Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-05 / 4. szám, kedd

Uja Erenburg: A DÜSSELDORFI PER Minden országnak saját rendszere van, saját törvényei, saját bírái van­nak és eszébe sem jut beleavatkozni más állam belügyeibe. Ám a düssel­dorfi per, melyben a Béke-Világta­nács három és a Békevédők Német­országi Bizottságának négy tagja fö­lött ítélkeznek, nem csupán a Né­met Szövetségi Köztársaság belügye: érdekébe vág azoknak az európaiak­nak, akik jól tudják, mit jelent a német militarizmus. A vádlottaknak a Béke-Világtanács tevékenységét, a békevédők mozgal­mában való részvételüket rójják fel bűnül, s ezt a Nyugat-Németország­ban fennálló rendszer megdöntésére irányuló kísérletnek mondják. Én, a Béke-Világtanács tagja, aki a béke­védők mozgalmának kialakulásától kezdve résztvevője vagyok, úgy vé­lem, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság állampolgárai ellen emelt vád vagy annak elismerése, hogy a béke aláássa az említett állam fenn­álló rendjét, vagy pedig óriási fél­reértés. Ügy gondolom, maradjunk ennél a második feltevésnél: Jobb mindig bizalommal'viseltetni az em­berek iránt. Düsseldorfban még nem mondták ki az ítéletet, és remélem, hogy a bírák józanul, lelkiismere­tesen és elfogulatlanul ítélkeznek majd. Miért küzdött tíz éven át a Béke­világtanács, a békevédők mozgalma? Nem titok, hisz a tevékenységére vonatkozó okmányok napvilágot lát­tak a sajtóban. Követeltük az atom­fegyver betiltását, az általános le­szerelést. Most az ENSZ-közgyűlés foglalt állást a Szovjetunió és Nagy­Britannia kormányának javaslata mellett, melynek alapelvei megfelel­nek a békevédök követeléseinek. Miért ítélkeznek akkor Düsseldorf­ban Oberhof lelkipásztor és miért nem Adenauer kancellár fölött, aki nemrégen szintén a leszerelés mel­lett nyilatkozott? A Béke-Világta­nács kitartóan követelte, hogy a jó­zan tárgyalások váltsák fel az erő­politikát, a háborús tömbök politi­káját. A Béke-Világtanács elítélte a gyűlöletszítást, a háborús propagan­dát. Erről beszélt a katolikusok lel­ki vezére és természetesen Aden­auer kancellár is. Akkor viszont miért Thiefes munkást és nem a pápát vá­dolja a düsseldorfi államügyész? Az ügyész azt állítja, hogy a béke­védők mozgalma kommunista moz­galom volt. Vagy téved, vagy tuda­tosan kiforgatja az igazságot. Ismét jobbnak tartom: higgyük azt, hogy téved. A békevédők mozgalmában a kommunisták nézeteit éppenséggel nem osztó emberek is részt vesz­nek. Cardenas volt mexikói köztársa­sági elnök sohasem volt kommunista és ma sem az; Sokhey indiai pro­fesszor Nehru miniszterelnök párt­jához áll közel, nem pedig a kom­munista párthoz; Boulier abbé — hí­vő katolikus, Forbeck lelkipásztor — hivő lutheránus; Emmanuel dAstier de la Vigérie francia közéleti té­nyező a Béke-Világtanács gyűlésein nemegyszer bírálta a kommunisták által támogatott külpolitikát, Lund­kvist neves svéd író, szociáldemokrata lapokba ír és semmilyen kapcsolata sincs a kommunistákkal. Ha az ügyész azt válaszolja nekem, hogy a békevédők mozgalmában szép szám­mal vannak kommunisták, engedje meg, hogy figyelmeztessem: a fa­siszta ellenállás éveiben Franciaor­szág, Olaszország, Belgium és más megszállt országok börtönei zsúfolva voltak kommunistákkal és a hitleris­tákon kívül senki sem jutott arra a következtetésre, hogy az ellenállási mozgalom, kommunista mozgalom. Remélem, hogy az államügyész ve lem együtt a német történelem gyá­szos Időszakának tartja a fasizmus győzelmének korát és nem folya­modhat Hitler, Göbbels és Himmler érveihez. Lehet, hogy ó is szembe­szegült a gyalázatos rendszerrel? Le het, hogy annak idején őt, vagy a barátait is üldözte a Gestapo? Akkor viszont jól kell emlékeznie, hogy a fasiszta koncentrációs táborokban éppen elég sok német kommunista szenvedett és ez még nem azt bizo­nyította, hogy azok, akik Hitler el­len küzdöttek, mind a kommunista rendszert akarták volna uralomra juttatni Németországban. A vádlottaknak bűnül rójják fel, hogy aktívan ellenezték általában a Német Szövetségi Köztársaság fel­fegyverzését, de különösen atomfel­fegyverzését. A Béke-Világtanács annak idején mindkét német állam felfegyverzését ellenezte. Ezt köve­telték a francia, szovjet, lengyel, belga, angol és csehszlovák képvise­lők, akik jól emlékeztek a közelmúlt­ra. Megerősíthetem, hogy a két né­met állam képviselői támogatták a Béke-Világtanács más európai tag­jainak követelését. Ügy vélem, hogy ezzel Németország becsületét, népé­nek azt a kívánságát támogatták, hogy soha se ismétlődjenek meg a Gestapo-pribékek, az SS és a nem­zeti szocialista párti vezetők gaz­tettei. Nem vagyok már fiatal, kortársa lehetek Hoereth-Menge asszonynak, akit perbe fogtak Düsseldorfban. Az én korombeliek nagyon jól emlékez­nek a múltra. Soha sem felejtem el Oswienczymet, sem Treblinkát, sem a többi borzalmas helyet, melyeket saját szememmel láttam. Sokkal fiatalabb honfitársaimnak is jó az emlékezőtehetségük. Élnek azok a katonák, akik látták a felégetett vá rosokat és a megölt gyermekek holt­testeit. Élnek az anyák, akik gyer­mekeiket vesztették el a háborúban, élnek az özvegyek. A hét vádlott bé­keharca megértette velük, hogy na­gyon megváltozott Nyugat-Németor­szág polgárainak hangulata. Szemé­lyes barátságban álltam néhány bé­kevédővel. Mélyen tisztelem Hoe­reth-Menge asszonyt, jól emlékszem Eckertnek, Diehlnek, a Béke-Világ­tanács tagjainak gyönyörű szavaira. Segítettek, hogy nagy bizalommal, nagy rokonszenvvel vélekedjek Nyu­gat-Németország íróiról, helyreállí­tott városairól, orvosairól, tanítói­ról, munkásairól. Nem vádolni, ha­nem az NSZK kormánya nevében üd­vözölni kellene ezeket az embere­ket, akik képesek magasra emelni Németország erkölcsi tekintélyét. Ügy vélem, Adenauer kancellár uralmon levő pártjának érdeke, hogy békés viszonyban álljon a Szovjet­unióval, hogy fejlessze a gazdasági és kulturális kapcsolatokat. Ám az mégsem járja, hogy egyidejűleg a rendes kapcsolatok felvételét java­solja a szovjet kormánynak és ugyanakkor gyalázza a szovjet pol­gárok érzelmeit. Többször beszélget­tem különféle foglalkozású honfi­társammal, s mind azt hangoztatták, hogyha Nyugat-Németországban a béke híveit a vádlottak padjára ül­tetik, akkor nehéz, tárgyalni az or­szág kormányával. Leáldozott a nép életétől elszakadt diplomácia napja, s ma nincs a világon olyan kormány, mely külpolitikájában figyelmen kí­vül hagyhatná állampolgárainak vé­leményét és érzését. A perbefogottakat azzal vádolják, hogy tiltakoztak Nyugat-Németor­szág atomfelfegyverzése ellen. Minden ember gyűlöli az atomfegyvert. A Béke-Világtanács tíz éven át kö­vetelte betiltását. Nagyon világos, I ÚJSZÓ ^ Kismulyad a losonci járás legkisebb ^ községei közé tartozik. Mindössze 120 la­> van, mégis azt mondhatjuk, hogy hogyha az atomfegyverrel rendelke­ző államok a betiltásáról tárgyalnak, egy újabb állam atomfelfegyverzése kihívás a világ lelkiismeretével szemben. A vádlottak — mint embe­rek és mint németek —, kötelessé­güket teljesítették, szintén arra a ^ szövetkezete egyike a legjobbaknak. 20 veszélyre gondoltak, mellyel az § koronás munkaegyeséget terveztek, felét atomfegyverkezés Düsseldorfot és az & minden hónapban rendszeresen kifizették, NSZK más városait fenyegeti. fc m? sik fe,ét az é v* ár ô közgyűlésen kap­í ják a tagok. Tanúsíthatom, hogy a vádlottak, ^ Kiváló eredményt értek el az árpá­akikkel többször találkoztam, nem- i nál, melyből 26 mázsa átlagot takarí­csak a békét, hanem hazájukat is $ tottak be hektáronként. A burgonya ter­szeretik. Nemegyszer dicsérően nyi- ^ latkoztak a német népről. Csodálattal ^ adózom Hoereth-Menge asszonynak, ^ akit beteg állapotban szállítottak a ^ tárgyalóterembe. Díszhellyé változ- fc tatta a vádlottak padját: kijelentette, § hogy — most élete alkonyán — vé- ^ delmezni akarja azokat az eszméket, ^ amelyekért fiatal korában lelkese- ^ . dett - a béke eszméit. Szeretném * néh á^ y évvel ezelöt t „ gyengébbek közé azt is megemlíteni, hogy Thiefes ^ tartozott. Alacsony hektárhozam, lema­munkás, akit a fasiszták hazánkba i radás az állattenyésztésben, a beszol­küldtek és itt fogságba esett, kije- ^ gáltatásban, állandó takarmányhiány jel­lentette: amikor hazatért, megeskü- | lemezte. A tagság szorgalmas munkájá­H VfiTHortf frtn hnmr cnVin cc i c _ í nak eredménvp nem mutatkozott. dolgozói segítsé­Zárszámadás előtt A célszerű irányítás eredménye A dunaszerdahelyi járásban lévő Nagyr Egységes Földmüvesszövetkezet dött, küzdeni fog, hogy soha se is- S n0 k eredménye nem mutatkozott, mŕtlflriiŕk- mnn az, amit látott és § Ekkor a seövetkezet élenjáró métlődjék meg átélt. és s Š a helyi és járási pártszervek V I. , „ ^ 5s gével az élre olyan fiatal erőket állítot­Németország korántsem i taki akik bírták a tagság blzalmá t. AzĎt a t ország: a legkorszerűbb- s a kö Zös napról napra javul. Mind a ga­iTflotíiilr tonhnikáifit Äm O hnnfiXAT o ,al> ei.«.« n..FAlÁl^U^I AIA.. Nyugat' elmaradott _ ^ _ r ... , nek nevezhetjük technikáját. Ám ^ bonából. mind a takarmányfélékből elér­rendőrszerveire sem foghatjuk rá, fc ték a tervezett mennyiséget. Oj istál­hogy elmaradtak az élet mögött. Ne- ^ 16 k épültek, az állatállomány 90 száza­héz ítélkezni a hét német fölött, - Š léka már a szövetkezet telepén van. A akiknek csak az a bűnük, hogy 1949- $ ^j kivételével minden tervüket teljesi­mesztése terén a betervezett 100 mázsa helyett 150 mázsás átlagot értek el. Az EFSZ büszkesége azonban a törzs­könyvezett állatállomány. 55 darab fe­jőstehén átlagos napi hozama 14—16 li­ter. Tavaly 14 darab tenyészbikát adtak el, és ugyancsak egy tenyészbikával igen nagy sikert értek el a kassai kiállításon. Ez évi terveikből sikerült annyit meg­tudnom, hogy a szövetkezet vezetősége komolyan gondol arra, hogy tagjainak havonként ne csak előleget, de teljes fizetést adjon. Eredményeiket a kiváló munkafegye­lemnek, a vezetőség helyes irányításá­nak köszönhetik. A falu apraja nagyja kora reggeltől késő » estig azon iparko­dott, hogy a mezei munkálatokat idejé­ben elvégezzék. Gálik Erika, Terbeléd ben ugyan azt mondták, ami 1959- § tetté k' S Az eredmény az lett, hogy míg a múlt ben általánosan elismert igazsag lett, 5 évek másik feIében a!fg jutott term é_ - most, amikor az Egyesült Álla- § szetbeni, jutalékról pedig szó sem le­mok, Nagy-Britannia és Franciaor- ^ hetett, addig az 59-es évben, ha még szág is a feszültség enyhítése, a tár- ^ elő is fordultak' fogyatékosságok, minden gyalások mellett foglal állást, amikor ^ munkaegységre osztottak természetbenit, Adenauer kancellár is hivatalosan ezt 5 és a 1 0 korona előlegre még hét ko­a pozíciót támogatja. Természetesen s ™ n a J" taIék k' f' z° tv e- , E z l évr e P?" a a düsseldorfi Der nemcsak értelmet- Š d' 9 már család i P 6tlékot l s terveznek, a ausseiaorn per nemcsaK erteimet s valamint újab b istállók és fürdő építé­- len, hanem félelmet is kelt minden s ... r-, • ^ ^ í emberben, a Szovjetunióban éppúgy, | sé t" F,elschmann Kalmá n• Nagyabony mint Nyugaton: veszélyes anakroniz- ^ mus. S Jó együttes Végre magukra találtak A tesmagi fiatalokról eddig igen keveset hallottunk, mivel fiataljaink nemigen kapcsolódtak be a falu kul­turális életének fejlesztésébe. A CSISZ-szervezet nemrég tartott közgyűlésén a tagság csaknem teljes létszámban megjelent. Egyhangúlag elhatározták, hogy a szervezet na­gyobb kultúrtevékenységet fejt ki a jövőben. Különféle esztrádmüsorok­kal, színdarabokkal szórakoztatják a falu népét. A társadalmi munkából is kiveszik részüket és az EFSZ-ben S00 munkaórát dolgoznak le. Reméljük, hogy a tesmagi fiatalok nagyobb szorgalommal, az új veze­tőség szorgos munkájával mindent megtesznek a falu kulturális életének fejlesztéséért. TAMÄS LAJOS, Tesmag Zsigárdi Állami Gazdaságban gyak­emlegetik a „jó együttes" jelzőt. Ismétlem, idegen állam ügyeibe, jet polgár ki akarom fejteni gon- \ ran dolataimat, érzelmeimet, kétségeimet Š * d' őcí FZ en c,' n Kl v á,ľ , B oJ d'" á r> és reményeimet a düsseldorfi bírák- ^ Ä-JM' "Vonása n=>v A Mámat Szövetséai Köztársa- $ Hal a\ ÁrpádSárkány Lajos. Kovács La­ozuveisegi i\uzidrsd j ]0S és Borc i i stván fejőgulyások cső­ét VOlt háborús bu- ä Portiáról van szó. akik mint saiátiukat nak. A Német ságban több ezer voit naDorus DU- ^ portjáról van szó, akik mint sajátjukat nös él, akiket nem a kommunisták, ^ úgy gondozzák a gazdaság tehénállomá­hanem a szövetségesek bíróságai fc nyát. Céljuk, hogy a téli hónapokban is ítéltek el. Üzleti téren tevékenyked- $ egyre több tej kerüljön az üzletekbe, nagyobb legyen Hogy enr\ek eleget a gazdaság bevétele, tegyenek, naponta nek, magas állásokat töltenek be, § nyugdíjat élveznek. Jómódban él ^ Düsseldorfban, ahol a békevédők pö- ^ rr u° lyl k' 3 Š korpát és olajos pogácsát adnak a te­nürnbergi vádlottak padján láttam. § h eneknek. Ennek eredményeként 10-11 Szabad-e magas nyugdíjat folyósíta- ^ uteres átlagot érnek el. ^ háromszor etetnek. Siló, lucerna, takar ^ mányrépa, pelyvakeveréket, valamint ni egy olyan embernek, aki Hitlerrel % együtt Hitler érdekében működött, ez- ^ zel sok millió nő és gyermek meggyil- ^ kolását segítette elő, s ugyanakkor ^ ugyanabban a városban követelni, ^ hogy a békéért küzdő emberek bör- ^ tönnel fizessenek tevékenységükért. ^ Hinni szeretnék az emberi észben š DEÁK ISTVÁN, Zsigárd Megalakult az EFSZ Ipolykeszin Az alig 550 lelket számláló község leginkább és lelkiismeretben és uaw^uuuiu ^ .,„„-„ i„„í_i,*uk mu r. , Ä„ . tanácsolni az államügyész úrnak: | a k°» á8« leginkább foldmuvelessel ejtse el a vádat. Erre is. mint sok | ľt f JTI^M minden másra vonatkozik- iohh kŕ Š tároztô k' h o9ľ ők is a kozos gazdái ^bb mint sôha Tiszľelette° ^aná- ko d'!Ä» "tt l^T* 'ľ' csolom a bíró uraknak, olyan ítéle- | gazdálkodó maradt továbbra ls a réfli tet hozzanak, melyet eszük és lelki- & meiiett. ismeretük fog sugallni. Hisz Düssel- S Urbancsik József elnök és Klinkô dorf - Heine szülővárosa, azé a Hei- s Istvá n agronómus nézete szerint min­neé, akinek könyveit a fasiszták § de n J el arr a "íutat, hogy Ipolykeszi származása és iróniája miatt eléget- ^ szorgalmas népe figyelembe véve az ték. ^ eddigi tapasztalatokat, jól működd .. . . ^ K7Övptkezet«»t énít ki. A per elhúzódott, része van, mely mosolyt ban nyugtalanságot vált ki az em- ^ bérből. Mégis remélni szeretném. § szeretném, ^ hogy a düsseldorfi bírák tartani fog- ^ nak attól, hogy nevetségessé válja nak a közvélemény szemében, S és | ezért felmentik a vádlottakat. Š túl sok olya n | szövetkezetet épít kK ,t, majd nyom- | Wetzler Gy uI a' !P o ly kesz i A munka és a megértés ' gyümölcse Falunk szövetkezetéről büszkén el­«::iii:::H::::::i::«!i:::»:::i: | ^ô"etkezľť a^járásban^Ennek 6 1b£o­fc nvítéka az is. hoav az év véaén min­Könyvaratás Bratislavában N emcsak a végtelen gabonaföldeken le­het aratást rendezni, ha­nem a könyvpiacon is. Egyik a mindennapi ke­nyeret biztosítja, a má­sik pedig a szellemi élet csiszolója. Hazánkban mindkettőnél az eredmény: magas terméshozam. Ezt mutatja a mérleg. Tízéves jubileumot ün­nepelt a Szlovák Szépiro­dalmi Könyvkiadó nemzeti vállalat. Ebből az alkalom­ból színvonalas könyv­kiállítást rendeztek Brati­slavában. A látogató sok­sok könyvvel találkozott itt. A hazai írók müvei, s a világirodalom fordításai Ízelítőt nyújtottak könyv­termelésünkből. A könyvek a polcokról és az üveges szekrényekből eladásra kí­nálták magukat. A könyv­barátok meg-megsimogat­ták őket, néhányat át is lapoztak, s ha valamelyik nagyon megragadta az ér­deklődésüket, meg is vásá­végén min kilenc ko­szövetke rolták.-Több tízezer koro­na értékben fogyott el könyv - mondta Guliš elvtárs, a kiállítás igazga­tója, aki szívesen kalauzolt végig könyvet szemlélő utamon, s mindenről kime­rítő felvilágosítást nyúj­tott. A könyvek csoportosítva voltak kiállítva. Különféle táblázatok mutatták könyv­kiadásunk fejlődését. A fa­lakon illusztrációk, ame­lyek bemutatták a könyv születését, útját az író t ol­lótól az elárusítókig és az olvasókig. Az egyik terem­ben 32 szlovákiai író kari­katúrája volt látható, amelybe tréfásan beleraj­zolták legérdekesebb mü­vük mondanivalóját. A szemlélőnek a rejtvényt meg kellett oldania, s kér­dőíven feltüntetni a könyv­címeket. A kiállítás végén összesen 150 könyvet kap­tak a nyertesek. Ezen kí­vül minden este 20 könyvet sorsoltak ki a vásárlók között. Még egy másik fel­adatot is megoldhatott a látogató „Keressük az 1959-ben kiadott legérde­kesebb könyvet" jelszó alatt. Ennél különféle kér­désekre kellett feleletet adni, pl. melyik az év leg­tartalmasabb könyve a szlovák-, a szovjet- és a világirodalomból. Ezek a könyvek vezettek: Vladimír Mináč: Élők és halottak, Solohov: Emberi sors, Nor­man Mailer: Meztelenek és halottak. Legnagyobb az érdeklődés a következő könyvek iránt: Marx-Le­nin: A filozófia alapjai, Solohov: Emberi sors, Schiller: Rablók, Feucht­wanger: Jefta és Reymont: Parasztok, nyecov: A legenda tovább Š žeti "tag TsVa'kf évzáráskor íöoóö kö tart, XX. századbeli ame- § r 0nát kap kézhez rikai költök antológiája. | Persz e ez csak a jó munka és kö A kiadóvállalat alkalma- § zös megértés gyümölcse, s ez ismertette a könyveket és esténként ^ műsort rendeztek, amely- ^ nek keretében neves mű- ^ vészek szerepeltek szava- \ latokkal, felolvasással, dra- ^ matizációval, szatirikus ^ számokkal, zenei művekkel, ^ tanulságos előadásokkal-, ^ iilmnptítés és hňhiňték is fc „ magát, hogy kétnapi brigádmun­legújabb ^ kát dolgozik le áz útjavításnál. Pesko Aladár, Kovácsi Gyökeres változás Néhány évvel ezelött a Komá­romi Állami Gazdaságot sokat em­legették a gyűléseken, itt-ott, az újságokban is. Sajnos, nem a jó eredményekkel kapcsolatban. Jelenleg a gazdaság dolgozói a párt­ás tömeg szervezetek nevelőmunkája nyo­mán, a szervezés következtében, szép eredményeket mutatnak fel. Mlg néhány évvel ezelőtt csak egyes dolgozók egyé­ni eredményei emelkedtek kl, ma már az a helyzet, hogy nagy kollektívák mu­tatnak fel általánosan nagyobb termés- • eredményeket. Például olyan részlegen, mint a kráľkai. még pár évvel ezelőtt a dolgozók azt állították, hogy nem leJxjt^ sok répát termelni, mert rossz a föld." fis mi történt. A föld 300 mázsa istál­lótrágyát kapott, háromszor szántották és idejében elvetették a magot. Ami szin­tén nagyon fontos, a munkások nem néz­ték az órát, meg a vonatot, hanem rövid Idő alatt jól kiegyelték és megkapálták a cukorrépát. Az eredmény az, hogy míg 1951-ben 70 mázsa cukorrépát ter­meltek, 1959-ben már 305 mázsa ter­mett. Nagy Gábor a neki megművelésre kijelölt hektáron 500 mázsát, Szabó Já­nos pedig 452 mázsát termelt. Gyökeres javulás állt be a termelés más ágazataiban is, s ma a nyitrai ke­rületben a Komáromi Állami Gazda­ság a legjobbak egyike. Németh András, a Komáromi Állami Gazdaság dolgozója Kigyúlt a fény Az ipolyfödémesi fiatalok nagy lé­pést tettek előre kulturális téren. Oj kultúrházat építettek és 1957-től már itt tanulgatnak, a hosszú téli estéken színműveket, esztrádműsort gyakorolnak. A faluban és a szövet­kezetben eddig hiányzott a villany­áram. A lakosság hozzáfogott a szom­szédos Kelenye községből átvezetni a villanyt. Ez sikerült is. A munká­latok nagy százalékát brigádmunká­val végezte el a község lakossága. Az áram bekapcsolására december 23-án került sor a lakosság nagy örömére. Ez a nap emlékezetes ma­rad minden szövetkezeti tag számára. Až új televíziós készülék már rég­óta a szövetkezet irodájában állt, amit a szövetkezet vezetősége a kul­túrotthonban helyezett el. A rádió­készülékek a karácsonyi ünnepeken több család otthonában megszólaltak. Bélágyi János, Egeg A ČSAD rimaszombati üzeme válaszol AZ ÜJ SZÓBAN MEGJELENT BÍRÁLATRA filmvetítés és bábjáték is ^ volt. Sok író is meglátó v Lapunk december 18-1 számában , „Miért kellett?" címmel közöltük gatta a kiállítást, elbeszel- i Nag y Arpád levelét, melyben bírálta getett a látogatókkal ess a rimaszombati autóbuszközlekedési dedikálta könyvet vasar- s v án ai at egye s dolgozóinak magatar­lóinák. * • ­A l \ tását s egyben hiányolta, hogy az látogatók megelége- \ autóbuszok nem győzik az utasok déssel tekintették \ szállítását. Az említett üzem veze­meg a kiállítást, legtöbb- i tősége válaszolt a bíráló levelére, jük magával vitte az ara- fc s hangsúlyozza, hogy a bírált dol­tás termését, az örök jó ^ gozók magatartása nem Ítélhető el, barátot: a könyvet. (Kj) Š mivel az utasok száma állandóan nö­vekszik s valóban kevés autóbusz áll rendelkezésükre. „Hogy nem minden esetben tudunk az utazóközönség kívánságainak ele­get tenni, számunkra is kellemetlen. Reméljük azonban, hogy a helyzet ebben az évben jobbra fordul, mivel terv szerint nyolc autóbusszal bővül a hálózat s hasonló panaszra az uta­sok részéről nem kerül sor" .— feje­ződik be a válaszlevél. ÚJ SZÖ 2 * 1960. január 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents