Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-15 / 346. szám, kedd

Üj szelek fújdogálnak a Magas-Tátra alján Szokatlan csípős, fagyasztó szél süvített végig a tájon, amikor a minap Mengušovce községbe érkeztem. Útitársam, aki velem együtt szállt ki az autóbuszból, meg is jegyezte: •— Hja, ne is csodálkozzék az elvtárs, nálunk ilyenkor már zordabb az időjárás. S ha nem tudná, elárulom, mintegy 900 méterrel vagyunk a tengerszint. felett. Ennek ellenére a határ képéből az ismeretlen nehezen állapítaná meg. hogy magasfekvésü, hegyaljai községbe érkezett. Hiszen itt is, akárcsak a déli járásokban, jól látni a vetésforgókat, szépen feketéllik a frisfeen szántott föld, kopott zöld színben rétek, nagy kiterjedésű legelők terpeszkednek. A levegő áramlásába vegyült és a határt övező fenyvesek illata, valamint a Magas-Tátra szürkésen pipáló csúcsai azonban a dél j járásoktól eltérő éghajlati viszonyokról tájékoztatnak. Ismétlem, a határ nagyon hasonlít Csallóköz vagy Komárom vidékéhez, mert asztalszerű fennsíkon fekszik. — Igaz, szemre nem nagyon különbözik ez a táj az említett vidék fekvésétől - mondja tájékoztatásképpen Rata j Pavel, az EFSZ agronómusa. Az éghajlati viszonyok és a munkafeltételek között azonban összehasonlíthatatlanul nagy az eltérés. Aránylag túl hosszú itt a tél és rövid a nyár. A növények fejlődésére ez nem éppen a legkedvezőbb. Később - amint beszélgettünk kiderült, hogy a talaj szerkezete tekintetében ugyancsak hátrányosabb helyzetben vannak a hegyvidéki szövetkezetek. Mégis, hogyan lehetséges, hogy a mengušovcei EFSZ kevés humusztartalmú földeken rozsból 25 mázsás, árpából 23,33 mázsás, zabból pedig 20 mázsás termést ért el hektáronként? Azt a közmondást hogy nincs rossz föld, csak rossz gazdálkodó, azt hiszem a mengušovcei példa is fényesen igazolja. A szövetkezet megalakulása után nehéz traktorvontatású ekével folyamatosan egyre mélyebben törték fel a talajt. A trágyagazdálkodás bevezetésével pedig megoldották az istállótrágya szállításának kérdését, és az állatok ideiglenes karámozásával ma már olyan területeket is ellátnak trágyával, melyek sem lófogattal, de még traktorvontatású pótkocsival sem voltak megközelíthetők. Ez nagymértékben növelte a talaj humusztartalmát. Ondrej Michalko, a szövetkezet elnöke mondja: — Mezőgazdasági területünk nem több 715 hektárnál, s ebből csak 359 hektár a szántó. Határunk több mint kétharmada tehát rétekből, legelőkből áll. Miután a szántóföldön nem tudunk annyi szemestakarmányt termelni, amely fedezné a szükségletet, úgy határoztunk, hogy felszántjuk az alacsony hozamú parcellákat és szántóföldi takarmányokat termelünk rajtuk. Az egyik napon nehéz lánctalpas talajjavító-gépek jelentek meg a szövetkezet rétjein, legelőin. A falubeliek szinte megrökönyödve vették tudomásul, hogy az évszázados legelőket a gépek ekéi mélyen felhasogatják. Pavol Šoltýsnak sem volt ínyére a kezdeményezés, aki saját példáján egyéni gazdálkodása idejéből nem sok eredményt jósolt a legelők feltörésének. — Minek csinálsz ebből problémát, magadnak? — szólott hozzá szomszédja, Bohumil Čincurák, — Vagy azt gondolod, ami neked régen nem sikerült, az most a szövetkezetben sem vezethet eredményre? Pavol Šoltýs csak hallgatott, képzeletében megjelentek a múlt emlékei. Igaz. magángazdálkodása idején saját erejéből létrejött kezdeményezése a legelő felszántását illetőleg, kudarcba fulladt. Nem volt elég befektetése. Idejekorán félbe kellett hagynia a megkezdett munkát. De most.,. ? A szövetkezet az állam hozzájárulásával végzi a talajjavítást és tegyük hozzá, igen eredményesen. Eddig több mint 50 hektáron végezték el — alagcsövezéssel — a lecsapolást s ugyanennyi területet már évekkel ezelőtt felszántottak. A rétek feltörése a szénatermelés fokozását jelentette. Ezelőtt a felszántatlan területeken legfeljebb 5 mázsa szénájuk termett hektáronként, s most, a talajjavítás elvégzése után 38 mázsás szénaterméssel dicsekedhetnek. Ján Laska, az állattenyésztési csoport vezetője nem győzi dicsérni a talajjavítást, mely az állattenyésztés helyzetén is igen nagyot lendített előre. i— Ma már elértük a 100 hektárra eső 60-as állatsürűséget, amit a szénatermelés növelésének köszönhetünk. Sertésekből pedig 110 esik minden 100 hektár mezőgazdasági területre. Ez a mi viszonyaink közt igen szép eredmény. A tejhozamot 200 literrel növelhettük. A talajjavítás egy hektárra eső kiadásai 6000 koronát tesznek ki. Hogy ez mennyiben kifizetődő a szövetkezet számára, arról Ján Hanišov igy tájékoztatott: — Mióta termést adnak a feljavított legelők, rétek, azóta megkétszereződött a szövetkezet piaci termelése és a munkaegységek értéke 5 koronával növekedett. A talajjavításra fordított kiadások rövidesen megtérülnek. Egy pillanatra sem állunk meg a munkával, hanem tovább folytatjuk. Nagyon jól tudjuk, hogy a következő évben életbelépő új begyűjtési rendszer és az egységes terményárak mily nagy lehetőségeket nyújtanak jövedelmünk fokozására és a gazdálkodás megszilárdítására Lenből, árpából és rozsból már elértük az 1965. évre tervezett terméshozamokat. Az új intézkedések arra serkentenek bennünket, hogy az állattenyésztésben is hasonlóképpen fokozzuk a hasznosságot. Ezért fektetünk olyan nagy súlyt a talajjavításra, hogy gazdagabb takarmányalapunk legyen. Aki csak a festők művészi alkotásaiból ismerte ezelőtt a Magas-Tátra szemet gyönyörködtető, vadregényes tájait, el sem hiszi, hogy a kapitalista rendszerben mennyit nélkülözött, nyomorgott itt ez a szorgalmas nép. Ján Vechter. a szövetkezet tagja új lakásába hívott meg és fényképalbumából letagadhatatlan emlékek felidézésével bizonyította, mennyire megváltozott a falubeliek élete. — Kevés család volt — mondja —, ahonnan valakit a munkanélküliség és a mindennapi kenyérgondok ne kényszerítettek volna kivándorlásra. Ma mindenki idehaza, a szövetkezetben dolgozik. Én jól érzem magam, hiszen minden ledolgozott munkaegységre 10 korona előleget. 2 kilogramm gabonát, 1 kilogramm szénát és 1 kilogramm burgonyát kapok a szövetkezetből. Két éve í.emcsak az előlegeket, hanem a munkaegységek másik felét is kifizetik a szövetkezet tagjainak. De nemcsak Ján Vechter, hanem még további 15 volt kisparaszt, földönfutó napszámos új családi háza, megváltozott élete igazolja, hogy a közös gazdálkodás megszervezése helyes volt, melynek gazdasági eredményei a Magas-Tátra alján is elősegítették a falu kulturális életének fellendülését. SZOMBAT AMBRUS Egy üzemi klubban A chvaleticei mangán-üzem építését még nem fejezték be teljesen, az üzemi klub azonban már közel egy éve gazdag tevékenységet fejt ki. A klub korszerűen berendezett termeiben és 'cisebb helyiségeiben esténként összejönnek az üzem dolgozói és hozzátartozóik, hogy kellemesen töltsék szabad idejüket, szórakozzanak, tanuljanak. Az üzemi klubban a gyermekek is találnak szórakozást. Képünk a 'club bábszínházának kulisszatitkaiba nyújt bepillantást. J. Tachezy (ČTK) felv. A íelszflbfltiüifís 15. évfordulója liszteleiére (CTK) — A jelšavai magnezitüzem dolgozói, a Kohóipari és Ércbányaipari Minisztérium vörös zászlajának kétszeres tulajdonosai az év elejétől a nyerstermelés tervét 107 százalékra, az árutermelés tervét 105 százalékra teljesítik és a költségeken több mint 1 millió 200 ezer koronát takarítottak meg. Az üzem dolgozói elhatározták, • hogy az idei feladatokat december 21-ig teljesítik. Hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére az értékes kötelezettségvállalások egész sorát tették, amelyek teljesítésével 1960-ban terven felül 1200 tonna nyersanyagot, 1000 tonna szintért termelnek, és a tervezett nyereséget kétszázezer koronával túlteljesítik. A generáljavításokon saját rezsiben a vlagyimíri gazdasági terület példájára 55 ezer koronát takarítanak meg. Az egyes negyedévekben a termelést úgy irányítják majd, hogy az egész évi export-tervet december 15-re teljesítsék. Készülnek a jövő feladataira Banská Bystrica és környéke lakosainak régi óhaja teljesül A Tatra Autógyár dolgozóinak versenye Á nyitrai kerület ipari üzemeinek dolgozói számos értékes felajánlást tettek hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére. Az egyéni vállalásokon kívül számos kollektív és vállalati kötelezettségvállalás született. Sok kollektíva versenyre kelt a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Több millió korona értékű terven felüti gyártmány elkészítésére vállalt kötelezettséget a bánovcei Tatra autógyár dolgozóinak kollektívája. Az üzem dolgozói megígérték, hogy idei tervüket december 20-ig teljesítik. Különösen figyelemre méltó az a felajánlásuk. amely az évi exportterv december 15-iq való teljesítését tűzi ki célul. Ez azt jelenti, hogy a világpiacon ismert és kiváló minőségéről híres Tatra gépkocsiaink szállítási határidejét nemcsak betartják, hanem le is rövidítik, s ezzel emelik iparunk jó hírnevét a külföldön. A Tatra Autógyárban az egy munkásra eső munkaterniplékenységot 4,3 százalékkal emelik és -1.45 százalékkal csökkentik a termelési költségeket. A motorgyártó részleg dolgozói 2400 brigádóra ledolgozását is vállalták. Az üzem dolgozói gondoltak a jövő évre is, amelynek tervét Ígéretük szerint közel 19 millió koronával túlteljesítik. 18 százalékkal növelik a munkatermelékenységet, 7.65 százalékkal csökkentik az önköltséget és 4 807 000 korona megtakarítást érnek el. A dolgozók átlagbére a jövő évben 3,4 százalékkal emelkedik. Ä Tatra Autógyárban a dolgozók figyelmüket most szakmai továbbképzésre és az általános műveltség fejlesztésére összpontosítják. Vállalásaikban olyan tételek is szerepelnek, amelyek a dolgozókki fejlesztésre, a minőség növelésére, az üzemszépítésre, sporttelep, fürdő stb. építésére vonatkoznak. Ilyen irányú vállalásaik értéke meghaladja a két és félmillió koronát. Az üzem dotciozói összesen 1125 egyéni és 52 kollektív felajánlást tettek hazánk felszabadulásának 15. évfordulójának tiszteletére. A Tatra Autógyár dolgozóinak felajánlása követendő példaképpen álla kerület üzemei előtt. A munkaverseny kerületi méretben ma már oly nagy arányokat öltött, hogy a jövő évi terv teljesítésének megkezdésekor minden bizonnyal nem akad egyetlen olyan üzem sem a kerületben, amely ne köszöntené felszabadulásunk jubileumi évfordulóját értékes felajánlással. (dis) Vízi villanyerőművet exportálunk (ČTK) — A Külkereskedelemügyi Minisztérium dolqozóinak tájékoztatása. szerint a Technoexport csehszlovák külkereskedelmi vállalat november végén szerződést Irt alá, amely szerint három év folyamán a brazíliai Sao Paolo ál-lamba vízi villanyerőrnüvet exportál, ami eddig e vállalat legnagyobb exportszállítása. Az első szállítás. 1Ö61 tavaszán esedékes. A vízierőmüvet a brazíliai ipar együttműködésével állítjuk t'et. Ez az együttműködés technikailag a m! rajzaink és technikai vezetésünk alapján valósul meg. Az erőmű kapacitása 150 M>V. ami megfelel ról való gondoskodásra, a müsza- i a slapyi vízierömű teljesítményének. A Banská Bystrica mellett nemrég üzembehelyezett senicai cementgyárban a minap a cementgyártás fokozásáról és a termelés tartalékainak feltárásáról tárgyaltak. Megállapították, hogy az év végéig még 9000 tonna cementet termelhetnek terven felül. Mit tesznek azonban, hogy az idei évvel szemben 1960-ban 55 ezer tonnával fokozzák a termelést? — Jövőre — tájékoztatott Milan Kováčik mérnök — a jelenleg rendelkezésünkre álló két rotációs kemencéhez még egyet hozzáépítünk és ezzel fokozzuk az üzem kapacitását. Ezenkívül az NDK-ból segítségünkre érkező mérnökök támogatásával már ez idén befejezzük a cement elporzásának megszüntetéséré irányuló munkálatokat, mely által nagy menynyiségű cement megtakarítását biztosítjuk, ugyanakkor a környék lakói jogos követeléseifiek is eleget Jeszünk. Nem lepi már be cementpor Banská Bystrica környékét és lakóházait. (th.) Hit jelent építészetünkben a pernyebeton ? 0 November elején közöltük, hogy (•) Zemíanské Kostolanyban a nagy >*< Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójának előestéjén li; próbaüzembe helyezték hazánk el') ső pernyebeton-gyárát. A pernyebeton korszerű új építőanyag, 0 amely arra hivatott, hogy mind(•) jobban kiszorítsa, illetve helyette*) sítse az égetett téglát. Az égetett téglát már 12 ezer év óta használja az emberiség. Gondolkozóba kell ejtsen, hogy még ma is legnagyobbrészt ugyanazt az építőanyagot használjuk, mint félvad őseink, és majdnem változatlan primitív módon rakjuk egymásra a téglákat. Hasonlítsuk ezt össze azzal a rohamos fejlődéssel, amelyet a technika minden egyéb terén az elmúlt száz, vagy akárcsak 20 évben elértünk. A CSI£P merész irányvonalát a hagyományos építkezési módszerekkel lehetetlen volna megvalósítani. Üj anyagokkal, új eljárásokkal korszerűsíteni kell az építkezést, hogy a legjobban, legolcsóbban éš a lehető legkevesebb emberi munkával tehessünk eleget a nagy feladatoknak. Az utolsó száz évben rohamosan teret hódít a beton és a vasbeton. Ez azonban falak építésére nem alkalmas, mert igen rossz hőszigetelő és nagy a térfogatsúlya (2300-2500 kg köbméterenként, míg az égetett tégláé 1750 kg). , Két legyet ütünk egy csapásra, ha a betont könnyűvé és egyúttal jó hőszigetelővé tesszük. Éppen ezt teszik lehetővé az új épületanyagok: a pernyebeton, a hab- és gázbetön stb. Ezek az épületanyagok apró buborékokat tartalmaznak. amelyek habzó vegyi adalékanyag, vagy aluminiumpor hozzáadásával keletkeznek. Az alumíniumpor ugyanis a betonkeverékben gázt fejleszt. Miután a gázok a legjobb hőszigetelők, az ilyen beton szigetelő képessége egyharmadával jobb az égetett tégláénál. A gázbuborékok egyúttal csökkentik a beton súlyát is. Zemianske Kostolanyban a gázbetont az ottani erőmű pernyéjéből készítik. A pernyét eddig nagy költségekekl és nehézségek árán kellett eltávolítani. Az alapanyaghoz égetett meszet és gipszet kevernek, mcgőrlik, vizet és adalékanyagokat tesznek liozzá, majd formákba öntik, amelyekben mint a kenyér „megkel". Önműködő gépek a tömböket' a kívánt nagyságra vágják, amelyek kazánokban nagy gőznyomás alatt megkeményednek, úgyhogy az anyag rövid időn belül már szállításra is alkalmas. Zemíanské Kostolanyban egyenlőre csak 24X30X40 cm méretű törtiböket gyártanak, később bevezetik egész előregyártott épületelemek gyártását is. A tömböket három fajtában gyártják: 500, 700 és 900 kg súlyban köbméterenkint. A tömbök tehát könynyebbek a víznél. A könnyebbeket hőszigetelésre, a nehezebbeket, amelyeknek nagyobb a szilárdságuk, többemeletes házak építésére használják. Az anyag jó szigetelőképessége lehetővé teszi, hogy a külső falak az eddigi 45 cm-es téglafalakkal szemben csak 24 cm vastagok legyenek. Ez egymagában a felére csökkenti a fal súlyát. Egy négyzetméternyi téglafal felépítéséhez 133 rendes tégla szükséges, a pernyebetonból csak 71 téglaegységre van szükség. A kostolanyi gyár évi termeléséből tehát 1600 lakással többet lehet építeni, mint hasonló mennyiségű téglából. Mivel a tömböket kis súlyuk folytán nagyobb méretekben lehet gyártani — darabonkint csak kb. 20 kgot nyomnak, - sokkal kisebb a hézagok száma, és a malterfogyasztás ennek folytán egyötödére csökken. Ennek az aránynak megfelelően csökken a munkaráfordítás is. Mivel az építőanyagok költségében jelentős rész jut a szállítási költségeknek, könnyen kiszámíthatjuk, hogy a súlykü!önbség mily nagy megtakarítást jelent. Első üzemünk évi termelésénél'ez a megtakarítás körülbelül 11 millió korona. A falak súlyának több mint egynegyedére való csökkentése ezenkívül lehetővé teszi az alapok és az esetleges vázszerkezet lényegesen olcsóbb kivitelét is. A felsorolt megtakarításokat összegezve kitűnik, hogy a fal négyzetméterére eső költség 97 koronával szemben 68 koronára csökken. A kostolanyi gyár évi termelése így több mint 20 millió korona megtakarítást eredményez az építkezéseken s ez egymagában három év alatt kifizeti a gyár felépítésének költségeit, nem beszélve az akkumulációról, amelyet a gyár maga képez. A pernyebeton tehát lényegesen hozzájárul építészetünk hatékonysáya növeléséhez. Nyitrán már két éve áll egy nagy kétemeletes lakóház, amely habbeton tömbökből épült. Ezt kísérletképpen Kemény mérnök kezdeményezésére és vezetése alatt építették. A nyitrai Magasépítészeti Vállalat az épületet megfigyelés alatt tartja és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új anyag minden tekintetben megfelel. A jövő évben már tömegesen építünk pernyebetonból házakat, mindenekelőtt a nyitrai kerületben. Itt már a tervezést is az új anyaghoz módosították. K. I. JJJ SZŐ 4 * 1959 december 15. /