Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-31 / 360. szám, csütörtök

t MÁR MOST KÉSZÜLNEK \CU±

a Jövőre a Csemadok Központi Bizottsága ismét megrendezi a hagyományos országos dal- és táncünnepélyt. Még messze van az összejövetel ideje, de számos népművészeti csoport máris készül, hbgy méltón szerepelhessen az országos bemutatón. A Csemadok bratislavai kerületi titkársága az országos dal- és táncünnepélyre a kerületből 7 tánccsoportot jelölt ki. A táncegyüttesek a következő tánckompozíciők bemutatását tervezik: Bős, „Huszárosság", Követendő felhívás Az Ostrava-vidékí ifjúsági népművészeti egylittesek készülnek az ország felszabadításának 15. évfordulója ünnepségeire. Az előkészületi munkák sors n született meg a Kunčicei Kohókombinátus ifjú énekeseinek es zenészeinek az a felhívás*, amelyet köztársaságunk valamennyi népművészeti együtteséhez intéztek. A felhívás arra ösztönzi az együtteseket, hogv méltóképpen készüljenek fel nagy ünnepünkre és járuljanak hozzá varosaink es falvaink szépítéséhez is. (CTK) Magyarbél „Aratás". Sárosfa „Aratási ünnepély", Sotnorja „Felszabadulás", Csicsó „Csallóközi csárdás", Taksony „Taksonyi majális", ^Vlistáí „Martosi csárdások". Az országos dal- és táncünnepélyre kijelölt tánccsoportok mindegyike alaposan felkészül. Rendszeresen a somorjai, taksonyi, sárosfai, és magyarbéli tánccsoportok próbálnak. A rendszeres próbákat azonban minden bizonnyal rövidesen a többi csoportok is megkezdik, úgyhogy az országos dal- és táncünnepélyre mindegyikük idejében és alaposan felkészül. A készülődés során eddig a legszebb eredményt a taksonyi tánccsoport érte el. Tóth Margit vezetésével figyelemre méltó munkát végez a Csemadok felsőszeli szervezetének tánccsoportja is. A felsőszeliek az „ördöglakzi" című tánckompozíciót tanulják, s ha 'nincsenek is az országos dal- és táncünnepélyre kijelölt csoportok között, további szorgalommal és jó felkészüléssel könynyen elérhetik, hogy az országos bemutatón a résztvevők soraiba kerülnek. (b) A II. Országos Spartakiád előtt A Ii. Országos Spartakiádra kulturális dolgozóink is készülnek. A Csehszlovák Filmvállalat például instruáló filmeket készített a bemutatásra kerülő gyakorlatokról, valamint több filmet a téli spartakiádról. Megfontolás tárgyát képezi egy egész estét betöltő sjjartakiád-film forgatása. A spartakiád napjaiban megfelelőképpen módosul a mozik és a színházak műsora is. Egyes parkokban is vetíteni fognak és tervbevették azt is, hogy az egyik moziban bemutatják a világ kinematogrSt'iájának legjobb alkotásait. Különféle népszerűsítő kiadványok, útikalauzok, képes levelezőlapok, reprodukciók, térképek jelennek meg, bővítik az emléktárgyak választékát. . A spartakiád idején Prágában szerepel majd a legnagyobb csehszlovák cirkusz, amelyben szovjet atléták is féllépnek. A Júiius Fučíkról elnevezett Kultúra és Pihenés Parkjában a brüsszeli világkiállításról hazaszállított csehszlovák pavilonban hazánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmából nagy képzőművészeti kiállítást rendezünk. A spartakiád napjaiban számos népművészeti együttes is bemutatja színes műsorát. (rich) A Nagy halak Bősön A napokban tartotta a Csemadok bösi helyi csoportja J. Balucki: Nagy halak cíinii 3-jelvonásos vígjátékának bemutatóját. Furcsa a cím és furcsa alakok jelennek meg Balucki vígjátékában. A szerző átvitt értelemben használja o nagy haluk kifejezést. Balucki vígjátéka a kispolgári lagiiordiujhuszái, .szatírája. ' niattür, W *

áw,

mbi;<i iátszwt, ie a darab, amelynek komikusnál Konútcu-, sabb jelenptci'n a néző két B rán keresztül szinte szünet nélkül kacag. A b'ósiek ismét bebizonyították, hogy méltó terjesztői a szocialista kultúrának Ciaputkevicz szerepében Pavlovics Ferencit, Dorottya szerepében pedig Pavlovics Júliát dicsérhetjük. E két szereplő tudása legjavát nyújtotta, főleg jó mozgásukkal tűntek ki. Danis Jolánt és Racfilm még csak jobban kidomborítja. AZ EMLÍTETT két filmben egy-egy emberi életútnak, vagy sorsfordulónak nemcsak a végeredményét, nemcsak a végösszegét, hanem a végkifejléshez vezető utat, a buktatókat. a mélybe zuhanást és a felemelkedést, a sikertelenséget és a győzettnet is látjuk. Ehhez hasonlóan az októberi forradalmat idéző filmekben a ^gigászi küzdelemnek* nemcsak a győzelmi mámorát érzi a néző, hanem azt a felmérhetetlen erőfeszítést, azt a megszámlálhatatlan emberi drámát is, ami beárnyékolja az ünnepi díszlövés pillanatait. Ezernyi, milliónyi emberi sors szálaiból szövődik forradalommá, korrá, korszakká a történelem. A történelmi sorsfordulók nagy árát, nagy fizetséget követelnek. A „18-as év", a „Vakmerő szív", a „Felégetett hidak" és a többi film, amely az Októberi Forradalom egy-egy részletét vetíti vászonra, éppen az áldozat nagyságát, domborítja ki. S éppen ez, az áldozat, a fizetség nagyságának ábrázolása váltja ki a nézőben a forradalom vívmányainak és hőseinek a megbecsülését és tiszteletét. A múlt, a történelem művészi megjelenítésének az eddiginél feltétlenül magasabb szintű értelmezéséről van itt szó, amely szerint a társadalmi korszakváltozáSoknak nemcsak a fő útvonalait, hanem a célhoz vezető mellékösvényeit is figyelembe kell venni. Milliók erőfeszítése mellett az egyes ember életsorsa is hangsúlyozást nyer. Megszűnik a negatív történelmi figurák egyoldalú beállítása és ábrázolása. Tanúi lehetünk annak is, hogy a heroizálásnak csak addig és csak akkor van értelme, ha reális erőviszonyokat tükröz, ha nem haladja meg az emberi teherbírás elképzelhető határait. Összefogva: az Októberi Forradalom filméi mélyen átgondolva értelmezik a történelmi egész és rész dialektikus viszonyát. A közelmúltban bemutatott filmek közül különösen kitűnt filmíró Józsefet a bősiek először üdvözölhették színpadjukon, de szereplésükkel máris bebizonyították, hogy még sokszor tapsolhatnak nekik kiváló teljesítményükért. Brezovszky Rózsikát, Tóth Sándoit, Horváth Endrét, Csicsay Imrét és Brezovszky Andort is csak dicsérni tud!>*- >y:.' * -A -M.V GtrkiQdok-.izerrezet izfniátszi csoportja jó útiin halad. A múltban elért eredmények —

v gondolok itt elsősorban a színjátszásra — kötelezik a csoportot. A Szabad szél. Zeng áz erdő, a Boci-boci tarka sikeres bemutatói arra engednek következtetni, hogy a cioport teljesítménye felfelé ívelő is tagjai megbirkóznak a nehezebb darabokkal is. CSlKMÁK IMRE szerű formájával Ejzenstein „Rettenetes Iván"-ja. A film első része 1945 előtt, a második 1946 után készült el. Ivánra, minden oroszok első cárjára a „rettenes" melléknevet ragasztotta a történelem. Ejzenstein monumentális képsorozatokban a történelmi igazságnak megfelelően eleveníti meg a cár alakját, a történelmi miért megválaszolásának szándékával. Miért volt szükség Iván cár erős, ellentmondást nem tűrő fellépésére? Miért ragadt Ivánra a rettenetes jelző? Erre ad választ a film. Iván személyisége egész, egységes jellem, tele ellentmondásokkal és kételyekkel. Azonban belső emberi ellentétei nem csökkentik államférfiúi nagyságát. A Rettenetes , Iván ábrázolásában nem a véres megtorlásokon van a hangsúly, hanem az ember és államférfiú bölcs előrelátásának kidomborltásán. Saját tetteit mérlegelve a cár önmagában kételyekkel küzd, időnként szinte teljesen magára hagyatva él, de kételyeit és belső háborgását csak tettekben oldhatja fel, hogy teljesíthesse történelmi küldetését. Ez a belső küzdelem nem azonos a hamleti lelki eltorzulássel és meghasonlással. Iván alakjában a történelem igazsága és szüksége fejeződik ki egy uralkodó életútjában. Olyan emberé, akit alakít a történelem és aki alakítja a történelmet. A Rettenetes Iván ma már klasszikus értéke a szovjet filmművészetnek. Fontos ezt hangsúlyoznunk azért is, mert a legújabb szovjet filmeken felfedezhető Ejzenstein rendezésének hatása. Átveszik dinamizmusát, líraiságát és tudatosítják az emberi cselekvés erkölcsi súlyát és következményeit. A SZOVJET FILM ÜTJA felfelé ível. Jól esik látni és érezni a szereplők egyes vonásaiban Mihajlov, az öreg frontkatona ismerős, emberséges mozdulatait és magatartását. A szovjet film elindult azon az úton, amely milliók művészetévé avatja. DOBOS LÁSZLÓ zas a Egy kiváló kolhozban Kijevtől 40—50 km-re nyugatra fekszik Nikolszko-Borscsegovka község. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor Mark Nikolájevics Broncsenko. a kolhoz elnöke hadnagyi rangban, mellén a Lenin és a Vörös Csillag Érdemrenddel hazatért, az egykor virágzó gazdálkodás helyén jóformán semmit sem talált. A kolhoz épületei felégetve, gyümölcsösei kipusztítva, állatállománya, vetőmagja semmi. A háború előtt néhányezer lakosú gazdag község helyén romok fogadták a sebesüléséből gyógyulásra hazatérő elnököt. Komor tekintettel, mankó segítségével járta végig az üszkös romokat. A község közepén ott állt a szilánkoktól megtépett nagy geszteMatréna Makszimovna Marcsenko lekvárt föz nyefa, örömteljes gyermekkorának egykori játszóhelye. Erre a fára akasztották fel Hitler pribékjei a kolhoz legjobb kommunista dolgozóit. Odébb pedig, ahol a kolhoz csűrje volt, üszkös gerendák hevertek szanaszét. Alattuk lelte szörnyű halálát a község 96 lakója, gyermekek, anyák, öregek, a hős szovjet partizánok hozzátartozói, akikre a fasiszták rágyújtották a benzinnel meglocsolt csűrt. Azokon a helyeken, ahol 15 évvel ezelőtt a frontról hazatérőket földbevájt kunyhók fogadták, ma kéthárom szobás takaros családi házak sorakoznak az újjáépült község lombos fákkal kiültetett utcáin. Ilyen utcán tértünk be találomra az egyik kolhoztag lakására, hogy közelebbről is megismerkedjünk a kolhoz lakóinak életével, gondjaival. A takaros ház udvarán rézüst körül két aszszony sürgölődött. Lekvárt főztek a 25 áros gyümölcsösükben termett szilvából. Ettől volt illatos az udvar és környéke. Matréna Makszimovna Marcsenko, a ház fiatal gazdasszonya négyéves kislányát, Jelenkát ölébe véve melegen invitált az ebédlőbe. Bent a szobában csodálkozva néztem körül. "A nagy ablakon hófehér függönyök, a falon orosz szokás szerint perzsa szőnyeg, a szoba közepén kézimunkával leterített asztal, a falná! dívány, vitrines szekrény, a sarokban pedig gramofonszekrényen televízor. Az egész szoba csak úgy ragyogott a tisztaságtól. — Most akarjuk bevezetni a központi fűtést és a gázt — újságolta el beszélgetés közben Matréna Makszimovna. — Milyen "gázt? — kérdeztem csodálkozva. — A főzéshez. Ügy terveztük, hogy még a központi fűtés kazánját is gázzal fogjuk fűteni, hogy ne kelljen tüzelőről gondoskodnunk. Községünkön keresztül épp most vezetik a földgázvezetéket és így január 1-töl már gázzal főzünk — magyarázza készségesen a háziasszony. Minden szavából kiérezni a megelégedést, s csak akkor szomorodik el, amikor szüleiről, testvéreiről érdeklődöm. Apját és anyját, mint kommunistákat a fasiszták gyilkolták le, két fiútestvére pedig a fronton halt hősi halált. Teljesen egyedül maradt a családból, még a házuk is leégett — mesélte el szomorúan sorsát és szemét néhány pillanatig könnyfátyol borítja "el. Rövid hallgatás után újra áttérünk a kolhoz dolgozóinak életére, munkájára. — Mennyit keres a férje? — kérdem, amikor megtudom tőle, hogy az udvaron álló fészerben, ahol még ma is látható a falra akasztott régi lószerszám, már két éve saját Pobjedájuk van. Bejárták már vele fél Ukrajnát, s most a Krímre készül kirándulni a család. — Kolhozunkban már egy éve bevezették a pénzbeli jutalmazást, s férjem ezerkétszáz rubelt keres havonta. Sofőrként dolgozik. A kolhozban 15 teherautó, 8 traktor, 2 személyautó, 4 gabona-, 3 kukoricaés 3 burgonyakombájn van s ezeken a gépeken 20 sofőr dolgozik. — És maga mennyit keres? — kérdezem a háziasszonyt. — Én többnyire idehaza vagyok. Van két kislányom, velük kell foglalkoznom. Csak akkor megyek dolgozni, ha valamilyen sürgős munka van a kolhozban. Átlagosan így is kijövök havi 500 rubelre. — És a természetbeni ? >~ kérdem. — Természetbeni jutalmat nálunk nem adnak, mivel mindent havi fizetésben kapunk. De minden megkeresett 10 rubel után jogunk van 1 kg gabonára, amelyet a kolhoztól állami áron vásárolhatunk. A búza 95 rubel, az árpa 84 rubel, a rozs 75 rubel mázsánként. Például a megkeresett évi 10 000 rubelre 10 mázsa búzát vásárolhatunk. Ezenkívül beszerezhetünk zöldséget, gyümölcsöt, burgonyát, tejet, vajat is — szintén állami felvásárlási áron. — Tehenük is van? — Nincs. Minek? Községünkben már alig akad olyan kolhoztag. aki saját tehenet tart, hisz tejet vásárolhatunk, amennyit akarunk. Csak a tejből 5000 rubel a kolhoz napi bevétele községünkben — mondja Matréna Makszimovna, akitől rövid beszélgetés útán melegen búcsúzunk. A Kommunyiszt nevű kolhoz gazdálkodásáról a kolhoz komoly elnöke, az egykori gárdahadnagy mond el sok érdekeset. Előveszi a napi kimutatásokat, hogy pontos adatokkal támassza alá a tájékoztatást. — Kolhozunk a szomszédokhoz' viszonyítva nem nagy, mindössze 1800 hektár földön, 684 taggal gazdálkodik. A szomszédban vannak 6 — 7 ezer hektáros kolhozok is. De ennek ellenére, bevételünk ez idén mégis meghaladja a 6 és félmillió rubelt, ami csaknem másfél millióval több. mint tavaly — mondja a már őszhajú elnök. Jobban ismeri ő már a kolhoz minden baját, mint saját tenyerét. Hisz nem kevesebb, mint 25 éve elnöke, jó szervező munkáját a Vörös Csillag Munkaérdemrend dicséri a legjobban. Virágzóvá változott az ó vezetése alatt az ellenség által felégetett falu, melynek kolhoztagjai még tavaly megfogadták, hogy a hétéves terv rájuk háruló feladatait öt év alatt teljesítik. — Amióta bevezettük a havifize' téses rendszert, szinte ugrásszerűen növekedett termelésünk — mófldja az elnök, majd folytatja: — A havifizetés rendszeres, a kolhoztagok tehát biztosak abban, hogy minden hónapban, esetleg 12-13 százalékos eltéréssel, megkapják a számukra megállapított fizetést. — Mit jelent a 12—13 százalékos eltérés? — vágok az elnök szavába. — A prémiumot, vagyis azt, hogy ki mennýire teljesítette a termelés tervét. Nálunk már nemcsak a munka mennyisége a fontos, hanem a munka minősége is. Ha valaki munkajavai nagyobb bevételt biztosít a kolhoznak a tervezettnél, úgy ezért a havi alapfizetésen kívül még külön prémium is jár neki. Megtudom tőle azt is, hogy a zöldségesek a mezőröl egyenesen a piacra szállítják a friss zöldséget, mert nagyobb árat kapnak érte a piacon és így több a prémium. A fejőnők átlagos havi fizetése az 1400 rubelt is eléri. Például egy fejőnőnek, aki 15 tehenet etet és fej, alapfizetésében benne van egy tehén etetéséért járó napi 8 rubel, tisztításáért 8 rubel, egy borjúellésért 100 rubel, 1 liter tej kifejéséért 15 kopejka, folyatásért 10 rubel. Mindezt összeadva kijön az alapfizetés. Ehhez aztán hozzájárul a tejhozam növeléséért járó prémium. Az év végén külön bizottság állapítja meg, milyen volt a fejönök egész évi munkája és aszerint még 500-1000 rubel egyszeri pénzjutalmat is kapnak. Kokosa Lida fejőnő, aki már néhány hónapja birtokosa a pártbizottság vörös zászlajának, arra kötelezte magát, hogy a reá bízott 15 tehén mindegyikétől évente 5000 kg tejet fej ki. Szeptember l-ig már négyezer kilogramm tejet ki is fejt minden tehéntől. Nem csoda hát, ha havi fizetése eléri az 1600 rubelt. Ez idén a kolhoz bevételének 50 százaléka az állattenyésztésből éred, de ez az arányszám jövőre már 60 százalék lesz. — Mennyi a traktorosok havi fizetése? - fordulok újra az elnökhöz. — Aszerint, mennyit dolgoznak. A traktorosok nálunk átlag többet keresnek mint én. Havonta elérik a 2400 rubel fizetést , is. A kolhoztagok komplex brigádokban dolgoznak és mindennap tudják, hogy mennyit kerestek. Nagyon' jól bevált ez a fizetési rendszer; ennek köszönhetjük, hogy minden ágazatban túlteljesítjük a termelési tervet - válaszolja. , i Broncsenko elvtárstól még megtudom, hogy kolhozukban 25 százalékban állapították meg az oszthatatlan alapot. — Magas egy kissé ez az arányszám, de kifizetődik. Ezidén is másfél millió rubelt fordítottunk a gazdasági épületek építésére. A kolhoznak van saját múmegťerméke"hyíťó ailörtiásá; 100 hektár újonnán telepített gyümölcsöse, méhészete, ebédlője, klubja és több új tehénistállója, melyek közül különösen az egyik érdemel figyelmet. Ebben a félköralakú tágas istállóban 100 tehenet istállózt'ak el szabadon. A tehenek tejhozamát itt napi 13 literre növelték átlagosan. Az istálló épületéből nyílik az erre külön berendezett fejőház, ahol két fejőnő egyszerre hat tehenet fej. A vízvezetékkel, fejogép " berendezésekkel felszerelt fejŐháZ' négy munkaerőt takarított meg a kolhoznak, amellett a tejhozam növelését is elősegítette. Vidám látvány az, amikor dél körül a tehenek sorban állnak a fejőház előtt, mert már .megszokták, hogy fejés közben szemestakarmányt kapnak. A másik 204 férőhelyes istálló végén külön pihenőszoba van berendezve a kolhoz dolgozói számára. Televíziós készülék, rádió és képesújságok szórakoztatják itt a munkásokat szabad idejükben. Hasonló érdekességet még sokat mutattak a kolhozban. Már nem is csodálkoztam azon, amikor az elnöktől megtudom, hogy kolhozukban a mezőgazdasági munkák 85-90 százalékát gépesítették. Van is mit aprítani a tejbe, mert ez a városmenti kolhoz ma a legjobbak közé tartozik. HORVÁTH SÁNDOR A 204 férőhelyes új tehénistálló (Horváth S. felvételei) ÜJ SZÓ 7 * 1959. december 31.