Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-17 / 16. szám, vasárnap

A leszerelés a nemzetek közötti béke és barátság megszilárdításának útja Nyikita Szergejevics Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Legfelső Tanács 7960. január 14-i ülésén mondott beszéde MINT PÉNTEKI SZÁMUNKBAN JELENTETTÜK, HRUSCSOV ELVTÁRS BESZÉDET MONDOTT A LESZERELÉSRŐL A SZOVJETUNÓ LEGFELSŐ TANÁCSÁNAK IV. ÜLÉSSZAKÁN. PÉNTEKI SZÁMUNKBAN KIVONATOSAN KÖZÖLT BESZÉDÉT MOST TELJES TERJEDELMÉBEN KÖZÖLJÜK. KÉPVISELŐ ELVTÁRSAK! A Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésén a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról tartott beszámoló kifejtette a szovjet kormánynak a nemzetközi feszültség enyhítésére és a béke megszilárdítására folyamatosított nagyon fontos intézkedéseit. A világ népei nagy megelégedéssel fogadták az általános és teljes leszerelésre tett javaslatokat, melyeket a szovjet kormány az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése egyöntetűen helyeselte az általános és teljes leszerelés eszméjét. A Legfelső Tanácsnak a világ parlamentjeihez intézett felhívása támogatásra talált a szocialista országok parlamentjeinél és kormányainál és a világ egyes államainak képviselőinél. Á szovjet kormány a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése lenini elvének szellemében következetes békeszerető külpolitikát folytat és lépésről-lépésre megvalósítja az általános és teljes leszerelés javaslatában megjelölt konkrét intézkedéseket. A minisztertanács és az SZKP Központi Bizottsága elhatározta, hogy hazánk fegyveres erőinek csökkentésére vonatkozó újabb konkrét javaslatokat terjeszt megtárgyalás végett a Legfelső Tanács ülésszaka elé. Mielőtt ismertetném önöknek e javaslatokat, engedjék meg, hogy belső helyzetünk, a nemzetközi élet és a szovjet külpolitika néhány kérdésével foglalkozzam. A kommunizmus építésében aratott nagy győzelmek éve KÉPVISELŐ ELVTÁRSAK! A most befejeződött 1959-es év a kommunista társadalom hazánkban folyó kibontakozó építésének első éveként örökítődik meg a történelemben. Ä Szovjetunió népei a kommunista építésnek a XXI. pártkongreszuson kitűzött nagyszerű programját teljesítve újabb kimagasló sikereket értek el az ország termelőerőinek fejlesztésében, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében, a nép anyagi- és kulturális színvonalának emelésében. Az elmúlt év a szovjet államés társadalmi rendszer további szilárctulásának, a szocialista demokrácia tpvábbi kibontakozásának, a kommunista párt szervező- és nevelőszerepe fokozódásának éve volt. Ujabb sikerek éve volt külpolitikánkban, melynek célja a világbéke megőrzése és megszilárdítása, a nemzetközi feszültség enyhítése és a szocialista világrendszer még fokozottabb megszilárdítása. A szovjet emberek, külföldi barátaink és mindazok, akik józanul tudják értékelni az eseményeket, jogosan állítják, hogy 1959 újabb, nagy győzelmeket eredményezett a kommunizmus építésében. Nagy és ragyogó távlatot nyújtott a béke megszilárdítása szempontjából rendkívül fontos alapvető nemzetközi problémák megoldására. Jól indul hétéves tervünk Azt tartja a nép bölcs mondása, a jó kezdet fél siker. Jól kezdtük hétéves tervünket. Országszerte széleskörű szocialista munkaverseny indult a hétéves terv határidő előtt való teljesítéséért. Népünk pompás munkaeredményeket ért el. Az ipari termelés az elmúlt évben a tervezett 7,7 százalék helyett több mint 11 százalékkal növekedett, ötvenmilliárd rubel értékű terméket gyártottunk terven felül. Hogy világosan iássák a siker jelentőségét, a forradalom előtti Oroszország egész ipari termelése — összehasonlítható árakban — nem érte el ezt az összeget. Gazdaságunk fejlesztésében most is rendületlenül érvényesítettük a nehézipar elsődleges fejlesztésének ieníni irányvonalát. A termelőeszközök termelése egy év alatt a tervezett 8,1 százalékkal szemben 12 százalékkal növekedett. Jelentősen bővült a vas- és színesfém-gyártás, a szén-, kőolaj- és gázfejtés, villanyáramfejlesztés, szilikát, építőanyag-, gép- és berendezésgyártás. A terv szerint acélgyártásunknak 1958-hoz viszonyítva 4 ICO 000 tonnával kellett volna növekednie, de a valóságban 5 millió tonnával volt nagyobb. A szénfejtésben 6 millió 100 ezer tonna növekedést tűztünk ki, de 10 millió 400 ezer tonnával többet fejtettünk. Tizennégy millió 500 ezer tonnával több kőolaj fejtését terveztük, de a tényleges évi növekedés 16 millió 300 ezer tonna volt. A villanyáramfejlesztés az előző évhez viszonyítva 28 milliárd 600 millió kW órával növekedett a tervben kitűzött 22 milliárd 400 millióval szemben. 91 ezer tonnával több papírt gyártottunk, mint az előző évben. A hétéves terv összeállításakor az volt az elvünk: nem szabad túlhajtott igényeket támasztani, nehogy megbénuljon a népgazdasági tanácsok, az üzemek, a párt-, a szakés más társadalmi szervezetek, a dolgozó néptömegek kezdeményezése. a termelőkapacitások jobb kihasználásában, a társadalmi munka termelékenységének fokozásában, a hétéves terv feladatainak teljesítéséért. és túlteljesítéséért folytatott küzdelemben. Szándékunk nagyon helyesnek bizonyult. Az élet igazolja, hogy a hétéves tervet határidő előtt teljesítjük és mutatóit lényegesen túlteljesítjük. Eredményesen fejlődik a könnyűés élelmiszeripar. 346 millió négyzetméterrel több szövetet gyártottunk, mint 1958-ban, 44 millió darabbal több kötött ruhát és fehérneműt, 33 millió párral több bőrcipőt 576 ezer tonnával több cukrot termeltünk. Általában úgy terveztük, hogy a közszükségleti cikkek gyártása 6,6 százalékkal növekedjék, de a valóságban 10,3 százalékkal volt nagyobb. ürömmel és jogos büszkeséggel töltik el népünket a mezőgazdaságban elért győzelmei. Az SZKP Központi Bizottságának nem régen tartott plenáris ülése megtárgyalta a mezőgazdaság fejlesztése terén a hétfves terv első évében elért eredményeket, és intézkedéseket tett a legfontosabb mezőgazdasági ágak továbbfejlesztésére. Az aszály miatt hazánk több területén 1959-ben általában kevesebb gabonát takarítottak be, mint az 1958-évi rekordtermés idején. Ennek ellenére az állam 2 milliárd 846 millió pud gabonát vásárolt fel, ami fedezi a lakosság és az állam szükségleteit. Rendkívül nagy jelentőségük volt hazánk gabonamérlegében a termővé tett új földeknek. Az állam 1959-ben 1 milliárd 693 millió pud gabonát vásárolt fel az új földekről, több mint 1 milliárd púddal többet annál a mennyiségnél, melyet a szűzföldek megművelése előtt győjtöttek be e területeken. Tavaly a gyapottermelésben is nagy sikereket értünk el. Az állattenyésztés is kimagasló eredményeket mutat fel. 1959-ben 1 millió 900 ezer tonnával több szarvasmarhát és baromfit, 2 millió 900 ezer tonnával több tejet, 1 milliárd 100 millió darabbal több tojást, 38 ezer tonnával több gyapjút vásároltunk fel, mint 1958-ban. 1953-hoz viszonyítva 2,1szer több húst, 2,4-szer annyi tejet, 2,2-szer több tojást és 1,8-szer több gyapjút vásároltunk fel. A nyers- ós piaci termelés növekedésével párhuzamosan gyarapodott hazánk marhaállománya is. A kolhozok és szovhozok marhaállománya 18 százalékkal szaporodott. Ebben a tehenek 14 százalékkal, a sertések 17 százalékkal, a juhok 6 százalékkal, a baromfi 26 százalékkal. A XXI. pártkongresszus határozatainak és az SZKP KB nem régen tartott plenáris ülése intézkedéseinek teljesítése elősegíti a mezőgazdasági ágak még nagyobb fellendülését és hazánk mezőgazdasági terniékbőségét. Megkezdtük a hétéves tervben kitűzött beruházási építkezés nagyszerű programjának megvalósítását. Több mint ezer új állami, ipari nagyvállalatot. valamint a meglevő üzemek korszerűsítése, kibővítése és műszaki megújítása útján nyert további termelőkapacitásokat helyeztünk üzembe. Az állami és szövetkezeti szervezetek beruházásainak terjedelme a kolhozokén kívül 275 ' riíilliárď rubelt, tehát 1958-hoz viszonyítva 30 milliárddal többet tett (*-kf; ' '• • • ' • • ~ • » " E munkaprogram teljesítéséhez nagy felhalmozásra volt szükség, ez pedig elsősorban a munkatermelékenység emelkedésétől, az önköltségek csökkenésétől, az üzemek jövedelmezőségének fokozódásától függ. E téren is túlteljesítjük a hétéves terv feladatait. Az 1959-évi terv értelmében a munka termelékenységének az iparban 5,4 százalékkal, az építőiparban 8 százalékkal kellett volna fokozódnia, a valóságban azonban az iparban 7,4 százalékkal, az építőiparban pedig 9 sžázalékkal volt nagyobb. Az ipari termelés önköltségcsökkentési tervét is túlteljesítettük. Az önköltségek csökkentése 10 milliárd rubelt meghaladó terven felüli megtakarításokat eredményezett. Hazánk ipara a termelés növelésével és a termelési önköltségek csökkentésével a tervezettnél lényegesen nagyobb nyereséget, az előző évhez viszonyítva pedig több mint 20 százalékkal nagyobb nyereséget ért el. Nagy jelentősége van a szocialista mezőgazdaság nyeresége növekedésének; hisz nem a monopolisták pénzeszsákját gyarapítja, hanem az egész nép, a társadalom javát szolgálja. Fokozódik az anyagi jólét, fejlődik a tudomány és a kultúra A hétéves terv egyik legfontosabb feladata a dolgozók életszínvonala szüntelen emelkedésének biztosítása. A nemzeti jövedelem, melynek növekedésétől függ elsősorban egy szocialista állam népének életszínvonala, az előző évhez viszonyítva 8 százalékkal, tehát körülbelül 100 milliárd rubellel gyarapodott. A kommunista párt és a szovjet kormány 1959-ben sok intézkedést foganatosított a nép anyagi életszínvonalának emelésére és életének javítására. A múlt év óta több mint 13 millió munkás és alkalmazott munkaideje rövidült le 7—6 órára és az év végéig hazánk minden munkása és alkalmazottja áttér a rövidebb munkaidőre. A tőkés országokkal ellentétben — ott a munkaidő és a munkahét rövidülése a munkások és alkalmazottak bérének csökkenésével jár —,ná'.unk a rövidebb munkaidő ellenére sem csökkennek a bérek, sőt számos ipari ágban lényegesen emelkedtek. Főként az alacsony bérkategóriájú munkások és alkalmazottak bére növekedett. Köztudomású, hogy a szovjet emberek anyagi és kulturális ellátottságát nemcsak a bér és a kolhozokban fizetett munkadíj határozza meg. A népjólét fokozásának van egy másik útja is, amely csak a szocialista társadalomban lehetséges: a társadalom gondoskodása a dolgozókról. A szociális biztosításra, nyugdíjra, ösztöndíjra, díjtalan oktatásra és gyógykezelésre, valamint a társadalmi gondoskodás más formáira fordított állami kiadások az 1958. évi 215 milliárd rubelről 1959-ben 230 milliárd rubelre növekedtek. Tavaly, összesen több mint 380 millió négyzetméter területen épültek lakóházak, ami 2 200 000 lakást jelent a mellékhelyiségekkel együtt. Ezenkívül a kolhozparasztok és a falusi értelmiség mintegy 850 ezer lakóházat épített. Ez azt jelenti, hogy sikerrel megoldjuk a lakásínség felszámolásának a kommunista párt és a szovjet kormány által kitűzött feladatát. A könnyű- és élelmiszeripari foszt és a mezőgazdaság alapján tovfcbb növekszik a közfogyasztás. A lakosság egy év alatt 8 százalékkal többet vásárolt az állami és .szövetkezeti boltokban. Jelentősen több élelmiszert, cipőt, ruhát, kulturális és háztartási cikket adtak el. A dolgozók anyagi színvonalának állandó emelkedése, az egészségügyi gondoskodás és gyógykezeltetés javulása kedvezően tükröződik a szovjetország lakossága szaporodásában. A Szovjetunió lakossága egy év alatt 3 millió 660 ezerrel növekedett és 1960 elején meghaladta a 212 milliót. (Taps.) Az egész világ elismeri az iskolarendszer, a tudomány és a kultúra fejlesztése terén elért kiváló szovjet sikereket. Érdekes adatokat nyertünk a tavalyi népszámlálással. Hazánknak 13 millió 400 ezer teljes vagy részleges főiskolai és középfokú képzettségű lakosa van. 45 millió 300 ezer egyén középiskolai és hétéves iskolai végzettséggel rendelkezik. Azzal szemben, hogy 1939-ben csak 6 teljes főiskolai végzettségű és 77 középiskolai végzettségű egyén jutott ezer lakosra, 1959-ben már 18 főiskolai végzettségű és 263 középiskolai végzettségű egyén esett minden ezer lakosra. Örömmel állapítom meg, hogy a főiskolák végzett növendékeinek 49 százaléka, a középiskolák végzett növendékeinek pedig 53 százaléka nő. A múltban elmaradott köztársasagoktan jelentősen növekedett a főés középiskolai képzettségű egyének száma. így például Üzbekisztánban a legutóbbi 20 év folyamán az ezer lakosra jutó főiskolai végzettségű egyének száma 3-ról 13-ra, a középiskolai végzettségűek száma pedig 39-ről 234-re növekedett. A Kazah SZSZK-ban a főiskolai végzettségű egyének száma 5-ről 12-re, a középiskolai végzettségűeké pedig 60-ról 239-re növekedett. Tádzsikisztánban 2-ről 10-re és 27-ről 214-re, Türkméniában 3-ról 13-ra és 46-ról 256-ra, Azerbajdzsánban 7-ről 21-re és 73-ról 261-re növekedett. Belorussziában az ezer lakosra eső főiskolai végzettségű egyének száma 4-ről 12-re, a középiskolai végzettségűeké pedig 67-ről 225-re szökött fel. E számok világosan igazolják, a szovjet szocialista köztársaság kultúrájának, nemzeti kádereinek fejlődését és a lenini nemzetiségi politika győzelmét. (Taps.) A kommunista párt és a szovjet állam nagy gondot fordít a komoly szakképzett káderek nevelésére a népgazdaság, a tudomány és a kultúra valamennyi ága számára. Majdnem négyszer annyi diák tanul a szovjet főiskolákon, mint Nagy-Britanniában, Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Olaszországban együttvéve. A főiskolákról évente kikerülő mérnökök számát tekintve hazánk már régen elhagyta az USÁ-t. 1958-ban 94 ezer mérnök került ki főiskoláinkról, ezzel szemben az USA-ban csak 35 ezer. Hazánknak több mint 300 ezer tudományos dolgozója van, harmincszor annyi, mint a forradalom előtti Oroszországnak. A szocializmus megnyitja a műveltség és a kultúra útját a néptömegek előtt; ebben van egyik nagy előnye a kapitalizmussal szemben. A széleskörű díjtalan oktatási rendszer — az elemi iskolától a főiskoláig —, mely csak a szocializmusban lehetséges, jó alapot képez hazánkban a műszaki haladásra és a tudomány felvirágzására, melynek sikerei méltán töltik el büszkeséggel a szovjet népet (taps). 1959-et a szovjet tudósok nagy hőstettei jellemezték, melyeket az egész világ elismer. A szovjet tudósok utat nyitottak a világűrbe, a világűr titkainak megismerésére, ami az egész emberiség javát szolgálja. A ta aly fellőtt szovjet holdrakéta a naprendszer első mesterséges bolygója lett; a második szovjet rakéta a világ történelmében először érte el a legközelebbi égitest felszínét és vitte fel a Holdra államunk felségjelét. (Viharos taps). A harmadik szovjet rakéta. lehetővé tette a Hold Földről láthatatlan túlsó részének lefényképezését. E sikerek új korszakot nyitnak a világtudományban és technikában (viharos taps). Tavaly üzembe helyeztük a világ első atommeghajtású jégtörőjét, a Lenin-jégtörőt, mely egész éven át lehetővé teszi hajóink észak-sarki szabad közlekedését. A Lenin jégtörő, továbbá atomerőműveink, a rádioaktív elemek, orvostudományi alkalmazása szemléltető módon igazolja a világ közvéleménye előtt, hogy a Szovejtunió békés célokra használja fel az atomerőt. . Nagy munkát végzett a szovjet nép elsőrendű iparának, a népgazdaság fő alapjának létrehozásában. E cél érdekében gyakran még a legszükségesebbet is kénytelen volt megvonni magától, de nem hátrált meg a nehézségek elől, nem kímélte erőit. Ma mindenki látja a szovjet nép hősies munkájának meglepő eredményeit. Hazánk ma hatalmas termelési-műszaki bázissal, tudósok, szakemberek és szakképzett munkások kiváló kádereivel rendelkezik ahhoz, hogy a haladó technika alapján fejlessze a korszerű ipar összes ágazatait. A Szovjetunió elsőként kezdte meg és sikeresen folytatja a békés célokat szolgáló atomerőmüvek építését. Mindenki ismeri a világrészek között közlekedő utasszállító repülőgépek szerkesztésében elért sikereinket. A szovjet repülők az utóbbi időben sok új gyorsasági és magassági világrekordot állítottak fel. A különböző típusú interkontinentális, ballisztikus lövedékek szerkesztésében és tömeges gyártásában is évekkel megelőztünk más országokat. A jelenlegi körülmények közepette nagy jelentősége van az elektron-technikának és bonyolult számító és irányítógépek szerkesztésének. Ez irányban is jelentős sikereink és nagy lehetőségeink vannak, hogy gyorsan továbbfejlesszük a korszerű technikának ežt a rendkívül fontos ágát. Azoknak a feladatoknak végrehajtásával párhuzamosan, melyeket a párt a népgazdaság vaalmennyi ágában, az iparban és építőiparban a műszaki haladás meggyorsítására kitűzött, jelentősen kibővült a folyamatos termelési módszerek alkalmazása, emelkedett a gépesítésnek, főként a nehéz és fárasztó munkafolyamatok gépesítésének színvonala. Bevezettük sok termelési folyamat automatizálását az ipari üzemekben, az építőiparban és a közlekedésben. Most minden feltételünk megvan ahhoz, hogy az egyes termelési folyamatok automatizálásáról áttérjünk a telje-, sen automatizált technológiai folyamatokra, részlegekre és üzemekre, idővel pedig az egész ipar automatizált termelésére és a termelési folyamatok automatikus irányítására. Míg a tőkés országokban a termelés automatizálása növeli a munkanélküliséget, s így szenvedést okoz a dolgozóknak, és csapás rájuk, addig a szocialista gazdaságban az automatizálás korlátlan lehetőségeket teremt a társadalmi munka termelékenységének növelésére és a nép gazdagságának fokozására azonkívül, hogy rendkívül megkönnyfti a munkások és alkalmazottak munkakörülményeit és lerövidíti a munkaidőt. Ma még a szocializmus legmegrögzöttebb ellenségei sem tagadhatják, hogy a Szovjetunió gyorsan halad előre a gazdasági fejlődés és műszaki haladás útján, ők sem tagadhatják le hazánknak a gazdaság, a tudomány és á technika fejlesztésében elért kiváló sikereit. Iparunk és mezőgazdaságunk utóbbi években elért fejlődésének mutatói azt bizonyítják, hogy sikerrel megoldjuk a párt által kitűzött feladatot — az Egyesült Államok utőlérését és megelőzését az egy lakosra jutó termelésben. Gyorsabban haladunk előre, mint az USA összehasonlításképpen adatokat so-. rolok fel a Szovjetunió és az Egyesült Államok 1959. évi növekedésének 1953-hoz való százalékos viszonyulásáról. Hazánk ipari termelése ez alatt az idő alatt 90 százalékkal, az Egyesült (Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1980. Január 19,