Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-28 / 27. szám, csütörtök

A lehetőségek jobb kihasználásával merészebb célok elérését tűzik ki 'A nagypakai falusi pártszervezet évzáró taggyűléséről Nagypakának, Kispakának és Csukárpakának közös földművesszövetkezete van. A három falu kommunistái a napokban évzáró taggyűlésükön arról beszéltek, hogy az egyesített földművesszövetkezetben jobbak a gazdasági fejlődés lehetőségei. Két éve 4,5 millió korona bevétele volt a szövetkezetnek, tavaly 300 ezer koronával többet értek el. A beadási kötelezettségeiken kívül 500 mázsa sertéshúst, 460 mázsa marhahúst, 187 ezer liter tejet és 160 ezer tojást adtak a közellátásnak. Az évzáró taggyűlésen azonban nemcsak az eredményekről beszéltek az elvtársak, hanem felvázolták a távlatokat is. A pártbizottság beszámolója részletezte, milyen hozamokra és hasznosságra számítanak az idén az EFSZ-ben. A vitában a szövetkezet elnöke merész célkitűzéseket vetett fel. Amikor ugyanis a termelési és pénzügyi tervet a szövetkezeti tagok munkarészlegenként megtárgyalták, még mozgősítóbb tervvel jöttek elő. Többre becsülik a lehetőségeket. Az anyasertések gondozói 11 malac elválasztása helyett 13-at vállalnak anyadisznónként. A hízóknál tíz dekával nagyobb napi súlygyarapodásra tettek Ígéretet. A prerovi felhívásra azzal válaszolnak, hogy gabonafélékből 2 mázsával és cukorrépából 20 mázsával nagyobb hektárhozamok elérésére törekszenek, mint amennyit az eredeti terv tűzött ki. A kertészet dolgozói az egy hektárra tervezett 60 460 korona bevétel helyett 78150 koronát vállaltak. A kötelezettségvállalásoknak a termelésben dolgozó kommunisták voltak a fő kezdeményezői. Milyen - \ Friss saláta és retek Jó munkát, nagy szorgalmat igényel, ha azt akarja a kertész, hogy csoportja minden hektár földön 40 ezer korona értéket termeljen. A pozsonypüspöki szövetkezet kertészetének dolgozói szorgalmas emberek, értik szakmájukat, különben ők sem vághatták volna ily nagy fába fejszéjüket — hektáronként 40 ezer korona értékű salátát, retket és egyéb zöldségfélét akarnak termelni. Az elhatározás megszületett, s hozzá is láttak a terv megvalósításához. Eddigi munkájuk alapján az a tervük, hogy február vége felé és március eleje táján 10 ezer fejéssalátát és 15 ezer csomó retket visznek a piacra az üvegházi termésből. kár, hogy ezek az elvtársak az évzáró taggyűlésen nem beszéltek. Nem mondták meg, miben akarnak segítséget a pártszervezettől és a szövekezet vezetésében dolgozó kommunistáktól. Nem beszéltek a nehézségekről, a munkahelyek problémáiról. Hiába biztatta őket a pártszervezet elnöke. A pártbizottság beszámolójában és a felszólalók a vitában bírálták azokat az elvtársakat, akiktől több és tevékenyebb munkát vár a pártszervezet. Sajnos, a bírálatot egyesek rosszúl értelmezték. Egy párttag megsértődött, amikor szóvá tették, hogy nem járt rendesen a taggyűlésekre. Horváth elvtárstól ugyanakkor a pártbizottság azt kívánja, hogy jobban lássa el a CSISZ-ben az elnöki funkciót. Horváth elvtárs beismerte, hogy az ifjúsági szervezet gyengén működik, azonban a személyét érintő bírálatot ő sem fogadta el. Ugyanígy reagáltak a propagandisták a bírálatra, amely a pártoktatási év késedelmes megkezdése miatt érte őket. Kispakán Kárász Zoltán propagandista rendesen vezeti a pártoktatást, de Nagypakán és Csukárpakán ezer okot és kifogást találtak a propagandisták a lemaradás igazolására. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy az önbírálat bizony hiányzott erről az évzáró taggyűlésről. Hiba volt az is, hogy a pártszervezet egyes fontos hozzászólásokból nem vonta le a megfelelő következtetéseket. Például az új évben szervezési vagy más okok miatt csökkent a pártsajtó előfizetőinek a száma. Még a párttagok sem járatnak valamennyien újságot. Határozatba kellett volna venni, hogy a pártsajtó terjesztésében tevékenyebb munkát fejtenek ki a kommunisták a saját és a pártonkívüliek körében. Nem akarjuk lebecsülni az évzáró taggyűlésnek azt a határozatát, hogy a következő hónapokban hány kutat ásson és hány fát ültessen ki a szövetkezet, mert ez hozzájárul a pártunk által szorgalmazott célkitűzés teljesítéséhez, a föld termékenységének növeléséhez. De ne húnyjanak szemet a politikai és szervezési munka egyes fogyatékosságai felett sem. Dicséretet érdemelnek a pakai kommunisták, hogy látják a hibákat, azonban találják meg a módját is, hogy a következő évzáró taggyűlésen ne kelljen ismét azokkal a problémákkal foglalkozni, melyek hamarosan megoldhatók. DRÄBEK VIKTOR SZ6 POSTÁI Á B ň I Téged is vár ^ a mezőgazdasági műszaki iskola Az utóbbi évek folyamán járásaink <> és falvaink hatalmas fejlődésen men- Ö tek keresztül. Az eddig lemaradt ag- % jjrár járásokból — a szocialista me-g Nzőgazdaság építésével — fejlett me-Ő Özőgazdasági járások lettek. A gyors 3 5 fejlődés nagy igényeket támaszt a gszakmailag jól felkészült mezőgazgdasági káderekkel szemben. Jó szakn ember csak az lehet, aki a gyakorCjlati tudás mellett ottho . van az elméletben is. Ma nagy lehetőség nyílik — a szakképzettség elmélyítésére. Ilyen lehetőséget nyújt a négyévi Leleszi Mezőgazdasági Műszaki középiskola is A sikeres érettségi után a növendékek a mezőgazdaságban mint agronótnusok és zootechnikusok helyezked-^ hetnek el. ' _ Az iskola szép és egészséges diákö otthonnal rendelkezik, melyben minden ö diák meleg otthonra talál. Az iskolába jelentkezhet minden tanuló, aki elvégezte az általános iskola 8, illetve 9. osztályát s még nem töltötte be 18. életévét. Kérjük a mezőgazdaság iránt érdeklődő tanulókat, hogy az 1960— 61-es iskolaévre szóló jelentkezési Ivüket a legrövidebb időn belül küldí.jék el a Leleszi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatóságához. «} S Kertész Pál, Lelesz g GYORSÍTSUK MEG A GÉPJAVÍTÁST A kassai kerület földművesei mindent megtesznek, hogy a lehető legjobban és minél hamarább előkészítsék a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Hogy a tavasz ne okozhasson kellemetlen meglepetést, a kassai kerület földműveseinek gondoskodniuk kell az erő- és munkagépek gyors megjavításáról. A kerületben működő GTÄ-k ez év január 19-ig a kerekes traktorok 51 százalékét javították meg. A legjobb eredményeket a Spišské Podhradie-i GTÄ gépjavítói érték el, akik 84 százalékra végezték el a kerekes traktorok javítását. E téren a legnagyobb mértékben a trebišovi GTÄ dolgozói maradnak el. Feladataik négyszázalékos teljesítése arról tanúskodik, hogy minden bizonnyal igen hosszú télre számítanak A kassai kerületben nemcsak a GTÄ-k maradoznak le a mezőagzdasági gépek javításában, hanem az EFSZ-ek is, melyek kerületi viszonylatban a kerekes traktorok 33 százalékát és a lánctalpas traktorok 27 százalékát javították ki. A rozsnyói járás EFSZ-i példát mutatnak a többieknek. Elvégezték a kerekes traktorok 50 százalékának és a lánctalpas traktorok 60 százalékának javítását. Bohuí Nemček, Kassa Sokat változott az élet Aki évek múltával lép hazánk legkeletibb területének földjére, alig ismeri meg a környéket, mely igen sok változáson ment keresztül. Lényegesen megváltozott Humenné kisváros arculata is. A városban korszerű, nagy kiterjedésű lakónegyed és új üzem épült fel. Az üzem csaknem 3000 dolgozót foglalkoztat. Hónapról hó-: napra fokozódik az üzem termelése. Sokan kételkedtek abban, hogy tapasztalatlan munkásaink meg tudnak birkózni a vegyi úton előállított műfonál nagy igényeket támasztó bonyolult termelési technológiájával. Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy igyekezetüket siker koronázta. Az üzemben kiváló dolgozók fejlődnek. Az ésszerűsítők és a műszaki dolgozók a munkásokkal együttműködve további igényes feladatra — az üzem kiépítése második szakaszának előkészítésére készülnek. Ez a második rész oly terjedelmű lesz, mint a már üzembe helyezett részleg. M. Lednický, Humenné LEVEL OSTRAVAROL Annak a fiatalnak, aki az ostrava-karvinai bányakörzetbe jön dolgozni, azt ajánlom, hogy az ifjú bányászok otthonát válassza lakásul. Ebben az otthonban nemcsak korszerű, minden követelménynek megfelelően berendezett szobát talál, hanem ennél sokkal többet. Az otthonban több mint ezer bányász lakik, az ország minden részéről. A földszinten korszerűen berendezett étterem, mely szinte ragyog a tisztaságtői, a bányászotthon lakói 1 korona 80-ért kapnak reggelit. Fél liter tej vagy kávé, kakaó, három kifli, kinek mi tetszik. Az otthontói autóbusz viszi a munkásokat munkahelyükre. Ha munka után hazajönnek, szobájuk már tisztán várja őket. Kényelmükről, a tisztaságról, a mosásról több mint 30 takarítónő, szakács, mosónő gondoskodik. Az étkezdében naponta háromféle ételből választhat az ember.. Szabad időben lehet az otthonban szórakozni, sportolni, művelődni. Mindezekre a célokra külön-külön helyiség szolgál. Az otthonnak 5 televíziós készüléke, két nagy büféje, 3 ezer könyvvel rendelkező könyvtára, olvasóterme, színház- és mozihelyisége van, ezenkívül saját zenekara, színjátszó köre s különféle szakkörei. Az otthon mozihelyiségében tavaly összesen 142 játékfilmet mutattak be, és 26 tudományos filmet. A filmelőadásokat átlagosan 200 bányász nézi végig. Több tudományos előadás is volt a vallás keletkezése, az élet keletkezése és fejlődése, az atomtechnika, a világűr-utazás kérdéseiről. Az otthon kulturális munkájából szépen kiveszi részét a színjátszó és az esztrádkör is. A bányászotthon könyvtárának több mint 300 állandó olvasója van. Jól működik a sakkor és az asztalteniszezők köre is. Ezeknek a köröknek a munkája visszatükröződik a bányászok munkájában és politikai öntudatában is. így például a CSISZ-szervezet tagjai erélyesen harcolnak a munkakerülők ellen. Faliújságokon és hangszórón keresztül pellengérezik ki őket. Elérték azt, hogy míg azelőtt naponta 25—30 igazolatlan mulasztás volt az üzemben, tavaly az év végére ez a szám már 5—10-re csökkent. A bányásznap alkalmából az otthon 177 brigádosa kapott elismerő oklevelet a kiváló munkáért, az újév alkalmából pedig 700-an. Az otthon lakói a faluszépítési akció keretében tavaly 70 facsemetét ültettek ki az épület körül. A Nagybánya üzemi tanácsa negyedévenként értékeli a kulturális munkát. A bányásznap alkalmából a szakszervezeti bizottság a példás tisztaságért, a gondol elszállásolásért elismerő oklevéllel jutalmazta az otthon vezetőit. KEZES JÖZSEF, Karvina. A ..FELEBARÁTI SZERETETTOL" az elvtársi kapcsolatokig n MINDEN TÖRTÉNELMI IDŐSZAK, a társadalmi fejlődés minden szakasza megszabja az emberek általános kapcsolatainak jellegét. Mindjárt bevezetőben le kell szögeznünk, hogy e kapcsolatokra mindenekelőtt is a termelés jellege és az embereknek a termelésben elfoglalt helye nyomja rá bélyegét. Mert a termelés az a természetes folyamat, amelyben a társadalom és ezen belül annak egyes tagjai biztosítják a létfenntartáshoz szükséges eszközöket. Az emberek tehát elsősorban a létért vívott harc mezején — a termelésben találkoznak. Itt alakulnak kölcsönös kapcsolataik. Amíg vannak gazdasági és ebből adódó osztályellentétek, ezek az emberek kölcsönös kapcsolataiban is élesen tükröződnek. Ezek az áthidalhatatlan ellentétek megtalálhatók minden osztálytársadalomban, ahol vannak kizsákmányolók és kizsákmányoltak. Az a gondolat, hogy az ember társénak barátja, testvére, segítője legyen — nem újkeletű. A kizsákmányoltak ezrei, milliói évszázadokon át álmodoztak olyan társadalmi rendről, amely nekik, kisemmizetteknek, gazdasági alárendeltségüknél fogva lenézetteknek is emberi sorsot biztosított volna. A legszorosabb, a legnemesebb emberi kapcsolatok éppen az elnyomatás legvadabb időszakában alakultak, érlelődtek - s éppen az elnyomottak sorsközösségében. Mert senki sem vágyódott úgy szeretet, igazság után, mint a nyomorgók tömegei. Nem véletlen tehát, hogy az emberbaráti szeretet hirdetése éppen az embertelen rabszolgatársadalomban válik tanná és a szolgaságban élő tömegek hitvallásává. Mert azzá vált! A felebaráti szeretet tanán alakuló vallást később intézménnyé, egyházzá emelik. És bármennyire furcsán hangzik is, az a tan, amely az elnyomottak szenvedéséből fakadt, később kizárólag az uralkodó, a kizsákmányoló osztályokat szolgálja. Az egyház ugyan látja a kizsákmányolás társadalmi igazságtalanságát, de úgy igyekszik ezt feltüntetni, mint egy földöntúli, mindenható lény, az isteni akarat megváltoztathatatlan megnyilatkozását. A rabszolgatartók, a feudális és tőkés hatalmasok hamarosan felismerték a felebaráti szeretet tanának népszerűségét, ugyanakkor gátló társadalmi erejét s ezt az egyház segítségével évszázadokon át a maguk javára, uralmuk fenntartására használták fel. Ez a felebaráti szeretetet hirdető egyház a középkor leghatalmasabb hűbérura. Az egyházi birtokok mérhetetlen gazdagsága ugyanúgy, mint a Vatikán jelenlegi óriási vagyona ugyancsak a kizsákmányoltak verejtékéből fakadt. Ez az egyház követelte az emberségétől, gyermekeitől és feleségétől erőszakkal megfosztott rabszolgától, hogy urát, a rabszolgatartót is felebarátjaként szeresse. Azt követelte, hogy a munkából kidobott munkás, akinek családját nemegyszer éhhalál fenyegette, és akinek penészes pincelyuknál különb lakásra sohasem tellett, úgy szeresse kizsákmányolóját, keserű sorsának okozóját, mint önönmagát. AZ EGYHÁZ az istennek tetsző türelmet mint erényt hirdette, amelyet a felebaráti szeretet legszebb megnyilvánulásának nyilvánított. Elítélt minden erőszakot, amely a meglevő rendszer, tehát a kizsákmányolás, a társadalmi igazságtalanság megszüntetésére irányul. Amikor J. J. Rousseau felvilágosult éleslátással kijelentette: „A zsarnoknak nincs joga panaszkodnia, ha erőszakkal döntik meg. Erőszak tartotta hatalmon és erőszak fogja megdönteni. amikor az elnyomottak majd elnyomják elnyomóikat." — a nagy gondolkodó müveit az egyház indexre tette. Itt az egyház a legfélreérthetetlenebbül a zsarnok és a zsarnokság mellett tört lándzsát. Ezekután még azt sem állíthatta, hogy a felebaráti szeretetet megkülönböztetés nélkül vonatkoztatja a társadalom minden tagjára, — kizsákmányoltra, kizsákmányolóra egyaránt, mert az igába kényszerített tömegekkel való sorsközösséget még elvben is visszautasította. Az egyház istentől kapott szabad akaratot hirdetett, amely szerint a kizsákmányoló osztály szabad akarattal — tehát a vallási normákkal nem ellenkező módon — hajszolhatta a hasznot a kizsákmányoltak verejtéke és vére árán is. Ugyanekkor visszautasította az elnyomott tömegeknek a szörnyű nyomorúság megváltoztatására irányuló akaratát. Mert itt szerinte az emberi akarat ellenkezett az isteni akarattal, aki a világot olyannak teremtette, hogy abban szegények és gazdagok legyenek. S hogy mennyire hamis tan a szabad akarat elve, kitűnik abból is, hogy a reformáció és az ellenreformáció korszakában a parasztok kötelesek voltak uruk vallását követni, anélkül, hogy saját akaratukat érvényesíthették volna. Az érvényesítés jogát éppen az egyház vonta meg tőlük. A kizsákmányolás minden embertelenségére csak türelmet javasolt gyógyírként. Ugyanakkor a krisztusi szeretet apostolainak nem volt ellenvetése az ellen, hogy az uralkodó osztály hosszú időn át fenntartotta, sőt törvénybe iktatta az „első éjszaka" jogát. A házasság „szentségét" és a szeretet elvét szerintük nem sértette az, hogy a földesúr a törvény nevében élvezhette a nászéjszakát minden birtokához tartozó menyasszonnyal. Az emberi méltóság ilyen megtiprása, a nemes emberi érzés ekkora meggyalázása és az erőszak legdurvább megnyilvánulása ellen a krisztusi szeretet hirdetői soha egy lépést sem tettek. Nevetséges is lett volna szeretetet várni birtokosoktól, tőkésektől, akik a pénzt mindenkor jobban szerették alárendeltjeiknél és embertársaiknál. Éppen így biztosíthatták gazdagságukat! Azt sem állíthatjuk, hogy talán a kizsákmányolók egymást szerették volna, habár egy társadalmi osztályhoz tartoztak és érdekeik nagy vonalakban megegyeztek. A konkurrencia, a piacokért, a lehető legnagyobb nyereségért vívott harc a kizsákmányoló osztályon belül is könyörtelen küzdelmet, érdekellentéteket szított. Dehogyis lehetett szó felebaráti szeretetről, ha pénzre ment a játék! EZT A HELYZETET, ahol „ember az embernek farkasa" volt, az egyház mellett a burzsoá bölcsészek egész serege igyekezett a maga és az uralkodó osztály javára öröktől és örökkévalónak magyarázni. Hangoskodva hirdették, hogy a kapzsiság, más munkájának kihasználása és a hatalomra törés vágya örök, megmásíthatatlan emberi tulajdonságok. Azt azonban egyszer sem mondták, hogy e sok rossz tulajdonság egyes-egyedül az igazságtalan társadalmi rendszer, az abból eredő gazdasági és szociális ellentétek eredménye. Tudatosan vagy nem tudatosan elhallgatták, hogy e tulajdonságok is eltávolíthatók,' csak előbb azt a társadalmi rendszert kell megváltoztatni, amelyből gyökereznek. Mert mit értek a szeretetről hangoztatott ékes szavak, ha a társadalom gazdasági feltételei, a könyörtelen kizsákmányolás engesztelhetetlenül szembeállította az éhező, nyomorgó embereket a dolog nélkül, más munkájából busásan élő gazdagokkal. A kapitalizmus fejlődésével új, forradalmi társadalmi erő — a proletariátus lép a történelem színpadára. S a proletariátus burzsoázia ellen vívott harcában magas erkölcsi tulajdonságok születnek: testvériség, elvtársiasság, becsületesség, áldozatkészség és teljes odaadás a munkásosztály nagy ügyéért, amely már nemcsak egyetlen társadalmi csoport érdekeiért száll síkra, hanem olyan társadalmi rendszer megvalósítását tűzte ki célul, amely megszünteti a kizsákmányolást és az egész nép jólétét biztosítja. Gondoljunk csak a proletár önzetlenség olyan ragyogó példáira, mint a vörös segély-akciók, amikor a nélkülöző munkások éhbérük egy részét a legönzetlenebbül adományozták munkanélküli társaik éhező családjának. Sőt, a heti tíz korona munkanélküli segélyből is juttattak a megszorultaknak. Vagy gondoljunk azokra az önfeláldozó elvtársakra, akik Európa országaiból, sőt Amerikából is önként siettek a szabadságáért harcoló spanyol nép megsegítésére. Olyan erkölcsi tulajdonságok és az emberbaráti szeretetnek olyan ragyogó példái ezek, amelyekre méltán építhet a szocialista társadalom is. E tulajdonságok kialakítása szocialista társadalmunk új emberében a szocialista állam és szerveinek történelemalkotó feladata. A LEGALAPVETŐBB TÉNYEZŐ az emberi, a társadalmi kapcsolatok, az új erkölcsi tulajdonságok formálásában az, hogy a szocialista forradalom eltávolítja azokat a gazdasági feltételeket, amelyek az osztályellentéteket szülik: megszünteti az embernek ember által való kizsákmányolását. Azzal, hogy a termelőeszközök a társadalom tulajdonába mennek át, megszűnik a haszon, a nyereség utáni hajsza és a termelt javak nemcsak egy kis csoport, hanem az egész társadalom jólétét szolgálják. Megváltozik a társadalom tagjainak a termelőeszközökhöz való viszonya s enLJJ SZÖ 4 * 1960. január 30.