Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-17 / 16. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljel etč! UJSZO SZLOVÁKJA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. január 17. vasárnap 50 fillér XII. évfolyam, 16. szám Szilárd léptekkel előre a szocialista országépítés befejezése felé Január 13-14-én nagy jelentőségű ülést tartott Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága. A Központi Bizottság elhatározta, hogy július 5-re egybehívja a párt országos konferenciáját, amely meg­vitatja az 1961-65 népgazdaságfej­lesztési harmadik ötéves tervet és az új alkotmányt. Határozatot foga­dott el az állam területi átszerve­zéséről, a szocialista demokrácia to­vábbi elmélyítéséről a nemzeti bi­zottságok tevékenységében és felépí­tésében. Ugyanakkor a határozat megszabja a kerületi és a járási pártszervezetek új területi felépíté­sének elveit. A Központi Bizottság megbízta a politikai irodát, hogy dol­gozza ki az összes fokú nemze­ti bizottságok jogköre és felelőssége növelésére irányuló konkrét intézke­dések tervezetét és azt terjessze a Központi Bizottság következő ülése elé. A Központi Bizottság végül is jóváhagyta annak a levélnek szöve­gét, amellyel a párt valamennyi alap­szervezetéhez és a nemzeti bizott­ságokhoz fordul. Mindezek a jelentős határozatok mélyrehatóan befolyásolják hazánk életét, gazdaságunk, politikai és kul­turális életünk megszervezését, szer­kezetét és tartalmát. Mindezeken a szakaszokon komoly változásokra ke­rül sor, amelyeknek következetes végrehajtása a párt által kitűzött el­vek szellemében, törvényszerűen ma­gával hozza társadalmunk újabb ha­talmas méretű fejlődését, termelő­erőink további kibontakozását. Ezzel megközelítjük a párt XI. kongresz­szusa által kitűzött célt, a szocialis­ta országépítés befejezését és létre­hozzuk a további előrehaladás felté­teleit. A Központi Bizottság a kommunista párt által vezetett nép szocialista társadalmunk építése terén elért nagy munkasikerei jegyében ülése­zett hazánk felszabadításának jubi­leumi esztendejében, a második öt­éves terv utolsó évében, a harmadik ötéves terv előkészületeinek idősza­kában. A munkások, a parasztok és a dol­gozó értelmiségiek magas fokú poli­tikai aktivitásának és szorgalmas munkájának köszönhető, hogy az el­múlt esztendő sikeresnek mondható. Az ipar, az építőipar és a közlekedés túlszárnyalta tervét, jelentősen növekedett népünk anyagi és kultu­rális színvonala, szocialista öntuda­tossága. Ezt az utat követve bátran feltételezhetjük, hogy ipari termelé­sünk már ez év áprilisában eléri a második ötéves terv végére feltéte­lezett szintet. Eredményeink joggal büszkeséget váltanak ki valamennyiünkben. Más­részt azonban nem szabad elfeled­keznünk néhány olyan problémáról és nehézségről, amelyre a párt Köz­ponti Bizottságának ülésén rámutat­tak és amelyeket meg kell oldanunk. Kohászatunk számos fontos termék­gyártásában nem teljesíti a tervet, lassan vezetjük be az új technikát és mezőgazdasági termelésünkben a tavaly őszi rendkívüli szárazság ne­hézségeket okozott. Pártunk valamennyi feladatunk teljesítése érdekében 'kedvező felté­teleket hoz létre azzal, hogy követ­kezetesen törekszik dolgozóink kez­deményezésének széleskörű kibonta­koztatására, a szocialista demokrá­cia elmélyítésére és a demokratikus centralizmus érvényesítésére. Pártunk a szocialista demokrácia további elmélyítésének fő láncsze­mét a dolgozók legnagyobb szerve­zetében, a nemzeti bizottságokban lá{ja, amelyekben és amelyeknek közvetítésével teljes mértékben ér­vényesülhet és kibontakozódhat az állam irányításában és igazgatásában mind nagyobb részt vállaló emberek kezdeményezése. A Központi Bizottság annak érde­kében, hogy a nemzeti bizottságok sikerrel betölthessék szervező és ne­velő szerepüket, jóváhagyta az állam területi átszervezését, a szocialista demokrácia további elmélyítését a nemzeti bizottságok tevékenységében és felépítésében. Az új területi megszervezés kér­déseit. és különösképpen a dolgozó néppel a legszorosabb kapcsolatban álló alacsonyabbfokú nemzeti bizott­ságok jogköre és felelőssége ezzel kapcsolatos problémáit már élénken és gyümölcsözően megtárgyaltuk abban a vitában, amelyben részt vet­tek a pártszervek és szervezetek, a Nemzeti Front szervezetei és a helyi nemzeti bizottságok közvetítésével egész társadalmunk. Megmutatkozott, hogy a dolgozó nép megértette, a területi átszerve­zést és az ezzel kapcsolatos intéz­kedéseket azért foganatosltjuk, hogy szabaddá tegyük a termelőerők to­vábbfejlesztésének útját és még in­kább bevonjuk dolgozóinkat az állam igazgatásába. A Központi Bizottság végérvénye­sen jóváhagyta, hogy nálunk 10 ke­rületi egység lesz (Prága főváros te­rülete ugyanakkor a kerületek szint­jén álló önálló területi egység), a já­rások száma pedig 108 lesz (a 10 prágai körzet járási hatáskörrel fog rendelkezni). Alapvető területi és termelési egység továbbra is a köz­ség. A járások javasolt határai még megváltozhatnak ott, ahol erre ko­moly indokok lesznek és ahol ez összhangban lesz a társadalom ér­dekeivel. A Központi Bizottság határozata az új területi megszervezéssel kapcsolat­ban a községek és a szövetkezetek egybevonásáról is beszél. A határozat újra hangsúlyozza, hogy ebben az esetben törvényszerű folyamatról van ugyan szó, de bármiféle' adminisztra­tív eljárás sok kárt okozhatna. Más­részt nem leplezzük, hogy a társada­lom fellendítése követelményéből kiin­dulva akarjuk fejleszteni a községeket és a szövetkezeteket s nagyobb egysé­geket akarunk létrehozni. Mindig szem előtt kell azonban tartanunk azt, hogy a községek, illetve szövetkezetek egybevonásáról önkéntesen döntsenek a közvetlenül érdekeltek, vagyis a la­kosság és a szövetkezeti tagók, hűgy ezen intézkedés elősegítse a termelés továbbfejlesztését, a községek építé­sét. Természetesen a területi átszerve­zés nem varázsvessző, amely egy su­hintásra megold minden problémán- ' kat. Ez csupán államigazgatásunk általános átépítésének szerves része. A •némzeti bizottságok új tar­talmú tevékenysége, jogkörének lényeges kiszélesítése és a dolgozók együttműködésére, valamint kezdemé­nyezésére teljes mértékben támaszko­dó szervező munka nélkül még a legtökéletesebb területi átszervezés sem tölthetné be szerepét. A Központi Bizottság a szocialista demokrácia következetes fejlesztése szellemében bővíti valamennyi fokú nemzeti bizottság plénumának, taná-' csának és albizottságainak jogkörét. Az albizottságok tagjait kétharmad részben a nemzeti bizottság plénumán választják annak tagjaiból, egyharmad részben pedig a bevált dolgozók so­rából nevezik ki. Az albizottságokat a plénum és a tanács irányítja és ezek bővített jogkörrel rendelkeznek majd. Jelentőségüket növeli az is, hogy el­nökük a tanács egyik tagja lesz. Ez 'annyit jelent, hogy az albizottságnak saját hatáskörében hozott döntése kötelezni fogja a nemzeti bizottságok apparátusát is. Az irányítás és az igazgatás köze­lebb kerül a termeléshez, ami többek között kifejezésre jut abban is, hogy az operatív tevékenység színhelye a járási és a helyi nemzeti bizottsá­gok talaja lesz, míg a kerületi nem­zeti bizottságok és szerveik a kerü­let keretében felelnek a feladatok teljesítéséért. A nemzeti bizottságok tevékenysé­gének alapja továbbra is a demokra­tikus centralizmus lenini elve, amely harmonikusan egybekapcsolja a köz­ponti vezetést az elvi jelentőségű kérdésekben a széleskörű helyi jog­körrel és felelősséggel az operatív irányításban, az egész nép lehető legnagyobb részvétele és kezdemé­nyezése mellett. Az állam, az egyes kerületek, járások és községek fej­lesztésének meghatározó tényezője tehát az állami gazdasági terv, amely törvény, s amelyet mindenkinek fel­tétlenül be kell tartania. A nemzeti bizottságok helyzetében bekövetkezett változások, fokozott felelősségük és jogkörük kifejezésre jut • abban is< hogy • a nemzeti bizott­(Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihe z és kor mányaiho z t intézett felhívása Moszkva (TASZSZ) - A Szovjet Szocialista Köz- folyt olyan veszélyes fegyverkezési hajsza es soha- s társaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa elhatá- sem volt olyan veszélyes a háborús hisztéria mint í rozta, hogy az egész emberiség érdekeit érintő rend- napjainkban. A legszörnyűbb emberpusztító eszközök- 4 kívül fontos kérdésben a világ parlamentjeihez és kel felszerelt hadseregek néznek farkasszemet egy- fc kormányaihoz fordul. mással. E körülmények közepette egyes államférfiak | A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elhatározta, hogy meggondolatlan tette,, vagy rossz-szándéka háborús | a nemzetkőz, viszonylatú leszerelési egyezmény mef- ^Un TkoTstrttgyvS puÄereje és színéről. Néhány hidrogénbomba egész államok el­pusztításához elegendő, a raktárakban pedig egyre több és több at.om- és hidrogénbombát halmoznak fel A folytatódó lázas fegyverkezéssel kapcsolatban vábbi csökkentéséről. Korlátozzuk a hadsereg és a haditengerészet fegyverzetét és leszállítjuk a ka­tonai kiadásokat. A ma jóváhagyott törvény végrehajtása után 2 423 000 katonája lesz hadseregünknek és haditenge­részetünknek. tömegek szakadnak el a békés munkától, fegyveres ^ szolgálatot teljesítenek, vagy romboló eszközök gyár- ^ tásával foglalkoznak. Az emberi társadalom színe-java, ^ Felhívjuk figyelmüket, hogy az 1956. évi leszerelési a munkások, mérnökök, tudósok, tehetséges és dol tárgyalások alkalmával az USA, Nagy-Britannia és gos emberek milliói, akiknek alkotó elméje és ener­Franciaország 2 500 000 főrtyi fegyveres erő mégha- giája sokat tudna tenni a népek javáért, ma arra gyását javasolta a Szovjetuniónak és az Egyesült pocsékolják erejüket, hogy még borzalmasabb halált % Államoknak. A szovjet kormány - a leszerelésnek csak hozó eszközöket találjanak fel. Minél nagyobb össze­^ első lépését látva javaslatukban - természetesen gekét fordítanak a lázas fegyverkezésre, minél több ^ elfogadta azt. Am mihelyt a Szovjetunió egyetértett ágyút, tankot, rakétát és más fegyvert gyártanak, an­több esetben egyoldalúan csökkentette fegyveres gítésére. erőinek létszámát és katonai költségvetését, elhatá- Az általános és teljes leszerelés Szovjetunió ja­rözta, további merész és nemes szándékú lépést tesz; vasolta nagy programjának megvalósítása lehetővé minden további huzavona nélkül újra lényegesen tenné, hogy'óriási anyagi és szellemi erőket fordít­csökkenti fegyveres erőinek létszámát- sanak az emeberhez méltó élet megteremtésére. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa a jelenlegi nemzet- a Szovjetunió az utóbbi négy év folyamán 2 140 000­közi helyzet reális értékelését tartotta szem előtt, r e[ csökkentette fegyveres erőinek létszámát, amikor jóváhagyta a szovjet fegyveres erők létszá- n-.ost további 1200 000 fővel csökkenti. A Szovjetunió mának újabb lényeges csökkentéséről szóló törvényt. a z emiitett években kivont? csapatait a Román Nép­Lényegesen enyhült a feszültség az államok kapcsola- köztársaságból, lényegesen csökkentette a Német taiban, nagyon megjavultak a béke megszilárdításá- Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népkőztár­nak távlatai. A népek tudatában, a politikusok és sa ság területén elhelyezett fegyveres erőinek állo­államférfiak gondolkodásában egyre inkább gyökeret mánvát és felszámolta más államok területén elhelye­ver az a megdönthetetlen igazság, hogy a különböző z ett'katonai támaszpontjait. társadalmi rendszerű államok békés együttélése tör- A Szovjetunió az állami költségvetés keretében évről ténelmi tény, az emberi társadalom jelenlegi fejlődési fokából adódó létszükséglet. A vezető államférfiak találkozói és kapcsolatai a feszültség enyhítésének és a legbonyolultabb nem­zetközi kérdések megoldásának hatékony módsze­révé válnak. Nyikita Szergejevics Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének amerikai látogatása és Dwight Eisenhowerrel folytatott tár­évre rendszeresen csökkenti katonai célokra előirány­zott kiadásait. E kiadások részaránya 1960-ban a szovjet állami költségvetés összes kiadásainak csak 12,9 százalékát képezi az 1955. évi 19,9 százalékkal szemben. Szilárdan bízunk benne, hogy a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa a szovjet fegyveres erők létszámának további lényeges csökkentéséről hozott törvény jó­gyalása új fejezetet nyitótt a nemzetközi kapcsolatok ^hagyásával nagymértékben hozzájárul a nemzetközi Š történetében- a második világháború következmé- helyzet további javulásához. nyeképpen, vagy pedig a lázas fegyverkezés és a hi- Ma, a mi ko r az általános és teljes leszerelés kérdé- s degháború éveiben felmerült megoldatlan kérdések sében án a mközi tárgyalások küszöbén állunk, különö­mindkét fél érdekei tiszteletben tartásának konstruk- en yhülése ellenére még mindig vannak világerők, § Hv prvénveíftése — ami a Szovietunió Minisztertaná- i... • 1' —» 1 ItínA/ínórvftrll OC í3l melyek kísérletet tesznek a gyűlölt hidegháború és a hajmeresztő fegyverkezés felszámolásának meg­akadályozására. Újra felfegyverzik Nyugat-Németor­szágot, melynek atom- és rakétafelfegyverzése ko­molyan veszélyezteti Európa és az egész világ béké­jét. Sok ország van még mindig, amely nyíltan kö­tív érvényesítése - ami a Szovjetunió Minisztertaná csa elnökének és az USA elnökének tárgyalására jel­lemző - követendő példája a nemzetközi helyzet alapos orvoslására irányuló őszinte törekvésnek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa reményét fejezi ki, hogy a küszöbönálló csúcsértekezleten - melynek ^ _ összehívásáról most már véglegesen megegyeztek - vetelľT máTleví'tteleirerőpolitika folytatását is érvényesülni fog ez a konstruktív szellem. A népek Mindez megköveteli, hogy azok, akik őszintén meg elvárják, hogy a csúcsértekezlet további pozitív vál- aka rj á k szabadítani a népéket az új háború borzal­tozásokat eredményezzen a nemzetközi kapcsolatok maitó I. ern vedetlenül tovább törekedjenek a lesze­terén és hozzájáruljon a leszerelési probléma meg- relési e gy ezr nény megkötésére. Ez irányban nagyon oldásához. sokat tehetnek a parlamentek és a képviselők. Fel­A Szovjetunió Legfelső Tanácsa a világ parlamen,- adatuk és köt eiességük a népekkel szemben, hogy S jeihez intézett 1959. október 31-i felhivasában fel- minde n lehetőséget megragadjanak a lázas fegyver­fc szólította a világ parlamentjeit és kepviseloit, hasz- kezé s beszüntetésének és a leszerelés kérdése meg­S nálják ki a jelenlegi kedvező nemzetközi helyzetet oldásána k elősegítésére. § és erejüktől telhetően tegyenek meg mindent, hogy A S i. o vj etuni ó Legfelső Tanácsa reményét fejezi § megszabadítsák a népeket a lazas fegyverkezés szor- kJ( h g szo vj et f eg yv eres erők létszámának to­$ nyű átkától és megnyissák az emberiség előtt a tartós väbbj egyold a|ú csökkentése példát mutat a többi ál­Ä béke útját. lamnak. főként azoknak, melyek a legnagyobb hadi­$ A szovjet fegyveres erok létszámának további le- erőv e, rendélkezne k. ^ nyeges csökkentéséről szolo torvény jováhagyasaval A Szov;jettiniô L egfelsö Tanácsa felszólítja a világ s utóbbi ülésszakán, amelyen a Szovjetunió Miniszter­? tanácsának elnöke a szovjet kormány nevében elő­í terjesztette az általános és teljes leszerelés tervét sák a világbékét. § A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASAGOK ^ SZÖVETSÉGÉNEK LEGFELSÖ TANÁCSA. | Moszkva, Kreml, 1960. január 15. ^ Az emberiség eddigi történelmében még sohasem Moszkva, Kreml, 1960. január 15. 1 " i i ~ 'tffffff i jjjSfflšm • my * [ i./ III * / V"r " HP • j ' * f áá^'n' 1 W ' fí Jr I r hl ÍJ BALOLDALT: Rudolf Hurbcmič, a bratisíavai elektrotechnikai üzemek generátor szerelő csoportjának vezetője kollektívájával Hruscsov elvtársnak a Legfelső Tanács ülésén mondott beszámolójáról beszélget. JOBBOLDALT: A Szlovák Tudományos Akadémia egyik bratisíavai intézetének dolgozói nagy figyelemmel hallgatják Hruscsov elvtárs beszédének rádióközvetítését. _ Foto CT K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents