Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-10 / 341. szám, csütörtök

A szaktudás továbbfejlesztése nélkül nem lehet eredményes gazdálkodást folytatni A Hernád völgyében, gazdag termőföld övezte vidéken van Szina, Migléc és Kenyhec falu. Egyforma fel­tételek mellett, ugyanazon évben kezdte mind a három község a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodást. Azóta a három falu úgy összeépült, hogy azt a látszatot kelti, mintha egy nagyközség lenne. Ebben nincs is semmi rendellenesség. A kifogásolni való, főleg a szinai szövetkezet gazdasági menetében van. A szi­naiak lemaradnak a termelésben, egy helyben topognak, az újonnan alakult szövetkezetek is megelőzik őket. A keny­heciek arról ismeretesek, hogy a kassai kerületben évek óta az élenjáró szövetkezetek közé tartoznak. A migléciek az utóbbi három év alatt a kassai járás jól gazdálkodó szövetkezetei közé küzdött ék fel magukat. Azzal a céllal vonunk párhuzamot a gazdaság meneté­ben elért eredmények között, hogy vonják le a tanulságot elsősorban a szinaiak. Tegyék végre magukévá azt a be­vált közmondást, hogy a jobbaktól tanulni nem szégyen. Migléc helyi pártszervezete és a HNB közö­sen végzett állandó felvilágosító te­vékenysége megszilárdította a bizal­mat a közös gazdálkodás iránt. A tag­ság becsületesen és lelkiismeretesen végzi teendőjét. Ez meglátszik az eredményes gazdálkodáson. Ez idén búzából átlag 35. árpából 22, cukorrépából 470 métermázsás hektárhozamot értek el. Száz hek­tár mezőgazdasági földön 50 szarvasmarhát és 100 sertést ne­velnek. Egy hektár földre 74 kilo­gramm marha-, 90 kilogramm ser­téshús és 322 liter tej termelése jut. Az ősziek vetését idejében elvégez­ték. Már a cukorrépa alá is előkészí­tették a talajt. A mélyszántást két műszakban végzik. A tavasziakat is mélyen szántott földbe vetik majd. A sertéshizlaldában bevezették a szárazetetési módszert. Mihók János gondozó naponta 70 dekagramm súly­gyarapodást ér el s év végéig napi 0,85 kilogrammot akar elérni. Ebben kételkedünk olyan gondozónál, aki úgy szereti a rendet és a jószágot. A mezőgazdaságban mindig akad tennivaló, még télen is. Jó gazdák módjára még a tél beállta előtt elké­szítik a kocsiszínt a géppark részére. A gépeket és szerszámokat idejében kijavítják. Kukoricakast is építenek. Az új begyűjtési r»»!dszer életbe­léptetése megköveteli a tagságtól és a vezetőségtől, hogy a helyi tar­talékok jobb kiaknázásával, kisebb költséggel többet termeljünk, — mondja Kovács István szövetkezeti elnök. Erre készítjük elő a téli es­ti iskolákon a tagságot. A falu jobb gazdasági helyzete tör­vényszerűen meghozta a kultúrház építésének szükségességét. A kultúr­ház építése társadalmi munkával fo­lyik. Az egész falu kiveszi részét a munkából. A Mérnöki Építészeti Válla­lat, mint régi védnökségi üzem, szak­tanáccsal irányítja az építkezést. Az emeletes kultúrház alapja már kész, most azon fáradoznak, hogy a tél folyamán annyira előre haladjon az építkezés, hogy őszre elkészüljön a 300 személyt befogadó kultúrház, melyben könyvtár és klubhelyiség is lesz. Kenyhec. Az EFSZ az őszi vetést az agrotech­nikai határidők betartásával végezte el. A mélyszántást a fagy beállta előtt szintén befejezték. Az idejében elvégzett, jó munka eredménye, hogy búzából 33, árpá­ból 26,5, kukoricából összesen 36 és cukorrépából 374 métermázsa átlag­termést értek el. Egy hektár mező­gazdasági területen 72 kilogramm marha- és 142 kilogramm sertés­húst termelnek. Az eredményes gazdálkodás legfőbb tényezője, hogy a kommunisták és a többi szövetkezeti tagok közös oda­adással dolgoznak a nagyüzemi gaz­daság felvirágoztatásán. A szövetke­zet jövedelmének 70 százalékát az állattenyésztés jelenti. A szükséges takarmányt maguk termelik. A mű­velhető föld 22 százalékán évelőta­karmányt termelnek. Évről-évre csökkentik a búza vetésterületét és helyette szántóföldi takarmányokat termelnek. Minden egyes szarvasmarha ellátá­sára 25 métermázsa silót, 14 méter­mázsa répát, 12 métermázsa here­félét készítettek. EzenkívUl a tehe­nek naponta 1,5 kilogramm, a hizó­szarvasmarhák 2,5 kilogramm abra­kot kapnak. Minden állatgondozó lelkiismeretesen végzi munkáját. Egy anyakocától 14 malacot válasz­tanak el 15 — 22 kilogrammos súly­ban. A szarvasmarha állománya elérte az 1961.-évi tervet. A kötelező és szer­ződéses hűs begyűjtését idejében tel­jesítették. Év végéig terven felül 120 métermázsa sertéshúst adnak a köz­ellátás céljaira. Magerán Mihály ser­tésgondozó igen elégedett a száraz­etetés eredményével. Napi 0,87 kilo­gramm súlygyarapodást ér el. Az 6 érdeme is, hogy a szövetkezetnek szép jövedelmet hoz az állattenyésztés A baromfigondozők példát vehetnek Sunyák Erzsébet elvtársnőtől, aki oly odaadással ápolja a baromfikat, hogy elejét vette a baromfielhullásnak. Az állattenyésztés bevételi tervében az (Folytatás a 4. oldalról) kényszeríteni a Szovjetunióval való kapcsolatok megszakítását. Ezzel pár­huzamosan 1947 őszén a Cseh Nemze­ti Szocialista és a Szlovák Demokra­ta Párt reakciós vezetői nem átallot­ták a szomorú emlékű agrárpárt s a Szlovák Néppárt örökségét átvenni. E pártok nyíltan magukévá tették az említett pártok ideológiáját és gya­korlatát, jóllehet ezeknek a pártok­nak döntő részük volt a müncheni árulás hazai előkészítésében. Itt is a kommunisták voltak azok, akik mint a köztársaság érde­keinek legkövetkezetesebb védelmezői léptek fel. „Ma pártunk vörös zászla­ja elválaszthatatlanul egybefonódik a nemzet és a köztársaság zászlajával" — jelentette ki Gottwald elvtárs a brnói kerületben levő Lišeňben meg­tartott népünnepélyen 1946. szeptem­ber 1-én. „Azok, akiknek szája nyolc évvel ezelőtt még tele volt hazafias­sággal és vezették nemzetünket, elti­porták, beszennyezték, megszégyení­tették a nemzeti zászlót. És mi, a munkásosztály, a kommunista párttal az élen, voltunk azok, akik kezünkbe ragadtuk ezt a nagyburzsoáziától el­árult zászlót és odaállítottuk ősrégi jelképünk - a vörös zászló mellé." (258. oldal.) A KASSAI KORMÁNYPROGRAM megvalósításával kapcsolatban is nagy jelentőségű dokumentumokat tartalmaz Gottwald Müveinek XIII. kötete. Gottwald elvtárs a Rudé právo szerkesztőségének kérdéseire válaszolva kifejti, miben látja a kassai kormányprogram fő jelentősé­gét. A világosan és tömören össze­foglalt mondatok a legkitűnőbb mar­xista elemzését adják a kassai kor­mányprogram egyes pontjainak, ép­pen azoknak a pontoknak, amelyek a felszabadulás utáni években álla­munk alkotmányjogi alapját képez­ték. A lap szerkesztőségének kérdésé­re, hogy miben látja Gottwald elv­társ a kassai kormányprogram fő je­lentőségét, Gottwald kifejti: a kassai kormányprogram fő jelentő­sége abban rejlik, hogy kifejezi azo­kat a tapasztalatokat, amelyeket né­pünk München és a megszállás sú­lyos éveiben a német rabszolgatar­tők és hazai segítőtársaik elleni harcban szerzett, hogv kitűzi azokat az elveket, amelyek alapján felszaba­dított államunkat építeni kell... A kassai kormányprogram a hitleri megszállók elleni harcunk, nemzeti és demokratikus forradalmunk ha­gyományának megtestesülése." (476. oldal.) Már csak rövid pár hónap választ el a kassai kormányprogram kihir­detésének és végleges felszabadulá­sunk 15. évfordulójától. E harcos 15 év eredményei be­szédesen igazolják Csehszlovákia Kommunista Pártja irányelveinek helyességét, pártunk és kormányunk határozatainak pozitív visszhangját dolgozó népünk körében. Klement Gottwald Műveinek tanul­mányozása nagy segítséget nyújt pártunk funkcionáriusainak, propa­gandistáinak és tagjainak a párt harcainak, a felszabadulás utáni évek országépítő munkája megalapozásá­nak megértéséhez. A XIII. kötet ér­tékes történelmi visszapillantást nyújt a CSKP-nak Gottwald elvtárs vezette bölcs politikájára, mely 1948-ban a reakció feletti Győzelmes Februárhoz vezetett és további nagy távlatokat nyitott a szocializmus épí­tésére hazánkban. RÓJÁK DEZSŐ ezer tojótyúk — mert év végéig eny­nyije lesz a kenyheci szövetkezetnek — komoly összeget jelent majd. — Az új árpolitika életbe lépése, melynek alapja a többtermelés, nem fog minket készületlenül találni. KerUletünk legjobb mezőgazdasági szakembereit, az állatorvosi fakul­tás növénytermesztési osztályának docensét, dr. Baran Michal és dr. Káldy Sándor állatorvos elvtársakat meghívtuk magunk közzé. Mondha­tom, szívesen eljöttek és az ő ta­nácsukra gazdasági udvarunk mel­lett 80 hektáros területen bevezet­jük a trágyalégazdálkodást. Ezenkívül feltörünk 100 hektár lege­lőt, ahol kizárólag takarmányféléket fogunk termelni. Azon leszünk, hogy jobb takarmányozással több húst, te­jet és tojást termeljünk. Erre készít­jük elő a tagságot a szövetkezeti munkaiskolában, melyre 51 tagunk iratkozott be — mondja Tóth Imre, a kenyheci szövetkezet elnöke. A szinai szövetkezet gazdálkodása is sckat ja­vult a múlthoz viszonyítva. A növény­termesztésben búzából 27,5, árpából 19, zabból 34,5, cukorrépából 322 és kukoricából csövesen 50 métermázsa hozamot értek el. Az állattenyésztés, amely a szomszédos két szövetkezet legfőbb bevételi forrása, itt nagyon kezdetleges. Egy hektár földön 43,5 kilogramm marha és 30 kilogramm sertéshúst termelnek. A tej begyűj­tését mindössze 50 százalékra telje­sítik. Ez idén 620 ezer korona értékű sertéshússal és 268 ezer liter tejjel maradtak adósak, ugyanakkor a ter­vezett munkaegységet 8 ezerrel túl­lépték. így aztán nem csoda, hogy egy millió 500 ezer koronával lesz ke­vesebb a bevételük a tervezettnél. A jószággondozókat nem érdem szerint jutalmazzák. A malacok el­hullása oly nagy, hogy egy anyako­cától évente alig 4—5 malacot ne­velnek fel. A tervezett szarvas­marhaállományból 80 hiányzik. A rossz munkafegyelemre jellemző, előfordult, hogy egyszerűen nem fejték meg a teheneket és nem etették az állatokat. A vezetőség a felelősségre vonás he­lyett az állatgondozókat „kielégítette" úgy, hogy pausálban felemelte a fize­tésüket havonta 100 munkaegységre. A párt mezőgazdasági politikájának az a célkitűzése, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítését a termelés egy­idejű, állandó fokozása mellett kell megvalósítani. Ennek döntő feltétele a párt és a HNB politikai-kulturális munkájának megjavítása. Ezen a té­ren van mit tenni Szinán. A jobb termelési viszonyok kialakí­tása, a becsületesség a közös vagyon iránt hassa át a kommu­nistákat és minden becsületesen dolgozó szövetkezeti parasztot. Az eddiginél bátrabban kell bevonni a párton kívüli lakosságot a HNB munkájába. A polgártársainkkal való érintkezést nemcsak a helyi adón keresztül kell fenntartani, hanem elsősorban is sze­mélyes kapcsolatok útján kell biztosí­tani és meg kell nyerni az embereket a különböző munkák elvégzésére. A kommunistáknak le kell vonni a tanulságot abból, milyen óriási politi­kai és gazdasági jelentősége van a tanulásnak, legyen ez pártoktatási iskola, vagy szövetkezeti munkaiskola. Ennek elhanyagolása érezhető a falu továbbfejlesztésében, a szövetkezet eredményes gazdálkodásának kialakí­tásában. Mózes Sándor 700 új munkaalkalom (ČTK) — A sviti Chemosvitben a har­madik népgazdaságfejlesztési ötéves terv irányelvei értelmében az üzem tovább épül. Ezek az új intézkedések hozzájá­rulnak a termelés, a munkatermelékeny­ség lényeges növeléséhez és az önköltség csökkentéséhez. Az üzem további ki­építése és bővítése következtében ha­zánk egyik legkorszerűbb vegyiipari vál­lalatává válik és 700 új munkaalkalmat ad, ebből 400 munkahelyet nők számára. Fogadja őszinte köszönetemet 5 Gaganova elv társnő !" A mikor Mária Kudroňová, a ry­bárpolei Lenin Gyapotfeldolgo­ző Üzem dolgozója a sajtóból tudomást szerzett Gaganova szovjet textilipari munkásnő kezdeményezé­séről, elgondolkozott saját munkája felett. Neki, „A szocializmus építésé­ben elért érdemekért" kitüntetett munkásnőnek bizony nem volt olyan ifjúkora, mint a mai fiatalságnak. Már 16 éves korában, anyja halála után munkába kényszerítette a sors. könnyű dolga, hogy keresete csök­kenni fog, de azt is tudta, hogy az erős akarat minden akadályt legyőz. — Ugyan, Mária, csak nem komo­lyan gondolod a dolgot, — próbálták lebeszélni munkatársai, amikor kö­zölte velük elhatározását. - Ott van az én helyem, ahol akadályok vannak, hisz kommunista vagyok — válaszolta öntudatosan. A következő héten pedig tényleg át­ment a lemaradozó brigádba. De nem örömet jelentett számára a munka, hanem megalázást. Urak­nál szolgált, Bratislavában és más városokban, hogy szűkös keresetéből eltartsa önmagát és árván maradt kiskorú testvéreire is megkeresse a mindennapi kenyeret. Gyakran nézte sóvárogva a város aranyiíjú­ságának gondtalan életét, kiknek szülei mindent elkövettek, hogy a nebulók tökfejébe akaratuk ellenére is beverjék a tudományt. Szeretett volna ő is tanulni, szépen öltözköd­ni, csakhogy erre már nem telt. Sokszor vette kezébe a barátnőjé­től kölcsönkért könyvet, hogy mű­velődjék. De a fáradtságtól elcsigáz­va úgy aludt el, könyvvel a kezé­ben, amiért még a nagysága is le­szidta, hogy hiába égeti a villanyt. Sok hánykódás, világjárás után rá is jobb napok virradtak. Az 1948-as februári eseményék után belépett a rybárpolei gyapotfeldolgozó üzembe. Akkor látta csak, hogy megváltozott valami az életben. Ez a valami, amit akkor még nem nagyon értett meg, húzta Máriát is a munkásosztályhoz. Eleinte szinte furcsának tűnt, hogy az üzemben senki sem kiabál rá, sen­ki sem hajszolja a munkában. Itt tapasztalta életében először, hogy a munka nem megterhelés, hanem öröm. Hát hogyisne! Ledolgozta a nyolc órát és csinálhatott, amit akart. Ha jól végezte dolgát, még meg is dicsérték. Olyan jól esett né­ki feletteseinek buzdító szava, mint egy anyai simogatás. Az egykori sorsverte szolgáló lányból öntudatos munkás lett, aki örömmel, odaadás­sal végezte feladatát, hisz most mér nem másnak, hanem a közösségnek dolgozik. Lassan-lassan megismerke­dett a munkásosztály harcával, me­lyet hazánk valamennyi dolgozóiénak jólétéért vívott. Mária csakhamar kitűnt szorgal­mával, szerénységével. Aztán jött az első kitüntetés. Szorongva fogta ke­zébe a kis jelvényt, „a textiliparban dolgozó legjobb munkás" jelvényét, melyet becsületes, odaadó munkájá­ért kapott. Ezután még jobban dol­gozott. Sokszor órákon át gondolko­zott, hogyan lehetne megjavítani a gépek teljesítményét. Szorgalmáért csakhamar a még magasabb kitün­tetést is elnyerte. Akkor már Mária politikai öntudata annyira megérett, hogy kérte, vegyék fel a pártba. Mindez úgy pergett le most em­lékezetében, mint egy film. Kiváló munkásnőnek ismeri őt már az egész üzem, olyannak, aki ha valamit ki­mond. szavát is állja. Nos, most itt van Gaganova példája, aki átment a lemaradozó brigádba, hogy növelje a csoport teljesítményét. Bizony ne­héz volt az elhatározás, hogy ő is hasonlóan cselekedjék. Hisz munka­helyén szépen keresett. Napi kere­sete meghaladta az 50 koronát is, gépe kitűnően engedelmeskedett ke­zelője irányításának, munkatársai a csoportban megbecsülték példaadó teljesítményét. De hogyan nézhette volna ő kommunista létére, hogy ugyanakkor a másik szakaszon lema­radoztak a terv teljesítésével. Abban a csoportban csupa fiatal lány dol­gozott, olyanok, akiknek alig volt életttapasztalatuk. És Kudroňová elv­társnő felkészülve a nagy feladatra, határozott. Tudta, hogy nem lesz Hej de nehéz volt az első időben, emlékszik ma vissza Kudroňová elv­társnő. — Bizony gyakran 6Írtam is mérgemben, hogy tehetetlen vagyok, de űzött a vágy, a gondolat, hogy amit vállaltam azt meg is kell csi­nálnom. Eszembe jutott egykori cse­lédscrsom, amikor senki sem volt, aki segítsen. S most mellém állt az egész műhely. Mellém állt a párt és ez adott nékem további erőt felada­tom teljesítéséhez. A lányok, akik-» kel együtt dolgoztam, eleinte közöm­bösek voltak a munkához. Ha megy jó, ha nem megy, úgy is jő. Ilyen volt a munkához való viszonyult, és ezt a közömbösséget kellett nekem legyőznöm. Munka után vagy szabad időmben, amikor kezembe vettem a seprűt é3 tisztogatni kezdtem a gé­pet. a lányok eleinte kinevettek, ké­sőbb azonban már szégyellték magu­kat és engem látva, ők is hozzálát­tak a gépek tisztogatásához. Az új gépem nem volt oly gondosan beál­lítva mint a'régi, mely úgy dolgozott mint egy pontos óraszerkezet. Meg­kértem a karbantartókat, hogy hoz­zák rendbe. Az első hónapban bizony 50 koronáról 49, majd 46 koronára csökkent a napibérem. - Gyere vissza, Mária, mit gyötrőd magad, hisz egészen lefogytál — mondották régi barátaim. — Bizony kissé meglátszott arcomon, hogy nem érzem magamat a legjobban. De amikor újra elolvastam Gagano­va módszerét és tudomást szerez­tem arról, hogy a Szovjetunióban már ezrek követik ennek a derék dolgozónak oéldáját, ez további erőt öntött belém. így mondja Kudroňová elvtársnő, akinek történetét röviden igy fejez­hetjük be: Győzött. Ma már az a csoport, amelyben ő dolgozik, a szo­cialista munkabrigád cím elnyeré­séért küzd. Októberben a brigád 107 százalékra teljesítette a tervét és 100 százalékra a minőség tervét. A közvetlenül mellette doigoző Te­rézia Šurinová munkásnőnek külö­nösen sokat jelentett Kudroňová se­gítsége. Hisz keresetén érezte meg, hogv jobban is lehet dolgozni. Amíg áprilisban 43 korona körül volt a na­pi keresete, ma már több min 48 ko­rona. A többiek is hasonlóan keres­nek. S a kollektíva, mely 'három hó­nappal ezelőtt még a Iemaradozók között volt, most nagyban kiveszi részét annak a kötelezettségvállalás­nak a teljesítéséből, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tisz­teletére adott a 4-ik szövőrészleg. Vállalták, hogy az évi tervet 26 000 kg cérnával túlteljesítik. Amikor otthonában takaros tiszta­ságtól ragyogó lakásában megláto­gattam. éppen vasalással volt elfog­lalva. Szép sorba rakta férje tisztára mosott fehérneműjét és egész lé­nyéből őszintén sugárzott a megelé­gedés. A szoba falán kézimunkák dicsérték a takaros háziasszony munkáját. — Elhatároztam, hogy írok Gaga­nova elvtársnőnek - dicsekszik e! elhatározásával, majd így folytatja: - Nagyjából már meg is fogalmaz­tam, ha érdekli, olvassa el: És a levél, ez a tiszta szívvel írť levél Igv kezdődik: „Fogadja őszin­te köszönetemet, Gaganova elvtárs­nő." H . S, ÜJ SZÖ 5 * 1959. december 10,

Next

/
Thumbnails
Contents