Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-11 / 342. szám, péntek

Ó/hazái CL SzÓüfrtUMióbüJ'l Ahol a szárazság a bő termés feltétele A második világháborúban a Szovjetunió 15 szövetségi köztársasága közül Ukrajna mellett Beloruszia lakossága szenvedett a legtöbbet a hitleri megszállók kegyetlenségétől. Ennek a nyolcmillió lakosú szövetségi köztársaságnak háború előtti virágzó gazdasága a szó szoros értelmében megsemmisült. A háború utáni években önfeláldozó munkával kezdtek hozzá a lerombolt falvak, városok újjáépítéséhez. Az üzemek újraépítésénél olyan munkakutatóintézet igazgatóhelyettese mondott el sok érdekeset Beloruszia mezőgazdaságának fejlesztéséről és a talajjavító munkák állapotáról. — Nálunk Belorusziában csak akkor van jó termés, ha száraz az időjárás - mondotta Pecskurov doktor, majd elmagyarázta, hogy a Szovjetunió e vidékének legnagyobb problémája a mocsarak lecsapolása. A kutatóintézet is ezzel a kérdéssel foglalkozik már évtizedek óta s ugyanakkor irányítja a talajjavító-munkáÖvodások Minszk egyik parkjában hősök születtek, mint Alekszej Jarosejevics, az egykori géplakatosból lett tudományos dolgozó, Anton Nyikoforov, Szergej Marcsenko, Alekszej Gyemjányenko, a tehergépkocsi-gyár mesterei és ezer hozzájuk hasonló munkahős, akiknek legnagyobb érdemük, hogy ma Beloruszia az ipari termelésben már 27-szeresen szárnyalta túl a forradalom előtti színvonalat. Beloruszia fejlett gépipara maris nagy szerepet játszik az egész Szovjetunió gépiparának termelésében. Ez az arányszám az elkövetkező években még jobban megnövekszik. Beloruszia ipari termelése a hétéves terv végéig az 1958-as év színvonalához viszonyítva 1,8-szeresére növekszik. A népgazdaság további fejlesztésére 32 milliárd rubel beruházási költséget "fordítanak, amely összeg két és félszer nagyobb, mint az előző hét év alatti beruházások. 1965-ig a villanyenergiatermelés 2,6-szeresan, a vegyiipari termelése 3,4-szeresen, a gépiparé 2,2-szeresen növekszik. Ezek a számok azt jelentik, hogy Beloruszia az említett ipari ágazatok egy lakosra eső termelésében 1965-ben már megelőzi a legfejlettebb kapitalista államokat, köztük az ÜSA termelését is. Míg 1956-ig a köztársaság egész területének csaknem 35 százalékát képező mocsaras, vizenyős földekből mindössze 450 000 hektárt szárítottak kí, addig a hétéves terv keretében már egymillió hektár mocsaras terület kerül lecsapolásra. A mocsarak lecsapolásával az elkövetkező években harminc százalékkal növekszik a mezőgazdaság termelése, mivel a kiváló összetételű talaj már az első években magas hektárhozamokat biztosít a különféle növények termelésében. A Szovjetunióban körülbelü 150 millió hektár mocsaras és vizenyős terület van. Ebből Belorusziára körülbelül 7 millió hektár esik. A tőzeges láp lecsapolásának és kihasználásának kérdésével a Mezőgazdaságtudományi Akadémia egyik külön talajjavító és vízgazdálkodási kutatóintézete foglalkozik, amelynek dolgozói szoros kapcsolatban vannak a kolhozokkal és szovhozokkal. A kutatóintézet dolgozói kísérleti állomásaikat egyenesen a kolhozok és szovhozok földjein rendezték be, hogy tapasztalataikat, kísérleteik eredményeit mindjárt át is vihessék a gyakorlatba. Meglátogattam ezt a talajjavító kutatóintézetet, hogy közelebbről is megismerkedjem több évtizedes mukájuk eredményeivel, tapasztalataival. Beloruszia fővárosában, Minszkben székel a talajjavító kutatóintézet. Százötven tudományos dolgozóját többnyire csak télen lehet az íróasztal mellett találni. Tavasszal," nyáron és ősszel a tudományok doktorai és doktorjelöltjei kint vannak a kolhozok, szovhozok földjein, vagy a mocsaras vidékeken létesített kísérleti állomásokon, hogy helyben ellenőrizhessék kísérleteik eredményeit. Amikor ellátogattam ebbe a kutatóintézetbe, a 150 közül mindössze 16-an tartózkodtak odahaza. Andrej Pecskurov, 8 ^Horváth S. felvételei.) kat. Csak a ,,Poleszje"-nek nevezett déli vidéken négymillió hektár tőzeges talajú terület fekszik víz alatt, mivel a víznek itt nincs lefolyása. Ezekre a vidékekre tavasszal 500 — 600 milliméter csapadék hull, amennyi egész évre elegendő lenne. A vizenyős területeket a háború előtti években többnyire vízlecsapoló-árkokkal próbálták kiszárítani. Az utóbbi években a vízlevezető-árkokkal együtt széles mértékben alkalmazzák az alagcsövezést is, mert ez a kombináció hatékonyabb módszernek bizonyult a tőzeges talajú földek talajjavításánál A tőzeg kitűnően tárolja a csapadé-' kot, s ezért alagcsövezéssel akadályozzák meg a talaj átázását, és teszik lehetővé a vegetációhoz felesleges vízmennyiség elvezetését is. Az alagcsövezés persze csak a tőzeges talajoknál vf.lt be, mert az agyagos talaj nem engedi át a felszíni vizet. — Kinek a költségére végzik az alagcsövezést? — kérdem a szovjet tudóst. — A költségek 50 százalékát az állam viseli, másik felét pedig a szovhozok, vagy a kolhozok, melyek területén a talajjavító munkákat végzik. A mocsarak lecsapolási költségeit az állam viseli. — Milyenek az eddigi terméseredmények? - faggatom újra Pecskurov elvtársat. — Kutatóintézetünk dolgozói hat kísérleti állomáson kívül 39 szovhoz földjén végeztek kutatómunkát. A „Mormolj" szovhozban például öt éven keresztül hektáronként 300 métermázsa burgonyatermést, 40 métermázsa búzatermést és 1000 métermázsa zöldkukorica-termést értek el a' tőzeges talajon. Azt is megtudom tőle, hogy a Cservenaja Szmena szovhoz zöld kukoricából 1104 métermázsás hektárhozamot, sárgarépából 900 métermázsás hozamot is elért azokon a földeken, ahol talajjavító-munkákat végeztek. Ezeknek a szovhozoknak a kutatóintézet dolgozói egyenesen javaslatokat adnak, milyen műtrágyát alkalmazzanak az egyes növények termelésénél. Például a cukorrépatermeléshez a tőzeges talajban okvetlenül szükség van bórsavas sóra. A kalászosok termelésénél a tőzeges talajban rézhiány észlelhető. Mindkét vegyi elem nagyban növeli a termés minőségét és mennyiségét. A szovhozok és a kolhozok dolgozói hálásak ezért a gyakorlati segítségért, mert éppen a kísérleti eredmények felhasználásával növelhetik a növények hektárhozamait. A „Poleszje" vidék mocsarainak lecsapolásával a vidék mezőgazdasagának termelése a háromszorosára növekszik. Hogy a Szovjetunió népgazdaságának egyes ágazataiban még napjainkban is vannak hiányosságok, melyek gyakran visszatartják a műszaki termelés gyors ütemű előretörését, erre Hruscsov elvtárs mutatott rá talá lóan a moszkvai népgazdasági kiállításon, amikor azt kérdezte a mezőgazdasági gépeket fejlesztő mérnököktől, hogy miért nincs még a Szovjetunióban tökéletes burgonyabetakarító kombájn. „Hisz már 1842-ben egy Kobilinszkij nevű paraszt foglalkozott a burgonyaszedő-gép megszerkesztésével. Azóta már több mint száz esz tendő telt el, s mégsem tudunk előrehaladni" — mondotta, majd megje gyezte: — „Nézzétek meg a minszki Mezőgazdasági Gépesítő és Villamosító Kutatóintézet munkáját, milyen szép eredményeket értek el a gépek fejlesztésében. Mindezt azért, mert az ottani termelési viszonyok követelményei alapján szerkesztették gépeiket". Mindezt Alekszej Alekszandrovics Jarosejevics, a minszki Mezőgazdasági Gépesítő és Villamosító Kutatóintézet igazgatóhelyettese mesélte, aki beszélgetésünk közben nyíltan rámutatott a fejlődést akadályozó konzervatívizmusra. Elmondotta, hogy Beloruszia mezőgazdasága számára hosszú ideig Moszkvában készítették a gépek terveit. Ezer kilométer távolságra, a helyi viszonyok konkrét ismerete nélkül készültek a talajjavító mezőgazdasági gépek. A minszki kutatóintézet dolgozói többször küldték fel a tudományos akadémiába jóváhagyás végett az egyes helybeli követelmények alapján módosított gépek tervrajzait, találmányait, de eleinte nem sok eredménye volt igyekezetüknek. Moszkvában elismerték ugyan a gépek hasznosságát, de azért tovább gyártották a régen elavult gépeket, és az ötletes tervrajzokat fiókjukba süllyesztették. Hogy miért? Azért, mert az általuk tervezett gépeket elavultaknak kellett volna minősíteni. Sok időbe és fáradságba került, míg ezek a konzervatív álláspontú elvtársak beadták a derekukat és beszüntették a régi gépek gyártását. — Mi most helyben dolgozzuk ki a Beloruszia mezőgazdasága számára szükséges gépek terveit és prototípusait. Van saját műhelyünk, ahol a terveket gyakorlatban is megvalósítjuk, s gépeinket kint a kolhozok, szovhozok földjein próbáljuk ki. Ezért dolgozóink túlnyomó többsége a szovhozok gépparkjaiban tölti munkaidejét, hogy helyben ismerkedjék meg a gépesítés szükségleteivel — mondotta Jarosejevics elvtárs. S a kutatóintézet tudósainak jövőbeni tervei - kérdem? - Eddig 80 féle új mezőgazdasági gépet szerkesztettünk, többnyire talajjavító gépeket, mert erre van most a legnagyobb szükség. Ezekből az idén húszat bemutattunk a moszkvai népgazdasági kiállításon. Ezekről Hruscsov elvtárs is elismerőleg nyilatkozott. HORVÁTH SÁNDOR Gyümölcsöző kulturális kapcsolatok 1934-től 1958-ig megnégyszereződtek a Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kulturális kapcsolatok keretében a két ország művészeinek kölcsönös vendégszereplései, így például rendszeresen szerepel a Német Demokratikus Köztársaságban Karel Anéerl karmester, a Smetana és a Janáček kvartett, Reinberger orgona-virtuóz, stb. Václav Neumann karmester a berlini vígopera állandó zeneművészeti vezetője. Az NDK-ba ellátogatott a Nemzeti Színház és a prágai ABC Színház együttese, hazánkat pedig felkereste a berlini vígopera, a német Állami Opera, a Brecht-Színház, a yVeimari Nemzeti Színház, stb. Számos NDK-beli színház rendszeres kapcsolatban áll a csehszlovákiai színházakkal, így pl. a drezdai Állami Színhéz a bratislavai Nemzeti Színházzal, a Gera-i operaegyüttes a kassai operával. A Német Demokratikus Köztársaságban nagyon szeretik a csehszlovák filmeket és könyveket, amiről meggyőzően tanúskodik az, hogy eddig 190 filmünket mutatták be 180 millió néző előtt. A csehszlovák írók számos művét az elmúlt 5 esztendő alatt több mint 2 millió példányszámban adták ki. 1960-ban Berlinben és az ország más városaiban bemutatkozik a prágai Laterna Magica. (ČTK) Mi újsáG a szovjet filmműtermekbent ? Személyautók várják a munkásokat az egyik minszki gyár előtt Szergej Bondarcsuk, a kitűnő szovjet színész és a nagysikerű Emberi sors talán még jobb rendezője új filmet forgat Kijevben Gogoly Tarasz Bulyba című elbeszélése alapján. A forgatókönyvet a világhírű Alekszandr Dovzsenko írta még a háború előtt. Bondarcsuk a jövö évben befejezi filmjét. * Mark Donszkoj rendező M. Gorkij műveinek nagy szerelmese, már ötödik alkotását viszi filmszalagra. Jelenleg a Foma Gorgyejevet forgatja és meggyőződésűnk, hogy éppen olyan sikert arat vele, mint a Gorkij-trilógiával, és az Anya című színes filmmel. * Alekszandr Zarhi szovjet rendező, akivel alkalmunk volt megismerkedni tavaly előtt a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon, új filmjén dolgozik, amely Szibéria iparosításának témáját dolgozza fel, hősei egy hatalmas szibériai folyón hidat építő szovjet emberek. A film főszerepét Vaszilij Merkurjev, a népszerű szovjet színész játssza. * Lev Arnstam koprodukción dolgozik. A Moszfilm és a Defa féldokumentáris filmet készít a drezdai képtár megmentéséről. A film feleleveníti a háború utáni napokat, a szovjet katonák és a német lakosság áldozatos munkásságát, amelyet a képzőművészet műremekeinek megmentése érdekében fejtett ki. (CTK) A múzeumok és a képtárak új feladatai Nemrégiben megtartották a múzeumok és a képtárak dolgozóinak kétnapos országos értekezletét. A konferencia igazolta azt, hogy ezekA hónap derekán érkezik haza a Cseh Filharmónia Decemberben a Szovjetunióba utazik a cseh noneb és 6 városban hangversenyt ad. Josef Suk hegedűvirtuóz Wiesbadenben és Godesbergben hangversenyez, majd a BadenBaden-i rádióban hangszalagra játszsza fel Dvorák F-dur szonátáját. Jaroslav Krombholc karmester és Marié Tauberová magánénekesnő a bécsi rádióban vendégszerepel majd, Smetana egyik operáját veszik hangszalagra. Bernáth Éva egyhavi turnéra Japánba utazik, további csehszlovák zeneművészek pedig Dániába és Bulgáriába. Valószínűleg december derekán tér vissza nagy külföldi vendégszerepléséről a Cseh Filharmónia, majd néhány nappal később a Smetana kvartett. (ČTK) nek a népművelési intézményeknek komoly feladataik vannak a kulturális forradalom befejezésével kapcsolatban. A nevelő és a tudómányos munkának ^ind szorosabb kapcsolatban kell állnia hazánk politikai, gazdasági, műszaki és kulturális fejlődésével. Mire van szükség elsősorban? El kell mélyítenünk a kulturális-nevelő munka eszmei hatékonyságát. A múzeumok és a képtárak ezért kell, hogy állandóan népszerűsítsék a tudományos Világnézetet, kivegyék a részüket az ateista nevelésből, figyelmet fordítsanak a politechnikai oktatás kérdéseire. A harmadik ötéves terv végéig minden egyes járásban kiállításokat rendeznek, amelyek felölelik ' a szocializmus építésének tematikáját. A konferencia résztvevői hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a nemzeti bizottságok kulturális terveikbe foglalják be a múzeumok és a képtárak ezzel kapcsolatos tevékenységét is, tökéletesítsék irányításukat és határozzák meg fejlődésük távlatait. (ČTK) Kulturáltabb környezetet a mozikban A csehszlovák fiim dolgozói az utóbbi időben sokat foglálkoznak nemcsak az értékes filmek népszerűsítésének kérdésével, hanem azzal a problémával is, hogy a film sok millió kedvelője kulturáltabb környezetben tekinthesse meg legújabb alkotásainkat. Ezzel kapcsolatban felmerült az a nézet, hogy jobban be kell rendezni a mozikat. Erre a célra az 1960-1963-as időszakban a nemzeti bizottságok 30 millió koronát fordítanak. Ettől eltekintve szüksége mutatkozik annak is, hogy a nézőközönséget tájékoztassák a bemutatott filmről és megfelelő formában segítséget nyújtsanak mondanivalója megértésében. ( —) Egy évtizedes jubileum A Zdenék Nejedlyről elnevezett főiskolai dal- és táncegyüttes tíz évvel ezelőtt alakult. Azóta legjobb együtteseink közé tartozik, amely külföldön is ismert. Fennállása óta 600 fellépése volt. Résztvett a varsói VIT-en, a nizzai és az agrigenti nemzetközi folklórista fesztiválokon, a Saint Etienne-i ifjúsági ünnepségen és mindenütt nagy sikert aratott. Tagjai diákok, akik lelkesen végzik munkájukat. Fényképészek figyelem! Az amatőr fényképészek országos versenyének résztvevői pályaműveiket a népművészeti alkotásokkal foglalkozó kerületi tanácsadó helyekre küldhetik be. A bratislavai kerület amatőr fényképészei a következő címre: Krajská poradna ĽUT, Bratislava, Steinerová 74/«. II. A verseny feltételei a következők: két kategória van, a fekete-fehér és a színes fényképek kategóriája. Csak eredeti, be nem rámázott felvételeket fogadnak el, a feketefehér fényképek nagysága 24x30, vagy 30x40 cm., a színes fényképeké pedig 18x24, illetve 30x40 cm. A fénykép hátlapján fel kell tüntetni a felvétel címét, a szerző nevét, címét, hivatását és korát. A beküldési határidő ez év vége. Megjegyezzük még azt, hogy a bratislavai kerületben ez alkalomból Bratislavában és Trenčtnben Is fényképkiállitást rendeznek. (—) Három festő kiállítása A Majerník Galéria évzáró tárlatán három fiatal festő mutatja be próbálkozásainak, kísérletezéseinek eddigi eredményeit. J. Filo érdeklődése középpontjában az ember és a gép, és a kettő viszonya áll. J. Sochor enyhe gonoszkodással karikírozza embertársait. M. Šimurda a környező életet, a családo;, a szocializmus építőit, a világűr villózó fényeit szerkeszti képbe. Mindhármukat a ma problémái izgatják. Társadalmi állásfoglalásukat leegyszerűsített formanyelven akarják közölni. A valóságot a maguk módján, egyéni megfigyelésük, legbelsőbb élményeik alapján szeretnék nekünk megmutatni. Ez a szubjektív ábrázolásmód - ha esztétikai érvényű és hatású kifejezést nyer — igazolja törekvéseik létjogosultságát. (ny-a) ŰJ SZŐ 5 * 1959. december 11,