Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-24 / 23. szám, vasárnap

ZŰJ SZftPQSTÁlÁBŕ Derekasan megállják helyüket A tornai mészégető a kisebb üzemek közé tartozik, a terv teljesítése azonban éppen oly szorgalmas munkát követel al­kalmazottaitól, mint-a nagyobb üzemek­ben. Márpedig a tornai mészégető dol­gozói a terv feladatainak valóra váltásá­ban igazán szép eredményekkel dicseked­hetnek, s a vállalat legjobb üzemei közé tartoztak. A tavalyi tervet 114,7 száza­lékra teljesítették. Idei tervük jóval ma­gasabb a tavalyinál. Az üzem dolgozói azonban elhatározták, hogy alaposan nekigyürkőznek és megbirkóznak a meg­növekedett feladatokkal. Hiszen tudják, ha többet termelnek, népünket gazdagít­ják, jólétünket gyarapítják. Az idei év első dekádjának eredmé­ASSZONYOK az élvonalban Az 1959-es év tervteljesítésének értékelését tette mérlegre az Orosz ­kai Helyi Nemzeti Bizottság plénuma és tanácsa. Megállapítást nyert, hogy a HNB mellett működő nóbizottság az élvonalba került valamennyi fel­adatának teljesítésében. Tagjai a gyermeknapon, az anyák napján, a nemzeti ünnepeken, a kultúrprogra­mok megrendezéseinél aktívan bekap­csolódtak a munkába. Külön dicséretet érdemelnek a nő­bizottság tagjai, akik gyorsan és ered­ményesen bekapcsolódtak az oroszkai EFSZ aratási munkáiba, amikor 14 napon keresztül nagy szorgalommal vették ki részüket a betakarítási és cséplési munkákból. A HNB, valamint a Nemzeti Front társadalmi és politikai téren szorgal­mazott teendőinél mindenütt az asz­szonyok emelkedtek ki a feladatok végrehajtásánál. De legújabban ott látjuk őket a polgári esküvők meg­rendezésénél is, amelyek községünk­ben iskolánk pionírjainak bevonásával szép és felemelő ünnepségekkel zárul­nak. Az 1960-as esztendőben az oroszkai nóbizottság legfőbb feladatul a köz­ség kultúrházának felépítését tűzte ki. Tizenkétezer brigádórát biztosítottak a községben az építkezésekre. — Nem rajtunk múlik ennek a rég­óta vajúdó kérdésnek megoldása ­mondotta S. Horváth Vilma, a nóbi­zottság elnöke az NB plenáris ülésén —, hanem a járási nemzeti bizottság döntésén, illetve engedélyezésén. Oroszka asszonyai hiszik és remélik, hogy a JNB-n elfekvő kultúrházter­vek nem az íróasztalfiók részére ké­szültek. Az üresen ásítozó hatalmas telken szeretnék felépíteni a falu kultúrházát, hogy a dolgozók s az if­júság kevesebb időt töltsön a pálin­kabűzös kocsmákban. Patyolat Sándor, Oroszka nyei azt bizonyítják, hogy az üzem dol­gozói továbbra is becsülettel helytáll­nak. A tervet a kőfejtésben 106,9, az őrölt kavicsból 1112,8 mészkőből 101,4 százalékra teljesítették. Különösen az utóbbi eredmény jelentős, hiszen a terv 1,8 százalékkal magasabb volt, a múlt év utolsó negyedében elért tényleges tel­jesítménynél. A kiváló siker természetesen nem szü­letett magától. Gondos előkészület, a termelési folyamat részletes elemzése é« megfelelő intézkedések tették lehetővé, hogy ugyanolyan termelési berendezéssel, ugyanolyan létszámmal fokozzák a terme­lés mennyiségét. Jelentéktelennek tűnik például, pedig számottevő tény, hogy a bánya dolgozói biztosították a kemencék számára a kisebb méretű mészkövet. En­nek eredményei máris megmutatkoznak. A bérrendszer átépítését is sikerre! hajtották végre az üzemben. A múlt év decemberében már az új bérrendszer szerint dolgoztak az alkalmazottak, s a januári fizetésnél elégedetten számolták a boríték tartalmát. Meggyőződtek róla, hogy pártunk és kormányunk ezen in­tézkedése is teljes mértékben a dolgo­zók érdekeit szolgálja. Nagy OKvér, Torna. lövulos a színei EFSZ-ben Lehet, hogy éppen a sok föld rolt az oka annak, hogy ez a régi, tapasztala­tokban gazdag szövetkezet eddig csak részlegeredményeket tudott felmutatni Valószínű, hogy a szakemberek hiánya is kihatott a szövetkezet fejlődésére. A múlt esztendőben azonban lényeges ja­vulás állott be a izövetkezet gazdálko­dásában. A gabonanemüekből, ipari nö­vényekből jóval túllépték a tervezett hek­tárhozamokat. Ezenkívül az őszi mély­szántás elvégzésével már az idei év gaz­dag termésének feltételeit is biztosították. A talaj táperejének fokozását is elő­térbe helyezték. A múlt év végén a szinai szövetkezet csatlakozott a csá'nyi talaijavítási szövetkezethez és több száj hektár vizenyős terület lecsapolását he­lyezték kilátásba. Ezenkívül több intéz­kedést foganatosítottak az állattenyész­tésben, hogy a harmadik ötéves terv in­dulásáig felszámolják a hibákat és he­lyes kerékvágásba tereljék az egész szö­vetkezet gazdálkodását. Iván Sándor, Kassa Bésen a Csemadok rendkívüli ülést tartott 1 Hogy a gyűlés után megváltozik a Csemadok működése, azt ml sem bi­zonyítja jobban, mint azok a tervek, amelyeket e gyűlésen elfogadtak. Vál­lalták, hogy az elkövetkező időben színdarabot adnak elő, újjászervezik az egykor nagy sikert elért énekkart, az eddig elhanyagolt könyvtárat rend­behozzák, olvasótermet rendeznek be, hogy ne kelljen a fiataloknak a kocs­mában a kártya mellett tölteniök a hosszú téli estéket, hanem tudásukat gyarapítva, kultúráltan szórakozva töltsék el szabad idejüket. Citera-ze­nekart alakítanak. A gyűlésen ezek még csak tervek voltak, de hogy va­lósággá válnak, az abból is látható, hogy már a gyűlés után másnap meg­kezdtek egyet-mást megvalósítani be­lőlük. A Csemadok bési szervezete az új vezetőség irányításával jóval túl­szárnyalja a régi eredményeket, mert a bési fiatalokban van akarat, csak vezetni kell őket. MÁS A HELYZET A CSISZ-SZERVEZETTEL Már több mint három hónapja nincs elnöke a bési CSISZ-nek, mert bevo­nult katonának. Bizony még a múlt évi évzáró taggyűlést sem tartották meg, egy fél éve semmit sem csinálnak. Felkerestem a HNB titkárát, aki egy­ben a falusi pártszervezet elnöke is, hogy miért nézik ölbetett kézzel a CSISZ ezen semmittevését. Komáromi elvtárs, a pártszervezet elnöke sze­rint ennek az az oka, hogy nincs a CSISZ-tagok között pártjelölt, aki át tudná venni a CSISZ vezetését. Jő lenne, ha a község vezetői meg­változtatnák eddigi nézetüket és job­ban segítenének a CSISZ-szervezet munkájában. Csatlós István, Bés Kibővítik a komáromi nyomdát Az utcáról nem is igen venni észre azt a nagy­szabású építkezést, mely a Nyugatszlovákiai Nyom­dák komáromi üzemében folyik. Csupán a központi fűtés kazánházának az épületek tetején túlnőtt kéménye árulkodik erről. Tóth Béla, a nyomda vezetője elmondja, hogy jelentősen megnagyobbí­tották a műhelycsarnoko­kat, központi fűtéssel lát­ták el a munkahelyeket. Különösen jelentősen bő­vítették a könyvkötőosz­tályt, mely az eddiginek csaknem kétszerese lett. így végre megszűnik ezen az osztályon az eddigi túlzsúfoltság, jobban szét tudják helyezni a gépeket és biztonságosabbá válik a munka. Most épülnek az üzem szociális beren­dezései is. fürdők, öltö­zők és egy szépen beren­dezett pihenőszoba a női alkalmazottak számára. Ily módon jelentősen emel­kedni fog a nyomdában e munka kulturáltsága. Az épülő kultúrteremben televízor, rádió és 800 kötetes könyvtár fog a dolgozók rendelkezésére állni. Holczer László, Komárom. Iskoláinkban mind nagyobb gondot fordítanak a tanulók gyakorlati ok­tatására, a politechnikai nevelésre. A Bratislava-Krasňany-i tizenkét­éves Iskolában is nagy figyelmet sze ntelnek a gyakorlati tantárgyaknak és műhelygyakorlatok végzésének. Képünkön: J. Kurčik politechnikai ne­velő oktatja a tanulókat. (S. Petráš, CTK felvétele) Ismét padokba ültek i A bucsonyi dombok egyik lej­tőjének tövében, susogó erdő szélén, a falutól távol, magá­nyosan húzódik meg a Korláti Két­éves Mezőgazdasági Mesteriskola. Mintha csak érezné hivatásának fontosságát, úgy védi hallgatóinak nyugalmát a külső behatásoktól. Ritkán is tér ide más jármű a tanulmányutakra szállító autóbu­szon kívül. Az épületben kényelmes szobák, étterem, világos tantermek, me­lyeknek padjai elárulják, hogy nem kiskorú tanulók használják. Szö­vetkezeti elnökök, agronómusok, zootechnikusok, tagok, az állami gazdaságokból különféle mezőgaz­dasági dolgozók gyűltek össze szaktudásuk bővítésére. Bolcsó István mérnök, az iskola igazgatója előmenetelüket mutatja. November elsején kezdődött a tan­év — jegyzi meg — de osztályza­tuk már sokat mond, szorgalomra enged következtetni. - Például Koncos Mihály 1914­ben született, régen lehetett, ami­kor iskolába járt, mégis egyesekre felel, még a kémiával is megbirkó­zik, pedig nehéznek tartja. Vagy Koronczi Géza. a ragyolci szövet­kezet elnöke is régen járhatott is­kolába, 42 éves. Bár kezdetben ne- jjf hezen ment neki a szlovák szó, no jjj meg a törtek is gondot okoztak, jjj általános osztályzata kettes. S ahogy nézem a többi osztály- jjj zatot, akár 16 éves, akár 46 éves jj; a tanuló, kevés kivételével igyek- jjj vésre mutat. jjj A továbbiakban Bolcsó elvtárs jjj tájékoztat, hogy a hallgatók 5 hó- |j napi elmélet után visszamennek jjí munkahelyeikre. Ez azonban nem jjj jelenti azt, hogy az iskolával meg- jjj szűnik a kapcsolat. Havonta három jjj napi konzultációra jönnek, s ugyan- jjj akkor a tanító elvtársak munka- jjj helyeiken keresik fel őket, ahol jjj még írásbeli feladatot is kapnak, jjj hogy a tanultakat ismételjék, rög­zítsék, mivel a másik év tananya­ga ezt megköveteli. T~\e tudásukat még inkább meg­követelik a füleki járás erősen hullámos, sokszor merede­ken lejtős domboldalai, a lecsapó­lásra váró völgyek lapos földjei, hogy a jövőben az egyre igénye­sebb feladatoknak megfelelően ter­mővé fejlődjenek és többtermelé­sükkel hozzájáruljanak népünk életszínvonalának emeléséhez. BENYUS JÖZSEF A bratislavai Keleti-pályaud­varon egy pillanatra sem csendesedik az élet. Éjjel, nappal, hidegben, melegben, hóban, esőben, az ország minden irányából érkeznek és indulnak a messzi városok, falvak, hatalmas építke­zések felé áruval, építőanyaggal, gépekkel megrakott hosszú sze­relvények. A sínpárrengeteg előtt húzódó állomásépület forgalmi Irodájában csengetnek a jelzőbe­rendezések, kattognak a távíró­gépek. Az ügyeletes vasúti tiszt asztala fölötti, térképen egymás után gyúlnak ki a piros, zöld lám­pácskák, sárga fények siklanak keleti-nyugati irányba, nyomon kísérve az érkező és távozó vona­tok sorát. Évente sok-sok ezei vagont állítanak össze szerelvé­nyekké, indítanak útnak a pálya­udvar dolgozói. Reggel hét órát mutat az óra. A pályaudvar északi részében levő — nyáron virágos kerttel, most hó­val körülvett — csinos barokképü­letben, az agitációs központ üléster­mében, több mint száz egyenruhás ember szorongott. Ösz hajú férfiak, fiatalemberek és lányok, a vasút­állomás üzemi pártszervezetének tag­jai évzáró taggyűlésre jöttek össze. Az értekezleten ott voltak a párt központi és körzeti bizottságának képviselői is. A vasutasok javarésze egyenesén a munkából, az éjjeli szolgálatból jött a gyűlésre. Az elnöki asztalnál Pavlik elvtárs, a pártszervezet elnöke, a beszámolót olvasta át még egyszer. A kályha körül ülők vitatkoztak. Ján Spevák elvtárs idős kommunista arról be­szélt, hogy a munkásokból lett ve­zetők felelősséggel tartoznak a mun­kásosztálynak, mely a vezető posz­tokra állította őket. A vezető, külö­Közelebb az élethez, a tömegekhez nősen, ha párttag, legyen figyelmes a munkások hangjára, kívánságára és ne feledje el, hogy honnan jött — hangsúlyozta nyomatékosan. — Hét óra elmúlt, kezdjük már — mondta valaki türelmetlenül. A CSKP KB levelét, amely az új területi fel­osztással és a kommunisták további feladataival foglalkozik, Anton Duda elvtárs, a körzeti pártbizottság kül­dötte olvasta fel. E levél tartalma fényesen bizonyítja, hogy pártunk politikája a munkásosztály, a dolgo­zók legsajátabb érdekeit képviselő politika. Arra hívja fel a pártszer­vezetek figyelmét, hogy minden ere­jükkel javítsák meg, sokszorozzák meg tömegkapcsolataikat, s a dolgo­zó tömegekkel együtt oldják meg a küszöbönálló szervezési-termelési feladatokat. Amikor Duda elvtárs a levél végére ért, az évzáró taggyű­lés résztvevői szívük mélyéből, meg­értésből fakadó tapssal fejezték ki egyetértésüket. Hozzászóló azonnal akadt. Anton Peško kalauz állt fel első­nek. Érezni lehetett a szaván, hogy ismeri pártunk alapszabályzatát, az üzemben dolgozó és falun lakó kom­munisták jogát és kötelességét. El­mondotta, hogy a falusi pártszerve­zetek nagy feladatai, amiről e levél is beszél, arra köteleznek minden falun lakó párttagot, hogy minden erejével és tehetségével hozzájárul­jon teljesítésükhöz. A falusi párt­szervezet. vaqy a helyi nemzeti bi­zottság tagjaként a legjobban telje­sítheti kötelességét, mert közvetlenül részt vehet a falu életének irányí­tásában. Szinte felélénkülnek az arcok, ami­kor Peško elvtárs, a vištukí falusi pártszervezetben szerzett tapaszta­latait sorolta fel, különösen amikor arról beszélt, hogy mennyivel jobban fizetődik ki a szövetkezetnek segí­teni, mint a folyó partján ülni és halászni. Hadd említsünk meg legalább egy példát. A višťuki EFSZ-ben ugyanis sok baj volt a juhtenyésztéssel, amíg az ott lakó vasutasok nem vették kezükbe a probléma megoldá­sát. A hazánkat keresztül-kasul járó, illetve utazó vasutasok olyan juhászt hoztak a faluba, aki valóban mestere szakmájának. Tavaly majdnem 20 000 korona értékű sajtot készített és a gyapjúért 80 000 koronát kapott a szövetkezet. A vasutasok tehát nem­csak aratáskor, csépléskor és a ka­pásnövények ápolásakor, de a ká­dermunkában is segítik a földmű­vesszövetkezetet. Štefan Čík vonatkísérő elvtárs, szőlősi lakos is a vasutasok politikai munkájáról beszélt. Az elmondottak­ból kitűnt, hogy a faluban elért eredmények mellett vannak még megoldatlan, vagy csak félig megol­dott dolgok. Főleg a szövetkezetben, de a nemzeti bizottság munkájában is. Ez bizony a munkaegyséq ér­tékének, a szövetkezet gyarapodásá­nak rovására megy. Čík elvtárs az­zal fejezte be mondanivalóját, hogy a vasútállomás pártszervezetének bi­zottsága a pártcsoportok segítségé­vel jobban ellenőrizhetné Szőlősön lakó tagjainak agitációs munkáját. Nemcsak az istálló építésében kell segíteni, hanem nevelni is kell az embereket a közös vagyon megbe­csülésére, gyarapítására — hangoz­tatta. Štefan Mrva, Anton Bilik és mások szintén a párt levelének azzal a ré­szével foglalkoztak, amely a mező­gazdasági kérdéseket, eredményeket és fogyatékosságokat elemzi. S ez helyes. A falun lakó vasutasok, üze­mi munkások, a szervező- és nevelő­munkában szerzett tapasztalataik át­adásával sokat segíthetnek a falusi és a szövetkezeti pártszervezetnek, s nem utolsósorban a helyi nemzeti bizottságnak. Hiszen a mezőgazdaság fellendítése egész további fejlődé­sünk döntő láncszeme. A vasútállomás pártszervezetének munkájáról szóló beszámolót Šafárik elvtárs jegyzőkönyvvezető olvasta fel. Hogy a beszámoló jó volt, nem véletlen műve, hiszen a pártbizottság kollektív munkájának gyümölcse A beszámolóból kitűnt, hogy sok ki­magasló eredmény fűződik a párt­szervezet munkájához. Eredményes harcot vívtak például a vasútállomás kommunista dolgozói a személy- és tehervonatok menetrendszerű közle­kedéséért. Sokan közülük szinte újra hallják az éles vitákat, amelyeken a vasút maradi szakembereivel szem­ben kiharcolták az új eredmények igazát. Különösen elismerésre méltó munkát a tolató munkások végeztek, akik a szerelvények gyors összeállí­tásával hozzájárultak a vasúti ko­csik jobb kihasználásához. Az állo­más eredményei feljogosítják a dol­gozókat a vörös zászló elnyerésének reményére. Azonban ettől elütötte őket két hanyagságból eredő baleset. — Nagyobb felelősségre, fegye­lemre kell nevelni a dolgozókat — figyelmeztette a beszámoló a kom­munistákat. Példás munkára, maga­tartásra és kitartásra, szakmai kép­zésre buzdította őket. A beszámolónak az a része, amely a naqvobb, felelősségteljesebb mun­kával foglalkozott, általában jellemző volt a vitára. Kiss Zoltán elvtárs arról beszélt, hogy a vasútállomás elismert jó munkája, a gyors szál­lítás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az üzemekben s a falvakon jó eredményeket értek el. De az idén és a harmadik ötéves terv­ben még több árut kell a vasútnak továbbítania s ehhez szükséges, hogy a rendező-pályáudvar kommu­nistái nagyobb gondot fordítsanak a felvilágosító nevelőmunkára különösen a majdnem harminc friun­kaközösségre, amely kollektívák a szocialista munkabrigád cím elnye­réséért harcolnak. Imrich Bičán elvtárs, szakaszdiszpécser és má­sok igen helyesen a vasút fel­adatainak tükrében vizsgálták a pártcsoportok tevékenységét. Van tennivaló bőven, hogy a pártszer­vezet tökéletesítse a CSISZ-szerve­zet munkáját. A fiatalokban megvan a készség, a rátermettség, de arra is szükség van, hogy még jobban érezzék az idősebb kommunisták a pártszervezet támogatását, közvet­len irányítását. A kommunistáknak ott kell lenniök mellettük, hogy rá­mutassanak, milyen társadalmi munkában minek elvégzése lehetne a fiatalok féladata, milyen politikai vagy ismeretterjesztő előadásokat lehetne szervezni. Kívánatos, hogy a pártszervezet megfelelő előadók­ról is gondoskodjék. Az évzáró taggyűlés helyesen ér­tékelte a pártszervezet és az egyes tagok munkáját. Feltárta a párt­munka fogyatékosságait. Egyszóval: jó munkát végzett. Nagy segítséget nyújtott az új pártbizottságnak to­vábbi sikeres tevékenységében. Erdős! Ede ÖJ SZÓ 4 * 1960. január 24.

Next

/
Thumbnails
Contents