Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-30 / 29. szám, szombat

Az egészségügyre fordított kiadósok emelkedése államunk gazdasági erejéről tanúskodik [A nemzetgyűlés bizottságainak költségvetési vitája (ČTK) — A nemzetgyűlés költ­ségvetési és gazdasági bizottsága január 28-án folytatta költségvetési vitáját. Jozef Púčik vegyiipari mi­niszter jelenlétében először a Ve­gyiipari Minisztérium költségvetési javaslatát, utána pedig az Állami Statisztikai Hivatal költségvetési ja­vaslatát tárgyalták meg. A Vegyiipari Minisztérium költség­vetési javaslatát Miluša Goppoldová képviselő ismertette. Hangsúlyozta, hogy a Vegyiipari Minisztérium a népgazdasági ágaza­tok közül az elsők között vezette be az új bérrendszert: 1960. január l-ig az ágazat valamennyi nemzeti vál­lalatában az értékesítési szerveze­teken kivül bevezették az új bér­rendszert. Értékelte továbbá a ve­gyiipar sikereit a technikai fejlesz­tés terén és konkrét példák alapján mutatott rá az új technológia és gyártási eljárások bevezetésének eredményeire és fogyatékosságaira. A vitában a képviselők bírálták a kutatás és tervezés lemaradását, foglalkoztak a műszaki fejlesztés és a tervezett szervezési intézkedések egyes fogyatékosságaival. Ezután Lederer képviselő ismertet­te az Állami Statisztikai Hivatal költ­ségvetési javaslatát. A költségvetési és gazdasági bi­zottság mindkét költségvetési javas­latot egyhangúlag jóváhagyta. Az egészségügyi bizottság dr. Jo­sef Plojhar, egészségügyi miniszter részvételével megtárgyalta az Egész­ségügyi Minisztérium költségvetési javaslatát. Václav Myška képviselő értékelte az Egészségügyi Miniszté­rium múlt évi feladatainak teljesí­tését. Rámutatott, hogy a csecsemő­halandóság az utóbbi években 32,7 ezrelékről 14,1 ezrelékre csökkent. Ezzel az eredménnyel a világ egyik első helyére kerültünk. A vitában a képviselők megállapí­tották, hogy a dolgozókról való egy­re javuló egészségügyi gondoskodás­nak elsősorban a betegségek meg­előzésére kell irányulnia mégpedig különös tekintettel a serdülőkre, a dolgozó népre és az iskolás gyer­mekekre. A beható és javaslatokban gazdag vita megmutatta, hogy az egészség­ügyre fordított kiadások szüntelen emelkedése államunk gazdasági ere­jét tanúsítja. Az egészségügyi bizottság a be­nyújtott költségvetési javaslatot egyhangúlag jóváhagyta. A vállalatok és uz EFSZ-ek lakásépítése Az NDK kormányküldöttsége Prágában (ČTK) - Csütörtökön, január 28-án Prágába érkezett az NDK kor­mányküldöttsége, hogy a Csehszlo­vák Köztársaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság közti 1961-1965. évi árucsereegyezmény megkötéséről tárgyaljon. Ez a jelentős egyezmény lesz az alapja és kiindulópontja a két baráti ország gazdasági kapcso­latai kibővítésének és megszilárdítá­sának a legközelebbi öt év folyamán. Az NDK kormányküldöttségét Die­ter Albrecht, a kül- és belkereske­delmi miniszter helyettese vezeti. A küldöttséget Csehszlovákia képvi­seletében Jan Poula, a külkereske­delmi miniszter helyettese fogadta. Ä bratislavai kerület fiataljai hazánk felszabadításának 15. évfordulójára A bratislavai kerület ifjúsága ha­zánk felszabadításának 15. évfordu­lóját értékes kötelezettségvállalások­kal üdvözli. A CSISZ-tagok a kerület egyes járásaiban 1136 felajánlást tettek mezőgazdaságunk megsegíté­se és a második ötéves terv utolsó évére előirányzott feladatok határ­idő előtti jő minőségű elvégzésé ér­dekében. A kerület üzemeiben dol­gozó ifjúság 500 kollektív felajánlást tett s ezenkívül kötelezettséget vál­lalt, hogy az „ifjúság millióiért" mozgalom keretében felszabadításunk 15. évfordulójáig 10 millió koronát takarít meg. A fiatalok ugyanakkor még jobban kiszélesítik az ifjú ész­szerűsítők mozgalmát, a szocialista munkabrigád megtisztelő cim elnye­résére indított munkaversenyt, ezen­kívül további ifjúsági kollektívákat és a gazdaságot ellenőrző őrsöket létesítenek. Az építőverseny keretében módo­sították az „Adjunk 100 millió tég­lát lakásépítési célokra" akcióban vállalt kötelezettségüket, úgy hogy hazánk felszabadításának 15, évfor­dulójáig 7 millió tégla helyett 10 milliót készítenek. 11—18 „Moszkva" | repülőgépek ^ Múltkori cikkünkben a szövetkezeti kezés csak akkor lehet sikeres és ^ , , -« T - •£ 1 -šlakásépítés jelentőségéről, formáiról eredményes, ha azt a vállalat emli­a Csehszlovák Légiforgalmi § é s módjairól szóltunk. Hangsúlyoz- tett eszközeiből a leghatékonyabban Tarcac-So „nnalaín fctuk, hogy a lakáskérdésnek az egész támogatja és ha a vállalat érdekelt, xarsasag vonatain S lakosság aktív részvételével való sőt közvetlenül nem érdekelt munka­(ČTK) - A práqai ruzyni repüló- Smegoldásában a szövetkezeti lakás- vállalói, azok rokonai és ismerősei az térről pénteken, január 29-én ünne- S építés a legfontosabb forma. A la- önsegély különböző formáiban azt a pélyes külsőségek között indították S kisszövetkezetek - természetüknél leghathatósabban elősegítik, első útiára Bratislavába a Cseh-$ fogva - elsősorban a városi lakos- Végül igen fontos formája a lakte* äo°vák Ut JLé agiSS TársLág C S1j 4 lakásszükségletét hivatott kielé- kérdés megoldásának- különösen Kc^^ÄT 08 t U" | lakásépítésnek ^íég 3 1^ y Z további Sfor- S ŤeÄ trf St'sl Az lT-18^reoüfőaéD a Práaa-Bra-lniája is, amely nagyobb iparvállala- vetkezeti és a vállalati lakásépítés­tisfava léJvonaton (később egé- l«>k mellett érvényeiülhet. sel szemben, amelyek a lakások ön­s zenK as sátáné bru ár 1-től n a p o n t a 1 A vállalati önsegélyes lakásépítés- költségét elsősorban azzal tudják kétszerközfekedikA repülS 80 l^k az az alapgondolata, hogy a le- csökkenteni, hogy egy lakásegységre ľ tSZ eL _°.!, eľ' 9 Shető leaszélesebb mértékben kihasz- számítva lényegesen olcsóbb berhá­kedés ideiét 80 nercről 45 percre Š to k keretében rendelkezésére álló típus természetesen csak kivétele. rsökkenHA LneHeavek ärľ az Š szakképzett munkaerőket, a család- esetekben jöhet tekintetbe. Milyen ^ tagok, rokonok, ismerősök tényleges házakat, illetve lakásokat építhetnek legivonalon valtozatlan maradt. ^hozzájárulását. akkor az EFSZ-ek lakásépítési akció­éi tő. f A vállalati lakásépítés megvalósí- ja keretében? S wrlsn ^t I rii Ä " elsősorban a vállalatnak ter- Mindenekelőtt több egyenlő ház­l! PJ S £ TSK' " | ven felül kitermelt és a decentrali- ból álló házcsoportot, házsorokat la n,.7.., rl z® ö a f e s , ® nDe 18 leD 0" Szált szükséglet fedezésére szolgáló építhetnek közös vagy összefüggő nyolitjak a legiforgalmat. § eszközei hivatottak. Ezeket az esz- telkeken, közös közművekkel. De fel • § közöket a vállalat természetesen csak lehet használni az EFSZ-ek lakás­\ r7 l'TKÁrÍR ŕiW Micnnif jakkor fordíthatja munkavállalói la- építési akcióját fennálló házak vagy U JöilurlnUJN. MriaULfllV & kásépítési céljaira, ha saját terv- lakásegységek rekonstruálására, VILÁGTALÁLKOZÓJUKRA $ szerinti feladatainak megvalósítására adaptálására, vagy általános javítá­K'ÜCTÍTI" XTCK" Sárra nincsen szüksége. Egyszóval sára is. RMZ,UL1M!,K § például egy táglagyár csak akkor bo- Erre a célra az EFSZ-tagoknak a ÍČTK) - Néhánv orszáa úisáaíró §csáthat téglát vagy cserepet alkal- következő pénzforrások állanak ren-. szövetségeinek képviselői e napokban mfnden^- ^f^Z-ek különféle, alapjai (a, A mezőgazdasági szakszervezeti dolgozók tárgyalása (ČTK) - Prágában pénteken, január 29-én megkezdődött a Mező- és Erdő­gazdasági Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának két­napos IV. teljes ülése, melyen a jelen­legi legfontosabb feladatokról tárgyal­nak. A Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottsága beszámolójában bírálja, hogy mindeddig nem kielégítően folyik a ter­melési-pénzügyi tervek kidolgozása, fel­bontása és megvitatása. Az állami gaz­daságokon e hó derekán mégcsak az egyes osztályok szerint jelölték ki a ter­melési feladatokat. A beszámoló nagyra értékeli a hazánk felszabadításának 15 évfordulója tiszteletére indított szocia­lista munkaverseny eredményeit. kezlptpn részt vett P p Terofeiev Š autó-parkját szintén csak akkor bo- vetkezeti tagok pénzbeli hozzájáru­a Szovjetunió Oisáaíró SzÖvetS |ihatja építőanyag szállítása céljá- ISsa. akiknek érdekeit a lakásépítés nek szervező titkára Tadeusz Ro- Š bó ! kásépítési célokra" alkalmazottai közvetlenül szolgálja; végül hosszú­ľek a L e n a v e 10 i s á'a í róS z ö v e t s é a Š^ndelkezésérte, hogyha ezek a gép- lejáratú bankkölcsön, amelyet az Al­MHtVfiJ TIÁII, minden a tervteljesítésből lami Bank a teljes építkezési költ­fdtitkara, Szlavcso Vaszjev, a Bolgár S adódó feladatukat aznap vagy azon ség összegének 20 százalékáig folyó* Ojságiró Szövetség elnöke Vojtech héten más megh a P táro z 9 0 y tt id ö. sí t y ha t. Dolejsi, a Csehszlovák Újságíró Szo- $ szakb a„ teljesítették. A pénzeszközöknek azonban az vétség elnöke es mások Az értekez­s A vánal ati lakásépítés előmozdítá- EFSZ-ek lakásépítési akciójában let napirendien az újságírók máso- S sának további eszköz e a dolgozók csak másodrangú szerepük van. dik világ ta lalkozoja elokeszitesével í vállalati alapja. Ebből az alapból A döntő tényező itt az önsegély, kapcsolatos kerdések szerepeltek. § rendes kamatü vag y méltányos ese- A szövetkezeti tagoknak a lehető ezenkívül az idén megrendezésre | t ekben kamatmentes kölcsönöket ad- legnagyobb mértékben kell részt kerulo nemzetközi ertekezletekről ihatnak a lakásépítés céljaira. Ugyan- venniök nemcsak az építkezés meg­tárgyaltak. jakkor a már a múltkori cikkünkben valósításában, hanem - a lehető­^ ismertetett feltételek mellett az Ä1- ségeMiez és az adottságokhoz képest ^ lami Bank is adhat kölcsönt törlesz- — az építkezési anyagok termelésé­ütésre az egyes lakásépítő munkavál- ben is. Általában arra kell törekedni, falóknak. A kölcsönnek ez a két for- hogy az EFSZ-ek az ilyen lakášépít­^mája annál is fontosabb, miután a kezéseket, illetve adaptálásokat az i vállalati lakásépítkezésnél az állam esetek túlnyomó részében saját re­§a szövetkezeti formánál ismertetett zsiben végezzék. MA bratislavai Magyar Tannyelvű Tizen- N 30 százaIékos vissza ne m térítendő Legközelebbi cikkünkben az önse­Äl ^-ffrulást nem folyósítja gély különböző formáit és előnyeit köteles gyermekek b e íratása az első § Világos, hogy a vállalati lakáséplt- taglaljuk. Pető György évfolyamba 1960. január 31-én, február S 1-én és 2-án naponta d e 10—12 d u 16—18 óráig a Duna utcai 33., valamint a B.udišinsky utca 3. számú iskola épületé­ben ,?esz., • .. M Á prágai dokumentumfilm dolgozói­nak csoportja V. Hájek és M. Hruby rendező vezetésével „Hősies észak" cím­mel űj filmet készít, melyet. a mozikban hazánk felszabadításának 15. évfordu­lója napján mutatnak be. A film az ústíi kerület legutóbbi 15 év alatti fejlődését és távlatait szemlélteti. M Prágában e napokban nyílt meg a cukoripari vállalatok kiállítása, melyen főleg a spartakiád résztvevői számára készített gyártmányok láthatók. A cseh­országi csokoládégyárak például csaknem 30-féle terméküket állítják ki, külön­leges spartakiád-csomagolásban. A spar­takiád résztvevői és látogatói számára, több mint 800 tonna karamellacukorkát, drazsét, zselét, csokoládébonbont készí­tettek, melyek közül több érem alakú, s a spartakiád jelvénye, az egyes spor­tokat jelképező ábrák díszítik. Megjelent A béke és a szocializmus kérdései űj száma 1960 küszöbén — ez a címe A bé­ke és szocializmus kérdései januári száma vezércikkének. A vezércikk, visszapillantva a múlt évre, megálla­pítja, hogy az ember legyőzte a Föld vonzóerejét és megnyitotta a koz­mikus tér meghódításának korsza­kát; megkezdődött a nemzetközi fe­szültség enyhülésének folyamata. Mindkét történelmi jelentőségű ese­mény fényesen bebizonyította a szocialista társadalom roppant nagy A nemzeti bizottságok új feladataik előtt VEGYÜK ELÖSZÖR IS azt a sze- jogköre. Ez főleg az általános mű­miért kell államunk területi felosz- repet, amely mezőgazdaságunk — a veltséget adó iskolák közvetlen irá­jelenleg legjobban előtérben álló és nyitásában, a kulturális és népne­TÖBB MINT KÉT HÓNAPJA annak, hogy hazánk közvéleménye megis­merkedett Novotný elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága szeptem­beri ülésén elhangzott javaslataival és indítványaival. Ebben a felszóla­lásában Novotný elvtárs — mint is­meretes — részletesen megindokolta, tását, párt- és társadalmi szerveze­teit teljesen újonnan elrendezni, miért és mennyiben túlhaladott a régi felosztás és szervezet. Azóta a javaslatokat megtárgyalták a párt, az állami és tömegszervezetek, meg­ismerkedett velük hazánk valamennyi polgára. Ezektői az új intézkedé­sektől dolgozóink azt várják, hogy a nemzeti bizottságok még köze­lebb kerüljenek az emberekhez. Az adminisztratív apparátus csökkenté­se és a nemzeti bizottságok jogkö­rének bővülése következtében meg­növekszik a dolgozók részvétele az igazgatásban és irányításban úgy, hogy végeredményben a szocialista módszerektől függ a nemzeti bizott­ságok által irányított gazdaságok eredményessége. E fokozott feladatok sikeres tel­jesítése feltétlenül megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok plénumainak, tanácsainak és albizottságainak ülé­seit jól készítsék elő. Ezeken az ér­tekezleteken nem elég csupán a fel­adatokat felsorolni, hanem politikai­lag módszeresen elemezni is kell azokat. A nemzeti bizottságokkal szemben folyást gyakorolnak a község, illet- támasztott nagyobb igények fokozott zeti bizottságok fokozott felelőssé- ve a város egészségügyi berendezé- követelményeket támasztanak a nem­segítségre rászoruló népgazdasági velési intézmények vezetésében nyil­ágazat - fejlesztése terén hárul a vánul meg. Ugyanakkor a nemzeti bizottságok az eddiginél nagyobb be­nemzeti bizottságokra. Eddig nem sikerült elérni, hogy a helyi nem­get viseljenek a mezőgazdasági ter melés fejlesztéséért és az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodá­séinak tevékenységére, megnövekszik 2et i bizottságok tagjainak politikai jogkörünk és kötelességük szá­mos további szakaszon, így a lakos sáért. Ennek fő oka — amint a CSKP ságnak nyújtott szolgáltatások üze­Központi Bizottságának legutóbbi ülésén elhangzott vita is leszögezte — abban rejlik, hogy a járási nem­zeti bizottságok nem mindenütt irá­nyították helyesen a mezőgazdasági Zgt{ termelést és nem hatottak oda, hogy a helyi nemzeti bizottságok a me meinek irányítása terén is. E fejlődéssel párhuzamosan termé­szetesen minőségi változásokra is sor kerül a járási és kerületi nem­bizottságok tevékenységében. A minőségi változások viszont fel­és szakmabeli felkészültségével, va­lamint szervező képességével szem­ben. Már arra való tekintettel is, hogy az állandó bizottságok munkája új tartalmat nyer és hogy az új járások jóval több községet foglal­nak magukban, a nemzeti bizottsá­gok tagjainak az eddiginél sokkal demokrácia további lényeges elmé- zőgazdaság fejlesztése terén kezde­lyítéséről van szó. Ezt dolgozóink ményezően lépjenek fel. Ezentúl a tétlenül megkövetelik a munkamód- nagyobb aktív tevékenységet kell szerek megváltoztatását. A Központi majd kifejteniök. Ezt a szempontot Bizottság határozata alapján a nem- szem előtt kell tartani a nemzeti mindenütt megértették s ezért a párt helyi nemzeti bizottságok feladata zet i bizottságok valamennyi fokán hizottcánok űi választásai előtt a javaslatát országszerte egyetértéssel lesz gondoskodni arról, hogy a szö- ľlľ::,.:.-™ ľ" _ bizottságok uj vaiasztasai előtt a fogadták. vetkezetek tervüket teljesítsék, sőt Pártunk abból indul ki, hogy ép- túlszárnyalják. Ebben a szövetkeze­pen a nemzeti bizottságok, a dolgo- teknek hathatós segítséget kell nyúj­zók a legszélesebb tömegalapokon taniuk. Ezért a HNB-k fogják jó­nyugvó szervezetei képezik ma a váhagyni az EFSZ-ek terveit, ellen szocialista demokrácia elmélyítésé­megnövekszik a plénumok, a taná- képviselőjelöltek kiválasztásánál is. "F •• MINDEBBŐL AZT LÄTHATJUK, A NEMZETI BIZOTTSÁGOK jogko- . ,„ , ... w^íiiác h°sy államunk uj területi megszer­vezése jobb politikai és szervezési rének eme bővülése következtében lényegesen nagyobb lesz a pártszer­vanagyni az üi^-eK terveit, enen- vg) <' ° Isösorb a„ a járási bízoU ságok feltételeket teremt szocialista társa­nek fő eszközét. Bennük és általuk hľsznál^ "efT' mezôgazdľsľgi f ' az alapszervezetek felelőssége dalműnk célkitűzéseinek teljesítésé­------- J a A pártszerveknek es szervezeteknek re es hogy ez az uj szervezés meg érvényesülhet és nyilvánulhat meg termelés fejlesztésére folyósított ál­teljes mértékben népünk kezdemé- lami eszközöket. fokozott figyelmet kell fordítaniok jobban elmélyíti népünk befolyását nyezése a gazdaság és kultúra szer­vezésében és irányításában. Más szakaszokon is lényegesen ki- a nemzeti bizottságok munkamódsze­bővül a helyi nemzeti bizottságok reire, mert lényeges mértékben e a gazdaság irányítására és az állam igazgatására. potenciáit, megingathatatlan törek­vését a békére és a haladásra. A munkásosztály egysége helyre­állításának problémáját vizsgálj* Thomas Wegener A kapitalizmus di­csőítése című cikke is. Lars Juntilla, Finnország' Kommunista Pártja Köz* ponti Bizottságának titkára azokról a tapasztalatokról számol be, ame­lyeket a kommunisták a dolgozók" akcióegységéért vívott harcban sze­reztek. A szocializmus és kapitaliz­mus között folyó ideológiai harc problémáit világítja meg B. Rjurikov A szocializmus és egyéniség című cikke. A szerző sok tényt és a bur­zsoá tudomány nagy képviselőinek, nagy burzsoá íróknak, üzletemberek­nek beismeréseit idézve meggyőzően bizonyítja, menyire alaptalan, milyen dőre dolog azt állítani, hogy a kapi­talizmusban az egyéniség szabad. „A kapitalista elnyomás alól fel­szabadult országokban kialakuló szo­cialista életforma az egész embe­riség számára megmutatja, mi a bol­dogsághoz vezető igaz út. Az új vi­lág embere, akinek munkája szabad­dá és örömtelivé vált, harmonikus, mindenoldalúan fejlett egyéniséggé formálódik, amelyben a magas fokú kommunista eszmeiség az ismeretek terebélyességéve! és sokrétűségéve!, a munkára való mindenoldalú felké­szültséggel, fizikai tökéletességgel párosul" — írja B. Rjurikov. A jelenkori burzsoá filozófia te­tehetetlensége című cikkében Nyiko­laj Iribadzsakov a burzsoá filozófia fő irányzatait taglalja. Ib Nérlund A kommunista párt és a nemzeti érdekek című cikkében Dánia Kommunista Pártja tevékeny­sége során összegyűjtött történelmi tapasztalatok általánosításával fog­lalkozik. A folyóirat első részét Ä. Iszken­derovnak A harcoló kontinens című, az afrikai nemzeti felszabadító moz­galomról szóló cikke fejezi be. A januári szám második felét a folyóirat szokásos rovatai — A kom­munista és munkáspártok életéből. Eszmecsere, Könyvekről és folyó­iratokról, Levelek és észrevételek — teszik érdekessé a sok új, informa­tív anyagok közlésével. ÜJ SZÖ 2 * 1860. január 30.

Next

/
Thumbnails
Contents