Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-28 / 58. szám, vasárnap

A Szlovák Nemzeti Tanács ülése (ČTK) — A Szlovák Nemzeti Tanács csütörtökön, március 3-án ülést tart Bratisíavában. Napirendjén a Szlovák Nemzeti Tanácsnak Szlovákia 1960. évi költségvetésére vonatkozó törvényjavaslata szerepel. A költségvetési javaslatról Pavol Majling a Megbízottak Testületének első alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke tart beszámolót. Véget ért a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságainak költségvetési vitája (ČTK) - A Szlovák Nemzeti Ta­nács bizottságai szombaton, február 27-én befejezték Szlovákia 1960. évi költségvetésének megvitatását. A gazdasági és költségvetési bi­zottság az utolsó ülés első felében a Banská Bystrica-i és a Žilinai Kerü­leti Nemzeti Bizottság költségveté­sével foglalkozott. Viktor Strmeň és Stanislav Holly képviselők az emlí­tett két költségvetési iavaslat elő­adói kerületeik múlt évi gazdálkodá­sát elemezték és idei feladataikat is felvázolták. Az idén mindkét kerü­let gazdasága fellendül. A mezőgaz­Ä Központi Szakszervezeti Tanács részvéttávirata (ČTK) - A Központi Szakszerve­zeti Tanács a Szabad Német Szak­szervezet (FDGB) elnökségének Berlinben szombaton, február 27-én a következő táviratot küldte: „A zwikaui Kar! Marx Bányában történt szerencsétlenség alkalmából fogadják a Központi Szakszervezeti Tanács és Csehszlovákia egész dol­gozó népe mély részvétének kifeje­zését. A legnagyobb figyelemmel kö­vetjük az NDK kormányának erőfe­szítéseit s azon műszaki dolgozók és bányászok áldozatkészségét, akiit minden erejüket latba vetve elvtár­saik életének megmentéséért küzde­nek." Értékes felajánlások a nemzelközi nőnap tiszteletére (ČTK) — A žilinai kerület asszo­nyai a hazánk felszabadítása 15. év­fordulójának tiszteletére vállalt ér­tékes kötelezettségekkel üdvözlik a nemzetközi nőnapot. Felajánlást tet­tek, hogy segítséget nyújtanak az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodásának megjavításában, a talajjavltási munkákban, továbbá a város- és községfejlesztési akció ke­retében. A nőbizottságok a martini járás 40 községében különösen ér­tékes kötelezettségeket vállaltak. A községek rendezése és fejlesztése érdekében csaknem 700 ezer korona értékű brigádmunkát végeznek el. A nők a žilinai járásban 34 913 bri­gádórát az EFSZ-ek építkezéseire, nyári mezőgazdasági munkákra, va­lamint a rétek és legelők rendbeho­zására fordítanak. daság szakaszán az állattenyésztési termelés fejlesztése és a hektárho­zamok növelése a legfontosabb. A két kerületnek a közeljövőben az építő­anyaggyártáe, a lakások, iskolák s ipari épületek építése, az utiforgalom fejlesztése és a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások megjavítása terén lé­nyegesen nagyobb feladatokat kel! teljesítenie. A vita után a gazdasági és költ­ségvetési bizottság mindkét költség­vetést egyhangúlag jóváhagyta. A gazdasági és költségvetési bi­zottság, mint irányító bizottság az ülés további részében a többi bi­zottságok által megvitatott költség­vetési fejezeteket kivétel nélkül jó­váhagyta. Az új szovjet nagykövet! Prágában (ČTK) - M. V. Zimjanin, a Szov­jetunió új csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, szom­baton, február 27-én Prágába érke­zett. Az új nagykövetet dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter első he­lyettese, Vilem Benda, a CSSZBSZ Központi Bizottságának titkára és a Külügyminisztérium vezető dolgozói fogadták a főpályaudvaron. A fogadtatáson jelen, volt: K. I. Alekszandrov, a Szovjetunió cseh­szlovákiai ügyvivője a szovjet nagy­követség tagjaival és a prágai diplo­máciai testület több tagja. Csehszlovák diplomata külföldi kitüntetése (ČTK) - Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke dr. Arnošt Karpíšeknek, Csehszlovákia volt EAK-beli nagykövetének a Köz­társasági Rendet adományozta, me­lyet Mohamed Kamel al Rahmany, az Egyesült Arab Köztársaság prágai nagykövete pénteken, február 26-án adott át a kitüntetettnek. A város- és községfejlesztési akció eredményei Szlovákiában (ČTK) — A szlovákiai kerületi vá­ros- és községfejlesztési bizottságok, valamint a Megbízottak Testülete ke­retében müködö ilyen bizottság Bra­tisíavában február 26-án rendezett ér­tekezlete a „Z" akció múlt évi ered­ményeit értékelte. Az országos akció eredményeiről dr. h. c. Alexander Horák, a bizottság elnöke számúit be. Szlovákia lakossága az akció keretében a múlt év folyamán 296 mil­lió korona értékű munkával 170 tanter­met, 90 kultúrházat. 380 kilométer hosszú új utakat stb. épített. A városok és köz­ségek fejlesztésében tavaly több mint 9 millió brigádóra ledolgozásával az ifjúság is nagymértékben vette ki részét. Az értekezleten azután a legeredménye­sebb kerületi, járási és helyi nemzeti bi­zottságokat, kollektívákat és egyéneket ér­tékelték. A kerületek versenyében az első helyre a kassai kerület jutott, melynek lakossága több mint 13 539 óra társadalmi munká­val több mint 188 661 ezer korona értékű munkát végzett el. A kerület lakossága Így 19 kultúrházat, 5 nemzeti bizottsági épületet stb. adott át rendeltetésének. A járások közül a legjobb eredményéket a kežmarokí JNB területén érték el. ahol a lakosság fejenként átlag 617 korona értékű társadalmi munkát végzett. A bi­zottság ezenkívül 20 személynek jutal­makat ítélt oda, akik több száz brigád­órát dolgoztak le és nem csekély mér­tékben járultak hozzá a város- és község­fejlesztési akció kiváló eredményeihez. A fürdővárosok közül a legeredményesebb Piešťany volt, ahol a gyógyintézetekben és szállodákban levő ágyak száma 25 szá­zalékkal, a gyógyfürdő látogatóinak száma pedig 227 százaiékkal növekedett. A Tábor— Tŕebič—Mikuláš versenyben a bratislavai kerület vitte el s pálmát, mi­vel a lakosságnak nyújtott fizetett szol­gáltatások és a helyi nyersanyagokat fel­dolgozó termelés fejlesztése terén a szlo­vákiai kerületek sorában az első helyre került. A Megbízottak Testülete, valamint az Iskola- és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala bizottságainak értékelése alapján az iskolák építése és rendelkezésre bocsátása érdekében indított versenyben a Banská Bystrica-i kerület volt a leg­sikeresebb, ahol 1959-ben 40 tantermet adtak át rendeltetésének. Az elismerő okleveleket és pénzjutalmakat dr. Fran­tišek Kshuda, az iskola- és kulturális ügyek minisztere adta át a kitüntetettek­nek. Sikeresen zárult a nemzetközi epidemiológiai értekezlet (ČTK) — A csehszlovákiai, szovjet­unióbeli és bulgáriai tudományos inté­zetek által Prágában egybehívott ötnapos nemzetközi epidemiológiai értekezlet, me­lyen 14 ország tudósai vettek részt, pén­teken véget ért. Az értekezleten elhang­zott beszámolók nagy része áttekintést nyújtott arról a kutatómunkáról, melyet az epldemiológusok, különösen a fertőző betegségek leküzdésére törekedve, a legutóbbi években világszerte végeztek. A csehszlovákiai kutatók beszámolóit rendkívüli tudományos érték jellemezte. Az értekezlet befejezéséül egyhangúlag elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a résztvevők a baráti tapasztalatcsere szellemében tárgyaltak, ami kétségkívül hozzájárult a mélyrehatóbb egyetértéshez és a szorosabb tudományos együttműkö­déshez. O tt, ahol a Kárpátok bércei a fellegekkel ölelkeznek, ahol kőszáli sas fészkel a szirteken, ahol az a vérrel áztatott hágó szeli a feny­vesek testét, született Ján Horkavý. Ma katona. Néphadseregünk magas­rangú tisztje. Harmincnégy éves, ko­moly, megfontolt ember. Épp szolgá­lat után vagyunk, ám egy kis beszél­getésre mégis csak lehuppanunk a kiszemelt fotelokba. Bevezetőül hadd mondjam el, miért is került sor erre a beszélgetésre. A dolog úgy adódott, hogy szóba ke­rült a tizenkét év előtti február. Ján Horkavý egy darabig figyelt a sza­vakra, azután így szólt: — PreSovon sem volt akkor, min­den mindegy... A szó megfogott. Az egyenruha alatt is felébredt benne a minden iránt érdeklődő ember. ' Szót szó követett. A szavak halma­zából egyre tisztábban bontakozott ki előttem az ember, a diák, az ifjú kommunista, aki életünk, sorsunk történelmi jelentőségű februárjában, azokon a nagy jelentőségű napokon, amelyek piros betűvel vannak beírva népünknek, Csehszlovákia népének történetébe, több diák társával meg­ingathatatlanul állt a vártán. Már tizenkilenc éves korában har­cosa volt pártunknak. Lépten-nyomon hirdette a kommunisták igazát, té­nyekkel forgatta ki a demokraták jelszavas hazugságait. Fennen hirdet­te, hogy Benešék újból a Nyugathoz akarják kötni Csehszlovákia szekerét, a proletárdiktatúra helyébe burzsoá köztársaságot akarnak. Olyat, ahol a lakosság nagyrészét a tőkések, nagy­birtokosok maroknyi csoportja újból igába kényszerítené. „Hát minek volt akkor Dukla?! - szokta mondani. ­Hát hiábavaló volt a sok vér?! A sza­badságot kezünkbe adták, azt védjük is meg az árulókkal, kollaboránsokkal szemben!" A Dukla fia Ján Horkavý — mint más sem — nem született kommunistának. A fel­szabadulási napokban azonban, fiatal kora ellenére csatlakozott az ifjú kommunisták táborához. Hogy ez így történt, abban édesanyjának is része van. Két és fél holdas kisparaszt szülőknek gyermeke. Tízen voltak testvérek és a „ranglistán" ó volt a hetedik. Bővebb kommentárra nem­igen van szükség ahhoz, hogy meg­értsük, milyen körülmények között élt akkor a Horkavý család, ott a Kárpátok lábánál fekvő Kečkovce fa­lucskában. M int serdülő fiú élte végig o duklai borzalmakat. A háború az ő kis családi házukat is marta­lékul követelte. A borzalmak okozta dermedtségből lassan ébredezni kez­dett Kečkovce népe is. Építeni kezd­ték a falut, épült a párt is. A régi harcosok szervezték, erősítették a kommunista pártot. Egy nap beko­pogtattak Horkavýékhoz is. Rövid beszélgetés után megmondták jöve­telük célját, hogy hát a Jankó is be­léphetne az ifjú kommunisták sorába. Akkor még csak egy pince volt o szállásuk. A vendégeket Horkavýné fogadta. Amikor megtudta a látoga­tás célját, szelíden megfogta a fia kezét: - Fiam, ha hívnak, menj, gondolj Dulkára... Sok kommunista vesz­tette ott életét... Szükség van arra, hogy erős legyen a párt... Jankó hallgatott anyja szavára, szíve is azt diktálta: „Menj, közöttük a te helyed is!" Es ő ment, 1945. május 1-én ün­nepélyes keretek között adták át ne­ki azt a kis könyvecskét, amely ez­után még jobban a párthoz láncolta­Két év múlva - akkor a prešovi gazdasági iskolában tanult - beiga­zolódott édesanyjának az a mondása, szükség van arra, hogy erős legyen a párt. Később mint tényleges katona, néphadseregünk építése során nagy segítségére volt pártunknak. Igaz, eredetileg polgári foglalkozásra ké­szült, ám amikor a párt felkérte ót arra, hogy mint tiszt maradjon a hadseregnél s harcoljon néphadsere­günk fejlesztéséért, a párt irányvo­nalának szellemében - egy pillanatra sem habozott. -> Azóta katona. Egyenruhája alatt kommunista szív dobog. Olyan ember ö, akit mindenki tisztel és szeret. Rendet, fegyelmet követel, törődik az emberek ügyes-bajos dolgaival. Mint kommunista először minden esetben sokoldalúan mérlegel, csak aztán mond igent vagy nemet. Ma már nemcsak eszmei téren vív csatát, hanem fegyverrel a kezében áll őrséget a dicső február örökének megvédéséért. A béke katonája ó és egyben jó férj, jó apa. Az ó kis fiacskája már nem tudja, mi a sze­génység. A pöttömnyi kis szájból oly kedvesen cseng a szó: — Az en apukám vigyáz minden­kire ... C saládján kívül a könyveknek él. Állandóan képezi magát mind politikai, mind a katonai tudományok terén, és ha már itt tartunk, még egyet el kell árulni. A két és fél holdas kisparaszt szülők hetedik gye­reke vasárnaponként, illetve szabad idejében saját autóján viszi kirándul­ni családját. A Dukla alatti nép már nem sze­gény. Nem szegény, mert volt felsza­badulás, jött Február. A Dukla fiai is megtalálták az élet verőfényes ol­dalát. Szarka István Befejeződött a //. Csehszlovák Filmfesztivál Hat egész estét betöltő és hat rövid film kapott tisz­teletbeli elismerést © A Šumava királya vitte el a pál-í mát a közönség ankétjában ® A legjobb színészek} Karel Höger és Marié Tomašová (Tudósítónk jelenti.) — Tegnap délelőtt utolsó plenáris ülésükre jöt­tek össze a plzeňi II. Csehszlovák Filmfesztivál küldöttei. A majd egy hétig tartó élénk és tartalmas vitát A. Poledňák elvtárs, a Csehszlovák Filmvállalat vezérigazgatója zárta le, értékelve a fesztivál jelentőségét. A küldöttek ezután a filmjeink je­lenlegi helyzetét vázoló és főleg so­ronlévő feladatait megszabó határo­zatot hagyták jóvá. A határozat a többi között hangsúlyozza: „A cseh­szlovák film fesztiváljának a felada­ta annak megítélése, vajon a film okult-e a jogos pártbirálatból. Ez a kritika a film dolgozóinak felbecsül­hetetlen segítséget nyújtott, mivel felhívta figyelmüket az alkotásaink­ban mutatkozó komoly eszmei hi­bákra. A Banská Bystrica-i fesztivá­lon elhangzott' kritika eredményei az 1959 -es filmtermésben még teljes egészében nem nyilvánulhattak meg. A plzeňi fesztivál tárgyalásai és a nézőkkel folytatott viták azonban igazolták azt, hogy a film alkotóinak munkásságában mind jobban meg­nyilvánul az a törekvés, hogy mély­rehatóbban, igazabban ábrázolják az életet, népünk gondolkodásmódját és érzésvilágát. Fő feladatunknak tartjuk a mai élettel foglalkozó nagyhatású művek létrehozását, amelyeknek hősei az országépítő munka legfontosabb sza­kaszain dolgozó emberek, akik mun­kájukkal kommunista jövőnket épí­tik. Feladatunk kiváló filmek forga­tása, amelyek gazdagítani fogják a nézők millióinak érzés- és gondolat­világát nemcsak idehaza, hanem a határon túl is." A küldöttek egyhangúan, lelkes egyetértéssel fogadták a Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának küldött levelet, amely kifejezi a film dolgozóinak azon tö­rekvéseit, amelyeknek célja a párt bírálata és útmutatása alapján szo­rosabbá tenni a kapcsolatot a film­munkások és dolgozók között, az eddiginél sokkal jobban megismer­kedni népünk életével, és végül film­művészetünk eszmei, művészi szín­vonalának emelése. A koradélutáni órákban a Moszk­va-moziban a Dabač kapitány című szlovák filmet vetítették, majd utá­na sor került a fesztivál befejezé­sének ünnepi aktusára. A. Poledňák elvtársnak filmszemlénket tömören és kifejezően méltató szavait a dí­jak kiosztása követte. A fesztivál elnöksége az 1959. évi filmtermésből tiszteletbeli elismerés­ben részesítette a Šumava királya, a Májusi csillagok, A próbát foly­tatjuk, az Ahová a sátán nem jut el, a Nagy magány, a Sziklák és emberek című egész estét betöltő filmeket. Tiszteletbeli elismerésben részesültek továbbá az alábbi rövid­filmek: Helyes irány: Bárhol, akár a világűrben; Vigyázat, divat; Járási spartakiád; A kamera szemével; ÖS korona; Helyet a nap alatt. E díjak mellett kihirdették a mo­zilátogató közönség ankétjának ered­ményeit. Ez az ankét országszerte folyt. A közönség a legnagyobb el­ismerésben a Šumava királya című filmet részesítette s a tavalyi fil­mekben szereplő Karel Högert és Marié Tomašovát a legjobb színé­szeknek minősítette. A fesztivál elnöksége végül dí«< cséretben részesítette L. Kulidzsanow szovjet rendezőt Barátok a tengeren című koprodukciós gyermek-film­jéért. Késő este az 1960-as produkció Nálunk Mechovban című falun ját­szódó vígjátéknak bemutatása után a küldöttek számára fogadást rende­zett a Plzeňi Kerületi Nemzeti Bi­zottság elnöke, majd a fesztivál résztvevői a V. I. Lenin Művek dol­gozóival együtt szórakoztak az üzem által rendezett nagyszabású bálon. Véget ért tehát a II. Csehszlovák Filmfesztivál, amely tanúbizonysága volt annak, hogy filmművészetünk fejlődési vonala felfelé ível és a leg­nagyobb tömegekhez szóló film dol­gozói felelősségük tudatában komoly, feladataik minél tökéletesebb telje­sítésére törekednek. •*• A prágai Hybern-házban Zd. Fierlin­gernek, a nemzetgyűlés elnökének, vala­mint kulturális és közéletünk jelentős képviselőinek jelenlétében pénteken meg­nyílt a „Népművészet és szépség" című kiállítás, melynek látogatói a Prágai Nem­zeti Múzeum, a brnói Morvaországi Mú­zeum és néhány további múzeum által rendelkezésre bocsátott, harmonikusan kiválogatott népművészeti alkotásokban gyönyörködhetnek. ir Prágában pénteken országos érte­kezlet foglalkozott azokkal a tapasztala­tokkal, melyeket gépiparunkban a szocia­lista munkabrigád mozgalom kibontakoz­tatása terén eddig szereztek. Az érte­kezleten az említett ágazatban verseny­ző 2600 kollektíva képviselői vettek részt. E kollektívában mintegy 22 ezer dolgozó tömörül. •k A Lengyel Vöröskereszt küldöttségei mely 10 napig időzött hazánkban, pénte­ken este Prágából Lengyelországba uta­zott. A küldöttség tagjai itt tartózkodá­suk alatt a Csehszlovák Vöröskereszt üze­mi és helyi csoportjainak, a városi, falusi és iskolai egészségügyi alakulatoknak te­vékenységéről tájékozódtak. •k A Csehszlovák Tűzvédelmi Szövetség Szlovákiai Bizottsága irodalmi pályázatot hirdet háromfelvonásos és egyfelvonásos színmüvekre, jelenetekre, dalokra — a tűzoltók mai életéből. A pályázatra bekül­dött műveket cseh, szlovák vagy ma­gyar nyelven legkésőbb 1960. július 31-ig a következő címre kell küldeni: Slovenský výbor ČSPO, Bratislava, Vajanského nábr. 8. A díjak: ötezertől ötszáz koronáig. A pályázat eredményét 1960. augusztus 30-án közlik. A munkás testnevelő mozgalom megalapítója _ .4 II. Országos Spartakiád, testneve­S tési mozgalmunk egységének és fej­S lesztésének eme hatalmas seregszem­£ léje előkészületeinek közepette emlé­= kezünk meg J. F. - Chaloupeckýról, o E munkás testnevelő mozgalom megala­2 pítőja, az első Manini-spartakiád szer­E vezöie születésének 70. évfordulójáról Chaloupecký a Manini-spartakiáddal a forradalmi munkásmozgalomban olyan ha­ladó hagyományt teremtett, amely mun­kás testnevelő mozgalmunk keretein túl, hazánk határain túl is elterjedt. Ma, február 28-án van hetven éve, J. F. Chaloupecký születésének. Bár nagyon fiatalon, 32 éves korában halt meg, egész életét a munkásmozgalomban végzett munkának szentelte. Kora ifjúságától a munkás testnevelő mozgalom kimagasló személyisége volt. Nagy olvasottságnak örvendtek a testnevelési sajtóban megje­lent cikkei, amelyekben a munkás test­nevelési mozgalmat a szocializmusért ví­vott harcra irányította. Cikkeiben különféle szakaszok problé­máival foglalkozott: történelmi, politikai, természettudományi, nemzetiségi és val­lási kérdésekkel. Chaloupecký azonban nemcsak ügyes tollú újságíró volt, ha­nem elsősorban népszerű, magával raga­dó, lángoló lelkesedése szónok. A felso­rakozott tornászok előtt mondott beszédei és előadásai a meggyőződés erejével és a tudományos igazság súlyával hatottak. Noha Chaloupecký eszmeileg a munkás testnevelési mozgalom élén állott, nem vállalta a titkári tisztséget, hogy függet­len maradhasson és hogy teljesen a ne­velőmu.nkának szentelhesse magát a test­nevelési m^galom keretében Kezdettől fogva nagy súlyt helyezett a nevelőmun­kára s azt egy síkra helyezte és egybe kapcsolta a /kiképző munkával. A kiképző feladatát szélesebb értelemben vettei ideológiai és politikai nevelőmunkának tekintette Kidolgozta az eszmei nevelő­tevékenység irányeveit és tervét a test­nevelési mozgalomban és a Munkás Test­nevelési Egységek Szövetségének központi oktató bizottsága tagjaként működött. J. F. Chaloupecký kiváló tulajdonságok­kal rendelkező szorgalmas, szívós, fárad­hatatlan ember volt. E lángoló lelkesedé­sének és szorgalmának gyümölcsei főként a Munkás Testnevelési Szövetség Mani­niben megtartott első spartakiádján mu­tatkoztak meg. Ez az első spartakiád a munkástömegek erejének és lelkesedésé­nek seregszemléjévé vált. Chaloupecký a szerzője a Práci česť kö­szöntésnek is. Eredetileg csak a test­nevelési egyesületekben használták, de e köszöntés később elterjedt az egész munkásmozgalomban. Nehéz felsorolni mindazokat az érde­meket, amelyeket Chaloupecký a kommu­nista mozgalomban szerzett. A Munkás Testnevelési Szövetség megalakításával és az első munkás spartakiáddal megterem­tette a forradalmi munkás testnevelési mozgalom további fejlődésének alapjait, amelyeknek nyomdokain halad mai egy­séges testnevelésünk is. A spartakiádok hagyománya hazánk testnevelési és kul­turális élete további fejlődésének állandó forrása lett. A II. Országos Spartakiád előkészületei során Chaloupeckynak, a nagy forradal­márnak, a munkás testnevelési mozgalom megszervezőjének példája útmutatóként és lelkesítésül szolgál számunkra. <sv) ÜJ SZÖ 2 * 1960. február 28.

Next

/
Thumbnails
Contents