Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-15 / 346. szám, kedd

Üj szelek fújdogálnak a Magas-Tátra alján Szokatlan csípős, fagyasztó szél süvített végig a tájon, amikor a mi­nap Mengušovce községbe érkeztem. Útitársam, aki velem együtt szállt ki az autóbuszból, meg is jegyezte: •— Hja, ne is csodálkozzék az elv­társ, nálunk ilyenkor már zordabb az időjárás. S ha nem tudná, elárulom, mintegy 900 méterrel vagyunk a ten­gerszint. felett. Ennek ellenére a határ képéből az ismeretlen nehezen állapítaná meg. hogy magasfekvésü, hegyaljai község­be érkezett. Hiszen itt is, akárcsak a déli járásokban, jól látni a vetés­forgókat, szépen feketéllik a frisfeen szántott föld, kopott zöld színben ré­tek, nagy kiterjedésű legelők terpesz­kednek. A levegő áramlásába vegyült és a határt övező fenyvesek illata, vala­mint a Magas-Tátra szürkésen pipáló csúcsai azonban a dél j járásoktól el­térő éghajlati viszonyokról tájékoz­tatnak. Ismétlem, a határ nagyon ha­sonlít Csallóköz vagy Komárom vidé­kéhez, mert asztalszerű fennsíkon fekszik. — Igaz, szemre nem nagyon külön­bözik ez a táj az említett vidék fek­vésétől - mondja tájékoztatáskép­pen Rata j Pavel, az EFSZ agronómu­sa. Az éghajlati viszonyok és a mun­kafeltételek között azonban összeha­sonlíthatatlanul nagy az eltérés. Aránylag túl hosszú itt a tél és rö­vid a nyár. A növények fejlődésére ez nem éppen a legkedvezőbb. Később - amint beszélgettünk ­kiderült, hogy a talaj szerkezete te­kintetében ugyancsak hátrányosabb helyzetben vannak a hegyvidéki szö­vetkezetek. Mégis, hogyan lehetséges, hogy a mengušovcei EFSZ kevés hu­musztartalmú földeken rozsból 25 mázsás, árpából 23,33 mázsás, zabból pedig 20 mázsás termést ért el hek­táronként? Azt a közmondást hogy nincs rossz föld, csak rossz gazdálkodó, azt hiszem a mengušovcei példa is fényesen igazolja. A szövetkezet megalakulása után nehéz traktorvon­tatású ekével folyamatosan egyre mélyebben törték fel a talajt. A trá­gyagazdálkodás bevezetésével pedig megoldották az istállótrágya szállí­tásának kérdését, és az állatok ide­iglenes karámozásával ma már olyan területeket is ellátnak trágyával, me­lyek sem lófogattal, de még traktor­vontatású pótkocsival sem voltak megközelíthetők. Ez nagymértékben növelte a talaj humusztartalmát. Ondrej Michalko, a szövetkezet el­nöke mondja: — Mezőgazdasági területünk nem több 715 hektárnál, s ebből csak 359 hektár a szántó. Határunk több mint kétharmada tehát rétekből, legelőkből áll. Miután a szántóföldön nem tudunk annyi szemestakarmányt termelni, amely fedezné a szükségletet, úgy határoztunk, hogy felszántjuk az ala­csony hozamú parcellákat és szántó­földi takarmányokat termelünk raj­tuk. Az egyik napon nehéz lánctal­pas talajjavító-gépek jelentek meg a szövetkezet rétjein, legelőin. A falu­beliek szinte megrökönyödve vették tudomásul, hogy az évszázados lege­lőket a gépek ekéi mélyen felhaso­gatják. Pavol Šoltýsnak sem volt ínyére a kezdeményezés, aki saját példáján egyéni gazdálkodása idejé­ből nem sok eredményt jósolt a lege­lők feltörésének. — Minek csinálsz ebből problémát, magadnak? — szólott hozzá szom­szédja, Bohumil Čincurák, — Vagy azt gondolod, ami neked régen nem sikerült, az most a szövetkezetben sem vezethet eredményre? Pavol Šoltýs csak hallgatott, képze­letében megjelentek a múlt emlékei. Igaz. magángazdálkodása idején saját erejéből létrejött kezdeményezése a legelő felszántását illetőleg, ku­darcba fulladt. Nem volt elég befek­tetése. Idejekorán félbe kellett hagy­nia a megkezdett munkát. De most.,. ? A szövetkezet az állam hozzájáru­lásával végzi a talajjavítást és te­gyük hozzá, igen eredményesen. Ed­dig több mint 50 hektáron végezték el — alagcsövezéssel — a lecsapolást s ugyanennyi területet már évekkel ezelőtt felszántottak. A rétek feltö­rése a szénatermelés fokozását jelen­tette. Ezelőtt a felszántatlan terüle­teken legfeljebb 5 mázsa szénájuk termett hektáronként, s most, a talaj­javítás elvégzése után 38 mázsás szé­naterméssel dicsekedhetnek. Ján Laska, az állattenyésztési cso­port vezetője nem győzi dicsérni a talajjavítást, mely az állattenyésztés helyzetén is igen nagyot lendített elő­re. i— Ma már elértük a 100 hektárra eső 60-as állatsürűséget, amit a szé­natermelés növelésének köszönhe­tünk. Sertésekből pedig 110 esik min­den 100 hektár mezőgazdasági terü­letre. Ez a mi viszonyaink közt igen szép eredmény. A tejhozamot 200 literrel növelhettük. A talajjavítás egy hektárra eső kiadásai 6000 koronát tesznek ki. Hogy ez mennyiben kifizetődő a szö­vetkezet számára, arról Ján Hanišov igy tájékoztatott: — Mióta termést adnak a feljavított legelők, rétek, azóta megkétszerező­dött a szövetkezet piaci termelése és a munkaegységek értéke 5 koroná­val növekedett. A talajjavításra for­dított kiadások rövidesen megtérül­nek. Egy pillanatra sem állunk meg a munkával, hanem tovább folytatjuk. Nagyon jól tudjuk, hogy a következő évben életbelépő új begyűjtési rend­szer és az egységes terményárak mily nagy lehetőségeket nyújtanak jövedel­münk fokozására és a gazdálkodás megszilárdítására Lenből, árpából és rozsból már elértük az 1965. évre tervezett terméshozamokat. Az új intézkedések arra serkentenek ben­nünket, hogy az állattenyésztésben is hasonlóképpen fokozzuk a hasznos­ságot. Ezért fektetünk olyan nagy súlyt a talajjavításra, hogy gazdagabb takarmányalapunk legyen. Aki csak a festők művészi alkotá­saiból ismerte ezelőtt a Magas-Tátra szemet gyönyörködtető, vadregényes tájait, el sem hiszi, hogy a kapitalista rendszerben mennyit nélkülözött, nyomorgott itt ez a szorgalmas nép. Ján Vechter. a szövetkezet tagja új lakásába hívott meg és fényképalbu­mából letagadhatatlan emlékek fel­idézésével bizonyította, mennyire megváltozott a falubeliek élete. — Kevés család volt — mondja —, ahonnan valakit a munkanélküliség és a mindennapi kenyérgondok ne kényszerítettek volna kivándorlásra. Ma mindenki idehaza, a szövetkezet­ben dolgozik. Én jól érzem magam, hiszen minden ledolgozott munka­egységre 10 korona előleget. 2 kilo­gramm gabonát, 1 kilogramm szénát és 1 kilogramm burgonyát kapok a szövetkezetből. Két éve í.emcsak az előlegeket, hanem a munkaegységek másik felét is kifizetik a szövetkezet tagjainak. De nemcsak Ján Vechter, hanem még további 15 volt kisparaszt, föl­dönfutó napszámos új családi háza, megváltozott élete igazolja, hogy a közös gazdálkodás megszervezése helyes volt, melynek gazdasági ered­ményei a Magas-Tátra alján is előse­gítették a falu kulturális életének fellendülését. SZOMBAT AMBRUS Egy üzemi klubban A chvaleticei man­gán-üzem építését még nem fejezték be teljesen, az üze­mi klub azonban már közel egy éve gazdag tevékenysé­get fejt ki. A klub korszerűen beren­dezett termeiben és 'cisebb helyiségeiben esténként összejön­nek az üzem dol­gozói és hozzátar­tozóik, hogy kelle­mesen töltsék sza­bad idejüket, szó­rakozzanak, tanul­janak. Az üzemi klubban a gyerme­kek is találnak szó­rakozást. Képünk a 'club bábszínházának kulisszatitkaiba nyújt bepillantást. J. Tachezy (ČTK) felv. A íelszflbfltiüifís 15. évfordulója liszteleiére (CTK) — A jelšavai magnezit­üzem dolgozói, a Kohóipari és Érc­bányaipari Minisztérium vörös zász­lajának kétszeres tulajdonosai az év elejétől a nyerstermelés tervét 107 százalékra, az árutermelés tervét 105 százalékra teljesítik és a költségeken több mint 1 millió 200 ezer koronát takarítottak meg. Az üzem dolgozói elhatározták, • hogy az idei feladatokat december 21-ig teljesítik. Hazánk felszabadítá­sának 15. évfordulója tiszteletére az értékes kötelezettségvállalások egész sorát tették, amelyek teljesítésével 1960-ban terven felül 1200 tonna nyersanyagot, 1000 tonna szintért termelnek, és a tervezett nyeresé­get kétszázezer koronával túlteljesí­tik. A generáljavításokon saját re­zsiben a vlagyimíri gazdasági terü­let példájára 55 ezer koronát takarí­tanak meg. Az egyes negyedévekben a termelést úgy irányítják majd, hogy az egész évi export-tervet de­cember 15-re teljesítsék. Készülnek a jövő feladataira Banská Bystrica és környéke lakosainak régi óhaja teljesül A Tatra Autógyár dolgozóinak versenye Á nyitrai kerület ipari üzemeinek dolgozói számos értékes felajánlást tettek hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére. Az egyéni vállalásokon kívül számos kollektív és vállalati kötelezettségvállalás született. Sok kollektíva versenyre kelt a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Több millió korona értékű terven felüti gyártmány elkészítésére vállalt kötelezettséget a bánovcei Tatra au­tógyár dolgozóinak kollektívája. Az üzem dolgozói megígérték, hogy idei tervüket december 20-ig teljesítik. Különösen figyelemre méltó az a fel­ajánlásuk. amely az évi exportterv december 15-iq való teljesítését tűzi ki célul. Ez azt jelenti, hogy a világ­piacon ismert és kiváló minőségéről híres Tatra gépkocsiaink szállí­tási határidejét nemcsak betart­ják, hanem le is rövidítik, s ez­zel emelik iparunk jó hírnevét a külföldön. A Tatra Autógyárban az egy mun­kásra eső munkaterniplékenységot 4,3 százalékkal emelik és -1.45 száza­lékkal csökkentik a termelési költsé­geket. A motorgyártó részleg dolgo­zói 2400 brigádóra ledolgozását is vállalták. Az üzem dolgozói gondoltak a jövő évre is, amelynek tervét Ígéretük szerint közel 19 millió koronával túl­teljesítik. 18 százalékkal növelik a munkatermelékenységet, 7.65 száza­lékkal csökkentik az önköltséget és 4 807 000 korona megtakarítást érnek el. A dolgozók átlagbére a jövő év­ben 3,4 százalékkal emelkedik. Ä Tatra Autógyárban a dolgozók figyelmüket most szakmai tovább­képzésre és az általános műveltség fejlesztésére összpontosítják. Vállalásaikban olyan tételek is szerepelnek, amelyek a dolgozók­ki fejlesztésre, a minőség növe­lésére, az üzemszépítésre, sport­telep, fürdő stb. építésére vonat­koznak. Ilyen irányú vállalásaik értéke meg­haladja a két és félmillió koronát. Az üzem dotciozói összesen 1125 egyéni és 52 kollektív felajánlást tettek hazánk felszabadulásának 15. évfordulójának tiszteletére. A Tatra Autógyár dolgozóinak fel­ajánlása követendő példaképpen álla kerület üzemei előtt. A munkaver­seny kerületi méretben ma már oly nagy arányokat öltött, hogy a jövő évi terv teljesítésének megkezdése­kor minden bizonnyal nem akad egyetlen olyan üzem sem a kerület­ben, amely ne köszöntené felszaba­dulásunk jubileumi évfordulóját ér­tékes felajánlással. (dis) Vízi villanyerőművet exportálunk (ČTK) — A Külkereskedelemügyi Mi­nisztérium dolqozóinak tájékoztatása. sze­rint a Technoexport csehszlovák külkeres­kedelmi vállalat november végén szerző­dést Irt alá, amely szerint három év fo­lyamán a brazíliai Sao Paolo ál-lamba vízi villanyerőrnüvet exportál, ami eddig e vál­lalat legnagyobb exportszállítása. Az első szállítás. 1Ö61 tavaszán esedékes. A vízierőmüvet a brazíliai ipar együttmű­ködésével állítjuk t'et. Ez az együttműkö­dés technikailag a m! rajzaink és techni­kai vezetésünk alapján valósul meg. Az erőmű kapacitása 150 M>V. ami megfelel ról való gondoskodásra, a müsza- i a slapyi vízierömű teljesítményének. A Banská Bystrica mellett nemrég üzem­behelyezett senicai cementgyárban a mi­nap a cementgyártás fokozásáról és a ter­melés tartalékainak feltárásáról tárgyaltak. Megállapították, hogy az év végéig még 9000 tonna cementet ter­melhetnek terven fe­lül. Mit tesznek azon­ban, hogy az idei év­vel szemben 1960-ban 55 ezer tonnával fo­kozzák a termelést? — Jövőre — tájé­koztatott Milan Ková­čik mérnök — a je­lenleg rendelkezésünk­re álló két rotációs kemencéhez még egyet hozzáépítünk és ezzel fokozzuk az üzem ka­pacitását. Ezenkívül az NDK-ból segítségünk­re érkező mérnökök támogatásával már ez idén befejezzük a ce­ment elporzásának megszüntetéséré irá­nyuló munkálatokat, mely által nagy meny­nyiségű cement meg­takarítását biztosítjuk, ugyanakkor a környék lakói jogos követelé­seifiek is eleget Je­szünk. Nem lepi már be cementpor Banská Bystrica környékét és lakóházait. (th.) Hit jelent építészetünkben a pernyebeton ? 0 November elején közöltük, hogy (•) Zemíanské Kostolanyban a nagy >*< Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójának előestéjén li; próbaüzembe helyezték hazánk el­') ső pernyebeton-gyárát. A pernye­beton korszerű új építőanyag, 0 amely arra hivatott, hogy mind­(•) jobban kiszorítsa, illetve helyette­*) sítse az égetett téglát. Az égetett téglát már 12 ezer év óta használja az emberiség. Gon­dolkozóba kell ejtsen, hogy még ma is legnagyobbrészt ugyanazt az épí­tőanyagot használjuk, mint félvad őseink, és majdnem változatlan pri­mitív módon rakjuk egymásra a tég­lákat. Hasonlítsuk ezt össze azzal a rohamos fejlődéssel, amelyet a technika minden egyéb terén az el­múlt száz, vagy akárcsak 20 évben elértünk. A CSI£P merész irányvona­lát a hagyományos építkezési mód­szerekkel lehetetlen volna megvaló­sítani. Üj anyagokkal, új eljárások­kal korszerűsíteni kell az építkezést, hogy a legjobban, legolcsóbban éš a lehető legkevesebb emberi munkával tehessünk eleget a nagy feladatok­nak. Az utolsó száz évben rohamosan teret hódít a beton és a vasbeton. Ez azonban falak építésére nem al­kalmas, mert igen rossz hőszigetelő és nagy a térfogatsúlya (2300-2500 kg köbméterenként, míg az égetett tégláé 1750 kg). , Két legyet ütünk egy csapásra, ha a betont könnyűvé és egyúttal jó hőszigetelővé tesszük. Éppen ezt te­szik lehetővé az új épületanyagok: a pernyebeton, a hab- és gázbetön stb. Ezek az épületanyagok apró bu­borékokat tartalmaznak. amelyek habzó vegyi adalékanyag, vagy alu­miniumpor hozzáadásával keletkez­nek. Az alumíniumpor ugyanis a be­tonkeverékben gázt fejleszt. Miután a gázok a legjobb hőszigetelők, az ilyen beton szigetelő képessége egy­harmadával jobb az égetett tégláénál. A gázbuborékok egyúttal csökkentik a beton súlyát is. Zemianske Kostolanyban a gázbe­tont az ottani erőmű pernyéjéből készítik. A pernyét eddig nagy költségekekl és nehézségek árán kel­lett eltávolítani. Az alapanyaghoz égetett meszet és gipszet kevernek, mcgőrlik, vizet és adalékanyagokat tesznek liozzá, majd formákba öntik, amelyekben mint a kenyér „megkel". Önműködő gépek a tömböket' a kí­vánt nagyságra vágják, amelyek ka­zánokban nagy gőznyomás alatt meg­keményednek, úgyhogy az anyag rö­vid időn belül már szállításra is al­kalmas. Zemíanské Kostolanyban egyenlőre csak 24X30X40 cm méretű törtiböket gyártanak, később bevezetik egész előregyártott épületelemek gyártását is. A tömböket három fajtában gyárt­ják: 500, 700 és 900 kg súlyban köb­méterenkint. A tömbök tehát köny­nyebbek a víznél. A könnyebbeket hőszigetelésre, a nehezebbeket, ame­lyeknek nagyobb a szilárdságuk, többemeletes házak építésére hasz­nálják. Az anyag jó szigetelőképes­sége lehetővé teszi, hogy a külső falak az eddigi 45 cm-es téglafalak­kal szemben csak 24 cm vastagok le­gyenek. Ez egymagában a felére csökkenti a fal súlyát. Egy négyzet­méternyi téglafal felépítéséhez 133 rendes tégla szükséges, a pernyebe­tonból csak 71 téglaegységre van szükség. A kostolanyi gyár évi ter­meléséből tehát 1600 lakással többet lehet építeni, mint hasonló mennyi­ségű téglából. Mivel a tömböket kis súlyuk foly­tán nagyobb méretekben lehet gyár­tani — darabonkint csak kb. 20 kg­ot nyomnak, - sokkal kisebb a hé­zagok száma, és a malterfogyasztás ennek folytán egyötödére csökken. Ennek az aránynak megfelelően csök­ken a munkaráfordítás is. Mivel az építőanyagok költségében jelentős rész jut a szállítási költségeknek, könnyen kiszámíthatjuk, hogy a súlykü!önbség mily nagy megtakarí­tást jelent. Első üzemünk évi terme­lésénél'ez a megtakarítás körülbelül 11 millió korona. A falak súlyának több mint egynegyedére való csök­kentése ezenkívül lehetővé teszi az alapok és az esetleges vázszerkezet lényegesen olcsóbb kivitelét is. A felsorolt megtakarításokat össze­gezve kitűnik, hogy a fal négyzetmé­terére eső költség 97 koronával szemben 68 koronára csökken. A kostolanyi gyár évi termelése így több mint 20 millió korona megtaka­rítást eredményez az építkezéseken s ez egymagában három év alatt ki­fizeti a gyár felépítésének költsé­geit, nem beszélve az akkumulációról, amelyet a gyár maga képez. A per­nyebeton tehát lényegesen hozzájá­rul építészetünk hatékonysáya nö­veléséhez. Nyitrán már két éve áll egy nagy kétemeletes lakóház, amely habbeton tömbökből épült. Ezt kísérletképpen Kemény mérnök kezdeményezésére és vezetése alatt építették. A nyitrai Magasépítészeti Vállalat az épületet megfigyelés alatt tartja és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új anyag minden tekintetben meg­felel. A jövő évben már tömegesen építünk pernyebetonból házakat, mindenekelőtt a nyitrai kerületben. Itt már a tervezést is az új anyag­hoz módosították. K. I. JJJ SZŐ 4 * 1959 december 15. /

Next

/
Thumbnails
Contents