Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-10 / 40. szám, szerda

Az új feladatok teljesítésére készültek az évzáró párttaggyűléseken A losonci járásban az eddig megtartott iizemi, lalusi és szövetkezeti pártalapszervezetek évzáró taggyűlésein elhangzott beszámolók részletesen foglalkoztak az elért eredményekkel, a termelés során felmerült hibákkal. Sok szó esett az Idei, tehát a második ötéves terv befejezéséről és a harmadik ötéves terv sikeres megkezdésével kapcsolatos politikai és gazdasági feladatokról. A választások gondos előkészítéséről sem feledkeztek meg. Ennek eredményeképpen az alapszervezetekben jobb lett a pártbizottságok összetétele. Az eddigi taggyűléseken a tagság csaknem teljes számban megjelent. Az évzáró gyűlésekről nem hiányzott a bírálat sem. Bírálták a pártbizottságok és a tagok hibáit, számos javaslatot tettek a nevelő- és a termelőmunka megjavításé ra. A bírálat zöme két kérdéssel foglalkozott. Elítélték a néhol ma is előforduló utasítgatást a nevelő-, meggyőző szó helyett és bírálták a párttagoknak a tömegszervezetekben végzett munkáját, amely bár javul, de még mindig nem kielégítő. Ezért jobban előtérbe kell állítani a tömegekkel való szoros és rendszeres kapcsolat kialakítását. A pártbizottságok tagjainak, a pártcsoport bizalmiaknak a tömegek között kell élniök, ismerniök kell a dolgozók hangulatát, szükségleteiket. Csak így válhatnak a tömegek igazi vezetőivé. Fontos ezt hangsúlyozni azért is, mert a pártszervezetek bizottságaiba és a pártcsoportok élére szép számú új elvtárs került. Ezeket már most támogatni kell, hogy megtalálják a pártmunka helyes módszereit. Nem pihennek babérjaikon Az ember azt hinné, hogy a losonci KOVO fémfeldolgozó-üzemben, ahol a múlt évben igazán eredményesen gazdálkodtak (majdnem félmillió korona értékű árut gyártottak terven felül), mindenki elégedett munkája eredményével. Azonban az üzemi pártszervezet bizottságának az évzáró taggyűlésen elmondott beszámolójából és a vita során kitűnt, hogy az üzem kommunista dolgozói nem elégednek meg az elért eredményekkel. A gyűlésen egymás után álltak fel és amellett, hogy beszéltek az eredményekről, élesen bírálták a termelést zavaró hibákat is. Az öntödében a gépgyártó- és a javítóműhelyek kommunistáinak legtöbbje felvilágosító szóval igyekszik megnyerni, lelkesíteni a dolgozókat a feladatok elvégzésére. Kötelességüknek tartják az állandó, türelmes, fáradhatatlan agitációt. Akadnak azonban még olyanok is, akik a nevelősző helyett parancsoló hangot ütnek meg. — Pedig bebizonyosodott, hogyha a jobb, minőségi munkára való serkentést nem felszólítással, hanem meggyőzés útján végezzük, a gondos elemzés után kézzelfogható tényekkel bizonyítjuk igazunkat, egészen másképpen fogadják ezt az emberek, a műhelyekben lelkesebben megy a munka — mondotta felszólalásában Andrej Hrnčár elvtárs. — Igen fontos az is — hangsúlyozta Dominik Drozd eltárs —, hogy a fontos termelési funkciók betöltésekor a pártszervezet hatást gyakoroljon a dolgozók kiválasztására. Bár a dolgozók felvételének joga az üzem igazgatóját illeti meg, a pártszervezetnek mégis ügyelnie kell a mesterek, technikusok, tervezők és felelős adminisztratív dolgozók helyes kiválasztására, az igazgató pedig köteles figyelembe venni a pártszervezet álláspontját. A taggyűlés a nevelés erőforrása Az évzáró taggyűlésen elhangzottak minden bizonnyal arra ösztönzik most a járási építkezési vállalat új pártbizottságának tagjait, hogy megválasztásuk első napjától kezdve többet foglalkozzanak a taggyűlések előkészítésével. A gazdasági eredményekért nem kell ugyan szégyenkezniük, jóval túlteljesítették az előirányzatot. De a taggyűléseken való részvétel bizony gyenge volt. Márpedig a jól előkészített taggyűlés kiszélesíti a kommunisták látókörét, növeli bennük a párt- és a rájuk bízott munka iránti kötelesség- és felelősségérzetet. A felszólalók túlnyomó része amint ez a jegyzőkönyvből kitűnik - azzal fog lakozod t, hogy a pártszervezet í^iunkája csak ott válik valóban eredményessé, ahol a kommunisták rendszeresen összegyűlnek, együttesen vitatják meg és döntik el az ügyeket és küzdenek a párt határozatainak megvalósításáért. Sajnos, megtörtént, hogy a taggyűlések minden érdeklődés, a megjelentek aktív részvétele nélkül zajlottak le. Mi ennek az oka? Legelsősorban a pártbizottság beszámolójának alacsony színvonala. Ha a beszámoló politikailag tartalmas, s az építkezések problémáira épül, akkor élénk és érdekes a vita. Az üzemi pártszervezetben nagy tapasztalatokkal és ismeretekkel rendelkező elvtársak vannak. Nagyon fontos lenne azonban, hogy valamennyi kommunistának legyen pártmegbizatása. A pártmegbizatások sokfélesége megteremti a kommunisták minden irányú fejlődésének előfeltételeit és elősegíti az egész pártmunka színvonalának emelését, a jó kezdeményezések valóra váltását és népszerűsítését. A termelés pártellenőrzése minden párttag ügye Az apátfalvi textilüzem szövődéje pártalapszervezetének évzáró taggyűlésén legtöbbet a termelés pártellenőrzésével s annak elmélyítésével foglakoztak. Azt már sikerült elérniök, hogy a pártbizottsági üléseken beszámol az üzemrészleg vezetője vagy tervezője. De csak ritkán történik meg, hogy a pártcsoportok beszámoltatják a mestereket és felelősségre vonják az igazgatói, üzemrészlegvezetői utasítások, vagy párthatározatok be nem tartásáért. Ez a mulasztás megbosszulta magát. 15 ezer méter szövet gyártásával maradtak le a múlt évben. Természetesen sem a pártalapszervezet, sem a pártcsoport nem gyengítheti a gazdasági vezetők hatáskörét. Ellenkezőleg, erősítenie, védenie kell az egyszemélyi vezetés elvét, növelnie kell a gazdasági vezetők tekintélyét. De joga és kötelessége a pártszervezetnek, a pártcsoportoknak, hogy a helytelen intézkedésekért felelősségre vonják a gazdasági vezetőket. Ennek helyességét igazolják a januári eredmények, amikor a termelés pártellenőrzésével elejét vették a bajoknak, a párttagok és tagjelöltek segítségével csirájában feltárták a hibákat. Menet közben intézkedtek, s megteremtették az egyenletes anyagellátás feltételeit. Párton belüli demokrácia és pártfegyelem A bolyki falusi pártszervezet évzáró taggyűlését áthatotta a párton belüli demokrácia éltető szelleme. Már a múlt évben sokat beszéltek a bátor véleménynyilvánításról és az építő bírálat és önbírálat fejlesztésének jelentőségéről. A kritika és önkritika eredményeképpen a szövetkezet kommunista tagjai komolyabban foglalkoztak a szövetkezet gazdálkodásával. A szövetkezet szemlátomást gyarapszik, s vele együtt a tagok is. A bírálat éles fényszórójával tárják fel a fogyatékosságokat, még mielőtt nagyobb károk okozói lehetnének. Nem véletlen tehát, hogy a kerület legjobb cukorrépatermelő szövetkezetei közé küzdötték fel magukat. Gondoskodtak a gyomtalanításról, az idejében való kapálásról. Lelkiismeretes munkájukat siker koronázta. 485 mázsás hektárhozamot értek el cukorrépából. Fordítsunk nagyobb figyelmet a tagjelöltek felvételére Ahány alapszervezet, annyi probléma vetődik fel az évzáró taggyűléseken. A rappi szövetkezet kommunista tagjai a múlt évben komolyan segítették a szövetkezet munkáját. Ha valahol döcögött a munka, lanyhult az iram, a kommunisták példás tevékenységükkel és meggyőző szaCSISZ-tagok a iobb minőségért l'ČTK) — Hazánk kerületeiben és járásaiban jelenleg mintegy 360 olyan építkezés folyik, melyek fölött a CSISZ zászlaja leng, hirdetve, hogy itt elsősorban a CSISZ-tagok dolgoznak. Ez közül húsz építkezés különös figyelmet érdemel. A dolgozók itt a „példás minőségű építkezés" cím elnyeréséért értékes versenyt indítottak, melynek kezde ményezöje a íilinai Magasépítészeti n. v. volt, ahol ezt a címet ifjúsági munkacsoportok már 14 építkezés számára elnyerték. Nem könnyűek e cím elnyerésének feltételei. A fiataloknak nem csak az építkezés egész ideje alatt biztosítaniuk kell a jó tervteljesítést, hanem az is szükséges, hogy a befejezett és átadott épületeket felülvizsgáló bizottság az épületeken ne találjon semmi kivetnivalót. vakkal sikeresen közbeléptek, harcoltak azért, hogy ne kerüljenek a hátul kullogók közé. Sok jó javaslatot tettek a munka megszervezésére, s példájukat követték a szövetkezet pártonkívüli dolgozói is. Látván, hogy szükség van a véleményükre, hogy javaslataikat figyelembe veszik, egyre többször keresik fel a párt vagy az EFSZ elnökét, ha jó ötlet jut az'eszükbe. Büszkék is eredményeikre. Főleg arra, hogy az oszthatatlan alap másfélmillió koronáról majdnem három és félmillióra emelkedett. A még elég fiatal szövetkezeti pártszervezet nagy tekintélyt vívott ki magának az EFSZ-tagok soraiban. Hiba lenne azonban, ha a pártszervezet karba tett fezekkel várná, amíg a dolgozók felkeresik valamelyik funkcionáriusát, hogy vegyék fel őket a pártba. Pártunk sorainak megerősítése mindig a párttagok feladata volt, segíteniök kell tehát a szövetkezet legjobbjait abban, hogy pártunk tagjaivá váljanak. Felkészülnek az új pártbizottságok munkájának megsegítésére A járási pártbizottság a legutóbbi hetekben jó munkát végzett az évzáró taggyűlések előkészítésében. Most a taggyűlések jegyzőkönyveit tanulmányozzák, amelyek visszatükrözik az alapszervezetek életét és munkáját. Az okmányok áttanulmányozása, alapos elemzése után azoknak segítenek majd elsősorban, akiknek arra a legnagyobb szükségük van. Erdősi Ede A felszabadítás óta nagy fejlődésen ment át Zvolenská Slatina is. 120 új ház, kultúrház épült, anyák számára tanácsadót létesítettek, gyermekek részére orvosi rendelőt. 1958-ban fogászati rendelő nyílt meg a községben, mely a Banská Bystrica-i kerület egyik legjobban felszerelt Ilyen intézménye. (J. Finda - ČTK felvétele) Tokaji bor és építőanyag A tokaji bor világhírét nagyrészt a talajnak köszönheti, melyen a szőlő terem. Ez a talaj vulkanikus eredetű, ősidőkben működött tűzhányók lávája alkotta a kőzetet, mely az éghajlat és a víz hatására változásokon ment keresztül. Ez a talaj különleges ásványokat tartalmaz, melyekről újabban lett ismeretes, hogy értékes, újszerű építőanyag gyártására alkalmasak. Ezek az úgynevezett vulkanikus üvegek, többek között a perlit és az obszidián. Ezen anyagok úgy keletkeztek, hogy a folyékony láva a felszínen oly gyorsan hűlt le, hogy nem volt ideje kristályokat alkotni. Egyúttal a vízgőz, melyet a láva kisebb mennyiségben tartalmaz és különben elpárolog, a láva gyors megkeményedése folytán nem tudott eltávozni s részben megmaradt a kőzeten. Ha ezeket az ásványokat újból gyorsan 900—1200 fokra hevítik, amikor megpuhulnak és képlékennyé válnak, a keletkezett gőz távozni akarván felfújja ezen anyagokat, miközben térfogatuk 10—20 szorosára duzzad. Ennek, megfelelően csökken a fajsúlyuk. Az ily módon duzzasztott perlit és obszidán a legkönnyebb ismert szervetlen nyersanyaghoz tartozik. Egy liter súlya 100—125 gramra is csökken, tehát a víz súlyának egy nyolcadát-tizedét teszi ki. Ennek megfelelően alacsony a hővezetőképessége, illetve magas a hőszigetelőképessége. A duzzasztott perlit tehát igen ér* tékes adalékanyag a könnyű hőszigetelő betonba és habarcsba. A finom szemcséjű perlitet homok helyett keverik a szokásos „hosszabbított" (mész és cement) vagy gipszhabarcsba. Az obszidiánkészletek Szlovákiában elég gazdagok. Ez év folyamán geológiai vizsgálatot végeznek, hogy megállapítsák ezen anyagok pontos fekvését és mennyiségét. Közben folynak a laboratóriumi vizsgálatok is, úgyhogy egy éven belül el lehet dönteni, hogy ezen újfajta hazai nyersanyagból készült anyagok is hozzá járulnak-e majd építkezésünk korszerűsítéséhez. K. I. A nagy termés mestereinek sikerei Néhány élenjáró szövetkezetünkben a múlt esztendőben nagyszerű kezdeményezés született. Ivánkán, Trebišovon és az Ifjúsági Faluban megkezdték munkájukat a nagy termés mesterei. Meg is érdemlik a mester elnevezést, mert kísérleti parcelláikon oly terméseredményeket értek el, melyre nálunk eddig még nem volt példa. Ú

gyszólván szokássá vált már mezőgazdasági dolgozóink körében, hogyha valamilyen terményből nem érik el a tervezett eredményt, az időjárásra hivatkoznak, mondván, ha több eső esett volna, lett volna több burgonya, ha az aratás és cséplés idején nincs annyi csapadék, kevesebb veszteséggel takaríthattuk volna be a termést. Igaz, a túl sok eső, meg a nagy szárazság, mindkettő árthat, befolyásolhatja a terméseredményeket, de nem szabhatja meg, hogy ez és ez a szövetkezet ennyit és ennyit fog termelni. S ha az időjárás szeszélyei olykor beleszólnak a mezőgazdaság munkáiba, KÜZDENI KELL A TERMÉSZET VISZONTAGSÁGAI ELLEN. Lehetséges ez? A múlt esztendei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy igen. Tekintsünk csak vissza s idézzük emlékezetünkbe a múlt esztendei tavaszt. Miért késett el sok szövetkezet a koratavasziak vetésével? Későn láttak munkához, bár maguk a szövetkezeti tagok utólag beismerték a hibát, hogy sokkal előbb megkezdhették volna a simítást, a talajelőkészítést a vetéshez, mint ahogyan tették. S mi történt az aratás ideje alatt? Akkor, amikor még kedvezett az időjárás, az aratógépek és kombájnok százai alig 6—8 órát dolgoztak naponta. Később azután, amikor jött a hetes eső, a mulasztást nem lehetett behozni. Most kérdezzük: Hát kinek, ha nem az embernek kezében van a termés sorsa? Tönkretette volna-e az eső azt a gabonát, melyet addig el is csépelnek, mire a hosszan tartó esőzések jöttek? Bizony nem, mert a kicsépelt gabona a raktárakban már biztonságban van, nem árthat neki sem a szárazság, sem a sok csapadék. Vagy menjünk tovább. Jó néhány szövetkezetben a tavaszon fenyegette a szárazság a cukorrépatermést. Belenyugodtak talán mindenütt abba, hogy a szárazság ellen nem tehetnek semmit, várva arra, hogy valaki odafenn majd csak megnyitja az ég csatornáit? Dehogy vártak! Mint ahogy abban az időben be is következett, hiába is vártak volna, hiszen hetekig egy csepp eső sem hullott, a répát ugyancsak elpusztította volna a tűző nap, meg a répabogarak, mert ezek szárazság idején a legfalánkabbak. S mit tettek a szárazság ellen? Mindenki tudja, A SZÁRAZSÁG ELLEN A LEGJOBB ORVOSSÁG, HA ÖNTÖZZÜK A TERMÉST. Hozzá is láttak az öntözéshez Ivánkán éppúgy, mint az Ifjúsági Faluban, az Üjvásári Állami Gazdaságban sem nézték tétlenül az időjárás kegyetlenkedéseit. Megérte-e a fáradságot, visszatérült-e az öntözésre fordított költség a hektárhozamokban? Az, hogy az említett helyeken elhatározták, hogy az idén — ha szükség lesz rá — még nagvobb területen öntözik majd a növényeket, válasz a feltett kérdésre. Mily jő lett volna, ha minden egyes szövetkezetben, állami gazdaságban követték volna a szóban forgó közösségek példáját; akkor egész biztosan teljesítettük volna a cukorrépatermelés és a cukorgyártás tervét is. Megvan rá a lehetőség, hogy minden szövetkezetben, ha kell, öntözzék a növényeket? A meliorációs munkák keretén belUl államunk milliókat fordít mind a talajvíz lecsapolására, mind az öntözéses gazdálkodás létesítésére. Csupán a szövetkezeti tagoktól függ, hogyan élnek e nagyszerű lehetőségekkel, hogyan kamatoztatják a talajjavító munkákra fordított milliókat. A nagy termés mestereivel kezdtük, de szükségesnek véltük mindezt elmondani azért, hogy egyre jobban kihangsúlyozzuk, mennyi lehetőség van a szocialista nagyüzemben a termelés fokozására, a természet elleni harcra. Hát mi más, mint a természet kirohanásainak a megfékezése az is, hogy akkor, amikor a tavaszi szárazság miatt ez idén gyengébb cukorrépatermést értünk el a korábbi évekénél, a nagy termés trebišovi mesterei viszont 1 hektár kísérleti parcellán 917 MÁZSÁS CUKORRÉPATERMÉST ÉRTEK EL. Persze a vetéstől egészen a betakarításig nagy gonddal ápolták a növényt: négyszer, talán ötször is bekapálták, öntözték, persze arra is ügyeltek; hogy a nagy terméshez szükséges mennyiségben hagyják meg az egyelésnél a répatöveket. Nos jó, egy hektáron könnyű, de csinálják meg 30-40 hektáron — mondhatná valaki. Hát miért ne lehetne akár 100 hektáron is ugyanolyan eredményt elérni, ugyanolyan eljárást, termelési módszert alkalmazva. Nem lehetetlen, mert amit meg lehet csinálni kisebb területen, megy az nagyobb területen is, persze hangsúlyozzuk, ugyanolyan gonddal és ápolással, mint amilyent az 1 hektárnyi terület kapott. 1296 MÁZSA SILÓKUKORICA EGY HEKTÁRON Az Ifjúsági Falu szövetkezetében a nanv termés mesterei a silókukorica hektárhozamának fokozásával kísérleteztek a múlt évben. Ez érthető, mert ebben a szövetkezetben a korábbi években is igen szép eredményeket értek el a takarmánykukorica termesztésében. Volt esztendő, amikor 20 hektárnyi területről hektáronként 700-800 mázsás termést takarítottak be. S hogy még ezt a kiválónak mondható eredményt is fokozni lehet, bebizonyították a nagy termés mesterei azzal, hogy kísérleti parcellájukon 1296 mázsa silókukoricát takarítottak be egy hektár földről. A JÖ PÉLDA KÖVETÖKRE TALÁLT örvendetes, hogy 9 néhány szövetkezet kezdeményezésére egyre többen felfigyelnek, s EFSZ-einkben mind nagyobb tért hódít a nagy termés mestereinek mozgalma. A bratislavai kerületben az utóbbi napokban 7 szövetkezet csatlakozott e mozgalomhoz, hogy bebizonyítsák, nem az időjárás adományozza, hanem az ember tud a techhnika vívmányainak, a közös összefogásnak a segítségével kicsikarni egyre nagyobb termést a földből s tud kihúzni nagyobb hasznot az állattenyésztésből. Éljünk tehát a mezőgazdasági technika eme nagyszerű lehetőségeivel, hiszen a mezőgazdasággal szemben támasztott követelmények, az idei 12 százalékos termésnövekedés csakis a gépi munka teljes felhasználásával érhető el. MÉRY FERENC CJ SZÖ 4 * 1960. február 10.