Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-13 / 43. szám, szombat

Ä szovjet-indiai viszony a békés együttélés példaképe Hruscsov elvtárs beszéde az indiai parlamentben Csütörtökön délután az Indiai parlament nagy központi termében öszszejöttek a két kamara képviselői, a diplomáciai testület tagjai és a meghívott vendégek, hogy meghallgassák Nyikita Szergejevics Hruscsov beszédét. A jelenlévők felállva, hosszan tartó tapssal fogadták a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, akit Radhakrisnan alelnök, Nehru miniszterelnök és Ajangar, a népi kamara elnöke vezetett a virágdíszben pompázó szónoki emelvényhez. Elsőként Radhakrisnan alelnök szólalt fel. Hosszan tartó taps kísérte szavait: „Nemcsak a miniszterelnököt, hanem a világbéke bátor harcosát üdvözöljük itt ma Önben." Ezután Nyikita Hruscsov emelkedett szólásra. Beszédét gyakori helyeslő taps kísérte. Tisztelt elnök úr! Tisztelt képviselő urak! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megköszönjem a lehetőséget, hogy beszédet mondhatok az Indiai Köztársaság' parlamentjében. A személyemet érő nagy megtiszteltetésnek és a népeink közti mély baráti érzelmek megnyilvánulásának tekintem. Alig négy év telt el azóta, hogy első ízben volt alkalmam beszélni az indiai parlamentben. A népek és államok életében négy év nagyon rövid idő. De ez a négy év jelentőségét tekintve eseménydús századunk néhány évtizedével is felér. Az eltelt idő alatt rendkívül megnövekedtek a békéért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért küzdő erők. A népek fáradhatatlan és önfeláldozó törekvésének eredményeképpen sikerült elérnünk a nemzetközi feszültség határozott enyhülését. A népek tudatában, még az ellentétes ideológiai álláspontokat képviselő politikusok és á'lamférfiak gondolkodásában is egyre jobban gyökeret ver az a megmásíthatatlan igazság, hogy az államok békés együttélése történelmi tény, az emberi társadalom jelenlegi fejlődési szakaszából adódó létszükséglet. A „Pancsa Sila" elvei utat törtek a történelemben, és ez nem kis részben a békeszerető India érdeme. Szilárd meggyőződésünk, hogy a békés együttélés alapján kell megoldani az összes vitás nemzetközi kérdéseket. Ez azt jelenti, hogy megoldásuk útját nem az elnyomás és diktálás módszereiben, hanem az egyenjogú alapon folytatott tárgyalasban kell keresni. • A béke megszilárdításáért folytatott küzdelem nem könnyű, mert egyes államokban még mindig aktiVak azok a befolyásos erők, melyeknek érdekük a további lázas fegyverkezés, a nemzetközi feszültség kibontakozó enyhülésének meghiúsítása és a hidegháború újraszítása. Ezek az erők nem akarják letenni a fegyvert, nem akarják abbahagyni a további küzdelmet. Tevékenységük különösen ma, a tudomány és a technika rendkívül nagy sikereinek korszakában veszélyes. Ma az ember értelmével és műszak! tudásával behatolt a világűr végtelen térségébe. Néha úgy tűnik, hogy az ember tettei túlszárnyalják a képzeletet, bár mindig a képzeleté az előny. Az atom az ember szolgálatában valóban csodákat tud művelni. Az atcm segítségével legyőzhetjük a legveszélyesebb kórokat, fordulatot érhetünk el a mezőgazdaságban, újabb, régebben elképzelhetetlen termelési folyamatokat vezethetünk be, nem is szólva arról, hogy az ember által meghódított atom óriási erőforrást képez. Keleti hagyományú az az ősrégi legenda, mely szerint a palackból véletlenül kiszabadított szellem megszűnt engedelmeskedni az embernek. M3 azonban sokat tanult az ember és erősebb lett. Ha már hatalmában van az atomerő, tartsa szilárdan a kezében. A tudomány nemcsak atomerőműveket és űrrakétákat alkotott, hanem katonai célokat szolgáló hidtogénbombákat és ballisztikus bolygóközi rakétákat is, amelyek bolygonk bármelyik pontjára eljuttatják az atomlövedéket. Aki ma atomháborút akar kirobbantani, verje ki a fejéből, hogy ezt büntetlenül teheti. Ha az erőpolitika egyes hívei úgy vélték, hogy az általuk kirobbantott háboró esetén nyugodtan élhetnek, akkor ma reményeik üres ködképpé oszlottak szét. A legutóbbi négy év folyamán azokban az ázsiai országokban is sek minden megváltozott, amelyek független nemzeti külpolitikájuk alapján jelentősen megerősítették állami szuverenitäsukät és szemmelláthatoan haladást értek el a népgazdaság fejlesztésében. Ázsia országai új életet építenek A közeli történelmi távlatban látjuk annak a kornak beköszöntését, amelyben a tegnap még elnyomott ázsiai gyarmatállamok népgazdaságuk és kultúrájuk fejlettségi színvonalát tekintve elérik a világ vezető államait. Talpra állnak az ázsiai népek, mint a bilincseitől megszabadult Prometheus és új életet kezdenek építeni. Az ázsiai államok független nemzeti fejlődésének sikerei és fényes távlatai őszinte örömmel töltik el a szovjet népet. Örömmel töltenek el bennünket a mozgásba jött és a gyarmaturalom ellen egyre aktívabban küzdő afrikai népek felszabadító harcának sikerei. A szovjet nép további sikereket kíván az afrikai népeknek e nemes törekvésükben. Örömmel tölt el bennünket az is, hogy a latin-amerikai népek egyre elszántabban harcolnak nemzeti és gazdasági függetlenségükért, a legravaszabb formában megnyilvánuló idegen hódítás ellen. Mindenkor rokonszenveztünk és rokonszenvezünk az olyan államokkal, mint amilyen Kuba is, amely aktív harcával nemzeti és gazdaáfigi függetlenségét védelmezi. A Szovjetunió mindenkor baráti önzetlen segítséget és támogatást nyújtott minden országnak függetlenségi és szabadságharcában, az évszázados gazdasági elmaradottság elleni küzdelmében, s ezt a jövőben is szándéka megtenni. Természetesen nem lehet egyenlő mércével mérni minden iparilag fejlett országot. Tekintetbe kell venni azt, hogy egyes nagyon fejlett országok éppen a gyarmati népek elnyomásával és kifosztásával teremtették meg gazdasági jólétüket és magas életszínvonalukat. Egyes nyugati országok éppen azért fejlettek, mert Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országai fejletlenek. Az lenne az igazságos eljárás, ha a nyugati országok ma visszaadnák a régi függő gyarmatok népei elraboit kincseinek egy részét. Persze egészen más a Szovjetunió helyzete. Gazdaságunkat, iparunkat történelmileg nagyon rövid idő alatt a szovjet nép munkája teremtette meg. Bár nincs fölösleges tőkénk, mégis egyre nagyobb segítséget nyújtunk azoknak az államoknak, amelyeknek szükségük van rá. Számos fejletlen ország ma a Szovjetunió segítségével százával építi az iparvállalatokat és erőmüveket. Azt akarjuk, hogy ezek az országok talpra álljanak, felépítsék saját iparukat és ne csak közszükségleti cikkeket, hanem termelőeszközöket is tudjanak termelni. Ez hozzájárul a saját ipari alap megteremtéséhez és az elmaradott országok gazdasági fejlődésének meggyorsulásához. Abból indulunk ki, hogy minden országnak, mely függetlensége megszilárdítására törekszik, saját nemzeti iparral és gazdasággal kell rendelkeznie, hogy emelkedjék a nép életszínvonala és fejlődjék kultúrája. A Szovjetunió azzal járul hozzá az elmaradott országok gazdasági fejlődéséhez, hogy túlnyomórészt a legelőnyösebb feltételek mellett nyújtott hitelek és kölcsönök formájában segíti őket. Niíjcs belőle profitunk, mert nem akarunk nyerészkedni a megsegített országokon. Őszintén arra törekszünk, hogy sokoldalúan támogassuk a volt gyarmati országok népeit, hogy mielőbb kivívják tényleges gazdasági függetlenségüket és jelentősen emeljék életszínvonalukat. Érthető, hogy a Szovjetunió és a gazdaságilag elmaradott országok együttműködése ezen az igazságos alapon állandóan fejlődik s reméljük, hogy a jövőben még inkább kibontakozóďik. A Szovjetunió segítségével vaskohászati, nehézgépipari, bánya, kőolaj és gyógyszeripari vállalatok, hőerőmű és optikai üveggyár épülnek, kőolaj-kutatás és egyéb munkálat folyik az önök országában, melynek népe iránt a szovjet emberek a legforróbb érzelmekkel viseltetnek. Az idei szovjet gazdasági együttműködés elsőszülöttje, a bhilai kombinát most egyre több acélt és nyersvasat termel, melyre annyira szüksége van az indiai gazdaságnak; e kombinát teljes termelési ciklusú vállalattá fejlődött. A bhilai kohászati kombinát a szovjet-indiai barátság jelképe. Hallottam, hogy P. Dani úr, a kombinát főmérnöke facsemetéhez hasonlította Bhilait, amely az indiai ipar hatalmas, terebélyes fájává serdült. Igen tetszetős növényi hajtás ez, szilárdan gyökeret vert az indiai földben és mi örülünk annak, hogy a szovjet emberek barátian hozzájárultak e nagy műhöz. Legyen barátságunk szilárdabb a bhilai acélnál Országainkat gazdagító széleskörű alkotó kapcsolatok jöttek létre és bontakoznak ki s kívánjuk, hogy ez a jövőben is folytatódjék. Minden hajtásból szökkenjenek magasba a szovjet-indiai barátság hatalmas és erős fái. Legyen országaink barátsága szilárdabb a bhilai kohászati kombinát acéljánál. A Szovjetunióval karöltve a független fejlődés útjára lépett országok gazdasági együttműködése az elmaradott országok iparosításának egyik legfontosabb tényezője lett. A gazdaság hatalmas fellendülését kitűző szovjet hétéves népgazdaságfejlesztési terv teljesítésével párhuzamosan hazánk egyre több anyagi eszközt fordíthat más országok, köztük az Indiai Köztársaság megsegítésére. A szovjet emberek őszintén remélik, hogy országaink kölcsönös együttműködése és barátsága a jövőben is sikeresen bontakozódik ki, ami örömmel fogja eltölteni a béke és az igazi civilizáció összes barátait. A szovjet embereket örömmel töltik el azok a sikerek, melyeket az Indiai Köztársaság a legutóbbi tíz év folyamán elért. Saját tapasztalatainkból jól tudjuk, milyen nehéz a gazdasági elmaradottság leküzdése és minden állam függetlenségének alapját képező modern ipar megteremté

(se. A szovjet nép kitűnő ipart teremtett, nagy sikereket ért el a mezőgazdaság fejlesztésében s magas színvonalra emelte a tudományt és kultúrát. Ma már mindenki elismeri, hogy a Szovjetunió az ipari termelés terjedelmét tekintve világviszonylatban a második helyen áll, számos tudományos és műszaki ágban pedig vezető helyet tölt be. A szovjet mesterséges bolygók, űrrakétáink, melyek közül az egyik a naprendszer első mesterséges bolygója lett, a másik a Holdra ,vitte el a szovjet felségjeleket, a harmadik pedig lefényképezte a Hold láthatatlan részét, — mindez együttvéve meggyőző szemléletességgel mutatja hazánk ipari, tudományos és műszaki fejlettségének magas fokát. Nemrégen sikeres kísérleteket hajtottunk végre interkontinentális ballisztikus óriásrakétákkal, melyek igazolták a szovjet tudósok újabb nagy sikereit és a Szovjetunió óriási lehetőségeit, melyek a jelenlegi legbonyolultabb tudományos és műszaki problémák megoldásában rejlenek. Hazánk jelenleg nagy hétéves tervének teljesítésén fáradozik. Eredményesen - zártuk a hétéves terv első évét. Tavaly terven felül többet termeltünk az iparban, mint amennyit a régi Oroszország 1913-ban egész év alatt termelt. A gazdaság fejlesztésében elért sikereink annak az aktivitásnak eredményei, melyet a Föld legigazságosabb és legtökéletesebb társadalma építésének eszméitől áthatva egész népünk kifejt. Állandóan fejlesztjük államaink demokratikus alapjait A nyugati országokban különféle mott parasztság szintén kénytelen koholmányokat és valótlanságokat terjesztenek a Szovjetunióról, azt állítják, hogy hazánkban nincs demokrácia, nincs személyi szabadság. Egyesek arra az abszurd kijelentésre ragadtatják magukat, hogy a Szovjetunióban csaknem rabszolga-munka dívik. Sikerrel fejleszthetné-e gazdaságát és kultúráját egy olyan ország, melynek népe nem szabad, melyben nincs demokrácia és elnyomják a személyiséget? Ügy véljük, hogy az ember legfőbb joga a munkához, a biztosított mai és jövőbeni egzisztenciához való jog, mely biztosítja szabadságát, megszabadulását a munkanélküliség és a nyomor szörnyű veszélyétől. A személyes szabadság magasztos megnyilvánulása, az emberi jogok biztosítéka, az ember felszabadulása azoknak kizsákmányolása alól, akik a termelőeszközöket, gyárakat, üzemeket, bankokat, házakat, a földet és kincseit személyi meggazdagodásukra használják fel. A kizsákmányolóknak nincs ínyére, hogy magukra és a társadalomra dolgozzanak. viszont mi ebben látjuk a valódi szociális igazságot, az emberiség évszázados álmának beteljesülését, a humanizmus megnyilvánulását. A Szovjetunióban a gyakorlatban érvényesül minden embernek a munkához, aggkori, esetleg rokkantsági nyugalomhoz, művelődéshez valő joga. Népünk megszabadult a munkanélküliség rémétől, mindenkinek nagy lehetősége van, hogy kifejthesse alkotóerőit és képességeit. A szocializmus ellenségei azt hangoztatják, hogy a Szovjetunióban állítólag nincs demokrácia, mert ott csak egy politikai párt, a kommunista párt létezik. Igen, nálunk tényleg csak egy párt van. De hogyan magyarázható ez. A társadalom sziklaszilárd egységével. Nálunk már régóta nem léteznek kizsákmányoló osztályok, ember nem zsákmányolja ki az embertársát. Olyan közbenső csoportok és rétegek sincsenek, melyek saját osztályérdekeiket követnék. A szovjet társadalom a dolgozó nép , az érdekek, a cél egysége folytán eggyé tömörült munkások, parasztok és népi értelmiségiek társadalma. Egy párt — a kommunista .párt fejezi ki és védelmezi a szov$5t nép érdekeit. Ezzel magyarázható az, hogy hazánkban nincsenek más pártok. Miért van több párt a polgári társadalomban? Azért, mert ez a társadalom különböző osztályokra oszlik. Egyes osztályok termelőeszközökkel, mások pedig csak dolgos kezekkel rendelkeznek. Ezért a tőkés osztálynak is van saját pártja, a földbirtokosoknak is van pártjuk, a munkásosztály is megteremti saját politikai pártját, a földbirtokosok által elnyoszervezkedni és megteremteni harci eszközeit, megalakítani saját pártját; a kispolgárság saját politikai szervezetei útján kénytelen védekezni a igyekszik saját politikai szervezeteket létesíteni érdekeinek védelmére. Ez a fejlődés törvényszerűsége abban a társadalomban, mely különböző osztályokra és közbeeső társadalmi rétegekre oszlik. Ebből ered a több párt rendszere. Az államirányítás demokratikus elveivel kapcsolatban meg kell mondanom önöknek, hogy egyetlen polgári demokratikus köztársaságban sem veszi ki a nép oly aktívan részét az országos kérdések intézéséből, mint a Szovjetunióban. Hazánkban egyre több állami funkciót vesznek át a társadalmi szervezetek, a helyi hatalmi szervek. Nemrégen például megszüntettük a szövetségi belügyminisztériumot és hatáskörét a helyi szervekre ruháztuk. Nem bizonyítja-e népünk egységét és a szovjet rendszer demokratikus jellegét az a tény, hogy az utóbbi évek folyamán nem fordult elő olyan eset hazánkban, hogy politikai bűntettek miatt kerültek volna emberek bíróság elé? A nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedésével, öntudatosságának fokozódásával párhuzamosan, annak eredményeképpen, hogy a közönség hatékonyan részt vesz a jogi kihágások megelőzésében, a Szovjetunióban állandóan csökken a bűncselekmények száma és igen rohamosan csökken a bíróság elé kerülő bünügyi esetek száma. A Szovjetunió az utóbbi évek folyabán nagyon komoly lépéseket tett államunk demokratikus alapjainak fejlesztésére. Bővült a szövetségi köztársaságok és a helyi tanácsok hatásköre és nagy változások történtek az ipar és a mezőgazdaság irányításában, az iskola- és művelődési rendszerben, megnövekedett a szakszervezetek és a többi társadalmi szervezetek szerepe. Ezért tapasztalható a Szovjetunióban a gazdaság és a kultúra nagyarányú fejlődése, a néptömegek politikai és munkaaktivitásámonopoltőke ellen; az értelmiség is | nak fokozódása. Egyezzünk meg a leszerelésről — akadályozzuk meg a háborút Uraim! Több mint négy évvel ezelőtt, amikor először látogattam el Indiába, Bombayban kifejtettem '$zt a gondolatot, hogy a Szovjetunió és India viszonya a békés együttélés ós együttműködés példaképe. Nagyon örülök, hogy ma, amikor az élet annyi szemléltető példán igazolja a Szovjetunió és India eredményes együttműködését népeink és a béke javát szolgáló békés alkotómunkájukban, ezt újra megerősíthetem. Az Indiai Köztársaság és vezetői növekvő tekintélye, Nehru miniszterelnök úr tekintélye a katonai tömböktől való távolmaradás inüiai kormánypolitikájára épült. Bölcsesség és erő rejlik ebben. A kialakult viszonyok arra kényszerítették a Szovjetuniót és a szocialista tábor többi országát, hogy az imperialista államok agresszív katonai tömbjeinek ellensúlyozására létrehozza az úgynevezett Varsó Szerződés tagállamainak katonai szövetségét. Ám nemegyszer hangoztattuk és hangoztatjuk ma is, örülnénk, ha megszűnne minden katonai tömb, mert nem a népek barátságát, hanem a nemzetközi kapcsolatok kiéleződését szolgálják. örömmel üdvözöljük India békeszerető politikáját, a tömböktől való távolmaradás politikáját. Minden erőnket latba vetjük, hogy kivívjuk a hidegháború felszámolását, az államok közti bizalom légkörének megteremtését, a katonai tömböknek, valamint az államok hadseregeinek és fegyveres erőinek felszámolását, hogy valóban a béke és a népek közti barátság honoljon az egész földkerekségen. Országaink a békéért küzdenek, a hidegháború ellen harcolnak. Az áltrlános és teljes leszerelés a legradikálisabb eszköz a háború, a háborús veszély ellen. A Szovjetunió megvitatás végett tavaly szeptemberben az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztette az általános és teljes leszerelés tervét. Nagyon fontos ténynek tartjuk, hogy az ENSZ közgyűlés XIV. ülésszaka egyhangú határozatában elfogadta az általános és teljes leszerelés eszméjét. Most a nagyhatalmakon a sor, hogy tárgyaljanak az általános és teljes leszerelés kérdéséről és biztosíthatom önöket, a Szovjetunió erejétől telhetően mindent megtesz, hogy a tárgyalások az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény kidolgozásával és aláírásával fejeződjenek be. Hajlandók vagyunk elfogadni a szigorú ellenőrzés mellett történő leszerelést, s e kérdés megoldása most a nyugati hatalmaktól függ. Kétségtelen, hogy az általános és teljes leszerelés programjának megvalósítása új korszaknak — a háborútól, a lázas atom- és rakétafegyverkezéstől megszabadult világnak kezdetét jelentené az emberi társadalom fejlődésében. Az általános és teljes leszerelésre épülő tartós béke felette kedvezően befolyásolná a világ minden népének életét. Lehetővé tenné, hogy a vUág erőforrásait az emberek anyagi és kulturális szükségletei leghatékonyabb kielégítésének szolgálatába állítsuk és rendkívül nagy lehetőséget nyújtana az emberiség általános haladására. A tartós béke megteremtése a földön hatalmas ösztönzést adna a nyomor, az elmaradottság, az éhség, a betegségek, a műveletlenség és sötétség — az emberiség évezredes komor kísérőtársainak határozott leküzdésére. A? ENSZ szakértőinek számítása szerint az elmaradott országok évente 14 milliárd dollárt kénytelenek beruházni gazdaságukba, hogy rövid időn belül behozzák a vezető ipari országoktól való lemaradásukat A lázas fegyverkezés évi 100 milliárd dollárt nyel el. Nem volna-e lehetséges, hogy az általános és teljes leszerelés után a romlás erőitől megvont 100 milliárd dollárból 15 vagy 20 milliárd dollárt százmilliók éhségtől és nyomortól való megszabadítására, ennek a világtörténelmi feladatnak megoldására fordítsanak? Reméljük, hogy a Szovjetunió, az USA. Anglia és Franciaország kormányfőinek küszöbönálló értekezlete, melynek összehívásában már megegyeztünk, konstruktív álláspontra helyezkedik a legkomolyabb nemzetközi problémák, elsősorban a leszerelés kérdése megoldásával kapcsolatban. A szovjet kormány az általános és teljes leszerelés eszméjétől és attól a szándéktól áthatva, hogy min(Folytatás a 4. oldalon) ÚJ SZŐ 3 * 1960. február 13.