Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-30 / 359. szám, szerda

Hru

scso

v elvtárs beszé

de az SZKP KB december 25-/ plenáris ülésén Még jobban használjuk ki a tartalékokat a mezőgazdaság továbbfejlesztésére ELVTÁRSAK! Az idei év, a hétéves terv első éve a népgazdaság valamennyi szakaszán elért nagy sikerek éve volt. A napokban a Szovjetunió minden részéből jelentik, hogy határidő előtt teljesítették a népgazdasági tervet és a szocialista felajánlásokat. Moszkva és a leningrádi gazdasági terület dolgozói, akik az első sorokban harcolnak a XXI. pártkongresszus határozatainak teljesítéséért, fényes győzelmeket arattak. Hazánk nagy lelkesedéssel fejezi be a hétéves terv első évét. Az ipari termelés 11 hónap alatt a tervezett 7,7 százalék helyett 11,3 százalékkal növekedett. Ez nagyon jó, lelkesítő kezdet. A hétéves terv első évében több mint ezer új nagyüzem kezdi meg működését. Hazánk iparát nagyon megerősítik a termelni kezdő üzemek, gyárak, szén- és ércbányák és villanyerőművek. Sikerrel teljesítjük a szovjet nép életszínvonala további emelésének terveit. Különösen kézzelfogható eredményeket értünk el a lakásépítés égető kérdésében. 1959-ben több mint 80 millió négyzetméter területen építettünk lakásokat a városokban és munkástelepeken, azaz 2 millió 200 ezer lakást építettünk fel tartozékaival együtt. A kolhozparasztok és a falusi értelmiségiek ezenkívül körülbelül 850 ezer lakóházat építettek. A mezőgazdaság is fellendült. Noha sok vidéken kedvezőtlen volt az idei év, látnunk kell az elért jó eredményeket. Az idén 2 milliárd 845 millió pud gabonát vásárolt fel az állam. Megjegyzendő, hogy a legutóbbi négy év folyamán felvásárolt gabona átlagos mennyisége elérte a 3 milliárd pudot az előző négy év 2 milliárd pudjával szemben. Kolhozaink és szovhozaink hústermelése az 1959. év 11 hónapja alatt 32 százalékkal, felvásárlásuk pedig 36 százalékkal növekedett. A kolhozok és szovhozok tejtermelése 15 százalékkal, a tej felvásárlása 16 százalékkal volt nagyobb, s jelentősen növekedett a hústermelés. Jő volt a gyapottermés. A tavalyi 4 millió 373 ezer tonnával szemben 4 669 000 tonna gyapotot kapott az állam. Ez több, mint amit hazánk gyapottermesztésének történelmében bármikor elértünk. Az idén különösen kitüntették magukat Üzbekisztán és Tádzsikisztán dolgozói, akik becsülettel teljesítették gyapottermelési felhát számba erőiket és lehetőségeiket." A rjazanyi mezőgazdasági dolgozók példáját követve sok elvtárs nagy kötelezettségeket vállalt. A kolhozok és szovhozok, járások és területek jelentős része teljesítette vállalásait, de akadnak olyan vezető dolgozók területi pártbizottságnak és titkárának, Larionov elvtársnak, a területi végrehajtó bizottságnak és elnökének, Bobkov elvtársnak, hogy nagyszerű példát mutattak a vállalt kötelezettségek teljesítésével. (Hosszan tartó taps.) Hruscsov elvtárs ezután bejelenis, akik most az év végén látják, tette, hogy a párt Közoonti Bizotthogy képletesen mondva „süllyednek". Ezek pedig jegyezzék meg: Ha vállalsz valamit, teljesítsd, nehogy ajánlásaikat. Rasidov és Uldzsabajev elmerülj, s köss magadra parafaövet elvtársak s a plenáris ülés többi felszólalói beszédeikben részletesen elemezték a gyapottermesztés problémáját. Meg kell jegyeznem, hogy néhány köztársaság nem teljesítette gyapot termesztési tervét. Persze az e köztársaságokat képviselő elvtársak jól megmagyarázták, miért nem teljesítették a tervet (derültség a teremben). Ennek is megvan a maga jelen tősége; ha helyesen fogjuk fel a terv nem teljesítésének okát, akkor ezt bizonyos biztosítéknak tekinthetjük arra, hogy jövőre teljesítik a tervet A jövőben is növelni kell a gyapottermesztést, bár kitartóan fejlesztjük a vegyiipart és növeljük a műrostgyártást. Hazánknak nagy szüksége van gyapotra. Az idén valamivel kevesebb cukorrépát takarítottunk be, mint 1958ban. Mégis az idei cukorrépatermelés túlszárnyalta az 1954-1958-as idő szak átlagos évi cukorrépatermelését. Az idén 600 ezer tonnával több cuk rot termeltünk, mint tavaly. A cukorgyártásában túlszárnyaljuk a hétéves terv ellenőrzőszámait és valószínűleg a jövőben is megtartjuk előnyünket. Nagy jelentőséget tulajdonltunk a cu korgyártás növelésének. Más mezőgazdasági termények ter melése is növekedett az idén. A plénum szónokai és a vitában felszólaló elvtársak sok érdekes adatot említettek a gyümölcs-, a szőlő- és a teater melés növelése érdekében. Ez emeli a szovjet emberek életszínvonalát. Mire tanít bennünket a rjazanyi terület dolgozóinak példája? Engedjék meg, most, hogy részletesebben foglalkozzam az állattenyésztés fejlesztésének kérdésével. Arról már beszéltem, hogyan növekedett az idén a hús és a tej termelése és felvásárlása. Valaha hihetetlennek tartották az ilyen gyors ütemet. Ma bizonyára minden tekintet Rjazanyra irányul, mert — ahogy mondják — mindenkit lázba hozott: háromszor annyi húst adott el az államnak, mint tavaly. Gondolkozzanak el elvtársak ezeken a számokon: egyetlen év alatt 36 százalékkal több húst felvásárolni az egész ország szovhozaitól és kolhozaitól, — ez nagyon szép siker! A kolhozok és szovhozok részaránya a hús állatni felvásárlásában 83 százalékot, a tejben 92 százalékot tesz ki. Ez a szocialista mezőgazdasági ren-szer nagy győzelme. Elvtársak tudják, hogy nem is olj-a-régen a kolhozparasztok egyéni gazdaságaikból adták be a tej és a hús nagyobb részét. Nagyon kellemetlen dolog volt ez szocialista szektorunk számára, mert arra ösztönözte a szocializmus ellenségeit, hogy különféle koholmányokat terjesszenek a szocialista mezőgazdasági rendszerről. Most azonban egészen más a helyzet. A szocialista szektor a városok fő hús- és tejszállítója. A kolhozok és szovhozok fedezik hazánk hús- és tejszükségletét. Ennek pedig nagy politikai jelentősége van, elvtársak! (Taps.) Hruscsov elvtárs ezután a tejtermelés növekedésével és a kukorica vetésterületének növelésével foglalkozott, majd így folytatta beszédét: A vajtermelés is jelentősen növekedett. Hazánk 1959-ben 845 ezer tonna vajat termelt, ami azt jelenti, hogy átlagosan 4 kg jutott egy lakosra. Az Amerikai Egyesült Államok 1958ban (a farmok vajtermelését is beleszámítva) 685 ezer tonna vajat, tehát egy lakosra 3,9 kg-t termelt. Az USA földművelésügyi minisztériumának becslése szerint az idén (a farmok vajtermelését is beleértve) 658 ezer tonna vajat termel, tehát 3,7 kg jut egy lakosra. A Szovjetunió tehát 1959-ben megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra eső vajtermelésben (hosszan tartó taps). örömmel mondom ezt elvtársak, mert az SZKP KB 1953. és 1955. évi plénumainak határozatai után, amikor 'a párt erélyesen leleplezte a mezőgazdaság fejlődésében mutatkozó akkori hiányosságainkat, az USA reakciós sajtója világgá kürtölte, hogy a kolhozok állítólag csődöt mondtak — hogy a Szovjetunióban mezőgazdasági válság van, stb. Nos, a szovjet embe rek rácáfoltak a „válságra". De ez még csak a kezdet! Hadd szokják meg. Az egy lakosra jutó vajtermelésben már túlszárnyaltuk az USA-t. A tej nyerstermelésében is előbbre vagyunk, mint az USA. Nincs messze az az idő, amikor a hústermelésben is megelőzzük az USA-t. Három évi terv teljesítése egyetlen év alatt Hruscsov elvtárs beszéde további részében az egyes szövetségi köztársaságok hústermelésének növekedését és idei húsbegyűjtését ismertette, majd behatóan foglalkozott a rjazanyi terület mezőgazdasági dolgozóinak nagy munkagyőzelmével. A Központi Bizottság 1958. decemberi plénuma után a kerület kolhozai és szovhozai vállalták, hogy egy év alatt a hústermelést 3,8-szeresére, az államnak való eladását pedig háromszorosára növelik. Akadtak kétkedők, akik nem hittek a rjazanyi földművelők alkotóerőiben, de felsültek. Meg kell hagyni elvtársak, hogy a rjazanyi mezőgazdasági dolgozók jól meggondolták felajánlásukat, mielőtt nyilvánosan bejelentették volna őket. Emlékszem, hogy amikor 1959 januáriának első napjaiban Belorussziában jártam, telefonáltak nekem, hogy felajánlották: a kolhozok és szovhozok egy év alatt 3,8-szeresére növelik hústermelésüket és háromszor annyi húst adnak el az államnak, mint 1958-ban. Megkérdeztek, hozzák-e nyilvánosságra e felajánlásaikat, vagy seni. Azt válaszoltam, ha már így döntöttek, akkor természetesen nyilvánosságra kell hozni felajánlásaikat. „S mi lesz a teljesítésükkel?" „A rjazanyi mezőgazdasági dolgozók vállalást tettek és teljesíteni is fogják" — mondottam. Józan és megfontolt embernek ismerem Larionov elvtársat. Sohasem bocsátkozott olyasmibe, mint irreális kötelezettségek vállalásába, hogy feltűnjön, majd másnap elmerüljön, csődöt mondjon. Sohase adja magát ilyesmire." „S mi lesz a többi területek vállalásaival?" - kérdezik. Gondolkozzanak és maguk fontolják meg felajánlásaikat. „Vegyék tehogy fennmaradj a víz szinén. Ügy vélem, hogy azok az elvtársak, akik az idén nem teljesítették felajánlásaikat, maguk vonják le a megfelelő következtetést. A rjazanyi terület 150 ezer tonna húst adott el az államnak a tervezett 50 ezer tonna helyett. Tehát három évi tervet teljesített. A terület kolhozai és szovhozai ugyanakkor jelentősen növelték marhaállományukat. Engedjék meg, hogy a plenáris ülés szónoki emelvényéről a párt Központi Bizottsága nevében még egyszer szívből jövő hálámat fejezzem ki a kolhozparasztoknak, szovhoz-alkalmazottaknak, mezőgazdasági szakembereknek, párt- és Komszomol-szervezeteknek, a rjazanyi sága és a Minisztertanács kitüntetésire terjesztette elő Larionov és Bobkov elvtársakat. A területi szervezetek pedig érdemrendek és érdemérmek adományozására javasolják majd az érdemeket szerzett mezőgazdasági és más dolgozókat. Hruscsov elvtárs így folytatta beszédét: Régebben felrótták a rjazanyi mezőgazdasági dolgozóknak, hogy kevés húst termelnek 100 hektár földön. Én is köztük voltam. A moszkvai területet mondtam példaképül, amikor bíráltam hibáikat. Most pedig moszkvai elvtársak, gyűrkőzzenek n.ki, mert úgy látszik, Rjazany képes önöket megelőzni. A rjazanyi terület már most sokakat megelőzött egyes mutatókban. Hruscsov elvtárs beszéde további részében részletesen összehasonlította a rjazanyi terület és más országrészek termelési eredményeit. Az élenjárók tapasztalatai újabb sikerekre ösztönöznek Elvtársak, sokakat aggaszt, hogy területeik vagy köztársaságaik elmaradnak az általános színvonal mögött. Minden becsületes embert bánt, ha a szomszédjánál csupa jót lát, magánál pedig rosszabbat. Nem mondjuk, hogy mezőgazdaságunk nem fejlődik kielégítően. Ellenkezőleg, jól, nagyon jól gyarapodik. Am elvtársak, ha azt mondanánk, hogy minden jól van, most már nincs miért sietni, ostobaságot követnénk el. Bár a közelmúltban komolyan elmaradtunk a mezőgazdaság terén, ma jó a helyzetünk. S most, amikor jó a helyzet, a maiaknál még nagyobb sikereket kell elérnünk. A legjobb dolgozók tapasztalatai alapján minden terület gyors fejlődést érhet el a mezőgazdaság terén, úgyszólván egy-két év alatt példát mutathat lehetőségeinek jó kihasználásában. Mindenütt — Rjazanvban, Tulában, Kalugában, az ukrajnai Brjanszkban és másutt is ügyes emberekkel találkozhatunk, de tudni kell őket aktivizálni és nagy tettekre szervezni. A felajánlások számos példájával találkozunk. Nézzük például a tambovi terület micsurinszki járása „Kommintyern" kolhozát, melynek elnöke Jevgenyija Ivanovna Andrejeva. A kolhoz határidő előtt teljesítette felajánlásait. Andrejeva elvtársnő 1957 tavaszán a voronyezsi értekezleten a kolhozparasztok nevében bejelentette, hogy kolhozuk 1960-ban 170 mázsa húst termel ki minden 100 hektár föld után. Szavai villámcsapásként hatottak. A kolhoz nagy kötelezettséget vállalt. Sokan azt hitték, a vállalás csak ígéret. S lám, a Kommintyern kolhoz 1959. december 2-ig 171 mázsa húst és 350 mázsa tejet termelt ki 100 hektár földterület után. (Viharos taps.) Hruscsov elvtárs ezután Andrejeva elvtársnő és a szverdlovszki, kirovi terület felelős tényezőinek érdemeivel foglalkozott és bejelentette, hogy magas kitüntetésre terjesztették fel őket. Elvtársak, a munkatermelékenység fokozásának kérdése: a gépesítés kérdése, a technika kihasználásának és elsajátításának kérdése. Ennek most különös figyelmet kell szentelnL Amikor az Üzbég, Tádzsik, Kirgiz, és Kazah SZSZK-ban jártam, megismertem az ottani mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkáját. gyapottermesztő munkája nagyon fárasztó. Nemrégen még sok munka elvégzésére ketmenyt (turkesztáni kapa) használtak. Próbáljanak meg egész napon át dolgozni ezzel a több kilós szerszámmal Tádzsikisztán, vagy Üzbekisztán pokoli hőségében! Főként a nők végezték ezt a munkát, meg a gyapot betakarítását. A nők sok ezer kg nyersgyapotot takarítottak be egy idényben. Rasidov: Egyesek három tonnát is. Hruscsov: Azt a három tonnát nemcsak összegyűjteni, hanem betakarítani is kell a földekről. Pedig már voltak gyapjúbegyűjtő gépeink. Annyit gyártottunk belőlük, hogyha az emberek megtanulnák a kezelésüket, egészen kirekeszthetnék a kézi munkát a gyapot betakarításából. Vannak olyan gépeink, amelyek lehetővé teszik a gyapot négyzetesfészkes vetési módszerének alkalmazását, kétirányú megművelését és a ketmeny teljes mellőzését. Am bebizonyosodott, hogy egyesek nagyon megszokták a régit, maradiak. Sok jó gép ócskavasba került s a kolhozok és szovhozok többsége továbbra is kézi erővel takarította be a gyapotot. Amikor Üzbekisztán vezetői végre megértették, hogy több figyelmet kell szentelniük a gépeknek, hogy meg kell magyarázniuk a gépek jelentőségét a kolhozoknak, s főként hogy ki kell választaniuk a tehetségesebbeket, akik bánni tudnak a gépekkel, hogy megszervezhessék a gyapot gépi gondozását és betakarítását. Azután már másként ment a munka. Rasidov elvtárs szépen elmondta beszámolójában, hogyan vették $Iő a kiselejtezett gépeket, hogyan javították ki őket s végeztek rajtuk valóban példás, önfeláldozó munkát. Tehát nemcsak az a fő, hogy jó gépet adjunk az embereknek. Egyesek a gépek rossz minőségét szeretik okolni, bár sokszor nem is tudják, milyen is az a gép. Egy jó mester nagyon gyakran rossz géppel is jó teljesítményt tud elérni, viszont a rossz mester még a jó géppel sem tud eredményt elérni, csak tönkreteszi a gépet. Jutalmaznunk kell az embereket a gépek jó kihasználásáért. A jutalom legyen anyagi, társadalmi és állami. Hruscsov elvtárs ezután felsorolta azoknak a kiváló dolgozóknak nevét, akiket a párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács a „Szocialista munka hőse" cím adományozására és más kitüntetésekre javasolt. Hruscsov elvtárs beszéde további részében a következőket mondotta: A plénum megállapítottá, hogy sok köztársaság, terület és kerület jelentős sikereket ért el a mezőgazdaság fejlesztésében. Akadnak azonban olyan vezető dolgozók is, akik nem teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Ezért bírálattal kell illetnünk néhány elvtársat. Egyes vezetők utánozták Rjazanyt és nagy kötelezettségeket vállaltak, ám teljesítésük megszervezésében nem utánozták Rjazanyt és megfeneklettek. Engedjék meg, hogy például a brjanszki területre vonatkozóan néhány adatot említsek. A terület vállalta, hogy kolhozai és szovhozai 1959-ben 51 ezer tonna vágottsúlyú húst termelnek, de csak 21 ezer tonnát termeltek az eltelt 11 hónap alatt. 1958-ban 24 ezer tonnát termeltek. Mint látjuk, a terület nemcsak nem teljesítette felajánlásalt, hanem még kevesebbet termelt, mint tavaly. Ha a felajánlásokat így fogjuk teljesíteni, nemcsak hogy nem látjuk el az országot mezőgazdasági termékekkel, hanem azt Is felemésztjük, amink van. A brjanszki vezetők valószínűleg megpróbálnak mindent az úristenre kenni. Az ember valaha kitalálta az istent. Bár még senki sem látta öt, egyes hanyag gazdálkodók még ma is hajlamosak mindent reá fogni. Hisz ő úgysem szólal meg. (Derültség a teremben.) Nem rossz a brjanszki terület földje, jók ott az emberek, dolgozói is ugyanolyanok, mint más területeken, épp ezért eredményeiknek sem szabadna rosszabbaknak lenniök másokénál. Ha a vezetők meg tudták volna szervezni az embereket, mások lennének a mutatók. A brjanszki területtel szomszédos területek számos járása és kolhoza ugyan olyan földeken jó termést ér el. Nagy sikereket arattak az állattenyésztés fejlesztésében. Nézzük például a kurszki terület kalinovkai kolhozát. Ez a falu három terület, — a kurszki, szumi és brjanszki terület határán fekszik. A kalinovkai kolhoz az idén minden 100 hektár föld után 130 mázsa húst és 500 mázsa tejet termelt. A kurszki és szumi területek sok más kolhoza is jó eredményeket ért el. Elvtársak, tudni kell kiválasztani az embereket, megszervezni, fellelkesíteni őket nagy tettek végrehajtására. A vezető dolgozó, ha maga is lelkesedni fog, másokat is maga után vonz. Ha azonban hideg lesz, mint a jégcsap, senkibe sem önt lelkesedést, sőt még másokat is lehűt. (Derültség a teremben.) Más területeket is felsorolhatnék, amelyek nem használják ki teljesen a meglevő tartalékokat, s elmarad*tak a vállalt kötelezettségek teljesítésében. Vannak olyan területek, amelyek egyes termékfajtákban szép mutatókat értek el, de másokban, főként a hústermelésben és állami húsbeadásban nem teljesítették felajánlásaikat. Jól emlékszem, megmondtam egyes elvtársaknak kötelezettségeik bejelentésekor: lehet, hogy nem sikerül majd vállalt állattenyésztési felajánlásaik elképzelt teljesítése. Lehet, hogy nehéz lesz teljesíteni kitűzött terveiket, talán jobb lenne, ha több figyelmet szentelnének a gyümölcs és szőlőtermesztés fejlesztésének — ott jól fog' menni a munkájuk. „Nem, felajánlásainkat teljesítjük" - válaszolták. Eltelt egy év és nem teljesítették felajánlásaikat. Most ülnek és hallgatnak. Noha nevüket nem említettük, jól tudják, kikről van szó, tudják, hogy nem tartották be a szavukat. Elvtársak, ha vállalnak valamit, jobban fontolják meg lehetőségeiket. De bátran kell tenni vállalásaikat, úgy. ahogyan ezt Andrejeva elvtársnő és a rjazanyiak tették, s azután teljesíteni is kell felajánlásaikat. Ez nagy szervezőmunkát igényel. Csak bátor, merész emberek mutathatnak példát és vezethetnek másokat. Ha azonban munkájukat nem irányítják, kátyúba juthatnak és megfenekelhetnek. Ne elégedjünk meg az elért eredményekkel Elvtársak! A dolgozók életszínvonala lényegesen emelkedett az utóbbi években. Az 1959. év tizenegy hónapja alatt a múlt év azonos időszakához viszonyítva 20 százalékkal több hústerméket, 10 százalékkal több tejterméket, 9 százalékkal több tojást és 10 százalékkal több cukrot adtunk a lakosságnak. A szovjet emberek az üzemek és kolhozok dolgozóival folytatott beszélgetések alkalmával, a gyűléseken elhangzott beszédeikben, a párt Központi Bizottságához és a Minisztertanácshoz intézett leveleikben köszönik a párt és a kormány gondoskodását. Engedjék meg, hogy felolvassak önöknek néhány levelet, melyeket az SZKP Központi Bizottságának küldtek. Hruscsov elvtárs felolvassa Ivan , Vaszilijevics Sablovszkij leningrádi hadirokkantnak, Pjotr Ivanovics Poliscsuk szokolnyiki bányásznak, Nyina Alekszejevna Tutkina ivanovói, Vera Alekszandrovna Inzsevatova sztálingrádi lakosnak levelét, melyben köszönetüket és nagy hálájukat fejezik ki azért, hogy a kommunista párt és a szovjet kormány annyira szívén viseli a nép jólétét. Ugyanakkor néhány bíráló hangú levelet is felolvas, melyekben egyes szovjet emberek az ellátás és a közszolgálatok rossz megszervezésére panaszkodnak. Elvtársak, állandóan javítanunk kell munkánkat, erélyesen véget kell vetnünk a hibáknak. A fő feladat: valamennyi élelmiszerfajta termelésének növelése. (Folytatás a 4. oldalon)' loj SZÖ 573 * 1959. december 19.