Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-10 / 341. szám, csütörtök

MAGUK A DOLGOZOK A KÖZREND ŐREI A TRENClNI népbíróság előtt három fiatalkorú vádlott áll. A csoport vezetője, Gébl már har­madszor került az igazságszolgálta­tás elé. Először csibéket lopott, ké­sőbb kerékpárlopáson érték. A hlo­hoveci javítóintézetbe került. Kien­gedték, de utána két magafajta tár­sával négy motorkerékpárt lopott. Most sem kerüli el az igazságos bün­tetést. Pedig a sok „sikertelenségen" okulhatna már. Hisz állandó rettegés volt az élete. Nemcsak a közbizton­sági szervektől félt, hanem minden­kitől. Az egész várostól. Az emberek figyelték őt, mert lehetetlen mun­kakerülésből megélni. A közbiztonsá­gi szerveknél segédszolgálatot vég­ző CSISZ-tagok ügyeltek rá. Az egyik őrjáraton Alexander Hrnčia­rik, a kubrai Május 9. Gépgyár mun­kása és Karel Krajcsovics, a tren­člni Merina szerelője tetten érték motorkerékpár lopáson. A közbiztonsági szervek azonban a CSISZ-tagokből szervezett segéd­szolgálatukkal főleg a bűncselekmé­nyek megelőzésére törekszenek. Ügyelnek, hogy a fiatalság rende­sen jár-e iskolába, vagy munkába. Meglátogatják a mulasztók szüleit. A bratislavai kerületben az év elejé­től több mint 500 ilyen látogatást tettek. A szülők a legtöbb esetben nem tudtak arról, hogy gyermekük csavarog, hálásak voltak a figyel­meztetésért. Akadt azonban olyan szülő is, aki rossz néven vette a jó­hiszemű figyelmeztetést. Pedig nem­csak családi ügy, hoav valakinek a gyermeke a mai fiatalságunkhoz illó életet él-e vagy sem. Társadalmunk­ban a különféle szervezeteknek és intézményeknek segíteniük kell a szülőket a gyermekek nevelésében. A FIATALSÁGGAL sokat kell fog­lalkozni. Karol Reiter, CSISZ-taa Tr­naváról a közbiztonsági szervben a segédszolgálatot úgy látja el, hogy a fiatalságot szabadidejében a testnevelési egyletben foglalkoztatja. Micha! Šesták, a trnavai járási műve­lődési otthon vezetője is jó őre a közrendnek. Ellátogatott azokhoz a szülőkhöz, akiknek gyermekei illet­lenül viselkedtek az amfiteátrumban. A szülők a gyermekeket rendre uta­sították és utána megváltozott maga­viseletük. Főréven Kiss László a köz­biztonság ifjúsági segédszolgálatosai­nak vezetője. Amikor csoportjuk megalakult, a helyi CSISZ-szervezet­nek csak hat tagja volt. Jelenleg 34 tagot számlál. A taglétszám növelé­sével Kiss László és elvtársai elérték, hogy több fiatal hat jó példával az ifjúsági szervezeten kívül álló fiata­lokra. De nemcsak a fiatalok, az idősebb dolgozók közű! is sokan végeznek munkaidő után szolgálatot a közrend érdekében. A közbiztonsági segéd­szolgalat már hat éve fennál. Ez alatt az idő alatt a munkások, szö­vetkezeti tagok és haladó értelmi­ségünk tagjai számos esetben bebi­bizonyították, hogy foglalkozásuk mellett jut idejük erre a felelősség­teljes munkára is. A november vé­gén Prágában rendezett országos értekezletük elismeréssel értékelte eddigi munkájukat. Az üzemek és falvak dolgozói mind nagyobb mé­retben vesznek részt a közbizton­sági szervek munkájában. PRÁGÁBAN az országos értekez­leten többek között elismerésben ré­szesítették Michal Rašot, a nagygu­rabi EFSZ állattenyésztési csoport­jának vezetőjét. A közbiztonság ér­dekében végzett munkája hasznára volt a szövetkezetnek: megakadá­lyozta a heremag lopását, hét ello­pott biciklinek jutott nyomára. Egy bűnőzőt elfogott, akit közbiztonsági szerveink köröztek. Josef Galbavit is kitüntették a prágai értekezleten. A Kríž nad Hro­nom-i Állami Gazdaságon dolgozik. A cséplés alatt rajtakapott egy fér­fit gabonalopáson. Nemrég leleple­zett egy motorkerékpártolvajt, akiről kiderült, hogy betöréseket is köve­tett el. Jó munkát végez Kutyn Valacho­vií Viliam. Mint a HNB titkára be­szélgetéseket tart a lakossággal a közbiztonsági előírásokról. Nyársik Vince, az eliašovcei szövetkezetben ugyancsak jó őre a közös tulajdon­nak. Részben az ő érdeme, hogy kéz­re kerültek azok a személyek, akik az erdőből lopták a fát. Több mázsa kukoricát is el akartak tulajdonítani a szövetkezetből. Hogy ez nem sike­rült, ez Nyársik Vincének köszönhe­tő. A helyi nemzeti bizotttságok mel­lett működő közbiztonsági albizott­ságok is eredményes munkát fejte­nek ki. A nyárasdi EFSZ-ben beszél­gettünk Varga Gyula könyvelővel. Tagja a községi albizottságnak. El­mondotta, hogy rendszeresen gyűlé­seznek. Ha valaki a faluban megsérti törvényeinket, meghívják maguk kö­zé. Nemrég egy dolgozót felelősség­re vontak, miért vezet hajtási en­gedély nélkül traktort s az illető megszerezte a szükséges okmányo­kat. SOK HASONLÖ PÉLDÁT említhet­nénk. A dolgozók saját ügyüknek te­kintik, hogy rend legyen abban az országban, melyet ők irányítanak. Drábek Viktor z fi J SZ6 poťrAiABd VILLANYT KAP ÓBAST A füleki járás egyik kisközsége, Öbást is igen sokat változott az elmúlt évek során. Már évek óta autóbusz köti össze a falut az állomással. Abban, hogy az autóbusz bejárhat a faluba, nagy érde­me van az óbásti lakosoknak is, akik a helyi nemzeti bizottság vezetésével két kilométeres bekötőutat építettek társadal­mi munkával. A faluban a múlt év fo­lyamán megalakult a szövetkezet. A he­lyi nemzeti bizottság a pártszervezettel karöltve állandó agitációs munkát foly­tat a szövetkezet kibővítése érdekében. Ennek tudható be, hogy a tagság lét­száma egyre növekedik. Befejezés előtt áll a község villamo­sításának előkészítő munkálata. A szere­lőcsoport már hetek óta a faluban dol­gozik. Valószínű, hogy újévre kigyúl a fény a faluban. A villany bevezetésé­ben is szépen segítettek az őbástiak. A z oszlopok számára kiásták a gödröket. Ezzel is meggyorsították a szerelési mun­kákat. A villany bevezetésével nagy előnyhöz jut a szövetkezet is. Agócs Vilmos, Ajnácskő Határidő előtt Kerek nyolc esztendeje annak, hogy a ragyolci Szövetkezeti Áru­ház megkezdte tevékenységét. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy ez volt az első ilyen fajta, el­árusító-üzem az egész Banská Byst­rica-i kerületben. Dolgozóinak munkasikerei az azóta eltelt évek során azonban igen szá­mottevők s megérdemlik a figyelmet. A Szövetkezeti Áruház ugyanis mind­járt működésének első éveiben tel­jesítette évi áruforgalmi tervét. Ezen a téren idén sem volt hiba. A kalendárium az év utolsó hónap­Segítenek a fiatalok A párkányi járásban már két éve folyik az ifjúsági építkezés. A fiatalok ebben az évben Bajta és Garamkövesd között — a csatornák építésén dolgoztak. 12 690 munkaóra alatt 2 125 méter távolságon vé­gezték el a csatornázást. Ezzel egyidőben a garamkövesdi szövetkezetesek is épít­kezni kezdtek. Igy például egy víztároló medencét építenek, mely 50—60 hektár föld öntözését szolgálja majd. A meden­cében halakat is tenyésztenek. ESEK JÓZSEF, Párkány • •••••••••••• A BRATISLAVAI V. I. Lenin Mú­zeumban hétfőn, december 7-én megnyílt „A Mezőgazdasági iroda­lom 10 éve" kiállítás. A bratislavai Szlovák Mezőgazdasági Kiadóvállalat fennállásának 10 éve alatt csaknem 9 millió példányban több mint 1213 mezőgazdasági szakkönyvet és nép­szerű kiadványt jelentetett meg. (CTK felvétele.) jának még csak első felét jelzi, de a Szövetkezeti Áruház dolgozói a napokban — december 5-én — már jelentették, hogy az 1959-es évre előírt áruforgalmi tervüket 28 nap­pal a határidő előtt teljesítették. Csaba Zoltán, Ragyolc Alakulatunk életéből Alakulatunkban számos fJatai kommu­nista és tagjelölt szolgál, akik példát mutatnak a többi katona számára. A na­pokban megkezdődött a pártiskolázás. A párttagokon kivlil pártonkívüli kato­náink is részt vesznek az iskolázáson. Pár­tunk történetét tanulmányozzuk. Hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére alakulatunk kötelezettséget vállalt, hogy ezután még hathatósabban fogja segíteni a mezőgazdaságot. A talaj­javítási munkákban minden katona három napot dolgozik le. Ezenkívül a környékbeli szövetkezetekben segítséget nyújtunk & sürgős tavaszi és nyári munkák idején. Igy például már részt vettünk a jese­nfki járás Horni Lipová-i szövetkezetben a talajjavítási munkákban, ahol több mint 10 hektárnyi mocsaras területet csatomáz­tunk. A talajjavítási munkáknál dicséretre méltó eredményt értek el: Skrišovsky Erik, Kochánek Bohuslav, Fehér István, Rigó Béla és Váradi Imre katonák. Fá­radságot nem ismerve, lelkiismeretesen I teljesítették a rájuk bízott feladatokat. Fazekas József, katona. JOGOS BIRALAT Nemrég ért véget a ka­tonai szolgálatom, s visz­szatértem az üzembe, ahol a szakmámat kita­nultam. A komáromi ha­jógyárban mint szerelő dolgozom. A hajókat, mint ismeretes nagy csarno­kokban készítjük. Ezeket az óriási csarnokokat le­hetetlen fűteni éppen csak az eső és a szél ellen vé­denek. Itt a tél és a vele járó hideg időjárás. A munkásoknak jól fel kell öltözniök, hogy a huzatos csarnokban meg ne fáz­zanak. A Nehézgépipari Minisztérium rendelete előírja, hogy ilyen eset­ben a hideg idők be­álltával meleg ruhákat és védőkesztyűket kell ki­osztani a munkások kö­zött. Ezt a rendeletet a komáromi hajógyárban el­hanyagolják. A nemrég megtartott részleggyűlé­sen bíráltuk ezt a ha­nyagságot, de a hiba ki­küszöbölése érdekében még máig nem történt semmi. Magam is lyukas, talált kesztyűben dolgo­zom, meleg munkaruhát sem kaptam. A hadseregben idejében és jól gondoskodtak a fe­lelős elvtársak csak téli fel­/ szerelésről, meleg ruhá­ról. Az emberről való gondoskodás terén üze­münk felelősei bizony, so­kat tanulhatnának nép­hadseregünktől. Kezes József, Naszvad Katona lettem Gyermekkoromra csak halványan em­lékszem. Itt-ott egy kép elevenedik meg előttem abból az időből, amikor még jó­ságos szüleim viselték gondomat. Em­lékszem, édesapám sokszor késő éjjelig dolgozott; ütötte a szeget, reszelte, fa­ragta a talpat, készitgette, javítgatta a lábbelit. Közben énekelgetett. Így könnyí­tette fárasztó munkáját. Édesanyám pe­dig foltozott. Akkor nem tudtam meg­érteni, honnan ez a sok rongyos harisnya, zokni, ruha. — Miért nem vesznek újat!? Most értem csak. Vettek volna, csak lett volna miből!... , Máskor esténként babot tisztítottunk télre. Nekünk, gyerekeknek minden ilyen es­te élményt jelentett. Öreg szomszédunk, Horcsik bácsi mesévé kerekítette még a legszomorúbb történeteket is. Tőle hal­lottam először katonákról, puskáról, kard­ról és arról, hogy a háborúban sok efn­ber meghal, falvak, városok válnak rom­halmazzá. — Mégis, mint minden gyer­mek, katona akartam lenni, karddal az oldalamon — huszár. Pirosdolmányos, kéknadrágos huszár. Huszár a nyeregben, olyan ez, mint virág a réten — tűni , gyermekszememben. Faparipám, hintaló- | vam nem volt, csak Horcsik bácsi, egy­kori huszár lovagoltatott olykor a tér­dén. A katonákkal közelebbről csak ki« sőbben, a második világháború alkal­mával ismerkedtem meg. Tél volt, ami­kor a német hadsereg végigvonult vá­rosunk utcáin. Majd egy decemberi reggelen vatta­ruhás szovjet katonák jelentek meg vá­rosunkban. Ügy beszélték, ezután több lesz a kenyér, hús s vége lesz a kuko­ricakenyérnek, málénak .., Nőttem, növekedtem ... Egy öszi napon behívó érkezett: ekkor és ekkor, itt és itt, jelentkezzem ka­tonai szolgálatra. Nagy volt az izgalom a bevonulás előtt. Otthon jó' tanácsok­kal láttak el: — Légy figyelmes, szó­fogadó, vigyázz magadra. Én pedig már alig vártam, hogy bevonuljak. Ennek is eljött az ideje. A gyermek­kor mesébeszőtt vitézeit felváltotta a va­lóság. Katona lettem. Katona, ki fegy­verrel a kezemben mindig kész vagyok védelmezni békeszerető népünk vívmá­nyait, szocialista rendszerünket. TANKO LÁSZLÓ, katona MEGJELENT MAGYARUL Klement Gottwald Műveinek XIII. kötete Klement Gottwald Műveinek XIII. kötete az 1946 áprilisától 1947 áp­rilisáig terjedő időszakban írt munkáit tartalmazza. Ezen időszak a fel­szabadulás utáni forradalmi fejlődés folyamán nem képez külön, zárt egységet, mégis a nemzeti demokratikus forradalomnak szocialista for­radalommá való átfejlődése szempontjából nagy jelentőségű. Különös jelentőségűek Gottwald elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja VIII. kongresszusának előkészítésével foglalkozó beszédei. A kongresszus és előkészületi időszaka szorosan összefügg az 1947. és 1948-as évek eseményeinek fejlődésével és a csehszlovákiai reakció feletti, 1948 februárjában kivívott döntő győzelemmel zárul. mittálja előtt. magát a dolgozó tömegek CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA VIII. kongresszusának irány­vonala hangsúlyozza, hogy következe­tesen be kell fejeznünk a nemzeti de­mokratikus forradalmat és e forradal­mat alkotó módon tovább kell fejlesz­teni a szocialista forradalom irányá­ban. Ez a dolgozó nép széles rétegei­nek megnyerését feltételezte a CSKP politikája számára. Feltételezte to­vábbá' a reakciós burzsoázia kiszorí­tását a hatalomból, vagyis a proletár­diktatúra népi demokratikus formájá­nak végérvényes megszilárdítását jelentette. Gottwald elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1947. január 23-i központi bizottsági ülésén el­mondott zárószavában e kérdéssel kapcsolatban a következőket mondot­ta: a reakciónak alapvető for­dulat elérésére való esélyei jelen­téktelenek. De ehhez hozzá kell ten­nem, hogy még nem vagyunk annyira, hogy egyszer s mindenkorra biztosítva legyünk egy reakciós fordulat lehető­ségei ellen. Hogy ki kerekedik felül, ezt a kérdést belpolitikai tekintetben még nem oldottuk meg. Megoldása azon az úton van, melyet mi jelöltünk ki, a demokrácia útján, a nemzet többségének pártunk számára való fokozatos megnyerése útján. Ez bo­nyolultabb az egyszerű forradalmi ak­tív útnál, amelyen az ellenfelek jelen­tős része fizikailag is megsemmisül." (379-380. oldal.) Egypár nappal az 1946-os választá­sok után, pártunk Központi Bizottsá­gának 1946. május 30-i ülésén Gott­wald elvtárs három fő pontban jelölte meg azokat a legfontosabb feladato­kat, amelyeknek a legközelebbi időben a pártmunka fő tartalmát kell képez­niük: 1. Kidolgozni és életbe léptetni a Nemzeti Front kormányának új prog­ramját a kommunisták vezetésével. 2. Előkészíteni és foganatosítani a köztársaság haladó, népi demokratikus alkotmányát. 3. Kitűzni és végrehajtani Csehszlo­vákia gazdasági újjáépítésének két­éves tervét. Erre a három pontra irányította pártunk a nép figyelmét, hangsúlyoz­va, hogy e három fő feladat megoldá­sára kell pártunknak megnyernie a dolgozók aktív részvételét. Ugyanak­kor ki kell használni minden lehető­séget, hogy a harc folyamán a reak­ciós burzsoázia minél jobban kompro­GOTTWALD ELVTÁRS a kétéves terv végrehajtásáért vívott küzdelmet mindjárt 1947 év elején, mint azt a fő színhelyet jelölte meg, ahol a bur­zsoázia a munkásosztállyal összecsap. Népeinknek mind politikailag, mind gazdaságilag érdeke volt a kétéves terv sikeres végrehajtása. Gottwald elvtárs a kétéves terv teljesítését kulcskérdésként jelölte meg. Ezzel kapcsolatban kifejtette: minden társadalmi rendszer számára az a fő, hogy jobban, többet és olcsóbban ter­meljen. Ez a végső kritérium szá­munkra is, akik a kapitalista Nyugat és a szocializmus közötti határvonalon vagyunk. Ez a fő dolog és a kétéves tervnek éppen az az értelme, hogy ezt bebizonyítsa nálunk és az egész világnak." (278. oldal.) 1946 második felében pártunk, de különösen Gottwald elvtárs nagy fi­gyelemmel kísérte a forradalmi ese­mények további fejlődését, értékelve a forradalom jellegét, egyes jelleg­zetes vonásait. Klement Gottwald ab­ban az időben egész sor új gondolatot vetett fel a szocializmushoz vezető csehszlovák úttal kapcsolatban. Gott­wald elvtárs elsősorban annak a jelentőségét emelte ki, hogy a mi for­radalmunk békés úton fejlődik, s hogy a mi utunk a szocializmushoz szoro­san összefügg a nemzeti felszabadító és fasisztaellenes harccal, amely szé­les néptömegeket mozgósított. Gott­wald elvtárs rámutatott arra, hogy nálunk nem a szovjetek útján jutunk el a szocializmushoz, mint az a Szov­jetunióban lejátszódott, hanem a népi demokratikus rendszer által, amely minden tekintetben bevált, amelyet állandóan szilárdítanunk kell. „Gyak­ran felvetődik a kérdés, vajon a fej­lődés nálunk a szocializmus felé ve­zet-e és vajon ezen az úton hala­dunk-e? Noha az elmúlt 16 hónap alatt nem sokat beszéltünk a szocia­lizmusról, mégis jókora utat tettünk meg a feléje vezető úton. De saját specifikus utunkon haladunk. Tudo­másul kell vennünk, hogy azok az eszközök, melyekkel a Szovjetunió ért el a szocializmushoz, nem jelentik az egyedüli lehetőséget... Az alkotó marxizmus nézeteit bizonyos dolgok­ra mindig az adott helyzet, a hely és az idő szerint határozza meg." A FENTI KÉRDÉSEK, fejlődésünk út­ja, a forradalom jellege vitát váltott ki a párt tagjai között. A párttag­ság túlnyomó része ugyan tgljesen egyetértett a párt felfogásával, ma­gáévá tette a párt irányvonalát a for­radalomnak békés úton való fejleszté­sét illetőleg. Ugyanakkor mégis egyes kommunistákban kételyek merültek fel, vajon a párt nem tesz-e enged­ményeket a szociáldemokratizmus és reformizmus irányában. Abban az időben egész szélességé­ben felmerült a proletárdiktatúra sze­repének kérdése nálunk és a népi demokratikus államokban általában. E vitás kérdésekre Gottwald elvtárs pártunk Központi Bizottságának 1947. január 22-23-án tartott ülésén adott választ. Gottwald elvtárs kifejtette, hogy pártunk alkotó módon alkalmaz­ta Marx és Lenin tanításait a cseh­szlovákiai viszonyokra. Ennek köszön­hető, hogy köztársaságunk lényeges utat tett meg a szocializmus megva­lósítása terén. Rámutatott arra, hogy a pártvonal értelmében a munkásosz­tály hatalmának kiszélesítése teljesen összhangban van a forradalom adta feltételekkel, bár az a kérdés, hogy a szocializmus megvalósításáért vívott harcban ki kerekedik felül, még nincs eldöntve. E kérdés szorosan összefügg a nép többségének megnyerésével. „Elindultunk azon az úton, amelyen most haladunk, vagyis a szocializ­mushoz vezető békés átmenet útjára tértünk. A nemzet többségének pár­tunk számára való megnyerése ennek az útnak egyik nagyon fontos szaka­sza és határköve." (385. oldal.) A CSISZ-nek a prágai Lucernában megtartott manifesztációján, 1947. április 4-én elmondott beszédében Gottwald elvtárs meleg, lelkesítő sza­vakat intézett az ifjúsághoz. Beszé­dében rámutatott az ifjúságra háruló fontos felelősségre az állami és a nemzeti ügyek vezetésében, amelyet az idősebb nemzedéktől kell az ifjú­ságnak átvennie. Ezért e feladatra szakmailag és politikailag gondosan és jól fel kell készülnie. Az ifjúság számára nem kevésbé fontos és ne­mes feladat a demokratikus forradaU mi hagyományok megőrzése és gazda­gítása, mert ebből a forradalomból fakadt új nemzeti szabadságunk éa demokratikus rendszerünk. „Most és a jövőben minden attól függ, hogyan fogunk haladni a megkezdett úton, mennyire tudjuk a nemzeti bizottsá­gokba a legjobbakat, a demokrácia és az állam szempontjából a legmegblz­hatóbbakat küldeni. És itt nagy lehe­tőség nyílik fiatal nemzedékünk fele­lős államférfiúi munkája száméra. Ez a nemzedék hivatott arra, hogy az idősebb nemzedék helyébe lépjen, a népi állami igazgatás szerveibe új vért öntsön és új, fiatalos, alkotó len­dületet vigyen beléjük." (465. oldal.) Miután feltartóztathatatlanul köze­ledett a munkásosztály és a nagybur­zsoázia közötti konfliktus kirobbaná­sa, a külföldi imperialista körök gaz­dasági fenyegetésekkel akarták ki­(Folytatás az 5. oldalon) ÜJ SZÖ 4 * 1959. december 10.

Next

/
Thumbnails
Contents