Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-28 / 27. szám, csütörtök

A lehetőségek jobb kihasználásával merészebb célok elérését tűzik ki 'A nagypakai falusi pártszervezet évzáró taggyűléséről Nagypakának, Kispakának és Csu­kárpakának közös földművesszövet­kezete van. A három falu kommu­nistái a napokban évzáró taggyűlé­sükön arról beszéltek, hogy az egye­sített földművesszövetkezetben job­bak a gazdasági fejlődés lehetőségei. Két éve 4,5 millió korona bevétele volt a szövetkezetnek, tavaly 300 ezer koronával többet értek el. A be­adási kötelezettségeiken kívül 500 mázsa sertéshúst, 460 mázsa marha­húst, 187 ezer liter tejet és 160 ezer tojást adtak a közellátásnak. Az évzáró taggyűlésen azonban nemcsak az eredményekről beszéltek az elvtársak, hanem felvázolták a távlatokat is. A pártbizottság beszá­molója részletezte, milyen hoza­mokra és hasznosságra számítanak az idén az EFSZ-ben. A vitában a szövetkezet elnöke merész célkitűzé­seket vetett fel. Amikor ugyanis a termelési és pénzügyi tervet a szö­vetkezeti tagok munkarészlegenként megtárgyalták, még mozgősítóbb tervvel jöttek elő. Többre becsülik a lehetőségeket. Az anyasertések gondozói 11 malac elválasztása he­lyett 13-at vállalnak anyadisznón­ként. A hízóknál tíz dekával na­gyobb napi súlygyarapodásra tettek Ígéretet. A prerovi felhívásra azzal válaszolnak, hogy gabonafélékből 2 mázsával és cukorrépából 20 mázsá­val nagyobb hektárhozamok elérésé­re törekszenek, mint amennyit az eredeti terv tűzött ki. A kertészet dolgozói az egy hektárra tervezett 60 460 korona bevétel helyett 78150 koronát vállaltak. A kötelezettségvállalásoknak a termelésben dolgozó kommunisták voltak a fő kezdeményezői. Milyen - \ Friss saláta és retek Jó munkát, nagy szorgalmat igé­nyel, ha azt akarja a kertész, hogy csoportja minden hektár földön 40 ezer korona értéket termeljen. A po­zsonypüspöki szövetkezet kertésze­tének dolgozói szorgalmas emberek, értik szakmájukat, különben ők sem vághatták volna ily nagy fába fej­széjüket — hektáronként 40 ezer korona értékű salátát, retket és egyéb zöldségfélét akarnak termelni. Az elhatározás megszületett, s hoz­zá is láttak a terv megvalósításához. Eddigi munkájuk alapján az a ter­vük, hogy február vége felé és már­cius eleje táján 10 ezer fejéssalátát és 15 ezer csomó retket visznek a piacra az üvegházi termésből. kár, hogy ezek az elvtársak az év­záró taggyűlésen nem beszéltek. Nem mondták meg, miben akarnak segítséget a pártszervezettől és a szövekezet vezetésében dolgozó kommunistáktól. Nem beszéltek a nehézségekről, a munkahelyek prob­lémáiról. Hiába biztatta őket a párt­szervezet elnöke. A pártbizottság beszámolójában és a felszólalók a vitában bírálták azo­kat az elvtársakat, akiktől több és tevékenyebb munkát vár a pártszer­vezet. Sajnos, a bírálatot egyesek rosszúl értelmezték. Egy párttag megsértődött, amikor szóvá tették, hogy nem járt rendesen a taggyűlé­sekre. Horváth elvtárstól ugyanakkor a pártbizottság azt kívánja, hogy jobban lássa el a CSISZ-ben az elnö­ki funkciót. Horváth elvtárs beismer­te, hogy az ifjúsági szervezet gyen­gén működik, azonban a személyét érintő bírálatot ő sem fogadta el. Ugyanígy reagáltak a propagandisták a bírálatra, amely a pártoktatási év késedelmes megkezdése miatt érte őket. Kispakán Kárász Zoltán pro­pagandista rendesen vezeti a párt­oktatást, de Nagypakán és Csukár­pakán ezer okot és kifogást találtak a propagandisták a lemaradás igazo­lására. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy az önbírálat bizony hiányzott erről az évzáró taggyűlésről. Hiba volt az is, hogy a pártszervezet egyes fon­tos hozzászólásokból nem vonta le a megfelelő következtetéseket. Például az új évben szervezési vagy más okok miatt csökkent a pártsajtó elő­fizetőinek a száma. Még a párttagok sem járatnak valamennyien újságot. Határozatba kellett volna venni, hogy a pártsajtó terjesztésében te­vékenyebb munkát fejtenek ki a kommunisták a saját és a pártonkí­vüliek körében. Nem akarjuk lebecsülni az évzáró taggyűlésnek azt a határozatát, hogy a következő hónapokban hány kutat ásson és hány fát ültessen ki a szövetkezet, mert ez hozzájárul a pártunk által szorgalmazott célkitű­zés teljesítéséhez, a föld termékeny­ségének növeléséhez. De ne húnyja­nak szemet a politikai és szervezési munka egyes fogyatékosságai felett sem. Dicséretet érdemelnek a pakai kommunisták, hogy látják a hibákat, azonban találják meg a módját is, hogy a következő évzáró taggyűlésen ne kelljen ismét azokkal a problé­mákkal foglalkozni, melyek hamaro­san megoldhatók. DRÄBEK VIKTOR SZ6 POSTÁI Á B ň I Téged is vár ^ a mezőgazdasági műszaki iskola Az utóbbi évek folyamán járásaink <> és falvaink hatalmas fejlődésen men- Ö tek keresztül. Az eddig lemaradt ag- % jjrár járásokból — a szocialista me-g Nzőgazdaság építésével — fejlett me-Ő Özőgazdasági járások lettek. A gyors 3 5 fejlődés nagy igényeket támaszt a gszakmailag jól felkészült mezőgaz­gdasági káderekkel szemben. Jó szak­n ember csak az lehet, aki a gyakor­Cjlati tudás mellett ottho . van az elmé­letben is. Ma nagy lehetőség nyílik — a szakképzettség elmélyítésére. Ilyen lehetőséget nyújt a négyévi Leleszi Mezőgazdasági Műszaki középiskola is A sikeres érettségi után a növendé­kek a mezőgazdaságban mint agronó­tnusok és zootechnikusok helyezked-^ hetnek el. ' _ Az iskola szép és egészséges diák­ö otthonnal rendelkezik, melyben minden ö diák meleg otthonra talál. Az iskolába jelentkezhet minden tanuló, aki elvé­gezte az általános iskola 8, illetve 9. osztályát s még nem töltötte be 18. életévét. Kérjük a mezőgazdaság iránt érdeklődő tanulókat, hogy az 1960— 61-es iskolaévre szóló jelentkezési Ivüket a legrövidebb időn belül küld­í.jék el a Leleszi Mezőgazdasági Műsza­ki Középiskola igazgatóságához. «} S Kertész Pál, Lelesz g GYORSÍTSUK MEG A GÉPJAVÍTÁST A kassai kerület földművesei mindent megtesznek, hogy a lehető legjobban és minél hamarább előkészítsék a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Hogy a tavasz ne okozhasson kellemetlen meglepetést, a kassai kerület földműveseinek gondos­kodniuk kell az erő- és munkagépek gyors megjavításáról. A kerületben mű­ködő GTÄ-k ez év január 19-ig a kere­kes traktorok 51 százalékét javították meg. A legjobb eredményeket a Spišské Podhradie-i GTÄ gépjavítói érték el, akik 84 százalékra végezték el a kerekes trak­torok javítását. E téren a legnagyobb mértékben a trebišovi GTÄ dolgozói ma­radnak el. Feladataik négyszázalékos tel­jesítése arról tanúskodik, hogy minden bizonnyal igen hosszú télre számítanak A kassai kerületben nemcsak a GTÄ-k maradoznak le a mezőagzdasági gépek ja­vításában, hanem az EFSZ-ek is, melyek kerületi viszonylatban a kerekes trakto­rok 33 százalékát és a lánctalpas trakto­rok 27 százalékát javították ki. A rozsnyói járás EFSZ-i példát mutatnak a többiek­nek. Elvégezték a kerekes traktorok 50 százalékának és a lánctalpas traktorok 60 százalékának javítását. Bohuí Nemček, Kassa Sokat változott az élet Aki évek múltával lép hazánk legkeletibb területének földjére, alig ismeri meg a környéket, mely igen sok változáson ment keresztül. Lényegesen megváltozott Humenné kisváros arculata is. A városban korszerű, nagy kiterjedésű lakónegyed és új üzem épült fel. Az üzem csaknem 3000 dolgozót foglalkoztat. Hónapról hó-: napra fokozódik az üzem termelése. Sokan kételkedtek abban, hogy tapasztalatlan munkásaink meg tudnak birkózni a vegyi úton előállított műfonál nagy igényeket támasztó bonyolult termelési tech­nológiájával. Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy igyekezetüket siker koronázta. Az üzemben kiváló dolgozók fejlődnek. Az ésszerűsítők és a műszaki dolgozók a munkásokkal együttműködve további igényes feladatra — az üzem kiépítése második szakaszának előkészítésére készülnek. Ez a második rész oly terjedelmű lesz, mint a már üzembe helyezett részleg. M. Lednický, Humenné LEVEL OSTRAVAROL Annak a fiatalnak, aki az ostrava-kar­vinai bányakörzetbe jön dolgozni, azt ajánlom, hogy az ifjú bányászok ottho­nát válassza lakásul. Ebben az otthon­ban nemcsak korszerű, minden követel­ménynek megfelelően berendezett szobát talál, hanem ennél sokkal többet. Az otthonban több mint ezer bányász lakik, az ország minden részéről. A föld­szinten korszerűen berendezett étterem, mely szinte ragyog a tisztaságtői, a bá­nyászotthon lakói 1 korona 80-ért kap­nak reggelit. Fél liter tej vagy kávé, ka­kaó, három kifli, kinek mi tetszik. Az ott­hontói autóbusz viszi a munkásokat mun­kahelyükre. Ha munka után hazajönnek, szobájuk már tisztán várja őket. Ké­nyelmükről, a tisztaságról, a mosásról több mint 30 takarítónő, szakács, mosónő gondoskodik. Az étkezdében naponta há­romféle ételből választhat az ember.. Sza­bad időben lehet az otthonban szórakozni, sportolni, művelődni. Mindezekre a cé­lokra külön-külön helyiség szolgál. Az otthonnak 5 televíziós készüléke, két nagy büféje, 3 ezer könyvvel rendelkező könyvtára, olvasóterme, színház- és mozi­helyisége van, ezenkívül saját zenekara, színjátszó köre s különféle szakkörei. Az otthon mozihelyiségében tavaly összesen 142 játékfilmet mutattak be, és 26 tu­dományos filmet. A filmelőadásokat átla­gosan 200 bányász nézi végig. Több tu­dományos előadás is volt a vallás kelet­kezése, az élet keletkezése és fejlődése, az atomtechnika, a világűr-utazás kér­déseiről. Az otthon kulturális munkájából szépen kiveszi részét a színjátszó és az esztrádkör is. A bányászotthon könyvtárának több mint 300 állandó olvasója van. Jól mű­ködik a sakkor és az asztalteniszezők kö­re is. Ezeknek a köröknek a munkája visszatükröződik a bányászok munkájában és politikai öntudatában is. így például a CSISZ-szervezet tagjai erélyesen har­colnak a munkakerülők ellen. Faliújságo­kon és hangszórón keresztül pellengérezik ki őket. Elérték azt, hogy míg azelőtt naponta 25—30 igazolatlan mulasztás volt az üzemben, tavaly az év végére ez a szám már 5—10-re csökkent. A bányásznap alkalmából az otthon 177 brigádosa ka­pott elismerő oklevelet a kiváló munkáért, az újév alkalmából pedig 700-an. Az otthon lakói a faluszépítési akció keretében ta­valy 70 facsemetét ültettek ki az épület körül. A Nagybánya üzemi tanácsa negyed­évenként értékeli a kulturális munkát. A bányásznap alkalmából a szakszervezeti bizottság a példás tisztaságért, a gondol elszállásolásért elismerő oklevéllel jutal­mazta az otthon vezetőit. KEZES JÖZSEF, Karvina. A ..FELEBARÁTI SZERETETTOL" az elvtársi kapcsolatokig n MINDEN TÖRTÉNELMI IDŐSZAK, a társadalmi fejlődés minden szaka­sza megszabja az emberek általános kapcsolatainak jellegét. Mindjárt bevezetőben le kell szögeznünk, hogy e kapcsolatokra mindenekelőtt is a termelés jellege és az embereknek a termelésben elfoglalt helye nyom­ja rá bélyegét. Mert a termelés az a természetes folyamat, amelyben a társadalom és ezen belül annak egyes tagjai biztosítják a létfenntartáshoz szükséges eszközöket. Az emberek tehát elsősorban a létért vívott harc mezején — a termelésben találkoz­nak. Itt alakulnak kölcsönös kapcso­lataik. Amíg vannak gazdasági és eb­ből adódó osztályellentétek, ezek az emberek kölcsönös kapcsolataiban is élesen tükröződnek. Ezek az áthidal­hatatlan ellentétek megtalálhatók minden osztálytársadalomban, ahol vannak kizsákmányolók és kizsákmá­nyoltak. Az a gondolat, hogy az ember tár­sénak barátja, testvére, segítője le­gyen — nem újkeletű. A kizsákmá­nyoltak ezrei, milliói évszázadokon át álmodoztak olyan társadalmi rend­ről, amely nekik, kisemmizetteknek, gazdasági alárendeltségüknél fogva lenézetteknek is emberi sorsot bizto­sított volna. A legszorosabb, a leg­nemesebb emberi kapcsolatok ép­pen az elnyomatás legvadabb idősza­kában alakultak, érlelődtek - s ép­pen az elnyomottak sorsközösségé­ben. Mert senki sem vágyódott úgy szeretet, igazság után, mint a nyo­morgók tömegei. Nem véletlen te­hát, hogy az emberbaráti szeretet hirdetése éppen az embertelen rab­szolgatársadalomban válik tanná és a szolgaságban élő tömegek hitvallásá­vá. Mert azzá vált! A felebaráti szeretet tanán alakuló vallást később intézménnyé, egyház­zá emelik. És bármennyire furcsán hangzik is, az a tan, amely az elnyo­mottak szenvedéséből fakadt, később kizárólag az uralkodó, a kizsákmá­nyoló osztályokat szolgálja. Az egy­ház ugyan látja a kizsákmányolás társadalmi igazságtalanságát, de úgy igyekszik ezt feltüntetni, mint egy földöntúli, mindenható lény, az iste­ni akarat megváltoztathatatlan meg­nyilatkozását. A rabszolgatartók, a feudális és tőkés hatalmasok hama­rosan felismerték a felebaráti szere­tet tanának népszerűségét, ugyanak­kor gátló társadalmi erejét s ezt az egyház segítségével évszázadokon át a maguk javára, uralmuk fenntartá­sára használták fel. Ez a felebaráti szeretetet hirdető egyház a középkor leghatalmasabb hűbérura. Az egyházi birtokok mér­hetetlen gazdagsága ugyanúgy, mint a Vatikán jelenlegi óriási vagyona ugyancsak a kizsákmányoltak verej­tékéből fakadt. Ez az egyház kö­vetelte az emberségétől, gyermekei­től és feleségétől erőszakkal meg­fosztott rabszolgától, hogy urát, a rabszolgatartót is felebarátjaként szeresse. Azt követelte, hogy a mun­kából kidobott munkás, akinek csa­ládját nemegyszer éhhalál fenyeget­te, és akinek penészes pincelyuknál különb lakásra sohasem tellett, úgy szeresse kizsákmányolóját, keserű sorsának okozóját, mint önönmagát. AZ EGYHÁZ az istennek tetsző türelmet mint erényt hirdette, ame­lyet a felebaráti szeretet legszebb megnyilvánulásának nyilvánított. El­ítélt minden erőszakot, amely a meg­levő rendszer, tehát a kizsákmányo­lás, a társadalmi igazságtalanság megszüntetésére irányul. Amikor J. J. Rousseau felvilágosult éleslátással kijelentette: „A zsarnoknak nincs joga panaszkodnia, ha erőszakkal döntik meg. Erőszak tartotta hatal­mon és erőszak fogja megdönteni. amikor az elnyomottak majd elnyom­ják elnyomóikat." — a nagy gondol­kodó müveit az egyház indexre tet­te. Itt az egyház a legfélreérthetet­lenebbül a zsarnok és a zsarnokság mellett tört lándzsát. Ezekután még azt sem állíthatta, hogy a felebaráti szeretetet megkülönböztetés nélkül vonatkoztatja a társadalom minden tagjára, — kizsákmányoltra, kizsák­mányolóra egyaránt, mert az igába kényszerített tömegekkel való sors­közösséget még elvben is visszauta­sította. Az egyház istentől kapott szabad akaratot hirdetett, amely szerint a kizsákmányoló osztály szabad aka­rattal — tehát a vallási normákkal nem ellenkező módon — hajszolhat­ta a hasznot a kizsákmányoltak ve­rejtéke és vére árán is. Ugyanekkor visszautasította az elnyomott töme­geknek a szörnyű nyomorúság meg­változtatására irányuló akaratát. Mert itt szerinte az emberi akarat ellenkezett az isteni akarattal, aki a világot olyannak teremtette, hogy ab­ban szegények és gazdagok legye­nek. S hogy mennyire hamis tan a sza­bad akarat elve, kitűnik abból is, hogy a reformáció és az ellenreformá­ció korszakában a parasztok kötele­sek voltak uruk vallását követni, anélkül, hogy saját akaratukat ér­vényesíthették volna. Az érvényesí­tés jogát éppen az egyház vonta meg tőlük. A kizsákmányolás minden emberte­lenségére csak türelmet javasolt gyógyírként. Ugyanakkor a krisztusi szeretet apostolainak nem volt el­lenvetése az ellen, hogy az uralkodó osztály hosszú időn át fenntartotta, sőt törvénybe iktatta az „első éjsza­ka" jogát. A házasság „szentségét" és a szeretet elvét szerintük nem sértette az, hogy a földesúr a tör­vény nevében élvezhette a nászéj­szakát minden birtokához tartozó menyasszonnyal. Az emberi méltóság ilyen megtiprása, a nemes emberi érzés ekkora meggyalázása és az erőszak legdurvább megnyilvánulása ellen a krisztusi szeretet hirdetői so­ha egy lépést sem tettek. Nevetséges is lett volna szerete­tet várni birtokosoktól, tőkésektől, akik a pénzt mindenkor jobban sze­rették alárendeltjeiknél és embertár­saiknál. Éppen így biztosíthatták gazdagságukat! Azt sem állíthatjuk, hogy talán a kizsákmányolók egymást szerették volna, habár egy társadalmi osztály­hoz tartoztak és érdekeik nagy vo­nalakban megegyeztek. A konkurren­cia, a piacokért, a lehető legnagyobb nyereségért vívott harc a kizsákmá­nyoló osztályon belül is könyörtelen küzdelmet, érdekellentéteket szított. Dehogyis lehetett szó felebaráti sze­retetről, ha pénzre ment a játék! EZT A HELYZETET, ahol „ember az embernek farkasa" volt, az egy­ház mellett a burzsoá bölcsészek egész serege igyekezett a maga és az uralkodó osztály javára öröktől és örökkévalónak magyarázni. Han­goskodva hirdették, hogy a kapzsi­ság, más munkájának kihasználása és a hatalomra törés vágya örök, megmásíthatatlan emberi tulajdonsá­gok. Azt azonban egyszer sem mond­ták, hogy e sok rossz tulajdonság egyes-egyedül az igazságtalan tár­sadalmi rendszer, az abból eredő gazdasági és szociális ellentétek eredménye. Tudatosan vagy nem tu­datosan elhallgatták, hogy e tulaj­donságok is eltávolíthatók,' csak előbb azt a társadalmi rendszert kell meg­változtatni, amelyből gyökereznek. Mert mit értek a szeretetről hangoz­tatott ékes szavak, ha a társadalom gazdasági feltételei, a könyörtelen kizsákmányolás engesztelhetetlenül szembeállította az éhező, nyomorgó embereket a dolog nélkül, más mun­kájából busásan élő gazdagokkal. A kapitalizmus fejlődésével új, forradalmi társadalmi erő — a pro­letariátus lép a történelem színpa­dára. S a proletariátus burzsoázia el­len vívott harcában magas erkölcsi tulajdonságok születnek: testvériség, elvtársiasság, becsületesség, áldozat­készség és teljes odaadás a munkás­osztály nagy ügyéért, amely már nemcsak egyetlen társadalmi csoport érdekeiért száll síkra, hanem olyan társadalmi rendszer megvalósítását tűzte ki célul, amely megszünteti a kizsákmányolást és az egész nép jó­létét biztosítja. Gondoljunk csak a proletár önzet­lenség olyan ragyogó példáira, mint a vörös segély-akciók, amikor a nél­külöző munkások éhbérük egy ré­szét a legönzetlenebbül adományoz­ták munkanélküli társaik éhező csa­ládjának. Sőt, a heti tíz korona mun­kanélküli segélyből is juttattak a megszorultaknak. Vagy gondoljunk azokra az önfeláldozó elvtársakra, akik Európa országaiból, sőt Ameri­kából is önként siettek a szabadsá­gáért harcoló spanyol nép megsegíté­sére. Olyan erkölcsi tulajdonságok és az emberbaráti szeretetnek olyan ragyo­gó példái ezek, amelyekre méltán építhet a szocialista társadalom is. E tulajdonságok kialakítása szocialis­ta társadalmunk új emberében a szo­cialista állam és szerveinek törté­nelemalkotó feladata. A LEGALAPVETŐBB TÉNYEZŐ az emberi, a társadalmi kapcsolatok, az új erkölcsi tulajdonságok formálásá­ban az, hogy a szocialista forradalom eltávolítja azokat a gazdasági felté­teleket, amelyek az osztályellentéte­ket szülik: megszünteti az embernek ember által való kizsákmányolását. Azzal, hogy a termelőeszközök a tár­sadalom tulajdonába mennek át, megszűnik a haszon, a nyereség utá­ni hajsza és a termelt javak nemcsak egy kis csoport, hanem az egész tár­sadalom jólétét szolgálják. Megvál­tozik a társadalom tagjainak a ter­melőeszközökhöz való viszonya s en­LJJ SZÖ 4 * 1960. január 30.

Next

/
Thumbnails
Contents