Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-06 / 5. szám, szerda

Az iskolaügy és a kultúra 1960-ban A Csehszlovák Sajtóiroda felkérte dr. František Kahudát, az iskola és a kulturális ügyek miniszterét, hogy válaszoljon néhány, az iskola­ügy és ?. kultúra 1860. évi fejlesztésével kapcsolatos kérdésre. A Královo Polei-i Gépipari Üzem, mely vegyiipari berendezéseket gyárt, sikeresen teljesítette tavalyi ter­vét és tiszta számlával lépett az újévbe. Idén a termelés növelésére egy új öttonnás nagyfrekvenciájú kemen­cét helyeztek üzembe, mely két hónappal a tervezett határidő élőit megkezdte a termelést. Foto: Emil Bican ČTK Ä körtvélyesi EFSZ-ben teljesítették a második ötéves terv feladatait A körtvélyesi EFSZ tagjai még az elmúlt év elején felajánlották, hogy a második ötéves terv feladatait egy évvel hamarább teljesítik. Bú­zát 50 hektáron termesztettek és 30 mázsás termést értek el. Ta­vaszi árpából 27,1 mázsa termett hektáronként. A cukorrépa átlagos hektárhozama több mint 360 mé­ter mázsa volt. A sikeres nö­vénytermesztés következtében az állattenyésztés szakaszán is túltel­jesítették feladataikat. Járásunkban első helyre kerültek a sertéshús termelésében, hiszen egy hektárra átszámítva több mint 140 kg-ot ter­meltek. Szomszédok találkozása Űjév napjától a felsőpatonyi és a j í csécsénypatonyi szövetkezetet mint jó ( l házastársakat egy név alatt emleget- i I jük. A fejlődés törvényszerűségei foly- 1 1 tán e napon a két EFSZ egy szövet- j i kezetté egyesült. Oly könnyedén, si- i I mán ment végbe az egybeolvadás, i • mint a csermely találkozása a patak- [ | kai. Mindkét szövetkezetnek hasznos ( l volt ez az elhatározása, hiszen mind­I ketten régen kinőtték eddigi keretei- ] ' ket. A két község kommunistái, dol­i gozói első közös összejövetelükön a | i Vörös Csillag elnevezést adták szö- l 1 vetkezetüknek s megfogadták, hogy j | közösen végzett szorgalmas munká- , l jukkái még több élelmiszert termelnek i közellátásunknak. Harvan Ferencné, Csécsénypatony i A szövetkezet tejtermelése közel 500 literre emelkedett hektáronként. A körtvélyesi EFSZ tagjai újabban felajánlották, hogy a folyó évben mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztés terén még szebb eredményeket érnek el. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Eredményeink... Mint ismeretes, a komáromi hajógyár­ban az elmúlt év augusztusában irodal­mi központ létesült, melynek fő feladata és célja a dolgozók közvetlen közelébe juttatni a kultúrát — az irodalmat, a könyvet. A másféléves tapasztalat igazolja, hogy az irodalmi központ — kiállotta próba­idejét. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy egész évi tervét már de­cember 19-én 101 százalékra teljesítette. December 19-ig 85 000 korona árban adott el könyvet. A szép eredmény a komáro­mi hajóépítők könyvek iránti szeretetét tanúsítja. Szénássy János, Komárom MEGVALÓSULT, amire vártunk Gömörhorka emberemlékezet óta — bár a községnek négy természetes for­rása van — vízhiányban szenvedett. Az első köztársaság idején többszörös méré­seket végeztek a vízvezeték kiépítése céljából, de ezek csak papíron kidolgozott tervek maradtak. Rendszerünk lehetővé tette, hogy e vízvezeték felépülhessen. A község lakosai brigádmunkival kiásták a vízvezetéki árkokat és a község nyugati része az első fővezetéktől 1959. novem­ber 25-én vizet kapott. A brigádmunkát akkor tudjuk értékel­ni, ha figyelembe vesszük, hogy két hó­nap alatt 700 méter hosszú árkot ástak ki és helyezték bele a vízvezetékcsöveket. Ez a fő ág öt nyilvános helyen és St magánlakásban ad ez idő szerint vizet A további munkálatokat az időjárás aka­dályozta. 1960 májusáig tervbe van véve a köz­ség egész vízvezeték-rendszerének kiépí­tése. Ugyancsak az 1960. évben valósít­ják meg a 100 köbméter űrtartalmú víz­torony, valamint a szivattyúház felépíté­sét. Ez ideig ugyanis ideiglenesen csupán közvetlenül a csőre kapcsolt szivattyú dolgozik, mely a tüzoltőszertárban van elhelyezve. Berecz Sándor, a HNB elnöke, Bacco Barnabás, a HNB titkára. Az első kérdés iskolaügyünk tar­talmi és szervezeti átépítésének problémáját vetette fel. A minisz­ter rámutatott arra, hogy a ne­velés és az oktatás új rendszere megkívánja elsősorban a kilencéves iskolák tanmenetének megváltozta­tását. A minisztérium a szakszerve­zeti szövetséggel karöltve a peda­gógusok elé terjesztette a kilenc­éves iskola új tanterv-tervezetét. A vita február 15-ig tart és ered­ményeit ezután mélyrehatóan fel­dolgozzák. Az iskolaügy szakaszán rendkívül fontos szervezési és politikai kér­dés az, hogy az 1959/1960-as tan­évben gondoskodnunk kell a nyol­cadik osztály végzettjeinek elhe­lyezéséről, a kilencéves oktatásra való átmenetről, mégpedig úgy, hogy az 1960/61-es tanévben a tanuló­nak kétharmada, az 1961/1962-es tanévben minden tanuló elvégez­hesse a kilencedik osztályt. Az a tény - mondotta dr. Kahuda, hogy fiataljaink 15 esztendős korukig iskolakötelesek lesznek, rendkívül fontos. Minél komolyabb ismeretek­re, ügyességre, felkészültségre tesz­nek szert az iskolában, szellemileg és fizikailag annál érettebben vá­laszthatják meg hivatásukat, annál sikeresebb lehet fejlődésük. Egyes szülők azonban rövidlátóan tekinte­nek ezen intézkedésre s az iskolát nem támogatják eléggé abban a tö­rekvésében, hogy a fiatalok önkén­tesen iratkozzanak be a kilencedik osztályba. Annak érdekében, hogy ifjúsá­gunk többsége 1970-ig teljes közép­iskolai képzettségre tegyen szert, a közeljövőben behatóbban kell fog­lalkoznunk a dolgozók távtanulásá­nak egyes formáival. Ehhez közös erővel meg kell teremteni a tökéle­tesebb pedagógiai-, szervezési-, anyagi- és munkafeltételeket. A főiskolák szakaszán az iskola­ügy dolgozói elsősorban az okta­tás tartalmi részének, formáinak és módszereinek megváltoztatására he­lyezik a hangsúlyt és sokat törőd­nek az oktatás és a termelőmunka szerves kapcsolata megszilárdításá­nak kérdésével. Az e téren meg­tett első lépések tapasztalatainak értékelése után kidolgozzák a fő­iskolák átszervezésének tervezetét. Nagy figyelmet szentelnek a fő­iskolák tudományos, kutató tevé­kenységével foglalkozó elemzés ki­dolgozására is, amely majd rámu­tat a gátló körülményekre és azon feltétélekre, amelyeknek létrehozá­sa ebben a vonatkozásban élőre lefí­díti főiskoláink tevékenységét. A cél az, hogy a főiskolák nagyobb mér­tékben résztvegysnek az állami terv feladatainak teljesítésében, az idő­szerű problémák gyakorlati meg­oldásában. A minisztérium mellett tudományos tanács létesül, amely irányítja, ellenőrzi és összeegyezteti a főiskolák tudományos munkássá­gát. Dr. František Kahuda miniszter válaszolt arra a kérdésre is, hogy milyen fő feladatok várnak ebben az esztendőben kulturális dolgo­zóinkra. Hangsúlyozta, hogy ezek a feladatok a CSKP XI. kongresszusá­nak határozataiból, a harmadik öt­éves terv feladataiból és a szocia­lista kultúra kongresszusának kö­vetkeztetéseiből erednek. Mindez pontosan és széleskörűen meghatá­rozza kulturális politikánkat. Az iskolaügyi és a kulturális dol­gozók — hangsúlyozta <Jr. Franti­šek Kahuda - 1960-ban jelentős mértékben kiveszik a részüket ha­zánk felszabadítása 15. évfordulója ünnepségeiből, a II. Országos Spar­takiád akcióiból és azokból a fel­adatokból is, amelyek a választá­sok előkészítése során hárulnak a népművelésre, a művészetre, a A DOB ELADÓ... Kalsa község lakói a múlt napokban ünnepelték községük felszabadulásának 15. évfordulóját. A járási pártbizottság küldötte beszédében értékelte azon nagy áldozatokat, amelyeket a Szovjetunió tett a leigázott népek felszabadításáért, majd beszélt arról is, hogyan változott meg húzónkban a dolgozó nép élete, hogyan változott meg Kalsán is a szövetkezeti tagok élete. , Az iskolásgyermekek kultúrprogramja után Kraj os elvtárs, a járási nemzeti bf­zottság elnöke az ünnepély alkalmából átadta a község vezetőinek az éppen felépített helyi hangszórót, amit a köz­ség önsegéllyel épített és azért kapott, mert a beadást a legjobb községek kö­zött teljesítette. A helyi hangszórót azon­nal üzembenhelyezték és még az este folyamán ütemes dalokkal és zenével szórakoztatta a község apraját, nagyját. A kisbíró dobja mostan már Kalsán eladóvá vált. Járásunkban a helyi hang­szórók száma ezzel meghaladta a negy­venet. IVAN SÁNDOR, Kassa Megjelent a Korunk új száma A romániai Korunk 12. száma szín­vonalas, gazdag tartalommal jelent meg. Az osztályszerkezet alakulása a Román Népköztársaságban címen ír Képes György. John D. Bernal professzor a háborúmentes világ tu­dományáról ír tanulmányt. A Tények és érvek című rovatban Ráduly Jenő a fogyasztói kereslet tanulmányozásával foglalkozik, majd Mária Costescu a szocialista iparosí­tás eredményeit elemzi. A Krónika rovatban Balog Edgár A Móricz­problematika címen ír érdekes ta­nulmányt. Dóczy Pál a tanító és a gyógyító orvos között von cikkében párhuzamot. A Korunk 12. számát még számos más értékes tanulmány, cikk, bírálat egészíti ki. könyvkiadásra, a filmre és az is­kolaügyre. A kulturális dolgozók az 1961-es évben részt vesznek a CSKP megalakítása 40. évfordulója ünnep­ségeiben is. A felszabadulási ünnepségek ke­retében nagy kiállítások nyílnak meg nálunk és a Szovjetunióban is, Moszkvában, Leningrádban és Kijev­ben. Prágában már megnyílt az or­szágos képzőművészeti kiállítás, megrendezzük a „Csehszlovákia és a Szovjetunió barátságának és test­véri együttműködésének 15 éve" cí­mű kiállítást. Egy másik kiállítás bemutatja a szovjet gazdaság és kultúra fejlődését. A nagy felszabadulási művészeti versenyben 570 képzőművészeti, 54 irodalmi, 35 színművészeti és 26 zeneművészeti téma dolgozható fel. Ezenkívül több kisebb pályázatot is hirdetünk pl. rádiójátékokra, plaká­tokra, _ felszabadulási bélyegekre, stb. A nagy művészeti pályázatban 60 író vesz részt 72 művel, to­vábbá 88 zeneszerző 213 szerze­ménnyel, 900 képzőművész 2 ezer művel és 89 forgatókönyv-író. 1960-ban hagyományosan újra megrendezzük a „Prágai Tavasz" elnevezésű zenei fesztivált, Karlovy Varyban a nemzetközi filmfesztivált. ' A SĽUK Latin-Amerikába utazik, más népművészéti együtteseink Délkelet-Ázsiába és Afrikába, a La­terna Magica Moszkvába, Berlinbe, Londonba, Brüsszelbe és New York­ba. A szocialista tábor valamennyi országával a kulturális egyezmények alapján munkaterveket dolgozunk ki az 1960-as évre. Dr. František Kahuda miniszter ezután arról beszélt, hogy ebben az évben elvi jelentőségű intézkedé­sek segítségével megoldjuk a kép­zőművészet legfontosabb kérdéseit, megtárgyaljuk a dráma, a balett és a bábszínházak fontos problémáit. Nagy gondot fordítunk továbbra is a műemlékek védelmére és ezen a téren úgyszintén néhány komoly intézkedést foganatosítunk. így pl. • a Nemzeti Műszaki Múzeumból ki­építjük a politechnikai intézetet, ki­dolgozzuk az ateizmus múzeumá­nak eszmei koncepcióját. Célunk az, hogy maximális mértékben kihasz­náljuk valamennyi ehhez hasonló intézményünket a kulturális fronton vívott küzdelemben. A népművelés terén folyamatosan teljesíteni akarjuk a CSKP KB ez­zel kapcsolatos határozatát, amely feladatunkul tűzi ki a szocialista népművelés eszmei hatékonyságé-™ nak elmélyítését, Országos konfe­renciát rendezünk, amelyen a nép­művelési dolgozók kicserélhetik ta­pasztalataikat, főleg az ateista ne­veléssel, a népművészeti alkotó te­vékenység távlataival, könyvtári mozgalmunkkal kapcsolatban. Nép­művelési dolgozóink számára to­vábbképző intézetet akarunk léte­síteni a prágai Károly Egyetem mellet. Üjdonság az is, hogy az egyes járásokban létrehozzuk a mű­vészeti népiskolák hálózatát. Dr. František Kahuda a ČTK tu­dósítójának adott interjújának zá­rórészében megemlítette, hogy je­lentős ütemben folynak a munkála­tok a csehszlovák könyvkiadók te­vékenységének egybehangolása, a könyvkereskedések szervezeti átépí­tése, az egységes könyveladási rendszer létrehozása érdekében. Az Iskola- és Kulturálisügyi Mi­nisztérium ebben az esztendőben segítséget nyújt a film és a tele­vízió kölcsönös viszonyának meg­oldásában is, kidolgozza a csehszlo T vák film műszaki fejlesztésének tervét. Meghalt Camus Nobel-díjas író Mint a Reuter jelent, Albert Camus Nobel-díjas francia regényíró hétfőn Párizstól 413 kilométernyire, a pá­rizs-nizzai országúton autószeren­csétlenség következtében életét vesz­tette. A gépkocsi három más utasa súlyosan megsebesült. Albert Camus Algériában született 1913-ban, szegény szülők gyermeke­ként. Neve a második világháború utáni években vált ismertté, 1957­ben neki ítélték az irodalmi Nobel­díjat. Legismertebb művei: La Peste (A pestis) és L'Etranger (A közöny). Bratislava után hazánk fövárosfi­ban, Prágában Is bemutatták Dmitrij Sosztakovics, a világhírű szovjet ze­neszerző Moszkva-Cserjomuski című operettjét a Karlíni Állami Operett­színház színpadán. (ČTK) 1961-től kezdve cseh nyelven négy kötetben megjelenik B. Björnson norvég író műveinek válogatott ki­adása. (ČTK) ÜJ SZÖ '5 * 1960. Január 6.

Next

/
Thumbnails
Contents