Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-10 / 40. szám, szerda

Az új feladatok teljesítésére készültek az évzáró párttaggyűléseken A losonci járásban az eddig megtartott iizemi, lalusi és szövetkezeti pártalapszervezetek évzáró taggyűlé­sein elhangzott beszámolók részletesen foglalkoztak az elért eredményekkel, a termelés során felmerült hi­bákkal. Sok szó esett az Idei, tehát a második ötéves terv befejezéséről és a harmadik ötéves terv sikeres megkezdésével kapcsolatos politikai és gazdasági fel­adatokról. A választások gondos előkészítéséről sem feledkeztek meg. Ennek eredményeképpen az alap­szervezetekben jobb lett a pártbizottságok összetéte­le. Az eddigi taggyűléseken a tagság csaknem teljes számban megjelent. Az évzáró gyűlésekről nem hiány­zott a bírálat sem. Bírálták a pártbizottságok és a ta­gok hibáit, számos javaslatot tettek a nevelő- és a termelőmunka megjavításé ra. A bírálat zöme két kérdéssel fog­lalkozott. Elítélték a néhol ma is elő­forduló utasítgatást a nevelő-, meg­győző szó helyett és bírálták a párt­tagoknak a tömegszervezetekben végzett munkáját, amely bár javul, de még mindig nem kielégítő. Ezért jobban előtérbe kell állítani a töme­gekkel való szoros és rendszeres kapcsolat kialakítását. A pártbizott­ságok tagjainak, a pártcsoport bizal­miaknak a tömegek között kell él­niök, ismerniök kell a dolgozók han­gulatát, szükségleteiket. Csak így válhatnak a tömegek igazi vezetőivé. Fontos ezt hangsúlyozni azért is, mert a pártszervezetek bizottságai­ba és a pártcsoportok élére szép számú új elvtárs került. Ezeket már most támogatni kell, hogy megtalál­ják a pártmunka helyes módszereit. Nem pihennek babérjaikon Az ember azt hinné, hogy a loson­ci KOVO fémfeldolgozó-üzemben, ahol a múlt évben igazán eredményesen gazdálkodtak (majdnem félmillió korona értékű árut gyártottak ter­ven felül), mindenki elégedett mun­kája eredményével. Azonban az üze­mi pártszervezet bizottságának az évzáró taggyűlésen elmondott be­számolójából és a vita során kitűnt, hogy az üzem kommunista dolgozói nem elégednek meg az elért ered­ményekkel. A gyűlésen egymás után álltak fel és amellett, hogy beszél­tek az eredményekről, élesen bírál­ták a termelést zavaró hibákat is. Az öntödében a gépgyártó- és a javítóműhelyek kommunistáinak leg­többje felvilágosító szóval igyekszik megnyerni, lelkesíteni a dolgozókat a feladatok elvégzésére. Kötelessé­güknek tartják az állandó, türelmes, fáradhatatlan agitációt. Akadnak azonban még olyanok is, akik a ne­velősző helyett parancsoló hangot üt­nek meg. — Pedig bebizonyosodott, hogyha a jobb, minőségi munkára való ser­kentést nem felszólítással, hanem meggyőzés útján végezzük, a gon­dos elemzés után kézzelfogható té­nyekkel bizonyítjuk igazunkat, egé­szen másképpen fogadják ezt az emberek, a műhelyekben lelkesebben megy a munka — mondotta felszó­lalásában Andrej Hrnčár elvtárs. — Igen fontos az is — hangsúlyoz­ta Dominik Drozd eltárs —, hogy a fontos termelési funkciók betöltése­kor a pártszervezet hatást gyakorol­jon a dolgozók kiválasztására. Bár a dolgozók felvételének joga az üzem igazgatóját illeti meg, a pártszervezetnek mégis ügyelnie kell a mesterek, technikusok, tervezők és felelős adminisztratív dolgozók he­lyes kiválasztására, az igazgató pe­dig köteles figyelembe venni a párt­szervezet álláspontját. A taggyűlés a nevelés erőforrása Az évzáró taggyűlésen elhangzot­tak minden bizonnyal arra ösztönzik most a járási építkezési vállalat új pártbizottságának tagjait, hogy meg­választásuk első napjától kezdve töb­bet foglalkozzanak a taggyűlések elő­készítésével. A gazdasági eredmé­nyekért nem kell ugyan szégyenkez­niük, jóval túlteljesítették az elő­irányzatot. De a taggyűléseken való részvétel bizony gyenge volt. Márpe­dig a jól előkészített taggyűlés ki­szélesíti a kommunisták látókörét, növeli bennük a párt- és a rájuk bí­zott munka iránti kötelesség- és fe­lelősségérzetet. A felszólalók túlnyomó része ­amint ez a jegyzőkönyvből kitűnik - azzal fog lakozod t, hogy a párt­szervezet í^iunkája csak ott válik valóban eredményessé, ahol a kom­munisták rendszeresen összegyűlnek, együttesen vitatják meg és döntik el az ügyeket és küzdenek a párt határozatainak megvalósításáért. Saj­nos, megtörtént, hogy a taggyűlések minden érdeklődés, a megjelentek aktív részvétele nélkül zajlottak le. Mi ennek az oka? Legelsősorban a pártbizottság beszámolójának ala­csony színvonala. Ha a beszámoló politikailag tartalmas, s az építke­zések problémáira épül, akkor élénk és érdekes a vita. Az üzemi pártszervezetben nagy tapasztalatokkal és ismeretekkel rendelkező elvtársak vannak. Nagyon fontos lenne azonban, hogy vala­mennyi kommunistának legyen párt­megbizatása. A pártmegbizatások sokfélesége megteremti a kommu­nisták minden irányú fejlődésének előfeltételeit és elősegíti az egész pártmunka színvonalának emelését, a jó kezdeményezések valóra váltását és népszerűsítését. A termelés pártellenőrzése minden párttag ügye Az apátfalvi textilüzem szövődéje pártalapszervezetének évzáró tag­gyűlésén legtöbbet a termelés párt­ellenőrzésével s annak elmélyítésé­vel foglakoztak. Azt már sikerült el­érniök, hogy a pártbizottsági ülése­ken beszámol az üzemrészleg veze­tője vagy tervezője. De csak ritkán történik meg, hogy a pártcsoportok beszámoltatják a mestereket és fe­lelősségre vonják az igazgatói, üzem­részlegvezetői utasítások, vagy párt­határozatok be nem tartásáért. Ez a mulasztás megbosszulta magát. 15 ezer méter szövet gyártásával ma­radtak le a múlt évben. Természetesen sem a pártalapszer­vezet, sem a pártcsoport nem gyen­gítheti a gazdasági vezetők hatáskö­rét. Ellenkezőleg, erősítenie, védenie kell az egyszemélyi vezetés elvét, növelnie kell a gazdasági vezetők te­kintélyét. De joga és kötelessége a pártszervezetnek, a pártcsoportok­nak, hogy a helytelen intézkedése­kért felelősségre vonják a gazdasági vezetőket. Ennek helyességét iga­zolják a januári eredmények, ami­kor a termelés pártellenőrzésével elejét vették a bajoknak, a pártta­gok és tagjelöltek segítségével csi­rájában feltárták a hibákat. Menet közben intézkedtek, s megteremtet­ték az egyenletes anyagellátás fel­tételeit. Párton belüli demokrácia és pártfegyelem A bolyki falusi pártszervezet év­záró taggyűlését áthatotta a párton belüli demokrácia éltető szelleme. Már a múlt évben sokat beszéltek a bátor véleménynyilvánításról és az építő bírálat és önbírálat fejleszté­sének jelentőségéről. A kritika és önkritika eredményeképpen a szö­vetkezet kommunista tagjai komo­lyabban foglalkoztak a szövetkezet gazdálkodásával. A szövetkezet szemlátomást gyarapszik, s vele együtt a tagok is. A bírálat éles fényszórójával tárják fel a fogyaté­kosságokat, még mielőtt nagyobb ká­rok okozói lehetnének. Nem véletlen tehát, hogy a kerület legjobb cukor­répatermelő szövetkezetei közé küz­dötték fel magukat. Gondoskodtak a gyomtalanításról, az idejében való kapálásról. Lelkiismeretes munkáju­kat siker koronázta. 485 mázsás hek­tárhozamot értek el cukorrépából. Fordítsunk nagyobb figyelmet a tagjelöltek felvételére Ahány alapszervezet, annyi problé­ma vetődik fel az évzáró taggyűlése­ken. A rappi szövetkezet kommu­nista tagjai a múlt évben komolyan segítették a szövetkezet munkáját. Ha valahol döcögött a munka, lany­hult az iram, a kommunisták példás tevékenységükkel és meggyőző sza­CSISZ-tagok a iobb minőségért l'ČTK) — Hazánk kerü­leteiben és járásaiban je­lenleg mintegy 360 olyan építkezés folyik, melyek fölött a CSISZ zászlaja leng, hirdetve, hogy itt elsősorban a CSISZ-tagok dolgoznak. Ez közül húsz építkezés különös figyel­met érdemel. A dolgozók itt a „példás minőségű építkezés" cím elnyeré­séért értékes versenyt in­dítottak, melynek kezde ­ményezöje a íilinai Ma­gasépítészeti n. v. volt, ahol ezt a címet ifjúsági munkacsoportok már 14 építkezés számára elnyer­ték. Nem könnyűek e cím elnyerésének feltételei. A fiataloknak nem csak az építkezés egész ideje alatt biztosítaniuk kell a jó tervteljesítést, hanem az is szükséges, hogy a be­fejezett és átadott épüle­teket felülvizsgáló bizott­ság az épületeken ne ta­láljon semmi kivetnivalót. vakkal sikeresen közbeléptek, har­coltak azért, hogy ne kerüljenek a hátul kullogók közé. Sok jó javasla­tot tettek a munka megszervezésé­re, s példájukat követték a szövet­kezet pártonkívüli dolgozói is. Lát­ván, hogy szükség van a vélemé­nyükre, hogy javaslataikat figyelem­be veszik, egyre többször keresik fel a párt vagy az EFSZ elnökét, ha jó ötlet jut az'eszükbe. Büszkék is eredményeikre. Főleg arra, hogy az oszthatatlan alap másfélmillió koro­náról majdnem három és félmillióra emelkedett. A még elég fiatal szövetkezeti párt­szervezet nagy tekintélyt vívott ki magának az EFSZ-tagok soraiban. Hi­ba lenne azonban, ha a pártszervezet karba tett fezekkel várná, amíg a dolgozók felkeresik valamelyik funk­cionáriusát, hogy vegyék fel őket a pártba. Pártunk sorainak megerősí­tése mindig a párttagok feladata volt, segíteniök kell tehát a szövet­kezet legjobbjait abban, hogy pár­tunk tagjaivá váljanak. Felkészülnek az új pártbizottságok munkájának megsegítésére A járási pártbizottság a legutóbbi hetekben jó munkát végzett az év­záró taggyűlések előkészítésében. Most a taggyűlések jegyzőkönyveit tanulmányozzák, amelyek visszatük­rözik az alapszervezetek életét és munkáját. Az okmányok áttanulmá­nyozása, alapos elemzése után azok­nak segítenek majd elsősorban, akiknek arra a legnagyobb szüksé­gük van. Erdősi Ede A felszabadítás óta nagy fejlődésen ment át Zvolenská Slatina is. 120 új ház, kultúrház épült, anyák számára tanácsadót létesítettek, gyermekek részére orvosi rendelőt. 1958-ban fogászati rendelő nyílt meg a község­ben, mely a Banská Bystrica-i kerület egyik legjobban felszerelt Ilyen intézménye. (J. Finda - ČTK felvétele) Tokaji bor és építőanyag A tokaji bor világhírét nagyrészt a ta­lajnak köszönheti, melyen a szőlő terem. Ez a talaj vulkanikus eredetű, ősidőkben működött tűzhányók lávája alkotta a kőzetet, mely az éghajlat és a víz hatá­sára változásokon ment keresztül. Ez a talaj különleges ásványokat tartalmaz, melyekről újabban lett ismeretes, hogy értékes, újszerű építőanyag gyártására alkalmasak. Ezek az úgynevezett vulkani­kus üvegek, többek között a perlit és az obszidián. Ezen anyagok úgy keletkez­tek, hogy a folyékony láva a felszínen oly gyorsan hűlt le, hogy nem volt ideje kristályokat alkotni. Egyúttal a vízgőz, melyet a láva kisebb mennyiségben tar­talmaz és különben elpárolog, a láva gyors megkeményedése folytán nem tu­dott eltávozni s részben megmaradt a kőzeten. Ha ezeket az ásványokat új­ból gyorsan 900—1200 fokra hevítik, amikor megpuhulnak és képlékennyé vál­nak, a keletkezett gőz távozni akarván felfújja ezen anyagokat, miközben térfo­gatuk 10—20 szorosára duzzad. Ennek, megfelelően csökken a fajsúlyuk. Az ily módon duzzasztott perlit és ob­szidán a legkönnyebb ismert szervetlen nyersanyaghoz tartozik. Egy liter súlya 100—125 gramra is csökken, tehát a víz súlyának egy nyolcadát-tizedét teszi ki. Ennek megfelelően alacsony a hővezetőké­pessége, illetve magas a hőszigetelőképes­sége. A duzzasztott perlit tehát igen ér* tékes adalékanyag a könnyű hőszigetelő betonba és habarcsba. A finom szemcséjű perlitet homok helyett keverik a szokásos „hosszabbított" (mész és cement) vagy gipszhabarcsba. Az obszidiánkészletek Szlovákiában elég gazdagok. Ez év folya­mán geológiai vizsgálatot végeznek, hogy megállapítsák ezen anyagok pontos fek­vését és mennyiségét. Közben folynak a laboratóriumi vizsgálatok is, úgyhogy egy éven belül el lehet dönteni, hogy ezen újfajta hazai nyersanyagból készült anya­gok is hozzá járulnak-e majd építkezé­sünk korszerűsítéséhez. K. I. A nagy termés mestereinek sikerei Néhány élenjáró szövetkezetünkben a múlt esztendőben nagyszerű kezde­ményezés született. Ivánkán, Trebišovon és az Ifjúsági Faluban megkezdték munkájukat a nagy termés mesterei. Meg is érdemlik a mester elnevezést, mert kísérleti parcelláikon oly terméseredményeket értek el, melyre nálunk eddig még nem volt példa. Ú gyszólván szokássá vált már mezőgazdasági dolgozóink kö­rében, hogyha valamilyen terményből nem érik el a tervezett eredményt, az időjárásra hivatkoznak, mondván, ha több eső esett volna, lett volna több burgonya, ha az aratás és cséplés ide­jén nincs annyi csapadék, kevesebb veszteséggel takaríthattuk volna be a termést. Igaz, a túl sok eső, meg a nagy szárazság, mindkettő árthat, be­folyásolhatja a terméseredményeket, de nem szabhatja meg, hogy ez és ez a szövetkezet ennyit és ennyit fog termelni. S ha az időjárás szeszélyei olykor beleszólnak a mezőgazdaság munkáiba, KÜZDENI KELL A TERMÉSZET VISZONTAGSÁGAI ELLEN. Lehetséges ez? A múlt esztendei ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy igen. Tekintsünk csak vissza s idézzük em­lékezetünkbe a múlt esztendei tavaszt. Miért késett el sok szövetkezet a koratavasziak vetésével? Későn lát­tak munkához, bár maguk a szö­vetkezeti tagok utólag beismerték a hibát, hogy sokkal előbb megkezd­hették volna a simítást, a talajelő­készítést a vetéshez, mint ahogyan tették. S mi történt az aratás ideje alatt? Akkor, amikor még kedvezett az időjárás, az aratógépek és kom­bájnok százai alig 6—8 órát dolgoz­tak naponta. Később azután, amikor jött a hetes eső, a mulasztást nem lehetett behozni. Most kérdezzük: Hát kinek, ha nem az embernek kezében van a termés sorsa? Tönkretette volna-e az eső azt a gabonát, melyet addig el is csépel­nek, mire a hosszan tartó esőzések jöttek? Bizony nem, mert a kicsépelt gabona a raktárakban már biztonság­ban van, nem árthat neki sem a szá­razság, sem a sok csapadék. Vagy menjünk tovább. Jó néhány szövetke­zetben a tavaszon fenyegette a szá­razság a cukorrépatermést. Belenyugodtak talán mindenütt ab­ba, hogy a szárazság ellen nem te­hetnek semmit, várva arra, hogy va­laki odafenn majd csak megnyitja az ég csatornáit? Dehogy vártak! Mint ahogy abban az időben be is következett, hiába is vártak volna, hiszen hetekig egy csepp eső sem hullott, a répát ugyancsak elpusztította volna a tűző nap, meg a répabogarak, mert ezek szárazság idején a legfalánkab­bak. S mit tettek a szárazság ellen? Mindenki tudja, A SZÁRAZSÁG ELLEN A LEGJOBB ORVOSSÁG, HA ÖNTÖZZÜK A TERMÉST. Hozzá is láttak az öntözéshez Ivánkán éppúgy, mint az Ifjúsági Faluban, az Üjvásári Állami Gazdaságban sem nézték tétlenül az időjárás kegyet­lenkedéseit. Megérte-e a fáradságot, visszatérült-e az öntözésre fordított költség a hektárhozamokban? Az, hogy az említett helyeken elhatároz­ták, hogy az idén — ha szükség lesz rá — még nagvobb területen öntözik majd a növényeket, válasz a feltett kérdésre. Mily jő lett volna, ha minden egyes szövetkezetben, állami gazdaságban követték volna a szóban forgó közös­ségek példáját; akkor egész biztosan teljesítettük volna a cukorrépater­melés és a cukorgyártás tervét is. Megvan rá a lehetőség, hogy min­den szövetkezetben, ha kell, ön­tözzék a növényeket? A meliorá­ciós munkák keretén belUl álla­munk milliókat fordít mind a talaj­víz lecsapolására, mind az öntözé­ses gazdálkodás létesítésére. Csu­pán a szövetkezeti tagoktól függ, hogyan élnek e nagyszerű lehető­ségekkel, hogyan kamatoztatják a talajjavító munkákra fordított mil­liókat. A nagy termés mestereivel kezd­tük, de szükségesnek véltük mind­ezt elmondani azért, hogy egyre job­ban kihangsúlyozzuk, mennyi lehető­ség van a szocialista nagyüzemben a termelés fokozására, a természet elleni harcra. Hát mi más, mint a természet kirohanásainak a megféke­zése az is, hogy akkor, amikor a tavaszi szárazság miatt ez idén gyengébb cukorrépatermést értünk el a korábbi évekénél, a nagy ter­més trebišovi mesterei viszont 1 hek­tár kísérleti parcellán 917 MÁZSÁS CUKORRÉPATERMÉST ÉRTEK EL. Persze a vetéstől egészen a betaka­rításig nagy gonddal ápolták a nö­vényt: négyszer, talán ötször is bekapálták, öntözték, per­sze arra is ügyeltek; hogy a nagy terméshez szükséges mennyiségben hagyják meg az egyelésnél a ré­patöveket. Nos jó, egy hektáron könnyű, de csinálják meg 30-40 hektáron — mondhatná valaki. Hát miért ne lehetne akár 100 hektá­ron is ugyanolyan eredményt el­érni, ugyanolyan eljárást, termelési módszert alkalmazva. Nem lehetetlen, mert amit meg le­het csinálni kisebb területen, megy az nagyobb területen is, persze hang­súlyozzuk, ugyanolyan gonddal és ápolással, mint amilyent az 1 hek­tárnyi terület kapott. 1296 MÁZSA SILÓKUKORICA EGY HEKTÁRON Az Ifjúsági Falu szövetkezetében a nanv termés mesterei a silókuko­rica hektárhozamának fokozásával kísérleteztek a múlt évben. Ez ért­hető, mert ebben a szövetkezetben a korábbi években is igen szép ered­ményeket értek el a takarmányku­korica termesztésében. Volt esztendő, amikor 20 hektárnyi területről hektáronként 700-800 mázsás termést takarítottak be. S hogy még ezt a kiválónak mond­ható eredményt is fokozni lehet, bebizonyították a nagy termés mesterei azzal, hogy kísérleti parcellájukon 1296 mázsa silókukoricát takarítottak be egy hektár földről. A JÖ PÉLDA KÖVETÖKRE TALÁLT örvendetes, hogy 9 néhány szö­vetkezet kezdeményezésére egyre többen felfigyelnek, s EFSZ-einkben mind nagyobb tért hódít a nagy ter­més mestereinek mozgalma. A bra­tislavai kerületben az utóbbi napok­ban 7 szövetkezet csatlakozott e mozgalomhoz, hogy bebizonyítsák, nem az időjárás adományozza, ha­nem az ember tud a techhnika vív­mányainak, a közös összefogásnak a segítségével kicsikarni egyre nagyobb termést a földből s tud kihúzni na­gyobb hasznot az állattenyésztésből. Éljünk tehát a mezőgazdasági tech­nika eme nagyszerű lehetőségeivel, hiszen a mezőgazdasággal szemben támasztott követelmények, az idei 12 százalékos termésnövekedés csakis a gépi munka teljes felhasználásával érhető el. MÉRY FERENC CJ SZÖ 4 * 1960. február 10.

Next

/
Thumbnails
Contents