Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-18 / 48. szám, csütörtök

flz 1960. évi állam

i költségvetés ismertetés

e a nemzetgyűlésben i m

ii

wiiiwwritSaBBiirTMirTMWi

wnri

i i

iiii

mi Az 1960. évi állami költségvetés magyarázata a bevezető rész után a második fejezetben az 1959. évi gazdálkodás eredményeivel foglalkozik. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: Az 1959. évi tervfeladatok teljesítése megnyilvánul a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem további növekedésében. Az ipari termelés a múlt esztendőben 10,9 százalékkal, Szlovákiában 13,5 százalékkal növekedett. A tervet 796 vállalat szárnyalta túl, és ezzel a társadalom 3 milliárd 888 millió korona értékű terméket nyert terven felül. Az építkezési munkálatok terjedelme 15 százalékkal fokozódott. A beruházási építkezés népgazdaságunkban 102 százalékra teljesítette a tervet és 15,6 százalékkal növekedett. 65 533 lakásegység készült el, beleértve az egyéni építkezés keretében épült 20 501 lakást is. Ez annyit jelent, hogy az 1958-as évhez viszonyítva 12 138 lakással több épült fel. A külkereskedelem 15,8 százalékkal növekedett. A szocialista országok közötti együttműködés elmélyítése alapján 18,8 százalékkal megnőtt az árucsereforgalom ezekkel az államokkal. A gazdaság gyors fellendülését fékezte a mezőgazdasági termelés lemaradása. Ennek szintje mintegy 1,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1958-ban. A dolgozóink által elért sikerek az életszínvonal további emelkedésében nyilvánultak meg. A személyi fogyasztás hozzávetőlegesen 5 százalékkal növekedett. 2 milliárd 365 millió koronával többet fordítottunk az állami költségvetés keretében a kultúrára, az iskolaügyre, az egészségügyre és a szociális intézkedésekre, mint a megelőző esztendőben. A lakosság pénzbevétele majdnem 5 milliárd koronával emelkedett. A dolgozók ettől eltekintve az 1959. évi árleszállítás alapján az év folyamán hozzávetőlegesen 2 milliárd 300 millió koronát takarítottak meg. A lakosság betétjei a múlt évben 2 milliárd 856 millió koronával gyarapodtak. A vállalati takarékoskodás résztvevőinek száma 287 905 fővel emelkedett és elérte az 1510 719 főt. A dolgozók jó gazdálkodása a vállalatokban és a nemzeti bizottságokban kifejezésre jutott az állami költségvetés kedvező mérlegében, amely aktív. A harmadik fejezet azzal foglalkozik, hogy az állami költségvetés miként fogja biztosítani népgazdaságunk továbbfejlesztését. Az 1960. évi állami költségvetés tervezete alapján a bevétel 103 milliárd 593 millió koronát, míg a kiadás 103 milliárd 406 millió koronát tesz ki, vagyis a tervezett aktíva 187 millió korona lesz. A költségvetés az 1959es évhez viszonyítva 8,5 százalékkal gyarapodik. Szlovákia költségvetése, a központilag irányított szakaszoktól eltekintve 15 milliárd 457 millió korona bevételre és 19 milliárd 118 millió korona kiadásra számit. A nemzeti bizottságok költségvetése 33 milliárd 42 millió koronát tesz ki, vagyis az állami költségvetés 32 százalékát. A nemzeti bizottságok költségvetése 9,6 százalékkal, Szlovákiában 14,8 százalékkal növekszik. Az új területi felosztás a nemzeti bizottságoktól megkívánja, hogy rendkívül nagy figyelmet szenteljenek az állami tervvel és a költségvetéssel kapcsolatos feladataik tel- I jesítésének A nemzeti bizottságok j milliárdos értékekért felelnek és e j vagyont nagyon felelősségteljesen pontos nyilvántartás alapjfn kell kezelniök. Az idei állami költségvetést az a tény jellemzi, hogy a népgazdaság j gyorsabb iramú fejlesztése alapján az ipari termelés körülbelül április vége felé eléri a második ötéves terv j végére tervezett szintet. Ez megerő- i siti a harmadik ötéves terv bázisát j és megteremti a - szocialista ország- j építés gyorsabb befejezésének anyagi és pénzügyi forrásait. Az állami költségvetés bevételeiből 86 százalékban részesül a szocialista szektor. Az állam pénztárába a terv szerint 19 milliárd 280 millió korona nyereséget utalnak át, ami 40 százalékkal több mint a tavalyi öszszeg. A vállalatok a nyereségből és a leírásokból a beruházások, a forgóalapok, a műszaki fejlesztés és a dolgozók vállalati alapjai pénzellátására összesen 17 milliárd 139 millió koronát tartanak meg. A forgalmi adót 46 milliárd 246 millió koronára tervezik és az egész költségvetési bevétel 44,6 százalékát teszi kl. A lakosság által fizetett adók és Illetékek 11 milliárd 268 millió koronát tesznek majd ki, vagyis a költségvetési bevételnek csupán 10,9 százalékát. Tavaly ez a részesedés 11,7 százalékos volt. A költségvetési kiadásoknak 49,6 százaléka a népgazdaság fejlesztését, 39 százaléka a kultúrát, az iskola- és egészségügyet, a testnevelést és a nemzeti biztosítást, 8,5 százaléka a védelmet és biztonságunkat, 2,9 szákaléka közigazgatásunkat és bíróságainkat szolgálja majd. A gazdaság fejlesztésére fordított eszközök 13,2^/o-kal, a kultúrára és a szociális intézkedésekre fordított összeg 7,1 %-kal növekszik. Ezzel szemben évről évre csökkennek a védelemre és biztonságra, valamint a közigazgatásra szánt kiadások. 1957-ben a honvédelemre fordított kiadások 9 milliárd 319 millió koronát emésztettek fel, vagyis a költségvetés összkiadásainak 9,5 °/okát. 1959-ben ezek a kiadások 8 milliárd 789 millió koronát tettek ki, vagyis a költségvetési kiadások 9,2%-kát. A költségvetés az ipari minisztériumok, az Építészeti Minisztérium és a Közlekedésügyi Minisztérium vállalataiban a termelés fejlesztésére, a vállalatok saját forrásait beszámítva összesen 34 milliárd 608 millió koronát fordít, vagyis tavalyhoz mérten 5,1 %-kal többet. A kohászat hatalmas méretű fellendítését szolgálja 4 milliárd 460 millió korona, ami 19,4 %-kal több, mint tavaly. A vegyiipar 3 miiliárd 245 millió koronát kap, vagyis 18,5 %kai többet, mint 1959-ben. A gépipar 4 milliárd 236 millióval részesedik a költségvetésből, az építészet pedig, beleértve az építőanyagok termelését is, 2 milliárd 930 millió koronával, ami 30,6 %-kal több a tavalyihoz mérten. Az energetikára és a vízgazdálkodásra 4 milliárd 467 millió koronát fordítunk. Hogy milyen hatalmas összegről van szó, arról szemléltetően tanúskodik az a tény, hogy 1948-tól a vltavai vízierőművek építésére 1 milliárd 908 millió koronát, a Vág árvái vízierőműrendszerére pedig ugyanazon idő alatt 3 milliárd 596 millió koronát fordítottunk. A költségvetés 4 milliárd 217 millió koronát fordít a tüzelőanyag-alap fejlesztésére, míg a közszükségleti cikkek és az élelmiszeripar a terv szerint 3 milliárd 689 millió koronával, a közlekedés pedig 7 milliárd 364 millió koronával rendelkezik majd. Az állami költségvetés magyarázata ezután a munkatermelékenység kérdésével foglalkozik és hangsúlyozza, hogy ez idén az ipari munkatermelékenységnek 7,3 %-kal kell növekednie^ A második ötéves tervben a tervezett 35% helyett 40%-kal fog gyarapodni a munkatermelékenység. Az építészetben ebben az esztendőben 8,7 %-kal nagyobb munkatermelékenységet kell elérni. A mun

: katermelékenység gyorsabb Iramú növelése az a döntő gazdasági tényező, amely lehetővé tette a második ötéves terv, nagy gazdasági és kulturális feladatainak sikeres teljesítését, a dolgozók életszínvonalának tervszerű emelését a mezőgazdasági termelés lemaradása ellenére. Dolgozóink a harmadik ötéves tervben is erre a döntő feladatra a munkatermelékenység még gyorsabb növelésére fogják összpontosítani figyelmüket.. Az új bérrendszer bevezetésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a dolgozók a bérátépítésben nem látnak egyszeri akciót, hanem a dolgozóknak az irányításba való bevonása nagyon jelentős és tartós módszerét, amely hozzájárul az elvtársi együttműködés szocialista kapcsolatainak elmélyítéséhez, a termelésben és az elosztásban a kölcsönös segítségnyújtás megteremtéséhez. Már több mint 900 000 munkás dolgozik az új bérrendszer keretében a termelés irányítása és a munkatermelékenység növelése bonyolult kérdéseinek megoldásán. Abban az 1166 vállalatban és üzemben, ahol decemberben már az új bérrendszer alapján dolgoztak, a munkatermelékenység évi tervét 2,5%-kal túlszárnyalták, míg a többi vállalatban csak 1,9 %-kal. Az előbbi vállalatokban az egy munkásra eső átlagos havi bér az intézkedés bevezetése óta az év végéig 62 koronával növekedett, a többi ipari vállalatban csak 11 koronával. A CSKP Központi Bizottságának levele alapján az 1959/60. évben az új bérrendszer bevezetése alapján az ipari munkások átlagos havi keresetének 1960. végéig 100 koronával, vagyis 7 %-kal kell növekednie, ami egy esztendőben 1 milliárd 700 millió koronát tesz ki. A költségvetési magyarázat hangsúlyozza, hogy a dolgozóknak a munkatermelékenység növelésével kapcsolatos értékes tapasztalatai hozzájárulnak a munkaidő fokozatos csökkentésének megoldásához is. Világosan tudatosítani kell, hogy a munkaidő csökkentése következtében nem csökkenhet a gyártmányok mennyisége, a termelés fejlesztésének üteme, hanem ellenkezőleg, a dolgozók életszínvonala fejlesztése érdekében ennek az intézkedésnek jelentős mértékben hozzá kel! járulnia ahhoz, hogv dolgozóink alkotó módon keressék a munkatermelékenység még gyorsabb ütemű növelésének útjait. A munkatermelékenység további növelését célozzák azok a jelentős eszközök is, amelyeket az állami költségvetés a műszaki fejlesztésre és kutatásra fordít. Az állami költségvetés erre a célra 2 milliárd 500 millió koronát szánt. A dolgozók szocialista rendszerünkben tömeges méretekben alkotó módon vesznek részt a technika fejlesztésében Az elmúlt 8 esztendőben több, mint háromszorosára nőtt az újítási javaslatok száma. Dolgozóink a múlt évben több mint 250 ezer ilyen javaslatot terjesztettek be és az elfogadott javaslatok által tavaly 2 milliárd 800 millió korona értékű megtakarítást értünk el. A szocialista munkabrigádok mozgalmának fejlődése is törvényszerű megnyilvánulása a szocialista társadalom fellendülésének, amelyben az öntudatos szocialista ember formálódik. 11 ezer szocialista munkabrigádban mintegy 130 ezren dolgoznak. A költségvetési magyarázat további részében a gazdaságosság kérdéseivel foglalkozik. Az 1960-as esztendőben a nyereség növelésének 72 százalékát az önköltség csökkentéséből fedezzük. A személyi és a vállalati érdekeltség hosszú időtartamra szóló normatíváinak bevezetésével a vállalatok és a dolgozók nagyobb igyekezetet fejtenek ki a termelési feladatok teljesítése és a gazdaságosság növelése érdekében. Ezeket a hosszú időtartamra szóló normatívákat minden egyes vállalatban még jobban ki kell aknázni és az egyes munkahelyeken a konkrét munkafeltételek alapján úgy kell alkalmazni, hogy minden dolgozó alkotó módon részt vehessen az adott munkaszakasz kérdéseinek megoldásában. Megengedhetetlen az, hogy a vállalatok és az egyének anyagi érdekeiből kiindulva helytelen módon tegyenek szert nyereségre, mégpedig árdrágítás, a legjövedelmezőbb termékek gyártási tervének túlszárnyalása és a kevésbé jövedelmező, de igényelt gyártmányok tervének nem teljesítése, a szállítási egyezmények be nem tartása, a termékek minőségének csökkentése és a karbantartás elhanyagolása útján. A vállalatoknak a pénzügyi szervekkel karöltve a vállalatok 1959. évi gazdálkodásának komplex elemzése során biztosítaniok kell a nyereség létrejöttének helyes módját. A nem törvényes úton-módon létrejött nyereséget át kell vezetni az állami pénztárba. Népgazdaságunkban a megtakarítás nagy forrásaival és a nyereség növelésének számos törvényes lehetőségével rendelkezünk. Döntő jelentőségű az anyagmegtakarítás. Különösen a hengerelt anyag, a színes fémek, az építőanyag, a fa és a különféle energiafajták viszonylatában. A vállalatok jogkörének bővítése és nagyobb érdekeltségük a hatékony gazdálkodásban a saját források maximális méretű létrehozására és leghatékonyabb kiaknázására kell hogy vezessen. 1960-ban azok a vállalatok, amelyekben már bevezettük a hosszú időtartamra szóló normatívákat, 12 milliárd 573 millió korona értékű saját forrást hoznak létre. Ez a tény ugyanakkor nem hathat ki kedvezőtlenül a központosított építkezés feladatainak teljesítésére, mivel ennek döntő jelentősége van a népgazdaság fejlesztése szempontjából. Ugyanakkor a saját források kiaknázása következtében nem szabad bekövetkeznie a forgóalapok körforgása csökkenésének, a gazdaságosság elvei elhanyagolásának, a kevésbé igényelt gyártmányok halmozásának. A költségvetési magyarázat a beruházási építkezésről szólva kiemeli azt, hogy ebben az esztendőben erre a célra majdnem 50 milliárd koronát fordítunk, vagyis 12,3 százalékkal többet, mint tavaly. A nemzeti bizottságok beruházásai 13,2 milliárd koronát tesznek majd ki. Lényegesen 25 százalékkal növeljük a központosított építkezés terjedelmét. A szocialista országépítés gyors üteméről tanúskodik az, hogy a második ötéves tervben a beruházások 202 milliárd koronát tesznek ki, míg a harmadik ötéves tervben 312 milliárd korona beruházásra számítunk. Szlovákiában a beruházások növekedésének irama még nagyobb. A beruházások ráfordításában el kell érnünk a maximális hatékonyságot, ami a szocialista országépítés alapvető törvényszerű követelménye, hiszen a harmadik ötéves tervben a beruházások 1 százalékkal való gazdaságosabbá tétele 3 milliárd korona megtakarítását jelenti. Ezért tölt be oly nagy szerepet a beruházások hatékonyságának ellenőrzése és a dolgozók vlagyimíri mozgalmának elmélyítése. A beruházások hatékonyságának növelése érdekében mind a ráfordítás, mind pedig az új technika bevezetése terén hatékonyan ki kell aknáznunk az anyagi ösztönzés új rendszerét. A beruházások hatékonyságával kapcsolatos valamennyi legfontosabb feladat megvalósítása során növekszik a pénzügyi szervek, elsősorban az Állami Bank felelőssége is. A pénzügyi szerveknek el kell mélyíteniök a gazdasági elemzést, tevékenyebben részt kell venniök a beruházások előkészítésében és hatékonyabb segítséget kell nyújtaniok megvalósításukban. Rendkívül fontos a következő alfejezet, amely a lakásépítkezés legfontosabb kérdéseit magyarázza. 1960ban 78 300 lakást építünk fel, ebből 40 300-at az állami építkezés, 9600-at szövetkezeti, 3400-at a vállalati építkezés és 25 ezer lakást az egyéni építkezés keretében. Az állami eszközökből a lakásépítkezésre 3 milliárd 120 millió koronát fordítunk. 1959-hez mérten 13 200 lakással többet építünk. A lakásépítkezés bonyolult feladatainak megoldása szempontjából egyre nagyobb szerepet tölt be a szövetkezeti és a vállalati lakásépítkezés. Ez év januárjában 21 ezer tagja volt az új lakásszövetkezeteknek. 1956-ban egy lakás felépítése 90 945 koronába, tavaly pedig mintegy 74 ezer koronába került. A dolgozók érdekeltségének fokozására irányuló törekvés meghozta első gyümölcseit, de az önköltség csökkentésének még mindig nem értük el olyan fokát, hogy a harmadik ötéves tervben átlagosan 61200 koronába kerüljön egy lakás felépítése, beleértve a terv és a telekköltségeit is. Ezért a fő feladat még gyorsabban és szélesebb alapokon kibontakoztatni a lakásépítkezés leghatékonyabb ipari formáit, különösen a folyamatos és a gyors építkezést. Egy lakóházat átlag 330 nap alatt, a panelházakat 217 nap alatt építjük fel. Az építkezés leghaladóbb módszerét, a folyamatos építkezést alkalmazva egy panelházat 125 nap alatt építünk fel. Brnóban és Prágában 37 nap alatt építettek fel egy-egy panelházat a legtökéletesebb munkaszervezésen és a folyamatos anyagutánpótláson alapuló gyors építkezéssel. A magyarázat következő része a mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozik. A mezőgazdaságra az állami költségvetés 10 milliárd 35 millió kronát fordít, vagyis 8,6 százalékkal többet, Szlovákiában pedig 12,5 százalékkal többet, mint tavaly. Az egységes földművesszövetkezetek közvetlen megsegítésére 2 milliárd 552 millió korona áll rendelkezésre, míg 30 ezer hektárnyi föld termőképességének növelését 426 millió korona szolgálja. A mezőgazdaság beruházási építkezéseire a költségvetés és a hitelterv 6 milliárd 975 millió koronát fordít, ebből az egységes földművesszövetkezetek 5 milliárd 20 millió koronát merítenek. A mezőgazdasági termelés és a gazdaságosság növelésében elért eddigi eredmények nem állnak összhangban ezzel a nagy segítséggel. Éppen ezért a mezőgazdaságban az egész népgazdasághoz hasonlóan, gyorsabb iramban kell ' növelni a munkatermelékenységet, a belterjességet, csökkenteni kell az önköltséget, maximális módon ki kell aknázni a mezőgazdasági termelés minden forrását. A mezőgazdasági termelés tervfeladatainak tavalyi nem teljesítése, ami a kedvezőtlen időjárás következménye volt, nemzeti jövedelmünket sok százmillió koronával károsította meg, és ugyanakkor ez a tény fokozott követelményeket támasztott a behozatallal szemben. A tanulság ebből az, hogy különösen a mezőgazdaságban teljesen ki kell aknázni meglevő forrásainkat és megfelelő tartalékokat kell teremtenünk, hogy az időjárási kilengések ne sújtsanak minket. A tavalyi tapasztalatok különben azt is bizonyítják, hogy még kedvezőtlen-időjárás esetén is a gazdaság helyes irányításával és jó munkaszervezéssel kedvező eredményeket érhetünk el. A költségvetési magyarázat, miután röviden foglalkozik a közigazgatásra és a bíróságokra fordított költségvetési kiadásokkal, az utolsó, negyedik fejezetben az életszínvonal legfontosabb kérdéseit veti fel. 1960ban a terv szerint 5,4 százalékkal növeljük a személyi fogyasztást. A kiskereskedelmi áruforgalom értéke 97 milliárd 500 millió koronát tesz majd ki, míg 1955-ben hozzávetőlegesen 71 milliárd 700 millió koronát tett ki. 1965-ben a harmadik ötéves terv irányelvei értelmében a kiskereskedelmi áruforgalom értéke 127 milliárd 700 millió korona lesz. A kiskereskedelmi áruforgalom, valamint a lakosságnak nyújtott valamennyi szolgálat nagy mennyiségbeli növekedése a termelés, a kereskedelem, a termelő- és a fogyasztási szövetkezetek, a helyi gazdálkodás és a nemzeti bizottságok dolgozóitól nagyobb felelősséget kíván meg, hogy következetesen megoldjunk minden, az árucikkek minőségével, a kereskedelem és a szolgáltatások kulturáltsági színvonalával kapcsolatos problémát. 1960-ban a költségvetés szerint 40 milliárd 286 míllói koronát fordítunk a kultúrára, az iskola- és az egészségügyre, a nemzeti biztosításra és a lakásgazdálkodásra. Szlovákiában ezek a kiadások 10 milliárd 470 millió koronát emésztenek fel, vagyis az országos ráfordítás 26 százalékát. Ezek a nagy anyagi eszközök azt a célt szolgálják, hogy pártunk vezetésével megvalósítsuk a kulturális forradalom nagy müvét. Társadalmunk gondoskodásának előterében a szocialista iskolaügy fejlesztése áll. Egyetlen egy diák S évi oktatása 23 ezer koronát követel. Az iskolaügyre tavaly fordított költségek 5 milliárd 600 millió koronát tettek ki, ebben az esztendőben fél milliárddal többet, és 1965-ben elérik a 8 milliárd 100 millió koronát. Ugyanakkor a tudományra, a kutatásra és az új technika fejlesztésére fordított állami költségvetési kiadások 2 milliárd 535 millió koronát kívánnak meg. Nagy eszközöket fordítunk a színházak, mosi, irodalom, képzőművészet, kulturális és művelődési intézmények, a testnevelés fejlesztésére is. Az egészségügyre, a betegbiztosításra és a szociális biztosításra fordított összkiadás 25 mill'árd 987 millió koronát kíván meg. Nagy eredményeink közé tartozik, hogy pl. 1948 óta ezer élve született gyermekre számítva 83,5-ről tavaly 25,4re csökkent a gyermekhalandóság, vagy pedig az, hogy Prágában már három év óta 15 éves korig egyetlen egy gyermek sem halt meg tüdőbajban. A járadékokra, a szociális biztosításra 12 milliárd 378 millió koronát, vagyis 9,7 százalékkal többet fordítunk, mint tavaly és 69 százalékkal többet mint 1955-ben. A költségvetésben különben 122 millió koronát irányoztak elő a legalacsonyabb járadékok emslésére. A harmadik ötéves terv során tovább növeljük az alacsony járadékokat és fokozatosan megoldjuk a régi nyugdíjasok problémáját. Az 1960. évi költségvetés magyarázatának előadója ezekkel a szavakkal fejezte be expozéját: „A Csehszlovák Köztársaság kormánya nevében javaslom, hogy a nemzetgyűlés hagyja jóvá az 1960, évi költségvetési törvényt és magát az állami költségvetést." A lipcsei nemzetközi nagyvásárona mi gépiparunk tökéletes termékeivel is megismerkednek a világ szak-emberei. A hostivari TOS-iizem dolgozói már elkészítették a BUA 31-escsiszológépet erre a kiállításra. (Viktor Lomoz felv. — ČTK) ÜJ SZÖ 3 * 1960 február 18,