Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-10 / 40. szám, szerda

Az olasz köztársasági elnök Moszkvában Hruscsov : Elsőrendű kérdés a német békeszerződés Gronchi olasz köztársaság! elnök a moszkvai olasz nagykövetség székházában hétfőn fogadást rendezett Kiiment Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének tiszteletére. Vorosllovon kívül a vendégek között voltak Nyikita Hruscsov, Averklj Arisztov, Ottó Kuuslnen, Nurltgyin Mutigylnov, Pjotr Poszpjelov, Alekszej Koszlgln, a Szovjetunió miniszterei, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának képviselői, a Szovjetunió marsalljai, tudósok és kulturális dolgozók, kii) földi diplomaták, valamint Henry C. Lodge, az USA állandó ENSZ-küldStte. Giovanni Gronchi és Nyikita Hruscsov beszédet mondott a fogadáson. Gronchi köztársasági elnök beszédében kijelentet­te, hogy az olasz kormány és ő személyesen azt akar­ta kidomborítani szovjetunióbeli látogatásával, hogy Olaszország meggyőződése: fontos, hogy újabb és ered­ményesebb kapcsolatokat alakítsanak ki a Szovjetunió­val, és ö ennek kibontakoztatását hajlandó őszintén elősegíteni. Az olasz nép tudatosítja utam jelentőségét s meg­érti, hogy a pozitív távlatok, melyek mindkét országot kecsegtetik, csak fokozatosan valósíthatók meg. Ezért szeretném, ha a szovjetunióbeli utamat követő esemé­nyek korunk történetében nemcsak úgy szerepelnének, mint az Olasz Köztársaság elnökének oroszországi lá­togatása, hanem mint Olaszország és a Szovjetunió eredményesebb kapcsolatainak kezdete. Gronchi elnök reményét és óhaját fejezte ki, hogy szovjetunióbeli látogatása necsak az olasz-szovjet vi­szony javulását segítse elő, hanem a Szovjetunió és ál­talában Nyugat viszonyának javulásához is járuljon hozzá. Hruscsov elvtárs beszéde Nyikita Hruscsov válaszában kije­lentette, egyetért az olasz köztársa­sági elnökkel, hogy most javulás kö­vetkezett be a nemzetközi kapcsola­tokban. „Valóban javulás észlelhető e kapcsolatokban" hangoztatta Hrus­csov elvtárs — majd kijelentette, hogy meg kell oldani a vitás kérdé­seket. „Ügy véljük, hogy elsősorban az olyan kérdéseket kell megoldani, mint amilyen a második világháború maradványainak felszámolása, a né­met békeszerződés megkötése és en­nek alapján a nyugat-berlini meg­szállási rendszer felszámolása. Képletesen mondva, legyünk or­vosok a politikában. Amikor az or­vos megkezdi a beteg kezelését, megállapítja a betegségét és azt, hogy milyen eszközökkel kezelje — porokkal, cseppekkel-e, avagy eltávo­lítsa-e a gyulladás helyét, hogy a be­tegség ne terjedjen el az egész szer­vezetben. Ha az orvosok csak jár­kálnának a beteg körül és varázs­igével gyógyítanák a beteget, aligha épülne fel. Így van ez a politikában is. A jó­kívánság és felhívás nem elegendő. Meg kell oldani az államok között kellemetlen és veszélyes viszonyt szülő kérdéseket. Melyek ezek a kérdések napjaink­ban? Minden értelmes ember tisz­tában van vele, hogy az egyik ilyen kérdés a német békeszerződés meg­kötése. Olyan helyzetet kell terem­tenünk, mely megerősítené a máso­dik világháború után bekövetkezett változásokat, jogilag szentesítené a német fasizmus veresége után kiala­kult határokat. Ha nem oldjuk meg ezt a kérdést, továbbra is megmaradnak a komoly bonyodalmak veszélyes tűzfészkei, aktivizálódni fognak azok az erők, amelyek a második világháború után kialakult helyzet megváltoztatáséra törekszenek. Sem Csehszlovákia, sem Lengyelország nem engedi meg ha­tárainak megváltoztatását. Mi, az ő szövetségesük, megértjük és tel­jes mértékben támogatjuk őket. Hogyan oldjuk meg e problémát? A varázsige itt nem segít, tettekre van szükség. Mindent megteszünk a német békeszerződés aláírása érde­kében. Adenauer kancellár nem ért egyet a német békeszerződés megkötésé­vel. Am ne feledje el, hogy egy le­vert országot képvisel. A hitleri Né­metország hitszegőn megtámadta a Szovjetuniót és a múlt háborúban szövetségeseink ellen harcolt. Har­coltunk a német fasizmus ellen és sok millió emberéletet vesztettünk. A fasiszta csapatok egészen Sztálin­grádig és Moszkváig nyomultak előre. A szovjet csapatok szétzúzták az el­lenséget és Berlin földjére léptek. Magától értetődik, hogy azok, akik Sztálingrádig és Moszkváig törtek, nem fognak nekünk feltételeket szabni. Reálisan nézzük a dolgokat. El kell ismerni a második világhá­ború után bekövetkezett változáso­kat, meg kell erősíteni ezeket, alá kell írni a német békeszerződést, és így kell azután megoldani a berlini kérdést. Éppen erre törekszünk. Ja­vasoltuk a nyugat-berlini megszállá­si rendszer felszámolásét. Javasol­juk az ottani politikai rendszer el­ismerését — nehogy megsértsük a nyugat-berlini lakosság akaratát, s javasoljuk, hogy tegyék lehetővé számára a szükséges kapcsolatok fenntartását azokkal az államokkal, amelyekkel kapcsolatot akar fenntar­tani. Ezért terjesztettük elő közis­mert konstruktív javaslatainkat, me­lyeket helyeseknek tartunk és más reális javaslatokat nem látunk. Ha vannak más ésszerű javasla­tok — kérem, tessék előállni ve­lük, mi majd megvitatjuk, és ha va­lóban e kérdés megoldását szolgál­ják, örömmel fogadjuk őket. Tudjuk, vannak olyan emberek, akik sze­retnék felszámolni a Német Demok­ratikus Köztársaság szocialista rend­szerét oly módon, hogy Nyugat-Né­metország felfalná. Am minden józa­nul gondolkodó ember jól tudja, hogy ez nagyon irreális dolog. Más meg­oldást. Igazságosabbat javasolhat­nánk, mely megfelelne a korszellem­nek. Logikusabb és hasznosabb volna, ha Nyugat-Németországban felszá­molnák a tőkés rendszert, és ha egész Németország a szocialista fej­lődés útjára lépne. A mi nézeteink szerint ez lenne a helyes megoldás. Tudjuk azonban, hogy sokan nem ér­tenek egyet velünk. Ezért ezt java­soljuk: a nyugat-németországi né­metek és az NDK-ban élő németek is éljenek úgy, ahogyan élnek; sem­milyen társadalmi rendszert nem kényszerithetünk rájuk. Mi és szö­vetségeseink a múlt háború idejéből, legjobban tesszük, ha elismerjük a fennálló helyzetet és aláírjuk a bé­keszerződést. Ha nem oldjuk meg e kérdéseket, maguktól nem nyer­nek megoldást. Törekedni fogunk a német kérdés megoldására, mert meg akarjuk szi­lárdítani a békét. A Szovjetunió a béke és a népek közti barátság po­litikáját védelmezi és a más államok belügyeibe való be nem avatkozás álláspontjának híve. Úgy véljük, hogy az államok politikai és társadalmi rendszerének kérdése minden or­szág népének legsajátabb ügye. Mi — az ön országára és a mi országunk­ra gondolok elnök ör, - természetesen nem tudjuk megoldani e kérdése­ket. Ezért csak kifejteni akartam álláspontunkat. Szeretném, ha érté­kelné a jelenlegi helyzetet és se­gítségünkre volna a reális megol­dásban. Most pedig országaink, Olaszor­szág és a Szovjetunió kapcsolatairól néhány szót. Országaink a múlt há­borúban szemben álltak egymással. Az olasz katonák nem mint jó bará­tok jártak hazánk földjén. Ezt nem felejthetjük el, de nem erre építjük most kapcsolatainkat, s ezt is reá­lisan nézzük. Az, ami elmúlt, nem tér vissza. De nekünk élőknek él­nünk kell. Tekintsünk ezért előre, s ápoljuk országaink kapcsolatait, örülünk, hogy most megegyeztünk a kereskedelem fejlesztésének kérdé­seiben. Ez egészséges alap. Fejlesz­szük a kulturális kapcsolatokat is, széiesebbkörű kapcsolatokat teremt­sünk az olasz és szovjet emberek között, hogy jobban megismerjék egymást, mert ez államaink viszo­nyának javulásához vezet. Nagyon örülünk, elnök úr, hogy el­jött hozzánk, annak ellenére, "hogv bizonyos olasz körök előítélettel néznek a Szovjetunióra. Rendkívül nagyra becsüljük és értékeljük azt, hogy bátorságot tanúsított, fölébe kerekedett az előítéleteknek és el­jött hozzánk. Látja, hogy épp olyan emberek vagyunk, mint a többiek, vannak családjaink, gyermekeink, unokáink, örülünk, ha egészségesek, és szomorkodunk, ha betegek. Ér­zelmeink azonosak minden ember érzelmével. Mi kommunisták vagyunk, önök pedig kereszténydemokraták. Az önök politikai meggyőződése magán­ügyük épp úgy, mint a mi kommu­nista meggyőződésünk is a mi sa­ját ügyünk. De a béke megőrzése és megszilárdítása a világ népeinek kö­zös ügye. Ügy fejlesszük országaink kapcsolatait, hogy ne csak békében, hanem barátságban éljünk. Mi kommunisták azt váltjuk való­ra. amiről az emberek régente csak álmodhattak. A múltban gazdaságilag elmaradott Oroszország 42 év alatt a tudomány és a kultúra fejlesztése terén világviszonylatban első helyre került. Államunk felségjele a Hol­don van, és ez mér jelent valamit. Szovjet tudósaink, mérnökeink, tech­nikusaink és munkásaink elsőként szerkesztették meg és lőtték ki a holdrakétát. Nem bizonyítja-e ez azt, hogy a szocialista rendszer fölényben van a kapitalizmussal szemben? Ha­zánk az ipari termelés terén világ­viszonylatban most a második helyen áll, de nincs messze az az idő, ami­kor első helyen lesz. Hazánk gazdasága, népünk kultú­rája és életszínvonala gyorsan és ál­landóan emelkedik. A szovjet népnek lesz a legmagasabb életszínvonala és legmagasabb műveltsége. Nálunk nincs munkanélküliség, mindenki egyenlő jogokat élvez. A mi rendsze­rünk a legdemokratikusabb rendszer. A tőkés országokban azt tartják bölcsnek, akinek pénze van, de ná­lunk az a bölcsebb, aki valóban tud va­lamit, aki ismeretekkel rendelkezik. Mi rossz van ebben? Gondolkodja­nak el efölött uraim, s talán még belépnek a kommunista pártba! (Élénk derültség.) Ám tekintet nélkül elhatározásuk­ra, a jövőben is becsülni fogjuk önö­ket, mert önökkel egyetemben a mi fő kötelességünk is a baráti kapcso­latok kiépítése és népeink békéjé­nek, a világ békéjének biztosítása. Gronchi olasz köztársasági elnök úr egészségére, felesége egészségére, Pella külügyminiszter úr, Pietromar­chi olasz nagykövet úr és felesége egészségére, a békéért és barátságért lelkesedő emberek egészségére ürí­tem poharam. Pella olasz külügyminiszter és a Gronchi köztársasági elnököt kísérő személyek hétfőn meglátogatták a Szovjetunió népgazdasági kiállítását. A kiállításon Valerian Zorin külügy­miniszterhelyettes fogadta a vendé­geket. * * * A szovjet államférfiak kedden dél­előtt a Kremlben ismét találkoztak Gronchi olasz köztársasági elnökkel. Megbeszélésükön szovjet részről Kii­ment Vorosilov, Nyikita Hruscsov és Andrej Gromiko elvtársak, olasz részről Gronchi olasz köztársasági elnök és Pella külügyminiszter vet­tek részt. A. Koszigin fogadta G. Pella olasz külügyminisztert Moszkva (ČTK) - Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének helyettese, a Goszplan elnöke a moszkvai Kremlben február 9-én fogadta Giuseppe Pella olasz külügyminisztert, aki Gronchi olasz köztársasági elnököt kíséri szovjet­unióbeli útján. Alekszej Koszigln az olasz kül­ügyminiszterrel gazdasági kérdések­ről tárgyalt. Kolhoz építkezési szervezetek Ukrajnában Moszkva (ČTK) — Ukrajnában csaknem minden kolhoz tagja a 613 építkezési szö­vetkezet egyikének. Ezeket a szervezeteket olyképpen ala­kítják, hogy egy bizonyos járás kolhozai közös pénzalapot létesítenek, bevásárolják a szükséges gépeket és berendezést, s az építkezési anyagok gyárát, stb., építe­nek. Az építkezési szövetkezés nagyon jól bevált. Csupán a múlt évben több ezer la­kóházat, nagy gazdasági épületet, klub­helyiséget, bölcsődét, óvodát és iskolát építettek fel a kolhozok építkezési szö­vetkezetei. Ukrajnában elsősorban ipari módszerek­kel, szerelt vasbeton alkalmazáséval épí­tenek, miáltal rendkívül módon meggyor­sul az építkezés és csökkennek a terme­lési költségek. Mikojan elvtárs Fidél Castro kubai miniszterelnökkel. (Képrádión érkezett felvétel^ A. I. Mikojan a kubai földreform nemzeti intézetében Havanna (CTK) - A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének első helyettese hétfőn a kubai földreform nemzeti intézeté­be látogatott, amely intézet irányít­ja a földosztást. A. I. Mikojan rész­letesen megismerkedett az intézet feladataival és tevékenységével, sok A szovjet államférfiak az USÁ-ban (CTK) A szovjet államférfiak küldött­sége D. Sz. Poljanszkij veztésével február 6-án Chicagóba érkezett. A szovjet ven­dégek itt megtekintették a Tudomány és Ipar Múzeumát, majd az International Harvester Company üzembe és egy nagy gyógyászati központba látogattak. Chlca­gó lakossága szívélyesen üdvözölte a szovjet vendégeket. A szovjet küldöttség tagjai február 7-étí Springfieldbe, Illinois állam fővárosába ér­keztek, ahol koszorút helyeztek el. Abraham Lincoln, a nagy amerikai állam­férfiú sírján. A szovjet nép képviselőit Stratton, Illinois állam kormányzója me­legen Üdvözölte, aki tiszteletiikre vacso­rát adott. A vacsorán elhangzott pohár­köszöntőjében megemlékezett a Szovjet­unióban töltött napokról. D. Sz. Poljansz­kij a kormányzónak átadta Ny. Sz. Hrus­csov szívélyes üdvözletét, és a szovjet kormány nevében meghívta őt a Szovjet­unióba. A kormányzó a meghívást köszö­nettel elfogadta. sikert kívánt dolgozóinak és kije­lentette, hogy a földreform a kubai forradalom fő feladata. Osvaldo Dorcitos, Kuba Köztársa­sági elnöke este fogadást rendezett A. I. Mikojan tiszteletére, amelyen Fidél Castro, Kuba miniszterelnöke is jelen volt. Mikojan, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének első helyettese hétfőn felkereste Ernest Hemming­way világhírű amerikai írót havan­nai otthonában s ajándékul átnyúj­totta a Szovjetunióban megjelent mü­veinek két kötetét. Gromiko ebédet adott Lodge tiszteletére Moszkva (ČTK) - Andrej Gro­miko, a Szovjetunió külügyminiszte­re február 9-én Henry C. Lodge­nek, az USA ENSZ-beli állandó kép­viselőjének és feleségének tiszte­letére ebédet adott. A vendégek között volt Frol Koz­lov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese. Georgij Zsukov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa mellett működő kulturális bi­zottság elnöke. L. Thompson, az USA moszkvai nagykövete feleségé­vel és más- vezető személyiségek. A haladós erői gyűltek a burmai választásokon Rangún (ČTK) - A burmai par­lamenti választások további eredmé­nyei azt mutatják, hogy a Tiszta Antifasiszta Népi Szabadságliga, amelynek elnöke U Nu, a szavaza­tok túlnyomó többségét kapta. A „tiszta" szabadságliga a 164 válasz­tási körzetből 134 mandátumot szer­zett, míg a jobboldali „szilárd" liga csupán 20 mandátumot kapott. A többi mandátum a kisebb politikai pártok között oszlott meg. Burma alkotmánya értelmében az a politikai párt, amely több mint A lembergi gyilkosság 'ÜJ DOKUMENTUM FILM OBERLXNDERRŐL Berlin (ČTK) — A Német Demokrati­kus Köztársaság televíziója február 8-án tartotta a „Lembergi gyilkosság" című új dokumentumfilm bemutató előadását, amely a szocialista és kapitalista orszá­gokban összegyűjtött okiratok és fényké­pek alapján szemléltető képet nyújt Ober­lánder bonni miniszter politikai karrier­jéről, kezdve a müncheni hitleri puccsban való részvételétől a Csehszlovákia és Lengyelország ellen intézett támadás és a megszállt országokban végrehajtott tö­meggyiíkoságokon át a jelenlegi miniszteri székig. Drezda újjáépül Az angol-ameri­kai repülők 15 évvel ezelőtt rombadöntötték Drezdát. A város újjáépül és 1965­ig 30 275 új la­kás épül központ­jában. További 3775 lakást a ré­gi házak átalakí­tásával és tataro­zásával nyernek. A képen új lakó­negyed a város Seeforstadt kerü­letében. 126 mandátumot, vagyis abszolút többséget szerez a képviselőházban, alakítja meg a kormányt. A „tisz­ta" ligának már most mefvan az ab­szolút többsége, bár még nem is­meretesek a végleges eredmények. A „tiszta" liga képviselője közölte, hogy a párt a legközelebbi hetek­ben országos értekezletet hív egy­be, amelyen kidolgozza programját, és összeállítja a kormányt. A kép­viselőház az új kormányt április 1­én hagyja jóvá. 100 ÉPÍTKEZÉSI KOMBINÁT AZ IDÉN Moszkva (ČTK) — A Szovjetunióban 1960-ban lakóházak számára vasbetonré­szeket gyártó különböző teljesítményű több mint 100 építkezési kombinát léte­sül. Egyenkint 100 ezer négyzetméter la­kásterület kapacitású több kombinátot már üzembe is helyeztek. Egyre nagyobb méreteket ölt a nagy panelekből készült lakóházak építése. A szovjet építészek ez idén az 1959. évhez viszonyítva nagy panelekből háromszor többet építenek. 1964-ben pedig 25-ször annyit gyártanak majd, mint 1959-ben. A hétéves terv végén az állami lakásépít­kezés terjedelmének, több mint 50 szá­zaléka készül majd nagy panelekből. Tanácskozik az Arab Országok Ligája Kairó (ČTK) — Kairóban február 8-án Husszein Ueni libanoni külügyminiszter elnökletével megkezdődött az Arab Or­szágok Ligája tanácsának ülése, amelyen az Egyesült Arab Köztársaság, Libanon, Szaúd-Arábia, Jordánia, Jemen, Szudán, Líbia és Marokkó vesznek részt. Két tag­állam: Irak és Tunézia képviselői nem jelentek meg. Haszun, az Arab Országok Ligájának főtitkára a megnyitó és üdvözlő beszédek elhangzása után és a titkos ülés után a sajtó képbviselői előtt ismertette a na­pirendet, amely négy fő pontból állt: a palesztinai menekültek kérdése, Izrael ter­ve a Jordán vizének más mederbe való vezetésére, az algériai kérdés és a ten­gerhajózás. A megnyitó ülésen jelen voltak az ideiglenes algériai kormány képviselői, a palesztinai menekültek még bízottja és Ali Amer tábornok, az Egyesült Arab Köz­társaság vezérkari főnöke. ÜJ SZÖ 3 * 1960. február 10. \

Next

/
Thumbnails
Contents