Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-27 / 26. szám, szerda

Bolyai János —— és az abszolút geometria Január 23-án a bratislavai Matador üzem klubjának nagytermében a Csema­dok bratislavai helyi szervezete, karöltve a CSISZ magyar népművészeti együttesé­vel és a Csemadok felsőcsallóközi népi együttesével jól sikerült esztrádestet rendezett. Az esztrádest műsorát ügyesen válogatott jelenetek, ének- és táncszá­mok képezték. A Csemadok bratislavai helyi szerveze­tének előző sikertelen rendezvénye után kissé bizalmatlanul mentünk a szombati esztrádestre. S a bizalmatlanság a kö­zönség részéről is megnyilvánult: egy kézen is megszámolhattuk a bratislavai nézők számát. Hogy a nézőtér mégis megtelt, a petržalkaiaknak köszönhető. A bratislavalak részéről megnyilvánult bizalmatlanság most alaptalan volt. A mű­sor kellemes meglepetést szerzett, ami véleményünk szerint a rendező M. Somos Erzsébet és a lelkes szereplők számlájára Írandó. Az együttes nem vállalkozott ere­jét meghaladó teljesítményre, amit azon­ban nyújtott, azzal mindenki elégedett volt. A műsor után mindannyian úgy hagy­tuk el a Matador üzemi klubjának elő­adótermét, mint mikor valamiért elég­tételt kapunk... A Csemadok bratislavai helyi szervezete jól sikerült műsorával részben törlesztette, amivel az utóbbi fellépések során adósunk maradt. Ezen adósságtörlesztésért köszönet jár mind a rendezőségnek, mind a szereplőknek. Ha­sonló műsort máskor is szívesen meg­nézünk. (b) A Zeughaus - most a német történelem múzeuma. (ČTK felvétel) MOZAIK 011 (J. FINDA felvétele) got. Megfigyeltem, főleg azok előtt a dokumentumok előtt időznek hossza­san, amélyek leleplezik az első és második világháborút megelőző im­perialista előkészületeket. Tudják, hogy most'jobban kell ügyelniök ar­ra, mi történik a másik oldalon. Tudják és aszerint cselekszenek. Az ideológiai oktatás eredményeképpen a német ember látóköre egyre tá­gul. Azoké is, akiket alaposan meg­terhelt a múlt. Persze hallatlan népszerű a cseh és szlovák zene. Az Állami Opera­házban Don Giovanni címszerepét Rudolf Jedlička, a prágai Nemzeti Színház tagja énekli. Fokozott érdek­lődés mutatkozik a Komikus Opera előadásában évek óta telt házzal színrekerülő Janáček Ravasz rókács­kája iránt. Mindig megtelnek a hang­versenytermek, ha hazai zeneművé­szeink vendégszerepelnek. És akár elhiszik, akár nem, többször meg­győződtem róla, hogy a Csehszlovák Kultúra berlini helyisége előtt gyak­ran állnak sorba fegyelmezetten -* még a nyugat-berliniek is — gramo­fonlemezeinkért. Klasszikus, modern, népi vagy tánczene — a fontos, hogy csehszlovákiai hangfelvétel legyen. Félreértés elkerülése végett meg­írom, hogy a tánczenénél nem a ha­zai slágereket, hanem a hazai hang­felvételt keresik. Saját slágereink ott sem igen tetszenek. A Csehszlovák Kultúra betölti „kulturális misszió­ját" abban is, hogy cseh nyelvtan­folyamait a berliniek százai látogat­ják. Szorgalmasan tanulnak csehül a külkereskedelmi szakemberek, újítók, dolgozók, akik hazánkban szándékoz­nak szabadságukat eltölteni és sok-' sok szerelmes, akinek a párja köz­tünk él. A cseh nyelvnek Berlinben tekintélye van. Részt vettem az Üj szlovák gra­fika című kiállítás megnyitásán. Vie­ra Gergeľová, Viera Bombová, Jar­mila Pavlíčková és Ján Lebiš kiállí­tott művei valóban figyelemre mél­tóak. Kár, hogy túlnyomó részben a háború borzalmaival foglalkoznak, monotematikusak. Ezt azonban nem a kiállító fiatal művészek terhére könyvelem el. Megihleti őket új, szo­cialista életünk is, amint erről a prágai Lovardában most kiállított müveikből meggyőződhettem. És ha már írtam a nyugat-berli­niekről, megemlítem azt is, hogy odaát, a frontvárosban a lélekrombo­ló detektívregények, amerikai kalan­dorfilmek és az éjszakai mulatóhe­lyek revűinek vetkőzőjelenetei domi­nálnak. Érdekes, hogy ezekre a „lát­ványosságokra" a demokratikus Ber­lin lakosait toborozzák. Itt nem kér­nek nyugati márkát. Erre a célra el­fogadják az NDK törvényes fizető­eszközét is. Német barátaink nem dőlnek be a csábításnak. Túlontúl tisztán látják, hogy a cél: provoká­ció. Különösen, amióta az NDK több békés polgára a nyugati szektorban felelőtlen támadások áldozata lett. A kulturális örökséghez való vi­szony nagyon jellemző egy társadalmi rendszerre. Hitler azt mondta: „Ha azt a szót hallom .kultúra' — fel­húzom a revolveremet." A „New York Herald Tribúne" nemrég közöl­te, hogy olvasói szerint Beethoven IX. szimfóniája „a világ legunalma­sabb zenei művei" közé tartozik. Az NDK-ban a párt, a kormány és a nép a németség legnagyobb művészeinek emlékét szeretettel ápolja. Ugyan­akkor körültekintő gondot szentel­nek az élő íróknak, művészeknek is. Példa erre az új német irodalom, melynek legigazabb gyöngyszemei, ha szórványosan, de hozzánk is elke­rülnek. Ez a Németország, a Né­met Demokratikus Köztársaság, nem­csak méltó örököse a német kultúra kincseinek, a német történelem min­den haladó törekvésének, hanem megteremtette már az előfeltételeket az új német kultúra terebélyes ki­bontakozásához is. SZILY IMRE A Béke-Világtanács kezdemé- ménye a többinek, azokból le nem ve­nyezésére ma emlékezünk meg Bolyai János, a matematikai tudo­zethető, tehát önmagában érvényes — vagy nem érvényes. Bolyai tisztán mányok egyik legnagyobb művelő- logikai következtetések útján bebi­Je halálának 100. évfordulójáról. zonyította, hogy léteznek más, ellent­ame­tétel Bolyai János apja, Farkas is már mondásmentes geometriák is, igen neves matematikus, polihisztor, lyekben az euklideszi ötödik aki a marosvásárhelyi kollégiumban nem érvényes. Ez annyit jelent, hogy közel fél évszázadon át volt a mate- egy adott egyenessel párhuzamosan, matika, a fizika és a kémia tanára, egy adott ponton keresztül egy sík­Számos gyakorlati találmány is meg- ban két, sőt több egyenes is húzható, örökítette nevét. Annyi más nagy vagy másképpen: a háromszög szö­ember esetével el- >•• * lentétben őnála a^ ^^^ ^^^^^^^^^^^ ^^ ^^^^^^ ^ ^ ' ^ műszaki hadnagy, y W&r %<««. _ kidolgozza később világhírűvé váló °lméletén°k alap­felveit. A hadseregben zseni szerepét tölti párbajt vív, de nagyszerű zenész is, Bizonyára ez a nyughatatlansága és A Bolyaiak egykori lakóháza Marosvásárhelyen a zabolátlan geinek összege nem minden esetben be, számtalan 180 fok, hanem ennél kevesebb. Ezt az új, ellentmondásmentes geometriát abszolút geometriának nevezzük, kialakuló politikai nézetei az oka amelynek a mi általánosan használt annak, hogy 1833-ban otthagyja a geometriánk, az euklideszi geometria hadsereget s hazatér Erdélybe a csak egyik lehetséges, földi adottsá­családi birtokra gazdálkodni. A fran- gaink között gyakorlatilag kielégítő cia felvilágosodás, majd az utópista esete. szocializmus hatása alá kerül, amit Az igazság kedvéért meg kell je­i— matematikai megállapításaihoz gyezni, hoay Bolyai Jánostól függet­hasonlóan — kora nem ért meg, sőt környezete, apjával együtt, egyenesen lenül, sőt lehet, hogy őt valamivel megelőzve Lobacsevszkij orosz mate­elítél. Utolsó éveit Marosvásárhelyt matikus, a kazáni egyetem híres éli, meghasonlottan önmagával, csa- tanára is kidolgozta az abszolút geo­ládjával, az egész világgal. Bolyai János életműve, a nem­euklideszi geometria elveinek feltá­rása — legalább is korában — nem metria elveit. Nem különösen fonto­sak azok a viták, amelyek lényegében fennálló egyidejűség és kölcsönös függetlenség esetén a tudományos tartozott a közvetlenül gyakorlati elsőbbséget vitatják, mint ahogyan jelentőségű tudományos eredmények a németek és az angolok egesz közé. Lényegében arról volt szó, könyvtárra menő vitaanyagot írtak hogy Euklidész görög matematikus össze arról, ki dolgozta ki előbb az kétezer évvel ezelőtt fő művében, az infinitezimális (a differenciál- es m­Elemekben, felsorolja a matematika tegrál) számítás elemeit, az angol további bizonyításra nem szoruló evi- Newton-e, vagy a német Leibmtz. dens alapelveit, axiómáit. Ezek közül Amint a feltételek megteremtődnek, egy tétel, az ötödik, nem olyan ma- többen is és egymástól függetlenül oától értődő, mint a többi, mert a is elérhetnek fontqp uj tudományos .. . . .... . . ... . f nl r^^ííThoinol/ 1/nr. többi axiómából nem lehet közvetle­nül levezetni. Euklidész híres, sőt hírhedt ötödik tétele így hangzik: „Egy adott egyenesen kívül eső pon­ton keresztül az egyenessel egy sík­ban csak egy párhuzamos egyenes húzható." E tétel következménye, hogy a mi általánosan használt és éppen Euklidészről elnevezett geo­eredményeket, felfedezhetnek kor­szakalkotó technitŽai vívmányokat, mint ahogy erre a tudomány és a technika történelmében számos példa akad. Inkább érdekes az, hogy Bolyai és Lobacsevszkij abszolút geometriája — amely korában tisztán elméleti megállapítás volt - egy Pvszázad .. . , . . .. .. . , múlva igen nagy gyakorlati jelentő metnankban a háromszog szögeinek * Korszerű fizika ségre tett szert. Korszerű fizikai világképünkben, az atom és a világ­egyetem folyamatainak, törvénysze­összege két derékszög, vagyis 180 fok. Nos, Bolyai János kimutatta, hogy rűségeinek megismerésében oly nagy ez az axióma tényleg nem következ- szerepet játszó relativitás-elméletnek feltétlen szüksé­ge van az abszolút geometria alkalma­zására. Ily módon a száz évvel ez­előtt meghalt és nagynevű atyjával együtt Marosvásár­helyt eltemetett Bolyai János élet­műve iskolapéldája az igazi elméleti — vagy ahogyan mi nevezzük — ma­terialista szellemű alapkutatásnak, amely — igen he­lyesen — meg­előzi a gyakorlati alkalmazást, de amint a feltételek beérnek, elenged­hetetlen alapját képezi a tudomány, a technika gya­korlati haladásá­nak. Sz. L. A P ľ £ K D I X wi'ttM'jpÁUt iPATft abteinlt rryaiH exlä?>*n$ • rerital* <*nt f/ihitntu -I Xí F.ath>\'ti (<u ftri«ri A*t»d ttnguam dcritt* fi'A >*-• ttepe«tft>rrt*M°, arijecta £í>st»m f i>­*itati», <ytadran<ra emu?< fŕftmetrka. A8««r« žAľusve GOLYJU eatSam ért fCierolu CacMfeo streastui* Capittftpt* Bolyai János világhírű matematikai művének címlapja Szívesen néztük BARÁTI LÁTOGATÁSON a Német Demokratikus Köztársasá gban írtam már a berlini valóságról, az impozáns építkezésekről, újjáépíté­sekről. De hátha csak a főútvonalak, a Stalin-Allee, az Unter den Linden, a Friedrichstrasse azok, ahol új há­zak épültek? Mi van a mellékut­cákban? Elmentem oda is. A Fried­richstrasse egyik kis keresztutcája az Invalidenstrasse. Amit itt láttam azt bizonyítja, hogy a mellékutcák sem maradtak árván. Itt is építkez­nek. Nem is akárhogyan: korszerűen és gyorsan. A gyalogjárdán zavar­talanul lehet közlekedni, de a vékony deszkakerítés mögött már magasra emelkednek a többemeletes házak tűzfalai. Oj házak nőnek, hiszen so­kan laknak még elégtelenül és kell a hely a fiatal házasoknak is... A baráti országban is sok a házasság­kötés. Az emberek eredményesen dolgoznak, jól öltözöttek, nyugodtak, jókedvűek, kellemes környezetben akarnak lakni. Most folyik a vita Berlin üj városképéről. A hétéves terv végéig minden rom, minden be­építetlen telek helyére új, modern, díszes épületek kerülnek, legalábbis a demokratikus övezetben. * * * Az NDK fővárosára a pezsgő kul­turális élet jellemző. A berlini, — de a vidéki közönség is — nagy ér­deklődést tanúsít a színház, a zene, a film. az irodalom, a képzőművészet és a tudomány iránt. A színházakban, mint a szocialista tábor fővárosaiban általában, klasszi­kus, szovjet, népi demokratikus és nyugati haladó írók legjobb műveit játsszák. Persze elsősorban a német szerzők müveit: Schiller születésének jubileumi 200. évében felújították minden drámáját és a weimari Nem­zeti Színházban ünnepélyes ősbemu­tató keretében bemutatták a költő halála miatt csonkán maradt Demet­riust, a tizenhetedik század első éveiben felbukkant nagy kalandor­nak, a Borisz Godunov orosz cár el­len támadt trónkövetelő ál-Dimitrij­nek a sorsáról írt müvet. Csodálatos a torzó. Máshol is fogják játszani. A Berliner Ensemble színpadi füg­gönye durva zsákvászonbói készült és Picasso békegalambja van ráfest­ve. Ahová a halhatatlan Brecht szín­házának repertoárja és színészei el­jutottak és a jövőben eljutnak, min­denhol tízezrek érzik ennek a ga­lambnak a SžáíTfyčsapásäit, érzik a jövő szabad, friss levegőjét, az em­beriség végleges győzelmének elősze­lét. A legizzóbb siker továbbra is az államdíjas Ernst Busch, az elismer­ten legnagyobb élő német színész alakításában: Galilei élete. Hosszabb ideje próbálják a Dreigroschenopert. A bemutatót egyszer már elhalasz­tották. Brecht szellemében, méltó rendezésben akarják kihozni. Azt mondják, világszenzáció lesz. Az élő írók itt is viszolyognak a mai témától. Hedda Zinner, a Reichs­tag felgyújtása körüli aljas göringi üzelmeket kifejezően színre vivő si­keres Ördögi köre után vígjátékban feldolgozott mai témával jött ki. Cí­me: Wie wäre es, wenn... AVolks­bühnében nagy sikerrel játsszák, bár a téma, legalább a mi számunk­ra nem eredeti. Mi lenne, ha.., a magyar címe és arról szól, mi lenne a falun, ha a földesúr visszajönne, örvendetes tény, hogy a 10 éves köztársaságban sehol ilyen irányú aggodalommal nem találkoztam. A dolgozó parasztok ezeréves pere a nagybirtokosokkal már végérvénye­sen eldőlt. És ha egyeseket — jólé­tükben — borzongatnak is néha-né­ha rémhírek, a téma nem tipikus. Ám az egyes fordulatok elég mulat­ságosak. Az ismert Anna Frankot, az Amsz­terdami kis zsidólányt a Kammer­spieleben Kati Székely, a magyaror­szági kommün bukása után az Egye­A brandenburgi kapu sült Államokba kényszerült és onnan a Magyar Népköztársaságba vissza­térni készülő, Berlinben hirtelen el­hunyt Székely János író lánya ala­kítja. Hazatérőben Berlinben megáll­tak, a kislányt, hogy régi nyelven szóljak, felfedezték és 16 éves ko­rában a világrepertoár egyik főszere­pét bízták rá. Most is ezt játssza, mégpedig nagy sikerrel. Közben a színiakadémiát látogatja. Az amerikai születésű Kati Székely magyar szülők gyermeke, aki Berlinbe jövet csak angolul és spanyolul tudott. Ma meg­becsült német színésznő! Az Anna Frankot alakító Kati Szé­kely (KEMLEIN felvétele) A Die Distel-hez (Csalán) hasonló, egyáltalán nem öncélú, hanem mu­lattatóan konstruktív kabaréra már nálunk is megérett az idő. A prágai Rokokóval baráti szerződést kötöt­tek. Reméljük rövidesen megmutat­kozik a tapasztalatátvétel eredménye. A dolgozók rendszeresen vásárol­nak könyveket. Éppen ottjártamkor jelent meg német fordításban Szé­kely János Magyarországon szétkap­kodott könyve, a Kísértés. Előzőleg angolul, franciául és norvégül adták ki. MOSH: érdeklődnek utána a prá­gai könyvkiadók. Érdemes lenne szlovákul is megjelentetni. Előkészü­letben a második magyar kiadás. Cseh és szlovák szerzők művei közül Ha­šek, Jirásek mellett Majerová, Puj­manová, Hečko, Aškenázy, La'cina, Karvaš, Jirotka fordítások a könyv­üzletek kirakataiban. Különösen a cseh és szlo\ák elbeszéléseket, sza­tírákat vásárolják. És mi otthon azt hisszük, hogy rövid műfajokban sze­gények vagyunk. Lám ... A legkülönbözőbb szakmájú dol­gozók közül kerülnek ki a múzeu­mok és képtárak látogatói. A német történelmi múzeumban sok pionírt és meglett embert, diákot és kato­nát láttam. Valamennyien nagy ér­deklődéssel tanulmányozzák a nagy német parasztháborút, az 1848-as forradalmi harcokat bemutató anya­ür 27.

Next

/
Thumbnails
Contents