Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-28 / 27. szám, csütörtök

BESZÉDES BIZONYÍTÉK MŰVELŐDÉSÜNKRŐL Köztudomású, hogy Csehszlovákiá­ban a békés alkotómunka csodákat művel, s e kis ország sok dologban világviszonylatban is az elsők közé került. így van ez például az ipari termelés terén. Noha Csehszlovákiá­ban a világ összlakosságának csak mintegy fél százaléka él, Csehszlo­vákia a világ ipari termelésének két százalékát állítja elő. A népi demokrácia 15 éves fenn­állása alatt az országban négysze­resére növekedett a termelés, s e szám a jövőben tovább emelke­dik. A harmadik ötéves terv végére például Csehszlovákia hatszor annyit fog termelni, mint a háború előtt. S ami szintén nagyon fontos: a ter­melés fejlődésével egyidejűleg fej­lődött és fejlődik kulturális életünk. Ma már sehol sem vitás, hogy a közoktatás fejlesztése, a lakosság ne­veléséről és műveltségéről való gondoskodás terén egyetlen tőkés ország sem éri el a csehszlová­kiai eredményeket. Csehszlovákia iskolarendszerének előnyeit bizonyítja a százezer lakos­ra eső tanulók száma is. Ezen a téren is az elsők közé tartozunk a világon. Az 1958-1959-es iskolai évben Csehszlovákiában százezer la­kosra 16 645 tanuló esett, akik az általános műveltséget nyújtó isko­lákban, valamint a szak- és peda­gógiai iskolákban tanultak. Ausztriá­ban az 1956/1957-es iskolai évben 12 502 tanuló, Franciaországban az 1954/1955-ös iskolai évben 14 430, Olaszországban pedig még kevesebb: 12 811 tanuló esett százezer lakosra. Csak a Szovjetunió előz meg bennün­ket ezen a téren, ahol 17 762 ta­nuló esik százezer lakosra. Hazánk a főiskolások számát ille­tőleg is az elsők közé tartozik a vi­lágon: 545 főiskolai hallgató esik nálunk százezer lakosra. A főiskolá­sok száma országunkban sokkal na­gyobb, mint bármely tőkés ország­ban. Ezen a téren is csak a Szovjet­unió jár előttünk, ahol 1034 főisko­lás esik százezer lakosra. Közoktatásunk fejlődését még szemléltetőbben mutatják az abszo­lút számok. Míg az 1945/1946-os is­kolai évben iskoláinkban 1 477 716 ta­nuló tanult, addig az idei iskolai évben már 2 050 000 gyermek tanul az ál­talános művelődést nyújtó iskolák­ban. Ez a legnagyobb szám, melyet 1945 óta, • köztársaságunk; szovjet hadsereg által történt felszabadítá­sa óta elértünk. Hazánkban 12 551 Iskola van 66 667 osztállyal. Nagy fellendülést értek el szakis­koláink is. Ez a fellendülés termé­szetes következménye a népgazda­ság fejlődésének/ az új technika meghonosításának az iparban és a mezőgazdaságban, csakúgy, mint az egészségügy, a közoktatás és a dolgo­zókról való kulturális gondoskodás növekedésének. Az 1958/1959-es is­kolai évben szakiskoláink 4 535 osztályában 192 116 diák tanult, .kö­zülük 51539 olyan tanuló, akik fog­lalkozásuk megszakítása nélkül vég­zik tanulmányaikat. Az 1956/1957-es iskolai évben ezen iskolák 2604 osz­tályának csak 75 552 tanulója volt. Hasonló a helyzet a főiskolák te­rén is. Üj iskolák épültek, új tanul­mányi szakmák létesültek. Az 1958/1959-es iskolai évben több mint kétszer annyi volt a főiskolai hallgatók száma, mint az 1956/1957­es tanévben. Az 1956/1957-es isko­lai évben Csehszlovákiában 13 fő­iskola volt 52 tanszékkel, amelyeken 23 435 diák tanult. Az elmúlt isko­lai évben 38 főiiskolánk 106 tan­székének 52 462 hallgatója volt. Ezenkívül további 20 000 dolgozó egészítette ki műveltségét a foglal­kozás megszakítása nélkül. A főiskolai hallgatók nagy száza­léka nőkből áll. Csehszlovákiában sokkal több nö végez főiskolai ta­nulmányokat, mint a tőkés orszá­gokban. Az 1958/1959-es iskolai év­ben 31 százalékot tett ki a főiskolai hallgatónők arányszáma. Ezzel szem­ben az 1955/1956-os tanévben Nagy­Britanniában 25 százalék, Nyugat­Németországban pedig 19 százalék volt a női főiskolai hallgatók arányszáma. Olaszországban az 1856/1957-es tanévben a főiskolások 27, Ausztriában pedig 22 százaléka volt nő. E statisztikai kimutatás során kü­lön kell szólnunk azokról a művelő­dési lehetőségekről, amelyekre Cseh­szlovákiában a magyar nsmzetiségű dolgozóknak nyílik anyanyelvükön lehetőségük. A magyar nemzetiségű fiatalság az országban 440 ötosztályos, 120 nyolcosztályos, 12 tizenegyosztályos és 29 középfokú szakiskolában saját anyanyelvén tanul. Egy napilap, ti­zennyolc folyóirat, magyar nyelvű könyvkiadás, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének kiter­jedt népművelési hálózata, a magyar könyvtárak és hivatásos színtársu­lat biztosítja a magyar nemzetiségű lakosság kulturális igényeinek kielé­gítését. Mind-mind olyan eredmény, amely mindennél jobban beszél Csehszlová­kia fejlettségéről, a lakosság igé­nyeinek messzemenő kielégítéséről. Es milyen távlatok nyílnak a köz­oktatás továbbfejlesztése terén? A XI. pártkongresszus határozata szerint, melyet a Központi Bizott­ság a múlt év áprilisi ülésén dolgo­zott fel, a nevelés és a közoktatás további javítására kerül sor úgy, hogy jobban megfeleljen a gazdaság és az élet szükségleteinek. Felépít­jük az új típusú iskolát, új tartal­mat adunk neki és szervesen össze­kapcsoljuk a tanítást a diákok ter­melőmunkájával. Minden öt éven aluli gyermek­nek lehetővé tesszük az óvodába já­rást. Az általános tankötelezettsé­get kilenc évre hosszabbítjuk meg. 1065-ig lényegesen növekedni fog az általános műveltséget nyújtó isko­lák kilencedik osztályába felvett tanulók száma. 1970-ig pedig teljes középiskolai műveltséget nyújtunk a fiatalság túlnyomó részének. Szocialista épitőmunkánk befejezé­se és a kommunizmusba való átme­net távlatai hazánkban megkövetelik az egész nevelési és közművelődési rendszer olyan alapvető átépítését, hogy sokoldalúan fejlett és művelt embereket neveljen, s a kommu­nista társadalom öntudatos építőivé és védelmezőivé tegye őket. Ezt a célt követi az a javaslat is, ame­lyet az iskolai dolgozók éppen az elmúlt napokban dolgoztak ki az új oktatási és nevelési módszerek be­vezetésére vonatkozólag. (pa-b) Szirénabúgás veri fel a krko­nošei éj csendjét. Hosszan elnyúj­tott Szirénahang, idegekig ható, velőtrázó, melynek hallatára per­cek alatt benépesedik Špindlerúv Mlyn központja, a tenyérnyi nagy­ságú főtér. Éjfél után két óra. A vérfagyasztó hangtól régen elszo­kott fülek akaratlanul Is a múltra gondolnak, a háború borzalmaira, a riadókra, a légitámadások elő­hírnökeire ... De nem, ezek az idők többé nem térhetnek vissza. — Mégis, mi történt hát, mi e furcsa ébresztés oka? — kérdez­getik egymástól izgatottan és egyben tanácstalanul a téren ácsorgó üdülők, szomjasan sóvá­rogva a megnyugtató feleletre. — Valakit baleset ért a hegyekben, segítségre van szüksége, vagy eltűnt és keresésére indulnak a Hegyi Szolgálat önkéntes tagjai. Szirénaszóval hívják össze őket „- magyarázza egy jól értesült" bennszülött. ÉLETMENTÉS tes szolgálatot teljesítők száma ösz­szesen százkilencven. Szeretettel végzik felelősségteljes munkájukat és megtiszteltetésnek tartják, hogy részt vehetnek az életmentésben és szabad idejüket ily nemes célok­nak szentelhetik. — A Hegyi Szolgálat tagja termé­szetesen csak az lehet, aki kifogás­talanul sízik, aki az elsősegély-nyúj­tásában szaktudásra tett szert és akinek egészségi állapota megengedi a fáradságos túrákat, az időjárás vi­szontagságai közepette, a hóviharok és legnagyobb fagyok idején is. — De azért ne higyje — mosolyog Ha­nuS elvtárs —, hogy tagjaink mind az ifjúság köréből toborzódnak. Koránt­sem! Igen sokan vannak közöttünk idősebb elvtársak, akik fáradhatatla­A sebesült elszállítása előtt A Hegyi Szolgálat irodahelyiségé­ben barátságos meleg fogad. A kan­dallóban vígan pattog a tűz, jól esik elbeszélgetni Štetka elvtárssal, a krkonošei Hegyi Szolgálat vezetőjé­vel és Otakar Hanussal, aki itt a propagációs nevelőmunkát végzi. — A krkonošei Hegyi Szolgálat ez évben ünnepli fennállásának 25. év­fordulóját — meséli Hanuš elvtárs. — A hegyi szolgálatot a Špindlerúv Mijnban levő központunkon kívül, a helyi feladatok teljesítésére létesí­tett körzeteink látják el. Hegyi Szol­gálatink fizetett alkalmazottainak a szárna az egész Krkonošéban nem haladja (neg a kilencet. Az önkén­| Gyüre Lajos : | | S. Tibornak I ^Te ódon dalok új hegedőse ^élsz-c még? Vagy tán sírodba dőlve ^ ^álmodsz korunkról dicsteli ódát? £> lliborkám, lásd, hiányzik a nótád! u S Nincs ki Idézze jő Csorna dolgát, 2, Is északi nyírfák hontalan holtát. ý 'Hol lehet mostan gondtele arcod? £ Szótalan kedvvel íllod a harcot, 5 vagy itthagytad e tájat, e földet, 5 s most szám veled hiába pörölget?. <Csak mímelt volt holnaplátö vágyad, ?s szalmaláng-szándék, hirtelen fáradt} álmodó kedved; s pihenni tértél félkoszorúval, s most némán élnél amíg mások vélt szennyesed mossák? 3 Szólj hát, mert kell a bizonyosság! Ery. nok a szent cél érdekében és akik­nek értékes, hosszűéves tapasztalatai szinte nélkülözhetetlenek a fiatalok számára. Fő feladatunk az életmentés. A felszabadulás óta egyre tömegeseb­ben keresik fel a sportolók, üdülők a hegyvidéket. Az idősebbeknek, főleg a munkásoknak a kapitalista köztársaságban nem telt szórakozás­ra, sportolásra, üdülésre a hegyekben és az ifjúság is tapasztalatlan még. Ne csodáljuk hát, hogy sokan nem ismerik a rájuk leselkedő veszélye­ket, hogy még nem tanulták meg, hogyan viselkedjenek a számukra szokatlan éghajlati viszonyok .között, a ha$as lejtőkön, a jeges utakon, és ezért a balesetek száma is na­gyobb. Ezért kell a Hegyi Szolgálat tagjainak állandóan — éjjel-nappal — készenlétben állniok, hogy szük­ség esetén saját életük kockázta­tásával is elvégezzék a mentési munkálatokat. A Hegyi Szolgálat saját meteoro­lógiai megfigyelőállomásokkal ren­delkezik, amelyeknek jelentései alapján, vihar, hófúvás, lavinaveszély esetén kijárási tilalmat ad ki az egyes veszélyeztetett területeken levő menedékházakból. - Az utóbbi két év folyamán 95 esetben volt szükség beavatkozásra az eltűntek felderítése érdekében. Két eset kivételével mindig sikere­sen. A Hegyi Szolgálat tagjai ezen idő alatt 2300 esetben nyújtottak el­ső segélyt baleseteknél. A szaksze­rű első segélynyújtás a baleset szín­helyén lényegesen megrövidíti a be­teg kórházi ápolásának időtartamát. Kiszámítottuk, hogy a murikából való távolmaradások időtartama egy téli évad során, - tettrekészségünk jó­voltából - egy dolgozónak tíz évi munkaidejével csökken. Persze a mentési munkálatok néha nagyon is izgalmasak. Például, ami­kor nem sikerült az elveszett sízőt mindjárt megtalálni. Az is előfordult már, hogy expedíciónk tagjai az utolsó pillanatban érkeztek, amikor az eltévedt egyén a vihar és fagy ellen akarván védekezni, beásta ma­gát a hóba. Ha idejében nyomára nem bukkanunk a keresettnek, min­den óvintézkedés ellenére megfagy. A lavinák is nagy veszélyt jelente­nek a kirádulók, sportolók számára, különösen kora tavasszal, de azért a Hegyi Szolgálat tagjai eddig még majdnem minden esetben eredmé­nyesen léptek közbe. A Hegyi Szolgálat azonban más irányú tevékenységet is folytat: tag­jai rendszeres őrszolgálatokat telje­sítenek a slterepeken, az erdei uta­kat jelzésekkel látják el, hogy a sportolók el ne tévedjenek a hő­viharban, ködben, vagy a számukra ismeretlen utakon. Felvilágosító elő­adásokat tartanak az üdülőkben és tanfolyamokat rendeznek saját tag­jaik részére. Rendbírságot vetnek ki a rendszabályok ellen vétőkre, azokra, akik az üdülők személyes biztonságára és a természet védel­mére kiadott rendelkezéseket meg­szegik. Hogyan él a Hegyi Szolgálat bün­tető jogával, annak a véletlen foly­tán tanúja lehettem. Jól öltözött, széptermetű fiatal lány lép be az ajtón. Fellépése bizonytalan, lesü­tött szemmel mondja meg a nevét. Mintha szégyelné magát valamiért. Kiderül, hogy idézésre jelent meg az elmúlt éjszaka eseményei miatt. Hogy mi történt? Semmi egyéb, mint hogy miatta búgott fel éjjel a sziréna. Öt keresték hajnalig a Hegyi Szolgálat tagjai, őt, aki éjsza­kára nem tért vissza a menedék­házba, melyben lakott és felelőtlenül üzenetet sem küldött, hírt sem ha­gyott hátra hollétéről. Nem, ez egy­szer szerencsére nem történt bal­eset, az időjárás viszontagságainak sem lett az áldozata a lány. Mind­össze a fennálló rendszabályok meg­szegéséről van szó. Miatta töltötték álmatlanul, fáradságos kereséssel az éjszakát a Hegyi Szolgálat tagjai. Munkájukat siker koronázta, a „szö­kevényt" egy másik menedékházban barátnőjénél találták meg, ahol nyu­godtan aludta az igazak álmát. — A fő dolog, hogy egészségesén'" üdvözölhetjük — mondja a lánynak Štétka elvtárs némi gúnnyal, majd komolyra fogja a szót: — Egyútteď* megbírságolom: száz korona azon­nali megfizetésére ítélem. Remélem, belátja, milyen oktalan riadalmat, felesleges izgalmat okozott. Ezt az összeget tandíjnak kell tekintenie, hogy megtanulja, hogyan kell visel­kednie a jövőben. Mondanom sem kell, a lány belát­ta hibáját és sző nélkül megfizette a nem éppen csekélynek mondható pénzbírságot. Szégyenében sietve hagyta el az iroda helyiségét. És a tanulság? Hanyagságunkkal, feledékenységünkkel másoknak gon­dot, felesleges munkát, álmatlan éj­szakát okozhatunk. Becsüljük meg a Hegyi Szolgálat tagjainak felelősség­teljes, önfeláldozó nehéz munkáját, amelyet az üdülők egészsége és biz­tonsága érdekében végeznek saját egészségük, életük kockáztatásával! KARDOS MARXA mint egymillió százezer kötettel rendelkezik. J. Rublič első felvé tele a könyvtár egyik nagy, korsze rűen felszerelt termét ábrázolja, míg másik képén az olvas ótermet láthatjuk, amelyet különösen a fiatalok szívesen keresnek fel, A prágai városi népkönyvtár több / ÖJ SZÖ 7j * 1960- január 28.

Next

/
Thumbnails
Contents