Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-12 / 343. szám, szombat

Aszociaiwffip A bolgár műanyaggyártás fejlődése Szófia (ČTK) A bolgár ipar gyors ütem­ben fejleszti a műanyagból készült ház­tartási és technikai cikkek gyártását. A ru­szei Peter Karamovlcs Üzem több mint 400 féle cikket gyárt műanyagból. Az üzem dolgozói állandóan javítják és bővítik a gyártást. Ez idén a polyetylén készítmények új műhelyét rendezték be. Az üzem néhány hónapja már műbőrt is gyárt, amelyet leginkább a haiógyártés­ban, a vasúti kocsikban, stb. használnak fel. Erdősítés a KNDK-ban A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságban jelenleg nagyarányú er­dősítés folyik. Az országos erdősítési terv keretében erdőket ültetnek ipari használatra, mezővédő erdősávokat létesítenek. Ez idén a hegyi tarto­mányokban mintegy 90 000 hektárnyi területet befásítottak. Három hegy­vidéki tartományban 1965-ig három­százezer hektárnyi területet fáslta­nak be. Földgáz és útépítés az ötéves tervben Magyarországon az 1960—1965 évekre vonatkozó második ötéves terv szerint a földgáztermelést 1965-ig a jelenlegi ter­melés háromszorosára emelik. A gázt mind ipari célokra, mind fűtésre és főzésre hasz­nálják majd a lakóházakban. A következő ötéves terv keretében felépítendő 250 ezer új lakást javarészt földgázzal fogják fűteni. Magyarországnak mintegy hétmilliárd köb­méter földgázkészlete van. Az 1981—1965. évekre szóló második ötéves terv keretében Magyarországon 5000 kilométer korszerű aszfaltutat építenek. Az útépítési program befejezése után Magyar­országon a pormentes beton- és aszfalt­utak hálózata a jelenlegi 16 százalékról 42 százalékra emelkedik. Több nemzet­közi utat is építenek Ezek közé tartczik a Sopronból a Balatonhoz, valamint a Bu­dapestről a Balatonhoz vezető út, ame­lyet egész hosszéban 2—3 méterrel kiszé­lesítenek. ÜJ KÍNAI MOZDONYOK Peking (ČTK) Pekingben e napok­ban bemutatták a kínai üzemekben kí­sérletileg gyártott nagyteljesítmé­nyű mozdonyok négy új típusát. Ezek egyike az óránként 100 km­nyi maximális sebességgel száguldó villamos mozdony. Ezt a mozdonyt Délnyugat-Kínában a Pao-Tí és Cseng-Tu közti villamosított vasút­vonal hegyes vidékein alkalmazzák majd. A többi három mozdony Die­sel-motorral rendelkezik, teljesítmé­nyük sokkal nagyobb a gőzmozdo­nyok teljesítőképességénél. Megkezdődött az USÄ Kommunista Pártjának XVII, kongresszusa New York (ČTK) - Kétszázötven küldött részvételével csütörtökön New Yorkban megkezdődött az USA Kommunista Pártjának XVII. rendes kongresszusa. A kongresszus tanács­kozásai nem nyilvánosak, mert fennáll az a veszély, hogyha kitudódna a küldöttek neve, üldözésnek lehetné­nek kitéve vagy elvesztenék állá­sukat. Gus Hall, a kongresszus előkészítő bizottságának elnöke egy sajtóérte­kezleten közölte, hogy a kongresszus a békeharccal, a munkássellenes tör­vények elleni küzdelemmel, a néger­kérdéssel és a JUvő évi választási kampány előkészítésével foglalkozik. Kína Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága csütörtökön üdv.özlő levelet intézett a kongresszushoz. Kiemeli, hogy az amerikai kommu­nisták pártja fennállásának 40 éve alatt rendületlenül és hősiesen küz­dött a dolgozók létérdekeiért és de­mokratikus jogaiért, a faji egyenlő­ségért és a szocializmusért, az ame­rikai imperializmus terjeszkedési tervei ellen, a világbéke és az emberi haladás biztosításáért. iraOSEaEffl S9 I3SSES Kuba mezőgazdasági termelésinek növelése MIT HOZ A HÉTÉVES TERV AZ NDK-NAK? 1950 A népgazdaság tervszerű arányos fejlesztéséről szóló gazdasági törvénynek megfe­lelően a hétéves terv különö­sen nagy termelési célokat tűz a nyersanyagipar elé. Ez- ; 9 ^ által valamennyi iparág roha- '958 mos növekedése szilárd 1965 energiabázist nyer. Az NDK j villanyenergia termelésének 90 százalékát barnaszénnel 1950 SZÉN ÉS ENERGIA biztosítják. Az óriási terme­1955 lé»-növekedést több mint 6,3 milliárd kilowatt teljesltmé- j nyű új kazánokkal és turbi- 1965 nákkal kell elérni. Ezek az I új áramfejlesztők túlnyomó- 1 részt a lausitzi szénkörzet;' 95 néhány nagy hőerőművében összpontosulnak — a két lübbenauf, valamint a vest­schaui és bärwaldí erőmű- í vekben. A lübbenaul erőmű ffiSaHSS 19,5 AüBárö KWo 1,3 milliárd kilowatt teljesít­1950 temmm ményével Európa legnagyobb hőerőműve. A nagy hőerő- '956 müvekhez 380 volt feszült- 19 6 S ségű új hálózatrendszer épí- j t tését tervezik. WfiMM SEfínP i S, 8 Havanna (ČTK) — Havannában e napokban gyűlésezett a mezőgaz­dasági reformok nemzeti intézete. Az ülésen jóváhagyták a növényi és állattenyésztési termelés fejlesztésé­nek 1960. évi tervét. Fidél Castro miniszterelnök az ülé­sen közölte, hogy a kormány e terv teljesítésére 156 millió pesost irány­zott elő és hogy ebből 58 millió pe­sost mezőgazdasági gépek és esz­közök beszerzésére fordítanak. ÉSZAK-EURÓPA felett e napokban heves vlharűk dúlnak, amelyek eddig 109 em­beráldozatot követeltek. DECEMBER 2-ÄN Stockholmban ha­talmas atomfegyverkezés elleni tün­tetést szerveztek a svéd nők. A tün­tetők transzparensein ilyen felíratok voltak olvashatók: „Egy őrét sem az atomfegyverkutatásra!" „Békeaktivi­tást - ne rádioaktivítást!" Bonn militarista törvényeket készít elö BÁR A JELENLEGI helyzetben lényegf­sen javultak a kilátások arra, hogy a nagyhatalmak megegyeznek a leszerelés kérdésében, a nyugatnémet kormány meg­bízottja nemrég kijelentette, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság fokozódó ütemben folytatja a fegyverkezést. Szö­vetségeseitől már engedélyt kapott az NSZK légelhárító rakétalövedékek gyártá­sára, most pedig haditengerészetének ki­építésére törekszik. Az állami költség­vetési javaslat szerint a közvetlen fegy­verkezési kiadások a jövő évben több mint 10 milliárd márkára rúgnak, vagy­is egymilliárd márkával többre, mint lí)59-ben. Mindez azonban nem elégsé­ges. Bonn most militarista törvényeket készít elő, amelyekkel a nép dei 'ikrati­kus jogait akarja megnyirbálni, és szük­ség esetén olyan intézkedéseket akar foganatosítani, amelyek a valóságban to­tális mozgósítást jelentenének már béke Idején. Schrőder volt SS-mann bonni belügy­miniszter már a múlt évben bejelen­tette, hogy a „kényszerhelyzetről" szóló törvényjavaslatokat k'észttí elő. 1958. de­cember végén e javaslatokat megtár­gyaltatta a Kereszténydemokrata Unió ve­zetőségében, és közvetlenül azután elő akarta terjeszteni a kormánynak jóvá­hagyásra, azonban a kormánykoalícióban felmerült ellentétek éi a szociáldemokra­ta párt várt ellenállása miatt elodázták a kérdést. Csupán 1959. október 9-én kö­zölte Schrőder, hogy az átdolgozott tör­vényjavaslatokat mielőbb a kormány elé terjesztik jóváhagyás végett. ' AZ ELŐKÉSZÜLETBEN levő törvények­kel lehetővé akarják tenni a kormány­nak, hogy kihirdethesse az úgynevezett „kényszerállapotot", mégpedig nemcsak háború, hanem a fokozott nemzetközi fe­szültség ír a belső zavargások esetén is. Tekintettel arra, hogy a kormány hivatott annak megállapítására, mikor ill be „a fokozott nemzetközi feszültség", Bonnak lehetősége lesz bármikor kihirdetni a kényszeríllgpotot. A kényszerállapot ide­jén lényegesen kibővül a belügyminisz­térium hatásköre, mégpedig a tartományi biztonsági szŕrvek rováséra. Az előké­születben levő törvények lehetővé te­szik, hogy a kormány az egész lakossá­got — 18—60 éves életkorig — polgári rendfenntartási szolgálatra, légelhárító és más katonai jellegű szervezetekben szol­gálatteljesítésre kényszerítse. A kor­mánynak lehetősége lenne olyan intéz­kedések foganatosítására, melyek meg­tiltanák a dolgozóknak munkahelyük elha­gyását. Az előkészületben levő törvények egyike lehetővé teszi majd olyan sze­mélyek behívását katonai szolgálatra, amelyek nem esnek a behívott év­folyamokba, hogyha képzettségükre vagy tevékenységükre való tekintettel kü­lönleges katonai szolgálatra alkalma­sak. Ez év óktóber második felében a szövetségi tanács törvényjavaslatot fo­gadott el, amely szerint a hadkötele­zettség a nyugatnémet hadseregben min­den 18—80 éves férfire vonatkozik. Ezen­kívül a kormány és a parlament elé ter­jesztenek több militarista érdeket védő törvényjavaslatot, amelyek célja a de­mokratikus szabadság további korláto­zása. A kormánynak például lehetősége lesz betiltani a szakszervezetek tevé­kenységét, a sztrájkokat, összejövetele­leket, tüntetéseket, tekintet nélkül az al­kotmányra. Ez fasizálás és a katonai dik­tatúra veszedelmét rejti magábap. NEM LEHET figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugat-németországi militaristák már hosszabb idő óta mindent megtesz­Egy hete ért véget a Magyar Szocialista Munkáspárt nagv jelentő­ségű tanácskozása — a VII. párt­kongresszus. A magyar kommunisták tanácskozása teljes mértékben meg­erősítette a párt eddigi fő irányvo­nalának helyességét. Megállapította, hogy a magyar dolgozók szilárdan haladnak a szocializmus építésében a Szovjetunió, valamint a többi szo­cialista ország oldalán. Ugyanakkor az MSZMP politikájának eddigi irány­vonalát teljes mértékben jóváhagy­ták, mint a következő évek magyar bel- és külpolitikájának alapelvét. A hat napig tartó budapesti ta­nácskozás által megvont mérleg bi­zony a magyar párt egyik rendkívül nehéz időszakát öleli fel. Olyan ta­pasztalatokat tartalmaz. amelyek nemcsak a magyarországi kommu­nisták, hanem az egész nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom számára rendkívül fontos tanulságot jelentenek. A kongresszus megmutatta, hogy a Kádár elvtárs vezette új pártveze­tőség három éve tartó munkája so­rán mérhetetlen nehézségeket küz­dött le, felszámolta a múlt hibáit és az ellenforradalom káros következ­ményeit. Megmutatta, hogy képes a dogmatizmusból és szektásságból eredő régi hibák kijavítására, de uqyanakkor" egy pillanatra sem szűnt meq harcolni a fő veszélv - a revi­zionizmus ellen. Az elmúlt három esztendő meqavőző eredménvei alap­ján a konqresszus meqállapfthatte, hogv a párt és a tömegek közötti kapcsolat sohasem volt oly szorcs, mint most. A maqvar kommunisták tanácsko­zása azonban nemcsak az orszáo bel­ső élete, a szocializmus további épí­tése szempontjából volt ioen naqy jelentőséaű, hanem ezen túlmenően a nemzetközi politikában az utóbbi idők egyik legfontosabb eredményét jelentette. Magvarország helyzetének konszolidálódása, amelyet egyértel­műen megmutatott a VII. pártkong­resszus, egyáltalán nem vág össze azzal a képpel, amelyet a világ reak­ciós körei legutóbbi, az ENSZ fóru­mán és eqyebütt is a népi demokra­tikus Magyarországról, a magyar vi­szonyokról festeni szeretnének. A Budapesten lezajlott pártkongresz­szus továbbá arra figyelmezteti a reális valósággal szembenézni nem akaró nyugati köröket, hogy Magyar­ország sikerei ugyanakkor a szocia­lista tábor egvségének és hatóere­jének erősödését is jelentik. A Ma­gyar Népköztársaság nemzetközi sze­repének fontosságát szemléltetően megmutatta a testvérpártok kül­dötteinek nagyarányú részvétele a kongresszuson, de elsősorban Hrus­csov elvtárs személyes megjelenése s a nemzetközi helyzetről átfogó ké­pet adó nagyfontosságú beszéde. A kongresszus nemzetközi jelentősége továbbá abban rejlik, hoqy egyértelműen kifejezésre juttat­ta ?zt a megbonthatatlan szoros test­véri kapcsolatot, amely a Magyar Népköztársasáq és a szocialista tá­bor többi országai — így tehát ha­zánk között is — tovább erősödött. Ezzel egyidejűleg megszilárdult Ma­qyarország általános nemzetközi helyzete, növekedett tekintélye a bé­kéért folyó viláqküzdelemben. Nem változtat ezen a tényen az sem, hogv a világ legreal-cciósabb erőinek sikerült újra előrángatni és az ENSZ-közgyűlés elé vinni az ún. ..magyar kérdést". Sem ennek a ha­jánál fogva előrángatott „magyar kérdésnek" a kényszeredett tárgya­lása és a megrendezett szavazás nem szolgált más célt, minthogy ellen­tételként minél nagyobb port verjen fel az algériai háború megtárgyalása idején. így akarják az imperializmus egyesített erői elkendőzni azt a tényt, hogy Észak-Afrikában öt esz­tendő alatt a legkorszerűbb fegyve­rek bevetésével több mint félmillió algériai hazafi: harcos, de számos asszony és gyermek életét oltotta ki a francia gyarmati hadsereg és tett további százezreket földönfutóvá, akik Algéria országútjain, a szom­szédos Tunisz" és Marokkó minden emberi képzeletet felülmúló nyo­mortanyáin tengetik életüket. A vi­lág közvéleménye azonban átlát az imperializmus gálád játékain és vi­lágosan megkülönbözteti, hol nyom­nak el, Irtanak ki százezer számra szabadságratörő nemzetet: Magyar­országon-e vagy Algériában? Eisenhower elérte három világ­részen és tizenegy országon át vezető útja legtávolabbi pontját, Indiát. Aligha tévedünk, Iha azt állítjuk, "z volt éppen útjának egyik fő cél­ja is. Amióta összeomlott az imperializ­mus atom- és rakétefölénye, alább adja a legnagyobb tőkés hatalom kormánya is és elküldi elnökét a ve­szélyeztetett pontok, a megrendült nozlciók megszilárdítására elsősor­ban az imperializmus fő felvonulási területén, a Közel- és Közép-Kele­ten. Ezt a célt szolgálta Eisenhower látogatása elsősorban Törökország­ban és Pakisztánban. India ismert semleges és békés politikájával nem tartozott az előretolt katonai bás­tyák e csoportjába, sőt ellenkezőleg, egyik jelentős pillére volt a függet­lenségüket nagyrészt az elmúlt év­tized folyamán visszanyert ázsiai és afrikai államok imperializmusellenes, ún. bandungi politikájának. India az elmúlt években, amelyek során igénybe vette mind a szo­cialista, mind pedig a kapitalista ál­lamok gazdasági segítségét a békés építés terén bizonyos haladást ért el. Az ipar — részben a nehézipar — fejlődésével számszerűen nagyobb, a kulturális színvonal emelkedésével pedig politikailag öntudatosabb lett az addig aránylag gyérszámú mun­kásosztály. Ugyanakkor — ne felejt­sük el, hogy India lényegében tőkés rendszerű állam — megerősödött a burzsoázia is, amely minden eszköz­zel hatalmának, vagyonának növelé­sére, a munkásosztály visszaszorí­tására törekszik. Egy szóval: Indiá­ban az elmúlt esztendőkben kiélese­dett az osztályharc. Ennek számos jele van. Elég, ha a kommunista párt alkotmányos po­zíciói elleni támadásra utalunk Ke­rala államban, vagy arra a szerep­re, amelyet az indiai burzsoázia a tibeti események s ennek következ­tében az indiai-kínai határon felme­rült és mesterségesen felfújt határ­incidensek körül játszott. Az indiai burzsoázia ezért tárt karokkal várta Eisenhower látogatását, mert belső helyzetének megerősödését, Indiának az imcerialista tömbhöz való szoro­sabb hozzákapcsolását reméli tőle. Ugyanakkor Eisenhower is megta­lálja a maga számítását. Azt hiszi, hogy India semlegesítésével kicsor­nck annak érdekében, hogy a vezető funkciókat kezükbe ragadják. Nyugat­Németországban úgynevezett területi vé­delmi egységek léteznek, amelyeknek je­lenleg 12 800 tagja van. Ezek az egy­ségek teljesen elkülönültek a hadsereg­tői. Tagjaikat különös gonddal választják ki, mert különös feladatok várnak rá­juk. Szükség esetén át kell venniök a Német Szövetségi Köztársaságban köz­igazgatási funkciókat, és a katonai dik­tatúra szervelvé kell válniok. Mindez meggyőzően azt bizonyltja, hogy a Nyu­gat-Németország lakosságénak demokrati­kus szabadsága komoly veszélyben fo­rog. Most valamennyi demokratikusan gondolkodó német feladata meghiúsítani a további militarista törvények elfogadá­sát. Mivel az előkészületben levő törvények­kel meg akarják változtatni és kiakarják egészíteni az alkotmányt, elfogadásukhoz a szövetségi parlamentben kétharmad többségre van szükség, amivel a kor­mánypártok nem rendelkeznek. Tehát tá­mogatásra van szükségük. Sok függ a szociáldemokrata párt álláspontjától. Bér a szociáldemokrata pártot az előkészület­ben levő törvények közvetlenül veszé­lyeztetik, sajnos, a pértvezetőségben olyan szándékok mutatkoznak, hogy kös­senek egyezményt a Kereszténydemokra­ta unióval. A szociáldemokraták vezető­sége bér elég élesen bírálta a tör­vényjavaslatokat, a Kereszténydemokra­ta Unió közlését nem cáfolta meg. Tel­jesen világos, hogy a Szociáldemokrata Párt vezetősége nem veszi komolyan a militarista törvények elleni harcot, s ezért sok függ majd a nyugatnémet dol­gozók bátor kiállásától. JAN BLANSKÝ bíthatja a világpolitikai tényezőt je­lentő bandungi államok összefogásá­nak az élét. Fontos, hogy az indiai demokratikus erők felismerjék ezt a veszélyt, mert India eddigi impe­rialistaellenes politikája megingásá­nak elsősorban éppen a négyszázmil­liós indiai nép inná meg a levét. Japánban soha nem látott arányú tömegtüntetések zajlanak le a januárra aláírásra előkészített új, tlz évre szóló japán-amerikai katonai szerződés ellen, amely gyakorlatilag meghosszabbítja Japán megszállását az amerikai csapatok által és az or­szágot amerikai rakétatámaszponttá változtatja. Érthető a japán nép határozott formákat felvevő tiltakozása, hiszen az ország közei százmilliós lakossá­ga nem térhet ki a négy nagy szi­getről sehová egy esetleges atom­fegyver-ellentámadás elől. A tünte­tések immár egy hónapja tartanak, miután a jobboldali kormány rendel­kezik a parlamentben a szerződés megszavazásához szükséges többség­gel. Ezért a japán nép a parlamen­ten kívüli harc fegyvereihez kény­telen folyamodni. Tanulságos ez a helyzet elsősor­ban a Japán Szocialista Párt számá­ra, amely nyugati testvérpárjainak mintájára a parlamenti demokrácia játékszabályaira akarta bízzni az egész ország, az egész japán nép sor­sát. Most már a szocialista párt is bekapcsolódik a tömegtüntetésekbe, sőt tagjai tömegesen részt vettek azon a százezres felvonuláson, amely közvetlenül a japán parlament épü­lete elé vonult és a'hol a tüntetőket csak több ezer főnyi rendőri készült­ség tudta visszatartani a parlament épületébe való behatolástól. Kétség­telen, hoqy a japán népnek ez a harca, ennek kimenetele igen nagy­mértékben befolyásolni fogja egész Kelet-Ázsia politikai helyzetének to­vábbi alakulását. P. J. iÖJ SZÓ 4 * 1959. december 10,

Next

/
Thumbnails
Contents