikor teljesül az emberiség örök vágya, amikor fegyverek és háborúk nélkül fog élni a világ." —trNy. Sz. Hruscsov franciaországi útjának elhalasztása semmit sem változtatott a francia dolgozók állásfoglalásán a kedves vendég érkezésének nagy, békés jelentőségét illetőleg. Nemcsak a francia dolgozók, de a világ minden békeszerető embere olyan utat lát ebben a látogatásban, amely jelentős mértékben enyhítheti a nemzetközi feszültséget, hozzájárul a béke ügyéhez. Ilyen látogatásokat örömmel és megelégedéssel fogad az emberiség, mert óhajai beteljesülésének elősegítését látja bennük. A leszerelési bizottság tárgyalásait megelőző időszakban azonban egy másik államférfi látogatásáról is hírt adtak az újságok. Ez a látogatás — Adenauer USÁ-beli látogatása — bizony éppen az ellenkezője annak, amit a népek a nemzetközi kapcsolatoktól elvárnak. A nyugatnémet kancellár Eisenhower amerikai elnökkel folytatott megbeszélései folyamán minden erejével védelmezte eddigi politikáját, a hidegháború, a feszült nemzetközi légkör mindenáron való fenntartását. Adenauer céljaira jellemző a látogatás befejezésekor tartott sajtóértekezleten elmondott beszéde. Erről a sajtóértekezletről a Francé Soir ígyIr: „A sajtóértekezleten Adenauer jóvoltából a 300 újságírót a hidegháború dermesztő szele csapta meg..." A lapok Adenauer beszédéből arra következtetnek, hogy a kancellár nem elégedett a tanácskozásokkal. Még a nyugatnémet lapok is azt tartják, hogy Adenauernek nem sikerült meggyőznie Eisenhowert, hogy lemondjon az Ny. Sz. Hruscsovval folytatandó Berlinnel kapcsolatos tárgyalásokról. Már eddig is elegendő okot adott Adenauer politikája a békeszerető emberek felháborodására. Legutóbbi, amerikai látogatása mintegy betetőzi hidegháborús, merev, az egész világ által elítélt politikáját. Mit akarhat az olyan politikus, aki, mint Aden-. auer a sajtóértekezleten kijelentik „A párizsi kormányfői értekezlettel kapcsolatban gyakran fáj a fejem." Az utóbbi hét eseményei, mint láthatjuk, még világosabban, még egyértelműbben megmutatják, ki az, aki az emberiség leghőbb vágyát, a békét igyekszik kivívni, s ki az, aki a hidegháború légkörét, a nemzetközi feszültséget szítja. A béke erői ma már olyan szilárdak, hogy nem engedik érvényre jutni a háborúra törekvők szavát. A Szovjetunió békeoffenzívája az egyik diadalt a másik után aratja, s ez jó reménnyel tölthet el mindnyájunkat. V. G. ÜJ SZŐ 4 * 1960. március 19.