Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-18 / 77. szám, péntek

Győry Dezső 60 éves A magyarországi írótársadalom és Olvasóközönség a mai napon ünnepli • Budapesten élő kitűnő költőnek és regényírónak, Győry Dezsőnek hatva­nadik születésnapját. Győry Dezső gaz­dag életmüvének első fele, harcos ha­ladó költészete, a két világháború kö­zötti csehszlovákiai magyar irodalom egyik legértékesebb részét alkotja. Győry 1900. március 18-án született Rimaszombatban. Költői tehetsége már középiskolás korában megmutatkozott, első versei tizenhét éves korában je­lentek meg. Újságírói és írói tevé­kenységét 1919-ben kezdte meg. Azok közé tartozott, akik a születő cseh­szlovákiai irodalom alapköveit rakták le. 1923-tól 1940-ig hét verskötete látott napvilágot. Költői hírnevét az ' „Üjarcú magyarok" című kötet ala­pozta meg. E kötet címadó versében Győry kíméletlen támadást intézett a bezárkózó és csodaváró konzervatív szellemiség ellen. Az „Üjarcú magya­rok" kötet a magyarországi haladó irodalmi körökben is népszerűvé tette Győry nevét. A kor legnagyobb magyar prózaírója, Móricz Zsigmond a Nyu­gatban „örömmel és boldogan köszön­tötte" a fiatal szlovákiai költőt és Ady hivatott utódjának nevezte őt. Győry politikai költészete aztán a harmincas évek folyamán érte el esz­mei kikristályosodását. A költő ezek­ben az években sem csatlakozott ugyan a munkásmozgalomhoz, de a belső és külső reakció elleni harcban kemény és rendíthetetlen forradalmi demokratává edződött. A fasizmus embertelen tanával, a faji gyűlölettel szemben a népek testvériségét hirdet­te („a sors értelme: nép lenni a népek s ember lenni az emberek között"), és a fasizmus elleni összefogásra ser­kentett. Az olyan szenvedélyesen ál­lástfogialó versei, mint az „Önvallo­másféle", „A nép szava", a „Kardos humanizmus", „Én minden népet fél­tek attól" és az „Emberi hang" nem­csak a csehszlovákiai magyar irodalom haladó hagyományába tartoznak, ha­nem az európai antifasiszta népfront költészetében is helyük van. Győry írói és emberi bátorsága a legimponálóbban 1940-ben mutatkozott meg. Ekkor az ún. szlovák állam cen­zúrájával dacolva kötetben is megje­lentette nagy fasiszta-ellenes versét, az „Emberi hangot". A felszabadulás előtt ez volt az utolsó költői meg­nyilatkozása. A Tiso-rezsim bosszújá­tól tartva elhagyta Bratislavát és Kárpátukrajnában húzódott meg. Itt tartózkodott a felszabadulásig, sót a felszabadulás után is néhány évig. 1950-ben aztán Budapestre költözött és azóta ott él. Győri írói munkájában 1950 óta meglepő változás állott be. A költé­szetről áttért a prózára és tíz év le­forgása alatt több nagy sikerű elbe­szélő művet jelentetett meg: A „Vi­harvirág" és a „Sorsvirág" című történelmi regényeivel kétszer is el­nyerte a József Attila-díjat. Győry elbeszélő müvei telve vannak szlovákiai vonatkozásokkal. A „Vihar­virág"-ban és a „Sorsvirág"-ban a pa­lócságnak az 1848/49-es szabadságharc­ban való részvételével ismerkedünk meg. A „Veszedelmes ember" lapjain egy harcos szlovákiai magyar tanító­nak, Czabán Samunak az élete pereg le előttünk. A „Vérehullott szerelem" egyik történelmi elbeszélésében pedig a Vág-menti magyar és szlovák lakos­ság hősies törökellenes harca eleve­nedik meg. Az örök ifjú Győry Dezsőt hatvanas évfordulója sem érte tétlenül. Fárad­hatatlanul, fiatalos lendülettel dolgo­zik most is és még ebben a jubileumi évében két új regényét rendezi sajtó alá. Az egyikben (A nagy éťettségi) a Tanácsköztársaság dicső harcainak emlékét, a másikban (Gömöri renge­teg) a Szlovák Nemzeti Felkelés né­hány gömöri vonatkozását dolgozta fel. Turczel Lajos A lipcsei tavaszi vásár LZJJ SZÓ Ki mint vet, úgy arat (Levelezőink a tavaszi munkákról) A z utóbbi napokban a kedvesen cirógató tavaszi napsütéssel egyidöben ** sok-sok olyan levél is érkezik hozzánk, amelyek a tavaszi munkák megindulásáról adnak hírt. Ha korán földbe kerül a mag, nagyobb lesz a hektárhozam — így gondolkodnak ma már az EFSZ-ek tagjai ós az állami gazdaságok dolgozói. Mintegy vezényszóra, nyüzsgő élettel telt meg a határ. Traktorzúgás veri fel a téli csendet, repülőgép szórja a műtrágyát, lovasfogatok hordják az előkészített kiváló minőségű vetőmagot. S mindezt az ember irányítja, a jól végzett tavaszi munkákkal biztosítva ez évi kenyerünket. SÜTTl JÓZSEF perbetel levelezőnk írja. hogy szövetkezetük területét három cso­port között osztották szét. Egy-egy cso­port 1030 hektár müvelését végzi, A cso­portok szocialista versenyben állanak'egy­mással. A tavaszi árpa vetését a mai na­pig befejezik. A fülekpüspöki EFSZ-ben az elsők kö­zött fogtak a 45 hektár tavaszi árpa veté­séhez. Három hektár mák már több mint egy hete a földben van — Írja levelében Csaba Zoltán. A bénái szövetkezetben is korán megkezdték a tavaszi munkákat. Az árpát öt hektáron, a mákot teljes egészé­ben elvetették. A kapásnövények alá több mint 500 mázsa istállőtrágyát terítettek szét. * * * A Nagybéli Állami Gazdaságból ifjú Gö­dök Zsigmond Írja, hogy 120 hektáron már elvetették a tavaszi árpát. 14 hektár tava­szi borsó. 17 hektár zab, 14 hektár cukor­répa alá pedig jól előkészítették a földet. További 23 hektár előkészítése most folyik. A tornaijai járásban a méhi EFSZ az elsők között látott munkához s 30 hektár tavaszi búzát már elvetettek. — Huňák László kerepeci olvasónk leveléből. A košicei járás területén a déli fekvésű Szina, Kelyhec, Migléc és Šaca szövetke­zetei már javában vetnek. E vidék állami gazdaságai úgyszintén — értesít bennün­ket Iván Sándor. — Az északabbra fekvő benkői EFSZ is elvetette már az első hét hektár tavaszi árpát. A gyöngyikei szövet­kezetben sem henyélnek. A tavaszi árpa vetését megkezdték, már a mákot is elve­tették. Úgy tervezik, hogy tíz nap alatt befejezik a vetést. Az egegi EFSZ-böl Belányi János számol be. Ök öt hektár tavaszi borsót, tíz hek­tár mákot és három hektár zabosborsó­keveréket vetettek el eddig. Emellett szor­galmasan dolgoznak a kertészetben, ötven áron már kiültették a hagymát, 25 áron a petrezselymet, 25 áron a sárgarépát. A melegágyakban már kikelt a paprika­és paradicsompalánta. A traktoristák na­ponta 30—40 hektár területen végzik a si­mítozást. Az ajnácsköi szövetkezetben is nagy lendülettel dolgoznak. Tíz hektár tava»zi búzát és tíz hektár lóherét már elvetettek. 27 hektár területet műtrágyával javítottak fel. A juhaklok trágyáját tíz hektáron te­rítették szét. Az almágyi EFSZ-ben eddig tíz hektár tavaszi árpa került a főidbe. Itt is figyel­met fordítanak a fejtrágyázásra. Az egy­házasbásti szövetkezetben is nagy a sür­gés-forgás. Néhány napon belül be is fe­jezik a tavasziak vetését. Agócs Vilmos tudósításából. * * * Csémy József arról számol be levelében, hogy a nemesócsai szövetkezet udvarán kihasználatlanul áll egy 54 lóerős lánctal­pas. Nem volt, aki a kormányhoz üljön. Czirok Imre, a szövetkezet juhásza jelent­kezett erre a traktorra vezetőnek. Néhány nap alatt levizsgázott s a tavaszi munkák­nál mint traktorista dolgozik a 46 éves volt juhász. * * * íme, nagy lendülettel folynak ország­szerte a munkák. Várjuk a további beszámolókat, hogy hírt adhassunk az el­ért eredményekről. Faipari kiállítás j Hazánk felszabadításának 15. év­Í fordulója tiszteletére faipari kiál­lítást rendezett a Košicei Műszaki Múzeum „A fa ma és holnap" cím­mel. A kiállítás szemléltetően mu­tatja be a fa tökéletesebb és taka­rékosabb felhasználásának új mód­jait. A látogató betekintést nyer a faipari statisztikába is. Megtud­ja pl., hogy hazánkban a legtöbb fát az építőipar használta fel — a szálfa 48 százalékát — s hogy az ország fafogyasztása megközelíti a jóval több fával rendelkező or­szágok fafogyasztását. Elsőrendű feladatunk, hogy a szálfa hasznalatát az építőiparban csökkentsük. Ezt célozza a kiál­lítás a különféle úton előállított, fát helyettesítő anyagok bemuta­tásával, amelyeket sikeresen al­kalmaznak a textiliparban, az építkezésben és a bútorkészítés­nél. A kiállítás március 8-án nyílt meg és e hő 30-ig tekinthető meg. Vagenhuber Adél, Košice A belváros egyik utcája az áruminta­vásár idején SZOVJETUNIÓ A szovjet pavilonban, bőven volt látnivaló, hiszen a kollektív kiállítá­sok közül 12 ezer négyzetméternyi területtel ez volt a legnagyobb. A szovjet kiállítási részleg koncepciója azt a gondolatot fejezte ki, hogy az élet minden területén rohamléptek­kel előretörő hatalmas szocialista or­szág igaz híve a békés kereskede­lemnek, a jő nemzetközi kapcsola­toknak. N. Sz. Ivanov elvtárs, a pa­vilon igazgatója, akit különben már a tavalyi brnói nemzetközi kiállítás­ról ismerünk, az újságíróknak adott egyik interjújában hangsúlyozta: „A lipcsei vásárok évről évre mind jobban betöltik a Kelet és a Nyugat a kombájn különben arany-dijat ka­pott a brüsszeli világkiállításon. Nem messze tőle hatalmas szénfejtő kom­bájnra siklott a tekintetünk. Ez egy óra alatt 200 tonna szenet fejt ki és rengeteg verejtékes munkától kí­méli meg a vájárokat. Traktorok, tehergépkodsik, mező­gazdasági gépek széles választéka sem hiányzott és természetesen a személygépkocsik néhány típusa sem. Nehéz volt közel férkőzni a hétülé­ses, nyolc hengeres, 160 km. órán­kénti maximális sebességet elérő luxus-kivitelű Csajkához, vagy a Vol­gához, illetve a ki­sebb, de elegáns vonalú, igen cél­szerű Moszkvics M -407-hez. Az utób­biból — mellesleg mondva — egy amerikai cég 10 ezer darabot ren­delt. A csarnok meg­győzően tanúsko­dott a szovjet fi­nomgépipar nagy eredményeiről is. Villamos, elektro­nikai és nukleáris mérőműszerek, számológépek, ha­jónavigációs esz­közök, különféle mikroszkópok, szpektrográfok, fény­képészeti és filmberendezések, az élettani, főleg a rákkutatást szol­gáló univerzális mikroszkóp és a körvásznú (cirkorarna) moziban használatos három vetítőgép 35 mm-es filmek egyidejű pergetésére. Eljutottunk az orvosi műszerek részlegéhez is. Itt megtekinthettük azokat a rendkívül fontos, emberi kéznél sokkalta biztonságosabban működő szerkezeteket, amelyeket az amerikaiak röviden „a sebészet szov­jet szputnylkjainak" neveznek. Az erek, idegek, tüdőcsúcsok, gyomor, stb. sebészeti beavatkozás utáni szülékeket, rádiókat, pontos mérő-< eszközöket, bonyolult elektrotechni­kai berendezéseket és a közszük­ségleti cikkek rendkívül nagy vá­lasztékát. A kínai pavilon megtekin­tése után az emberben az az össz­benyomás alakult, ki, hogy ez az óriási ország nemcsak az iparban, hanem az élet minden területén sok­oldalúan gyümölcsözteti természeti gazdagságát, 650 milliós népe felsza­badult alkotó erejének felmérhetet­len dinamizmusát. Aki ezt ma nem veszi számításba, az semmiképpen sem tud magának képet alkotni a közeljövő gazdasági erőviszonyairól, általában a világ távlati alakulásé­ról. A Trabant-Kombi legújabb változata a lipcsei régi városháza előtt. közötti békés kereskedelmi kapcso­latok közvetítőjének szerepét. A Szovjetunió rendszeres részvételével aláhúzza azt a tényt, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének el­vei, az egyenjogúság és a kölcsönös előnynyújtás alapján híve a nemzet­közi kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztésének." A pavilon nemcsak ennek a törek­vésnek volt szemléltető igazolása, hanem egyben annak is, hogy a Szovjetuniót még a legfejlettebb tő­kés államoknak is minden viszony­latban legalábbis egyenértékű gaz­dasági partnerként kell kezelniök. A csarnok középső hajójában a 16 méter magas, könnyű fémből készült konstrukció, jelképes for­mában juttatta minden érdeklődő eszébe a világűr-kutatásban elért óriási sikereket. Más helyütt meg­tekinthettük a Hold felületét első íz­ben elérő második szovjet kozmi­kus rakéta, valamint az e bolygó ed­dig ismeretlen oldalát lefényképező harmadik rakéta élethű ábráját. A kiállítás központjában különben a szerszámgépek új típusainak soro­zata állt. Kétségtelen tény — és ezt a nyugati szakemberek sem tagad­ják, — hogy a Szovjetunió ezen a téren is megelőzte a legfejlettebb kapitalista országot, az USA-t. Ugyanekkor ezek a gépek a minőség, a teljesítőképesség és nem utolsó sorban az árak viszonylatában is fel­veszik a versenyt az élenjáró ipari államokkal. A bányagépek közül a legnagyobb érdeklődést egy feltáró kombájn váltotta ki, amelynek teljesítménye műszakonként 8-14 méterfolyoső. Éz össze varrására szolgáló'finom műsze­rek, a kis operációkhoz szükséges erős nagyítású sebészeti mikroszkóp előtt nemcsak az orvostudomány be­avatottjai álltak meg levett kalap­pal, hanem mindenki, hiszen a leg­drágábbat — az emberi élet meg­mentését szolgálják. KÍNAI NtPKÖZTÁRSASÁG A kínai csarnok megközelítő ké­pet adott arról a hatalmas „ugrás­ról" a szocializmus felé, amelyről néhány év óta szüntelenül érkeznek hozzánk az első pillanatban szinte hihetetlennek tűnő hírek. Elsősorban a nehézgépipar képviseltette itt magát korszerű gépekkel, de megtekinthet­tük az első kínai hatszemélyes, órán­ként 160 km maximális sebességet elérő Vörös Zászló elnevezésű lu­xus személyautót, új televíziós ké­Iŕ^l^MSSifô 1 fessil i A Vörös Zászló elnevezésű új kínai személygépkocsi NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Természetesen az NDK kiállítási területe volt a legnagyobb, több mint 195 ezer négyzetméternyi. Nincs arra mód, hogy részletezzük, mi mindent láthattunk itt. Elsősor­ban a résztvevő 60 gépipari üzem és a vegyi ipari vállalatok tettek ki magukért. A szakértők véleménye szerint mintegy 130 géptípus világ­viszonylatban is elsőrangú és cáfol­hatatlanul tanúskodik a demokrati­kus Németország iparának rendkívül magas színvonaláról. A Lipcsében első ízben bemuta­tott 1100 újdonság közül csak néhá­nyat említünk meg. így például ál­talános elismerést váltottak ki a „Maliwalt", „.Malimo" és „Malipol" textilgépek, amelyeknek nincs párja a világon. A munka termelékenysé­gét kb. 400 százalékkal növelő bri­kettpréselő gšp, a SEM-3 jelzésű, utólagos fényoptikai nagyítású elekt­ródmikroszkóp, amelynek segítségé­vel egymilliószoros nagyítást érhe­tünk el, egy kitűnő 8 mm-es tükrös­reflekszes felvevőgép, vagy egy drez­dai üzem által gyártott szivarkészltő gép szintén egyedülálló az egész vi­lágon. Komoly kereskedelmi sikerük volt az NDK különféle ipari gépei­nek, az optikának, a fényképező gé­peknek, a Trabant gépkocsi teher­szállításra is alkalmas változatának, a Kombinak, s főleg a szenzációt keltő burgonyabetakarító kombájn­nak, az E-675-nek. Ebből a nagy teljesítményű kiváló gépből külön­ben mi is rendeltünk ezer darabot. A Német Demokratikus Köztársa­ság iparának erejéről, jó nevéről tanúskodik végső soron a lipcsei ta­vaszi vásáron elért kereskedelmi effektus is. Előzetes adatok sze­rint az NDK négy és egynegyed mil­lió márka értékben kötött itt üzle­teket, ebből több mint hárommil­lió értékű áru esik a kivitelre. A szocialista országokba irányuló ex­port összértéke 2 millió 231 ezer már­ka. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az NDK-nak állandóan gyarapszik az árucsere-forgalma a kapitalista or­szágokkal is, elsősorban az NSZK­val (a bonni kormánykörök kitartó akadékoskodása ellenére a két német állam közti árucsere értéke tavaly első ízben szárnyalta túl az eddigi csúcsot, akkor képet kapunk arról, hogy az első német munkás­paraszt állam mind jelentősebb sze­repet tölt be a világkereskedelem­ben, az ipari hatalmak sorában. GÄLY IVÄN kínai csarnok egyik részlete ÜJ SZŐ 5 * 1960. március 18.

Next

/
Thumbnails
Contents