Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-05 / 4. szám, kedd

Több mint 20 millió korona értékű gépet gyártottak terven felül Tavaly december 29-én teljesítették az építészek a lakásépítkezési tervet. Szlovákiában 10 693 új lakást ídtak át dolgozóinknak. Az építészek ez idén is ha­táridőre akarják teljesíteni tervfeladataikat. Képün­kön a bratisíavai Halkova utcai panellépítkezés, ahol ez idén további 750 lakásegység épül. Foto: Viliam Pŕibyl (ČTK) Ä Z ID EN MÉG TÖBB hibrid kukoricát vetünk Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló párthatározat nagy súlyt fektet a takarmányalap növelésére, melyben döntő szerepe van a dús tápértékű kukoricának. A Megbízottak Testülete 1956-ban nagy je­lentőségű határozatot fogadott el egy kiváló minőségű kukoricavető­mag termelésére, ami döntő mértékben befolyásolhatja a hektárho­zamokat. Ez annyit jelentett, hogy a kukoricatermelésben eddig hasz­nált fajtákról fokozatosan áttértünk a mi környezetünkben kite­nyésztett nemes hibrid vetőmag termelésére. A múlt évben már csaknem 100 000 hektáron meghonosítottuk a termelést, mely bősé­gesen fedezheti az idei vetőmagszükségletet. Köztudomású, hogy e feladat vég­rehajtására a nagymegyeri járás­baif levő Nyárasdi Magnemesitő Ál­lomás vállalkozott, mely sikeresen megoldotta a „lednickyi közepeséré­sű" néven ismert hibrid vetőmag Már nem hiszek a kakukkszónak A z emberi tulajdonságok közé a kíváncsiságot már csak azért 'Vé kell sorolnunk, mert az isme­kíváncsiság az ^ IS retlen megismerésében szerepét tölti be. A emberi agy motora, a gondolat böl csője s a gond 'at lényegében a kér- % dés-felelet egysége, összessége. A gon- \ dolatban születnek meg azonban azok ^ a kérdések is, melyekre gondolatunk ^ nem tud azonnyomban válaszolni, az fc ismeretlent nem tudja megismertetni, ij A válasz ilyenkor függőben marad — § ám a kíváncsiság sürgeti a feleletet. \ az ember a választ keresi Gyermekkoromban a kíváncsiság ilyen ^ kérdést is megszült agyamban: med- i dig élek, hány évig? - Errq a kér- fc désre sem apám, sem anyám nem tu- ^ dott választ adni, de nagyapám kész- \ sigesen tanácsolta: Hát kérdezd meg \ a kakukkmadjirtól! — Megkérdeztem. ^ hát hogyne i kérdeztem volna meg ^ amjkor b*£<ncsi voltam a válaszra. & —- Kakiukmadár, hány évig étek? ^ Minél több kakukkszót hallottam, ^ annál boldogabban számoltam az éve ket. Volt úgy, hogy csak hat nemesítését. E vetőmag óriási előnye az, hogy a mi talaj- és éghajlati vi­szonyaink közepette gazdag hektár­hozamok elérését teszi lehetővé. E nemes vetőmag kitenyésztésében nagy segítséget nyújtottak az állami gazdaságok és némely EFSZ is. A bratisíavai és a nyitrai neme­sítő vetőmagtermelőüzemek sike­resen megoldották az ikersoros hib­rid kukorica termelését is. A múlt évre előirányzott 34 900 mázsa hibrid kukorica helyett 50 262 má­zsát termeltek. A nemesítő-állomások jelentéséből kitűnik, hogy december derekáig több mint 40 200 mázsa vetőmagot tisztítottak ki, ami 115 000 hektár bevetésére elegendő. A hibrid kukorica termelése 1959­ben sikeresen folytatódott. Az iker­soros hibrid vetőmagból kitenyész­tett kukorica hektáronként 7 és fél mázsával adott többet, mint a régi módon termelt kukorica, viaszos-tejes érésben pedig 205 mázsa kiváló minőségű lédús takarmány elkészí­tését tette lehetővé. Ezek azon­ban még nem a legjobb lehetősé­gek. Hiszen megmutatkozott, hogy a mi feltételeink közepette helyes trá­gyázással és a kukorica helyes ápo­lásával a nagyparcellákon 50—60 mázsa kukoricatermelést is elérhe­tünk. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a harmadik ötéves terv folyamán a ikersoros hibrid ter­melésében is önellátók leszünk, (th) A šternberki járás legnagyobb üzemében, az Uničovi Gépgyárban már az év utolsó napjaiban felké­szültek az új évi feladatok telje­sítésére, hogy már január első napjaiban is túlteljesíthessék az előirányzatot. — Ehhez a zökkenőmentes át­menethez, bátran mondhatjuk, az új gyár 10-éves működése óta nem volt olyan alap, mint az idén — újságolta Vilém Mikiška elvtárs, az egészüzemi pártbizottság elnö­ke. Oldŕich Grmela, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságának tagja elmondta azt is, hogy több mint 20 millió korona értékű gépet, közöttük hatalmas bágereket gyártottak terven felül. Nem ürítették ki az anyag- és félkészáru-raktárakat sem, mint az előbbi esztendők végén. Felké­szülésük is különbözött a többi évek felkészülésétől. Az üzem dol­gozóinak -százai a jó javaslatok tömegével segítették a műszaki­szervezési intézkedések tervének kidolgozását. A tervismertető-ér­tekezleteken és az ezt megelőző műszaki konferencián az igazgató­ság vezetői is részt vettek s mód­juk volt közelebbről megismer­kedni az üzemrészlegek, a műhe­lyek termelési problémáival. Hadd említsük meg külön a szo­cialista munkabrigád címért küzdő tizennégy kollektívát is, amelyek eredményesen munkálkodnak s oroszlánrészük van a terv határidő előtti teljesítésében. Molnár Béla, az egyik kollektíva tagja örült, amikor megtudta, hogy „benne lesz az újságban". Az is kitüntetés — magyarázta. Molnár elvtárs felso­rolta a versenyfeltételeket, a gép szeretetének, a szaktudás fokozá­V sának, az anyagtakarékossági ver­senynek a jelentőségét. Legtöbbet a gépekről beszélt. Elmondta, hogy a gép az ember barátja, de hamar felmondja a barátságot, ha nem kapja meg azt, amire szüksége van. Ilyen esetben nemcsak a kö­zösség, az állampénztár károsodik, de a gépkezelő borítéka is sová­nyabb. Jaroslav Kuchár, egy másik kol­lektíva tagja is arról beszélt, hogy az élet nagyon gyorsan halad előre s nem akarnak lemaradni a termelés­ben. de az emberek nevelésében sem. Törődnek társaik *akmai és poli­tikai képzésével. A kollektíva tag­jai úgy döntöttek, hogy rendsze­resen megbeszéléseket tartanak, előadásokat hallgatnak. Foglalkoz­nak majd az elektromossággal, a számtannal, hiszen mindez éppúgy, mint a politikában való jártasság, ma már nem választható el a vas­munkás, a gépgyártó életétől, munkájától. Hasonlóan beszélhetnénk a többi szocialista munkabrigád címért harcoló kollektíva tevékenységé­ről. A brigádokban törvény a be­csületes munka, a szorgalmas ter­melés. S csakis olyan embereket vesznek be soraikba, legyenek azok kommunisták vagy pártonkí­vüliek, akik ezt önként vállalják. Nem tűrik a felületességet, a ha­nyag munkát. Nem várnak egy­másra, ha valamit el kell végezni, együttes erőfeszítéssel küzdik le a nehézségeket. Ha mindezekhez hozzászámítjuk az üzem többi dolgozóinak munka­kedvét, versenyét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az új esz­tendő feladatait is határidő előtt teljesítik. — e — NEKIK IS KIDERÜLT Járásunk több községének az 1959-es év rendkívüli eredményes volt. Sok kis­és középparasztnak, munkásnak és ér­telmiségi dolgozónak teljesedett több év­tizedes álma — padlásra kerültek a pet­róleumlámpák és helyüket csillárok fog­lalják el. Kilenc község kapott villanyt. Ma már a járás 93 községéből csupán háromban nincsen villany. A második ötéves terv befejezése után járásunkban nem lesz egy község sem villany nélkül. Míg tizenöt évvel ezelőtt csupán 18 községben volt villany, addig a tizenöt év alatt 75 község kapott villamosáramot. Iván Sándor, Kassa a hajtóerő s Az évzáró párttaggyűlések előtt évet & keres Az üzemi és falusi párt­»» szervezetek gondosan, nagy körültekintéssel készül­nek az évzáró pártgyűlésre, a pártbizottságok újjáválasz­tására. Alaposan elemzik az egy év alatt végzett munká­jukat, megvizsgálják, milyen eredményeket értek el a ter­melésben, hogyan teljesítet­ték a felsőbb szervek és sa­ját határozataikat, milyen hi­bák és fogyatékosságok gá­tolják a még szebb eredmé­nyek elérését. A múlt évi termelési feladatok si­teljesítésében nagy szerepük hat évig éltet, azt mondta: $ahol a párt politikájának, a tervek­— Ne búsulj fiam! Jövőre megint $nek, a termelésnek sorsa dől el: a megkérdezheted. ' ^gyárak műhelyeiben, a bányák ak­Megkérdeztem újból. Többet aztán ^ náiban, az állami gazdaságokban, az nem is kérdezgettem, mert hazugsá- ^egységes földművesszövetkezetek­gon fogtam. Csak egyet kakukkolt... fc ben. Ott dolgoznak a hivatalokban, Ettől kezdve nem hittem a kakukk- ^ az iskolákban, ahol behatóan foglal­szónak s így a válasz elmaradt. A kér• \ koznak a pártonkívüliekkel, ' növe­dés azonban mindig kérdés maradt ^ lik öntudatukat, kibontakoztatják előttem. Sót a kíváncsiságommal any- ^képességeiket, fokozzák aktivitásu­nyira vittem, hogy a kérdés kibővült: ^ kat a tervfeladatok határidő előtti Mit csinálnék, ha tudnám, hogy hány ^teljesítésére. évig élek? - Ezt ma kérdezem s azt i Persze, korai lenne még az év­válaszolom rá: Ha tudnám, hogy hány 5; záró taggyűlések előkészítésével évig élek - elsősorban is keveselném ^kapcsolatos munkát értékelni, nem az éveket. Másodsorbande mit is ^árt tehát levonni csinálnék másodsorban? Mit csinálná- \ emberek másodsorban? - fc NÉHÁNY TAPASZTALATOT igyekeznének, az § A LEGUTÓBBI ÉVZÁRÖ nak az Alighanem jobban TAGGYŰLÉSEKBŐL. erkölcsi parancs becsületes munkára ^ serkentené őket, — ez szüli az ember s . .. , , . . igaz örömét. S • minek utána ez a fehadatoka feltevés a ma ? fÄ?pártlap r­meq, milyen ma Csehszlova- S ' v, . r . y a illetve át- ^ vezet ek tevekenysege. Az évzáró part­^ taggyűlések helyes megszervezése . .^és jó levezetése feltétlenül előmoz­A statisztikai hivatal adatat szerint § di tj a és növcIi a párttagok aktivi­1949-ben a férfiak átlag 60,9 - a nok § tását poIit ij C által* r1t> IQSSi-hŕttl ny íltlnaOS fc, . nézzük kiában az átlagos korhatár, lag hány évig élnek az emberek? politikai érdeklődését, mun­65,5 évet éltek, de 1958-ban az^atlagos | kakedvét a technika jobb kihaszná­korhat&r a férfiaknál mar 67,2 evre a* lás&t Sajnos azonba n_ még tavaly nőknél pedig 72,3 évre hosszabbodott. elöfordul t, hogy egye s üzemek­Sis E zek az adatok örömteljesek, i ben az évzáró taggyűlés beszámoló­hisz az emberről való gondos- §ja nem foglalkozott elég alaposan kodás tanújelei. Az emberek élete helyi problémákkal, mellőzték az egyre hosszabb. S ha valakinek adósok ^úgynevezett „kényes kérdéseket", maradtunk a válasszal, csak azt ta- fezzel az évzáró párttaggyűlés ün­nácsolhatjuk, hogy inkább ne kérdez• ^nepélyességét akarták elérni. így zen -, de ne is hallgasson a kakukk- ^volt ez a petržalkai gumigyárban szóra. ŕks^ * is. ! (ks) *is. Szerencsére akadtak olyan elv­társak, akik értékes hozzászólásaik­kal kiegészítették a beszámolót, és helyes mederbe terelték a vitát. Feltárták a CSISZ üzemi szervezet pártirányításában előforduló hibá­kat, rámutattak, hogy a pártbizott­ság munkatervéből hiányzott a vi­lágos célkitűzés, a terv nem irá­nyult a fő és döntő fontosságú kér­désekre, Ezáltal szétforgácsolódott a pártszervezet ereje és csökkent a pártmunka hatékonysága. Az évzá­ró taggyűlésen elhangzott felszóla­lások nagyban hozzájárultak az üze­mi pártszervezet munkájának meg­javításához, amiről legjobban a múlt évi termelési feladatok határidő előtt való teljesítése tanúskodik. Bebizonyosodott, hogy a kommunis­ták számára az a valóban ünnepé­lyes évzáró taggyűlés, ahol a mun­káról, A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉRŐL VAN SZŐ és arról, hogy ők mit tettek és te­hetnek, hogyan járulhatnak hozzá az üzem gazdasági eredményeinek nö­veléséhez, a politikai munka meg­javításához. Hasonló volt a helyzet a račai Meoptában is. A szerkesztőségünkbe érkezett levelek és az utóbbi napokban meg­tartott aktívákon elmondottak mind arról tanúskodnak, hogy az idei év­záró taggyűlések előkészítése a po­litikai és szervezőmunka fellendülé­séhez vezetett. De még keveset foglalkoztak a pártalapszervezetek bizottságai a pártcsoportokkal. Pe­dig a pártcsoport a párttagok moz­gósításának egyik legfontosabb esz­köze. Ha a pártcsoport jól működik, a műhely, az üzem is jól dolgozik. Ha a pártcsoportokban jó politikai nevelőmunka folyik, akkor a kom­munisták meggyőző agitációs mun­kát tudnak végezni a pártonkívü­liek között. Ha a pártcsoport telje­siti küldetését, a kommunisták tá­jékozottak a bel- és külpolitikában, ismerik az üzem termelési problé­máit, az ügyek tisztánlátásával vesznek részt az évzáró taggyűlé­sen, felszólalásaik és javaslataik értékesebbé válnak, s lényeges kér­désekről beszélnek. Helyesen foglalkoznak az évzá­ró taggyűlés előkészítésével a vít­kovicei Klement Gottwald Vasművek alapszervezeteinek pártcsoportjai. Ők már december derekán megvi­tatták pártszervezetük egész évi te­vékenységét, a pártbizottság újjá­választását, nagy figyelmet szentel­ve a pártdemokrácia, a bírálat és önbírálat kérdéseinek. Az üzem dol­gozóinak sikereit nagyrészt annak köszönheti, hogy a pártcsoportok helyesen érvényesítik a pártalap­szabályzatban leszögezett jogaikat és kötelességeiket. A pártbizottság segítségével idejében feltárják a hibák okait, megállapítják, kik a felelősek a hibák elkövetéséért s azokat az intézkedéseket is, ame­lyek alkalmasak a hibák kijavításá­ra. Rudolf Jarolin, a kettes számú gyár egészüzemi pártbizottságának elnöke a pártalapszervezetek funk­cionáriusainak értekezletén arra hívta fel az elnökök figyelmét, hogy a pártbizottságok a pártcsoportbi­zalmiak részvételével készítsék el az évzáró taggyűlés beszámolóját. Ennek igen nagy a jelentősége, mert az esetek többségében A BESZÁMOLÓ HATÁROZZA MEG A VITA SZÍNVONALÁT. Ha a beszámoló fontos gazdasági és politikai kérdésekkel foglalkozik, bátran, bírálóan tárja fel a fogya­tékosságokat és a hibákat, s tar­talmazza a pártszervezet soron le­vő feladatait, ez eleve biztosítja az évzáró taggyűlés sikerét, a vita ki­bontakozását. Az ilyen vita pedig hosszú időre meghatározhatja egy­egy üzemrészleg pártszervezetének munkáját. Sok vita tárgyát képezte a múlt évi évzáró taggyűlések idején a párt­bizottságok újjáválasztása. Csak he­lyeselni lehet, ha a párttagok nem választják meg újra azokat a bizott­sági tagokat, akik e megtisztelő meg­bízatásukat elhanyagolták, nem vet­tek részt rendszeresen a bizottság ülésein, gyengítették a kollektív ve­zetés elvét. A pártbizottság újjává­lasztása azonban nem jelenti azt, hogy csak azért, hogy új legyen a pártbizottság, teljesen új embereket kell választani. A pártbizottság sok mindennel foglalkozott és jelenleg is foglalkozik, sok emberről és ügyről van véleménye, vagy kialakult terve. S ha a bizottságot teljesen kicseré­lik, az előző bizottság munkája, fá­radozása jórészt elvész. De nemcsak erről van szó. Nem lenne helyes s nem szolgálná a pártmunka javulá­sát a pártmunkában bevált bizottsá­gi tagokat ok nélkül kihagyni. El­lenkezőleg, meg kell tartani őket s továbbra is fel kell használni ta­pasztalataikat. Szükséges azonban, hogy az évzáró taggyűlés gondoskod­jék MEGFELELŐ SZÁMÚ FIATAL ÉS NŐ BEVÁLASZTÁSÁRÓL a pártalapszervezetek bizottságába. Ez sok szempontból fontos. Mindezt összefoglalva: a pártbi­zottságoknak az idén nagy gondot kell fordítaniok az egész tagság be­vonására az évzáró párttaggyűlés si­keres előkészítése érdekében. A párt­bizottságok ne elégedjenek meg az elért eredményekkel, a pártszerveze­tek szép számú új tagjelölttel való erősödésével. Figyeljenek fel arra is, hogy sok esetben nem foglalkoznak eléggé a tagjelöltekkel, magukra hagyják őket. Ezt tapasztaltuk a bratisíavai Stavokombinátban és más építkezési vállalatoknál is. Ebből a felületességből fakad aztán, hogy sok szorgos kőművesnek, ácsnak, segéd­munkásnak az az érzése, hog\ pártunknak nincs segítségükre szük sége és sokan nem kérik a pártbc való felvételüket. Kétségtelen, nem könnyű feladat egy pártszervezet egész évi sokrétű munkájának értékelése, és a soror levő feladatok alapos elemzése. Dr ha VALAMENNYI PÁRTTAG ÉS TAGJELÖLT TEVÉKENYEN RÉSZT VESZ AZ ELŐKÉSZÍTÉSBEN, minden egyes pártalapszervezet meg teremtheti a pármunka további javu lásának alapját. A párttagság nagyfokú aktivitása feltétele a küszöbönálló döntő idő­szak igényes feladatai teljesítésének. A második ötéves terv sikeres befe­jezése és a harmadik megkezdése a legnagyobb törekvést, személyes pél­damutatást követel minden párttag­tól és tagjelölttől. Különösen a fel­szabadulásunk 15. évfordulójával kapcsolatos elhatározások következe­tes teljesítésében. Erdősi Ede ÚJ SZÖ 4 * 1960. jfcnuár S.

Next

/
Thumbnails
Contents