Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-14 / 345. szám, hétfő

Szép eredményekkel zárják az évet 'A vítkovicei Klement Gottwald Kohórnü 2. számú üzemének párthe­lyiségében a pártalapszervezetek el­nökei tanácskoztak. A munkaver­senyről és a termelés pártellenőrzé­séről beszélgettek. — Ha munkánkat vizsgáljuk — mondotta többek között Jarolin elv­társ, az egészüzemi pártbizottság el­nöke —, megállapíthatjuk, hogy ez évi gazdasági és politikai eredmé­nyeinknek alapja a tömegekkel való kapcsolatunk volt. A pártalapszerve­zetek bizottságai a tömegeket érin­tő kérdésekben mindig a dolgozók véleményére támaszkodtak s azok alapján döntöttek minden kérdésben. Hogy ez mennyire volt helyes, arra az eredmények válaszolnak. Időmegtakarítás miatt azonban nem beszéltek külört-a termelési mu­tatószámok teljesítéséről. A gyárte­lep főbejáratánál falra erősített pla­kát piros, kék és narancssárga be­tűi úgyis mindenkinek elárulják, hogy az üzem dolgozói derekasan megáll­ták helyüket elhatározásaik teljesí­tésében. Gépgyárainknak ugyanis 16 328 tonna acélt és több mint 9500 hidegen és melegen hengerelt lemezt adtak terven felül. Az értekezlet nem tartott tovább másfél óránál. E másfél óra alatt senki sem unatkozott, senki sem raj­zolt figurákat jegyzetfüzetébe, ha­nem mindenki figyelmesen hallgatta a felszólalásokat. A felszólalások rö­videk, de sokatmondóak voltak: megtárgyaltuk .., intézkedtünk.., teljesítettük. Ezeknek a nagyszerű eredmények­nek értékét az is növeli, hogy az elmúlt években akadozott az egyen­letes, illetve folyamatos termelés, főleg azért, mert nem volt meg a gazdasági vezetés és a pártirányítás között az összhang s ez kihatott a tömegkapcsolatokra, fékezte a dol­gozók kezdeményezésének kibonta­kozását. A CSKP Központi Bizottsága határozatának valóra váltása az ipa­ri üzemekben működő pártszerveze­tek munkájáról - meghozta gyümöl­csét. Már megvan az összhang. Az értekezleten elmondták, hogy a párt­munkában meghonosodott a lenini munkamódszer. Az alapszervezetek a termelés egészére úgy osztották el a párttagságot, hogy a kommunisták áttekinthetik a termelés menetét, el­lenőrizhetik és segíthetik a munká­val kapcsolatos határozatok végre­hajtását, sőt kezdeményezőkként lépnek fel a határozatok hozatalában is. Ez nemcsak a pártellenőrzés el­mélyítését, a párt vezető szerepének erősítését hozta magával, hanem a dolgozók és gazdasági vezetők kap­csolatát is erősítette. Az értekezlet után az üzem­be vettük utunkat. Az 560 kg-os blokkhengerdében újabb „villám" villan. A plakát készítője kitett ma­gért. A betűk, számok és a felkiáltó­jelek a szivárvány minden színében tündökölnek. A beszélő számok sze­rint túlteljesítették kötelezettség­vállalásukat. Az emberek megállnak, olvassák. A plakát előtt találtuk An­ton Kolíkot, az üzemrészleg egyik pártcsoportbizalmiját és Jozef Have­leket, a délelőtti műszak mesterét. Havelek odaszólt Kolíknek: — A lemezhengerdések a sarkunk­ban vannak, nem nyugtalanít? — Engem valami egészen más nyugtalanít, barátom. Üzemrészle­günkön vannak még olyanok, akik alig-alig teljesítik a tervüket. Re­kordjaink igaz, szépek, de állandó eredményekre van szükség. A párt­bizottságban éppen ezt mondták . ne­kem: „Tanítsd az embereket. Kolík elvtárs, ez a legfontosabb pártmeg­bizatásod". A pártbizottság éppen a versenyértékelés közben ismerte fel, hogy még korántsem használtak ki minden lehetőséget. Vannak még jócskán gyengébb szaktudású embe­rek, s ezek teljesítménye egy hely­ben topog. A pártcsoportbizalmiak most azt a feladatot kapták, hogy szoros együttműködésben az FSZM szakaszbizalmijaiva! nyújtsanak na­gyobb segítséget munkatársaiknak szaktudásuk továbbfejlesztésében. A verseny nyilvánossága - hatal­mas szervező és serkentő erő. Az üzemi újság közli a műhelyek, a munkaszakaszok és az egyes üzem­részlegek vagy szakmák közötti szocialista verseny eredményeit, de közszemlére függesztik az üzemi, az üzemrészlegi táblákon, s a faliújsá­gokon is. Igy a pártalapszervezetek és a szakszervezeti bizottságok nyil­vánosságra hozzák a verseny mene­tét s ennek eredményeit ismertetik a munkások széles tömegeivel. A vetélkedés fejlődését előnyösen befolyásolja a szemléltető agitáció. Fő előnye, hogy mindenki számára érthetőek a jelszavak, a plakátok és a felhívások. Megmutatják a sza­kaszok eredményeit, feladatait, nép­szerűsítik a legjobb munkatapasz­talatokat, a munkához való kommu­nista viszonyra nevelik a dolgozókat. Igen jól dolgozik a lemezhenger­lö-iizemrészleg pártaJapszervezete is. Szervezési kérdéseikben az üzem­részleg CSISZ-bizottsága mellette áll. A CSISZ-szervezet munkatervét a pártbizottság ülésén rendszerint megvitatják. A CSISZ-bizottság min­den ülésén kötelező a pártbizottság valamelyik tagjának részvétele, aki szükség esetén - a megvitatásra kerülő kérdésekben - segítségére van a CSISZ-bizottságnak a helyes döntés meghozatalában. A pártbizott­ság segíti a CSISZ-taggyűlések elő­készítését. Ezeken a gyűléseken megjelennek a pártbizottság tagjai és a párt idősebb harcosai, akik te­vékenyen részt vesznek a qvűlés na­pirendjének megvitatásában is. A CSISZ állandó pártszervezeti irá­i ""WHHB mc Űj törvények kiadását készíti elő a nemzetgyűlés Ä Csehszlovák Köztársaság Nemzet­gyűlése pénteken tartandó 35. ülésen több fontos törvényjavaslatról fog tárgyalni, melyeket egyes bizottságai már letárgyaltak, vagypedig e hét elején tárgyalnak meg. Az új tör­vényjavaslatok: a fizetett üdültetési szabadságról szóló törvényjavaslat, to­vábbá az egységes megelőző és gyógy­kezeltetésre vonatkozó, az eddig ér­vényben levő törvényt módosító tör­vényjavaslat, a Zbierka zákonov és iiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimimmiiiii az Úradný list című hivatalos közlö­nyökről, a katonák bizonyos szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslatok és az előadások után fizetett adót eltörlő törvényjavaslat. A nemzetgyűlés a faj­nemesítő szolgálat űj megszervezésére vonatkozó kormányrendelettel kapcso­latban is állást foglal. A Marianské Udolíl Moravia üzem konst­ruktőreinek kollektívája megszerkesztet­te — hazánkban elsőkként — a lakások fűtésére alkalmas automatikusan irányított gáz-fűtőtestet. Különlegessége, hegy nem közvetlenül gázlánggal, hanem közvetve, forró vízzel fűti a lakásokat. Egy ilyen be­rendezés kisebb családi ház, vagy három­szobás lakás fűtésére alkalmas. Előrelát­hatólag a jövő évben kezdik meg sorozat­gyártását, Képünkön a berendezés két szerkesztőjét F, Hnízao és M, Dosoudil mérnököket láthatjuk az automata gázfűtő próbái közben, (ČTK — felvétele) ÜJ SZÖ 2 * 1959. december 10. A Csallóköz lecsapolásának segítségére (ČTK) — A bratislavai Vízgaz­dálkodási Kísérleti Intézet alkalma­zottai a mezőgazdasági termelés­nek harmadik ötéves tervünk évei­ben szükséges növelésével szorosan összefüggő feladatok megoldásán dolgoznak. Elsősorban a Csallóköz lecsapolásáről, továbbá a Duna és Vágmenti vízierőművek tervezeti előkészítésével kapcsolatosan a ta­lajvíz kérdéséről van szó. Dél-Szlovákia éghajlatilag legkedvezőbb területén — a Csallóközben a gyakori ára­dások és a talajvíz magas szintje a me­zőgazdasági termelést és a hozamokat mindeddig károsan befolyásolja. E terü­letek jobb termelési feltételeit lecsapolás­sal és öntözőrendszer kiépítésével érhet­jük el. A kísérleti dolgozók évek hosszú során át esí&özölt megfigyelések, a helyi vi­szonyok felülvizsgálása és a helyi lakosság értékes tapasztalatai alapján a már létező csatornák, vízlecsapoló állomások átépíté­sét, a fő levezetőcsatornák mélyebbre he­lyezését és helyes arányalt, ezenkívül a vízlecsapoló hálózat helyes üzemeltetését, karbantartását és további intézkedéseket javasoltak. Becslésük szerint a lecsapoló hálózat átépítése és kiegészítése hektáron­ként átlag 670 koronával növelheti a ho­zamok értékét, ami mintegy 117 ezer hek­táron a termelés értékének évi 78 millió koronás növelését jelenti. Az e téren vég­zett felülvizsgálás az előirányzott vízgaz­dálkodási müvek tervezésének alapjául szolgál, nyitása az egész ifjúsági munka meg­élénküléséhez vezetett, tekintélye jelentős mértékben megnőtt a szer­vezeten kívüli fiatalság előtt. Nem véletlen tehát, hogy az üzemrészleg dolgozóinak versenylendülete egyre növekszik. De nincs olyan jó munka, amelyen ne lehetne javítani. — Ez csendült ki Michal Padysák elvtársnak, a le­mezhengerlő-üzemrészleg pártszerve­zete elnökének szavából. — Elmon­dotta, hogy van még tennivaló az if­júság nevelése körül. Tovább kell keresni a módszereket, hogyan le­hetne még tartalmasabbá tenni az ifjúság politikai és szakmai nevelé­sének munkáját, a velük való fog­lalkozást. A pártszervezet munkáját va­lóban szép eredmények jellemzik. Az üzemrészleg dolgozói büszkék munkájukra. Büszkék is lehetnek rá, mert a minőséggel, munkafegye­lemmel s minden olyan dologgal, amely a jó munka alapja, náluk nincs baj. A kommunisták a leg­újabban célul tűzték ki, hogy jó szakembereket nevelnek a Kassán épülő új kohó számára. Ján Voro­nics hengerész, Felsőci István le­mezvágó, a kassai vasművek jövő szakemberei a cseh dolgozók segít­ségével nemcsak a szakmának egyik másik fogását tanulják meg, hanem elsajátítják az egész szakmát. Mo­rócz Ervinről, a fiatal, élettől duzza­dó, határtalan szorgalommal bíró prešovi szövetkezeti paraszt fiából lett darukezelőről is elismeréssel be­szélnek. Segítik őt az idősebb elv­társak, s ő ezt szívesen fogadja. Hasonló a helyzet az olvasztóke­mencéknél is. A fiatal olvasztárok mellett jó néhány idős ember, a szakma mesterei dolgoznak. — Bí­rom még, jó erőben vagyok — mon­dogatják legényesen, ha olykor köny­nyebb munkára biztatják őket a fiatalabbak, akik megelégedéssel be­szélnek róluk, mert tanulnak tőlük. Az olvasztárok sikerei nagyrészt annak köszönhetők, hogy a pártszer­vezet jól és helyesen érvényesíti a pártalapszabályzat által biztosított jogát a vezetőség gazdasági tevé­kenységének ellenőrzésére. Igaz, Ja­roslav Lička, az üzemrészleg vezető­je kezdetben tekintélye megcsorbí­tásának vélte a pártellenőrzést, de amikor Vladimír Pudiha elvtárs párt­csoportjában a kemencék jobb és gyorsabb javításáról tanácskoztak, bizony felismerte, hogy a termelés menetének pártellenörzése nagy se­gítséget jelent számára. Igy az elő­ző évhez viszonyítva az idén más­fél százalékkal olvasztottak többet a kemencékben. Azóta együtt törik a fejüket a tennivalókon s együtt­munkálkodnak a közös érdekekért. Mindez csak néhány tapasztalat a vítkovicei Klement Gottwald Kohó­mű egyik üzemének párteletéből. De ebből is olyan kép bontakozik ki, amely azt bizonyítja, ahol minden konamunistának van pártmegblzatá­sa, ott van eredmény is. Erdősl Ede. A lakosságnak nyújtott szolgálatok terén példás kezdeményezést tanúsít a prágai Kovosluiba. A vállalat dolgozói azon igyekeznek, hogy a szüksé­ges javításokat lehetőleg a megrendelő lakásán végezhessék el. Bevezetik a munkaidő szerinti árat is, úgyhogy a megrendelő ellenőrizheti mennyi ideig tartott a javítás. Képünkön a televíziós javítószolgálat egyik tagja munka közben a megrendelő lakásán. (ČTK — felvétele) iái J J SZÓ így kell csinálni A kunčicei kokszolókban az új bér­rendszer bevezetése 6%-kai növelte a dolgozók átlagos bérét. A munkások között sok szó esett arról, hogy ezt a tényt nem elég helyeselni, hanem tenni is kell valamit, hogy ellenszol­gáltatást nyújtsanak nemzetgazdasá­gunknak. Mivel mással, mint jobb mun-, kaeredménnyekkel tehették ezt. A na­gyobb munkaigyekezet folytán jelentő­sen megjavult a terv teljesítése. Jobb munkaszervezéssel, a dolgozók jobb el­osztásával elérték, hogy egy-egy mű­szakban 6 dolgozó nélkülözhetővé vált. Ezeket az űj kokszolókban helyezték el. Igy nem kelj félni attól, hogy az űj üzemrászlegeken hozzá nem értő em­berekkel kell kezdeni a munkát. Ezért nagy jelentőségű a kezdeményezés, mert hozzájárul a kohászatban még itt­ott mutatkozó munkaerőihány leküzdé­séhez. Vajon mit szólnak ehhez a henge­részek, akiket a legkedvezőbben érin­tett az új bérrendszer bevezetése, s mindamellett nem tanúsítanak hason­ló kezdeményezést a termelés növelése és a munkaszervezés megjavítása terén, pedig ezeken a részlegeken is mutat­kozik munkaerőhiány. A jó példáért nem kell messze menni. A hengeriő­részlegek dolgozói bizonyára megértik a jó munkaszervezés szükségességét és a kokszolókhoz hasonlóan számos dol­gozót megtakarítanak, hogy az új hen­gerművekben begyakorolt emberekkel kezdhessék meg a munkát. PALÄGYI LAJOS, Kunöce, Klement Gottwald Oj Kohó. A Kelefszlovúkioi Kohóművek szokemberei leszünk Közismert dolog, hogy a vasolvasztásnak egyik fontos anyaga a koksz. Én magam is a Vítkovicei Vasművekben dolgozom a kok­szoló kemencéknél. Büszkén mondhatom, hogy hazánk valamennyi kokszgyára közül a vítkovicei kokszoló áll az első helyen. A harmadik negyedévben az országos ver­seny győzteseként meg is szereztük a vörös vándorzászlót. Szülőfalumtól csaknem 400 km-nyi tá­volságra vagyok. Néhány barátommal már egy éve Ostraván dolgozom. Mint fiatal fiúk három évi betanulásra jöttünk Ostra­vára azzal a szándékkal, hogy majd oda­haza a Keletszlovákiai Kohómüvekben mint tapasztalt szakmunkások dolgozhassunk. Itt nagy lehetőségünk nyílik a továbta­nulásra. különféle munkákat sajátíthatunk EGYRE CSINOSABBAK A falut járó ember sok dolgot nem figyel meg s az ilyenekre később barát, ja vagy ismerőse hívja fel a figyelmét. Igy v uol­tam én is a napokban. Az egyik csallóközi faluban sétálgattunk s egyszer csak azt mondja a bará­tom: — Valamikor a lányok se voltak olyan szépek a falun, mint ma. Lám, ezt nem figyeltem meg. tn ugyan mindig figyeltem a falu életét, egybekapcsolva az embe­rek munkájával, s a vé­leményalkotást a szövet­kezet munkája alapján tettem és most látom, hogy meglátásom, ítélet ­mondásom sohasem volt teljes. Nem volt hiteles, mert ime, ma a falusi lá­nyok szebbek, mint ré­gen voltak és én ezt olyan természetesnek vettem, hogy elkerülte figyelme­met. Pedig ez is a falu életéhez tartozik; most már látom, hogy ennek a ténynek nemcsak külső ér • telme van, nemcsak a szem felfedezése ez, ha­nem az egyre embersége­sebb élet visszatükröző­dése.' S őszintén megmon­dom, most már látom azt is, hogy míg barátom csak külsőleg vette észre ezt a jelenséget, én nyomban észrevettem a jelenség belső összefüg­géseit is, azt, hogy a fa­lusi lányok nemcsak szemre szebbek, hanem lelkileg, bensőle g is meg­csinosodták. Vajon miért ? Kezdjük talán azzal. ami külsőleg csinosítja a lányokat, A ruha. Ma a lányok szebben öltözköd­hetnek. Több gondot for­díthatnak külsejük ápolá­sára, erre nem csak lehe­tőségük, de anyagi esz­közeik is meg vannak. S máris a kérdés lényegé­nél vagyunk. Valamikor a szegény falusi lány — mert most ezeknek a volt szegényeknek a lányairól van szó — ha szép is volt, szebb nem lehetett, mert nem jutott a szebb ruhára, nem futotta ide­jéből, hogy ápolja ma­gát. Gyengédségüket, üde­ségüket elölte a fárad­ság, kimerültség — egy­szóval nem voltak olyan szépek mint ma. (Ne sér­tődjék ám meg senki, hisz mindannyiunk örö­mét tolmácsolom.) A mai falusi lányok nem gürcölnek látástól vakulásig. Igaz, ma is dolgoznak, azonban más ma már a munka, ennél virulhatnak. Ma a munka számukra öröm és juta­lom. S ebből a jutalom­ból futja a csinosodásra is. Ez a csinosodás össz­hangban van a belső csi­nosodással, az értelem, a gondolkodásmód, átfor­málódásával. Lányaink, asszonyaink dolgoznak, közben gondolnak a közös élet csinosodására is. Megállják helyüket a munkában, s többet is vállalnak belőle. Egyre hasznosabb munkát vé­geznek társadalmunkban. Alistilon hallottam a napokban, hoyg a helyi nemzeti bizottság mellett működő nőbizottság utóbbi ülésén az asszonyok a szövetkezet dolgaival is foglalkoztak. Természe­tesnek tűnik ez. Valami­kor azt mondogatták, hogy az asszonynak faka­nál való a kezébe, ma meg a szövetkezet ügyeit firtatják a téli iskolázá­son. Ilka Vilma konkré­tabban is megmondta, miről beszélgettek a nő­bizottság ülésén. ,* Écsi Klára fe­jő nő: kötelezettséget vállalok, hogy leiszaba­dulásunk 15. évfordulja tiszteletére az eddigi fe­jési átlagot hat és fél li­terről nyolc literre eme­lem. * A nőbizottság többi tagjai: meg­egyeztek abban, hogy a szövetkezetben a tavaszi munkák idején 500 órát, a falu rendezésénél pedig 600 órát dolgoznak le. * Végül: bekapcso­lódnak a Télapó-ünnepsé­gek előkészítésébe is és a télen a fiatalokkal kar­öltve színdarabot adnak elő. Valóban szebbek a falu­si lányok, mint valamikor voltak. Különösen, ha kül­ső szépségüket ilyen gyöngyszemekkel ékesítik! S ha már elmondtam, hogy a falusi lányok és asszonyok ma szebbek, mint valaha — engedjék még meg azt is, hogy ki­fejezzem kívánságomat: Legyenek egyre csino­sabbakl Kerekes István el. Részletesen megismerj®: a vas és az acél gyártásának módját, a hengerlést, stb. Különféle tanfolyamokat is látogat­hatunk. Igy pl. megrendezték a hegesztő, vasesztergályos, géplakatos és más szakmák tanfolyamát. Mi. akik Szlovákiából érkeztünk ide, ki­használjuk a lehetőségeket, amelyek előt­tünk nyílnak és igyekszünk hasznosítani azt az időt, amíg itt tartózkodunk. ifj. Baluscsák Gyula, Ostrava. Mégis sikerült Ezekben a napokban fejezték be a Zlaté Moravce-i Hütőszekrénygyár új, háromezer négyzetméteres termelőcsarnokának építé-; sét. Az építkezést egy évvel ezelőtt kezd­ték meg és kételyek merültek fel arra vonatkozóan, sikerül-e betartani a terve­zett határidőt. Marinovič és Bielik elv­társak betonozó csoportjai, valamint Páni elvtárs kőműves csoportja kiváló munká­jával lehetővé tette, hogy az építkezés meggyorsult. A munkában segítséget nyúj­tottak a hűtőszekrénygyár dolgozói is, fő­leg Chren és Pavlovié elvtársak brigádjai. Amikor a munkák befejezéshez közeiedtek, a dolgozók fokozták igyekezetüket, még vasárnap Is dolgoztak. A hűtőszekrény­gyár dolgozói megszerezték a hiányzó anya­got, amelyre a beféjező munkáknál volt szükség. Az új termelő csarnok jó alapot nyújt a harmadik ötéves terv feladatainak tel­jesítésére. Ezzel megnövekszik az üzem termelőképessége és jelentősen növelhetik mind a hazai, mind a külföldi piac számára a korszerű hűtőszekrények szállítását. F. Hermann, Zlaté Moravce, 1 Csemadok évzáró közgyűlése Nagymegyeren A Csemadok nagymegyeri helyi szervezeté december 5-én tartotta évzáró közgyűlését, melyen mintegy száz Csemadok-tag vett részt, hogy értékeljék az 1959-es évben ki­fejtett munkájukat A beszámoló leszögezte, hogy a Csema­dok nagymegyeri helyi szervezete jó mun­kát végzett. Különösen a színjátszás terén és az énekkar ért el szép eredményeket. A vitában felszólalók értékes javaslato­kat tettek a népnevelő munkára vonatko­zólag. Az EFSZ részéről Buzgó Kálmán vezető­ségi tag, a vezetőség nevében ígérte, hogy a Csemadok jobb munkájához a helyi EFSZ minden segítséget megad. A Csemadok ve­zetősége vállalta, hogy népnevelő és kultu­rális munkával járul hozzá a szövetkezeti tagság neveléséhez és szórakoztatásához. Ennek érdekében a tél folyamán irodalmi előadássorozatot Indítanak „Kuruc-kortól napjainkig" címmel. A színjátszó együttes hozzáfogott egy szovjet operett betanu­lásához. Énekkaruk felkészül a járási s az országos dal- és táncünnepélyre. Továbbá kulturális és népnevelő munkájukkal hoz­zájárulnak a tudományos világnézet ter­jesztéséhez. Fél Miklós, Ňagymegyeŕ:

Next

/
Thumbnails
Contents