Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-14 / 345. szám, hétfő

1959. december 14. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 345. szám Az SZKP XXII. kongresszusának fő napirendi pontja az ország teljes villamosítása lesz Moszkva (ČXK) - NYIKITA HRUSCSOV NOVEMBER 28-ÄN AZ ENERGETIKAI ÉPÍTKEZÉSRŐL TAR­TOTT ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETEN BESZÉDET MONDOTT. Többek kö­zött kijelentette, hoqy a Szovjetunió az elkövetkezendő 15 — 20 éven be­lül meg tudja valósítani az ország teljes villamosításának lenini tervét. A villamosítás problémái, a kommu­nizmus anyagi-műszaki bázisának felépítése fogja képezni a kommu­nista párt új programjának fő pont­ját, melyet 1961-ben az SZKP XXII. kongresszusa elé terjesztenek. Hruscsov elvtárs hangoztatta, hogy az egész ország villamosításának az elkövetkezendő 15 — 20 évre kitű­zendő távlati terve „nem képzelet, hanem a hatalmas szocialista gaz­daságra reálisan épülő valóság." Nyikita Hruscsov kijelentette, hogv előzetes számítások alapján az ország villanváram-termelésének 1975-ben körülbelül 1 billió 500 mil­liárd kW órát, 1980-ban pedig kö­rülbelül kétbillió 300 milliárd kW órát kell elérnie, hogy teljesen fe­dezze a népgazdaság villanyáram­szükségleteit és a lakosság roha­mosan fokozódó áramfogyasztását. Ez tehát azt jelenti, hogy 15-20 éven belül hétszerte-nyolcszorta kell bővülnie az erőművek kapacitásának. Az állami tervbizottság már nr- t dolgozik a szovjet népgazdaság fej­lesztésének az elkövetkezendő 15 évre vonatkozó távlati tervén, mely „a kommunizmus építésének igazi programja lesz." Nyikita Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió fejlődésének je­lenlegi szakaszán döntő jelentősége lesz az ismert lenini tétel második részének, mely szerint a kommuniz­mus egyenlő a szovjet hatalom, plusz villamosítás. A Lenin által említett politikai probléma már megoldódott. A villanyerömüvek építői sikereikkel na­gyon növelték a Szovjetunió nemzetköz tekintélyét. Hruscsov elvtárs megemlítette, hogy a Szovjetunió valaha az amerikai szak­emberektől tanult s most a tanítóknak nem kell szégyenkezniök tanítványaik miatt. „Le a kalappal a jő tanítók mél­tó tanítványai előtt." Az amerikaiak el­ismerik, hogv sokat tanulhatnak a szov­jet vízierőművek építőitől. Nyikita Hruscsov kijelentette: „Ha tel­jesítjük és túlteljesítjük a hétéves ter­vet, emeljük az életszínvonalat. Ezt pedig elérjük s akkor aztán világviszonylatban nálunk lesz a legmagasabb életszínvo­nal, az emberek még jobban felismerik a kommunizmus reális vonásait, gyiimt'l­.cseit." A kommunizmus jelenleg nem valami­lyen távoli fogalom, hanem valóság, me­lyet a marxizmus-leninizmus útján haladó százmilliók teremtenek meg." Hruscsov elvtárs tegnapelőtt megláto­gatta az ukrán főváros közelében a ki­jev-ogyesszai útvonalon fekvő Druzsba kolhozt. A kolhoz tagjai szeretettel fo­| gadták és szívélyesen elbeszélgettek I Hruscsov elvtárssal, aki megtekintette gazdaságukat. A lendületes munkaverseny eredménye A Naponta tizével érkeznek azok a jelentések, amelyek üze­fP meink, vállalataink határidő • előtti tervteljesítéséröl szól­nak. Az idei tervek határidő £ előtti teljesítése mindenek­• előtt a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom á2. évforduló­ik ja, valamint hazánk felszaba­dítása 15. évfordulója tiszte­9 létére fellendült szocialista munkaverseny eredménye. • A BANSKÁ BYSTRICA-I ÉRCBÁ­NYÁK dolgozói például a Nagy Ok­tóber tiszteletére felajánlották, hogy december 15-ig teljesítik az évi érc­fejtési tervet. Felajánlásukat három nappal előbb teljesítették és az év végéig még 2 millió 300 ezer korona értékű ércet fejtenek. • AZ ÉPÜLETELEMEKET GYÁR­TÓ bratislavai vállalat dolgozói ugyancsak 19 nappal a határidő előtt birkóztak meg egész évi feladataik­kal. Építészetünk az év végéig még 3 ezer köbméter épületelemet kap ettől a vállalattól 10 millió korona értékben. • TÖBB MINT 17 MILLIÖ KORONA ÉRTÉKŰ áru terven felüli elkészíté­sét teszi lehetővé az ivánkai barom­fifeldolgozó üzemben az, hogy a dol­gozók határidő előtt teljesítették a tavalyihoz viszonyítva egyharmadával nagyobb tervüket. 9 KASSÁRÓL JELENTIK, hogy a kerület állami gazdaságainak trakto­rosai a mélyszántást szombatig 16 ezer hektáron végezték el és így teljesítették a feladatokat. A leg­jobbak a királyhelmeci, sečovcei, szepsi, jelšavai és Spišská Nová Ves-i állami gazdaságok traktorosai voltak. • A RYBÁRPOLEI TEXTILMÜVEK dolgozói előtt az év elején a tava­lyinál 11 százalékkal magasabb terv állott. A munkaérdemrend viselői ezt a tervet 19 nappal a határidő előtt j J6S í tetté k. • A VASÜTI ÉPÍTKEZÉSEK dolgo­zói sem hajráznak az év vége előtt. Sikeresen teljesítették előirányzatu­kat és csak a bratislavai kerületben 10 millió korona értéket teremtenek az év végéig terven felül. • A KÜLFÖLDÖN IS JÖL ISMERT trenčíni Merina textilgyár dolgozói fő figyelmüket a minőségi terv tel­jesítésére összpontosították. A na­pokban teljesítették egész évi ex­porttervüket és ezzel eleget tettek a Nagy Október tiszteletére vállalt kötelezettségüknek. A szocialista munkabrigád cí­mért küzdő mun­kacsoportok tevé­kenysége igen jó hatással van a termelés színvona­lának növelésére az építészetben is. A prievidzai Priem­stavban például 5 kollektíva verse­nyez a szocialista munkabrigád cí­mért. Jelentős mértékben e cso­portok munkájá­nak érdeme, hogy másfél hónappal a határidő előtt tel­jesítették a lakás­építési tervet. Ké­pünk Štefan Kováč csoportjának né­hány tagját mu­tatja be a 24 la­kásos tömb építé­tésénél Prievidzán. (ČTK felvétele.) Véget ért a CSSZBSZ il. szlovákiai kongresszusa SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Szilárdítjuk testvéri kapcsolatainkat a szovjet néppel Vüó g proletárjai, egyesüljetek! A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség II. szlovákiai kongresszusa Bratislavában, vasárnap a késő délutáni órákban ért véget. A kong­resszus értékelte a szövetségnek Szlovákiában 1955 óta kifejtett te­vékenységét és a CSKP XI. kongresszusának irányelvei, s a CSSZBSZ IV. kongresszusának határozata értelmében jóváhagyta a további idő­szakban a szövetség szlovákiai szervezeteire háruló fő feladatokat. A kongresszus kétnapos tanácskozása ismételten bebizonyította, hogy a Szovjetunió népei iránt tanúsított baráti kapcsolat és testvéri sze­retet mély gyökeret vert népünk szívében. A kongresszusi beszámolót követő vitában — mind szombaton, mind vasárnap felszólaló küldöttek a CSSZBSZ üzemi, falusi és helyi szer­vezetei tevékenységéről szólva hang­súlyozták, hogy egész dolgozó né­pünk leghőbb kívánságának tesznek eleget, amikor hazánk s a Szovjet­unió népei közötti barátság tovább­szilárdítására és elmélyítésére törek­szenek. A vasárnapi vitában felszólalt Oleg Homola, a CSSZBSZ Központi Bizott­sága küldöttségének vezetője, s a szövetség központi titkára. Amikor Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke üdvözletét tolmácsolta a kongresz­szusnak, a jelenlevők felállva fogad­ták az üzenetet és lelkesen éltet­ték vezető pártunkat. O. Homola elvtárs közölte a kongresszussal, hogy a szövetség Központi Bizottsá­gának elnöksége a Csehszlovák­Szovjet Baráti Szövetség zászlaját adományozza a szövetség szlovákiai szerveinek az I. kongresszus óta ki­fejtett eredményes tevékenysége ér­demeként. A kongresszus résztvevői hazánk népei testvéri barátságát él­tetve Rudolf Strechaj elvtárs, a CSSZBSZ szlovákiai bizottságának el­nöke vette át a zászlót. A vitában nagyon sok értékes fel­szólalás hangzott el, melyek igen hasznosak a szövetség munkájának továbbfejlesztésében. Például a dub­nicai Vorosilov Üzemben a CSSZBSZ üzemi szervezete nagy gondot fordít arra, hogy minél több dolgozó sajá­títsa el az orosz nyelvet. Hasonlóan cselekszenek a Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzemben s a det­vai új gépipari üzemben. Szovjet mű­szaki folyóiratokból ismerkednek meg a haladó szovjet technikával s a szovjet munkamódszerek átvételé­vel gyorsítják meg üzemeikben a műszaki fejlődést, tervfeladataink teljesítését. Anton Mrkos tudományos dolgozó, a szovjet Antarktisz-expe­díció résztvevője a szovjet tudósok tudományunknak nyújtott önzetlen segítségéről beszélt. A trenčíni já­rás küldöttje mondta, hogy a járás­ban a CSSZBSZ-szervezetek azért érnek el jó eredményeket, mert a pártszervezetek támogatják őket, s a kommunistákon keresztül kezde­ményezően irányítják tevékenységü­ket. Janota mérnök felszólalásában hangsúlyozta, hogy a CSSZBSZ járá­si bizottságainak és falusi szerveze­teinek feladata a szovjet mezőgaz­daságban elért sikerek szakszerű, útmutató propagálása, de emellett az eddigieknél sokkal nagyobb mérték­ben kellene bekapcsolódniok kultu­rális forradalmunk győzelemrevitelé­ben. Nagy visszhangot keltett a kas­sai városi szervezet küldötteinek fel­szólalása, akik konkrét példákon mu­tattak rá, hogyan hozzák összhang­ba a szövetség munkáját országépítő feladataink teljesítésével. Felszaba­dításunk 15. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy az évfordulóig Kassa város vállalatai dolgozóinak 50 százalékát a szövetség tagjai kö­zé szervezik (jelenleg a vállalatok dolgozóinak 42 százaléka tagja a CSSZBSZ-nek), s hogy 100 ezer órát dolgoznak le a városfejlesztési akció keretében. A vita után a kongresszus küldöt­tei egyhangúlag megválasztották a CSSZBSZ új szlovákiai bizottságát és revíziós bizottságát, majd jóváhagy­ták a kongresszusi beszámolót s a revíziós bizottság jelentését. Az egyhangúlag jóváhagyott kongresz­szusi határozat hangsúlyozza, hogy pártunk vezetésével a CSSZBSZ szer­vezeteinek fő feladata tovább szi­lárdítani és mélyíteni a csehszlovák­szovjet testvériséget és barátságot, megismertetni népünkkel a szovjet népnek a politikai, gazdasági és kul­turális élet, a kommunizmus győzel­mes építése terén elért nagy sikereit. A kongresszusról üdvözlő levelet küld­tek Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, köztársaságunk el­nökének, az SZLKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió bratislavai főkonzulá­tusának, a CSSZBSZ Központi Bizottsá­gának, Zdenék Nejedlý elvtársnak, a CSSZBSZ KB elnökének és Moszkvába küldték szívélyes üdvözletüket a testvéri Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaságnak. A jelenlevők a CSKP, a Szovjetunió és a barátság éltetésével fejezték ki, hogy dolgozó népünk csak egy utat ismer — örök időkre a Szovjetunióval! A kongresszus zárszavát Rudolf Stre­chaj elvtárs, a CSSZBSZ szlovákiai bi­zottságának elnöke, a Megbízottak Tes­tületének elnöke mondotta. Értékelte a gazdag vita eredményét s rámutatott a szövetség szervezeteire háruló nagy fel­adatokra. Röviddel a kongresszus befejezése után a CSSZBSZ újonnan megválasztott szlo­vákiai bizottsága megtartotta első illését. Az ülésen megválasztották az elnökséget s a titkárságot. A CSSZBSZ szlovákiai bi­zottsága elnökévé ismét Rudolf Streehajt, a Megbízottak Testületének elnökét, ve­zető titkárává pedig Josef Tokárt vá­lasztották meg. (p — b.) L osoncon t. szálltam ' vonatra. S amikor később a bakacsínba vont, esti világban lát­ni véltem a pezinoki szőlőhegyek hullámait, írtam le ezt az egyet­len szót: agitátor. Hogy kire gondoltam? Arra az egyszerű koros emberre, akit röpke óra alatt megtanultam tisz ­telni. A szabatosság ked­véért már most, elöljáró­ban bemutatom: Misíš Já­nosnak hívják, 56 éves. Rimaszombatból utazik. Hogy hová? Engedjék meg, hogy ezzel egyelőre adós ma­radjak. Amikor a folyosót járva megakadt rajta tekintetem, csak kopot­tas szürke ruháját, fo­gatlan száját, őszinte tekintetét láttam. Raj­tam kívül mások is fi­gyelték e barázdált ar­cot. A fülek nyelték szavát, csak az ablaknál ülő „siheder" fintorgat ­ta kissé kurtára nőtt orrát. Telt, piros arcú volt a legényke. Szép, ga­lambszürke ruhát vi­selt. Feje fölött a pol­con sárga bőrönd. Hoz­zá beszélt az öreg. A legény arca pirult, majd zavdrát pökhen ­diskedéssel akarta elüt­ni: — ... Inkább ment volna agitátornak .., Maguk kommunisták mindig csak azt hajto­gatják: így jó, meg úgy jó... Az embernek nincs egy privát szobá­ja! ... Tudja maga, mi­az az• internátus? A koros ember meg­• csóválta a fejét. — Engedelmet, fiatal úr, nem vagyok kom­munista, csak hát nyi­tott szemmel járok... Az említett szót pedig csak hírből ismerem. Azt azonban látom, hogy ott sem lehet va­lami rossz dolga. Jó húsban van, a ruhája is szép. Minek is tanul? Ácsnak, kőművesnek?... Az agitátor A fogatlan száj körül ravaszkás mosoly buj­kál... — ... vagy juhász­nak? A hallgatók közül va­laki kuncog. — A mi szövetkeze­tünkben a juhászokat is iskoláztatják — mond­ja most már komolyan. A legény szeme dü­hösen villan, jő hango­san mondja: — Gépészmérnöknek. Az öreg arcán nyoma sincs csodálkozásnak. Szava is egyszerű, kö­zömbös: — Ma az is lehet... Lássa, én csak egyszerű juhász maradtam ... Bütykös ujjával vé­gigsimítja kopottas nad­rágja szárát. Mintha restelkedne egy kicsit, így szól: — Nem akartam kiöl­tözni. Az asszony pedig ugyancsak rágta a fü­lem. De hát az út hosz­szú, sok a por, ko­rom ... Többen helyeslően bó­lintanak. A diák pedig hirtelen lecsap az öreg­re. — Fiatal korában biz­tosan igényesebb volt maga is! — Mi tagadás, én is szerettem volna a szé­pet, meg a jót. Húsz éves is voltam ... Ám nekem csak vászonnad­rág jutott. Tizenegy éves koromban már ke­nyérkereső voltam ... Maga húsz év körüli le­' het. Ugye eltaláltam? És még mindig tanul • • • Nem tudom, kik a szü­lei, nem is fontos. Aki­nek esze, meg kedve van, ma tanulhat... Fiatal, szöszke lány szólt át a szomszédos ülésről. — És a bácsi minek örült fiatal korában? A kissé bátortalan hangot mély csend kö­vette. Az öreg is elgon­dolkozott. Kis idő múl­va így kezdte: — Hát kedves lá­nyom ... Talán annak, hogy fiatal vcltam, meg hogy kenyeret kereshet­tem. — A bácsi iskolába is járt? Az aszott arc meg­rándult. — Jártam .. . Jártam egy keveset. De inkább az élet tanított en­gem ... Szeretem az embereket és a tároga­tót. — Hová tetszik utaz­ni? — érdeklődik egy terebélyes asszony. — Brnóba mennék. Úgy hallottam, ott lehet még jó tárogatót venni. Igaz, van már otthon is egy, de miért ne len­ne kettő ... Az ablaknál ülő legény hirtelen közbeszól: — f"Igy látom, sok a pénze! Jól érthető volt a vá­lasz: — Nem lopom, csak megbecsülöm. Mintha igazolni akar­ná magát, a közeli szomszédjához fordul. — Tizenegy évvel ez­előtt megrokkantam. Ló rúgott mellbe. Lássák, azért nem koldulok ... Ha nem is olyan sok a segély, eléldegélünk csendeskén. Nyaranként a szövetkezetben is ke­resek valamit. A pénzt nem szórom, így azután jut is, marad is. Az út 150 korona. Mégis meg­éri, ha jó tárogatót ka­pok ... Az assozny is szereti a hangját. Nem is szegte kedvemet. Ö is úgy gondolta, ha mos­toha volt is a gyermek­korunk ... A pezinoki szőlőhe ­gyek alatt csattog a vo­nat kereke. És az előt­tem heverő papíron egyetlen szó: agitátor. Nem hivatása a beszéd, csak azt mondja, amit szíve, józan esze diktál, aki ma érzi igazán, hogy ember. Szarka István Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjában tartották a CSSZBSZ ü. szlovákiai kongresszusát. Felvételünk a kongresszus megnyitáskor készült. (ČTK felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents